Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-08 / 10. szám

The Only Hungarian Netci­­paper in Lehigh Valley. A magyar mg érdekeit szolgáló független tár­sadalmi he tiki p. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$3.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as jSecond Class Matter May 18, 1323, at the Post Office at Bethlehem. Pa., ander the Act of March 3, 1879*'. AMERICAN JLN SPIRIT—HUNG ARLAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 10-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 MÁRCIUS 8 Egyes szám,* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR KRITIKUS HELYZET OLASZORSZÁGBAN Amely atomhatalom teljesen biztos hatású rakétaölő rakéta birtokába jut, kezében fogja tartani a jövő kulcsát. * Kruscsev egy, a moszkvai "vá- 1 lasztási kampányban múlt héten 4 tartott beszédében hangoztatta, hogy a Szovjet fegyverrel védi meg és “megsemmisitő csapást mér ' minden támadóra, aki Vö­­rös Kina. Észak Korea, Észak 'I Vietnam. Kuba és Kelet Námetor­­*| szág vagy bármely olyan ország , j ellen fordul, amelyben kommunis­ta kormány van uralmon. A kijelentés elsősorban Cubára vonatkozik, ahol tudvalévőén I mintegy 17000 Szovjet katona •. tartózkodik. Mint meg’rtek, Krus­­'\ csev jegyzékben közölte ,Washing- 1 tonnái hogy ezek közöl minteg/- 8,000-et március közepéig vissza von a Szovjetbe. | 'I Március 2-i hir szerint közép ; nagyságú Szovjethajó érkezett j . | Cubába azon céllal, hogy az első 1 transportot, mintegy 2,000 Szov­­jett, katonát hazaszálitson. Kruscsev másokat vádol a Szovjet bűneivel . Kruscsev a kommunizmust há­­. ború utján világszerte uralomra juttatni kívánó kinai kommunis- i tákkal szemben újólag kihangsú­lyozta, hogy a ‘‘békés együttléte­­zés” alapján áll. ‘‘Ha azonban, mondta fennhéjjázóan, az impe­rialisták el akarják venni a nem­zetek azon jogát, hogy imaguk válasszák meg társadalmi rend­szerüket, hogy saját magukat kényszerítsék, fel, ez teimonukle­­áris (atom) naborura vezetne.-­­! Ha Cubát, vagy bármely kommu­­. nista kormány alatti országot megtámadják és atomháborút ! hivnak ki önmaguk fognak elég­ni e háború lángjaiban." (Mondani sem kell, hogy Krus­csev, akárcsak annakidején Stalin, 1 a régi Szovjet recept szerint má- 1 sokat vádol legfőbb bűneivel. A Szovjet volt az aki európai or­szágok egész sorában megaka­dályozta, hogy a nép szabadon választhassa meg a társadalmi- rendszert, melyben élni akar s felerőszakolta a kommunista rend , szert.) I Kruscsev kölcsönös meg nem' támadási szerződést is sürgetett beszédében a NATO és a Varsói Egyezmény (a kommunisták) or-j szagai között, amire nézve a Szov-, jet javaslatot is terjesztett be a genfi 17-es atomkcnferencia egyik február végi ülésén, de Fos-' tér USA fődelegátus kijelentette hogy erről csak egy európai ren-j dezés kapcsán lehetne tárgyalni. (Amerika nem gondol arra, hogy feloszlassák a NATO-t) . i Az atomkisérletek beszünteté-] sere nézve kijelentette Kruscsev, i hogy évi három helyszíni ellenőr­zésnél többet semminő körülmé­nyek között nem engedélyez a Szovjet területén. Kennedy elnök tudvalévőén legutóbbi ragaszko-1 dott legal'bb évi hét helyszíni ellenőrzéshez. A rakétaölő rakéta döntő szerepe Igen tekintélyes amerikai atom­­tudósok és más szakértők vélemé­nye szerint USA-nak nem szabad­na beszüntetnie az atomkisérlete­­ket mindaddig, amig az atom­fegyverek és rakéták terén nagy fölényt nem ért el a Szovjettel