Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-30 / 48. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit ’~~lr< t;;,,ru>iíen tár Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J. NYELVÉBEN MAU YAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Kntered as Second Claris Ivl áttér May • IS.- Iltó3f a* the J;o*t . . Office at Bethlehem. Pa., under the Arit "of March' 3,’ 1879’ AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscriptiou one year........\.............$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 48-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 NOVEMBER 30 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKOR MOSZKVA MELLETT SZÁLLT SÍKRA A KOMMUNISTA KÍNÁVAL ÉS ALBÁNIÁVAL SZEMBEN. A SZOVJET A MEGEGYEZÉS SZÜKSÉGÉT EMLE­GETI, DE TÁMOGATJA CASTRO IGÉNYÉT GUANTANAM0RA AZ ANTIXOMM'JNIETA kül­földi magyarságról, beleértve az 1945 utáni politikai menekültek minden csoportját, ir nagyter'c­­delmü cikket “Magyarok a nagy­világban” cirnén a budapesti hi­vatalos kommunista pártnapilap november 1 3-i számában Hajdú Pál, az 1919-es budapesti Vörös Újság egyik politikai szerkesztő­je, aki Kun Béla, Horthy alatt ki­végzett politikai rendőrfőnökének unokaöccse. Közel negyedsz’za­­don át, mint emigráns a M szk vában kiadott "Sarló és Kala­pács’’ és más emigráciős kommu­nista lapokban támadta Horthy Miklós Magyarországi korszakát, amelynek bekövetkeztében az 1918 október 3 I -én végre meg- I született magyar demokráciának; nyakát az ország kéthanmadrésze ’ elcsatolásával elvágó Nagy Enten­te és az általános titkos választó- J jogot még oly későn is elgáncsol-1 ni akaró Tisza István és más feu­dális főurak mellett Kun Béla és társai felelőtlenségének is oly nagy része volt. . . Hajdú Pál, akárcsak a szélső jobboldaliak, egyoldalú, demagóg módon csak vádol, de a saját ol­dalának bűneit és hibáit nem akarja észrevenni, azokról mély­ségesen hallgat, mintha minden hiba és bűn csak a demokratikus irány hiveinek lelkiismeretetét nyomná és amit ők tettek, azt em­legetni sem kell, hiszen — szerin­tük, — ahhoz a bírálatnak egyet­len feddő szava sem lehet, az minden tekintetben kifogástalan volt. Ezzel szemben azt valljuk, hogy az 1956-os forradalomnak! Szovjet tankok segi'sé'ével való vérbegázolása épp oly sulyo3 bí­rálat alá esik, mint Horthy német fegyevrekkel való ellávol’t'sa ami kor Hitler a háborút már régen elvesztette és a magyar emberéle­tek sok ezreinek, a magyar kato­nafiuk szinevirégának teljesen j felesleges, hiábavaló feláldozása, Plitlernek Európát a németség szolganépei földrészévé tenni akaró “ui rendi’’ imperializmusa nemzetietlen és kereszénytelen ozol-Alniában. A külföldi magyarság és az emi­gráció nagyrészének semmi köze ahhoz, hogy a szélsőjobboldaliak mit Írnak és velük semmi közössé­get nem v'llal, hiszen ezek ugyan azt a az antidemokratikus, dikta­tórikus egypárt uralmat akarnák megvalósítani Magyaror~zágon, mint ami most van, csak vörös helyett zöldben. A külföldön élő magy~rság ka­tegorikusan visszautasítja a bu­dapesti kommunista pártnamlap és Hajdú Pál azon vádját, hogy “a magyar nép ellenségeinek kedvébe járva oénzért elárult ha­záját gyalázza." • * * FELESLEGES reflekt'lni arra, hogy a külföldi magyarság, vagy akikre a "Népszabadság" cikke nyilván elsősorban céloz, a me­nekült politikusok és újságírók a magyar nép ellenségeinek’’ akar­nának kedvezni és “pénzért elá-1 nrlják hazájukat’’ értve ez alatt a magyar szülőföldet, hiszen mar a j Horthyta, sőt a szé’sö jobboldali i ‘mélymagyarok’ között (az utób- ; biak között méltán furcsának t mondható nagv számban) is bő­ven vannak, akik felvették az amerikai állampolgárságot. Ha a "Népszabadság" külpoli- 1 tikai értelemben beszél a magyar nép ellenségeiről, rágalmazza a Nyugatot, kivált az Egyes ált Ál-, lomokat. A USA nem ellensége a J; magyar népnek, nem akar tőle | > semmit. Nem akart egyetlen or-1 szágot sem segédnépévé, szolga­­népévé tenni mint Hitler, sem pedig felerőszakolni a maga tár­sadalmi rendszerét, mint a Szov- i jet tette a yaltai szerződés dacára. Sem az első, sem a második világháború után nem akart egvet 1 len ország ügyeibe som beavat­kozni, még kevésbbé hódítani. — Most is csak azt akarja, hogy i minden nép, azon népek is, amelyek számára ezt Yaltábanl kikötötte, szabadon választhassi meg azt a társadalmi rend°zert é vezetőit, amely illetve akik ala‘ élni akar. Ez álláspontját pedi: nem akarja tűzön vizen át, erő szakkal megvalósítani, hanem bé kés eszközökkel, mert az atom korban élünk. Remélni kell, hog^ jön még olyan történelmi helyzet amelyben ez lehetséges lesz, mer miként a szülőföld magyar sága is csak fogcsikorgatva, né mán, összeszoritott ököllel, a tu lélés reményében és a megélé kényszeréből tűri a szabad vá lasztásokért folyt forradalomnál Kádár és Kruscsev véres erősza kával történt vérberojtása után helyzetet, úgy a külföldön éh ! demokratikus magyarok sem ka ! pitulálhatnak, hanem fel feli eme ^ niök szavukat az elnémítottál helyett és érdekében. ♦ • » I JOGUK ÉS LELKI szükségle tűk ez, .mert ellenfelei a kamimu rnista államkapitalista rendszer nek s ezenfelül számosán közűiül ímeg vannak győződve, hogy tér ror, diktatúra és az egyén széllé mi és gazdasági szabadságánál gúzsbakötése nélkül megvalósít ható olyan állam, amely jó szó ciális törvényekkel és jó kollek tiv szerződési bérekkel osztály uralom nélkül, az osztályok egy más mellettiségével és egy má: iránti méltányosságával minder dolgozónak az egyéni szabadság légkörében tud;a megadni a lehe tőséget a polgári életviszonyok közé való felemelkedésre. Ilyennek szeretnek látni Ma gyarországot, annál ink bb mer az Egyesült Államok F. ,D. Roo 8evelt elnöksége elején rálépeti erre az útra és minden reakciói akadékoskodások dacára lassan de az amerikai életrend jövőjét annak a társadalmi felelősségtu­dattal való össztőpcsolásával be­­j láthatatlan időkre biztcsitó, hatá­rozott irányban halad s ez a jőve zenéje Nyugat Europa több or­szágában is. A szabadság egvüt a népjóléttel: ezé a jövő, nem pe. dig az cgypártrendszeré, a kom­munista országok rossz munkabé. reié, amelyeknél semmit sem le­het félretenni, a munkás örökké az államnak, mint monopol mun­kaadónak kiszolgáltatott proletái és nincs szabad munkapiac, a tu­dás és munka legjobb értékesíté­sének lehetősége, de van munka­verseny, munkahajsza, és szigoru munkafeltételek tömege. Ha a “Népszavadság" és Hajdú Pál" a nép ellenségei’’ kife ezésl belpolitikai vonatkzoásban érte, erre is megdtuk ezzel a vá­laszt. Nekünk ilyen rendszer i szivünk szerint való s ez állás­ponttal nem vagyunk eg^ed-.l, a, USA-ban és Nyugat Europa kom munista erőszakuralom nélkül országaiban százmilliók vallj ál ezt, ugyanakkor pedig ez orszá­gokban vagy egyáltalán nincs ta­laja s elévültnek hat a marxi kom­munizmusnak a 1 9-ik századi fel­­világosulatlan kapitalizmushoz I szabott elmélete, mint például a kollektiv bérszerződések s a New j Deal Amerikájában. Vagy nem tud komoly tömegekre szert tenni, mint például nem tud Angliában, Adenauer Nyugat-Németországá­­ban,a skandináv országokban,Bel­giumban, Hollandiában és Ausz­triában cs egyre fogyóban van Olaszországban és Franciaország­ban,— mindenütt ahol szabad vá­lasztások vannak és a kormány I népjóléti törvényekkel és a műn- I kások és szervezeteik egyenjogú­sításával a társadalmi egyenlőtlen- i ségeket enyhítő, bölcs módsze­rekkel dolgozik. . . * * * VÉGÜL még csak annyit: Hely­csere történt, de Hajdú Pál na­gyon jól tudja, hogy a Horthy korszak bekövetkeztével hazát­lanná lett emigránsok azzal véde­keztek saját lelkiismeretűk és az őket a Horthy sajtójában ért tá­madások ellen, amelyek szintér azt emlegették, hogy "hazájukat I gyaláajsik'\ hogy « nem igaz, i 1 ők a rendszert és kormányát tá ! madják de nem hazájukat. Arr t akkor igaz volt, azt miért nar r koncedáljak a Hajdú Pálok amk . r.ak, akik szeretik Magyarországé .lés népét, igazi jólétet és szabad I ságot kívánnak számára és ner - tudnak, nem fognak sohasem be lenyugodni Kádár J'nos és Krus t csev vérfürdővel felkényszeritel gyilkos, szabadságrabló, kizsák rnányiló rendszere vég!ege:iíésé be i (Megjelent mostanában Ne\ Yorkban egy “Magyar Fr rum : cimii folyóirat amely szin'én Kádár rendszerbe való belenvug i vast látszik prédikálni az 1956 i- osok hazacsalo^-atásának ambíció iával. Szerkesztőinek ugyanaz üzenjük, mint Kád~r János pesl hivatalos szócsövének) . * « • MEGJELENT New Yorkba egy sok ezer szóból álló röpirat amely Amerika ellenes helytelei vádakat tartalmaz és Kád’r Jáno erőszakkonmápyát protezsálja. — Felhivjuk rá az amerikai magya vezető szervezetek lapok és noli tikusok figyelmét: ne hagyjuk szí nélkül Amerikának ezt az igazta lan támadását és Kádár segítését Ellensúlyozni kell az amerika magyarság ilv téves nézetekké való befolyásolását. . . A röpirat bevezetőjében el mondja a szerző, hogy azt "meg küldtem a magyar és amerikai ha tóságok vezetőinek (angol fordi ■ tasban is), budapesti nagylapok nak és 22, az USA-ban és Cana dában magyar nyelvén megjeleni újságnak és más vezető személyi ségeknek is.’’ I A szerző nevét nem Írjuk ki mert nem csinálunk reklámo* nem márkázunk szerepelni vágyó kiforratlan embereket. Elég ann- i hogy a szerző nem is oly réger még a szélső jobboldal egyik har cos tolibajnoka volt és az Ame ka. bizalmát élvező maiyar nem zeti emigráns képviselet papi el nőkéről olyan alpári hangon ir angol és magyar nyelven, aho gyan magyar újságíró még nerr irt eg-hází férfiúról és hpmis becs mér'ő vadakkal i’leteft közismer közéleti harcosokat, akiknek and komm’'n:8la mivolta teljesen vi tán felül áll. i. o. 5—10 BILLIÓS JÖVEDELMj ADÓLESZÁLL1TÁS Dr. Walter Heller, Kennedj elnök gazdasági tanácsadói kará­nak elnöke kijelen.ette, hogy c jövedelmi adók leszállítása nerr azért fog bekövetkezni, minthe lanyhulás volna a gazdasági élet­ben, hanem mert a munkanélküli­­j séget enyhíteni és a termelés' ! emelni akarják. öttől tiz bi’lic dollárig terjedő adócsökkenési jósol, mely úgy magánosokra mint részvénytársaságokra fos kiterjedni. Wirtz munkaügyi á'lamtitk’r is I nyilatkozott és elsősorban a kis­emberek sok milliói számára kí­ván adóleszállitást. OOi)----------------­EGY ARIZONAI EGYETEM TANÁR KORSZAKALKOTÓ TUDOMÁNYOS FEL­FEDEZÉSE A N.Y. Times szerint dr. Alvar P. Wilska finnországi származású arizonai egyetemi tanár belátha­tatlan jelentőségű felfedezést tetl az atomtudomány terén s úgy­szólván megfejtette az ember: élet származásának tudományos titkát. Tudományos körökben rendkí­vül komoly értékűnek találják | Wilska felfedezéseit és annak ugv az élettan, mint a fizikai tudomá­nyok terén korszakos Hn^oss'got tulajdonítanak, amelv ki fog hat­ni az atomtudományok egész ko­réra la. A kínai kommunista kormány a múlt hét végén keresztülvitte a fegyverszünetet az általa elfoglalt t-szakindiai területeken, de Nehru indiai miniszterelnököt nem elég iti ki a visszavonulásnak azon mértéke, ameddig végrehajtottak Követeli, hogy a Ladakh vi­dékről vonuljanak ki. India is be­szüntette harcokat, de november 26-án kijelentette az indiai kül­ügyminisztérium, hogy nem en­gedheti meg, miszerint Kina "jog­talanul indiai területeket tarthas­son uralma alatt." Ezt a kínai fegyverszün-’ti aján­lat elvetéséül magyarázzák s úgy látják, hogy a kinai csapatdk na­gyobb visszavonulása nélkül a megegyezés reménve kevés. Az Fgyesült Államok katonai missziója imár Indiában van Harri­­man külügvi seyéd-ál’amtitkár vezetésével, hogv a h'boru elmér­gesedése esetén szükséges fegyve­rekről jelenttést készitsen Wash­ingtonnak. Egy amerikai repülőgép szál lifmány repülőkkel együtt már Indiába érkezett.-----------------ooo----------------­M1K0YAN AZ ELNÖK­NÉL CUBA ÜGYÉBEN Lapzártakor jelmt'k: Kennedy elnök csütörtököm délu’án és pén­teken Washmg ónban fogadja Mi­koyan helyettes.Szovjeij.min’szter- j elnököt, s e tárgyalásokon, kísér­letet tesz a cubai ugyb'hif -mífrl- Fennálló kérdések különösen a aelvszini kérdi- ellenőrzése meg- , oldására. ’ Washingtonban cáfolják azt a riresztelést, hogy a kommunista Kina a Szovjet közbenjáiá áva határozta el magát a fegyverszü­­íetre a indiai harcokban.-----------------ooo--------------­ABSZOLÚT TÖBBSÉG EGY JÁRT RÉSZÉRE, ELŐSZÖR AZ UJ FRANCIA TÖR­TÉNELEMBEN Most vasárnap, november 25- , in fejeződtek be a francia vá­lasztások. De Gaul’e elnök párt­­a a 482 mandátumból 263-at, -agyis abszolút többséget kapott. . \ szociáldemokratáknak 66, a rolgári függetleneknek 50, a ke­resztény szocialistáknak 38, a - kommunistáknak pedig 40 man­­látumuk van. Pompifdou minisztere’nök, aki­iek a képviselőház bizalmad-n- j ágot szavazott és ez vezetett az I íj választásokra, ismét miniszter­­dnök lesz. Franciaországban tud alevően | ívtizedeken át kéthónaponként t követte egyik kormány a másikat, i nert a mandátumok a pártok íagv sz'ima miatt annyira meg­­rszlottak, hogy egyik som tudott ibszolut többréget kapni. De­­jaullenak ez először sikerült 7ranciaország utolsó száz évének örténelmében.------------ooo —---­DECEMBER 24-IKE A SZÖ­VETSÉGI KORMÁNY ÜNNEPNAPJA 1 ________ i Karácsony ünnepe ez évben 1 :eddre esik. Kennedy elnök el­­endelte, hogy hétfő december ^ !4-ike munkanélküli ünnepnap z összes kormányhivatalok szá­nára. Kivételt csupán a hadügy- ] niniszteriutn azon osztál ai alkot- I iák, melyek munkájának folyta- i ása nemzetbiztonsági érdék.. < * * * ' i Kennedy elnök ez örvendetes J resztus4t lelkesen üdvözöl’ük, de : nég lelkesebben fogadnánk azt, 1 ta az ünnepi munkaszünetét áz írszág egész népére deklarálná, i degváltó születésérfek ünnepe { necérdemli, hogy ne csak e^y j öpke nanon, hanem KÉT NAPIG 1 innepeljiik, ahogy, azt Europa és j nás világrészek lóg'ö’'b kérész- i cny or«x»g4b»n Uwikl < Castro november 25-én foly­tatta eddigi kihívó magatartását az Egyesült Államokkal szemben és kijelentette. Hogy hajlandó megengedni Cuba területén a Szovjet rakéták és bombázók el távolítása kapcsán kívánt helyi ellenőrzést, ha viszont Amerika megengedi, hogy ö ellenőrizhesse a területén lévő élő menekültek "Cuba ellenes készülődéseit.’" — Washington természetesen elutasí­tó álláspontot foglal el. Mikoyan New Yorkban Castro újólag is követeli az OSA által hosszú szerződés alap­ján Cub: n fenntartott Guanta- i namo kikötő kiürítését és e’ ben a Szovjet továbbra is támogatja. Mikoyan Szovjet miniszterel­nök helyettes közel négy heti cu­­bai tartózkodás után nov. 26-án I New Yorkba érkezett, ahol U- I Thant-tal, az Egyesült Nemzetek! főtitkárával és amerikai külpoliti­kai vezetőkkel kezdett tárgyalá­sokat. Érkezésekor reményét fe­­-ezte ki, hogy a cubai ügyben történt kompromisszumot más kérdésekben való megegyezés kö­veti. De a Szovjetnek a Guanta­­oamo ügyében elfoglalt álláspont- < ia azt mutatja, hogy a közeledést I smét uz egyoldalú előnyök régi I elapján képzelik el Moszkvában, j Elhamarkodott lépés volt? 1 Amerikai és más nyugati kö-'l ökben megoszlanak a vélcmé-i ;yek arról, hogy Kennedy elnök ’• nem e túlságosan sietve rendelte :1 a cubai tengerzár beszüntetését, ;mikor még függőben van a Szov- 1 et rakéták és bombázó gépek el- < szállít'sa helyszíni szemléjének 1 kérdése? Az amerikai haderő tóvá’bra : s folytatja Cuba és a Carribi Ten­der légi megfigyelését. A hadiha­jók egyrésze már visszatért a cu- : bai vizekről. A floridai támasz-! pontokon még nem csökkenttet- i ték a készültséget és Kennedy i ilitök «iirün folytat tanicikeiáao* i ■ kát a Nemzeti Biztonsági Tanács 1 tagjaival és más tanácsadóival . i további lépések ügyében. 1 1 Az Egyesült Államokban sokan ‘ változatlanul bizalmatlanok azi- 1 ránt hogy nem e maradtak elrej­tett rakéták, bombázók és atom- - fegyverek Cubán és e szempont­ból további akciót várnak Kenne- j dy elnöktől. 1 Genfi konferencia , Genfben újra megkezdődött a J hónapokkal ezelőtt elnapolt atom ’ , konferencia. A nov. 26-i meg- 1 nyitó ülésen azonban a Szovjet ! az USA azon indítványát, hogy j | szüntessék be az atombomba ki­próbálásokat, ismét csak azzal I utasította el, hogy nem enged i meg területén helyszíni el’enőr- s | zést, mert azt kémkedésnek tar- i j taná. r ,| 1 Még nem időszerű i A moszkvai Pravda cikket kő- * zöl, amely azt hangoztatja, hogy T USA és Szovjet között a cubai I példa nyomán más kérdésekben s is kompromisszum jöhetne létre, e Ezzel nyilván Berlin ügyére gon- z dől, de eddig Kruscsev nem tett l komoly közeledü lépést. r | Washingtoni kormánykörök haj ' landók békés megoldásokra, de r I nem olyan feltételekkel, amelyek j appeasementet jelentenének. Mint Kennedy elnöknek a indiai ügy- 2 iben való álláspontja és akciója mutatja az engesztelgetés politi­kájának nincs talaja mostani irányzatában, amely bizonyos ér­telemben uj cselekvés lendületét, a lethargikus bágyadtságból való c feléledés és erélyes akciókedv po­­ditikáját jelenti az Eisenhower kor- g 1 szakkal szemben. Washingtoni körök azt is han- k goztatják, hogy Kennedy elnök t részéről a cubai kommunista rend ! szer eltűrésére várt ígéret addig 1 nem időszerű amig a cubai hely- b szini ellenőrzés kérdése megoldva \ Rin«!«n< \ A kongresszus egyébként szű­kölködött szenzációkban. Kádár támadta a régi sztálinistákat, akik j vezéréül Kiss Károly volt iminisz­­! terelnök helyettest tekintik. Kisat kibuktatták a pártvezetőségből, .emelybe három uj tag került jpe: Szirmai István propagandafőnök, Komócsin Sándor, a "Népszabad­ság napilap főszerkesztője és Gáspár, af u. n. szakszervezetek legfőbb- tfőnöke. Kádárt egyhan­­grrlag újból megválasztották első párttitkárul s kijelentette, hogy folytatják azt az irányt, amely szerint, "aki nincs ellenünk, az velünk van’’, vagyis azt nem bántja, aki tűri a rendszert és szolgálja. Kádár belpolitikai taktikája Akik nincsenek hangos szóval a rendszer ellen és vele való 'együttműködésben kényszerű leg­szükségesebbet megteszik, hogy ne kerüljenek a politikai rendőr­ség karmaiba cs a maguk és csa­ládjuk életét és kenyerét biztosit­­ság továbbra is szembenállnak Kádárral. Ezt is tudja, miként ők is tisztában vannak azzal, hogy Kádárt egy egész világ választja el tőlük és semmivel sem lett hűt­len kommunista • tanaihoz, csupán szüksége van reájuk a rendszer léte és működési lehetősége érde­kében. Kádár tehát nem tesz szi­­| vességet a rendszer ellenfeleinek, hanem automatikus néma reálpo­litikai kompromisszumot, együtt­­j létezési egyezséget, módus viven­­dit köt velük, feltéve hogy nem tesznek semmit a rendszer ellen. Nevetséges, hogy Kádár erényt csinált a szükségből. A rendszer nem lett enyhébb, csak létezése érdekében mutatja magát annak, hiszen ki végezné el a termelést, ha a rendszer sok millió ellensé­gét, a nép túlnyomó többségét börtönrács mögé tennék? Nevetséges az is, hogy éppen Kádár emlegeti a magyar nép önrendelkezését, holott ő hozta be a Szovjet tankjait, amelyek azt vérbe gázolták. Tragikusan nevetséges. Az ellentétek megoldása A magyar és az amerikai nép között valóban nincsenek ellen­tétek, mindkettő a szabad politi­kai élet, szabad pártalakulások és szabad választások alapján áll.— Az amerikai nép birtokában is van mindezeknek, de a magyar népet Kádár és Kruscsev leigáz­­ták tankjaik véres erőszakával, hogy megfosszák tőlük. . . Valóban nincsenek megoldha­tatlan ellentétek, csak respektál­ni kell a magyar nép önrendelkezé si jogát kül és belpolitikáiig, utóbbi vonatkozásban módot ad­ni az általános titkos szabad vá- ^ lasztásokra, amelyek tisztázzák azt, akarja e a magyar nép több­sége a kommunista államkapitaliz mus és diktatúra rendszerét? Ha Kádár ezt megteszi, a rend­szer halálos Ítéletét Írja alá. De az amerikai nép örömmel üdvö­zölné, ha a magyar nemzet a sza­bad választások révén vissza nyerné a Kádár által oly frivol vakmerőséggel emlegetettt ön­rendelkezési jogát.------------------ooo----------------­ALKOTMÁNYOS E A DELA­WARE ÁLLAMBAN MÉG . MINDIG FENNÁLLÓ KOR­BÁCSBÜNTETÉS ? Delaware államban még min­dig fennáll egy törvény amely szerint korbácsbüntetést lehet ki­szabni. A wilmingtoni bíróság megkorbácsolásra Ítélt egy Fran­klin Canon nevű, visszaeső autó­tolvajt, de ügyvédje, James B. Messik azon állásponton van, hogy a megkorbácsolás ellentét­ben áll az Alkotmánnyal és a Szö­vetségi Supreme Court legfelsőbb fei?4«ághe* 4$nt4a4vt. Nehru nem fogadja el Kína fegyverszüneti feltételeit A Cuba ügyében fenn elrendelt hadi készültség megszüntetése KÁDÁR A MAGYARORSZÁG S AMERIKA KÖZ­­TI VISZONYRÓL A PÁRTKONGRESSZUSON . A washingtoni kormány elren­delte e cubai válság kapcsán légi erőnél behivott 14,000 tar­talékos azonnali elbocsáj ását. — Viszavonták azt a rencileLet is, amely szerint a marineoknál és imarjn^ „ gyalogságnál senk'sem bocsájtható el a szolgálatból féb. 28-ika előtt. Rezervist'kban és más kát nai egységekben összesen 31,000 embert bocsájtanak el. A tenger­zár céljára a Caribbi Tengerre rendelt 63 hadi hajók' részben visszatértek állandó kikötő be. A Navy patrol repülőgépeket jelölt! kj, hosjiy.a levegőből ellenőrizzék ; az Iljusin 28-as nehéz bombázok- : nak Cubíból a Szovjetbe’ való! visszatérését. Az Amerika által arra nézve kért biztosítékok, hogy újbóli rakéta- és bombázó gép bázis nem létesül Cubán, még to- , vábbi megegyezéstől függnek. A Szovjet és a Szov'etblokL országaiban megszüntették a hadi készültségét. Az utóbbiakat a Szovjet ’a .varsói egyezmény ér telmében szólította fel hadi kész­­letségre. . A Szovjet lapok c közleménye agt sejteti,' vagy azon l’tszatot kivánja keltefti, hogy Cuba ame­rikai inváziója esetén a Szovjet Blokk katonailag nem maradi volna tétlen. A Cuban tartózkodott vagy még tartózkodó Szovjet “Instruk­torok’’ és "technikusok" teljes számban való távozásáról nincs hir, csupán .egyes egységekéről s márr amiatt is elengedhetetlen .volna a helyszíni állandó ellenőr­zés . . A magyarországi komcmunist 'k hiúit- heti Budapesti pártkongresz­­szUsán1 JCádár János élesen éli " él­te Albánia kommunista kormá­nyának azon magatartását, amely­nél védelembe vette Enver. Hoxa albániai diktátort Hisuncbuan, a kínai -kqimmuriisták UkiUdöttie felszólal 'sábán szembehelyezke­dett Kádárral., Kád~r.másmpi felszola'ásában üdvözölte a kommunista Kínát, mert önkéntesen fegyverszünetet rendelt el az Indiával viselt had­üzenet nélküli háboru'ában. (De nem vonult vissza, az elfoglalt te­rületek nagyrészéről. A szerk.) Barátság Titoval Kijelentette Kádár hogy ben­sőbbé akarja tenni a kapcsolatot Jugoszláviával, amely tudvalé­vőén közeledést mutat Moszkvá­hoz (Kru=csev meghívta Tito ju­goszláv diktátort egy oroszorszá­gi vakációs látogatásra, imig a ki­­nm kommunisták szembenállnak ritoval.) Az Egyesült Államok vonatko­zás'ban azt állította Kádár, hogy ‘a két ország népe között niricse­­rek megoldhatatlan ellentétetek, nert mindkét ország népének a -.éke fenntartása és a diplomáciai kapcsolatok normalizálása az ér­deke. Ez pedig elérhető, ha mind­két oldal részéről fennáll a jó­­izándék a kérdések megoldásara. Kormányunk kész támogatni az ellentétek bármiféle olyan megöl- ^ fását, amely tiszteletben tartja a Víagyar Népköztársaság önrendel­kezését (sovereignty.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents