Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-05 / 40. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Talley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Ticinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

—

Volume 40-ik Évfolyam 40-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1962 OKTÓBER 5

Egyes szám** ára 10 cent

w'» v

VILÁGTÜKÖR

* MISSISSIPPIBEN A TÖRVÉNY GYŐZÖTT A POL- Kruscsev meghívta Moszkvába

X

GÁRI EGYENLŐSÉG ELLENSÉGEI FELETT

Kennedy elnököt

FÁJDALMASAN sokan voltak, akik az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, szeptember 24-én vonakodtak megszavazni az 1956-os szabadságharc ügyének újbóli napirendre tűzését. Mindössze 43 ország képviselői szavazták mtg az amerikai javaslatot 96 ország delegátusai közül, vagyis egy kisebbség........

Hailmincnégyen — hihétetlenül és gyászosan szomorú szám! — a javaslat ellen szavaztak, vagyis nem kívánták tárgyalni a Szovjetnek és a Kádár féle kommunista erőszak kormánynak kihívó magatartását, amellyel, állandóan figyelmen kívül hagyta a közgyűlés azon hattározatait, amelyek a Szovjet haderők Magyarországból való kivonulását és a szabad választásokat követelték.

Tizenkilenc ország delegációja pedig tartózkodott a szavazástól, szbmérmesen nem akartak a magyar nép önrendelkezési jussa ellen szavazni, de másrészről nem akarták magukra venni a Szovjet nehezteléséi sem. Pedig úgy a javaslat ellen, mint a nemsza vazók, amennyiben még nem állnak kommunista erőszakuralom alatt, rajta vannak Moszkva listáján, amely az országok nevét tartalmazza, melyeknek társadalmi rendszerét a kommunistta vi-J láguraLmi célok megvalósitása ér-, dekében, mint Kruscsev ismétel ten megmondta, el akarják temetni. , j |

* * *

EZ A ROVAT eoh-.srm rajongott, az E. N.-ért, sőt ellenkezőleg. Kiábrándulásunk, amennyiben egyáltalán lehettek volna ábrándjaink a Szovjettel, egy módszereiben teljesen ellentétes világnézet erőszak vitézeivel való világtanácsról, amelyben a fon-1 tos kérdésekben mindkét oldal-' nalk, — a Szovjetnek is, — vétójoga van, már 1956 novemberi 4-én hiány és maradék nélkül teljes volt. Igaz, hogy a magyar forradalmárok neon kérték ki elő- j re az E. N.-nek, sem pedig veze-| tő nyugati országainak hozzájárul’sát sem a forradalomhoz sem pedig ahhoz, hogy Magyarország semlegességét deklarálják, de maga az a mélységesen megdöbbentő, de alapjában karikacsapásszerü akadálytalans'ggal végrehajtott tragikusan szomorú gesztus, amellyel Nagy Imre delegátusát azonnal egyszerűen, kiakolbolitották székéből és beültették Kádár aznap érkezett küldöncét, örök szégyene marad c testületnek, akármennyire nem is vártunk tőle sokat...

A papiroshatározat, amely fogak nélkül, szekciók nélkül követelte a kivonulást és szabad ; választásokat csak az ülés ké- 1 söbbi folyamán jött, de mi már eleget tudtunk, amikor Szabó Já-j nosnak, Nagy Imre delegátusának : se szó, se beszéd, fel kellett kel- 1 nie székéből hogy a Szovjet tank- 1 jai segítségével magát a magyar 1 népre feltukmált Kádár János 1 tankok nélkül is győzhessen az '■ 1 Egyesült Nemzetekben, ügynöke- < Magyarország reprezentánsaként 1

a helyére ülhessen...... Eisenhower 1

passzivitását, — eltekintve a j 1 szörnyű bakklövcstől, amellyel i kijelentette, hogy egyetlen orszá- 2 got sem biztatott fel a Szovjettel ^ 1 való szembeszállásra (amihez a 11 történelemnek is lesz még szava, t nemcsak azoknak, akik 1952-ben a politikában soha járatosságot nem mutatott tábornok elnök- j cégét támogatták szavazatukkal.) I — meg lehet magyarázni az t atomvilágháboru elkerülésének a vágyával, de az E.N. akkori s azó- r ta való gerinctelen passzivitására 2 már kevésbbé lehet mentséget ta- j lálni. j

Már az első papiroshatározat: r is megbukott, előre megbukott,1 r amikor leültették Kádár delegá- -v tusát s megbukott maga az E.N. “ is, hogy egy tagországa népével E Így, Ilyen erőszakos lerohanással r

Uhfttett elMnni, Amiké? p*<U* v

sem a Szovjet, som Kádár rá sen haderitett a határozatra mégegvszeri figyelmeztető határozat utár ki kelletett volna zárni őket ilietve ha ez nem lehetséges, a: egyéni életrendszerü országoknál ki kellett volna válniok az E. N. bői és külön megalakítani a ma guk egynemű szervezetét, aho csak az egymáshoz tartozók vannak együtt s nincs jelen a Szov jet a nagy, komoly cselekvés clgáncsolására módot adó vétójával...

* * •

AZ E. N HAZUGSÁGBA!'

született mert elfogadta demokra tikus országnak a Szovjetet, sőt egyedül neki, három szavazató! biztosított. S a -hibát megtetéztél: a Szovjet erőszaka révén, a yaitai szerződés megszegésével a Vasfüggönyön túl uralomra kerüli kommunista kisebbségi kormányok tagul való felvételével. — Mindet felvették, csak éppen Nagy Imre választási kabinetjét nem! Holott amögött tényleg a nép nagy többsége állt nem pedig egy elenyésző kisebbség. ....

/Kádár delegációja forma szerint ;ma sincs elismerve, Amerikarészéről, de gyakorlatilag ténylegesen képviseli Magyarországot íz E. N.-ben. az E. N.-t a béke fenntartására alapították, de már Yalta megszegésekor kideült, hogy a Szovjettől, amely a kommunizmus világuralmát tartja céljául, tévedés volt e cél komoly, becsületes szolgálatát elvárni. Az E. N... már akkor kétes értékűvé vált amikor sem a magyarországi, sem a romániai, csehszlovákiai stb. erőszakuralmak ellen nem lépett akcióba amikor ezek megalakultak. S amisor a Szovjet Magyarországon a communista erőszakuralmat az 1956-os vérfürdővel tetézte meg, i utána a Szovjet fittyet hányt az l. N. határozatainak, nem lett /olna atomvilágháboru belőle, ha dzárják a Szovjetet!

De még Kádár kormányát sem :árták ki s nagyon érthető, hogy ngayarok és más, a népek szajadságát és a többségi akarat denokráciáját komolyan vevő más anberek előtt az E. N. tekinteye, sőt léte nagyrészt elvesztette Srtelmét. Elismerik, hogy jobb tmig beszélnek egymással az elmfelek, mert addig nem dobnak ».tomlbombák egymásra, de ime lerlin kérdésében már évek óta >eszélnek egymással — az E. N.n kivül és úgy látszik az E. N . - ,en nem is kerül sor Berlinnek Iruscsev által mondva csinált gyére, a fennálló egyezség megáltoztatására, — ami sok tárgyiagos szemlélő szerint csak egy, német, a magyar stb. kérdésect magában foglaló uj európai lrendezés keretében történhetik.

Mi értelme van újabb határoatot hozni, amelyre újra fütyül Iruscsev és Kádár? Mi értelme an az újabb megalázkodásnak, a ék a újabb lenyelésének? És mi rtelme van tovább is az E. N. - j en vetni fel a magyar ügyet, mikor 54 tagország még csak irgyalni se akarja? Ez a rovat lár kezdettől fogva közvetlen irgyalásokat kívánt a nyugati EÖvetségesek és a Szovjet kö- 5tt s a mostani szavazás savnáitosan igazolja újból azok állasontját, akik az E. N.-en kívüli egoldást sürgettek.

* * *

SIR LESLIE MUNRO ausztráai diplomata, aki régebben az . N. egyik közgyűlésének el- ; őke volt és akit néhány év előtt cselekvés látszata kedvéért kijveztek a magyar kérdés megbi- j jttjául, szeptember 27-én tersztette a közgyűlés elé legújabb lentését. Mint a nagy angol laokból, amelyeknek csak egyikcásika tartotta szükségesnek roden foglalkozni vele, kitűnik t delegátusok hűvösem fogadták jelentést cs azt jósokák, hogy shá* lesz a szükséges kétharmad bbléfet megszereani u ttl H*tározat számára, akánmily enyhéi lesz is az megszövegezve.’’

Munro jelentése megállapítja hogy a terror némileg enyhült é Kádár igyekszik a népet a rend szerrel való kollaborációra meg nyerni, de csak apró engedmé nyékét tesz, a rendszer politikai í gazdasági lényegén és az egy pártrendszeren, diktatúrán semmit sem változtatott, sőt az 1956- os forradalom exponáltabb férfia közül most is még számosakat börtönlakat mögött tart.

Mindezt igy látjuk innen is miként azt mások és mi ismételten megállapítottuk. A kommunista erőszakuralom első évtizedében Rákosi elvégezte a munka véresebb felét, a szabadságukai nyíltan követelni merőknek részben kivégzését, részben bebörtönzését s most alig van, aki hiábavalóan, külföldi segítség nélkül, nyiltan szembe akarna fordulni a rendszerrel, kinyitni a száját, hogy martirrá legyen.

Kádárnak imár könnyebb a helyzete, mint a kezdő évek diktatúrájának volt, de nyilvánvaló, hogy célja a magyar népnek kis enyhítésekkel való kezessé tétele, lekenyezrezése. A magyar népnek élnie kell, — hallgat, de nem fogadja el a rezsimet, nem fogja elfogadni soha. (Kádár és Kruscsev is látják ezt, de abban reménykednek, hogy ki tudják húzni ily alapon az időt, amig a régi generáció kihal s a már kommunista világban felnőtt fiatalokkal lesz dolguk. Nekik törekszenek kedvezni, őket akadják teljesen megnyerni, a kedvezések zöme nekik szol. Amerikának, ha akar valamit tenni az európai és benne a magyar kérdés ujjárendezésére, nincs túlsók idő rendelkezésére. .

* * *

KÉTSÉGTELENÜL nem alaptalan az E.N. diplomaták aggódása, hogy bajos lesz kétharmad többséget kapni az uj határozati javaslat számára még egészen enyhe avaslat esetén is. S mit ér egy ilyen újabb, az előbbinél még; Fogatlanabb határozat? Mint néíány hét előtti cikkeinkben irtuk, ssak ujiabb alibi a semmittevésre.

Reméljük, hogy amikor sor terül a javaslat érdemi tárgyalására sikerűi valahogy össze kaparni a kétharmad többséget, de; íszintén szólva ettől keveset vá•unk. Vajmi keveset ér az ügyiek olyan felszinentartása, amely sak a semmittevés alibijéül szóljál . Igazi felszinentartás az voliá, ha Berlin és Németoiszágj igyét kapcsolatba (régi magyar j solitikai nyelvezet szerint “junkimba’’) hoznák a szabadságharos Magyarország ügyével, egy ltalános európai ujjárendezésel, amely nélkül sem a német ;érdés, sem — egy akárcsak időeges béke biztosítása nem oldató meg. Erre kellene nagy akiót indítani — természetesen az .. N.-en kivül! r. o.

~ »• « *i » ~ NÉGY ACÉLGYÁR “CONTEMPT” ÜGYE

A szenátus igazságügyi bizottíga elvetette Kefauver dem. szenior azon javaslatát, hogy a lethleheimi Steel igazgatósági élüké, Arthur B. Homer és még áram; más acélgyár vezetői ellen szenátus elleni tiszteletlenség contempt’’ miatt bűnvádi eljá-J üst indítson, mert idézésre nem11 rientek meg és nem mutatták be zleti könyveiket. Ezeket Kefauer azon célbői kívánt látni, hogy 1 llenőrizze áraikat és nyereségei- 1 et. , 1-----------------ooo----------------ÖBB MINT TIZMILL’ó LAKOSA VAN TOKIÓNAK

A legújabb statiszt:kai adatok , zerint a Japán fővárosnak 10,- 44,795 lakosa van. Tokióban .200.000 fárfi é« 4.900,0Q0 nő ,

1, I

Hétfőn, október elsején pára lan nehézségek j után, amelye közül a vérontáí sem hiányzott szövetséges katonai segítséggé megtörtént, hogy a 1 1 4 év ót Mississippiben fennálló oxforc egyetemre először írattak be né ger diákot.

A 28 éves diák neve Jame H. Meredith és « háború alatt a Air Forceban harcolt. Erre j< volt, de Ross R. Barnett állam kormányzó arra nem tartotta jó nak, hogy az oxfordi egyeteme: olyan diákokkal tanulhason, aki két Isten fehérbőrüeknek terem tett. Több napon át folytatót uszító beszédeket a törvény értei rnében végrehajtandó felvétel el len és előbb szeméivesen, majc pedig helyettese által tagadtí meg az egyetemre való belépés Meredithnek, aki szövetségi ka tonai kiséret mellett kísérelte mes azt. A szövetségi bíróság ezért z törvénnyel szembeni tiszteletlen ségért fogházra és napi 10,00( dollár pénzbírságra ítélte a kor mányzot. j

Kennedy elnök és fivére, a sző vetségi főügyész kijelentették hogy Barnettel szemben is ér vényt fognak szerezni a törvénynek és jelentős szövetségi katona erőt küldtek Oxford környékére.

Kennedy elnök szentembe] 30-án országos rádió és televíziói beszédben hangoztatta, hogy z törvénynek feltétlenül érvényl fognak szerezni és Meredith felvételét fegyverrel is kényszerítik. Egyben felhívta az oxfordi és környéki ifjúságot, hogy becsülje meg magát és ne huzzoii ujjat a törvéniu 1

Vérontás

Előzőleg Bamett abbahagyta a túlerővel szembeni ellentállást,

ÖT MAGYAR MENEKÜLÉSE A VÖRÖS CUBÁBÓL, EGY LÉLEKMENTŐ CSÓNAKON

öt magyar 1956-os menekült, aévszerint Kerényi Károly 39 éves textilipari szakértő és felesége, Gizella, valamint 1 3 eves eányuk, Mária, továbbá Monóki Fibor 41 éves mechanikus és feesége, Ilona egy 20 láb hosszú rónákon hosszas viszontagságok is izgalmak után Cubából meg■rkeztek San Jüanba, Puerto Ri:o fővárosba.

A kis vizi járművön nyolc cu>ai bennszülött menekültet is loztak magukkal, akik Floridáján telepednek le. A csónak tüzel volt az elsülyedéshez, ami:or az amerikai Marine tengerézet egy hajója észrevette és felette őket.

Merényi és Monóki úgy nyilat:oírtak az Associated Press st. uani tudósítója előtt, hogy Cu»á.ból való menekülésük egvik coka az volt, hogy azt hallották, niszerint Castro és Kruscsev köött megegyezés jött létere, melyek értelmében Cuba visszad e•ortálja a Vasfüggöny mögötti rszágok menekültjeit.-----------------ooo----------------VIZSGÁLAT HUMPHREY ELLEN

A washingtoni szenátus hadgyi bizottsága úgy határozott, ogy meg kell vizsgálni a Hanna j eszvénvtársaság adóvallomásait, melynek elnöke George M. lumphrey, Eisenhower kormáyának négy éven át volt pénzgyi államtitkára vállalatot a ymington dem. szenátor vezeté- 5 alatti szenátusi bizottság azzal adóija, hogy olyan tartalék haianyagok szükségleten felüli, agymennyiségü szállításával 22 íillió dollárt keresett kormányendeléseken, melyekbe csak lintegy három millió dollárt fek;tett be, Goldwatcr rep. szenájr ellenezte az adó-akták kivizsálúsát és “boszorkányüldöző

♦italnál»" ntv«aU n tljárttt.

t-'de ezt olyan éles hangú kifejezék i sek kiséretében hozta a közönség , tudomására, amely újabb uszitá: 1 volt a rend és törvény ellen. — a .Ennek következményeként a diá- i kok és az egyetemhez nem tarto- zó elemek újabb tüntetésekei

rendezték, megtámadták a szö-3 vetséges katonákat és egész éjie- i len át utcai harcokat folytattak > velük. Ezek során két ember élei, tét vesztette; az egyik egy fran-jcia újságíró volt, aki lapjai száí mára jött tudósítani Közel száz- sebesülés történt. Mintegy 170 -1 ember került letartóztatásba .- Walker tábornok is uszított

| Hétfőn felvették Meredhhet az ( egyetemre, de félő, hogy a diá. kokat felizgató négerellenes Barnettnek és társainak uszításai kö, vetkeztében nem lesz módja nyugodtan tanulni és megmaradni az egyetemen. Hir szerint egy né) ger leány is készül jelentkezni behatásra.

Oxfordon az egyik főuszitó Edwin Walker volt tábornok, a feltűnési viszketségben szenvedő,

. szélsőjobboldali demagog volt, aki helyszíni beszédeiben tüzelte a diákokat a katonaság megtámadására. Letartóztatták és idegállapota megvizsgálására kórházi megfigyelés alá helyezték.

! A szégyenletes események ellen Kennedy elnök és a szövetségi közegek a szükséges eTélyt ! tanúsították és Moszkva Amerika ellenes támadásaival szemben kifejezésre juttatták, hogy gonosz| ság, mint Moszkva teszi egész í Amerikát négerellenességgel és barbarizmussal vádolni, mert ily tünetek csak az ország egyes részeiben fordulnak elő és az amerikai nép többsége és a kormány szexnbenáll azokkal.

MAGYAR EGYHÁZNAGYOK A VILÁGZSINATON

Az eddig elterjedt híresztelésekkel szemben a N. Y. Times okt. 1 -i száma jelenti, hogy a ^ magyarországi kommunista kormány két püspöknek és egy prelátusnak megengedte, hogy az október 1 I-én Romában XXIII János pápa elnökletével megnyíló, történelmi jelentőségű öku- I menikus (összkeresztény egységet célzó (Világzsinaton résztvegyenek.

Évek sora óta ez lesz az első hivatalos érintkezés a Vatikán és a magyar püspökök között. (A Püspöki Kar jelenlegi elnöke, Mindszenty biboros távollétében, Hamvas Endre Csanádi püspök.)

Varsói jelentés szerint Wyszynski biboros, Lengyelország herceprimása kijelentette, hogy püspökeivel együtt részttvesz a Világzsinaton, hogy Lengyelországot képviseljék “a világ kereszténysége előtt” és kivegvék részüket az általános vallási megújhodásból . ,-----------OOO------------CUBAI MENEKÜLTEK AZ AMERIKAI HADSEREGBEN

A washingtoni nemzetvédelmi minisztérium közlése szerint me- ■ nekült cubaiakat ezentúl felvesz- , nek a hadseregbe és a Marineokhoz és hadászati kiképzésben részesülnek. Kiképzésük két évig . fog tartani. ,

A jelentés nem szól arról, hogy a menekültek kiképzése Cuba ellen tervezett támadás céljára történik e? A sorozásra kerülőknek nem kell birniok az angol nyelvet.

■ -ooo---------------A NÉMETEK ÚJRA TENGERALATTJÁRÓKAT GYÁR- ,i TANAK i------------i

Norvégia két évi használatra I kölcsön kapott egy nyugatnémet U-3 tipusu tengeralatt járót tengerészeinek képzésére, miután 1 5 ilyen tipusu tengeralattjárót ren<t«h t feieti hajógyárban,

^ [ Kruscsev Szovjet (minisztere! ^ nők a Moszkvában látogatót j Stewart Udall USA belügyminisz tér utján privát meghívást küldőt j Kennedy elnöknek. Előzőleg ö ’(órán keresztül fejtegette Udal előtt, hogy újabb nagy erőfeszi j test lát szükségesnek a "berlin kérdés” rendezésére’’.

A Fehér Ház álláspontja az |hogy Udall moszkvai tartózkodó |sa alatt Kruscsev kétszer is han r | goztatta, hogy örömmel látná a; JI elnököt és feleségét, ha Moszkvá ba látogatnának, de seímmiféh hivatalos értesítés vagy form« szerinti üzenet erről nem érkezett

Hivatalos meghívás esetére i: : illetékes kormánykörök a meghi. j vác anélkül való elfogadását . |hcgy Kruscsev némi biztositeko . adna Berlin státusának változat- I lan fenntartásáról, képtelenségnek : tartanák, mert megalázó helyze. te-t támaszthatna az elnök számára. ,

A franciák változatlanul hely, tclenitenek bármiféle Kennedy— Kruscsev találkozást a berlini ügyben, amely szerintük nem aktuális, mert a fennálló egyezség megváltoztatása csak a német egyesülés kérdésével nyerne időszerűséget. t- Az angolok több reménységet fűznek ily találkozóhoz s azt hiszik, hogy elkerülhetővé tenné a vagy elhalasztaná a válság kitörését e kérdésben. Kennedy elnök erről behatóan értekezett az Egyesült Nemzetek közgyűlésére ideérkezett Earl of Home angol külügyminiszterrel.

Amerikába érkezett Brandt nyugatberlini polgármester, voíi 8ZocdeímL kancellárjelölt is, aki közölte, hogy Európában arra számítanak, hog5 Kruscsev novemberben az E. N. közgyűlésére New Yorkba jön.

Anglia álláspontja

Holmié az Egyesült Nemzetek közgyűlésén mondott beszédében kijelentette, hogy a berlini kérdést a német egyesítés ügyével együtt kellene megoldani és a ■ közgyűlésnek az E. N. alapelveihez: hiven állást kellene foglalnia a német önrendelkezése mellett, értve ezalatt úgy Nyugat, mint Kelet- Németországot és egész Berlint.

A Szovjet, mondotta, folyton önrendelkezést kivan a különböző népeknek, csak a német népnek nem. A Nyugat, hangoztatta, nem fogadhat el olyan megoldást, amely nem volna egyéb Nyugat Berlin két és fél millió lakosának Szovjet befolyás alá helyezésénél megfelelő álcázás alatt. Olyan gyakorlati megoldást, módus vivendit kivan, amelyet a Nyugat megnyugvással fogadhatna el. Az atomháború veszélye e tekintetben belátóvá kellene tegye a Szovjetet, jelentette ki. A legnagyobb veszélyt abban látja hogy a Szovjet a békés együtt élés jelszavának álcája alatt kommunista világuralomra tör..

Rusk külügyiminiszternek az E. N. közgyűlésén ittartózkodó Gromyko külügyminiszterrel folytatott eszmecseréi hir szerint udvarias hangnemben folynak, de semmiféle konkrét eredményre nem vezettek. Szóba került Laos kérdése is, amelyre nézve Rusk sürgette az idegen katonai erők kivonulását, mert azok jelenléte veszélyezteti a nemkommunisták helyzetét a koalíciós kormányban . i

Berlint atomfegyverekkel is keszek vagyunk védeni

McNamara nemzetvédelmi miniszter Nyugat Berlinben tett rövid látogatást és az utána ártott sajtókonferencián kijelentette, hogy benyomása szerint a Szovjet növelni törekszik a nyo-’ mást a nyugati hatalmakra, hogy Berlin státusa megváltoztatását j kicsikarja és félő, hogy ebben olyan pontig számíthatja el magát, »melyről nincs visszatérés. Kijulvntfttts, Hftfy Amttik* ké«*-atomfegyvereket használni, ha t| Berlin érdekeinek megvédéséről -jlenne szó. t

t A cubai Szovjet halászat

Castro mult héten nyilvánosj ságra hozta, hogy a Szovjet 12 millió dollár költséggel kikötőt epit a havanai öbölben, a Szovjet pedig közölte hogy Atlanti halász flottája ’ ott fog állomá! f °zni.

Washington aggódik, hogy az . uj kikötő nemcsak szelid halásza- i bázis, de hírszerző központ, kémek gyülhelye lesz és könnyen , felhasználható tengeralattjárók és más hadihajók számára is.

A havanai Szovjet kikötő híre : meg behatóbbá tette a washingtoni kormány felkészülését Castro ellen. Fokozza az éberséget, felhívta a NATO országokat, hogy hajói ne szállítsanak Szovjet hadianyagot Cubának és összehívta a délamerikai államokat, hogy , gazdasági és politikai szankciókkal fokozzák Cubának a hemisférán belüli elszigetelései.

Washington hozzájárul, hogy Nyugateuropa önálló atomhatalom legyen?

Múlt héten Berlinben jért Mc- Gcorge Bundy, Kennedy elnök nemzetbiztonsági belső tanácsa- NATO konferencián is. ahol szindója és részt vett egy európai tén hangoztatta Amerikának Berlin ügyében való kitartását, "Az elkövetkező tél mondotta, kritikus lesz Berlin ügyében, de a Nyugat kész minden Szovjetlépést az ellenintézkedések egész sorával megválaszolni.’’

Bundy európai útja után kiterjedt a híresztelés hogy Washington nem emel kifogást az ellen, hogy a nyugateuropai országok (az Európai Közös Piac országai) önálló atcmhatalommá alakuljanak . ,

A hir a legszélesebb nemzetközi politikai körökben kelt nagy érdeklődést de még nem erősítették meg. Washington eddig a NATO-n belül kívánta ezt a kérdést megoldani. é-------------- OOO----------------NYUGAT ÉS KELET VERSENYZETT BEN BELLA KORMÁNYÁNAK ELISMÉRÉSÉBEN

A szeptember 20-iki egy listás álválasztásokon aratott “győzelem" birtokában Ben Bella, az ideiglenes algériai független kormány alelnöke átvette a hatalmat. Az algeri uj parlament megerősítette miniszterelnöki hatalmában.

Ben Bella e héten bemutatja kormányát, majd az Egyesült Államokba jön, hogy a hét második felében jelen legyen az E. N.-ben, amikor Algéria felvételének kérdését fogják tárgyalni. Washington sietett elismerni Ben Bella kormányát, de ebben csak percekkel előzte meg Moszkvát, amely régóta barátikig segitette Ben Bella híveit, mikor Ben Bella még De Gaulle börtönében ült.

Ben Bella kormánya semlegességet fogadott, de kommunista mivolta kétségen felül áll és árnyékot vet De Gaulle azon buzgalmára, amellyel sietett Algériát hozzájuttatni függetlenségéhez.

■ . - -ooo

A SZOVJETNEK KÉMKEDETT EGY AMERIKAI TENGERÉSZ

A szövetségi nyomozó hatóság letartóztatta Nelson C. Drummond tengerész katonát, akit tetten érték, amikor a Navy fontos okmányait a Szovjet Egyesült Nemzetekbeli delegációjakát alkalmazottjának kezére akarta játszani. /Washington a Szovjet delegációtól mindkét alkalmazottnak az' országból való azonnali távozását követelte, aminek a de-UfásW «Ulti !t l«U-