szemben és főleg amig nincs olyan teljesen biztoshatásura tőkéletesi-| tett, rakétaölő rakétája, amely a levegőben képes megsemimisiteni az érkező atombombás Szovjet­rakétát. (iKruscsev azt állítja, hogy a Szovjet már ily rakétaölő rakétá­nak birtokában vein, Washington azonban kétellyel fogadta e kije­lentést. Kormányunk a Zeus ne­vű rakéta ölő rakétával már tett kísérletei során elért bizonyos jó eredményeket, de még sok mun­ka van hátra, amig kilátás lesz | tökéletes rakétaölő rakéták birto­­, kában érezheti magát. Az atomDrobák beszüntetésa ügyében egyébként a nemzetközi megfigyelek k$*$H még mindig számosán vannak, akik azt hiszik, hogy azt egyik oldal seim gondol­ja komolyan, hanem csak beszél­nek róla a béke szándékok de­monstrálására. Azt hiszik, hogy a két atom­­superhataloim közül amelyik előbb jut teljesen megbizhnó atemölő rakéták birtokában, kezében tart­ja a világhelyzet kulcsát és mód­ja lesz nagy nyomást g- akcrolnia ellenfelére a céljai érdekében. — Legalább egy bizonyos időtartam­ra olyan monopol helyzethez jut, s amelyben USA volt 1945- és között, amig a Szovjet nem talál­ta meg szintén az atombomba tit­kát. Újra Berlin Kruscsev jelezte azt is, hogy Washingtonnal megállapodott a Nyugat berlin ügyében folytatott informativ tárgyalások újra felvé­telében. Most is a Nyugat kivo­nulásit és az Egyesült Nemzetek karhatalmi megszállását követeli Nyugat Berlin számára, míg Kelet herlinről nem beszél, annak ügyét változatlanul elintézettnek látja azzal, hogy a keletnémet a eg-« lis­tás kommunista kormány fővá­­tosa. Kruscsev azt is állította beszé­lőben, hogy Kennedy elnök ige letett tett Cubára nézve, hogy nem fogja Castro kommunista Jiktaturáját fegyveresen megdön­­:eni. Ezzel szemben a külügymi­­liszterium újólag hangsúlyozza, lOgy miután Castro vonakodása miatt nem lehetett a Kruscsevnél «kötött helyszíni ellenőrzést a bubában volt Szovjet rakéták el­távolítására nézve keresztülvinni, inmagától tárgytalan lett Kenne­dy elnöknek e feltétellel tett igé­­•f te. da a cubai nép forradalomban öme ki. . . McNamara nemzetvédelmi ál­amtitkár sajtókonferenciát tar­­ott s azon kijelentette, hogy USA nem maradna tétlen”, Ka Cubán orradalom törne ki a Castro dik­­atura ellen és az ottlevő orosz laderő beavatkozna. Az amerika bizalmas hirszo'gá­­at eddig nem kapott értesülést rról, hogy Moszkva valamennyi ubai Szovjet formációit haza ikarná szállítani és várható, hogy gyrészük ottmarad, hogy forra­­lalom esetén segítse Castrot, no­va Castronak is jelentős cubai ladereje van. Szovjet fegyverek- Lei felszerelve. Cuba körül még mindig foko­­•odik a kongresszusi republiká­­msok belpolitikai célra folyó éles jirálata a kormány tevékenységé­ül, ámbár Kennedy elnök kije­­entette, hogy mindent el fog kö­petni, hogy Cuba ne legyen olyan cözpont ahonnan a délsmerikai országokat rendszeresen kranmu­­iista szelemmel fertőzik. >élamerikai forradalmárok kiképzése Cubán John McCone, az amerikai Cl A űzalmas hírszolgálat vezetője március 1-i jelentésében közölte, vogy Cuba a délamerikai államok kommunista tanokkal való fertő­lésének valóságos központja. — vözlése szerint 1962 mintegy ,000—1,500 "diák" tartozko­­!ott szinte valamennyi délameri­­.ai államból Cubán, ahol kioktat­ják őket guerilla hadászatban, zabotás és terrorcselekedetek végrehajtásában s ez az oktatás ovábbfolyik ez évben is. E "diákok" nemzeti egységek­ben csoportosultak Cubán és "ká­­iért alkotnak, amely alkalmas dőpontban visszatér hazájába cs ki van tanítva, hogy egy kommu­­nsta értelemben vett felszabadító vad sereg vezetésére." Cubában ez egyeségeket együtt ’nemzetközi brigádnak" nevezik. (Más források szerint Csehszlová­kiai, lengyelországi, vöröskinai (Folytatás a 4*ik oldalon). Livingstone íviercnant amerika diplomata, akit Kennedy elnöl megbízott, hogy a NATO oiszá gokat közös atoorhaderő alakitá fára nyerje meg, Romába érka zett, hogy Fanfani olasz kérész tény demokrata ’minisztereiül kka tárgyaljon. Segni olasz kóztársas' gi elnöl leloszlatta parlamentet és április I ra uj választásokat rendelt el. — Fanfani kormánya tudvalevőer ‘ nem rendelkezett többséggel c: ezért kénytelen Nenni szociálist? pártjának csendes támogatás t el : fogadni. (Nenni pártja azelőtt e kommunistákkal volt koalícióban s imaga Nenni Stalin békedijat ií kapott). Ez a kooperáció sokaknak nem tetszik s erről az olasz nép fog dönteni a választáson. De válasz­tási kérdés az is, hogy Olaszor­szág adjon e bázist a NATO Po­láris-rakétái számára? Ekörül is nagy vita folyik a választási kam­pányban, amely döntő lesz arra nézve, hogy keresztény demokra­ta kezekben marad e Olaszország jövőjének irányítása?---------------ooo--------------­János pápa békedija XXIII János pápa a Nagvbö t időszakát megnvitó üzenetében arra kérte a világ katolikusait, imádkozzanak a szeptemberben újból megnyíló Ökumenikus Zsi­nat sikeréért, amelyet tudvalé­vőén Karácsony előtt nagy vallás elméleti viták közepette napol­tak el. A Szentatya nagy bő j ti üzenete kihangsúlyozza, hogy az ima és elmélkedés mel’-ett legfontosabb az irgalomnak és szeretetnek tényleges gyakorlása. ’ A svájciak és olaszok, által alapított Balzán Foundation most adta ki első évi békediját, amely­nek összege 5 1,000 dollárnak felel meg. A dijat egyhangúlag János pápának juttatták a béké­ért és a népek közti testvériségért és megértésért folytatott szakadat lan fáradozásaiért. Ugyancsak 51,000 dolláros di­jat nyert Samuel Morison admi­rális, (Boston) az USA Navy történetirój a, aki 1 5 kötetben megírta a második világháború tengerészeti történelmét. A. Balzan Alapítvány a svéd Nobel Alapítvány min áj ra léte­sült Eugenio Balzan olasz lapkia­dó hagyatékából aki Mussolini idején Svájcba menekült.----------—ooo--------------­REUTHER “ARÁNYOSÍ­TOTT” MUNKAHETET KIVAN Az AFL—CIO Miami Beachen most véget ért 10 nap-s konfe­renciája állást foglalt a 35 órás munkahét mellett noha Kennedy elnök a nemzeti termelés emel­kedése érdekébn ellenzi azt, Wal­ter Reuther az Automunk s Union elnöke a határozattal sz mben különvéleményt jelentett be, amelyben rugalmasságot kíván a heti munkaórák kérdésiben és azok számát a munkanélküliek számának emelkedésihez vagy csökkenéséhez kívánja arányosíta­ni. Ha a munkanélküliek száma felszökik, legyen 35 órás a mun­kaidő, ha pedig csökken legyen 38----40 óra. Reuther javaslatát figyelembe fogják venni ha a 35 órás mun­kahét kérdése konkrét sádiuimba kerül. i---------------ooo--------------­AKCIÓ A MAGYARORSZÁ­­GON VISSZATARTOTT GYERMEKEKÉRT Az Amerikai Magyar Társaság nagyarányú akciót indított a Ma­gyarországon rekedt, szüleiktől visszatartott gyermekek kiengedé­se ügyében. A magyar belügy­minisztérium, hir szerint, bizonyos esetekre nézve az eddiginél enge­dékenyebb álláspontra helyezke­dett. Akiknek otthon rekedt gyer­mekük van, Írjanak minden köze­lebbi felvilágosítás