Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-11 / 2. szám

BETHLEHEMI HÍR AD Ó NYELVÉBEN MAO YAK—SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Betblehem. Pa., under tie Act of Mareh 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 2-ik szám BETHLEHEM. PA. 1963 JANUÁR 11 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR STATE OF THE UNION MOSZKVA, PEKING ÉS ÉLESEDŐ ELLENTÉTEK A NATO-BAN NYU­HETFON AZ INDIAI HÁBORÚ A kínai agresszió súlyos dilem­ma elé állította a szovjet-pol ti­két. El kellett kerülnie a nyílt j "családi” összecsapást a kinai •kommunistákkal és az eddigi jó­viszony elrontás't Moszkva és az indiai vezérletet követő ázsiai és afrikai neutralisták tábora közölt. Amíg tetőfokon állott a kubai válság, látszólag (hivatal san) a kinai álláspontot támogatta a Kreml a himalájai határvisz’ly­­han, majd hogy enyhült a kubai válság, úgy fordult. India felé az erőszak "megértése ’. Kruscsev Delhiben működő követei arról igyekeztek meggyőzni a mértéka- | dó hindu köröket, hogy Moszkva nem azonosítja magát a kinai | ággresszióval. Sőt, arról is bizto­sították Nehmt, hogy le fogj'k szállítani a koráuban magi ért ‘ MIG-eket, a határháboru ellenére is. Mindez nyilván a hindu semle­gesség megóvására irányult, illet­ve India táviltartására a Nyugat­tól. De amióta nyugati fegyverek árámlanak Indiába, a hindu dip­­lómat'k-igyekeznek mepimagyar'z ni Moszkvában, hogy India ez'l- , tál nem. adta fel á semlegességét. . Ez a hindu magyarázat ma épp olyan meddő, m’nt . a korábbi szovjet-magyarázat Delhiben. ( A hindu semlegesség egyik fő- ^ cél:a és retnén'-e a k;nai veszély . elhárítása volt Ezt a télt Vélte elérni Nehru-a b-ndun^i összefo­gással, illetve a békés k'-exis’én­­cia- . emlékezetes formal ’iával, 1 amit Csu-En-Láijal együtt irt alá < és amelyben annvira bizott, hogy i meglehetősen elhanyagolta a hin- 1 du hadsereg modern felszereié 1 sót. Nehru azt is hitte (Krishna « Menőn tanácsára), hog-' M oszkva I baráfs'ga megóvja Indiát a kin:ri veszélytől, ] . Ez a hiedelem ma romokban ] hever. S ez nemcsak Nehrü szá- s mára végzetes csapás, hauém Kruscsev politikáját is sújtja az ] összes semlegesek felé. - Lehet, 3 hogy, ejt a tudat, vayy valamilyen | titkos orosz demars késztette meg. f áll'sra a kínaiakat az indiai fron- J ton.. De nem biztos. | Japán vélemény szerint túl nagy j gazdasági megterhelést jelentett volna Kína számára a mélyebb behatolás Indiába, a háború ól'tatása mellett. Pekin^nek elég ! volt egyenlőre India, mint sémit , vés ázsiai yezetőhatalorn eddigi pozíciójának me~renditése és te- ' Idntélyének súlyos megcsorb:*áe-\ ‘ D. H. , 0PTIMIZMUS AZ ACÉLIPARBAN A CSEH KOMMUNISTA PART A LEGNAGYOBB LÉTSZÁMÚ A RABNEM-; ZETEK KÖZÖTT MÉG MINDIG ZAVAROS Írá­sok jelennek meg arról, mi tör­tént az Egyesült Nemzetekben a magyar ügyben? Nemcsak a new yorki magyar kommunisták lapja irta örömujjongva, hogy a "ma­gyar ügyet levették a napirend­ről", de a Clevelandban megje­lenő “Újság’’ cimü lap is azt állít­ja, hogy "a magyar ügy végleg lekerült az E. N. napirendjéről’’ és hozzáteszi, hogy “a reakcioná­­riusok elhallgatják kolosszá’is ku­darcuk okait, pedig n ilvánvaló: a magyar ügyet a világ békés tö­rekvései elleni összeesküvéssé vál toztatták.’’ Az amerikai magyer napilap pedig január 4-én "Uj magyar al­ku és egyezkedés a magyar ügy körül’’ első oldali nagy ciim alatt "uj alkunak” nevezi azt, hogy ál­lítólag U Thant az E. N. fő ti kára azon feltétellel ígérte meg Mä­­gyarorsz'gon teendő látcgtás'c, hogy Kádár János "szabadon bo­­csájtja azt a néhánvsz'z szabad­ságharcost, aki az 1956-os forra­dalom óta börtönben sínylődik’’ és — “cserébe Amer’ka javasol ja majd a nyugati szövetségesek­nek: ejtsék el kérésüket az U. N.-ben a magyarországi álla­potok további vizsgálatára vonat­kozóan." * * * NEM CSODÁLKOZUNK azon, hogy a clevelandi hetik p siet ör­vendezni és úgy tünteti fel a dol­gokat, mintha az Egyesült Álla­mok elejtette volna a magyar nemzeti és emberi önrendelkezés ügyét. Magatartása régóta szálka azok szemében, akik azt szeret­nék, hogy ne csak egyoldalúan a szélsőjobb, de a szélsőbal ellen is élesen hadakozzék, mert ez különbözteti meg a demokrácia, a többségi népakarat érvényesü­lésének híveit a kommunistáktól, akik szintén antifascist-'k. Ez a rovat nem reakciós, sőt szembenáll azokkal akik amerikai viszonylatban még Kennedy el­nök igen mérsékelt New Frontier reform politikáját is cl’érzik, ma­gyar vonalon pedig hirdeti, hogy az 1 945 előtti kormányzati rend­szerek egyike sem térhet toobé vissza s ebben bízva tett sokszor hitet a szabad választások köve­telése mellett, mint amelyek egye­dül volnának mérvadók arra néz­ve, milyen rendszer jogosult Ma­gyarországon. Ha a magyar nép szabad ön­­rendelkezését és ann~k érdekében való lépéseket sürgetni reakcios­­s'g és “a világ békés törekvései elleni összeesküvés”, akkor büsz­ke öntudattal és lengő zászlókk'l valljuk magunkat reakciósoknak és “a világ béketörek ései el'eni’ összeesküvőknek, hoLtt a polgári j szabad népjóléti áljlrimnak va- j gyünk hivei: Amerikában a New Deal kiadós f ly: ásásán k, Ma-1 gyarnrszágon és egyebütt pedig a politikai, szellemi és gazdrs gi szabadságnak egybekötve olyan réobzrát állami törvén ekkel és állami rendezettséggel, amel ek c szabadságokat együtt biztosi:­­ják egy osztályuralomtól mentes társadalomban annak lehetőségé vei, hogy minden becsületés dol­gozó ember polgári életviszonyok közé emelkedue’s:k fel, megszün jön proletár lenni. És ncim tek'ntj"k a világ béke­­törekvéseli elleni összeesküvésnek hogy Mag-arorrzág visszanyerje népének önrendelkezési jogát, — ellenkezőleg, a mai helyzetet, amikor előbb a yaltai egyezmény kijátszásával és megszálló fegyve­rek terrorjával, rrajd pedig 1956 ban tankok százaivl és mongol regimentekkel gázolták le a ma-! gyár nép nemzeti és emberi ön-. rendelkezését, tartjuk összeeskü- ] vésnek. Még akkor is, ha az az] esztálvharc nevében történt, mert mi osztrlyharc nélkül el tudunk kéozelni ol-an társadalmat, amely ben mindenkinek iut tisztes ke­nyér, polgári életszínvonal, mi­ként ann’k itt többször vázoltuk is a módját. i A MAGYAR NÉP jogait köv telni nem reakciósság. Ez a köv telés nem szenvedett kudrrcc mert a magyar ügy nem kerü't végleg a világpolitika napirend ről, sőt nyilván az E. N. n?p rendjéről sem, hiszen cdahel e ték az E. N. vezetőjének, Thant főtitkárnak fe’e össége al miként a Free Europe Inc. "Mi gyarországi Hírek’’ cimü laotud sitó bulletinjának következő, ti dósitása b:zonyitja: Az Egyesült Nemzetek id közgyűlésének utolsó napj n d cember 20-án, a magyar kérdé háromszor is tárgyalták. Előszi a közgyűlés a Politikai Bizotts' december I 8-i határozata alapá kérte fel U Thant főtitkárt, hog legjobb belátása szerint tegye kezdeményező lépéseket a mi gyár nép sorsának enyhítésére, j szovjet és a magyar delegátuso még itt is megkisérelték, hog utolsó percben elmondott félsz­­lalással befolyásolják, vagy ha 1< hét megváltozó ssák a k zgyült nézeteit. Zorin burkolt fenyagí téstől sem riadt vissza. . Ha Thant átveszi a kéziemén ezé — mondotta Zorin — az ess bon-ohiltabbá teszi az Eg esü Nemzetek legfőbb tisztvise'ő’éne helyzetét, mert Magyarország ner fog F’mi beavatkozást belügve bár'ornan jö’jön is az Mó Péter, helyettes magyar k’üüg') mimszter igyekezett imér'éktai több lenni. Sohasem volt magva kérdés — próbálta ismét bizon*' tani — s ha van valamilyen pre biéma, az voltaképpen Magyaréi szág és az Eg-esült Ál'am k ke zötti feszült viszony. A imagyé kérdést, ha volt egváltalán il -e — bölcselkedett a helyettes m3 E,yar külügyminkzer — megoldói ta maga a magyar nép, amikor szocializmus útjára lépett." “Mindez azonban nem segitet szavaz'sra ker’Vt a sor és a Kos gyűlés is jóváhagyta a Poliik Bizottságban már elfogadott arme rikai javaslatot, mely egyféle megbízta U Thant-t a imagya kérdés vitelével, másfelől meg erősítette az Egyesült Nemzete! eddigi határozatait, melyek kii ’önböző szövegezéssel, de kivé tel nélkül a szovjet csapatok kivo nását és ‘ENSZ felügyelet alat tartott szabad választ'sok meg lármását szorgalmazták a imagya kérdés megoldásaként. Hogy Zo in és Mód mnnyire nem tudtál befolyásolni a közgyűlést, az ki lerült abból is, hogy a közgyűlés szavazatarány lényegesen job! volt, mint a Politikai Bizottságé itvenen szavaztak az amenka javaslat mellett, t zenhár.r.an el lené és negyvenhármán tartóz codtak a szavazástól. “A nemleges szavazatokat kommunista blokk, Jugoszlávia luba és Guinea adták le. A sem egesek egyöntetűen tartózkod ál i szavazástól, egy figyelemremél ó kivétellel: India ez alkalomma génnél szavazott. A szavazó negejtése után Rowan amerika negbizott kért még szót. Ez i izavazás ismét bebizonyította, — nondotta — hogy hat év szovje dörgedelme sem tudta elfoledtet ű sem a közgyűléssel, sem a vi ággal, hogy mi történt 1956 tra jikus őszén Magyarroszágon. — Vlajd a közismert szovjet állás :ontról mondott néhány elmé nondatot. A Szovjetunió szá -.á a — mondotta Rowan — termé zetesen csak az lenne elfogadha' ó, ha ez a közgyűlés kimondaná, ;ogy ami Magyarországon tör ént, valami egyháJ szere letven légség volt, s utána bocsánatai :érne azért hogy afelett éveker :t méltatlankodását fejezte, ki, i űztositaná a Szovjetuniót, hogj nőst már minden el van fele’tve \ magyar kérdés hat éves törté iete és a most megejtett szavazás ízt bizon- itja, hogv vannak dől ;ok, amiket nem Iahet elfele'teni, ilyen, ami Magyarországon tör ént. Mi megtanultuk belőle, — nondotta Rowan — hogy mit je. ent a meztelen erőszak, s milyen e- gyorsan tudják eltiporni a szabac ;- ságot azok, akik uralomra to t, nek.” e | * * * s- A SZOVJET ÉS BLOKKJÁN A i- országai tehát egyértelműen í i ellen szavaztak, hogy a magy; J ügy, a szabad választások köv í, telése az E. N. főtitkárának f< u lelössége alá kerüljön. Ez a tén »- cáfoh’a azt, hogy Amerika í- ejtette a magyar nép szabadság ügyé*, s hogy bármiféle “cigsnyí íi kút’’, a magyar népet eladó v< sárt kötött volna a Szövettel. >t Mint ez a rovat régóta és •r "Ma^varországi Hírek’’ egy ki g hét előtti tudósítása is irta, a mir r> denféle afrikai népekkel és ázsi; y uj országokkal I I 0-re felnüvek« n dett tagságú E. N.-ben az a v« L- srél^ fenvegetett, hogy ar ?msr á kai javaslat a végső közgvülé: k szavazásnál netm kapja meg y szükséges sz'mu szavazatokat ■ ez játszott közre, hogy Washing- ton ilv ideiglenes megoldást kere s sett. Kell e ismételnünk, hogy a * évenként hiába ismételt határé J zatok csak megalázók voltak ug >t oZ Egyesült Államokra, mint a k E. N. azon tagjaira, akik megsza It vazták és évenként ismétlőd k gyászos dokumentumai voltak a j1 E. N. tehetetlenségének, tragiku I karrikatura, hogy ne mondja J sóhivatali jellegének. . . ■| Mások, különösen az ujonna- függetlenedett és Szovjet props r ganda hálásaktól nem mente ■ exotikus országok közül szárne- san nem nemzeti függetlensegi hanem nemzetközi osztályharco fogalmak szerinti beáillitás’ran lát r t'k az ügyet. Végül pedig emberi 1 leg is érthető, hogy nem szerettél ' a I 5-szöri javaslat önmegcsufol- megismétlését és végre valirr * ’ ábrázatmentő” lépésnek kellei I történni. Anélkül, hogy U Than * eddigi politikai nyiLtkozatiér ' rajongnánk, az ügynek az ő fele * lössége alá helyezése is jobb, min az eddigi meddő határozz.hozat, sorozatok folytatása, amiről má r a fecskék is régóta csiripelték i háztetőn, hogy semmi egyéb min * a passzív semmittevés elmaszkiro zása s ami csak igazolása vol azoknak, akik kezdettől azt sür gették, hogy az 1956-os magya l forradalom követeléseiért a: E. N.-en kivül, az Amerika és í r Szovjet között folytatandó köz vetlen tárgyalásokon kell újra é 'Újra kiállni. Rowan amerikai delegátu 1 megmondta, hogy a magyar ügy 5 nincs elfelejtve, nem lehet elfe lejteni a hisszük a magyar ügy. 1 ben nem az E. N.-ben mondt l I ki és fogják kimondani az utolsó szót. Az atomkorszakban nerr cly könnyű megoldani ezt a kér 1 dést, — senkisem pályázik a leg. 1 szebb atomhalott szépségdijára — de rendületlenül hisszük, hogj ‘ az Egyesült Államok nem alkudjí el a magyar nép ügyét és mini Eisenhower mondta és Kennedj ' ia álb’a, nem köt olyan szerződést, 1 amely a .magyar nép sorsát su. 1. lyosbbitaná vagy meghosszabbi. taná. * * * TÉVED az amerikai magya: napilap, .mikor “újabb alkut" emleget. Először “cigány alkuval" vádolta Amerikát, azt állitván. . hogy U Thant főtitkárrá választá­sa érdekében paktunot kötött a Szovjettel, hogy elejti a magyai ügyben hozott határozatok továb­­. bi firtatását, — most pedig azl állítja, hogy a bebötönzöttek sza- I badonbocsájtása érdekében tér Ivezi ezt és azt Írja, hogy értesü­lése szerint ez a szabadonbocsá - tás “a következő tavasszal, köz­vetlenül a főti’kár látogatásé' megelőzően fog megtörténni.’ £2 az ideoda való kapkodás, tapo­­tiatodzás leginkább mutatja, mily felelőtlenül; történt a Kenned kormán-nak “cigányEilkuval" va­ló megvádolása, ami cseppet serr j állt jól annak a lapnak, amelv mintegy egy évvel Nagy Ferenr (Folytatás a 4-ik oldalon) A kongresszus szerdán januái 9-én megkezdte 88-ik ülésszakát. Kennedy elnök hétfőn, január I 4-én mondja el eiz ország hely­zetéről beszámoló "State of the Union beszédét, amelyet a gaz­dasági és pénzügyi helyzetről sró ló beszámolói fognak követni. A képviselőház hadüg i bizott­ságának elnöke .Richard Russell dem. szenátor élénken ellenzi, hogy USA fegyvert szállítson In­diának a kommunista Kina ellen s ez az ügy az új ülésszak egyik első vitatárgya lesz. Halleck rep. képviselőn zi ve­zető harcot hirdet Kennedy elnök azon törekvésével szemben, hogy a képviselőházi házszabály bit zottság tagsága létszámát az uj időszakban is emel’ék fel 12-:ől 1 5-re, mint legutóbb. Ennek a bizotts gr sík olyan az összetétele, hogy a republikánu­sok és déli demokraták együtt­működése folytán módjában van megakadályozni, hogy valamely javaslatot kitűzzenek a képvise­lőházban való tárgyal'sra. A bi­zottság elnöke Howard Smith (Dem. Va.) a maradi irányzat megcsontósodott képviselőbe. — ’ontos, hogy a bizottság létszáma rak felemelése utján hatájytala-. űtsák azt a képtelen Helyzetet, rogy a bizottságnak módja v.an sgy javaslatot elzá.ni az elől, rogy maga a ké^viselőfiáz Rlé­­ruma döntsön fölötte.------------­-000---------------* Kerr szenátor halála Robert S. Kerr oklahomai sze­­íátor (dem.) 66 éves kor'ban dhunyt. A széné us egyik leg­gazdagabb, milliómos tagja volt :s erős befolyást gyakorolt a gaz­­lasági törvény alkotásra. Temeté­­;én Kennedy elnök is résztvett. Utóda Oklahoma állam demo­­rrata párti kormányzójr, Fd­­nondson lett, akinek hivatali ide­­e éppen most járt le, mire a tör-­­fényadta lehetőséggel élve, hogy :gy elhalt szenátor pótlására m'­­ikat nevezhet ki a legközelebbi választásig, önmagát neve_te ki izenátorrá és az I 964-es választ­ásokig lesz Oklahoma szövetségi izenátora.---------------000----------------! Walter megkezdte kon GRESSZUSI TAGSÁGÁNAK NEGYEDIK ÉVTIZEDÉT Francis E. (Walter, az easton­­bethlehemi kerület kongresszusi képviselőbe a képviselőház ianuár 9-i 88ik ülésszakával képviselő­ségének 31-ik esztendejét kezdte meg. >• Tizenhatodszor választották meg múlt novemberben és a pennsylvániai demokrat k között ő a legrégibb képviselő. A kép­viselőháznak csak nyolc tagja van, aki régebb idő óta van a kongresszusban, mint ő. Walter elnöke a képviselőház amerikaiat- I ban tevékenységeken ellenőrző bizottságának és több más bizott­ságban is vezetőszerepet visz. — Nevéhez a hires Walter a McCar­­ran bevándorlási törvény és más törvények fűződnek.------------ 000---------------­ADENAUER 87 ÉVES Konrad von Adenauer, Nvu­­gatnémetország kancellárja múlt héten ünnepelte 87-ik születés­napját kiváló egészségben és tet­terőben, de saját keresztény de­mokrata párti hivei is sürgetik nyugal'~imba-vomilís't, amelyet legutóbb ez év őszére helyezett kilátásba. Adenauer és De Gaulle fran­cia köztársasági elnök legköze­lebbi újra találkoznak, hogy j az nyugateuropai Közös Piac és I “Egyesült Europa’’ tervével eg”­­, befüggő problémákat beszéljenek Imeg. s Dacára az ünneoi munkaszüne­teknek, az acélgyárak legtöbbje s optimizmussal néz a januári üz'et-’J menet elé. Azt hiszik, hogy a havi ! termelés hat millió tonna fölött lesz, ami nem volt 1962 májusa - óta. j Márciusra újabb lendületet j várnak, részben a leltári készletek feltöltése, részben az áprilisban esedékes uj kollektiv bértárgyalá­sokból folyóan netán bekövetke­­, ző sztrájk elleni felkészülés révén. % Egyes acélgyárosok azon az t alapon is várják az üzlet javulá­­f sót, hogy a gazdasági élet kilátá­saiban javulás jeleit látják.---------------000--------------­’ SCRANTON IPARFEJLESZ­TŐ BIZOTTSÁGOT NE­VEZETT KI — j William W. Scranton, Penns' l várnia uj kormányzója (rep.) az állam ipari életének fel'endi ése ' : és ezzel a munkanélküliség csök­kentése érdekében iparfeilesztő 1 bizottságot nevezett ki, amelynek elnöke Fred C. Fay, a pittsburghi Koppers Co., Inc. elnöke alelnö- Ike pedig Paul J. Cup^, az Acme ' I Markets Inc., Philadelphia, elnö­ke lett. A bizottság 12 tagja kö Izött az állaim gazd-sám életének 'számos vezető alakja lesz. A bizottság sz r~san együtt fog működni az állami krraske­­: delmi osztállyal, melynek John K. Tabor pittsburghi ügyvéd aj vezető'«. Scranton kormányzói tanácskoz'st folytatott Harr* Boyerrel az AFL—CIO penns'd vániai elnökével és Michael J. 1 Johnsonnal, az AFL—CIO rennai j 1 alelnökével és őket is meghívta a i bizottságba. “Franciaország önálló atomhatalom lesz” A válaszjegyzékkel egyidejűleg Pórisban De Gaulle elnökletéve. minisztertanács volt, amelyen De Gaulle ismételten leszögezte, hogy Franciaország megkezdte önálló atomhatalmának kiépítését és nem lát okot arra, hogy erről lemondjon. A minisztertanács a Polaris ra­kéták ügyében nem fogadott el végső határozatot, minthogy azonban Franciaországnak nin­csenek atomerővel hajtott tenger­alattjárói, amelyek ezeket a raké­tákat képesek kilőni és atomfejei sincsenek azok felszerelésére, “úgy tűnik, hogy az amerikai ja­vaslat nem aktuális Franciaország szempontjából’’, — mondotta a kormány szóvivője. A továbbiakban azt fejtegette a szóvivő, hogy Franciaország nem úgy cselekedett mint Anglia, hanem önálló tevékenységet kez­dett az atomfegyverzet terén. Ez ugyan, mondotta, nem felel meg a teljes követelményeknek de az atomfegyverzés kérdése olyan bo­nyolult, hogy azt amúgy sen» le­het e'vgszerre megoldani. A szó­vivő elmondotta hogy Murville külügyminiszter ezt az álláspontot Fharles Bohlen amerikai nagy­követ előtt is ismertette, aki ez ügyben közvetlen kaocsolatot tart fenn De Gaulle elnökkel. De Gaulle az újévi sajtókon­ferenciáján is kijelentette, hogy ez a probléma hosszabb tanács­kozásokat igényel s tal'n tiz évig in eltarthat, amig megoldás jön litre. Az evvik nagy amerikai hír­ügynökség jelentése szerint a csehszlovákiai kommunista párt hivatalos közlönye meg;llapitja, hogy .az ország 13.8 millió lakosa közül 1,680,000 tagja a kommu­nista pártnak, ami 1 2 százaléknak felel meg. A magyarországi pártnak, irjá az amerikai hiriroda bécsi tudó­sítója, mintegy félmillió tagja van. (Állítólag a legutóbbi idő­ben ismét megszigorították a fel­vételeket és csak olyan kommu­nistákat vesznek fel előbb tagje­löltnek imajd bizonyos idő. múlva tagnak, aki jelleme és politikai múltja alapján megbízható kom­munistának tekinthető. A magyarországi kommunista párttagság tehát a lakosság öt százalékát teszi ki. Több megbíz­ható kommunista nincs Magyaror­szágon, Kádár és Egyesült Nem­­zetekbeli 22 tagú deleációja még­is a magyar nép nevében meré­szel beszélni, — a megszálló Szovjet szuronyok védelme alatt. Romániában a kommunista párttagok széima 800,000 vagyis szintén 5 százalék, Bulgáriában pedig a lakosságnak 6 százaléka.----------------000--------------­ÚJRA MŰKÖDIK A TELSTAR A hírközlő imübolygó, a Tel- 3tar néhány havi szünet után újra működésben van, hogy esemé­nyeket képben bemutatva közve­­átsen a világrészek között. A szü­ret oka az volt, hogy a mübolygó működését nagy mértékben gátol­­:ák a világűr rádiumsugarai. A nagy amerikai televíziós állomá­sok ismét megkezdik Telstar köz­vetítéseiket.---------------000--------------­JELENTKEZNI KELL AZ IDE­GEN ÁLLAMPOLGÁROKNAK Azoknak, akiknek még nincs ?merikai polgárpapir birtokában szévben is e célra szolgáló posta­kártyákon kell bejclenteniök je­lenlegi címüket a bevándorlási hatóságnak. Határidő január 31. A kártyák díjtalanul kaphatók a legközelebbi postahivatalban. Adenauer Parisban Adenauer nyugatnémet kan­cellár január 22-én Párisban lesz De Gaullenál s e találkozást is Nyugat Európának az atomvéde- 1 em kérdésében való függetlene­dése törekvésével hozzák össze­függésbe, noha Adenauer eddig nem foglalt el oly határozott ál­láspontot ebben, mint De Gaulle. A tanácskozások idején Páris­ban lesz D. Slikker hollandiai politikus, a NATO főtitkára is. H r szerint De Gaulle és Ade­nauer a két állam közötti szoros együttműködésről megkezdett tárgyalásokat is folytatni fogják. Kruscsev a kommunizmus árulója” A kinai kommunisták lapjai és tádiója hosszú fejtegetéseket ad­tak közre jan. 5-én s azokban nem kevesebbel vádolják Krus­­:seyet s mellékesén Titot is, mint íogy “elárulták a marxizmu a kapitalistáknak". A kínaiak cikkei azt hangoz­­:atják, hogy “a Nyugat imperia­­ista országai tényleg paoirtigri­­ek és nem legyözhetetlenek, té­­•es tehát az a nézet, hogy a rend­szereket nem lehet megdönteni." A moszkvai Pravda éles hangú rosszu cikkben válaszolt és ezut­­al nem a kinai kommunistákhoz tuzó Albániát, hanem magukat a tinai kommunistákat támadja. A vita mind inkább élesedik de a cözeljövőre kevés kilátás van a cet kommunista hatalom közti í> rrrnitArpo ACCT.n/'onrvnera. * Kennedy elnök az atomfegyve lek kérdésében az önálló alorr hatalmi ambíciókat hangoztat Franciaországgal és a halk bba hasonló törekvésű Nyugat Német országgal való tárgyalásokr Európába küldte George W. Ba! helyettes külügyi államtitkári íogy az ekörül fennálló ellentétei kiéleződése elkerülhető legye: Ball jan. 10-én érkezett Párisb . De Gaulle elnökkel való táigya ások után onnan Adenauer kan :ellárhoz fog utazni. ismeretes, hogy De Gaulle ál ’spontja az, hogy Európa, illetve •Vanciaország nem bizhatja atom védelmét kizárólag az Egyesül államokra. Kennedy elnök tudva evően mint Angliának úgy Fran haországnak is Poláris rakétáka íjánlott fel s bár végső esetr< lem zárkózik el a gondolat elől íogy európai hatalmak is rendel eezzenek afome-őkkel, ezt szá nükra felesleges és mérhetetlen’) lágy kiadásnak tartja. Úgy vé’i íogy ehelyett jobban tennék, hí lagyománycs fegwernemeikel [írvalogság stb.) építenék ki é irőteliesebben vennének részt a; lmaradt országok segitéséb°n ic)gy a kommunizmus kevésbbé ■eszélyéztesse azokat. DeGaulte halasztó válasza De Gaulle jegyzékben közölt« Cenneüy elnökkel, hogy Francia írszág eddigi álláspontjához hi­­•en, folytatja az önálló atomért íépitését annak ellenére hogj Kennedy felajánlotta Franciaor­­zág felszerelését Polaris rákét k­­;al. A francia kormány szóvivő)« üielentette, 'hogy ez nem jel nt ennedy I javaslatáinak elutasító­it. r ■• Már forrásók- is megerős’ tik, ogy De Gaulle jegyzéke nem 'rja ki Franciaország hozzájáru­­ását az amerikai javasl thoz mely szerint Franciaország és ánglia résztvesznek majd egy lagyarányu - nyugati atomerő ki eVesztésében, amely a Poláris akétákon fog alapulni. Washingtoni körök megállam­­ott'k, hogy a jegyzék, amelyet 'ranciaoíszág nagykövete adott t Kennedynek, nem utasítja, issza, de nem is fogadja el az merikai aiárilatot. GATEUR0PA ÖNÁLLÓ ATOMHATALMI AMBÍCIÓI MIATT

Next

/
Thumbnails
Contents