Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-22 / 12. szám
I The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed terűd an Second Class Mattfr May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem. Pa., midet the Act of March 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANG CAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 12-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 MÁRCIUS 22 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR MEANY SÜRGETI A2 ADÓLESZÁLLITÁST . ÁPRILIS NEGYEDIKÉT, Szovjet magyarországi megszál sa 18-ik é/fordulóját tartják legközelebbi fontos d alumni akik a magyar ügy újabb fejlem nyeit figyelemmel kísérik. Izé tottan várják, mit fog hozni Kádár Jánoetól állítólag e nap várható u. n. amnesztia. Kitérj e valamennyi még fogságban lé 1956-os forradalmárra, Bibó 1 vánra, Obersovszkyra, Gally Ráczra, Balira és a többiek akik ettekkel tényeztek a na megmozdulás napjaiban a szts nista rendszer ellen vagy pec minden komanunizulás megszün tése érdekében? , Avagy talán csak egy kisel csoportnak adják vissza a szab mozgási lehetőségét? (Ami n< mindig azonos az egyéni szaba sággal, különösen a kommunü rendszerben nem, akár Ráko nak, akár Kádárnak hívják osztályuralmi diktátort) És mii pen dől el az immár hetedik é politikai menekült jog alapján pesti USA követségen tartózko Mindszenty biboros ügye, ame nek megoldását magyarorsz; egyházpolitikai vonatkozás szempontjából hir szerint Ján pápa is aktuálisnak tartja és szc gahnazza? , * * * ÉRDEKÉS mindezek kapca Bartók László rézi magyar dip] matának egy USA-beli és e kanadai lapban a magyar ü helyzeterői most megjelent táj koztatásait olvani. — Bartók Horthy korszak késői évetb Magyarország delegátusa volt genfi Népszövetségnél és jeleni az USA-tól a magyarság képvis letenek tekintett, new yorki M gyár Bizottság külpolitikai meg gyelője Washingtonban és Egyesült Nemzeteknél. Közié szerint az 1956 november new yorki gyászos E. N.-ülés c jelen volt az E. N.-ben a magy ügy minden tárgyalási napj: személyes kaocsolatot tart szám tagország delegáció aval. A ír gyár ügy E. N.-beli tárg alá egyik legtájékozottabb szakért jenek számit. Fejtegetései szerint “főleg amnesztia lenne Budapest és E. N1. közötti “kibékülés" b'zií Bartók idézőjelbe teszi a kibék lés szót s ezzel azt gvanittatj hogy a “kibékülés” nem vol őszinte ak*us, de nem mond meg Kádárra és Kruscsevre ava1 USA-ra és a tagországok egyi szére gondol e? Mi imég nem lé juk s “kibékülést" sem, az idé jel nélküli őszinte kibékülésb pedig, kivált hosszútávra vaá kevéssé hiszünk, mert Kádár M gyarországa cak egy frontszakas a nemzetközi osztályharcos vilá uralmi kommunista törtetésnek mert ezzel szemben sem Ameri] sem pedig számos E. N. tagt szág, ha nem is ragad azonn atombombát, nem nyugszik bt a közép- és keleteuropai komm nista erőszakuralmak végleges! gébé és Kennedy elnök, mint mételten megmondta, tisztáb: van azzal, hogy Kruscsev és M között csak taktikai kérdésekb van ellentét, de nem a komm nista világuralom céljában. * * » USA bizonyos érzelmi és erki esi elköteleze,tséget érez azi irányban, hogy végre kiszabadi janak a számára is meglepet« ként jött, de elméletben telet rokonszenves forradalom börtö foglyai. Ez nyilvánvaló folytató azon eisennoweri politikuma amelyet persze magyar részi keveseltek, de amely biztos