Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-06 / 27. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVEBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered a3 Second Cinss Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of Mareh 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 27-ik szám 1 BETHLEHEM. PA.. 1962 JULIUS 6 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR JEAN MONNET neve nem ál­talánosan ismert a magyarság között sem, de legfőbb ideje, hogy megjegyezzük, mert eddigi és várható jövőbeli szereplése mondhatni történelmi szerepe ezt illővé és szükségessé teszi. Az európai egyesülés eszméjének ta­lán nem legrégibb bajnoka, — ez az érdem gróf Coudenhove Calergi osztrák diplomata filozó­fust illeti meg, — de egészen biz­tos, hogy gyakorlatilag senkisem tett többet az európai országok közti szorosabb kapcsolat létre­jöttéért, mint ez a francia köz­gazdász politikus, aki az Európai Közös Piacot kezdeményezte és megvalósitásának legbuzgóbb, le­­gihletettebb munkása volt. Eddig sikere volt mindenben, amihez építő zsenije hozzányúlt. Amikor most arról van szó, hogy a sok éves működése folya­mán, nagyrészt szintén Monnct érdeméből oly sikeresnek bizo­nyult Európai Közös Piac az Egyesült Európai Államoknak le­gyen kiinduló pontja, szavát megkülönböztettett figyelem illeti meg. Az elnöklete alatti “Euró­pai Egyesült Államok Akció Bi­zottsága” most kiadott nyilatko­zatában állást foglal amellett, hogy Angliát, miként azt az Euró­pai Közös Piac kisországai, Bel­gium, Holland és Luxemburg kí­vánják, vegyék fel az Európai Közös Piacba és a kialakítandó Európai Egyesült Államokba. S ami nem kevésbbé fontos, nagy erkölcsi súllyal biró kijelentés, De Gaulle francia elnöknek önál­ló francia atomhatalmi aspirációi­ról igy nyilatkozik a b’zottság deklarációjában: ez c^ak haszon­talan hadakczási kalandokra és annak a hatalmi fölény keresés­nek és másokon való uralom vágy nak fennmaradás'ra vezethet, amely csak nemrégen a pusztulás szélére vitte Európát és most el­nyelheti a világot. * * * ANGLIA sohasem volt szenti­mentális, sohasem keg e’'e na­gyon az eurooai népeket s le­gyünk őszinték, ezek sem öt. — Anglia mindig nagyon önző or­szág volt és nem is nagyon ér­tette Europa igazi problémáit, kis­sé nagyon el volt telve saj't vi­lágbirodalmi nagyságával. De az európai népek sämigen ismerték és értették meg az angolokat. (Példa rá a hitleri Németország, amely azt hitte, hogy Anglia Franciaország összeomlása után megalázkodva békéről fog tár­gyalni Hitler küldöttével, Rudolf Hess-szel.) Most azonban nagvem megért­jük, hogy Belgium, Holland és Luxemburg fáznak attól, hogy az Európai Közös Piac három nagy országával egyedül legyenek bent a közös gazdasági organizá­ció kapcsán megszületendő közös politikai szervezetben, amely az “egyesült" Nyugateuropát kíván­na reprezentálni. A német és francia sovinizmus ellensúlyozó­jául szeretnék bevonni az “Egye­sült Európába ’ Angliát s bár­mennyire vegyes érzelmeket kelt­het is sokakban, hogy Angliának is szava legyen az európai kon­tinens ügyeiben. Az ártatlanul két erőszakos megszállás invázióját és a német imperialista militarizmus ostorát saját bőrükön tapasztalt három kisorsz^g álláspontja felet­tébb indokolt. Van alapja a fel­tevésnek is, hogy Franciaország­ban újra fellángolhat a soviniz­mus tüze és a két régi ellenlábas, a franciák és a németek között hatalmi vetélkedés törhet ki, or­giákat ülhet a nemzeti önzés és hiúság, uj konfliktusokat hozhat — az ő biztonságuknak is rovásá ra... A közös piac harmadik na­gyobb országát, Olaszországot ját . sé nagyon el volt telve sár t vi- I tlen más ország> más nép lágbirodalmi nagyságával. De az fejett sem Nem akár többé im. európai népek sämigen ismertek i erialista háborúkat, imperialista és értették ítmg az angolokat. | .béket” amelyek az ellenféle fel­­(Példa ra a hitleri Németország, t-jpászkodása után csak uj revans­­amely azt hitte, hogy Anglia háborukra< a tömeggyilkolás és Franciaország összeomlása után R.p boldogtalanjtás időről időre megalázkodva békéről fog tar- vajó leforgására, néppusztitás gyalni Hitler küldöttével, Rudolf irculu8 viciozusára vezettek a Hess-szel.) _ .hazafiasság régi értelmezése sze-Most azonban nagvon megert- > ^ Népcsaládi testvériséget jük, hogy Belgium, Holland es ^ a gondo]atnak igazi krisztusi Luxemburg fóznak attól, hogy ^rtelmében> amely minden népet az Európai Közös Piac három jgteR egyformán Lxdves gyerme­­nagy országával egyedül legyenek ^ nem áldja a fegy. bent a közös gazdasági orgamza- yereket ^lyck egy másik nép ció kapcsán megszületendő közös ^ •,kolják holmi hatalmi politikai szervezetben, amely az kérdésekért< _ . egyesült Nyugateuropat kivan­­# * * na reprezentálni. A német és francia sovinizmus ellensúlyozó- AZON MAGYAROKNAK, akik jául szeretnék bevonni az "Egye- azt kérdik, hol jön itt a képbe a sült Európába" Angliát s bár- magyar nép önrendelkezese visz­­mennyire vegyes érzelmeket kelt- szaszerzésének ügye s akik ezt hét is sokakban, hogy Angliának vagy egy uj német ‘ vezértől is szava legyen az európai kon- vagy De Gaulletól vagy utódjá­­tinens ügyeiben. Az ártatlanul két tól, esetleg francia- német hábo­­erőszakos megszállás invázióját és rus kooperációtól várják, egye­a német imperialista militarizmus Idre nehéz választ adni. Nem tud­­ostorát saját bőrükön tapasztalt jukt mikor jön el a magvar nem­három kisorsz^g álláspontja felet- zed és emberi önrendelkezés uj tébb indokolt. Van alapja a fel- korszaka, de a múltak tapaszta­­tevésnek is, hogy Franciaország- latai, kiábrándító csalódásai után ban újra fellángolhat a soviniz- nem tennénk fel mindent ezek mus tüze és a két régi ellenlábas, kártyájára és inkább azt áhitjuk, a franciák és a németek között hogy Franciaország épp úgy mint hatalmi vetélkedés törhet ki, or- Nyugat Németország ne akarjon giákat ülhet a nemzeti önzés és külön szám lenni az individualis­­hiuság, uj konfliktusokat hozhat ta világ és a kommunizmus közti — az ő biztonságuknak is rovásá nagy világnézeti küzdelemben, ra... hanem saját legjobb érdekükben A közös piac harmadik na- leglojálisabban illeszkedjenek be­­gyobb országát, Olaszországot le az Északatlanti Szövetségbe és 'annak katonai szervezetébe a | NATO-ba. I Setm Franciaország, sem Nyu­gat Németország, úgyis mint ‘Egyesült Europa’ nem jelentené­nek annyi garanciát a biztonsá­guk szempontjából, mint az At­lanti Szövetség és a NATO, ami­­ivekben benne van Amerika jó­hiszeműségének és katonai erejé­nek telje is. De Gaulle álma, a francia atomhatalom vagy némely sovén nyugatnémetek ábrándozása ar­ról, hogy ők lesznek a mérleg nyelve a két igazi és sem a né­metektől, sem a franciáktól többé utói nem érhető két atomhatalom, Amerika és a Szovjet között. — i naiv tévhit legalább is évtizedek­­j re, ha ugyan nem egyszer és mindenkorra. Ha a Szovjet vagy a Moszkva- Peiping tengely a kommunista csztályharcos világuralmi céljai érdekéb :n megtámadná Nyugat Németországot vagy Franciaor­szágot, egvikük sem tudna bol­dogulni vele szemben az atom­­készleteivel és őrülniök kell, hogy Amerika a példátlan, számtalan í billiós dollár áldozatával, melyet | atomereje fenntartására fordít, lőtt áll a hátuk mögött, lekö'ötte j magát védelmükre az Atlanti Szö­­j vétségben és a NATO-ban. REMÉLNI KELL, hogy idővel, létrejön az Egyesült Europa és kifejlődik benne a Franciaország és Ny. Né ;:ei ország egyes vezetői ben és né'ének még régi sovén részében az emberszeretet terén leszűkítést nem ismerő, keresztény univerzalizmus, népcsaládi és em­bertestvéri szellem és az Furopai Egyesült Államok tényleg európai egyesült államok lesznek, ahol megszűnt az imperialis a önzés és diadalmaskodik Isten általános emberszeretete. Jean Monnet és társai ennek a célnak nemes bajnokai és Hazuk van abban is, hogy mostani nyi­latkozatukban állást foglalnak az általuk tervezett Egyesü't Europa és az Egyesült Államok szoros együttmüködfse mellett melyben “mindkét fél híven tesz eleget HeLssé-einek közös eszméik vi­lágáért." r. o. .........O« ' — ALGÉRIA SZABAD LETT, DE . . . A _ 1____* * „í_____________r _ :!•__ 18 DEMOKRATA ÉS 5 REPUBLIKÁNUS SZENÁ­TOR KOMPROMISSZUMOS KÓRHÁZI JAVASLATA A SZENÁTUSBAN 1776-1962 Fourth of July Ma minden .-.merikai polgár boldog és büszke érzéssel köszön­ti ez évben is a ‘Fourth of July" ünnepét, amely zz amerikai nem­zet szabadságharc "nak egyik leg­szebb fejezetét véste be történel- I mének márvány lepj ára . I 1776 julius 4-én megvalósult egv fiatal, uj nemzet álma: Phi- I ladephi'ban ezer a napon Írták alá a "Declaration of Indepen­dence” alap-okmányát, amely az amerikai nemzetnek az angol ké­­nvuralom alól való felszabadulá­sát oecséíclte me». Azóta szabad független és bol­dog az amerikai nemzet. Mai szemmel nézve a iegter­­imészeteseb^n"k tűnik fel, hogy az amerikai nemzet megteremtői kinvila*kezta*t 'k a I 3 állgm füg­getlenségét és közös szövetségbe való tömörülését. De ha a 186 évvel ezelőtt uralkodó állapoto­­vesszek t^kinte be, meg kell éllao'tanunk, ho^y a legnagvobb bátorság és merészség kellett ahhoz, hogy a 1 3 állam képvise­lői proklamálják a "Függetlensé gi nyilatkozat”-ot és az abban foglalt elvekért életüket is áldoz­zák. Mert nagy és fenséges emberi elvek nyertek élő formát ebben a nyilatkozatban, melyek nem­csak az Egyesült Államokban, ha­nem az egész világ fejlődéséra mélységes és egyetemes bcfolj’ást gyakoroltak. Az egész világ gondolkodó embereinek hitvallásává vált a Függetlenségi nyilatkozat eme ré­sze: Minden ember egyenlőnek született. A Teremtő ajándéka: Az élet, szabadság és a boldogság keresésinek joga. Ezek a mondatok magukban foglalják a valódi amerikaniz­must. Visszatükrözik azt a szelle­met, mely az Egvesült Ál’amokat 186 év alatt a világ leghatalma­sabb és leggazdagabb országává emelte. God Bless America! Az algériai népsz’vaz's julius 1 -én közel száz százalékban az ország függetlensége mellett dön­tött és ezzel a I 32 éves gyarmati uralom hét és fél éves igen véres nolgárháboru után véget ért. — Azonban Ben Balia, a baloldali függetlenségiek vezére (aki öt és fél évet ült a franciák börtöné­ben) és a jobboldali Ben Kheda között ellentétek állnak fenn, hogy fenntartsanak e bizonyos kapcsolatokat Franciaországgal vagy sem. Megfigyelők félnek, hogy Ben Bella szélsőséges balol­dali vizekre vinné a független­ségét visszanyert orsz'got. Uj vé­res polgárháború nincs kizárva. LAPTÁRSUNK A HÍR­­APÓ JUBILEUMÁRÓL A Detroiti U;ság és a St. Louis '/időké rém kit"nő hetilapok is külön kis e'is merő c’kkben méltatják a Híradó jubi’eum’t és üdvözlik Kvochák Istvánt, lapunk ^Szerkesztőjét és munka ársait, egyben pedig a Lelrghvölgy ma­gyarságát is, amely lehetővé tet­te, hogy a Híradó 40 éven át j betölthette amerikai magyar hiva- I tását. * * * Köszönjünk laptársaink jóleső | megemlékezését s teljesen oszt­juk azon, bizony'ra saját tapasz­talataikból kialakult nézeteket, hogy elismerés illeti a magyar olvasóközönséget is, mert támo­gatásával a lap fenntartásával já­ró nehézségek leküzdésében segí­tett. Reméljük, hogy e hazafias, kulturális és a gyakorlati élet szempontj 'ból is hasznos .szere­pét a jövőben még fokozottab­­ben fogja betölteni, hogy az ame­rikai magyar hetilapok, s közte a Híradó, még sok éven át teljesít­hesse hézagpótló, közérdekű fe­ladatait az óhaza és az amnerikái magyarság üdvére! KENNEDY MEXICOI LÁTOGATÁSA-ooo-HÉT BILLIÓS DEFICIT A junius 30-ával végződött pénzügyi év deficitje, mint Ken­nedy elnök várta, hét billió dol­­í lár és biztosra vehető, hogy az uj | pénzügyi év is deficites lesz. A gazdasági élet eredményei nem érték el a remélt növekedést r. hivatalos körök is további de­ficitre számítanak. Töb1'felől mi­előbbi jövedelmi ad "leszállítást sürgetnek s ezáltal az uj pénzügyi év deficitie nagyobb lehet, mint r.égv billió dollár, amennyire ma . számítanak. Kennedy elnök az elmúlt bét végén államviziten volt feleségé­vel Mexicoban, ahol Lopez elnök és másfél milliós éljenző tömeg fogadta. Kennedy hangoztatta beszédében, hogy az amerikai ál- Nmoknrk a szabadság mellett jólétet is kell biztositaníok a nép­nek. Az Egyesült Államok és Mexico egyaránt forradalomból született, mondotta, de a felada­tok nincsenek befejezve, mig Amerika népei meg nem valósit­­ják a jólét uralmát országukban. Kennedy elnök húsz milliós mezőgazdasági hitelt biztosított Mexiconak és segítséget ígért egyes mezőgazdasági problémái megoldására. ,-----------------ooo----------------­NAVY COM. WALTER M. SCHIRRA A KÖVETKE­ZŐ ŰRREPÜLŐ-ooo-ORVOSSZTRAJK KANADÁBAN Kanada Saskatchewan tarto­mányában, ahol erősen baloldali tartományi kormány vezeti a köz- 1 ügyeket, bevezették az államosí­tott kötelező egészségügyi bizto­si tást, amely kiterjed az orvosi kezelésre is. Az orvosok, felzu­­dultak az uütás ellen és 90ü or­vos közül 740 sztrájkba lépett. Egy gyermek meghalt, mert a sztrájk miatt nem akadt idejében orvos kezelésére, Washingtoni jelentés szerint a legközelebbi űrrepülés, amelyben élő ember vesz részt,' a nyár fo­lyamán valószínűleg augusztus­ban lesz. A terv szerint Navy Commander Walter M. Schirra lesz az astronauta és hatszor fog­ja körülrepülni a földet.-ooo-A VILÁG ELSŐ OXIGÉN VEZETÉKE A technika lgujabb alkotása egy Franciaországban épülő 122 kilométer hosszú csővezeték lesz. Denain és Dunkerque között. ! Épiecset a jövő év nyarán fe­jezik be. E csővezeték lefekte­­tőinek igen nagy nehézségeket kell leküzdeniük, mert oxigént fognak segítségével szállítani, ez pedig nagyon kényes művelet. — Különben ez lesz a világon az első nagy oxigénszállitó csőveze­ték, , Öt republikánus és tizennyolc demokrata párti szenátor junius 29-én kompromisszumos tervet terjesztett be a szenátusban az aggok kórházi kedvezményéről szóló King—-Anderson javaslat ügyében s hir szerint a javaslat valószi itülcg még e héten szava­zásra is kerül. A javaslatot az AFL—CIO is támogatja. Minden 65 éven felülire kiterjedő módosítások Már hetekkel ezelőtt elsőnek adtuk hírül Ribicoff egészségügyi, közoktatásügyi és népjóléti állam­titkár azon kijelentését, hogy szó lehet arról, miszerint a Social Security keretében megvalósítan­dó kórházi kedvezményeket a So­cial Security alá tartozó 14 mil­lió agg mellett arra a 3 millióra is kiterjesztik, akik nem tartoz­nak a Social Securitybe vagy más szövetségi betegalapba. A King—Anderson javaslat szenvedelmes ellenzői képmuta­tóan abba kapaszkodnak, hogy a javaslat nem terjed ki azokra, akik n::icsenek a Secial Security­­ben, többi közt az American Me­dical Assn, szószólói is. Most tehát, ha a módositott ja­vaslat keresztül megy a kong-1 resszusban, elérik azt, hogy mind: a I 7 millió 65 éven felüli agg be-j legség esetéit hozzájut a kórházi kedvezményhez,— vagyis — tak­tikájuk visszafelésül el hosszú orral kerülnek ki az aggok kórhá­zi számlája könnyítése elleni, az orvosi hivatás képviselőihez egy­általán nem méltó, antihumánus k am pányj u kb ól. Kísérlet az elsüllyesztett javaslatnak a képviselőház elé juttatására A King—Anderson javaslat tudvalévőén megrekedt a képvi­selőház Ways and Means bizott­ságában, ahol 10 szavazat volt mellette és 15 ellene. A terv most az, hogy a King—Anderson javaslatot módositott formában hozzácsatolják a General Welfare Reform Bilihez, a népjóléti mi­nisztérium általános népjóléti ja­vaslatához, amelyet a képviselő­ház már elfogadott. Ha a szená­tus is elfogadja, — amire kilátás van, — a Welfare Reform Bili visszakerül a képviselőházhoz, ahol a Rules Committee tárgyalja. A Ways and Means Committee részéről is akadékoskodás jelei mutatkoznak. Dirksen rep. szená­tusi vezető továbbra is ellenzék­ben van a javaslattal szemben s a képviselőházban sok a lobby­­stáktól (kijároktól) megdolgozott és haladás ellenes ember. Várható, hogy a javaslat ellen késhegyig menő harcot folytató ervosszövetségi antihumanista klikk megkisérli az uj javaslat megtorpedózását. Fia ez sikerül, uj helyzet áll elő, amelyben — közel a novemberi választások­hoz, — kiéleződne a helyzet a népbarát és a társadalmi felelő­séget nem érzők . között s nem maradna más hátra, mint hogy Kennedy elnök, aki belpolitikai Programm ja főpontjának tartja a reformnak a Social Security kere­tében való megvalósítását, a nép­hez forduljon a választásokon. A kompromisszumot támogató republikánus- szenátorok a követ­kezők: Jacob Javíts (N.Y.), Ken­neth Keating (N. Y.), Clifford P. Case (N.J.), John Sherman Coo­per (Ky. ) és Thomas Küchel (Calif.), akikkel Anderson sze­nátor folytatta a kompromisszu­mos tárgyalásokat. A módosítások A módosítások egyik pontjául Javits azt kívánja, hogy azoknak, akik inkább agy magán betegbiz­tositó társaságot akarnak válasz­tani, erre módjuk legyen. Ekörül újabb nehézségek me­­iülhetnek fel, de Javits szenátor, aki leginkább firtattja ezt, úgy nyilatkozott, hogy bízik a megol­dás lehetőségében. A módosítás továbbá megen­gedne, hogy a Blue Cross vagy más magán biztositó vállalat tár­saság adminisztrátori munkakört kapjon a kormány e programm­­jának keresztülvitele körül, va­gyis közvetítőkként szerepeljen a kc.r;aány és a kórház illetve lábba dezó otthon között. E szolgálat fejében dijat kapna. A módosítás egyben külön kórházi alapot létesítene a költ­ségek fedezetére, a vagyis nepa keveredne össze a Social Security befizetések többi részével. Ez a pont még bővebb megvilágításra szorul, mert e homályos fogalma­zás sok kommentárra ad alkal­mat. Túlságos felvizezés Végül a beteget kezelő kórház kijelölését és az oda való beuta­lást beutalást az American Hos­pital Assn, és az American Me­dical Assn, intéznek. Ez a módcsitás is igen vegyes találkozik és félő hogy a de­mokraták tulsófat alkudtak 1 -S' • 1 I 1 .-I, ti 1 ~S TCUaíIí jüüu iCU Y Oiilci javaslaton, amely aZ orvosi költ­ségek fizetésére egyáltalán nem terjed ki és az európai országok között mögött igen messze elma­rad, imitsem változtatni, hanem a választóktól függővé tenni az eredeti javaslat sorsát. Egyelőre ki kell várni, mig világosság de­rül a kompromisszum minden részletére. Az A. M. A. egyébként máris kijelentette, hogy nincs megelé­gedve a kompromisszummal és azt szavazathajhász szenátorok elhamarkodott munkájának tart­ja. , A “demokrata” Annis lett az A. M, A. uj elnöke Az A. M. A. multheti chicagói konvencióján igen éles hangok hallatszottak az eredeti King1— Anderson javaslat ellen, de imitt amott néhány hang volt mellette is. Az A. M. A. többsé­gére azonban fájdalmasan jellem­ző, hogy uj elnöke dr. Richard Annis imiami-i orvos, a King— Anderson javaslat döhödtebb el­­lenesége lett, ugyanaz, aki New Yorkban, a Madison Square Gar­den óriási hires hodályában a te­levíziós beszédet mondotta, a­­melyben azt “cruel hoax"-nak kegyetlen csalásnak mondotta. A legszomorubb azonban az, hogy Annis demokrata párti és e minőségében nyilatkozott ily gya­lázatosán a demokrata elnök ál­tal pártfogolt szociális javaslatról. Csak fájdalmasan módolyogni lehet azon, hogy dr. Annis is a demokrata párttagja és valóban nem kell szomorúbban jellemző példát fel hozni arra, mily ke­serves egy ténylegesen demokra­ta elnöknek helyzete egy tényleg demokratikus és haladó célzatú javaslata ügyében, mikor partjá­ban is ott ülnek javaslatának legféktelenebb becsmérlői, akik a legönzőbb konzervatív republi­kánusokkal vetélkednek nép elle­nes reakciosságban és azokkal vétélkednek nép- ellenes reak­ciosságban és azokkal koalicióz­­r.ak a kongresszusi szavazásnál. HÁNY AUTÓJA VAN EZER EMBERNEK EURÓPÁBAN ÉS AMERIKÁBAN ? Nyugat Európában ezer ember­nek 83 autója van, az Egyesült Államokban pedig ezer emberre 339 autó esik , ( nem tartják külpolitikailag eléggé', aktívnak erőteljesnek, — az I egyensúly biztosításira, a kisor-1 szágok érdekei védelmére ragasz- { kodnak Anglia bevon'sáhozához Monnet bizottságának mostani i ily irányú állásfoglálása erősiti az i ő álláspontjukat a legközelebbi 1 jövőre és az Egyesült Nyugat- 1 europál csak lelki átneye-léssel, 1 fokozatosan tartjuk megvalósít- i hatónak, többi közt, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy a i nagyrészt a sovinizmusuk gyér- r mák cipőit le nem vetett franciák r e németek megérettek e már reá? r * * * r i NÉMELY KÜLFÖLDI magyarig rétegek, főleg az 1945-ös menc-jr kültek, a jobbközép és szélső- L jobb részben De Gaulle Fran- |r ciaországához, részben Nyugat Németországhoz kapcsolja a régi J magyar világ visszatérésének re- c menyeit Cj nem i.ézik jÓ3zenimel ( az Anglia bevárására irányuló f törekvéseket. De Monnet akció- £ bizottsága a mai szabad Nyugat- ' < europa, illetve pontosan a hat or- £ szág politikai tényezőn, közéleti t vezetőinek színe javát, mai nem- j J. zedékének elitjét foglalja magá-|E kan, azt az elitet amelynek tagjai ]c közül sokan az atom- és hidro- IT génbombás földrészközi távrakc- | v ták e korszakában már meghala- ! dottnak tartják a sovén nemzeti imperializmusok rész érdekeit és a tudat alatt ösztönszerüen vagy j pedig uj világlátás ihletével sür- j getik, hogy az államok szervezete ( módosuljon az atomkorszak kö- £ vetelményei szerint: a nemzeti r terjeszkedés, hatalomgyarapodás ], helyett, amely “haszontalan ka- ^ landokra vezethet “a népek köz- j. ti testvériségben kell meglátniok £ a kor, az atomkor ideálját, — a c nemzeti öncéluság helyett az n együvétartozó individualista né- c peknek közös külpolitiká ában, e amely nem enged meg egyes or- j szagoktól saját önző céljuké-t in- c ditott atamháborus ka’andokat, v hanem az “egy valamennyiérten', j valamennyi egyért" egymástól . függés, az interdependence esz- ^ méje alapján keresi és találja meg £ a nemzeti biztonság közös alap- • ját. . . _ J f Nejm akar uralkodni dominálni j egyetlen más ország, más nép felett sem. Nem akár többé im­­j- erialista háborúkat, imperialista 'békét”, amelyek az ellenféle fel­tápászkodása után csak uj revans­­háborukra. a tömeggyilkolás és r.ép boldogtalanitás időről időre való körforgására, néppusztitás circulus viciozusára vezettek a hazafiasság régi értelmezése sze- c rint. . . Népcsaládi testvériséget 1 akar a gondolatnak igazi krisztusi 1 értelmében, amely minden népet ’ Isten egyformán kedves gyerme- ‘ kének ismer és nem áldja a fegy­vereket, amelyek egy másik nép - fiait gyilkolják holmi hatalmi kérdésekért. . . t * * * 1 AZON MAGYAROKNAK, akik , azt kérdik, hol jön itt a kepbe a ] magyar nép önrendelkezese visz- ( szaszerzésének ügye s akik ezt f vagy egy uj német vezértől j vagy De Gaulletól vagy utódjá­tól, esetleg francia- német hábo­rús kooperációtól varjak, egye­lőre nehéz választ adni. Nem tud­juk, mikor jön el a magvar nem­zeti és emberi önrendelkezés uj ] korszaka, de a múltak tapaszta- n latai, kiábrándító csalódásai után j ] nem tennénk fel mindent ezek i j kártyájára és inkább azt áhitjux, hogy Franciaország épp úgy mint , Nyugat Németország ne akarjon r külön szám lenni az individuális- | ta világ és a kommunizmus közti e nagy világnézeti küzdelemben, E hanem saját legjobb érdekükben < leglojálisabban illeszkedjenek be. , le az Északatlanti Szövetségbe és,,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents