Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-09-28 / 39. szám
FORTIETH ANNIVERSARY EDITION 40 ÉVES JUBILEUMI SZÁMUNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló füg geilen társadalmi hetilap. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 39-ik szám BETHLEHEM. PA.., 1962 SZEPTEMBER 28 Egyes szám.- Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR ==>:= ■B" *• • " • -- - *m* -....... AMNESTIA HIRESZTE-! LÉSEK MAGYARORSZÁGRÓL KÉT POLITIKAI DINASZTIA VÁLASZTÁSI HARCA KENNEDY KONGRESSZUSI JAVASLATAI Másfél billiót levágtak a külföldi segélyből A kongresszus kiutalási bízott, sága Kennedy elnök 4.9 billiós külföldi segélyjavaslatából Passman louisianai dem. képviselő, bizottsági elnök javaslatára mintegy másfél billiónyit törölt, közte hadianyag segélyeket is. Ezenkívül kimondta a bizottság, bogy a kommunista Lengyelország és Jugoszlávia kormánya számára javasolt segély nagyrészét törli. Kennedy elnök akcióba lépett a képviselőházi vezetőkkel, hogy tekintettel a világhelyzetre vonják vissza a törléseket, de a képviselőház 249 szavazattal 144 ellen fenntartotta a másfél billiós csökkentést és a lengyel és jugoszlávia segély korlátozását. .Kinmondták azt is, hogy azon NATO országok amelyek hajói elvállalják Szovjet hadianyag tengeri fuvározását Cuba számára, miként az Anglia, Görögország, Norvégia és állítólag Nyugat Németország tette, nem részesülhetnek külföldi segélyben. Rusk külügyminiszter erőlyesen tiltakozott ez ellen, azzal, hogy ez megkötné a kormány kezet a segély kérdésében és csak a Szovjetnek használna. A kormány abban bizakodik, hogy a szenátus nem követi a képvsielőházat a segélyek nagyarányú megkurtításban, de számit azzal, hogy nem fogják az egész összeget 4.9 billiót megszavazni . Passman úgy nyilatkozott, hogy a másfél milliós segély-levágás az utóbbi idők le^örvendetesebb eseménye amerikai adófizeők számára. KENNEDY ELNÖK MEGNYITOTTA VÁLASZTÁSI KAMPANYJAT CUBA ÜGYÉBEN nem egykönnyen csillapodnak le az amerikai kedélyek, de Kennedy elnök nyilatkozataiból és a szenátusban elfogadott határozatból, (amelyet e sorok megjelenésekor bizonyára a képviselőház is már elfogadott), teljes világossággal kitűnik, hogy Axier'k'nak nincs szándékában megtámadni Cubát és igy dönteni meg az ott, forradalmi erőszakkal, dax.okratikus választás nélkül uralomra került kommunista Castro rezsimet. Gromyko Szovjet külügyminiszter az Egyesült Nemzetek New Yorkban megnyílt közgyűlésén szeptember 21-én tartott beszédében ujlból “figyelmeztette’ amerikát, hogy Cuba fegyveres megtámadása ato/mivilágháborut jelentene. Ez teljesen felesleges meggyanusitás és újabb propaganda fogás volt, mert, akárndiy érthetően nagy is az amerikai nép nyugtalansága. Washington nem fogja megfujni a harci kürtőt, hacsak Kruscsev valamilyen elbizakodott akciójával túl nem fesziti a hurt, ki nem provokálja a végzetes lépést, amely tényleg atomvilágháborura vezet hét. Kennedy és sokan mások világosan látják hogy Cuba megtámadása és Castro rezsim" ének a föld szinéről való eltörlése ily kockázattal jár és a szenátusi határozat csupán arról beszél, hogy Amerika minden fegyvees eszközzel Castro rezsmnV ellen fordulna, ha a nyugati félteke valamely országára fegyverrel akarná felerőszakolni a kommunista rendszert, — amiben bennefoglaltatik, hogy Amerika hajlandó eltűrni a mai kommunista rezsimet, de megköveteli, hogy az ne próbálja más amerikai országra felkényszeriteni a kommunizmust. Kennedy tudja, nincs kizárva, hogy Krusisev betartaná a Castrónak ismételten tett szolidaritási Ígéretét és igy az atomvilágháboru pokoli pusztító borzalma szakadna az emberiségre. Ehhez mérten állította be politikáját, erőltet nyugalmat magára és törekszik féken tartani az amerikai politikusok indulatait. I Ugyanakkor azonban megmondja a szenátusi határozat azt is, hogy ennek a toleranciának is van határa, ha Kruscsev oly mértékben építene ki Cubát, mint fegyveres bázist hogy az veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát. S kellő nyomaték kedvéért felhatalmazást ad Kenredynek, hogy szükség esetén catonai erőt is igénybevehessen innak megakadályozására hogy 2uba más amerikai országba exjortálja a kommunista uralmat,va ;yis csak erre és nem Cuba azon- j rali megtámadására. Most aztán (ruscsevtől függ, mily mértékben építi ki Cubát katonai támaszponul. ö maga tagadta, hogy ez volna a célja, de ha Kruscsev be 8 tartaná a szavát, akkor is feníáll a helyzet, hogy földrészközi ávrakétáival és tengeralattjáróival közel tud férkőzni az Egyenlít Államokhoz. . . v • * * A HATÁROZAT végül kitt ondja, hogy az Egyesült Állattok e kérdésben együtt kíván nüködni az Amerikai Államok Szövetségével (OAS) és támo- 1 latja a szabadságszerető cubai ! nenekültek azon törekvését, < logy Guba népe visszanyerje ön- 1 endelkezését. ’ Ez nem meglepő. Amerika nem iagyja el a demokratikus önre-] [elkérésüket reklamáló népeket, — amennyire ezt az atomkorszakián, a világpusztitó atomháború s láerülésével módjában van meg- $ enni. Vannak amerikai politikusok és ] ipok, kik s melyek az atom- j j erszak tudomásulvétele nélkül i *fy az »tomvüájfháberu veszi-| | ’* Ivének tagadásával próbálnak hősködni, de intelligens és lelki- 1- leg müveit emberek előtt nem ■- növelik ezzel tekintélyüket. Töb- 1, bi közt az amerikai magyar napilap is hiába hirdeti “Meg kell 3 semmisíteni a kubai kommunista >- rendszert" öles headline alatt és k hiába hivatkozik egy amerikai táti bornok véleményére az intelligens , látkörü olvasó tudia, hogy atom- bomba és hidrogénbomba is van a a világon s most már Amerika- sincs biztonságban tőlük, akár j Cubáhan, akár a föld más, sokai távolabbi pontján vannak elit helyezve. Természetesen jobb ha- nincsenek 90 mérföldre partjaink t tói, sőt minél távolabb van• nak, de igaz az is, hogy Amerika ■ is dúsan rendelkezik ugyanazon- atom és hidrogénbombákkal,- még hozzá többhelyütt a Szov- jet közelében elhelyezett támasz■ pontokon. S nem lehet abban- bízni, hogy Kruscsev csak blöfföl- a Castro kommunizmusa ímeg- i mentésére hangoztatott vil'ghá- borús készségével. Szélsőséges, 1 diktatórikus rendszereknél soha- sem lehet tudni, (mikor kezdik r komolyan venni a saját blöffje. két. . . I Egy másik amerikai magyar- lap egész sor gazdasági és politikai okot, belső bajokat sorol 1 fel, mint amelyek miatt Kruscsev 7 mostanában és még sokáig nem I indíthat háborút. De kérdés tény-j r leg oly nagy mértékben állnak e fenn ezek a belső bajok, mint a • cikkíró állítja? Úgyszintén az is 7 hogy ha már fennállnak, Kruscsev • oloy könnyem belenyugodná ab■ ba, hogy külpolitikai passzivitása • miatt is nagy bajok érjék, elve■ szitse a nemzetközi kommunista nsztályharcos front amerikai hid■ főjét? Bécsben voltam 1938 már' cius 11-én, amikor egy osztrák politikus kilenc “feltétlenül meggyőző" okot sorolt fel, ami miatt Hitler nem kísérelheti meg Ausztria invázióját, — ugyanazon ólában pedig Hitler ha adai már a határ közelében marsoltak befelé. . . Valaki azt mondhatná erre, j hogy akkor még nem volt atomkorszak . Ez igaz, de ez nem vál! toztat a Szovjet és a kommunista nemzetközi front megbízhatatlansága tényén. Gerincesen kell velük szemben állni, sakkban kell tartani őket, még inkább ki • kell építeni az individualista életrend országainak haderejét ésj szociálisabbá tenni életrendjüket, j Kennedy eddig sem a berlini,1 sem a cubai kérdésben nem hátrált meg, nem tett lényegi engedményeket, noha az atomkorszak tényvalóságai egy demokra! tikus országban még inkább meg-' kötik az államfő kezét, mint egy | diktatórikusban s azonkívül itt nem oly olcsó az emberélet, milliók élete, mint a diktatórikus fanatizmus országaiban. A hidegháború még sok éven át eltarthat, talán nemzedékeken át is s közben a társadalmi reformok frontján, az általál nos népjólét emelésével, szociális törvényekkel, kell legyőznünk a kommunista állami kapitalizmust, amely csak monopol bérek és , monopol munkafeltételek nyomorúságát, robotot és örök pro- ( letársorsot tud nyuj tani a dolgo- j zoknak, de nemi a polgári osztályba való felemelkedés, a vagyon- , gyűjtés exisztenciális biztonságát, ; egy szociális individualizmus sza- , badságai és előnyei fölényes viv- ] mányait. 1 * * * — i AMERIKA mostani feltartóz- s tatási politikájának elkövetkező j hosszú évei akkor lesznek sikeresek, ha appeasementtöl mentes s gerincességgel bátran nézünk far- 1 kasszemet a kommunista osztály- | harcos fronttal, Moszkvával s < mind nagyobb és modernebb ka- j tonai erő helyzetéből beszélhe* j tünk, de közben »m 1« kihetf-i i náljuk az időt, hogy tökéletesít sük az individualista országok mai társadalmi rendszerét s az egyén szabadság és a népi ólét összetétele alapján győzedelmessé tervük a kommunista ideológia, a kommunizmusnak az egyén jogait guzsbskötő kaszárnva rendszere felett. Kennedy belpoli’iká ia, szerényen haladó programmja ilyen kialakulás se:te!mét árulja el, ezért sürget haladó kongresszust a republikánus és déli demokrata reakció Ripp Van Wink'éivel, félszázados alvóival szemben. Hátha egy, a kommunizmusnak nemzetközi társadalompolitikai vonalon való legyőzése jegyében folytatott feltartoztatási politika hamarább hozza meg a felszabaditási politika győzelmét, a kommunista erőszakuralom alatti országok népének demokratikus önrendelkezését is — az atom. és hidrogénbombák és földrészközi távrakéták korszakában? •* * * STEVENSON, az Egyesült Államok fődelegátusa válaszolt Gromyko beszédére és meggyőző erővel fejtette ki, hogy a “békét nem Amerika, hanem a Cubát mind veszedelmesebb mértékben repülőgépekkel, rakétákkal és más fegyverék tömegével ellátó Szovjet veszélyezteti majd igy folytatta: — Mr. Gromyko azt állítja, hogy az Egyesült Államok megtámadni szándékszik a forradalmi Cubát, mert más a társadalmi íendszere. Azt mondja egyik i nemzet se avatkozzék be más or-j szág ügyeibe. Csodálkozom azon ország vakmerő képmutatásán, amely a cubai nép egyészséges szociális forradalmát kommunizmussá torzította el.amely tankokkal zúzta szét Magyarország füg getlenségét. amely rabszolgaságban tartja egész Keleteurooát a Balti Tengertől a Fekete Tenge-1 rig s amely merészel kioktatni bennünket arról, hogy ne avatkozzunk be más országok ügyeibe! • 1 És erről az Amerikáról, amelynek Egyesült Nemzetek beli szószólója imigyen beszélt, sőt Stevensonról a szószólóról magáró! is azt állították magukat legjobb magyaroknak tartó némely, magyarok, hogy elejitették a magyar ügyet, feladták a nagy politikai s erkölcsi tőkét amelyet a kommunistákkal szemben folytatott nemzetközi világnézeti élethalál küzdelemben jelent, elkupeckedték, eladták Magyarország szabadságát U Thant E. N. főtitk rságaj meghosszabbításának egytál lencséjéért! Nem véletlen, Hogy ők ellenfelei az individualista szabad népjóléti állam eszméjének, amelynek Stevenson oly lelkes hive. . . r. o. --------OOII--------------AZ EMANCIPATION PRO-' CLAMATION SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA Kennedy elnök üzenetet küldött Washingtonba a szept. 22-én Abraham Lincolnnak a négerek egyenjogúságát meghirdető Ernán cipation Proclamationja századik évfordulóján a washingtoni Lio:oln emlékműnél tartott ünnepségére . o Kennedy üzenete az emberi szabadság mérföldkövének nevezi a négerek egyenjogúságát. — Adlai Stevenson, amerikai E. N. ■ fődelegátus az ünnpeség főszónoka azonban kihangsúlyozta beszédében, hogy a négerek jogusága az ország egyes részeiben még kívánni valót hagy fenn. Springfielden (III.) Lincoln arjánál James B. Parsons, most cinevezett néger szövetségi dis- j (riet bíró 3,000 főnyi közönség tlőtt sürgette, hogy tegyék tel-j éssé a négerek egyenjogúságát,!] uert úgymond, a száz év alatt ez j íhIi !4Uf **M*u)t nt«* I j--------Amerikai lajjok értesülése szerint az októbej végén vagy november elején tartandó p'rtkonferencia alkálijából, amelyen “uj alkotmányt]' fognak hozni és a Szovjethez és Csehszlovákiához I hasonlóan “szocialista népköztár' sasá^gá" kiállják ki Ma-yarországot, az 19} 6-os forradalom után letartóztatottak k~zül többeket szabadlábra fognak helyezni. Nem számithatiiak amnesztiára, aki emberölés miatt került börtönbe . Déri Tibor kommunista iró, aki Rákosi Mályás és módszerei elleni felháborodása miatt az 1956-os forradllom egyik szellemi úttörője volt s akit kilenc évre Ítéltek, de már két év után szabadlábra helyeitek, most újból megkezdte irodalmi szereplését. j Egyik kammuiiista folyóiratban novellát irt, arielvnek tendenciáját az iró e mondatban fejezi ki: “A halottakat nem lehet fel támasztani. Most az a fontos, ho«*v életünket tisztességesen éljük”. Hogy mit ért ez alatt, nem részletezi, de sejthető abból, hogy újra imi hagyják, sőt hir szerint rövidesen uj könyve is jelenik meg. Külföldön az amnesztia híreket Kádár azon törekvéséval hozzák összefüggésbe, hogy normalizálja a viszonyt az Egyesült Államokkal és általában a nyugati világgal. Nem tartják kizártnak, hogy szabadlábra kerül B’bo István, Nagy Imre kormányának álHmminisztere, akiért több külföldi irószervezet exponálta magát, valamint más Írók és tudósok szabadon bocsájtására is számítanak. Mindszenty bíboros aligha lesz azok között, akikre az “amnesztia’’ kiterjed, többi közt, mert a hercegprimás csak teljes működési szabadság mellett volna hajlandó újra elfoglalni helyét, ettől pedig retteg a Kádár-erőszakkormánv. Másrészt Kádár azt reméli, hogy a Mindszenty ügy kapcsán kicsikarhatja, hogy Washington az eddigi ügyvivő helyett újra követet küldjön Budapestre és normálizálja viszonyát vele, de sem Mindszenty bíboros nem volna hajlandó külföldre menni, sem a Kennedy kormány nem hajlandó váltzottni a Kádárral szembeni diplomáciai álláspontján. no«i -RUSK ÉS GR0MYK0 TÁRGYALÁSAI , Dean Rusk külügyminiszter az Egyesült Nemzetek közgyűlése a lka’mából tiz nanig New Yorkban tartózkodik és más országok külügyminisztereivel, elsősorban Gromykoval tárgyal, aki- i vei Cuba, Berlin és a leszerelés kérdésében fennálló ellentéteket kívánja megoldani. A kongresszus egyes tagjai ál :al Cuba ellen ajánlott Blokád eszméjét Washington vonakodik magáévá tenni, mert háborurus veszélye vezethetne. Earl Home ingói külügyminiszter kijelentet:e Rusknak, hogy angol hajók :ovábbra is szállítani fognak Szovjet hadianyagot Cuba szinára és helytelenítené a Gubával * raló ellentétek végső kiélezését. *-----------------OOO------------------ |t ÍÉGERT VÁLASZTOTTÁK [ MEG EPISCOPÁLIS t PÜSPÖKKÉ 1 ________ a A tmassacHusettsi protestáns ípiscopalis egyházmegye szept , 11-én Bostonban John M. Búr :ess, bostoni archdeacont váasztotta meg püspökkévé. ( Rev. Burgess az első néger az j 'gveaült Államkoban, akit egy j ehár episcopális kongregáció , v41«*»*U. || A massachusettsi szövetség szenátori előválasztáson, szepl 18-án a demokratáknál Edwari E. Kennedy az elnök 30 éve öccse 2:1 arányban győzött Ed ward J. McCormack 39 éves ál Lami ügyésszel, McCormack kép viselőházi elnök unokaöccséve szemben. A republikánusoknál Georgi Cabot Ldoge, Henry Cabo Lodge volt Egyesült Nemzetek beli fődelegátus és alelnükjelöl 35 éves fia mintegy 400,000 sza vazattal győzött a 69 éves Law rence Curtissel szemben, aki ti. év óta congresszusi képviselője a: államnak. A novemberi választá sokon tehát két régi amerikai po litikai család uj generációja fo< mérkőzni egymással. Ro-kefellert újra , jelölték New York államban imult héten folytak le a pártkonvenciók. A demorakták Robert Morgenthau volt államiügyészt. Morgen . thau, R. D. Roosevelt alatti pénzügyi államtitkár fiát jelölték akit Kennedy elnök is támogat. Szenátorjelölt James Donovan ügyvéd lett, akinek Francis Gary Powers, az oroszok által elfogott U-2 felderitőgép pilóta kiszabadulása körül volt szerepe. Donovan Castro cubai kommunista diktátorral tárgyal, hogy a kuddarcba fulladt áprilisi partraszállási kísérletnél fogságba került cubai menekültek kiadását valamily váltságdíj ellenében elérje. A demokraták első ízben jeöltek négert főállamügyésznek Edward Dudley new yorki manhattani városrész elnök személyében . A republikánusok újból jelölték Nelson Rockefeller kormányfőt és Jacob Javits szenátort. — Morgenthau jelölése maguknál a demokratáknál is kevés lelkesedést kelt, mert teljesen ismeretlen a tömegek előtt és szónoki bemutatkozása is színtelen volt. Azt hiszik, hogy csak csoda esetén győzhetné Rockefellerrel szemben, aki ha megválasztják, nagy kilátásokkal bíró rep. elnökségi pályázó lesz 1 964-ben.-----------------OOO----------------BOMBÁK A SZENT PÉTER BAZILIKÁBAN A római Szent Péter Bazilika san több bombát találtak szept. 22-én és azokat eltávolitották, még mielőtt felrobamhattak volia. , Ez év julius 1 4-én már felrobbant egy bomba a székesegyházban és némileg megrongálta Kelemen pápa siremlékét. A tettest íem tudták megtalálni.Széleskörű nyomozás indult a mostani tettelek elfogására. Teljesen érthetetlenek tartják miért helyezték el a bombákat a Bazilikába? Némelyek az október 1 2-én ott kezdődő Ecumenikus /ilágzsinattal próbálják összefüggésbe hozni a szentiségtörő gonosz kísérletet.----------------OOO----------------LETILTOTT SZOVJET. , SEGÍTSÉG A washingtoni kormány megagadta a kiviteli engedély kiaását szerszámgépekre, amelyeet 43 millió dollár értékben merikai gyárak a Szovjet-unióak és Csehszlovákiának akarak szállítani. A kormány a straégiailag fontos javak kivitelét Itó törvény alapján emelt vétót szerszámgépek exportja ellen.-----------------OOO----------------SCHIRRA ŰRREPÜLÉSE Walter Schirra astronauta szepember 28-ra tervezett hatszori öldkörüli űrrepülését október -ra halasztották el. Az ok gépzerkezeti hiba, amely * rakéta ♦*ww!a (üMéka* 4ÍH ti#» Kennedy elnök szept. 20-ánJ i Harrisburgban (Pa.) rendkívül] j erőteljes beszéddel nyitotta meg - választási kampányját, amelyet! I az eddigi tervek szerint hétvége-1 • ken fog folytatni az ország kü-| • lönböző részeiben a novemberi választásokig, hogy minél több demokrata kerüljön a szenátusba és képviselőházba. ( Haladó kongresszust Hangoztatta az elnök, hogy az amerikai népnek arról kell dön- 1 tenie e választáson, hogy előre j akar e menni, haladni akar e ivagy pedig le akarja horgonyoz- I ni az ország hajóját, mozdulat’ lanságba akar merevedni a haladással szemben. Progresszív kontj gresszusra van szükség, demokra- 1 tikus érzületű szenátusra és képviselőházra. Nem arról van szó, mondotta, hogy egy párté legyen : a többség, hanem hogy meg tud- 1 juk valósítani a haladást, arnelyr re szükség van. A 87-ik kong‘ resszus távolról sem tett meg mindent, amit tennie kellett volna. A republikánusok .szavazatukkal sok hasznos javaslatot gáncsoltak el. Pennsylvaniában, West Virginiában igen sok a teendő a mun- 1 kanélküliség ellen és a prospe- * ritás érdekében, noha hivatalba- ’ ' lépése óta a termelés 50 billió 1 dollárral emelkedett és a munka- * nélküliség Pennsylvániában 40 ‘ százalékkal kevesebb, mint 1 hivatalba lépésekor. Hétszáz in- ^ ségkörzet kap végre iparfej lesz- * tési segélyt, öt évvel később mint 1 kellett volna, mert a törvényjavaslatot egyszer az elnök, egyszer pedig a kongresszus megvétózta. A kormány az eddig legnagyobb házépítési javaslatot vitte keresztül, amely különösen az öregek £ számára biztosit uji otthont. Mint- j egy három millió munkanélküli t kapott segély kiegészítést és 200,- ]< 000 munkanélkülinek gyermekei f ttaffüjteli 9«t4M»«!h M4f i öbbet lehetett volna alkotni, de i republikánusok csaknem minien javaslattal szembehelyezkedekk. A képviselőházban elgánsolták a hét és fél millió diák anulmányi előmenetelét biztositó skolaügyi javaslatot, amely 30 zavazattal kisebbségben ma. adt, a republikánusok három neyedrésze ellene szavazott. Az regek kórházi kedvezményéül szóló szenátusi javaslat két zavazat miatt szenvedett kudarot. Ezek és más közérdekű ja■aslatok újra tárgyalásra kerüllek a következő ülésszakban s ízért kéri, hogy Pennsylvánia váasszon meg olyanokat, akik a í a lad ás barátai, Clark szenátort is Dillworth kormányzó-jelöltet. Az elnök külpolitikai kérdésekül is nyilatkozott élesen antiommunista szellemben s jelezte, logy a Polaris tengeralattjárók izáimát erősen szaporítani fogjak Amerika első lesz a világűr neghóditásában mielőtt ez az évized véget ér. ——----------ooo-------- ■ ATOMEGYEZSÉG INDIA ÉS EGYPTOM KÖZÖTT , India és Egyptom között egyezjött létre, mely az atomkutais terén való együttműködésre oiratkozik. Az egyezmény ugyan izárólag a béke céljából folyó tomkisérletekről szól, de ugyanikor az egyiptomi propaganda em felejti el kihangsúlyozni, :gy az atomenergiát szükség »ötén háborús célokra is fel fogik használni. ■ ■ ooo TÖBB MINT 18 MILLIÓ LA. KOSA VAN KANADÁNAK Kanada lakosainak száma az múlt év végén 18,238,000 volt. kanadai statisztikai hivatal ada- i szerint az elmúlt évben 72,000 madai hagyta el az országot, vih«tvenw«n vándoroltak i, i I ■ j Kennedy elnök erősen felvive| zett farmjavaslata, amelyből el- I távolították a legfontosabb poni, amely nagy megtakarítást i hozott volna a költségvetés szá- I mára, mindössze őt szavazat- I többséggel ment keresztül a kép- I viselőházban, a múlt héten. Az j iskolaügyi segély javaslat 2 1 4 szavazattal 186 ellen kisebbség! ben maradt. j A szenátus 78 szavazattal 8 1 ellen elfogadta Kennedy vámked- 1 vezményi javaslatát, amely fel- I hatalmazza egyes vámoknak 50 százalékig való leszállítására. A | képviselőházban már előzőleg elfogadott javaslat célja, hogy amerikai cikkek számára nagyobb piacot biztosítson a külföldön és ezzel elősegítse a belföldi iparok prosperitását. Az adótörvény, amely hét százalék üzembővitési kedvezményt ad a nagyiparnak, már Kennedy elnöknél van aláirásra, de az üzleti költségeknek az adó| ból való levonása kérdésében, i helyteleníti az enyhítéseket s kifogásolja, hogy törölték a bankbetétek kamatainak és a részvényosztaléknak a bankok illetve részvénytársaságok általi levonását (withholding). Lehetséges, hogy az elnök a jövő év elejére tervezett, nagyszabású adó reform javaslatáig a most a kongresszusban elfogadott javaslatot addig függőben hagy- | ja. (A bankbetétek ügyében a javaslat kimondja, hogy a bankok kötelesek imindsp tiz dollárnál magasabb betétről az év végén1 kimutatást adni a pénzügyi hatóságoknak) .