rév nyújtott az 56-os menekültek ti ezreinek az Egyesült Állami-kb és segítette őket, hogy uj exiszte ciát alapíthassanak maguknak, humánus vonalat folytatja a Ke nedy-kormany, amikor láimogat az E. N. főtitkárának, U Thai nak azon akcióját, hogy a forr dalom elítéltjei visszanyerj! mozgási szabadságukat. Ezt csak olyanok kifogásolhi ják, akik gőzfej üen csak a magi célját nézik, háború árán is a! akarják szokat érni. Minél na Iá- gyobb harciasságot kívánnál a Amerika kormányától, tekinte k, nélkül arra, hogy atombomba i: á- van a világon és azokat, akik : a- történelem ágyutöltelékeként váa sárra vitték a bőrüket a forrada ra lomban talán, "fájó szivvel" már, :d le is Írták, mint áldozatokat. . . m Helyes, nemesen emberi s szép st- hogy a Kennedy kormány nem ■a, irta le őket, holott sem nem Írek, •e, sem nem amerikaiak., hanem magf gyarok ii- Remélni kell, hogy minél töbig ben, lehetőleg valamennyien :e- “amnesztiához” jutnak, noha mint a két háború közti magyai >b rezsim nem adott amnesztiát a2 id elitéit baloldali osztálvharcosokm nak, ők sem szoktak szentimend- tálisan bánni az osztály ellenfeta lekkel. . . Lehet, hogy ezért holsi- mi politikai ellenszolgáltatást proaz bálnak kicsikarni az E. N.. tői é- illetve Washingtontól, mint pél/e dául az 1956 óta, a pesti követa ség élén álló ügyvivő helyébe kóló vet küldését s más hasonlókat, de y-1 épp úgy nőm lehet szó Magyargi ország mai helyzetének véglegesek ként való elismeréséről (a Szovosljet által szorgalmazott euiopa: r- kölcsönös biztonsági azerződés- Iről), mint ahogy Csehszlovákia, Lengyelország, Romania ín! stb. sincsenek USA által végleg 0- a kommunista nemzetközi front gy birtokterületéül feladva, noha gy fővárosukban nem ügyvivő, naé- nem követ székel. a * * *-n KÁDÁR JÁNOS delegációjának a az E. N.-ben való elismerését mi sg nem szívesen látnánk az 1956-os e- rab-forradahnások szabadi ba a- árául, ámbár a csehszlovákiai, Fi- lengyelorszjgi, romániai stb. deleaz gációk el vannak ismerve, hclot: se azok épp oly erőszakuralmi or-1- i szágok, mint Kádár Magyarorsz;ta ga. Nem először Írjuk, hogy nem ar szabadott volna őket elismerni az in E. N. tagjáiul és kezdettől végos zetes, szerkezeti hibának tartó ta- tűk, hogy a Szovjettel, egy erősa szakuralmi országgal közösen jött ő- létre az E. N., a helyett, hogy az I individualista, demokratikus életaz rend hívei fogtak volna össze az olyan egyetlen nagy és erőteljes a. szervezetben, mint amilyennek az ü- Atlanti Egyezménybe tartozó ora, I szágokat szeretnék látni, kiegéia szitve minél több hasonló életja rendű országokkal, hogy az Egye!V ( sült Nemzetekkel szemben a sza á- bad haladás népeinek világ parlamentje, az együvétartozók e° sziklavára lehessen. . . 5n De, nem látjuk nyomát Ecknl hardt Tibor ‘Uj Euroca’ folyóirata'jbeli ‘'Kinek szól a harang?" ci-a mii, nagyszabású cikke jóslásai S- kilátásainak. Sajnos, nem mint í Eckhardt kívánja, az Egyesült :a I Nemzetek szervezetének szól a r‘! harang, az Egyesült Nemzeteket legyobb “békés vitafórumnak" be Is I csülik, holott megbukott már 1‘ \ 1 947-48, amikor semmit sem tett, e‘ nem is akart tenni a keleteuropai s' országokban történt erőszak, Yalin ta durva kijátszása ellen, — sőt 10 nem is sokkal később befo:n gadta ez erőszak kormányokat u" tagul. 1 * • • SAJNOS, nem az E. N.-nek ’1- szól a lélekharang, nem annak ,n rapjai nehezednek, hanem a ko- T exisztencia ellenzőjé... 8* Egyre inkább tért nyer az ts cgyüttlétezési politika s ez az n- atomháború veszélyének tényében 3a 1 leli egyik főmagyarázatát. L, j Meglepően tért nyer az öl atomvilágháboru veszélyének lést tezésével szemben, mások azt hiszik, hogy nem kell atomhábom jutói félni, mert ahhoz Moszkva nem mér nyúlni, de nem tud- E nak e tekintetben semmi garanciát adni, a saját vágyálmaikon ía kívül. . . Az E. N. halálharangja t- is csak vágyálom, a válság pedig >• I az, hogy az atomháború veszélye k mind többeket csábit a koexisztencia táborába. . . t' Akik pillanatig sem hisznek ‘k 1 Kruscsev báránybörbe öltözöttsé•1 g* őszinteségében, kivált egy közeli Maoval való találkozása idején, változatlanul és rendület! lenül bizalmatlanok Kruscsevvel . - és a nemzetközi osztályharcos kommunista fronttal szemben, ellenzik az atomkisérletek beszün- ( tetését és a további leghatékonyabb és legmodernebb katonai felkészülés, a Szovjet sakkban- 1: tartása szükségének hirdetői. Az jj együttlétezési politikát csak álligj felfegyverkezetten lehet folytatni, 1 a legéberebb feltar-toztatási politikával egybekötve és a már kom- ] munista erőszakuralom elatti né- 1 ipek ügyében semmi olyan enged- j ményt nem téve, amely helyzetű- 1 I két sulyosbbitja vagy meghoszszabbitja. | * * * j BARTÓK László a dolgok lé - j 1 I nyegére tapint, amikor a hideg-;1 I háború kérdéseiben fennálló fe- j1 j szükséget csökkenteni akaró bé-! i ke politikáról, mint ő nevezi “a 11 minden kezdeményezéstől irtózol! nyugati külpolitikáról” azt Írja, 11 I hogy “alapvető oka az atomhá- 1 ‘borútól való félelem”. i Ezt hangoztatjuk régóta és ez I az, amit az 1956-os, váratlan for- j radalcimba való katonai beavat- j ! közőstől irtózó Eisenhowcrt meg l nem rovott, mugyar vonalon is j; működő, Kennedy ellenes olcsó jc demagógia nem akar tudomásul í venni. Olyik amerikai magyar té- t nyező is elfelejti az atomháború 1 jVezélyét, különben nem vá- ; . clolná oly könnyedén a Fehér I Ház jelenlegi urát illetve külügy- I ministeriumát “a magyar ügy eláz tatásával” és nem írná le azt hogv I “a Nyugat részéről titkos PAKI TÁLÁS fol-ik Kádárral”. Bartók fejtegetései mindazt is megerősítik, amit az egész idő alatt az E. N. tagországainak, 1 különösen az afrrikai és ázsiaiak- 1 nak opportunus magatartása ma- ' tyarázatául irtunk, vagyis azt, 1 hogy (Washington nem adta el a(s Magyarországot, hanem a hangú- j < lat mind kedvezőtlenebb lett az t egyre legyengített és igy is telje- < sen meddő, Kruscsevtől és Kádár- ] tói szégyenteljesen semmibevett s javaslatokkal szemben, úgy hogy t azok mind inkább a leszavaztatás u még nagyobb szégyene, a szabad- j sággondolat E. N.-beli legcsufo- 1 sabb bukása veszélyébe kerül- t tek. . . I A mai helyzet azonban nem g mondható véglegesnek, hiszen v k: tudja nem e az öreg Kruscsev, 1 vagy esetleg az utódja lesz az aki 1 I Maoval kiegyezve vagy anélkül, 1 előbb-utóbb bizonyságot szolgál- t j tat az együttlétezési politika vi- j 1 szonylagosságáről, relativitásáról] j vagy hogy népiesebben fejezzük I ki 'magunkat arról hogy “kutyá | a ból nem lesz szalonna.” r. o. t A STEELWORKERS UNION VEZETŐSÉGE TANÁCSKOZIK AZ UJ BÉRKÖVETELÉSEK KÉRDÉSÉRŐL A képviseiőház Ways and Means bizottsága előtt a jövedelmi adók leszállítása kérdéséről folyó kihallgatások során George A. Meany, az AFL—CIO elnöke múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a munkásság helyesli az elnök tervet, sőt már. az első évben még messzebbmenő jövedelmi adóleszóllitást sem ellenezne, de ennek 1963 január I -i hatállyal mielőbb be kellene következnie, mert ezzel a fogyasztok több vevőerőhöz jutnának és a munkanélküliség csökkene. Minél tovább halasztják, mondotta, annál súlyosabbá válik a probléma; sokkal könnyebb és olcsóbb egy gazdasági lanyhulást (recessuiot) elkerülni, mint meggyógyítani. A kihallgatások még hónapokig is elhúzódhatnak. A demokrata és republikánus politikusok közül számosán továbbra is ellenzik az adóleszóllitást, a költségvetés megfelelő leszállítása nélkül, de eddig nem tettek kon rkét javaslatokat, mit kellene leszállítani a költségvetésben és Kennedy elnök úgy nyilatkozott, hogy “az iskolásgyermekek uzson náián és hasonlókon nem lehet takarékoskodni." John Byrnes, a Ways and Means Committee vezető leoublikánus tagja és a párt politikai bizottságának elnöke a közoktatási célra szóló két billiós költségvetési tétel nagyrészét megtakarithatónak tartja, de nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hisz az adóleszállitásnak a gazdasági éle tét feljavító határában.---------------000--------------FELMENTÉS A FIATAL APÁKNAK A SORKATONASÁG ALÓL Kennedy elnök elrendelte, hogy a sorozásoknál felmentést adjanak minden család apának kivéve orvosokat, fogászokat és állatorvosokat. Ennek értelmében a sorozási korban lévő apákat akik eddig az “1—-A” sorozási osztályba tartóztak, áttették a “3-A" osztályozottak közzé. A toborzó szolgálat közegei szerint eddig ez volt a gyakorlat és az elnök rendelkezése csupán megerősítette azt. Kévés családapát soroztak be az utóbbi években, noha “1—A"-nok osztályozták őket A szenátus múlt héten egyhangúlag megszavazta a sorozási törvénynek négy évre való meghoszszabbitását. Ezzel alkalmasnak nyilvánított férfiak 18 és fél éves kortól 26 éves korig két évi katonai szolgálatra váltak kötelessé 1967 julius l-ig. Az Army ez évben 76,000 embert akar sorozni. A törvény kedvezményekkel buzdit;a az önkéntes szolgálatra való jelentkezést. KENNEDY KORHÁZI SEGÉLY PROGRAMJÁNAK NEHÉZSÉGEI Kennedy elnöknek az aggok kórházi kedvezményéről szóló j-ivaslata csak a ny'r vége felé 1 kerül tárgyalásra a Ways and j Means kép/iselől-.ázi bizotts gban ! s ha ott sikerül elérni, hogy ne tegyék iámét jégre, az év vége felé kerül a kongresszus elé. így 1 9 legjobb esetben sem lehet belőle törvény 1964 eleje előtt. De az is megtörténhet, hogy a republikánusok és déli dcmokiaták koalíciója megint elreteszeli a kongresszus elől. í fiVilbur Mills, a Ways and : Means bizottság elnöke tudvale-: vően a szegénységi bizonyítvány alapján való kórházi segélykérés-] re alapított Kerr—Mills törvény egyik szerzője és ellenzi az elnök javaslatát. A bizottság 25 tagja közül eddig 10 volt a javaslat mellett és 1 I ellene. A legutóbbi választáson Florid óból, ahol sok az agg nyugdíjas, bekerült Sydney Herlong képviselő, aki al'gSa merj a javaslat ellen szavazni. De a: American Medical Assn., már' most készül a reakció nagv moz- í gositására a javaslat ellen és igy ! I a javaslat bizottsági sorsáról nehéz jóslásokba bocsájtkozni.---------------------------o 00----------------------------A PENNSYLVANIA! MUNKANÉLKÜLISÉG A Pennsylvániai Állami Egvetem üzleti helyzet elemző irodájának közlése szerint államunkb-'n ! a munkanélküliek száma 66,000- rel növekedett és jelenleg 430,-000 fő. A szám növekedését az építőiparban, mezőgazdaságban és kicsinyben! kereskedelemben szezonszerü elbocsájtásokkal magyarázzák. A jelentés szerint az acélipár foglalkoztatottsága emelkedett, 1 mert az esedékes uj kollektiv! bértárgyalások miatt augusztusra 1 j esetleges sztrájkra számitó acél- j 1 feldolgozó ipárok raktárra ren-1 delnek acélt. Némi emelkedés I mutatozik az ipari villamosság' áram fogyasztásában is.----------------000---------------USA KATONAI SEGÍTSÉGET AD MINDEN DÉLAMEIIKAI ÁLLAMNAK, A KOMMUNIZMUS ELLEN A washingtoni képviselőház külügyi bizottságának délamerikai albizottsága előtt március ! 4-én történt kihallgatásán Edwin M. Martin külügyi segédál- i lamtitkár kijelentette, hog v USA kormánya kész csapatokat külden* minden olyan délameríkai kormány megsegítésére, ahol kommunista kísérlet történik a közhatalomnak erőszakos, utón való átvételére. A Szovjet a múlt hét végén is-1 mét katonákat vont ki Cubáról, i hir szerint mintegy két ezret. A | még Cuban lévő, több mint 1 0,000 Szovjetkatona távoz^sá-; ra nézve Washington további közléseket vár. ■ ------------- lOÍ’---Kennedy Costaricában Kennedy elnök és kísérete már- ; cius 18-án Costarica 1.2 millió lakosságú közé-amerikai köztársaság fővárosába San Jóséba repült, ahol hat kisebb délamerikai ország elnökével tanácskozott Castro cubai kommunizmusának elszfeeteléséről és ez orsz-gok gazdasági megsegítéséről. Több mint 250,000 ember fogadta óriási lelkesedéssel és beszédében I hangsúlyozta, hogy a nép jólétének megteremtése a legjobb biztosítéka a szabadságnak.-------------000----------------CIGÁNYBÁL PESTEN Az IBUSZ a magyar fővárosban nemzetközi cigánybált rendezett. A mulatság igen jól sikerült és ezért elhatározták, jövőre is rendeznek ilyen bált és erre Len-, gyelországból « cigánykirályt is m«ffhlvják, , 1 MINDSZENTY BÍBOROS RÖVIDESEN SZABAD LESZ? Kruscsevet, ha meglátogatja Romát, — jelentik itt megbízható helyről. “Megbízható forrás szerint a Szentatya e hajlandóságát azon audiencián juttatta kifejezésre, amelyen fogadta Alexxei Adzhubcit, Kruscsev vejét, a moszkvai Izvestia napilap szerkesztőjét. Üzenet Kruscsevnek “E forrás szerint Adrhubeíhez közelálló személy tudni véli, hogy az audiencián János pápa lepecsételt üzenetet adott át Adzhubeinek. Jelentés volt arról is, hogy Kruscsev junius végén az olasz kormány meghívására (Gronchi volt elnök moszkvai látogatása viszonzásául. Szerk.) júniusban meglátogatni készül Olaszországot. “Értesülés szerint János pápának Kruscsevhez küldött üzenete orosz nyelven van írva és a Szentatya megköszöni benne Kruscsevnek a Balzan békedij el nverése alkalmából küldött gratulációit. Rada könnyei "Adzhubei, amikor távozott az audienciáról, mélyen meghatottnak látszott. Feleségének, Kruscsev Radának, aki vele volt, cönny ült a szemében. “Adzhubei mielőtt audienciára ment a Szentatyához, más ujsagi- 1 okkal együtt résztvett azon az általános audiencián, melyen János pápának hivatalosan átnyújtották a békedijat. Amikor megkérdezték Adzhubeit a Szentatya beszédéről, amellyel átvette a békedijat, ez kijelentette, hogy szép beszéd volt és nagy benyomást tett reá. “Az audiencia előtti napon Adzhubei résztvett az idegen lapok tudósitói egyesületének Romában adott villásreggelijén és ott kérdésekre kijelentette, hogy ateistának (istentagadónak) tekinti magát, de hisz “egy uj vallásban, a békében". Azon kérdésre, hogy Kruscsev Olaszországba jön e, kijelentette: “Ember tervez. Isten végez.” Arról, hogy a Vatikán és a Szovjet között konzuláris kapcsolat jönne létre, Adzhubei, azt mondotta, hogy ez valószinütlen, de lehetséges. “Hozzátette, hogy igy gondolja, ez jó volna. Katolikus nem szavazhat kommunistára Itt végződik a USA Püspöki Kar hivatalos hirszolgálatának második jelentése. Más forrás szerint a Adzhubei úgy nyilatkozott a Szentatya beszédéről, hogy “nem harap és mi sem harapunk.’ Egyes világi lapok szerint Adzhubei kijelentette egy ujság- i rónak aki a Vatikán és a Szovjf közti diplomáciai összeköttetés mellett foglalt állást, hogy azt ő is hasznos lépésnek tekintené. ) Nemzetközi politikai megfigyelők arra hívják fel a közvélemény figyelmét", hogy a Szentatya egyben a Vatikán Államfője is és a legtöbb állam diplomáciai képviseletet tart, fenn a Szentszéknél. Ha ily összeköttetés létrejönne, nem jelentené majának az egyháznak együttlétezését az isztentagadó marxista kommunizmussal, amellyel a Szent>zéh változatlanul szemben áll. Ezt bizonyítja az is, hogy mint * nagy amerikai hírügynökségek elentik, az áprilisi olasz általános parlamenti választások alkalmából a vatikáni rádió március 15- én figyelmeztette az olasz katoikusokat, hogy a katolikus egyíáz tilalma a kommunistára való szavazás ellen változatlanul fennill. Az olasz kommunisták propajandára próbálták felhasználni “Ádzhubeinek a Szentatyánál történt audienciáját. A vatikáni rádió, anélkül, hogy Adzhubeit megemlítette volna, ez ellen akart Svást emelni a tilalom felemlitá- 4vtl -, i E címen a National Catholic Welfare Conference (az USA-i kát. Püsoöki Kar”) római hir- i szolgálata a következő közleményt adta ki, melyet a katolikus |. hetilapok és más újságok közöl ; országszerte számosán közültek: j< “Eg 7 ausz'riai bíboros Buda-11 pestre készül, hogy meglátogassa j 1 Mindszenty bíborost és javasla-l tot terjesszen eléje, amelynek ér- 1 telimében befejezné a budapesti JSA követségen való hatéves tar- , tezkodását és Romába jönne. "Frank König bécsi bíboros1 Lt°y nyilatkozott, hogy a tervezet: j látogat‘s nem vatikáni utasitás-j, ra történik és csak “privátim”'c ogja Mindszentv előtt körvona- í azni ezt a lehetőséget. { "König biboros ezt római utjá- , ból visszatérve jelentette ki és ( hozzátette, hogy még nem kért dzumot Magyarországra, de ha a r ír agyar hatóságoktól megkap:a, fel- fogja keresni Hamvas Endre 1 TÜspököt, aki a Magvar Püscöki i ^ar ügyvezető elnöke és terméizetesen udvariassági látogatást t og tenni Mindszetnynél is. Salvus Conductus "Romiban jelentések voltak a arról, hogy a Vatikán “satvus t :onductu8t*‘ (menlevelét) próbál < szerezni Mindszenty számára, de j( vatikáni személyiségek tagadják :zt. Egy vatikáni forrás valószi- 'r lünek mondotta, hogy König j t kardinális János pápától üze-^ íeztet vissz a magyar prímás- : 1 toz, de valószínűnek tartiák, ít rogy a bécsi prímás szóbelileg j, ogja átadni a Szentatya üzene- j ét’ ,'h Mindszenty biboros, aki ; nárcius 29-én lesz 71 éves, 1956 r november 4-én amikor a Szov-j et tankok leverték a rövid i / T>agyar forradalmat, menedéket capott az amerikai követségen. | Szabadságharcosok csak négy. lappal előbb szabadítotok ki élet j . hossziglani fogságából. “A magyarországi vörös rezsim ] öbb mint egy év óta késznek mu- 1 ( (atkozott, hogy USA-val tárgyal- £ ion Mindszenty ügyéről, mint a ) két ország közti viszony javitásá-1 val kapcsolatos kérdések egyiké- < tői. Mindszenty kardinálisról is- j ’j meretes, hogy ellenzett minden! dvan megoldást, amely szerint el { Lellene hagynia Magyarországot. ^ “A vörösöknek egy másik hosz-1 zu idős foglya, Josyf Slypyl Lem- | Lergi érsek múlt hónapban sza- | badult ki és tmegérkezett Romába. f “Csak taktikájuk 1 változott” !* “A vatikáni rádió március 6-án, • Stalin halála tiz éves évfordulója j alkalmából hangoztatta, hogy azi iltelt évek nagy változást hoztak \ \ kommunisták taktikájában, de 1 íem az eszméikben. "Taktikájuk, — hangoztatta, * mnyira változott, hogy olykor si- j1 vérül némelyekben azt a gyanút | Felébreszteni, hogy talán maga a g kommunizmus is változott? De a s valóság és a propaganda nem í igyanaz. A kommunizmus marad, f uni volt: istentagadó és anyagéi- ír ni, úgy elméletben, mint gyakor- 5 atban. Eltekintve minden mástól, t :z már abban is megnyilvánul, g tőgy minden vallási értéket és hi- s :et tagadásba vesz. n “Ausztriában m«nekült magyar 8 sápok konferenciája - megállapiotta, hogy külső látszatok dacáa az állam és az egyház közti -( uszony nem javult és az igazság 1 z, hogy növekedett az elnyo- j. nás. Az igazság az, hogy a vörös ^ ormányzat kiterjesztette hatal- jj nát az egyházi kinevezésekre és ^ i gyermekek vallásoktatása terén ' s ovábbi korlátozásokat léotettek á letbe.” Kruscsev meglátogatja ^ » Szentatyát? ^ t E címen ugyancsak az N, C. c V. C. hírszolgálata jelenti Vati- r cánvárosból: "János pápa kiie- 6 enUtt^ hegy hejUndó fegudni > 30-án megnyíló alkalommal, mégpedig akként, hogy követelni fogja a különbséget a jelenlegi szerződés bérei és aközött a kedvezőbb szerződés között, amelyet a union télen a Kaiser-gyárakkal kötött, McDonald nem volt hajlandó felelni. De Carcella kijelentette, hegy ennek valószinüséga igen nagy. A vezetőségi ülésen elhatározták, hogy készpénzben és munkában összesen 850,000 dollárral támogatják az AFL—CIO tervezett nagy tagszerzési kampányját. SCRANTON 60 MILLIÓ D0L LÁR KIADÁSRA KERES FEDEZETET William Scranton kormányzó március 26-án terjeszti be az 1 963—64 évi állami költségvetést a harrisburgi törvényhozó testületben. Mintegy 60—65 millió dollár kiadásra nincs fedezet, de eddig nem nyilatkozott, hogy erről adóemeléssel vaey uj adokkul fog « gondoskodni? Az Acélmunkás Union vezetősége hétfőn és kedden Philadelphiában ülést tartott és azt csütörtökön Pittsburghban folytatják, Fő napirendi kérdés, hogy a bérek felemelését fogják e kérmi, amire a kollektiv szerződés április 30-ára módot ad? David McDonald union-elnök a sajtókonferenciáján elzárkózott attól hogy bármiféle nyilatkozatot tegyen e kérdésben.— Hugh Carcella, a vezetőség egyik philai tagja tárgyalások mellett van, különösen az automation (önműködő gépek) fokozott használata miatt tov'bbá azon okból, hogy egyes munkást - I kát túlórázásra használnak, mig ugyanakkor másokat letesznek r munkából, végül, hogy foremanokkal végeztetnek némely oly munkát, amelyre eddig munkásokat használtak. Béremelést kémek a Kaiser szerződés mintájára? Az újságírók azon kérdésére, hogy 1 iádon élni fog M április