céljából a Tár­saság címére (P. O. Box 162, Grade Station, New York 28, N. Y, KÉT KIJELENTÉS jutott eszünl be, amikor Kennedy elnöknek < öregek érdekében tett, többirány javaslatát tanulmányoztuk, ami Ivet a Híradó múlt heti szán; nagy vonalakban ismertetett, A első nyilatkozatot Adenauer, a 8 éve dacára is teljes szellemi er< ben és politikai munkáké esséj ben lévő nyugatnémet kancellú c .másikán Kádár János tette. A kancellár néh'r.y hét elő televízión:, az NBC állomáso hallott leadáson tette a nyilatkoz tct. Az egyórás közvetítés a m; Németországról szólt és leHényc gesebb része az a beszélgetés vol amelyet az NBC kit'inő nyugatni .metországi tudósítója. Danii Sohorr folytatott Adenauerrel i kancellár előbb a saját életénei kivált Hitlerrel való egykori szem t-emállásának egyes részleteit b szélte el, majd pedig általáno: aktuális kérdésekre felelt. Schoi töf-'bi közt megkérdezte, a neme nép beleélte e már magát a demc kráciába, amely az amerikai né életeleer.e. Adenauer itt kissé gi nyos mosollyal kérdezte — Tula; domképen mi is az amerikai de mokrácia? És körülbelül ezeket tette hoa zá: — Mi úgy képzeljük a demc kráciát, hogy nemcsak a szavazá: többség fontos, hanem hogy a jc létet által'nossá kell tenni a né között. Én például nem tartor demokráciának, ami Amerika ban az öregek ügye körül var azt hogy vonakodnak segitségér jönni az öregeknek a költsége betegségek esetére és harcolna az ellen, hogy az állam ily ügyeli ben intézményesen se~itsen. Vág például nem demokrácia, hog Amerikában némely tandijak ol; drágák, sok pénzbe kerül, hog valaki fontos szellemi pályár küldhesse a fiát. És ehhez hason lók. . . * * * SEHOL nem olvastuk amerika angol nyelvű lapban, hogy bár! is fennakadt a német kancellái n?k, egy olyan ország vezetőiéne! kijelentésein, amely Amerik'na! köszönheti a legsúlyosabb törté nelmi eltévelyedései utáni tele összeomlásból való talpraállását Amerika óriási anyagi segítség nélkül ma nem örülhetne oly ha talmas virágzásnak,mint amel/be: évek sora óta oly fényes rész van. (Igaz, hogy a kijei n'és ide jén a new yorki és clevelandi na pilapok sztrájk -miatt nem jelen tek meg.) Bennünket s bizonyára sok má sokat is, akik hallották, kellemet lenül érintett Adenauernek a hit leri mélypontról történelemi leg csak az imént felemelt Német ország vezetőjének ez az Ameri kával, a feltámasztóval szemben fölényeskedő ildomtalansága. . De annak láttán, ami Kennedy el nőknek az öregek kórházi kedvez menyeiről szóló elgondolásai kö rül két év óta végbemegy, sajnos nem lehet egyszerűen semmibe venni Adenauer csufolodó véle ményét. . . Hiba azonban, hog; Adenauer általánosít. Az amerikai nép igen nag; része és a kongresszusnak is nagy számú tagja érzi, hogy az aggol egészségügyi ellátásának biztosi tása kérdését korszerűen meg kel oldani, .Amerika nem maradha el ebben végleg a nyugati népei egész sora mögött, amelyek e té ren olyan reformokat valósította! meg, melyekhez képest Kenned, kívánságai valóban igen szerén; kezdeti stádiumot jelentenek. S különösen nem maradhat e ily mes sze mögöttük, amikor ko runk egyik fökérdése, hogy az in dividuális szabadság országai, — köztük Amerika, mint példamuta tásra illetékes vezető országa, — egy párt- rendszerű diktatúrái cs rendőrállami terror nélkül, szabadság üdítő légkörében tud ják megadni a polgáraiknak a jó !ét és nyugodt létbiztons’g kellé keit és ezzel megnyerjék a két vi lágnézet közti mérkőrésnek, a mely ma a világban folyik, dönti na*y szellemi és ideológiai csata A kommunizmus az erőszak : vallása s ezzel szemben az indivi- i dualizmus, ha szociTis téren meg­felelő alkotásokkal kifogja a sze­leket a kommunista propaganda : vitorláiból, — emellett pedig leg­modernebb fegyveres fe’készülí­­séggel sakkban tudja tartani a ! kommunista nemzetközi csztály­­harcos front katonai erejét, — nyert ügynek tekintheti a magaét. Amerikai vonatkozásban pedig nyert ügye van ez esetben az amerikai életrendnek is amelynek ^ szamára az örök élet elxire, ha roegtö'tekezik szociális felelösség­­! tudattal és oly reformokat valósit ' meg, amelyek a 18-ik századi manchesteri ó-kapitalista rendszer óta a kollektiv szerződésekkel és egyes népjóléti reformokkal (pél­dául a Social Securityvel) huma­­nizálcdott individualista államot tervszerűen továbbfejlesztik a sza­bad polgári népjóléti állam irá­­! nyában és ezzel végleg biztosítja ! ma "át a kommunista propaganda I még oly heves frontáttörési kisér- j létéi ellen, biztosítja imagá-i nak a korszerű társadalmi szoli-' daritás szempontjából való fedá­­hotetlenséget, övője halhatatlan­ságát. * • * ^ RESTELJÜK Adenauer leckéz­tető szavait, de el kell utasíta­nunk Amerikával szembeni általai nositását. Kevésbbé népfcarát, mondhatni javíthatatlanul reak­ciós elemek ma is vannak Német-' orszávban és szeretünk bizni ab­ban, hogy Kennedy kórházi é3 egyéb, a február 2 I -i javaslatában az öregek érdekében sürgetett re-j formjai végül megvalósulnak, sőt egészségügyi téren Amerikának j még sokat kell tennie, hogy An-^ gliának, a skandináv és más n*-u­­gateurn -ai országoknak nyomába jöjjön, nem is szólva arról, hogy éppen ebben felül kell múlnia | Európának azon részét is, arnely- 1 ben kommunista erőszakuralcxm alatti pépek élnek. Az American Medical Assn, uj-j ból kénkövés tüzet fuj a javaslat ellen, a szenátus és képviselőház számos reakciós tagja pedig máris azon mesterkedik hogy diszkredi-| tálja azt és ezévben ne is kerül­hessen a kongresszus elé, sőt a reoublikánusok zöme és a déli demokraták szeretnék végleg el­temetni mert nekik elég a sze­génységi bizonyítvány alapj'n kórházi ápolást könyöradomány­­ként nyújtó Kerr-Mills törvény. Sem Nyugat Németországban I sem Angliában, sem másutt Nyu­­gateuropában nincs ez a szegény­ségi bizonyitv'nyos, kórh'zi ápo­lást kunyeráló koldus módszer és a gazdag és sokban oly helyes humánus szellemű Amerikához nem illő, hiszen a kommunista rendszerrel szemben mindig ki-[ hangsúlyozzuk az emberi méltó­ság tiskteletbentartása szükségét. Adenauer leckéje keserű lab­dacs, de az AMA-val és a kon-j gresszusi reakció sokkal, szemben valóban jogosult: szeretnök, ha tanulnának belőle, nem kompro­mittálnák Amerikát és nem dol­goznának akaratlan is a kommu­nista propaganda kezére. . . • * • KADAR JANOS a február 24-i| e^ylistás álválasztások alkalmából február 5-én műnk sok előtt tar-­­tott kortesbeszédében egy Anato-' le Francétól, a halhatatlan francia szatirikus írótól származott régi,' híres moudást próbált ráalkalmaz­ni az amerikai demokráciára. — Anatole Francé e mondása sze­rint “a demokrácia azt jelenti, hogy a bankárnak és a koldusnak egyformán joga van aludni a hid alatt." Ez a mondás azonban még a múlt században kelt Anatloe Francé tolláról, amikor a modern demokrácia még kezdeti idejét élte, nem hatotta át az "a man­chesteri kapitalizmust" elavultnak érző, nemcsak emberibb, de üzleti szempontból is bölcse^b későb- i szellem, amely többé nem tekin j tette a munkásmozgalmat csupán rendőrségi aktának, hanem a mvnUUMigot bafogadta H alkot«! imány sáncaiba és a politikai felelősségbe, a parlamentarizmus ickolájába (Magyarorsz'geti saj­nos csak nagy és káros késéssel 6; ezért törhetett ki például az 1919- t-s kommün. . . ) és ez országok ban végre a szegényebb néposz t'lyok képviselői is szóhoz juthat­tak és kívánságaik méltánylása! követelték, olykor nem is sikerte­lenül ... Anatole Francénak a demokrá­ciáról szóló szellemes megállapi­­t'sa ima már mindinkább jelentő­ségét veszti. Elmúlt az a korszak, ! amikor Marx mondása szerint a munkások "csak láncaikat veszt­­! hettekI" Ma már nem kis részük­­! nek aranylánca is van vagy leg­­! alább is lehetne, mert a dem okra­­; tikus parlcimentarizmus, a nép­­| képviseletben való részvétel jo­­: gán elindultak sorsuk javítása ut­­í jéra. Nyugat Németországban e3 ! más nyugati demokratikus orszá­­| fokban senkinek sím kell többé koldusnak lennie^ aki dolgozni tud és akar, és nem kell a hid alatt aludnia, mert nemcsak a bankár alszik családi házban, de sok takarékos munkás Í3 és ? kkor sem kell a hid alatt aludniok, ha betegek és nem tudnak dolgozni, mert állalmi kórházi biztosítás tisz­ta kórházi szobát és gyógykezelést biztosit számára. Kivált Amerikában javul el Marx, mert a munkások nagvré­­sze nem láncait, hanem a kollek­tiv szerződés és egyéb szociális törvények által szerzett polgári, jólétét és létbiztonságát veszít’'éti el, a családi házat, az autót, a vil­lany üéemi háztartási gépeket és az életbiztontási kötvényeket. Még nem minden fenékig tej fel itt — éppen a kórházi b;zto­­sitr.srcl és az öregek érdekében szükséges egyéb segitságekről sz ‘­­ló Kennedy javaslat tanúskodik erről — de annvit nyugodtan meg lehet máris álla-itani, hogy Anatole France mondása mindin­kább kezd elavulttá válni, Marx­nak a manchesteri éhbéres izzasz­tó rendszeres ó-kapitalizmusra szabott, kommunista elméleteihez hasonlóan. . . i * * * A MAGYARORSZÁGI kom­munizmusban az individualista magyar nép nem találja igazi he­lyét és a munkásnak nincsenek vagyongyüj tésre, aggkori tartalé­kok szerzésére alkalmat acló lehe-j tőségei, örök szegénységre örök prolestársorsra, az állami mono­pol munkaadótól függésre Ítélt. | nyomorúságos bérű, hajszólt iga-| vonó és hijján van a szabad mun­kapiac előnyeinek, nincsenek füg­getlen szakszervezetek, hanem azokat is a monopol munkaadó irányitja... Egyetlen amerikai munkás sem cserélne a Kádár­­paradicsom. munkásainak bérével és életviszonyaival. S ezt igenis az amerikai demo­krácia hozta létre ® remélnünk kell, hogy létre fogja hozni az öregek aggkori egészéügyi biztosí­tását is és még sok mindent, ami &7 amerikai demokrácia áldásos eredménye lesz: F. D. Roosevelt New Deal politikájának folytatá-' sát, a szabad polgári népjóléti ál- j lám telj ességéhez még hiányzó re­formokat. Ezek megvalósulásának ideig óráig még útjában próbálhat állni egy, rövidlátó reakciós ela­vult republikánus és déli demo­krata együttműködés, de előbb utóbb megvalósulnak a Kádárok­tól ócsárolt, lenézett amerikai de­mokrácia utján, — amelyet nem idegen ország tömeggyilkos tank­jai és megszálló katonái, hanem egy önrendelkezése teljes birtoká­ban lévő nép szabad választáso­kon megnvilvánult többségi aka­rata tart életben. . . A jövő1 nem a kommunizmusé, hanem a humanizmusé, a demo­kráciáé, a szabadságé, e három-, nak összetételéé, egy szociális in­dividualizmusé. r. o.---noo—■ ■ ' A LEGÚJABB TÁNCD1VAT A legújabb táncot, a athiti-i "Tamouré"*t mezítláb táncolják tn4f • f«gyei Európában it. 1 | Mao árulónak, gyávánál és kapitulálónak ne- i vezi Kruscsevet Mao kinai kommunVa diktáto éf; a kinai kommunista párt száz i ezer szóból álló vita iratot adtai ki a párt lapjában és a rádiói i Kruscsev ellen. Nem nevezik mej ! név szerint, hanem csupán, min "bizonyos egyének“-ről beszélne! róla és Lenin elárulój 'nak bélyeg zik, mert Lenin csak bábom re vén remélte a kommuni tüus vi lámiraiiTiának létrejöttét. Fenn .tartják, hogy a háború ‘‘elkerül I heteden” a- kapita’ista világgá szemben. ! Ezenkívül “Gyáva egérnek nevezik Kruscsevet, mert a "bé 1 kés együttlétezés” taktika1 "i kö veti holott szerintük minden ka ritalista ország igen's panirtigris” Kapitulációnak bélyegzik, hogj Kruscsev a cubai missilek ügyéber helyszini ellenőrzés lehetőségéi i Ígérte Kennedy elnöknek, teerl | ezzel “megsértette egy kommunis- i ta állam önhatal-nuságát" és ált - Iában ‘‘gváva megalkuvásnak’ minősítik K ruscsevnak a cuba: ügyben vaió magatariását. Maoék kövételik, hogy a világ kei "|-nunista pártjai képviselőinek jelenlétében nemzetközi párt­­csucskonferéncia vitassa meg ki­nek van igaza á "békés egyuttlá­­tezés vagy párt háború?" kérdé­sében és a kommunista Kina szá­mára igénylik a nemzetköz kommunista osztályharcos világ­front vezérségét.-........ ooo WILSON MEGLÁTOGATJA KENNEDYT ÉS KRUSCSEVET Az angol Labor Partvnak Hugh Gait skill hal4 Iával m-eüresedett vezető helyére Harold Wilson 46 éves értelmiségit választottak, aki a közéntől kissé balrá áll Helyettese George Brown ed­digi hetvettes vezető lett, aki jobboldalinak számit. (Wilson arra készül, hooy meg­látogatja Kennedy elnököt és Kruscsevet.Ha az októberi válasz­tásokon a nénszerüségéből az Európai Közös Piac tags'gá ügyé ben történt visszautasítása óta so­kat vesztett Macmillan kormány nem kap többséget és Labor kor­­ircTnv jönne, Wilson lenne a mi­niszterelnök. Wilson nem kívánná betartani a Kennedy elnök és Macmillan között Poláris rakéták vás rlására létre jött egyezményt, hanem tel­jesen Amerikára bízná Anglia atom védelmét, vélik egyes fórrá sok.-------------ooo-------------240 MILLIÓS USA KÖLCSÖN INDIÁNAK A Kennedy konnrnv 240 mil­lió dolPr kölcsönt szavazott meg Indiának, amelyet ráér 40 év alatt letörleszteni. Mint ismeretes a Szovjet na­gyon környékezi Indiát és Indiá­nak a kommunista Kínával foK’t határháboruja dacára, legutóbb (már a fegyverszünet valószínűsé­ge idején) leszállította az általa régebben rendelt MÍG repülőgé­peket.-------------ooo A SZOVJET HARCI REPÜLŐ­GÉPEKET SZALUT INDIÁNAK Még a kina—indiai háború alatt ígéretet tett a szovjet Nehru­­nak, hogy 12 MÍG harci repülő­gépet fog leszállítani s azután gyá­­iat állít fel mogy a jövőben a hadi repülőgépeket Indiában gyárthassák. Az első négy MÍG harci repü­lőgép a Dobruh nevű 8,000 ton­nás szovjet teherhajón ládákba csomagolva február köze én ér­kezett meg a bombayi kikötőbe. — -----ooo REFORMÁTUS VILÁGI VE­­ZÉRFÉRFIU HALÁLA Báró Radvánszky Albert, volt evangélikus egyházkerülcti főfel­ügyelő, a háború előtti magyar evangélikus élet egyik kimagasló vezető egyénilége Budapesten el« hunyt, , j Kölcsönös háborús fenyegetések Cuba ügyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents