Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-21 / 38. szám

40th ANNIVERSARY YEAR

40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK

The

Newsgalley.

dekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

r'üggetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J.

NYELVÉBEN MAOYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési díj egy évre..................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Seeond Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undtr the Act of March 3, 3879”,

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Volume 40-ik Évfolyam 38-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1962 SZEPTEMBER 21

i

Egyes szám,-* ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

x

KENNEDY DEKLARÁCIÓJA A CUBAI HELYZETRŐL

MEGNYÍLT az e. n. közgyűlése

Kennedy elnök a szept. 1 3-i sajtókonferenciáján leghatározottabb formában jelölte meg az Egyesült Államok álláspontját a Szovjet által Castronak szállitott harci gépek és több ezer “kiképző és technikus” ügyében. Többi | közt rámutatott arra, hogy Castro kommunista diktatúrája gazdasági bajokkal küzd és az amerikai államok társadalmában mindinkább elszigetelődik.

— 1958 óta, amióta a kommunizmus benyomult Cubára. —

'mondotta az elnök—Szovjet technikai és katonai személyek állandóan nagyobb számban érkeztek Gubába Castro konmányáj nak meghívására. Most ez a folyamat megnövekedett. Éber figyelmünk alatt áll. De csak megismételhetem multheti kijelentésemet, hogy ez nem jelent komoly fenyegetést e földrész egyik részére sem. ,

— Ha az Egyesült Államok valaha is szükségesnek fogja. tartani, hogy katonai akciót hajtson végre a kommunizmus ellen Cubában, Castro minden, kommunistáktól szállitott fegyvere és technikusa imitsem fog változtatni az eredményen, sem pedig nem fogja jelentősen meghosszabbítani az időt, amely alatt ezt az eredményt elérjük.

Jelenleg se nem szükséges se nem indokolható ,

— Azonban egy egyoldalú az Egyesült Államok részéről egyoldalú katonai beavatkozás jelenleg sem nem szükséges, se nem indokolható és sajnálatos, hogy országunkban ily akcióról hallatott meggondolatlan beszedek eszközül szolgálhatnak oly látszatkeltésre, mint ha ez a fenyegetés létezne.

— De tisztázni kívánom a következőket: Ha a kommunista katonai felépítés bármikor és bármikép veszélyeztetné vagy zavarná biztonságunkat, beleértve guantanaimoi bázisunkat, a Panama csatorna közlekedését, cape canaverali rakéta és űrhajoz'si tevékenységünket és amerikai állampolgárok életét ebben az országban vagy ha Cuba megkísérelné, Ihogy támadó céljait erőszak fenyetéssel vagy erőszakkal kényszerítse e földrész bármely nemzetére vagy ha a Szovjet jelentékeny ütőképességü támadó bázisává válik, akkor ez az ország meg fog tenni mindent, amit meg kell tennie, hogy a saját és szövetségesei biztonságát megvédje. Résen leszünk és képesek leszünk arra, hogy gyorsan cselekedjünk bármily eféle fejleménnyel szemben . . . Közben mindent, ami hatalmunkban van, meg akarunk tenni, hogy ily veszély lehetőségének ele;'ét vegyük. . . Továbbra is együttdolgozunk a cubai menekült vezetőkkel, akik hozzánk hasonlóan a cubai nemzet szabadsága visszatérését szorgalmazzák. . . Soha- , sem fogunk kezdeni, sem pedig | megengedni támadást ezen a földrészen. E szellemben, — mialatt megállapítom, hogy a mohó beszéd olcsó, kivált azok számára, akiknek nincs felelősségük, — remélem, hogy a jövő meg fogja mutatni, hogy azok akik háborúról és invázióról beszélnek, egyedül Moszkva és Havana kommunista szóvivői és hogy az amerikai nép, amely a világ oly nagy részét védi ez atomkorszakban, nem veszti el sem az idegeit, sem a fejét.

* * *

Moszkva nincs megelégedve e deklarációval s többi közt azt firtatja, hogy Kennedy miért csak “ielenlegre’’ utasítja el a ka* 191*4 fewmtkeifci gondektát.

Kedden, szeptember hó 1 7-én New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzettek közgyűlése, amely ' nek napirendjén mintegy 90 tárgy szerepel, de várható, hogy az ülések három havi folyamata alatt felmerülő, aktuális kérdések is tárgyalásra kerülnek, mint az előző közgyűlések alkalmával is történt. Valószínű, hogy emiatt a közgyűlés át fog nyúlni az uj esztendőbe.

A főkérdések

Rusk külügyminiszter és Adlai Stevenson USA fődelegátus a megnyitás alkalmából adott közös televíziós nyilatkozatukban a közgyűlés főproblemájul a leszerelést, az E. N. anyagi helyzetének rendezését és a kongoi ügyet jelölték meg.

Rusk a leszerelés kérdésében optimizmusát hangoztatta, mert a fegyverkezési verseny mindkét félre hátrányokkal jár. Stevenson örömét fejeztte ki, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta I 00 milliós E. N. bondjegyzést s ezt úgy tekinti, mint a kongreszszus állásfoglalását az E. N. fenntartása mellett.

A Szovjet U Thant főtitkári kinevezése ellen

Még karácsony előtt sor kerül U Thant ügyvezető főtitkár áprilisban lejáró megbiztatása meghosszabbításának kérdésére. — A Szovjet — írja a N. Y. Times,— arra az álláspontra helyezkedik, hogy miután a legjobb megoldást egy hármas főtitkári direktórium- | ban látja, U Thant megbízatását csak ideglenesen hosszabbítsák meg, nem pedig egy teljes öt évi időszakra, mint annak idején elődeit . , ;

Ezzel szemben U Thant kijelentette, hogy csak ideiglenes ügyvezetői megbízatása nem tart j igényt, évre szóló, szabályos főtitkári megbízatást esetleg elfogad.

(Ez újabb cáfolata annak, Ka a magyar körökben elterjedt tendenciózus álhirnek, hogy a Kennedy kormány elalkudja a magyar ügyet a Szovjetnek U Thant, főtitkári kinevezéséhez való hozzájárulása fejében.)

A közgyűlés elnöki székébe valószinüleg Zafrula Khán pakisztáni követ kerül. ,

A berlini kérdés

Washington kijelentette, hogy a berlini kérdést nem kivárna a közgyűlés elé vinni. Azonban nincs kizárva hogy valamely formában szóba kerül.

Valószínű, hogy Cuba újra felhozza panaszait USA ellen s hogy a holtpontra jutott lefegyverkezési és atomoroba beszüntetési kérdések is szőnyegre kerülnek.

Tárgyalni fogják a Világbiróság határozatát, amely kötelezi a Szovjetblokk országait és Franciaországot hogy részt vegyenek az E. S. rendfenntartó erői havi 1 0 milliós, kongói költségeiben . Tárgyalni fogják az E. N. költségvetését, amely évi 86 millió dollár, a legnagyobb az E. N. történetében.

Sor kerül a magyar ügy tárgyalására is, de időpontját csak később határozzák meg. Tárgyalják majd a főleg Angliával és Portugáliával kapcsolatos gyarmati kérdéseket a Szovjet követelését, hogy USA vonuljon ki Délkoreából, a délafrikai faj kérdést stb.

Kennedy-Kruscsev csúcstalálkozó lesz Berlin ügyében, mondja U Thant

U Thant, az Egyesült Nemzezetek üayvezető főtitkára hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Kennedy elnök és Kruscsev külön csúcskonferencián találkozáson fogják megoldani a berlini kérdést s az nem kerül az Egyesült Nemzetek mostani közgyűlése elé.

Washingtoni körök azt hiszik, hogy Kruscsev az E. N. közgyűlés későbbi folyamán (tál'n már októberben) New Yorkba fog jönnie, noha úgy nyilatkozott, hogy ez jelenleg nincs szándékában. Emlékezetes azonban hogy Kennedy elnök kijelentette egy sajtókonferenciáján, hogy ha Kruscsev eljön az Eh N. közgyűlésére, épp úgy fogadni fogja, mint bármely ideérkező államfőt.

Sokan csak ál- előzékenységnek tartják Kruscsev azon kijelentését, hogy a válasz az amerikai választásokig nyugton marad. Az a tény, hogy a berlini megszállást az egyezség megszegésével felbontottnak tekinti és keletnémet kommunista tábornok nak adta át a berlini Szovjet szektort, magában is cáfolat erre.

Mások a találkozást a novemberi választások "tánra jósolják, ha egyáltalán létrejön. Külpolitikai megfigyelők úgy látják, hogy Kruscsev egy esetleges csúcstalálkozó kapcsán újabb ajánlatot tenne a “berlini kérdés” egyoldására, alkalmasint ezúttal is teljesen a saját feltételei szerint, 8 ha ez nem sikerül, különbékét kötne a keletnémet kommunista erőszakkormánnyal, talán még az év vége előtt

Kruscsev: a berlini megszállás megszűnt! ,

Amerika Berlinbe összpontosította nyugat németországi megszálló erői egyrészét, mert a nyugati szövetségesek azon jegyzékérti «mely krfc«á#oU*, hogy •

berlini Szovjet katonai parancsnokságot megszüntették és helyébe egy keletnémet kommunista tábornok vette át a Berlin Szovjet szektorának katonai vezetését, Moszkva azt válaszolta, hogy a Szovjet Command atura megszűnését változatlanul fenntartja.

A nyugati szövetségesek válasza leszögezi, hogy a Szovjet Commandatura megszünttetése el lenkezik a berlini megszállási ■ egyezménnyel s Berlint továbbra is négyhatalmi megszállás alatt lévőnek tekintik.

Stewart Udal, az Egyesült Államok belügyminisztere két hétig a Szovjetben volt tanulmányúton j s Kruscsev vendégül látta. Hir | szerint Kruscsev úgy nyilatkozott I előtte, hogy nem hiszi, hogy ha jsrra kerülne a sor, az Egyesült Államok fegyverrel is harcolna ’Nyugat Berlin szabadságáért. (Ily híresztelések Nyugat Németországban is szállingóznak, valószinüleg Szovjet barát forrásból. — í Többi közt Taylor vezérkari főnöknek egy még mostani kinevezése előtti nyilatkozatán alapulnak, amelyben azt hangoztatta, hogy Amerika csak saját földje 'védelmére bocsájtkozna atomháborúba.

j Hitler és Ribbentrop is fennhéjjázó főlénnyel jelentették ki most 23 éve, a lengyelországi támadás megindulásakor, hogy a Nyugat nem fog harcolni. Ha Kruscsev is tévedne, emberiségnek a második világháborúnál is nagyobb tragédiája származna belőle ! i

■ooo

NAGYSZÜLŐK NAPJA

Lester Holzmann képviselő törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé, melyben azt indítványozza hogy október elsejét a “Nagyszülők Na>pja"-nak nyilvá* tíltsáks \ I t j

“NINCS MÁS KIÜT, mint a békés egymás mellett éles vagy a pusztulás’’, — olvasható a new yorki magyar kommunista hetilapban valami Paál Máthé álnevű Írója tollából és hasonló békehurolcat penget a lap vezércikke is, miközben élénken helyeséi a Szovjet cubed katonai machinációihoz, a fegyver szállítmányokhoz és öl b ezer /’technikus és kiképző" katonának Cuban való elhelyezéséhez. írhatnánk azt is, hogy letelepítéséhez, mert nem valószinü, hogy csak rövid tartózkodásról van szó shogy a “kiképzés" elvégése után hazasietnének a Szovjetbe.

Ugyanily hangokat hallat a Nobel- dij nyertes jóhiszemű .tudós, Szentgyörgyi Albert is, aki Cape Cod melletti tudományos laboratorii'jmából küldött hosszú levelet a New York Timesnek, í mely néhány nap előtt azt közre is adta. Aggódik a fegyverkezési verseny miatt, — ezt teszi min-1 den jóhiszemű embernvi ember, j — s ő is az atomfegyverekben látja a legnagyobb veszélyt. Rámutat arm is, amit ez a rovat már száimos évekkel ezelőtt és azóta is sokszor tett szóvá: “Néhány év alatt, — írja SzcntgT örgyi, — a legtöbb államnak lesz atombombája s akkor bármely atombomba, amelyről esetleg nem is tudjuk, honnan jött, kiválthatja a világ katasztrófáját s ekként a háború és béke kérdése teljesen kicsúszik a két atomnagyhatalom kezéből”. i

(A magyar olvasónak Kassa második világháborús bombázása jiut eszébe, ami ürügyül szóig It a Szovjetnek és a Nyugatnak küldött hadüzenetre, holott mind tcibb históriai adat szerint az “ismeretlen jelzésű’’ repülőgép támadását a németek inscen' Iták.)

“Még egv részt k*d] kiemelni: Szentgyörgyi leveléből: “Az

Egyesült Államokat mihamar körül fogják venni a Szovjet atomhajtású tengeralait járói, amelyek a Polaris rakéták százait viszik magúikkal és közelből, perceken belül elpusztíthatják országunkat. . . Külpolitikánk nem tart lépést a technika fejlődésével. . . A gyorsan változó események és a fejlődés vugékonyabb politikát követelnek.Gyorsan zsugorodó föl dünken az atomenergia félelmes kozmikus erőinek a felszabadulásával csak egyetlen lehetőségünk van az életbenmaraclásra, éspedig az, hogy uj, jobb és tága’ob cmlberi kapcsolatokat építsünk ki uj politikai felépítés és gondolkodásmod köretei közt”.

Szentgyörgyi ez alapon megegyezést sürget a Szovjettel és kardoskodik, hogy “érdekünk, hogy Kínát is befogadják az emberi közösségbe’’, ami alatt | kétségtelenül a kommunista Kinát

érti. .

* * *

TÖBB SZENÁTOR már Kennedy elnök két hét: előtti sajtókonferenciája után is birálta az elnök azon kijelentését, hogy a Szovjet csak védelmi fegyvereket szállitott Castro kommunista rezsimjénak és hangoztatták, hogy c tankokat, légelháritó rakétákat, repülőgépeket, gépfegyvereket nemeseik védelemre, de támadásra is lehet felhasználni. Mások úgy igyekeztek feltüntetni, mintha a fegyverek és Szovjet katonák küldése az áprilisi sikertelen partraszállási kísérlet és a cubai menekültek azóta mutatkozó nyugtalansága, támadást sürgető nyilatkozatai folytán következett volna be. Ismét mások azt állítják hogy felesleges a fejünket azon tömi, mi volt az oka a Szovjet e lépésének: az ok a kom nvunizmus világualmi törtetése és ka nem » lett volna az ügyetlen 4a félwivü áprilisi partraszállási

kísérlet és a menekültek azót való rezgelődése, már Kruscse legutóbbi ittlétekor is lehete tudni, miért ölelgette, csokolgal iPijnf.rozta olv lelkesen Castro: Várható volt, hogy a keleti fél tekén támaszpontot, hidfőt léte sít a kommunizmus számára, hi szén ezért is támogatta Cas trot már azon időkben, amiko egy másik diktátor a korrupt Bat tista uralkodott Cubán.

Itt nemzetközi osztályharcos vi lágküzdelem folyik két világné zet között és ennek egyik jelentő fázisa, hogy Kruacsevnek sikerül Castrot titkos segítséggel hata lomra juttatni. Ez volt az elsi lépés az amerikai szárazföld kom munistává tételére. Ami mos kezdődött, a második lépés é Amerikának nemcsak katonailag de életrendjének a szabadsá; légkörében való népjóléti fedődé se terén is fel kell készülnie min den eshetőség ellen, úgy belpoli tikailag mint külpolitikailag. (A individualista népjóléti állan megvalósítása és exportja Dél amerika és más földrészek orszá gai számára.) ,

* * *

A KONGRESSZUS tagjai kö

zül sokan nem látják, mi kerü színre a történelem színpadán é; még mindig Kennedynek az igei szerény szociális javaslatai alá aknáz ' sóban, meghiúsításában Iá ják az orruknál tovább nem Iáit bölcsességük dicsőségét, brav r ját. . . Ehelyett, mint például a: ultra reakciós Tower texas szenátor, világháborús beavatko zást sürgetnek Cuba ellen, holot azt a semlegesek, különösei Délamerikában, aligha tárno gafcnák, sőt szövetségeseink ii távol tartanák magukat, — egy szerűen abból az okból mert fél nőnek Kruscsevnek Casiróval va ló szolidan‘á'mól, uj atomvilág háborútól.

Egyes források szerint már ré gebb ideje Szovjet tengeralattjá rok is bejárnak, homzsegnek Cuba kikötőiben. Rakct k kilő vésére képesek az Egyesült Álla mák városai ellen. Azon kérdés tehát, hogy a Szovjet által mos szállitott fegyverek védelmiek < vagy támaódk, meglehetősen illuzórius. Ellenben, mint már aí áprilisi kudarcba fulladt partra szállási kísérlet alkalmával meg irtuk, Castro uralmának és vel< a Szovjet bázisnak és hid főnek fenntartása oly nagy fontosságú a nemzetközi osztályhar cos kommunista célok számára ho-gy mégha sikerült is volna í az áprilisi partraszállási kísérlet számolni kellett volna azzal, hogj Kruscsev nemcsak szavakka játszik a Castro iránt ismételter hangoztatott szolidaritás Ígéreté vei, hanem hogy azt be is válthatná s ez kétségtelenül az atomvi lágh 'borúra vezetett volna.

Kruscsev válaszolva Kennedy elnök azon lépésére, hogj ellenállási elszántsága jelképező sérc felhatalmazást kért a kongresszustól 150,000 tartalékosnak szükség eseten való behívására, szeptember 10-én kijelentet te, hogy az Egyesült Államoknál egy Cuba elleni fegyveres tárna dása világháborút jelentene. Ei csak igazolja azokat, akik nerr akarják cmbermillióknak és as emberi kultúra javának pusztulósát s akik nem biztosak abban hogy Kruscsev nem tartaná be * fenyegetését. . . Tudjuk, hogj amelyik kutya ugat, nem harap de tudja e a kutya is? — tartja egy közismert adóma.

Az orosz nép sem akar atomvilágháborút. semmilyen világhá borút, de a Szovjet diktaturábar a népakaratnak nem sok szava van. Kennedy elnök helyesen rótta meg a felelőtlen gőzfejüekei

anélkül, kegy •I**4nt*é** ÍV«*

gülésének legcsekélyebb jelét is adta volna. Higgadt, komoly és államférfim stilusu beszéd volt Bár már áprilisban is ily erélyesen léoett volna fel a légi fedezet nélküli, gyatra partraszállási kísérlet hübelebalázsai ellen!

* * *

KRUSCSEV mint áprilisban, most is tagadta, hogy a Szovjetnek bázisa volna Cubában, de a tengeralattjáróknak nincs szükségük annak rendje és módja szerint épített bázisokra. . . És szokása szerint a négy év óta általa mesterségesen produkált u. n. berlini válságban, anélkül, hogy erre valaki kérte volna arroganciának beillő, előzekénységként kijelentette, hogy annak ügyében vár az amerikai választások utánig.

Kennedy elnök nem csinált titkot abból a véleményéből, hogy Kruscsev olcsó “bökebarát" gesztusát feleslegesnek tartja, mert a választások után sem, lesz más a felfogása a berlini, de még a cubai kérdésben sem. (Egyes kongresszusi tagok a választási propagandájukban is ki akarják rasználni a Szovjet beismert cubai katonai “segitségének” ügvét és csak helyeselni lehet, hogy Kennedy leintette őket. Helyesen állapította meg, hogy ezzel csak lovat adnak a Szovjet s a kommunistáit Amerikát háborús bajkeveréssel vádoló izgatásai alá.)

Arthur Krock, a N. Y. Times régi politikai rovatirója és más amerikai újságírók is megállapitiák, hogy most higgadtságra van szükség s egyet értenek Kennedy/el, hogy “nem tartunk ott, hogy -Cuba fegyveres megtámadására szükség volna." Legtöbbjük elismeri azt, hogy Amerikának bázisai vannak a Szovjet közelében. Így például Törökországban s ímlékezetes, hogy csapatokat tüld tünk Lebanonba és “ technika saink’’ vannak Laos’:an, sőt számos antikommunista külföldi lap rikkeiből ismeretes, hogy kitűnő -ueril Iáink működnek Dél Vidrámban a kommunista felkelők dien s talon egyebütt is. , . Két világnézet élet halál harca folyik mmár csaknem minden kontinenseken át ,

» * *

nem AMERIKA, HANEM A SZOVJET KEZDTE! Amerika segítette Hitler nazismusának felsőbbrendü” faji világuralmi ébolyával szemben. A Szovjet tezdte Yalta megszegésével és izóta is a világ minden részében szítja a kommunista forradalma- j tat, bent van a keze minden na- i űonalista megmozdulásban is. I izzal az aknamunkás utogondo- i attal, hogy a nacionalista felke- ! és végül kommunizmusba torkol- | on. Ezt az országok egész sora- j iák példája bizonyítja s ezért! osszhiszemü a new yorki magyar tommunista lap, amikor arra íivatkozik, hogy "nincs m's kiút, nint a békés egymás mellett élés, /agy a pusztulás.” Kmscsevék el ikarják temetni az individualista ársadalmi rendszert, nem pelig békésen együttélni vele. — ibből maga Kruscsev a maga fecsegő. lázas temperamentumával :em csinál titkot, miért akarja J ehát a kis magyar kommunista { ijság és más kommunista lapok j ömege bolonddá tartani a világot és úgy tüntetni fel a helyzetet, nintha a békének igazi akadálya Ymerika volna, nem pedig a Szovjet nem lankadó világuralmi örtetésé?

Szentgyörgyi Albert ezt nem átja? Azt írja másokról, hogy a óktól nem látják az erdőt. Amíg i Szovjet, illetve a kommunista Jsztályhárcos világfront le nem nond a világuralom osztálycélról, | wMif n«m l»h«t Ufegyvtrkszés •

még akkor is kétséges hogy szerződésszegéseinek tömege után nem e jelentené egy Világ- Yaltát egy vele kötött általános leszerelési egyezmény?

Szentgyörgyi az, aki a fától nem látja az erdőt. Kivált hogy azt hiszi, hogy a kommunista Kínával is meg lehet egyezni, 'holott Maoék még elvakultabb és kegyetlenebb kommunista világ' uralmi ábrándszók, mint Kruscsev. i r. o.-----------------ooo----------------FOLYIK A MUNKANÉLKÜLI SZAKMUNKÁSOK MÁS SZAKMÁRA VALÓ ÁTKÉPZÉSE

A munkaügyi minisztérium jelentése szerint 30 államban összesen 8,113 munkáját automation vagy mások miatt elvesztett munkás vesz részt más szakmára átképző tani olyanon,

A kongressius által jóváhagyott átképző programm három évre szól s azt remélik hogy százezrekre fog menni az átképzésre jelentkelők száma. Az első két évben a szövetségi kormány fizeti a létfenntartás költségeit munkanélküli segély helyett. A harmadik évben az államok is résztvesznek * költségek fedezésében. Egy átkéozés alatti munkás 52 heti kifizetésnél többet nem kaphat.

Több ezer további munkás számára átképző tanfolyamok előkészítés alatt vannak. Wirtz munkaügyi államititkár szerint az átképzésmél a siker szempontjából fontos, hogy a munkásnak már a tanfolyam al?tt kilátása legyen arra, hogy állás vár reá, ha az uj szakmát megtanulta.

Júniusban a U. S. Employment Service állásközvetítőnél 30,000' állás közül csupán 5,000 állás volt olyan, ahol nem vagy alig volt szükség szaktudásra,

1 7,000-nél pedig olyan igazgatói és más szakmai munkára, amelyre a programm nem fektetett súlyt. i

ooo----------------SIKERRELJÁRNAK A DOLLÁR ÉRTÉKE BIZTOSÍTÁSÁRA FOLYÓ AKCIÓK

A ViTgbank és a Ngmzefközi T'énn't'^vi Alap (Internat. Monetär-/ Fund) e heti konferenciáit jelentékenyen kedvezőbb hangulat előzi meg mint amely néhány hónap előtt uralkodott. Washington azon tudatos törekvésé', ihouy a külkereskedelmi mérleg enTMensulvát (a kivitt és behozott dollárok) megjavítsa, a dol’ár ie- i lentős javul ’ sára vezetett. Ez sokban annak is köszönhető, hogy a J szabad világ nagy vezető pénzin- l tézetei nemzetközi síkon együtt ^ működtek abban, hogy a főbb valuták szi'árds-gát spekulációs mesterkedésektől megóvj'k.

“A külkereskedelmi mérleg deficitlének csökkenése és a bankok nemzetközi e~vüttmüködése, — Írja a N. Y. Times vezércikke,— elhárította annak veszélyét, hogv a szabad világ pénzügyi problémáit valamely szélsőséges tervvel oldják meg’’.

Ez egyszerűbb nyelven azt je- j lenti, hogy devalvációs (dollárleértékelő) megoldásról nincs szó. Ez kitűnik Robert V. Roosa, j a nemzetközi valutaügyekre spe- j cializált helyettes pénzügyi államtitkár egy nyilatkozatából is. amelyben a legélesebben állást ; foglalt a dollár leértékelése, az | arany- garancia használata vagy i egy nemzetek-feletti bank alapítása, mint megoldás ellen.-----------------ooo----------------900 MILTIÓS UJ KÖZ- |

MUNKÁK

Kennedy elnök szent. 1 4-én aláírta a 900 millió dollár azon- | nali közmunkákról szóló uj törvényt és sürgette a kongresszust, hogy mielőbb szavazza meg az összeg folyósítását (appropriá*

t I