Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVŰBEN MAUY AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Kn tereli ns Second Class Matter May 38, 1923. at tbe Post Office at Bethlehem. Pa., ander the Act of March 3. 1870’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANOOAUE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year....................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem' and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 1-ső szám BETHLEHEM. PA.. 1963 JANUÁR 6 Egyes szám* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Béremelést kérnsk-e az acélmunkások 1963-ban? A CUBAI FOGLYOK VISSZATÉRÉSE A SZÖVETSÉGI IPARFEJI ESZ­­Tő HATÓSÁG MUNKÁJA ÁLLAMUNKBAN Amióta a szövetségi Area Re­­develoriment Administ-ation 1 9 iiÓKap; I . relőtt William L. Batt Jr. administrator vezetése alatt megkezdte működését 49 iparfej­lesztési és épi kezesi tervet segí­tett 'megvalósítani államunkban és ezáltal 6500 uj állást terem­tett, továbbá 2,000 munkást kép­zett át más munkakörre. A 49 uj terv megvalósitását az ARA 7.2 millió dollár szövetségi beruházással segítette elő. Legutóbb a serantoni Crane Co. uj gyárépitkezése, valamint a Scranton-Lackawnana Industrial Co. részesültek nagy kölcsönben, ami által végeredményben mint­egy ezer munkás fog munkához iutni. SZÖVETSÉGI BEFEKTETÉSEK A PENNSYLVÁSLAI TÉLI IDE­GENFORGALOM ÉRDEKÉBEN 1963 KÜSZÖBÉN Isten áldásé kérjük Amerikára, Magyarország­ra és az egész emberiségre, a nemzetek és emberek nagyobb testvériségét hogy közeLbb jus­sunk az igazságos békéhez és ah­hoz, hogy minden becsületes dol­gozónak számára adva legyen a lehetőség.hogy az egyén politikai, szellemi és gazdasági szabads gá­­i.ak Isten törvényei szerinti értel­mében felemelkedhessek a polgá­ri osztályba, senkise legyen nincs­telen nyomorgó proletár sorsára ítélve aki dolgozni tud és akar. * * * A KONGRESSZUS MEGNYI­TÁSÁTÓL márcsak néhrny nap választ el bennünket. Félő, hogy Kennedy elnöknek az uj kongre­­szussal sem lesz sokkal könnyebb dolga, mint volt az előzővel, no­ha javaslatainak legtöbbje egyál­talán nem izélsőségesen radikális, hanem már eredetileg is szerfölött mérsékelten haladó volt, egyike másika szinte csak kissé utána­cammogni próbál a haladásnak, amelyet Nyugat Europa számos crsz'ga elért. . . De még ez is sok a régi, mint az uj kongresszus szá­mos rövidlátó politikusának, úgy a demokraták különösen a déli demokraták, .mint még irkátb a magát konzervatívnak mondó re­publikánus zöm oldalán. Nem akarják észrevenni, ho<rv nemcsak az .atomerő terén kel! fölényt elér­nünk Moszkvával a kommunista osztályharcos világfronttal szem­ben, de népjóléti téren meg kell mutatnunk, hogy az individualiz­mus rendszere a szabadság nap­fényes légkörében, a noDárjogok teb‘essége mellett tud jólétet biz­tosítani a dolgozóknak, a munká­soknak és más kisembereknek is a társadalmi osztályok kölcsönös méltányossága aFpj'n, egy osz­tályuralom nélküli államiságnak kiuzsor'zártól, terrortól, eg-márti diktatúrától, rendőrállami jelleg­től teb’esen mentes, egyenlőségi szellemében. Az uj kongresszusban is még igen sokan vannak, akik Ken­nedy szerény törs'dnKim politikai javaslatait is sokalják és nem akarnak ráébredni arra, hogy elérkezett rz ideje annak, hog-' Amerika bebizonvbsa a világ előtt, högy szabad é'etrend:e leg­inkább tud lé'blzt'nságot, élet­örömöt, boldogságot