Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-14 / 37. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN iüAU Y AB— az £1.-LEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered aa Second Ciasa Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unter the Act of Mareh 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 37-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 SZEPTEMBER 14 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR sem az orosz; nép nem hive, nem kerül sor. Mfrt szerintünk az emberiség sok millióit kipusz­­titó atomviágháborunak nerr. szabad bekövetkeznie. iMi azokka tartunk, akik ab­ban reménykednek, hogy Ameri­ka és más demokratikus, nagy országok a szociális individualiz­mus népjóléti államának tőkele­­tesitésével óriási mértékben hozzá fognak járulri ahhoz, bogy a kommunizmus ideológiailag meg­bukjék és a szabad polgári nép­jóléti áliámé egyen a jövő. * * * HA ISTENI KEGYELME élni engedi e lapot, magyar feladatai mellett e céléit kíván dolgozni a maga szerény terepén, továbbra is a legnagyobb odaadással lel­kességgel és a Híradó kiadói, Kvocbak István főszerkesztő és Steve Potter, valamint e sorok Írója e szellemben kérik, remé­lik, a Lehighvölgy magyarjainak további együttérző támogatását, az amerikai és az óhazai magyar­ság érdekeiért folyó munkájuk­hoz. Isten áldja a Lehighvölgy magyarságát! isten áldja Ameri­kát és Magyarországot! r. o FÉL SZÁZALÉKKAL EMEL­KEDETT A MUNKA­­NÉLKÜLISÉG A munkaügyi minisztérium adatai szerint augusztusban a munkában lévők száma 69,762.- 000 volt, ami emelkedést jelent. De növekedect a munkanélküliek arányszáma is még pedig 5.3 százalékról 5.8-re. A munkanél­küliek száma 3,930,000 volt | Gazdasági szakértők nem lát­nak elég alapot Meany. az AFL­­CIO elnöke azon aggályára, hogy gazdasági visszaesés van útban, de arra sem, hogy a gazdasági élet kellően emelkedne. Az AFL­­ClO igazolva látja azon álláspont­ját, hogy a kisemberek jövedelmi adója leszállítására van szükség az üzleti élet megélémkitésére. , Hétfőn acélmunkás Union konvenció Az American Steelworkers Union hétfőn, szeptember 1 7-én, Miami Beachben (Fia.) kezdi meg évi konvencióját. Egjik fő­tárgy a munkanélküliség enyhíté­sét célzó 35 órás munkahét ügye lesz, amelyet a Kennedy kor­mány tudvalévőén az amerikai termelés növelkedésének és más szempontoknak érdekéből ellen­ez. Szó lesz a nyugdíjba vonulási kornak 60 évre való leszállításá­ról. Sokan vannak a garantált 40 hetes munkahét követelése mel­lett s azt kívánják, hogy mind­azon acélmunkások, akik 40 mun­kahétnek megfelelő időnél keve­sebbet dolgoznak, a különbözeti összegért munkátlansági segély, ben kapjanak kárpótlást. Kifejezésre fogják juttatni azt is, hogy a munkások jószemmel nézik, hogy a kormány uj beru­házások előmozdítása céljára hét százalékos jövedelmi adókedvez­ményt ad a gyáraknak, de elvár-' ják azt, hogy az uj beruházások ne olyan önműködő gépek szapo­rítását ( au tomatio n) jelentsék, amelyek még több munkást tesz­nek munkanélkülivé.-------------------ODIl­­--------— A BUZZARDS BAY ÚJFAJTA VILÁGÍTÓTORNYA Messze kint a Buzzards Bay­­ban, a masschusettsi Cape Cod­­dal szemben újfajta világítóto­rony irányítja a hajókat. Egy ha­talmas acélépitmóny magasba nyúló csücsáról fénysugarak és radárhullámok indulnak a nyílt tengeren haladó hajók felé. Itt az öbölben a tenger vize csak 1 8 méter mély, a fenék szik­lás, úgy hogy a talapzatot tartó vastag acélcsövek szilárd támasz­tékot nyújtanak az acéllapokból álló négyszögű sik felületnek, melynek méretei akkorák, hogy helikopterek is leszállhatnak rája. Valóban nagyszerű uj megoldás! Szeptember 28-án jelenik meg jubileumi emlékszámunk AZ ÜVDÖZLŐ HIRDETÉSEK HATÁRIDEJÉT SZEPTEM­BER 24-IG MEGHOSSZABBÍTOTTUK ! KENNEDY ELNÖK 150,000 TARTALÉKOS BEHÍ­VÁSÁRA KÉRT FELHATALMAZÁST ISTEN SEGÍTSÉGÉVEL neg> venedik évfordulóját üli a amerikai magyarságnak ez a kis de lelkes és hűséges lapja. A Hi radó és a Lehigh völgyi magyar ság együtt ünnepel, miként jó ban részben, örömben bubái együtt, testvéri összetartásbal élték, küzdötték át az emberöltő jelentő és eseményekben oly gaz dag, hosszú negyven esztendőt. Az amerikai magyarok tör ténetének gyökerei a múlt száz acllra nyúlnak vissza. Mindent tudja, hogy az Osztrák Magya Monarchia idején Magyarorszá gon vettek vándorbotot a kezük be, mert a százezer holdas lati fundiumok, a mágnás és gentry uralom idején a földtelen falus embernek, keserves volt az élete f rósz bérek mellett csak tengő dött s vajmi kévés volt a kilatá sa, hogy megtollasodhat, a mag; gazdájá lehet. A nyomorúság é a szerencse próbálás sok magyar kergetett át ide, az Óceánon túl ra a hazából, ahol nem volt bele szólásuk a saját sorsukba; a né] zöme kivülrekedt az “alkotmán; sáncain" és a Zselenszkyek és Ti szák még e század elején sen akarták azokon belülre engedn őket, mert, úgymond, ha megles; az általános titkos választójog akkor a nemzetiségiek kerülnél többségbe s parlamentben és el vész a “nemzeti «i-prem-ícia’’. E; alatt a nagybirtok és a nagy toki hatalmi szupremáciáját értették noha kevés kétség lehetett sírról ahogy kivált megfelelő kerületi be osztás mellett, Magyaroszág meg maradt volna magyar országnak éppen csak hogy a három millic Földinélküli Jánosnak is kellet volna juttatni egy kis földccské s a munkásoknak és fehérgalléroi irodai kuliknak is jutott volns valamivel jobb bér és egy és mái szociális kedvezmény betegség biztosítás, munkanélküli segély éi mi egyé' emberség, amiben fu­karkodott a szegénynép kizárásá­val működő, magát nemzetinél mondó parlament. . . Sok ezer magyart hozott ide Amerikába a Tisza is.vánok rend­szere, melyben legtöbbjük nenr talalta honját a hazában. De z szulonazatol távol is megmarad­tak magyarnak, — igazaob ma­gyarnak, mint a grófi roiuesurak, és mint az ország többi önzc urai, akik nacionalizmusukat ki­telték ugyan az ablakba, de nexr azt crtenek alatta, hogy a ma­gyar testvériség azt jelenti, hogj a szegény magyarnak is éim ken, neki is neiyet kell adni a nap alatt, az elet napos oldalán. . . Amerikában is hivek maradtak Magyarorszugnoz, amel, nek ha­talmasai ,mo sioiia testvérekként értelmezték a magyar testvérisé­get. itt is magyar nazatiak ma­radtak szivükben, magyar pap lelki vezérletével kivárnak imád­ni istene, magyar egyesületeket, biztosító társasagokat alakítottak Iraternahs, viszonos alapon es magyar újságokat alapítottak hogy az édes anyanyelven érte­süljenek a viictg toiy-usaiol és a maguk szukeoo társasaga életéről, mozgalmairól, oe nem kevesboe arról is ami az éleihez szükséges, az amerikai tudnivalókról, az itie ni torvenyekioi, szaD-iyokrul, amelyek tudasa toncos volt a megemetestiez, boluoguláshoz. fc-z a lelkiség es ez a gyakorlati szuksegesseg teremtette meg az amerikai magyar sajtot, közte a tnrauoc is es no^y ma oe,nn.nem­­ben es a Lemgnvoigy toDui varo­saiban a magyai sagnak- szava van, jól latugaiott templomai egyházi és társadalmi egyesületei vannak, sikerült egyuvecariam a magyarságot és testven ma­gyar társasági életünk is többé kevesbbe virágzik, nem halt ki. fthban w * Up tfyik j«Untái '- nyező volt és remélhetőleg, még z sok éven át az is marad. I, * * * i- AMIKOR 19'»2-B’7N MEGIN­■- DÚLT A HÍRADÓ első szerkesz­­i- tői magyar misszió tudatával in­ti ditották útjára. Az amerikai ma­ri gyár végekre • «tődött magyarok t szolgálata volt a céljuk és aki át­­lapoztam a régi évfolyamai foli­­ánsait, közti negyedszázada pedig ■_ hétről hétre hivatásbeli érdeklő­­déssel kisáreri, megállapíthatom, ;i hogy mint általában a magyar és r amerikai szellemiséget átérző ma­­. gyár lapok (vagyis lapjaink zö­­. me), legjobb erői szerint és siker­- rel töltötte be ezt a hivatását. — ■_ Nem hazabeszélés amit mondok: (i a magyar lapok küzdelme, mint ; j számos más nemzetiség lapjaié -j is, nehéz volt ;mindig, de hogy -1 megmaradtak és hogy a Hiradó aj 40 éves születésnapját ünnepel­­s heti, nem következett volna be tj a szerkesztőinek és kiadóinak oda J adó, áldozatkész és minden ne­­;J Kézséget leküzdően lelkes volta a és a lapot olvasó magyarság tá­­y mogatása nélkül, — amiben vi­- szont nagy szerepet játszott az, 1 hogy magyarjaink látták, felis­ii merték a magyar újság hasznos­­z ságát exisztenciális boldogulásuk ,! kelléke és magyar mivoltuk nél­­c| külözhetetlen rekvizituma voltát J és méltányolták azt is, hogy a zj szerkesztők, kiadók tűzön vizen 2 át törekednek fenntartani a lapot, ,! holott a magyar lapkiadás, na­­, I gyón csekély kivételtől eltekint­­-j ve, nem jó üzlet Amerikában,- ahol kevesebb idealizmussal . j és több gyakorlatisággal oly sok 3 alkalom nyilik a más pályákon t való meggazdagodásra. , . . t| A magyar újságost mindig a s szive tette a hivatása mellett ki- i tartóvá s hogy ez a lap megélte s most a negyvenedik évforduló- i ját, azt jelenti, hogy a lap alko. 3 tóinak, fenntartóinak és a Le­- highvölgy magyarságának szive- együtt dobogott az egész ember­­: öltő alatt és összetört a közös sorsban, az óhazához való szere- J cetben épp úgy, mint az Isten minden gyermekinek nemzetiség­ül re, vallásra való tekintec nélkül, tehetsége, tudása érvényesicesere egyforma jogot adó amerikai szel­­. lem megbecsülésében, a polgári jogegyemoseg, ooiuogulusi sza ; oaasag aiérzeseoen, a óban, hogy . ez a nagy ország mindenkit keo­­lére ölel, aki becsaletosen i.ta es, akar dolgozni es megnyujj a ka­­, put minőén egyem lörekve* szamára, amely az emberi erkol­­, csiseg szabályain benn korost a | boldogulási lehetőségeknek, al- J kaimaiuiatc axar a moxun imát is. .I j\ juoiieum egyaránt éidcme a [I Híradó Olvasóinak és kiadóinak. m m m A HÍRADÓ 25-IK ÉVFORDU-1 » Löt ünnepi szamát mar a lap mai-I kiadói, ívvocuaic loszerkcsato es J Sieve rotter a lap iiwsiaM ve­­; zetoje adtak ki s ieikeasogukot i valóban leiesleges voina hosszan , vazoinunk nemiedéin es a nc­■ liignvoigy magyarsága eiott. ides- i tova tizenöt esztendeje gazuai a- lapnak es relesieges dicsérnünk : oxet azok előtt, aitiK nimoeuiuif/iS , siájmeiyi érintkezésből ismerik oicoc, a magyarság iránti meleg erzeseiket, melyen, hivatasszereie-j i tűknél vetekednek s amelyen oiz-j tositekai annak, nogy akármily i kezaejjme® i® « nemzetiségi íapj : ciouiarca, azt nem adjak tel, i amíg érzik, nogy munkájuk hasz­■ nos a nemgnvoiigy magyais-ga szamara: nogy amerikai magyar i feladatot teljesítenek, amikor to­­í vaoora is anyanyelven la.jok ei a i magyarságot mmoen szükséges it utDoigazno hírrel es a magyar­­•j Sügon Délül, valamint a nagy i j-vmerikáoan és a nagy vnag ban | lejátszódó jelentő# események hí- I révei h ápolják » megy»» nyelv, g kultuszát, a magyar testvériséget, I az óhaza épp úgy mint Amerika iránti szeretetet és hűséget és tö­­í- rekednek együtt tartani a magyar­­'■ ságot és az óhaza magyarsága i- számára olyan Magyarországért u küzdeni, amely a nemzeti és k egyéni szabadság Amerikájának t- méltó, embersége, igazságos i- párja legyen Európában. & A lap egykori szerkesztői kö­­zül épp úgy mint az egykori olva­­‘> sók közül már sokan nincsenek :s életben. Sok születési hirt, eskü- L' vői és gyászhirt közölt a Hiradó ’* a négy évtized alatt: sok bcthle­­herni család tagjait elkísérte a- bölcsőtől s az esküvői oltártól a sirig, nemzedékeket látott jönni ű és menni s valiságos krónikája e lett a Lehighvölgy magyarjai y utolsó negyvtn evének. ° Áldjuk a Hiradó azon szer­kesztőinek és munkatársainak, e emlékét, akik már eltávoztak az a életből. És különösen őrülünk ' unnak, hogy üdvözölhetjük ez a alkalomból Kardos Sándort, aki most Miamiban piheni ki a szer­­' kcsztői és kiadói, mintegy ne­­’’ gyedszázados munkája fáradal­­” mait és akinek oroszlánrésze volt " a lap első negyedszazada fenn­tartásában. örömmel tölt el ben­nünket az is, hogy a Hiradó egy­kori -főszerkesztője Rév. dr. Stieg­­a ler Ernő ma is a Lehighvölgy 11 egyik szellemi kiválósága. Hálás ’ szeretettel és tisztelettel emlék­szünk mindkettőjükre e jubileum napjaiban. ’ * * # c A NÉGYVEN ÉV ALATT na-i gyot változott a helyzet Ameri­kában. Ma súlyos problémák áll- i nak Amerika népe előtt. A Ken­- nedy koijnány mindent megtesz b a munkanélküliség ellen, de tisz-,- iában kell lennünk azzal, hogy- a legfőbb ok az automation. Az ■- önműködő gépiek alkalmazásának ; i rohamos szaporodása tesz mun j- k-anélkülivé sokakat s tz a hely s zet a fehérgallérosoknál is, akik 1- közül szintén sokakat az Um­­í vac" és .más, az irodai munkát el­- végző gép foszt meg ail-suktói. i , A JÖ órás munkaidőt nem szive­­: sen szorgalmazzak, a urnonok te­- tőszervezetenek vezetői, de va- i lam.it tenni kell s elöob utóbb olyan gazdasági újításokat 1 f kell megvalósítani, amelyek az ' * egyéni szabad vállalkozás lehető ®. lenncartasával biztositjax a ter- j- meles prosperitását, a Kuk-lac es * Kereslet minél Kedvezőbb egyen­- súlyát. . . 1 külpolitikái téren a legfonto- , ‘ sabb teladat sakkban tartani a * bzovjet és kommunizmusa Kato­* nai erejec, egyken peaig ittuon , * megfelelő szociális lorvenyeKkci | biztosítani és a OzovjetneK meg­* mutatni azt, hogy az egyem sza-i badság vilaga az egyem vállal-' . * kozas megszán te tese nélkül is ‘ megtud aani minden lehetőséget, t a képzett munkásnak, nogy ne ‘ legyen nincstelen proletár, hanem ■ jo polgári életviszonyok kozott es- az isten altat adott emberi méltó- I ‘ ság teljében élnessen, — elleniéi- 1 i uen a KommunistaKnak az emberi J * természetet és egyéni ambíciót 11- semmioevevő erőszakával, kény- 1 í szerzu'boony szervezetével s rend 1 ■j szírével, monopol aliamkapi- 1 -j tahsta kizsákmányoló béreivel es‘ ’ r munkahaj száj aval... I ’j Az óhazában ma uralkodó a ' kommunista ts.ádár rendszer he­lyett a szociális individualizmus 1 1 Magyarországai aihitjuk, szabad ‘ r onrendel'Kezessel, szabad valasz- 1 ■ fásokkal, amelyek döntsenek ar- I 1 ról, hogy fennmaradjon e a kom- 1 * niunista rendszer. ■ 1 Szeretünk hinni abban, hogy a 1 ' kommunizmus már elérte erőszak 1 1 sikerei tetőpontját és le fogja jár- 1 * ni magát úgy hogy a tóm világba-Fi fe»ntre< melynek Mm M «marik« i A berlini fal körül még mindip folynak az incidensek és torzsal­kodások -és a Szovjet és a Kenne­dy kormány közti tárgyalásokor semmivel sem enyhültek az ellen­tétek Berlin ügyében. Kenned) elnök a múlt hét végén, tekintet tel arra, hogy a kongresszus va­lószínűleg meg e hónapban hosz i szu szabadságra megy, lekiatal 1 maz .st kért, hogy ha a berlin vagy oubai helyzet ímegKÍvánja I >U,000 tartaléKost hivnasson be A szenátus héti ön mar megsza vazta ezt a felhatalmazást. fi Közhangulat áualaban helyesl Kennedy elnök ez akcióját. , Azon tartalékosokat, awket ta valy a oeruni válság miatt behív tak, ezúttal nem fogják benivni i A cubai probléma Cuba ügyében egyes republi kánusok inváziót sürgetnek, vág) pedig Kennedyt oKoijók a cuba meneKuiteK tavaly áprihsoar megkísérelt invazios Kaiandjs miatt, mint amely szerintük fel­idézte a mai helyzetet, amikoi i-vruscsev tégy vei eKet s ‘KiKepzt -es 1 ecnniKus ' bzovjet katonákat Küldött a cubai kommunista kor­mánynak . A cubai invázió valóban sú­lyos bakklovés volt, kivált abbar a primitív mértékűén, anog) megKisereitek. Ue nem ikok, hogy iKrusssevnek és a kommu­nista osztáiynarcos trón inak ter­vei vannak Dél Amerika kommu­nistává tetelére s e cél a elobl: utóba katonai hidlfőt és bázist lé­tesített volna Cubában. Párisi és londoni l»pok keve­i*bb ingják i«l * w---------------­­! ;! bai Szovjet fegyver és ember- i ■1 anyag szállitmányokat. Utalnak ]- arra, hogy USA-nak továbbra is j i fennáll Cuban, Guantanamoban (- bérelt katonai bázisa és úgy vé­­r lik, hogy Amerika is létesitett re­- pülőbázisokat Szovjet Oroszor­- szág közelében fekvő helyeken.- Kern hiszik, hogy akár a berlini, 1- akár a cubai helyzetből világhá- 1 i ború lesz, hacsak Kruscsev a ki­, nai Kommunisták nyomásira tul-| . messzire nem megy el a tűzzel 1- való játszadozásban. i Bajok két U-2 , i hírszerző géppel .1 A Szovjet múlt hét végén ki- < fogásolta, hogy egy U-2 ameri­kai felderítő jet repülőgép kilenc i percig a Japán közelében és je-' | lemeg orosz tulajdonban lévő t " Sachalin sziget felett tartozko-j | [ aott. Wa8nington azt válaszol-1; 1 ta, nogy nyilván az erős széijáratj, 1 soaoria a gépiét Szovjet terület , 1 tóié, mert az hisennower elnök- j sége alatt tett deklaráció, mely ; ' szerint Mm erika nem Kuid toDbé \ ’i \j-L gépet Szovjet terület felé , t ma is érvényes és ma is betart­ják. , i I iKgy nappal később a kínai l kommunisták a szárazföldi Kina; I 1 területe telett lelőttek egy má- j í ' sík U-2 gépet. Ez a gép a kínai i ’ nemzeti kormány tulajdona volt i ", s *«vasnington kijelentette, hogy ■| a Usiang Kai Sn«K nemzeti kor- 1 mány ugyan az Egyesült Álla- j * moktól vásárolta a gépet, de a ; kérdéses re pülőutjahoz az Egye- t sült Államoknak semmi köze nem J ’ volt. A lelőtt repülök személyé-.« ’ ril iádig semmi Mr, [i Tisztelettel jelentjük a HÍRA­DÓ előfizetőinek, hirdetőinek, barátainknak, hogy többoldaii i kérésre és a munka minél gon ­dosabb, szebb, nyugodt elkészíté­se érdekébtn jubileumi számunk •megjelenését, szeptember 28-ára halasztottuk és egyben az üdvöz­­. lő hirdetések határidejét szept. 24-ig meghosszabbítottuk. Olyan jubileumi mellékletet akarunk adni szeptember 28-i számunkhoz csatolva, amely tar­talmával és az üdvözlő hirdetések kivitelével mindent kielégítsen s minél teljesebb legyen. Ezért ad­tunk még több időt a hirdetések beküldésére s kívánatra készek vagyunk azok megfogalmazásá­ban is segédkezet nyújtani. A végső beküldési időpont te­hát szeptember 24. És hisszük, hogy a Lehighvölgy egyetlen ma­gyar lapja 40 éves magyarszolgá­latának ünnepéből, a rendithetet­­len és halhatatlan magyar testvé­riség melletti, ezen lelkes és ma­radandó formájú, díszes tanúság tételből a Lehighvölgy egyetlen igaz magyarja sem fog hiányoz-1 ni! —— Hisszük együtt fogják j velünk ünnepelni a Bethlehem! HÍRADÓ négy évtizedes közhasz-! nu munkája évfordulóját: üdvöz­lő hirdetéseikkel, adományaikkal és uj előfizetésekkel fogják erősí­teni a HÍRADÓ anyagi alapját,' hogy még számos éven át tudja szolgálni közös érdekeiket s egyé­ni, exisztenciális boldogulásukat,1 valamint az óhaza szabadsága és1 boldogsága ügyét itt az amerikai magyar végeken! Nem rendezünk sem bankettet, sem mulatságot a negyvenedik évfordulónkra, hanem azt akar | juk, hogy MINDEN dollár és' cent, amelyet hiveink és barátaink a Lehighvölgy magyar újságja1 40-ik születésnapjára adomány-| ként áldoznak, a lap anyagi alapjt, Jubiláris Alapunkat, gya­rapítsa, hogy minél biztosabban és jobban tudjunk megfelelni közhasznú amerikai és magyar missziónknak, többi közt az egy­házi, egyleti és általános magyar közéletünk további fennállása elősegítésének! * * * A HÍRADÓ e téren az ÖSSZE­­KÖ1Ö KAPoCb szerepét játszot­ta és e nemes építő célját akarja tovább betölteni, hogy a Lehiga­­völgyben még beláthatatlan éve­kig legyeneK virágzó egynazaink, egyleteink, virágzó, lüktető közé­letünk és soha, soha ne halkuljon itt el a magyar szó, a magyar nyelv, amelyben a költő szava szerint él a nemzet, — különösen a szülőházától elszakított, de nem elszakadt hai és leányai. . . Kérjük hoigy banned vagy pik­nik- jegy meg váltás helyett mmél töob magyar testvérünk, akinek az évek hosszú során at utitarsa, legjobb baratja volt a HiKAUÓ az amerikai életben, tegyen közzé üdvözlő hirdetést a szeptember; lO-i, nagy jubileumi srjmaan, amelyben az amerikai közélet ve­zető egyéniségei is köszönteni fogjak a HÍRADÓ négy évtize­des teljesítményét. Minden jó magyar testvérünk­­nex a juoneumi sajtoaiapra jutta­tott adományát a jubileumi szám­ban név szerint nyugtázni rogjuk s igy ez a szám — a Lehighvölgy magyarságának valóságos nonor roll-ja lesz! Kérjük az üdvözlő hirdetéseket1 legkésőbb szeptember 24-ig el juttatni a Híradóhoz, mert ekko zárjuk jubileumi szamunkat és szeretnénk mindenkinek üdvözlő' •hirdetését abban biztosan és leg­szebben elhelyezni. Senkinek sem site bad kimaradni a Jvbiltumi számból, a Lehighvölgy nagy ma­gyar családjának gyönyörű, lé­lekemelő manifesztációjából, a­­mely mindnyájunk számára em­lékezetessé fogja tenni a jubileu­mi számot, mindnyájunk nagy lelki találkozója és a halhatatlan magyar testvériség ünnepe lesz, hogy a magyarság szava minél tovább éljen a Lehigh völgy ben! —-------------tjOO--------------JÁNOS PÁPA A VILÁG­­ZSINAT CÉLJAIRÓL XXIII János pápa ez év bér, két hónap helyett csupán hat hé­tig nyaralt a castelgundolföi pá­pai villában, mert az október 12-én Romában, a Szent Péter Bazilikában megnyiló Egyetemes Világzsinat nagy vallási kérdéseit kell előkészítenie. Múlt héten ki­jelentette egy nála járt egyetemi küldöttségnek, hogy nincs szó uj hitelv (doktrína) meghirdeté­séről vagy valamely “szenzációs” formula megalkotásáról. "Az ökumenikus zsinat főcélja, — mondotta, — az lesz, hogy uj felépítményt létesítsen az Anyaszentegyháznak a történelem folyamán kialakult alapjaira. A katolikus egyház tudvalévőén az Evangéliumuk szakadatlanul meg­újuló ifjonti frisseségének őrzője. A zsinat mindenkelőtt Keresztelő Szent János szavainak értelmé­­uen, amelyeket Jézus megismételt ‘Vezekeljetek mert elközeleg a Mennyek Országa (Matth. 3-2 és 4:17) jámborsággal akarja meg­öltem a népek lelkét és legpon­­osabban akarja számukra kozve­­úteni Krisztus üzenetét. Az egy­­íáz meg fog ujulni, uj formákat :og ölteni eddigi lényéből. A Világzsinaton a bíborosok, srsekek és az egyház más nagyjai ognak résztvenni a világ minden ■észéből, összesen (mintegy há­­omezren. Vnerikai bíborosok i vezetőségben János pápa tíz bíborosból álló ílnökseget nevezett ki, amelynek :agpai telváltva fognak elnökölni, egyikük Spellman new yorxi oi­­joros lesz. A zsinat titkárságát irioognani vatikáni államtitkár, Vleyer chicagói biboros és töi>b íias bíboros vezeti. Az ülések nyilvánosak vagy titkosak lesznek. Az egynazna­­jyok a nyilvános uleseken * Els­iet vagy INon Elacet' tietszik, rém tetszik), szóval szavaznat­­rak. A zárt üléseken "Placet Jux­­:a Módúm (igen, de bizonyos eltéteklekkel) is szavaznatnak s uiaspontjuKat beszedőén is meg­­ndoKoinatjak. Szamos speciális bizottság ala­­cult biQornokokDól. Biztosra ve­rető hogy a 2-Sinat a megjelenés­­jen akadályozott IViindszenty bi­­joros herceg prímásról ünnepé­­yesen fog megemlékezni.------------------ooo----------------­GYÓGYSZER AZ ATOMSU­GÁRZÁS ELLEN, A svéd honvédelmi miniszté­­iunrt kutatóintézetének közlemé­­lye szerint egy tudóscsoport ilyan gyógyszert talált föl, amely iemlegesiti az atomrabbantások lövetkeztében beálló sugárzás táros hatását, sőt megelőző szer­ién t is használható. A cysteamin nevű gyógyszer okozza a szervezet ellenállását az itomrobbantások közvetlen és jenetikus hatása ellen. A fehér, pereken végzett kísérletek ked­­!•**$ trtdnvéiwycl vég*ődt«ki

Next

/
Thumbnails
Contents