Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-19 / 42. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYEPVEBEN MAU YAB— SZELEEMEBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mattir May IS. 192;!, at the Post Office at Bethlehem. Pa., undei the 4M of March 3, 1879’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the H ungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 42-ik szám BETHLEHEM. FA.. 1902 OKTÓBER 19 Egyes szám. ára 10 cent x >11-Xi VILÁGTÜKÖR ix= x KORSZERŰ VALLÁSI REFORMOK TERVE A RÓMAI VILÁGZSINATON A KARÁCSONYI IKKA CSOMAGOKAT NOVEMBER 29-IG KELL MEGRENDELNI OKTÓBER 23 hatodik évfor­dulóján is első szavunk az eleset­tek emlékéé, ak’k feláldozták ma­­púkat a nemzeti és emberi önren delekezés eszményéért. Hisszük, hogy nem haltak hiába. Cinikusok imár most is azt állít­ják. ho^v a Magyarországon meg­indult ''olvadás*' az ő vértanú ál­dozatuk következése. Mi sajnos nem látjuk nyomat az olvadás­nak, legalább is olyan értelem­ben, hopy a rendszer polit:kai és gazdasági alakjai olvadozni kezd­tek volna. Az egy párt rendszer, az államkapitalizmus, a termelés­nek és maguknak az embereknek államosításé változatlan, azokon semmiféle szerkezeti változás, enyhülés nem történt, Olvad' s ezek terén nincs legfeljebb csak a terroreszközök használata csök­kent, mert már kiirtottak vagy rács mögé tettek mindenkit, aki nyíltan ki mert állni a rezsim el­len és mert a magyarnéo tragikus áron, ezrek pusztulása árán rájött arra, hogy az atom- és hidrogén­bombák világpusztitó korszaká­ban nincs értelme Amerika előze­tes hozzájárulása nélkül belső forradalmat megkisére'nie, mert Amerika népe atomháborútól fél s azt lehetőleg elkerülni kívánja, egyedül pedig nem lehet legyőz­ni a Szovjetet és a nemzetközi kommunista osztályhsrcos front erőszak szervezeteit. Enyhült a tér ror, de ez sem Kádár lános böl­csességének és emberségének, ha­nem a magyar nép kínkeservesen megszerzett józanságának köszön­hető. Kádár enyhítette a terrort, nemcsak mert ,már kevésbbé van rá szükség, hanem mert azt hiszi, hogy igv inkább nyerheti el a magyar néo kooperációját, a rendszernek több ör"mmel vég­zett, vagyis jio-bb munkával való alátámasztását- Ez k’ba remény, a magyar nép, legalább is a régi nemzedék, hall~at és dolgozik amennyire feltétlen’"! kell a meg­élhetéshez és a túlél's reményé­hez. de ez csak reális kényszerü­­eé~ és lelki ellentállásában nincs olvadás. , Nem megy lépre annak sem. hogy Kád 'r imitt amott megen­ged némely, a rendszert kisebb dolgokban kritizáló nézetet, rá­dión külföldön is hallható kábá­ié tréfákat, amelyek célja az. hogy külföldön a szoláss zabad-^ ság hamis látszatát keltve, meg­javítsák a hangulatot a vérfürdő­vel, Szovjet fegyverek sötét erő­szakával uralomra jött rendszer-1 rel szemben Syugaton, kü-önö-j sen Amerikában, amellyel Kádár szeretné elismertetni magát. A mongol hordák és a Szovjet-tan-1 kok erőszaka után most még tisz­tességre, megbecsültségre, száz százalékos Egyesült Nemzetekbeli és amerikai elismerésre is vágyik, j De ezt nem fogja megkapni az EL N.-től, sem Amerikától, akár­mennyire igyekeznek is némelyek a mai haladó demokrata párti amerikai kormányzatot a magyar kérdésben megalkuvásra, a ma­gyar ügy elalkuvására hajlamos-; nak beállítani és amikor a hamis vádak teljes cáfolatot nyertek, azok ünnepélyes visszavonása helyett a vádakat tovább igaz­ként emlegetni a novemberi gá­­lasztások előtt. • * • WILLIAM TAYLORNAK, az Egyesült Államok külügyminisz ■ teriuma európai osztálya vezető­­jónak az ismert amerikai magyar közéleti szervezetek és sajtó által agyonhallgatott nyilatkozata, a­­melyet múlt héten ehelyütt köz­readtunk, hangsúlyozta a tényle­ges és egyedül igaz amerikai ál­láspontot, azt hogy “Amerika to­vábbra is ragaszkodik a kelet- j európai országok függetlenségé­hez és belpolitikájuk szabadon alakítására való jogukhoz és so-j hasem fogja feladni ez alapelvet és elismerni erőszakkal hatalom­ra jutott kommunista kormányuk­mIÍ kill*# V»(jr fetUf politikáját j vagy tudomásul venni a Szovjs | uralmon nyugvó statusquot." Ez történt eddig is és hiába r< ' ménykedik Kádár másban, Amt rika nem fog semmi olyant tenn ami a kommunista erőszakuralor alatti országok mai helyzete meghosszabbítaná vagy súlyost bitaná. Akik az utóbbi hetekben é hónapokban Amerikától élvezel támogatásuk dacára ily cseleke ! dettel vádoltak és vádolják mé ma is minden bizonyíték nelki: Amerikát, nem tesznek jó szolga I latot a külföldön vagy Magyai országon élő magyarok jobb jö vőbé vetett hitének, s ezzel kitár fásuknak, ellentállásuknak, auna! ( hogv a magyarországi és külföld magyarság lelkében, ne legyen el csüggedés kapitulációra való haj lám kicsirázása ne legyen olvadá s Akik történetesen éppen a amerikai novemberi v' lasztás 1 előtti időben e híreket terjesztet | tek, talán tudtak néhány magya szavazatot szerezni a Kenned; ; elnök szerény reformorogramm jóval szemben álló, big businecs pártnak, de rontottak az Ameri ka iránti bizalmon és ezzel akar va akaratlan a magyarság közöí dolgozó, fertőző, bal és jobb oldali elemek malmára hajtottál a vizet. , * * * MÁR LEVETTÜK VOLNA / NAPIRENDRŐL azt a harm és logikátlan vádaskodást amelye Washington ismételten cáfolt, hí nem hoznak elő újra. Cáfol Tollas Tiboi "Nemzetőr” ci mű lapjában U Thant is aki moszkvai utján annyit serr tett meg a Szovjet kedvére, hog) eleget tett volna Kádár meghívá­sának, holott Magyarország az út­jába esett. Sőt ug- anezt bizonylt­ja a Szovjet mostani magatartása az EL NL-ben, ahol is harmas fő­titkárságot. trojka rendszert köve tel.aimi szinte ellenprcb ja az a’k’J híresztelésnek, ha már Amer k - tói támogatott menekült politiku­sokkal szemben sz'kség van ellen próbára. .. A Kádár javára való olvad'a veszélyét szolgálja, amikor a me­nekült politikus a heti rovatában azt állítja az amerikai viszonylat­ban más párthoz tartozó Kenne­dy kormányt a választás előtt a magyar ügy elkótyavetyélő vei bi­zonyíték nélkül vádoló, mostani pajtásáról (akivel csak nemrég halálosan szemhenállt) hogy “nem ok nélkül verte félre a ha­rangokat." , Ez súlyos vád és aki emeli, azonosítja magát, de szintén el­felejt mellékelni a bizonyítéko­kat, azt reméli, hogy adjunk hitelt a szavának mert ő mond­ja. Az egész társaság elfelejtett bizonyitékot produkálni s elfelej­tett megbánóan, nyilvánosan bo­csánatot kérni a Kennedy kor­mánytól és Stevenson amerikai fődelefátustól s nem kevésbbé a magyarságtól, amelynek nem vált hasznára hogy némely politi­kusai igy viselkednek Ameriká­val és kormányával szemben, ily könnyelműen alaptalanul manő­vereznek ellene. . . Bár az E. N.-nek a magyar kér­désben való tárgyalásairól 1956 november óta újra és újra be­igazolódott régi véleményünk, hogy az csak szépségtapasz a semmittevésre és számtalanszor sürgettünk az E- N.-en kívüli nyu­gati sarokra állást a magyar ügy­ben, megírtuk itt, hogy semmi kifogásunk az újból napirendre tűzés érdekében való akciózás el­len, de “az Isten szerelmére, — irtuk. — ne kössék össze Ameri­kának és kormányának ildomta­lan, észszerűden és igaztalan meg­­gyanusitásával, U Thant állása Szovjet jóváhagyásáért történt a Ikurágalmával’ ’. Mikor hagyják végre abba ezt az Amerika pénzén Ame­rika ellenes igaztalan, csúf han­gulatkeltést, hogy n* mondjuk m MUtJwwiáitO Brack Miklós a new yorki U. S. Relief Parcel Service igaz­gatója ezúton közli olvasóinkkal, hogy karácsony előtt csakis azok VT. IKKA imcgrende’ések kerül­nek kiértesítésre, amelyek legké­sőbb november 29-ig é-keznek be a new yorki 245 E. 80th Street alatti főirodába. Akik a vidéki ügynökségeknél adják fel rende­léseiket, azoknak november 26- ig kell azt megtenni, hogy az ügynökségnek módjában legyen azokat kellő időben a new yorki főirodába eljuttatni. A budapesti LKKA — mint közli — a karácsonyi saisonban nem fogja a kábelrendeléseket előnvbe részesíteni, mert ha ezt megtenné, úgy a jóval korábban feladott légiposta rendelések ki­­<~szfásában torlódás és késedelem állna be. Igyekezzen teh-t min­denki karácsonyra szánt kld'imé­­nyét mielőbb megrendelni- Főleg Wife »wife tfl *«ft ikilwsk magyarországi hozzátartozója vi­déken lakik, ahová a rendelő- I sek kiküldése — különösen kará- 1 csony táján — tovább tart. • Az ünnepekre az IKKA 5 kü- : lönböző tartalmú karácsonyi cső- j magot állított össze, továbbá ezi- | dőszerint megrendelhető szén és tűzifa, a melyet Budapesten ház­hoz szállítanak, de a vidéken la­koknak a légközelebbi szén- és ] fatelepről, saját költségükön kell azt hazaszállittatni. Árjegy­zékkel a vidéki gyiij főállomások szivesen szolgálnak, vagy pedig írjon a new yorki fpirod ba, l amelynek cime U. S. Relief Par- ] cel Service, 245 Eb 80th Street. New York 21, N. Y. ,i * Karácsony a szeretednek és meg ' emlékezésnek az ünnepe, igy hát senki se feledkezzen meg az óha­zában élő szeretteiről, akiknek wrv-egy IKKA csomag oly sokat | ■' “MESSZE NÉZZEN, aki élni akár’’, hirdette Sík Sándor egyik felejthetetlen 1950-es verse. . 1962 október ünnepén erre em­lékezünk. A világtörténelemnek , még nincs vége és a vil'gpolitika forgandósága ügyieket még sok meglepetést hozhat a népek szá­mára ... A magyar ügv nem köz­­( ponti kérdése Amerikának, de .! legalább oly biztosan szivén fek­szik, mint a sovén múltú Fran­­,j ciaország és a nazi múltú Német­ország között esetleg maid létre I jövő “egységnek“. . . Ne enged­­| i";k lerontani biza'murikat a jövő­­j ben, a magyar önrendelkezés I helyreállításában, amelyet Ame- 1 rika segítsége nélkül elérni képte­lenség. Használ a ima-var érdek­nek, ha már saját oldalunkon is i folyik a destruktiv mesterkedés | Amerika iránti várakozásaink, ; illúzióink lerombol’sara? * * * í ! “EZREKET VÁGTAK ZSEB­RE A REPUBLIKÁNUSOKTÓL” írja az 1960-as elnökválasztás i kapcsán szereplő, de közelebbről meg nem nevezett némely ma­gyarokról Dienes László, a new . jerseyi lapjaiban. | í Az amerikai magyarság feszült kíváncsisággal várja a bővebb | részleteket, adatokat, tisztába sze-: retné kerülni az üggyel és azok­­| kai, akik, — mint Dienes lapjai Írják —’’ a magyar ügyet, a kom­munista rabságban szenvedő ma­­| gyár fajtájuk szent ügyét aoró­­| pénzre váltva, el tudták adni ' amerikai bel-olitikai választási célok szolgálatára”. r. c. ! A 87-ik KCNGRESSZUi ! BEFEJEZTE MIN-i KAJÁT > . -. _ A 87-ik kongresszus szomb. 1 fon, október !3-m befejezte c “ ülésszakot és a képviselők és sz< • nátorok legtöbbje hazautazó Washingtonból, hogy vagy mii " jelölt vagy miit valamely jelö 1 segítője résztvftg en a kampán ■ utolsó heteinek kortesmunkájí ban. A kongresszus képviselő' áz ; teljesen a szeré tust pedig hai madrészében ura választják, i két h’z 5^6 tagja k"zü’ 422 oá Ívázik uibóli megválasztásra, ba ké-'vise’ő pedi szenátorságra jí löltette magát. A 88-ik kongresa szus január 9-én ül össze. * * * Kennedy elnök aláírja a 87-i kongresszus által az utolsó na 1 pókban az ön'.ló keresetűek (oi ' vosok, ügwédík stb.) szám'r adott adókedvezményről szól törvényt. Ennek értelmében a j “önmaguknál alkalmazottak’’ ke resetük tiz százalékát “"agá nyugdijalaouVra'’ fizethetik be é az összeg felét levonhatják adó köteles kerestük összegéi ől, - törvény igen honyolu't s kivitel módozatairól népszerű ismertető fog megjelenni----------------------------600 - ........... NYOLC ÉS FÉLMILLIÓ LAKÓ SA VAN PÁRIZSNAK A francia fővárosnak a leg utóbbi népszáttr.1 lás adatai sze rint ez év március’b-’n <8,400, 000 lakosa volt egymillióval töb! mint 1954-ben. Az adatok nem csak a fővárosra, hanem a perem városokra tr^ckozn-k. BERLIN S CUBA ÜGYÉ­BEN ÉLESEDIK A HELYZET Washingtonban azt várják, hogy Kruscsev közvetlenül a nov. 6-i választások után valami je­­letős lépést tesz a berlini válság ügyében. Legtöbben azt hiszik, hogy tényleg hozzáfog a keletné­met kommunista egylistás kor­mánnyal kötendő különbéke elő- j készítéséhez. Mások úgy vélik, hogy Kruscsev tov’bbra is hatá-j rozatlan Berlin ügyében és azt, szeretné, ha Kennedy elnököt fenyegetésekkel engedményekbe tudná beugratni. Washingtonban azonban nincs olyan hangulat, hogy e reményei­nek sikerre volna kilátásuk. Krus­csev túlsók ideje fenyegetődzik azzal, hogy tenni fog valamit a berlini ügyben, semmint hogy imé'c sok hitele volna rémitgeté­­seinek. , A legújabb híresztelések sze­rint kész volna mérsékelni maga­tartását a cubai fegyverszállítások és “kiképző katonák’’ küldése ügyében, ha \Vashington a bér-1 lini kérdésben engedményeket tenne. Washington nyilatkozott erről és elutasította a gondolatot, j Arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet egyik helyen úgy ■ megvédeni a szabadság érdekeit, i hogy a másikon feladjuk. Az Egyesült Nemzetek közgyű­lésén résztvevő Gromyko külügy­miniszter sajtókonferenciát tar-1 tott, amelyen nyomatékosan han­goztatta, hogy a berlini kérdésben 1 a közeli időben fordulatszerű lé­pés történik. Adenauer nyugatnémet kancel­lár november 7-én Kennedv el­nökkel való tárgyalásra Washing­tonba jön. Schröder német kül­­ü-yvminiszter már itt van és Rusk ' külügyminiszterrel tárgyal. Cubai emigránsok vizi guerillái A cubai menekültek egy cső­ri őrt ja az Egyesült Államok terü­letén kívül lévő helyről vizi ( guerilla támadásokat kezdett cu- , bai ha-’ók ellen és Castro embe­­íei közül többen életüket vesztet­ték. A jelek szerint cubai mene­kültek ily vizi portyázásainak , gyakoribb megismétlőséd es vár- , ható. I Az Egyesült Nemzetek ülésén itt tartózkodó Ben Bella miniszter , fin ők Castrohoz utazik Gubába. , Előbb azonban október 15-én z Kennedy elnöknél tett látogatást. e Washingtonban államfőnek kijá- , ró külsőségekkel, többi őzt 21 t ágyulővéssel fogadták az EL N.- ■ be már tagul felvett Algeria ve- ^ zetőjeről nem titok, hogy szélső baloldali, noha “semlegesnek ’ f mondja magát. De Castrohoz tér- g vezett látogatása nem vall erre. . Egyre határozottabban tartja magát a bir, hogy Kruscsev a ' novemberi választások után Ame- ( rikába vön, az E. N. ülésén való £ részvétel címén. ^-----------------ooo------------------ t HAT BILLIÓS DEFICIT \ A washingtoni kormány költ- I Bég vetési szakértői hat billió dől- 1 lárra becsülik az évi deficitet. — 1 Ennek bekövetkeztét az üzleti vi- ^ Iáénak uj beruházásokra adott 1 adókedvezményre és arra a kö- ’ rüliményre vezetik vissza, hogy a gazdasági élet nem növekszik oly * gyorsan, mint Kennedy elnök és tanácsadói remélték. * I ooo FRANCIAORSZÁGNAK JÖVŐ 1 ÉVBEN ATOMFEGYVEREI * LESZNEK * ________ 1 Messmer francia nemzetvédel- í rr?i miniszer egy nyilatkozatban j közölte, hogy Franciaországnak a 1 jövő évben már bevethető saját u atomfegyverei lesznek és 1970-ig I a francia haderő saját hidrogén ] bombákkal és bombák szállítási- < ra alkalmas rakétákkal is rendel- 1 kezik. A miniszter azzal érvelt, 1 hogy Franciaország nem hagyhat- < ja örökidőkre saját védelmét < ttüMftkii ««Yttiiffit! ktitktRi i Kennedv elnök Columbus nap­ján New York városában és New Jerseyben folytatott választási kaimon nvt, majd New York, Maryland, Pennsylvania (Pi’ís­­xirah), Indiana és Kentucky álla­ttok egyes helyein mondott be­­izédet a demokrata párti jelöltek írdekében Buffaloban (N. Y.) résztvett a engyel származású Pulaski tábor­­vok, amerikai szabadsághős em­­éknapján és harsányan hangoz­­atta az ismert lengyel jelszót: 'Nincs még veszve Lengyelor­­zág . A nagyszámú lengvel­­ímerikai hallgatóság előtt kifej­elte : hogy nem szüntetik meg a engyel nép gazdasági segélyező­ét, noha kommunista kormánya ran. melyet felerőszakolták rá. — Még a kommunizmusnak is. — mondotta, — különböző ár­­tvalati vannak. Ha alkalom adó­­lik, idővel magunkhoz kell ra­gadnunk a kezdeményezést kü­­ö nősen Lengyelországban, de a áasfüggöny mögötti többi orszá­gokban is. Fontos, hogy az ez or­­zágok feletti Szovjet uralmat át­­nenetinek (transitory) tekintsük, oha semmiféle kijelentésben, yilatkozatban, szerződésben agy más formában nem szabad i Szovjetnek Kelet-Europa feletti ralmát véglesresnek elismernünk. Lengyelország gazdasági se- j élye folytatásáról, ami tudvale­­ően a kongresszusban nagy el- ] ínzésre talált, kijelentette az el­lök, hogy “a lengyel nép felé ki ell nyújtanunk segitő kezünket, em pedig becsapni előtte az aj- j ot." (Kennedy e kijelentése újabb áfolata annak az elfogult gyanu­­itásának, amellyel egyes magyar olitikai ellenfelei a magyar ügy | serben hagyásával vádolták meg azt állították, hogy USA kormá­­ya és Egyesült Nemzetekbeli de­­tgációja hajdandó volt lemonda- i arról, hogy az E. N.-ben újból »rgyalják a magyar forradalom­éi szóló határozatoknak a Szöv­et és Kádár János által történő llarvdó semmibevevését. E vá­­isztási időben elhangzott, ostoba áddal szemben most maga Ken edy elnök adta meg a választ jffalói kampánybeszédében.) Választási körútja során az el­ök utalt arra, hogy a republiká­­usok Zöme mindig elleneszava­­>tt azon javaslatainak, amelyek kisemberek helyzetének javitá-11 it célozták és elgáncsolták azt aj rvét is, hogy külön miniszterül- i rőt akart felállítani a városok íjlődése elősegítésére. yugateuropához hasonló ■osperitást Amerikában! Hangoztatta az elnök, hogy a ílasztási kampány legfőbb kér­ése: erősebbé kell tenni a köz­­izdasági életünket! — Lanyhulás (recession) volt 958-ban és 60-ban, —mondot­­, — és az idei javulás nem oly >, mi nt reméltük. Még túlsók runkanélkülink van és túlsók a pár, amely nem dolgozik teljes mnkaképességcvel. Valuta poli­­kánkat, pénzügyi politikánkat és inden egyebet odáig kell fej­­sztenünk, hogy segítsenek gaz­­aságunkat a fellendülés azon ' >kára emelni, amelyen ma Nyu- ' it Europa van. ^ »vazzunk, ha időközi Uasztásról van is szól v Utalt arra. hogy gazdasági jel­­gü javaslatai nem kapják meg republikánusok részéről azt a Lmogatást. amelyet a pártokfe- j tti nemzeti érdek megkövetel. . »lőtt arról van szó, hogy ne vál- . >n be Kruscsev azon fenyegetése, ogy a Szovjet gazdasági téren :ól fogja érni Amerikát. Kárhoz­­itta azt is, hogy a legtöbb re­­ublikánus a Medicare és más [ociális és kulturális javaslata el­­:n szavazott és újólag kérte, ogy az időközi választások rossz emokrata szokásától tekintsen' l mindenki, eki • haladás hive: IMRjtft IHYWnt RtYtmlKI l*j án, mert javaslatainak elfogadása sokszor néhány kongresszusi sza­vazaton múlik. A cubai kérdésről szólva kije­lentette az elnök, hogy az nem lehet pártügy, .mert Castro Eisen­hower elnöksége idején került hatalomra. "A kormány, mon­dotta, számos lépést tesz, hogy elszigetelje Castrot, akiről azt hisszük, hogy végül ki fog esni a hatalomból’’. Capehart rep. szenátor Cubá­­val szemben a fegyveres akció kérdését felvető beszédéről kije­lentette aZ elnök, hogy e követe­lést műkedvelő katonai szakértői véleménynek tartja s hogy nem illik más emberek fiait a halálba küldeni. , Még mindjg Eisenhower népszerűsége a republikánus nagyágyú . A republikánus oldalról Eisen­hower exelnök mind erősebben veti bele magát a kampányba.— Eisenhower, aki most ünnepelte 72-ik születésnapját, hat nyugati államban tartott kaimpánykörutat a múlt hét végén s igyekezett régi népszerűségét kamaztoztatni a rep. jelöltek számára. A választási kampány szem­benállókat főalaki ivá mindin­kább "Kennedy kontra Eisen­hower" a alakul ki. Eisenhower eddig főként Ken- ' nédy belpolitikáját bírálta köru-t-’ jón s külpolitikájához nem nyúlt hozzá, hogy az ellentétekből a Szovjet propaganda hasznot húz-' hasson. Eisenhower kifogásolta beszé­deiben. hogy Kennedy még több demokrata párti képviselő megvá­lasztását kívánja, mint a mostani kongresszuson volt s azt állította, hogy egy párt uralmát akarja megvalósítani. (Sajnos, saját párt ján belül is szerfelett gyakran nem érvényesül az akarata, mert a déli demokraták sokszor a kon­zervatív republikánusokkal sza- *• vaznak a haladás ellen.) •••£ ■ ooo..................- . p. A CUBAI FOGLYOK KICSERÉLÉSE Az 1961 áprilisi balszerencsés kubai patraszállás alkalmával Castro emberei által elfogott 1113 cubai menekült kiváltásá­nak ügye az utolsó órákban ha­lasztást szenvedett. Az elterjedt hírekkel szemben, hogy a csere­ügyletet megkötöttnek lehet te­kinteni, James Donovan new yorki ügyvéd és Castro között megszakadtak a tárgyalások. — Castro ragaszkodik ahhoz, hogy 62 millió dollár értékű élelmi­szert orvosszert és egyéb felsze­reléseket kapjon a foglyokért, holott Donovan ajánlata főleg gyógyszerekre és bizonyos élel­miszerekre korlátozódott, meg nem határozott összegben. Hir szerint újabb tárgyalások lesznek. Donovan szerint a gyógy- és élelmiszerek teljesen magánkéz­ből erednének. Ezzel szemben re­publikánus részről azt a gyanút hangoztatják, hogy a kiváltáshoz kormánypénzekből is történne hozzájárulás.-----— ooo-----------------­TRUMAN NEMZETI LOT­TÓT JAVASOL Truman exelnök egyik, Ken­nedy kampányját segitő beszédé­ben azt az ötletet vetette fel, hogy a Kongresszus Nemzeti Sors­játékot (Lottót) engedélyezzen s annak jövedelmét a többi mint 300 billió dolláros nemzeti adós­ság törlesztésére, illetve eltünte­tésére használják. A kitűnő eszme azonban alig­ha kerül megvalósításra, mert kongresszusi körök még mindig igen elfogultak még az ilyen nem­zeti érdekű sorsjáték gondolati- Ytl III • KENNEDY ELNÖK: A VASFÜGGÖNY MÖGÖTTI ORSZÁGOK SORSA CSAK ÁTMENETI, NEM VÉGLEGES A keresztény vallások egysége felé való közeledés mellett a Zsi­nat célja, .mint János pá’a beszé­dében is kifejezésre jutott, a ka­tolicizmus eddigi törvényeinek és az egyházi rendszabályoknak modernizálása. A bizottságok összetételének kérdése körül emiatt nézeteltéréek merültek fel és különösen a francia egyházi képviselők törekedtek olvan fő­papoknak a bizottságokba való i beválasztására, akiket- e moder­nizálás határozott híveinek tarta­nak. t A keleti ritusu ortodox eg-ház­­zal való közeledés bir leginkább reménnyel. Az oroszországi orto­dox egyház, ellentétben előző, a .meghívást visszautasító határoza­tával, az utolsó napokban elha­tározta, hogv két papi képviselő­­jétmei>'fig”előül kü'di ki a konfe­renciára. A jelenlevő .mintegy 3é megfigyelő legtöbbje valamely protestáns egyházhoz tartozik. Történelmi fényű egyházi pom­pa teljével nyílt meg Romában, október 1 1 -én a katolikus Világ­zsinat több mint 2700 egyb’z­­nagy részvételével. János páoát a bíborosok, érsekék és püspökök hatalmas processzió:ában selyem sátortető alatt trónuson vit'ék körül a Szent Péter Bazilika ko­­iüli téren és megszámlálhatatlan ezrek ünnepelték örömujjongás­sal. lános pápa megnvitó szózata keresztény egységet sürgetett, a második napon pedig a Sixtini Kápolnában, a diplomáciai kar tagiai számára rendezett fogad’­­son a béke érdek-ben való tár­gyalásokra és “kölcsÖT-ös áldoza­tokra" hivta fel a világ vezetőit. A Zsinaton résztvevő, ma^as­­rangu egyháznagvok a harmadik napon megkezdjék a különböző bizottságok tagjainak választását s aztán megkezdődnek a tanács­kozások, amelyek titkosak, de idődként tájékoztatni fogják a sajtót. ,

Next

/
Thumbnails
Contents