nyutani a tömegeknek, k'ilömb ann'l amit a Szovjet, a kommunista ál- Irmka-it-lizmus kaszó’-n'"a- i'ága tud adni, — s ezt szaba^sá^b^n »d’a. Még mindig nem ak^rák meglátni, ho"-r az amerikai é*ét­rendnek ’ö''őie akkor v~n leg­jobban h:zfori*va. b" a t'rs~d-l­mi fcle,ös«c~tudattal fonódik C"vhe s ennek megfelelőm segíti a k’sgrnberek boFn-’l's’t, a r»~l­­gári életviszonyok közé emelke­dését. Az !96^-:k é’-ben :!v i-án"bar kell előrehaladnunk és támoga1'­­nunk kell Kenncdm-k a k~ng res°z"si többség megnyerése ér­­dekában .ov'r airnu"V is s’:n*e túl­ságosan felvizezett néujó’é i ja vaslatait és azt a törekvését, am ellve! az ön~ü’'ö'lő "'pék e"V- re nagvobb teri-désével szembeni minimumra ak’r’a szorítani a munkané’külisége'- s növelni ak~ra a prosperitást: azzal akarja bizto­sítani a milliomosok milli mos~á­­gát, hogy minél több dolgozot biztos és rendes kenyér, polgári életszínvonal lehetőségéhez juttat. Az amerikai életrend e megmen­tésének, ami egyben a legjo’ b, le"T3éldrmufa'óbb, leggvözelme sebb politikai fegyver a kommu­nista eszmék elméletével és gya­korlatával szemben, most van itt j az órája, amig az automation pro- | blemája nyugalmasan oldható meg, ez a békés lehetőség bitó- j kunkban van . . . Az atoimfö ény elérése nem elégi Ha mindezekre a kongresszus nem ocseudik rá végre, Kruscsev és Mao konunu­­nista osztáb, harcos világuralmi tervei malmára hajtaná a vizet, •üti pttliff bizonyosan nam célja. * t MAGYAR SZEMPONT: ÓL a uj esztendő kétség és aggály hűl lámáin vergődve találja az embe ri és nemzeti önrendelkezés har icosait. Az Egyesült Nemzetekbe] | a magyar kérdésben most, de cember második felében bekövet I kezett fejlemény újra felkavart j a lelkek pesszimizmusát. Ame: ka, .mivel neim volt bizto íibban, hogy megkapja a többsé get a Szovjet és Kádár J’nos k hivó passzivitásának úja1 b elitélé séhez, a várható, fájd Írás ku darc elkerülésére kiutat keresett Az E. N. ismeretes, felmentett' megbízatásától Sir Leslie Munn ausztráliai politikust, a tmagya 'helyzet “figyelőjét’’, akit Kúdá épp úgy nem akart beengedni Ma ! gyarországra, mint ily minőség i ben elődeit, közte Van sz’ám herceget s igy az ügy ho.’tpontr; jutott. ! Erről a holtpontról kellett el mozdítsa az ügyet az a most el j fogadott amerikai idea, hogy az utalják át U Thant E. N. főtitkái | hatáskörébe. Ez a külföldi ma gvarság és a menekült politikusok I között sokakat nyugtalanít, mis (mások ezt jobb helyzetnek tart­ják az eddiginél, anélkül, nogj túlságos bizailommal lennének 'U Thant iránt, aki a "Kruscsea és a Sztálin közti külömbség’ méltánylását sürgeti. ’ (Azok számára, akik figyelem mel tüntetik ki a rovatot, felesle ges mondanunk, hogy mi sem vá­runk sokat U Thanttól, amikén! az E. N. iránt úgyszólván kezdet­től már összetételénél fogva is, (e Szovjet és más diktatórikus kor mányok, valamint a keleteur~p~ kommunista erőszak korm' nyol; társává stb.) bizalmatlanságga! voltunk s azóta is csak azért nem követeljük harsányan a feloszla­tását, mert sokan azt hiszik, hogy aimig ott beszélnek a nemzetek képviselői, addig legalább nem gyilkollak egymást a népek véres háborúban. . . ) Munro kiélte hasznavehetősé­­gét, ha erről, egyáltalán szó lehe­tett valaha. Előre lehetett tudni, hogy Kádár öt sem engedi be Pestre s hogy az égvilágon maku­­lányival sem fogja, nem is tudja előbbrevinni a magyar üg-et. — Állását csak azért kreálták, hogy úgy lássák, mintha tör ennék va­lami a magyar ügyben, mondhat ni csak porhintés volt. Szngénj Mu.nro nem tehet róla, hogy úgy- I szólván semmiért vette fel a fize­tését. Mint emlékezetes, már 1956- ban az volt az E. N. terve, hogy az E. N. főtitkára menjen Ma­gyarországra és győződ'ék meg a helyszínen arról, — amit ír.ind n­­ki amugyis tudott és látott, a m> I gyár nép nemzeti és embe- I ri szabadságakarat vérbetiprásá- Iról. Akkor Hammarskjöld főtit­kár nem ment el Magyarországra, I— ha jól emlékszünk Kruscsev és Kádár be sem engedték volna. . . Most tulajdonképen az E. N. azon tényezőmhez került az ügy, aki­hez, már hat év és néhrnv hónap előtt kellett volna kerülnie és aki nemcsak felelősebb személy,, min* az alkalmi megbízatásán kivül más személyi súllyal nemigen biró Sir Leslie Munro, hanem az E. N. LEGFELELÖSEBB tényezője. Újra és újra ismételnünk keli, kezdettől azt sürgettük, hogy Amerika az E. N.-en KÍVÜL, köz­vetlen tárgyalásokon ve se fel a magyar ügyet a Szovjettel szem­ben és soha semmit sem vártunk a magyar ügyben az E.N.-től. De nem látjuk hátrányosabb hely­zetbe jutottnak a magyar ügyet hogy most odakerült- az E. N. legfőbb vezetőjének felelőssége alá. Eddig úgyszólván gazdátlan volt s mindig a magyar nemzet megalázásának tekintettük, hogy az E. N. sorra hozta a határo­zatokat és Kruscsev és K'dár fütmltak reá’uk. Sőt ez magának az E. N.-nek, a “nemzetek ^nrla­­*n«n tjének" it csúfos megalázás* z volt mint ismételten megállapitot 1- tukitt. gyászos komédia... !­­• » * •- . . MAGYARORSZÁG kérdésé­rt ben egy satjókonferencián U Thant nemrég ezt mondotta: “Az Egyesült Nemze ek Főtit­­a kárának semmiféle hatalma sincs ri arra, hogy a föld valamelyik te­­s rülete önrendelkezési jogának ér­vényt szerezzen, viszont az E. N. i döntéseit és véleményét, mint a :- világ közvéleményét nem lehet- semmibe venni következmények nélkül.’’ j e Ezek persze csak hintázó sza­rt vak és minden a gyakorlati tette­­r : ken fordul meg... Mig 195 6- j r ban a főtitkárt nem akarták been- I gedni, most Kádár meghívta, sőt (- már sürgette is látog>tásít. — ] i A keringő hirek szerint U Thant ? iaz 1956-os forradalom még bőr- - tönben Jé vő résztvevőinek am­nesztiájától tette függővé látoga- i tása időpontját. Kádár azért sür­­, oeti, mert szeretné megjavítani a ] ,' di-rtlomáciai viszon t Amerik val, s talán arról is álmodik, ho~y amerikai segélyt kap, mint Gö­­y mulka Lengyelországa. j Kádár eddi*» nem *e!‘esit?t*e j t U Thant állítólagos követeléseit. A kitűnő és alakos h'rszrigTa'á­­r ról ismert Christian Science Mo­­. nitor országos napilap december j 29-i számában az első ej 'al n washingtoni munkatársa Robert R. Brunn tollából hosszabb tudó- , sit~st közöl erről. Többi közt eze­ket Írja: “Most hogy a cubsi foglyok kiszabaduLak, az E"rví's‘'lt ÁVa ‘ 1 nők unszolja a magyar kormányt, " ; j adjon narrnesz'i't a löbbs~áz ma- ! 1 gyár fogol—nak, akik az 195 5-os " forradalom óta börtönben vn­­^ n-k. Némel->- riportok szerint “(it 1 kos e-vezruény’’ áll fenn ez ügy- 1 ben, de ezt itteni i’letékes hivata lo3 körök cáfolják. Úgy érák : azonban, hogy a magyar kor- * 1 mánynak érdeke, hogy amennyi- ‘ 1 re lehet “megtisztítsa magát" a 1 magyar nép elnyomása bűnétől. ' . U Thant, az Egyesült Nemzetek * főtitkára most a legfőbb sz-mélyi 1 seg, akihez a magyar korm ny * : fordulhat s nem fog addig eleget 1 tenni a meghívásnak, amig a ma- J gvarok nem adnak határozott.1 • Ígéretet az amnesztiára. U Thant j nehezen volt hajlandó a meghívás elfogadására, de ezt mcst itt a magyar fogoly probléma megöl, f dásának tekintik’’. I • * * s A NEW YORKI KOMMUNIS- j TÁÜv LAPJA első helyen ujjong, ^ hogy szerinte “levették a napi- ^ rendről a magyar üg^et”. Ezzel . szemben a Christian Science Mo- J nitor idézett cikke ezt Írja: “Amerikai források biztosíts- r nak arról, hogy a fogolykérdéstől ^ eltekintve is az eg éni jogok terén sok haladásra van sz kség ahhoz, ' hagy az Egyesült Államok eljus- ^ son odáig, hogy azzal lépjen az Egyesült Nemzetek e’é, hogy ta Ián eljött az ideje, hogy * hagyjuk * abba” az évi határozat hozatalo­kat, amel ek elitélik a magyar kommunistákat és vizsgálatot ke- , velelnek.” Azt jelenti ez, hogy nem all’a t meg helyét azon beállítás, amely tudni véli, hogv az Egyesült Nem­zetek ny* {rendjéről verleg levet- 8 ték a magyar ügyet s úgy a new., yorki magyar kommunisták örö-1 ^ me, mint a ‘.cfeányalkurol” beszé lő menekültek kétségbeesése ko- ^ rai. , ! * * » K KENNEDY elnök december 29-én Miamiban keblére ölel e a .balszerencsés 1961 április 17-i cubai partraszalTsi kísérletnél foglyul esett emigránsokat és Amerika nevében krclentet’e, ‘WndenM aki a szabadságért ^ küzd, nekünk testvérink— s Majd hozzátette, hogy “Hazájuk 0 újra szabad le~z.v ^ Szreetjük hinni, hogy mindezt a magvar börtönfoglvokra is ér tette s nem éri be amnesztiájuk n I n fFolvtith a 4-iU oldalon} > Kennedy elnök felesége tár. sasávában december hó 29-én Miamiban meglátogatta a cubai fogságból visszatért menekülteket, akik résztvettek az 1961 április 1 7-i balszerencsés cubéi partra­szállásban és azóta Castro kom­munista diktátor börtöneiben sínylődtek, most pedig orvossá­gok és élelmiszerek fejében sza­badlábra kerültek és visszatérhet­tek az Egyesült Államokba. A kiváltás mindent beleszámít­va mintegy 78 millió doll'r költ­séggel járt, amely összeget nagy­részt magánvállalatok adták össze és levonhatják jövedelmi adóvál­­lomásukból. Kennedy elnök több mint 20,000 ember jelenlétében be­szélt s felmutatta a partrazs'llást megkísérelt “brigád’’ zászlaját, »melyet a foglyok eldugva tartot­tak a börtönben. ígérte, hogy “azt még -magukkal viszik egy felsza­badult Cubába”. Az elnök rendkívül lelkesen köszöntötte a foglyokat, akiket az amerikai nép testvéreinek, mon­dott, mert a szabadságért harcol­ok. Az elnökné spanyol nyelven neszéit igen nagy hatással és han­goztatta, hogy fiát oly hősnek kívánja nevelni, mint a cubai bri­gád tagjai voltak a partraszállás­iéi . Castro megengedte, hogy a visszatért foglyok cubai hozzá'ar­­ozói haión követhessék őket. E^y 323 főnvi trans-'or1' meg is érke­zett az Egyesült Államokba, de irra a hirre, hogy Kennedy elnök személyesen megy a Cuba visszá­sért foglyok meglátogat'sári, '’astro ál’itólat le'Uitotta a hoz­zátartozók további kiengedését. A hozzátartozók első ttms ort­­a ugv ha^ha^a el O’lKt, hogy :sak a rai tűk lévőt vihet'ék ma­sukkal, Tnis'den mást vissza kel­­ett ha'syniok. Castro börtöneiben még 23 amerikai szenved. Ja"es Dono­van ügyvéd, aki a fogolycserét ntézte, az ő szabadonbocsá tású- I :at és szorgalmazza Castronál. J * » * Az utolsó hirek szerint Castro djelentette, hogy további emi­gráns hozzátartozókat csak akkoj: lajlandó kiengedni az országból, iá a Pan American Airways újra neokezdi a tavaly beszüntetett já­­atait. A repülőtársaság nem] nutat erre hajlandóságot, mert észben Cuba korlátozta a forgal­­nát, részben nerh fizetődik ki. Az acélgyárak és az Ac ’I pari .Union között tavaly létre ött I kollektiv szerződés értelmében az acélipari munkások 1963-ban uj béremelési igényekkel léphet­nek fel. Ez ügyben az egyik mgy amerikai hírügynökség kérdést intézett David J. MacDomldh z, az acélpari union elnökihez, aki azonban teljesen elzárkózott a nyilatkozat tétel elől és utalt arra hogy a union bérpolitikai bizott­sága még ki sem tűzte a bérpoli­tikai bizottság azon ülését, amely ezt tárgyalná. Haszon részesedési szerződés a Kaiser gyárral MacDonald lelkesen állást fog­lalt a Kaiser Stéel Co. azon terve mellett, amely szerint azon összeg ! egyharmadát, amelyet a gyár az­­önműködő gépek alkalmaz!'su költségeinél megtakarít, a gyári munkásainak juttatják és á gyái munkásait a gyár költségére át­­képzik, hogy ajgyárban más mun­kát végezhessenek. A fontánál (Calif.) Kaiser gyár munkássága január 1 1 -éri szavaz a gyáx ajánlata felett és ha elfogadja, az március I -én életbe lép. Munkások és munkaadók közös bizottsága Az esetleges uj bérkövetelések kérdésével függ össze MacDonald azon köz'ése, hogy az “emberi, kapcsolatok b'zottsága,’’ amely a gyárak és a munkásság hat kép- '• viselőjéből áll s célja a munka-1 edók és munkások közti összhang ; ápolása, jaguár 14-cn tartja ülé­sét. E bizottság nem vesz részt a kollektiv szerződési tárgyalások­ban, de ajánlásait fi^ve'^mbe ve- \ szik és azoknak célja, hogy meg­­könnyitsék a megegyezést. Az American Can To.-vl és! Conbnentr 1 Can Co.-val oly szer­ződést kötött a union mely szerint munkások, akik 1 5 vagy több é ' i óta dolgoznak a vTl látná1, min- 1 den öt évben 1 3 heti szabadságot | kapnak, hogy másokat lehessen alkalmazni. A megállapodás azzal egyidejűleg lép életbe, hogy a j vállalatok átképző tanfolyamot . léntetnek életbe. j A 88-ik kongresszus megkezdi fontos tárgyalásait az elnök gazdasági tanácsadóinak elnöke dec. 30-án úgy nyilatko­zott, hogy négy billió összegű jö­vedelmi adólesz Mlitási javaslat várható, amely nagyobbrészt e kiskeresetűek adóját fogja leszál­lítani, de adcleszállitás lesz a nagyvállalatok számára is. Hiszi, Ixogy az adóleszállitás végered­ményben nagyobb adóbevételek ben találja majd meg fedezetét. Hodges kereskedelmi államtit­kár is újból nyilatkozott és noha »7 1963-as évre nem vár gazda­sági lanyhulást s általában derű­látóan Ítéli meg a kilátásokat, az adóleszállitást sürgősnek tartja az izleti világ érdekében. 99 billiós költségvetés Rövidesen a kongresszus elé kerül julius I -én kezdődő uj pénzügyi évre szóló költségvetés s, amelvnek végösszege 99 bil­ió körül lesz. A bevételeket 93—94 billióra aecsülik, ami hat billiós deficitet jelentene az 1963—64 pénzügyi ívre, tehát kevesebbet mint az 1962—63 évre várt 7.8 billiós leficit. (A legnagyobb deficit Eisen­­rtower alatt volt 1959-ben, ami­­tor 12.4 billió dollárt tett ki.) Uj postadijak jan. 7-tő Január 7-én lépnek életbe a, ui belföldi postadijak. A levelei diia 4 centről ötre, a levelezőla f'oké 3 centről 4-re, a légi posta leveleké 7 elitről 8-ra emelkedik Amikor a kongresszus az ide vágó törvényt elfogadta, ki mondták azt is, hogy a külföldről beérkező kommunista iratók és ijságok eddigi szabad postai szál­lítását erősen korlátozzák és csak az előfizetett vagy olyan ujságo cat fogják kikézbesiteni, amelyek cikézbesi'ését a cimzett kifejezet­ien kívánja.------ —ooo-----------— kZ ACÉLIPAR KILÁTÁSA] AZ ÚJÉV ELEJÉRE Az Iron Age acélipari szaklap rja, hogy az acélipar decemberi órgalma a várkoz5 sokon ^luli /olt, de januárra a javulás hatá­­ozott jelei mutatkoznak. Az I 963 évre a kilátások biztatok s zárható, hogy az 1 963-as acélter­­nelés meg fogja haladni az 1 962 évre előirányzott 93 millió ten­iát. - ---------------1__ Az autógyárak több acélt ren­deltek januárra, mint decemberre. \ februári rendeléseiket még nem sdták fel, de azt hiszik, hogj :ebruárban nem lesz visszaesés a -várak foglalkoztatottságában.— \z autó gyárakon kivülál’ó ren­delők aeélkercslete csak csekély A jövő Két elején Washing Ionban megnyíló 88-ik kongresz­­szusra jelentős feladatok várnak. A két ház összetétele alig válto­zott és nagyon sok függ attól, hogy a javaslatok a bizottságok­ban elérjék a szükséges szavazat többséget, különösen a képvise­­(lőh'z házszabály bizottságában, a Rules Committeeban, amelyben túlsók a haladás ellenes elem s módjukban van valamely javas­latot elzárni azelől, hogy a kép­viselők elé kerüljön. Medicare Elsősorban az aggok kórházi kedvezményeinek a Social Secu­­rityn belüli megoldásáról szóló javaslatot fenyegeti ily veszélv, mert ismeretes, hogy több mint egy éve megrekedt a bizottság­ban, a szenátus pedig két szava­zat többséggel elvetette. ! Az idei javaslat némely kisebb változtatásokkal ugyanaz, mint (amelyben tavaly a dem. Ander­son és a Rep. Javits szenátor meg i állapodtak. Mintegy egymillió i olyan aggot is felvesznek a ked­­| vezménvezettek közé, akik nin­­j csenek bent a Social Securityben. Ezenkívül szerepet és haszon le- I hetőséget kapnak a kivitelnél a i magán betegbiztosító társaságok . A szenátusban igy könnyebbek a kilátások, hogy ezúttal nem lesz i kudarc, de a képviselőházban mind kevesebb hive van a fontos népi óléti reformnak és a házsza­­[bálv bizottságban újra megtörtén­je tik, hogy jégre teszik a javas­latot, aminek érdekében tudvale- Ivően az American Medical Assn., 1 költséget és fáradtságot nem ki­méivé, tisztán üzleti érdekből : nagy propaganda és lobby kam­­(pányt folytat és most döntő ütkö­zetre készül. i'-.V Uj iskola segély javaslat A korm'ny uj iskolai segélyja­vaslatot tervez s reméli, hogy sikerül elkerülnie az egyházi isko­lák segélye kérdését, valamint azt a vádat, hogy szövetségi ellenőr­zés alá akarja helyezni az iskolá­kat. Az államok a köziskolák cél­jára egy bizonyos összeget kap­nának rendelkezésre és reáiuk volna bízva, hogy azt miként használják fel. Tehát esetleg egy­házi iskolákat is részesíthetnének segélyben vagy kölcsönben. A pénzt az állmok akár iskolai építkezésre akár a tanerők fizeté­sének emelésére használhatnák. Kennedy elnök azon álláspontja, hogy egyházi iskoláknak adott szövetségi segély alkotmányelle­nes, igy nem válna akadállyá, mert az államok másként értel­mezhetik a törvényt. Tavaly a collegeknek (kollé­giumoknak) juttatandó segély javaslata holtpontra jutott, ami­kor a képviselőház úgy segélyek­hez, mint kölcsönökhöz hozzájá­rulását adta, mig a szenátus v^ak kölcsönöket engedélyezett és úgy határozott, hogy segélyek, ame­lyek egyházi főiskoláknak vagy állami köziskoláknak jutnának, az egyház és az állam különállásáról szóló alkotmányos rendelkezések­kel ellentétben állnának. Az ez évben kizárólag kölcsö­­nökről beszélő javaslatnak van olyan rendelkezése is, amely le­hetővé teszi, hogy azt nem kell j visszafizetni, — ami a Kennedy kormány álláspontja hajlékonysá­gának újabb bizonyítéka. Kennedy azt tartja szem előtt, hogy az iskolák fejlesztése ne késlekedjék tovább, (már Eisen-1 hower elnöksége alatt is fenn-| akadt az erről szóló javaslat) hi-! szén jövő nemzedék minél jobb kiképzése, mint Kennedy mon­dotta, az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése. AdóleszálEtás Kennedy elnök a Karácsony és Újév közti időben is. tnácsko­­zásokat fok tatott a jövedelmi adélssaílljtásróL |W«!t*» Htlltr, A szövetségi kereskedelmi mi­nisztériumban működő Area Re­development Administration Wil­liam L. Batt Jr. administrator vezetése alatt hat államra, közte Pennsylvániára kiterjedően beru­házásokat tervez az idegenforga­lom növelésére a téli aki sportok Jterén. Mintegy 20,’00 dollárt fék tel be ily célra és a szükséges építkezések és egyéb munkák megtervezésével Sno-Engineering Inc. Franccnia (N. H.) céget bízta .mrg. ,---------------ooo—.............. WARREN AUSTIN HALALA Warren Austin volt republiká­nus szövetségi szenátor, aki az Egyesült Államok első Egyesült Nemzetekbeli fődelegátusa volt s ez állását hét éven át kitünően töltötte be, 85 éves korában meg­halt Burlingtonban, (Vt.) Különösen a koreai háború kezdete játszott nagy szerepet az E. N.-ben Malik Szovjet delegá­tussal szemben s indítványára bélyegezték támadónak a komimu nista Kínát. ■ ----- ooo— ----­JELENTKEZNI KELL AZ IDE­GEN ÁLLAMPOLGÁROKNAK Azoknak, akiknek még nincs amerikai polgárpapir birtokában ezévben is e célra szolgáló posta­kártyákon kell bejclenteniök je­lenlegi címüket a bevándorlási hatóságnak. Flatáridő január 31. A» kártyák díjtalanul kaphatók a ftgköwteWoi poiuWv*ulb*n­--OOP * —— | BETZG SZENÁTOROX-.-í •• .. .... -i Henry Byrd (Dem. Va.) a > szenátus pénzügyi bizottságának 3 elnöke egy baltimorei kórházban | fekszik betegen s aligha vehet részt a januári kongresszusi mun­kában, mikor is általa ellenzett javaslatok, többi közt a jövedel­mi adólesz állítás kerül tárgyalás- , ra. ,• . i, Robert Kerr (Dem. Okla.) szenátor, a szegénységi bizonyít- ] ványos Kerr—Mills egészségügyi i segély javaslat szerzője szívatta-1 kot szenvedett s meghalt nem fog ] résztvenni a kongresszus kezdeti ■ munkájában. Ellenzi Kennedy el-^ nőknek az aggok kórházi kedvez- ,j ményeiről szóló javaslatot. - |, Theodore Francis Green (Dem. j Rhode Island szenátor, a k ng- j resszus .legidősebb tagja, a szená- ( tus külügyi bizottságának volt el­nöke 95 éves korában végelgyen­güléssel fekszik kórházban. j Súlyos beteg Everett Dirksen, ill.-i rep. szenátor is, a rep, párt szenátusi vezetője, aki megesento­lódott konzervatív politikus és j Kennedy elnök sz'mos ’avaslatát, j köztük az aggek kórh'zi segélyé- ^ ről szólót is élénken ellenzi. t ---------------ooo--------------­NAGY REPÜIŐTÁRSA- , SÁGOK FÚZIÓJA I Az Egyesült Ál’emok két leg- , nagyobb utasszálütó re-ülő társa-1 sága. A Trans World Airlines és , a Pan American World Airlines / elhatározták az egyes”lést Pan , American (Wor’d Airlines c:men. | Az egyesüléshez a Civil Aero- ; nautics Beard és más fontos te- j nyezők hozzájántlása szükségé?, t •«ni kétség*«, •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents