Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-18 / 20. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ík JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVŰBEN MAU Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second dass Mattéi May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Aet of Mareh 3, 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 20-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 MÁJUS 18 Egyes szám.* ára 10 cent Hl! VILÁGTÜKÖR Még mindig 5.5 százalék munkanélküli Xi U THANT az Egyesült Nemze­teknek a titokzatos afrikai repülő katasztrófa áldozatává lett Ham­marskjöld hátralévő idejére vá­lasztott, ügyvezető főtitkára egy legutóbbi nyilatkozatában kijelen­tette, hogy leghelyesebbnek tar­taná, hogy a szembenálló hatal­mak kössenek szerződést a ber­lini probléma s a középkeleti és ázsiai viszályok ideiglenes befa­gyasztásáról, — olvassuk egy tudósításban, — hogy ezzel meg akadályozzák további kiéleződé­süket. “Ha már nem lehet végleges megoldást találni a viszályokra, mondotta, a legjobb intézkedés z, hogy a viszályokat minél job­ban elszigeteljék a háború koc­kázatától olyan ideiglenes szerző­désekkel, amelyek biztosítják mostani állapotukat. . . Olyan módszert kell találni, amellyel korlátozni és ellenőrizni lehet a fegyverkezési versenyt, atom­fegyverkezési hajszát. A vezetők­nek az legyen a gondjuk, hogy megtalálják a háború megkadá­­iyozása nemzetközi módszeréhez vezető utón az első l'pést.” Kijelentette, hogy “ ut"pia s vágyálom olyat - világot létrehoz­ni, amelyben a háború lehetetlen, de ma amikor az atombomba ár­nyékában élünk, egyedül egy ily utópisztikus vágyálom követé­se segithet rajtunk.” Szerinte ‘‘az Egyesült Nemzet: k az egyetlen olyan szerv, amely e törekvést mervalcsitás felé segi'eni ké­pes”. Javasolja, hogy Nyugat szerződéseket a Berlin jövője, s középkeleti bizo-ry tálán helyzet, vak mint az Ázsia, Afrika és Latin Amerika egyes részein uralkodó helyzet problémáinak ‘ befa­gyasztására." * * * A “VILÁGPARLAM7NT” je­lenlegi fejének e felfogásai, bi­zony igen elméletinek látszik, mikor, nyilvánvaló, hogy a Szov­jetnek, az általa ké aviselt nemzet közi osztályharcos frontnak beerő a már az ebbe a frontba beerő- j szakolt Magyarország és a többi, keletközép- és keleteuropai, korn-j munista uralom alá került erszág mai hel zetének minél merevebb imcgrö-rzitése van innvére,— ezért fantáziái a NATO és a Varsói Szerződés Országai közti b'zton­­sági szerződésről is, — de köz tudomásu célja, hogy folytassa a kemmunibmus uralma alatti terü­letek kitérj esz'ésít, a világkom­munizmust szolgáló aknamun­kával és propagandával állandó­sított hidegháborút. Újabb és újabb országokat akar elragadni ez individualista életrend világá­tól. Nyughatatlan világnézeti im­perializmusa mindig uj zsákmányt hajszól, Kruscsev ebben híven követi Stalint s — külpolitikailag ez a lényeg. Berlin esetében lehetne befa­gyasztásról szó, hiszen nincs meg­szállási szerződés, amely lejárt volna. . . Kruscsev itt maga kezd­te meg a statusquo megszünteté­sét. Kelet Berlinnek, mint a ke letnémet kommun'sta erőszakkor­­roány székhelyének egyoldalú ki­sajátításával és fallal való elkerí­tésével. Ez voltakép önkényes el- i járás volt, de Kruscsev nem éri be ennyivel hanem a nyugati szö­vetségesek Berlinből való kivo­nulását szeretné, — bizonyára el­ső lépésül Nyugat Berlin és utána Nyugat Nézne.o.szág kommunis­tává tétele elé. S közben másfelé sem nyug­szik. (Ki tudja, mily más, nagy ] horderejű moszkvai ellenséges . akció számára szolgál elterelő ■, manőverül az évek óta húzódó I berlini ügy, mint szolgált a bér- ] lini légihíd idején a figye- : lemnek a kinai kommunista ror- < radalmi háborúról való elterelé- i •íre?) Lehet e kétség afelől, hogy, | Uj Korea veszélyét idézte fel a laosi kommu­nisták szerződés szegése a szerződésszegőn kiújult laosij kommunista előrenyomulás mö­gött ott van Moszkva és Peiping nemcsak szellemi, de hadászati támogatása is s Algírban és a vi­lág más háborgó országaiban is a Moszkvától irőinyitott kommunista front keze van benne a játékban. Nemcsak a békéhez, de a sta­tusquo befagyasztáshoz is két fél szükséges'. . U Thant utópiának mondja, hogy olyan világot lehes­sen létrehozni, amelyben a hábo­rít lehetetlen. Minek ily messzire menni? Mégcsak a problémáknakj egy időleges béke periódus, a “béke a mi időnkben” érdekében való befagyasztása is lehetetlen, mégpedig nem az individualista hatalmak, hanem a kommunista front világuralmi céljai miatt. Nem lehet szó nélkül hagyni U Thant azon nézetét sem, hogy az Egyesült Nemzetek az egyetlen olyan nemzetközi szerv, amely a béke megóvására képes. Hogy csak egy példát idézz nk, az 1956-os magyar forradalom ügyének az E.. N.-ben folyt tár­gyalása megmutatta, hogy az E. N. mily erkölcsi áldozatok árán kénes megóvni a békét, ha való­ban komoly, nagy ügyről van szó. Az E. N.-t, ha nem akarják, nem kell feloszlatni, de a nagyobb | súlyt az Atlanti Egyezmény Or­szágai Szövetségének szellemi er­kölcsi és katonai meger 's'tísére, az individualista hatalmak e kü­lönálló, egynemű szervezetének minél hatalmasabbá tételére kell forditani. * * * A MAGYARORSZÁGRA visz : szatért Horváth Béla Amerika ellenes, egykori müncheni lapjá­­nak a ‘‘Látóhatárnak" egy.k pro­minens iró munkatársa egy dél­amerikai folyóirat hasábjain kifo­gásolja, hogy sokan a demokrati­kus magyar újságírók és politi­kusok közül “Amerikában (az Egyesült Államokban?, ahol ez a legjobb üzlet, a legvada. b reak- ! dósokkal és focistákkal együtt i védik a közérdeket a kotmmuniz- ; mus ellen." Az iró ezúttal sem nevezi meg, i hogy személy szerint kire vagy < kikre érti e vádját, ez a rovat ] azonban tiltakozni kíván ily, az ! antikomimunista demokrata újság- 1 Írók en úgyszólván általánosító meggyanusitás ellen. Ha vannak, akik üzleti érdek- j bői antikommunista ujságirók, < politikusok, e rovat Írója nem ] tartozik közéjük. Nevetett rajta, ; amikor pesti kcimmun sta lap azt ) irta 1946-ban, hogy Horthy ki- i csempészett kilenc millió dollár- I jából csináljuk az akkori koalíciós i bolseviamust leghevesebben tá- ‘ madó clevelandi kától kas ujsá- 1 got. És, — nem mintha ezt becs- 1 telenségnek tartan ó k, — sohasem kerestük az anyagi kapcsolatot az i amerikai kormány hivatalos és < “magán” propaganda in'ézmé- I nyeivel, sőt a felkínált csekkeket tereken visszautasítottuk. . . Meg- s győződésből vagyunk antikom- « munisták s bennünket nem kell i megfizetni azért, hogy azt Írjuk, \ t ami a begyünkben van. Független c jjságirók törekszünk maradni, k mert azt válliuk, hogy csak an- h rak a közirónak mondanivalói a írdekesek és érdemlik meg a kö- t tönség figyelmét, akiről az olvasó írzi, hogy nem befolyásolták xnyagi eszközökkel. . . c * * * a ANTIKOMMUNISTA Írásaink t üggetlen voltára mutat az is, 1 logy nem írunk, angyalör- s iög stílusban és nem tekintjük 1 ■ kommunizmust közönséges u jcvngstcrizniusnak, hanem az em-j reri individualista természettel L lem számoló és a célt emí értélén k eszközökkel szolgáló té.i.ányzat- e iák, brutális világnézetnek, amely yel bátrán «tegezhetjük *z«mba, ti a magunk szociális individualista világnézete erkölcsét bármik ’ szellemi harcban, — anál in­kább mert a kommunizmust tá madva mindig csak olyan vádék alapján bírálunk, melyek az igaz­ságnak megfelelnek. Például a 150-350 tizenhat éves fiú buda­pesti kivégzéséről szóló a State Dept. azon közlése dacára hogy semmi bizonyíték nincs, két éven át terjesztett vádat sem tet­tük magunkévá, sőt nyíltan állást foglaltunk ellene, mert azt tartot­tuk és tartjuk, hogy a magyaror­szági kommunista rezsimek elíté­léséhez teljesen elég az a is, ami tényleg igaz róluk. . . Nem Írjuk azt sem, hogy Magyarországon tisősorban szláv imperial.sta gyar­mat uralom van, amikor tudjuk, hogy a kommunizusnak a magyar és más keletibb európai népekre való felerőszakolása elsősorban a kommunista Moszkva által veze­tett osztályharcos világuralmi cé­lok szempontjából történt. Mi e véres kegyetlenséggel haj­szolt célok igazságát nem ismer­jük el. Elvetjük a kommunizmus­nak a polgári és egyéni szabad­ságjogok legtöbbjét elkobzó ter­ror diktatórikus módszereit, mert mint ismételten kifejtettük, hitünk az, hogy terrer és diktatúra és az sgvéni szabadság gúzsbakötése nélkül, is a nemzeti és egyenij szabadság napfényes atmoszfé­rájában egy osztály uralom nél­­cüli, sőt az osztályok kölcsönös méltányos együttműködésén és jó szociális törvényeken alapuló, szabad polgári népjóléti állam meg tudja valósítani, hogy min­ien jószánd éku dolgozó tisztes­séges polgári életviszonyok között ilhessén, lelemelkedhessék a pol­gári osztályba, — senki se legyen öbbé proletár, aki dolgozni tud is akar. A szociális individualizmus ál­­ama együtt tudja nyújtani a sza­badságot a nép jóléttel és nincs szükség sem bitókra, sem börtön­­e, sem koncentrációs táborok >oklára, sem az országnak egyet-; en nagy munkakaszárnyává való, legradálására. A mi eszményünk •z. a szabad népjóléti állam, nem ledig a kommunista monopol ál­amkapitalizmus szényszere és a rörös Gestapok világa. * * * KELL E MONDANUNK» hogy iem vagyunk egy platiformon em a régi feudalizmust és iél­­eudalizmust netán v.sszahozni .karó, ‘‘vad reakciósokkal ', sem ledig a kommunizmus ellen, a ascizmusuk feitámaszcasa érdeké­ién szájaié, a népet az egyik ter­­or diktátura és embertelen irény­­:at csőméből a másiknak vouré­­>e vissza juttatni akaró fascisták­­.al? Nem félünk, hogy az ő számuk­­a kaparnánk ki a gesztenyét! S kkor cseleKedne minden szem­­lontból bölcsen az egykori 'Lácónatar ’ agilis mumtatar­­a. ha csak a kommuniz- ! ausnak használó, egyoldalú Arae- ‘ lka ellenes, negatív támadásai ‘ elyett pozitív, Írói munkával daállna azon antikommun.sta < oziroink elere, akik úgy ameri- ■ ai, mint magyar vonakozasuan I szociális ínuividuauzmus sza­­ad népjóléti államát akarják. 5 * * » 1 EGY PERTÁRGYALÁS kap- 1 sán vita tcjiőciö-t ki e rovat és 1 new yorki szélső jobboldali he­­lap kozott kiöndör berenc, a j >ob ev előtt emunyt new yorki ^ zerkesztő emieke Korul. A vita j ilyaman a new yorki lap azt j ta január L I -i számában, hogy C»on.dor itt Amerikában. “Az mberben” elismerte, hogy pénzt ■ apott Moszkvától. Az Embernek í 7. a száma birtokunkban van. ' p Udvarias hangú cJtkben felkér­­on az említett lapét, hogy tegye —— A munkaügyi minisztérium ápri­lis hónapról szóló jelentése sze­rint a munka né'i.üliség még .min­dig 5.5 százalék; Goldberg mun­kaügyi államtitkár 1 963 közepére 4 százalékot renjél. A hivatalos adatók azt mond­­iák, hogv a murkanélküli'és: ápri­lisban 430,000-rel 3.9 millióra csökkent. A foglalkoztatottak szá­ma 711,000-rel eme’kedett és elérte a 66.8 milliót Mindezt szezon szerűnek tekintik. Áprilisban 165,000 munkás merítette ki teliesen a munkátlan­­sági segély igényét. Ezzel az év első négy hónapjában igényüket kimerített munkanélküliek száma 670,000-re növekedett. A munkahiányban szenvedő körzetek munkaalkalmainak sza­porítása érdekében felállított hi­vatal Area Redevelopment Ad­ministration) vezetője, ^Villiam L. Batt jelentése szerint a szövet­ségi kormány a hivatal fennállása óta, közvetlenül vagy közvetve 1 7,000 uj, munkaadói helyei te­remtett s arra törekszik, hogy a munkaadói helyek és munkaadók száma emelkedését minél na­gyobb mértékben előserítse. Kü­lönösen a most az iskolákból ki­kerülő fiatalok számára kíván munkaalkalmakat teremteni. Goldberg hangsúlyozta, hogy i termelés növelése a legfőbb ?rdek a munkanélküliség enyhíté­se szempontjából is. Kennedy elnök az 1963-as svet U. S. Deph lf LaV-i 50th Anniversary Yearnek, a munka­­igyi iminiszterium jubileumi éve­lek nyilvánította és a George A. Üeanyt, az AFL—CIO elnökét íz elnök jubileumi bizottsága úrselnökévé nevezte ki. Eisenhower helyesli Kennedy elnök kül­politikáját Eisenhower tábornok exelnök ;gy sajtókonferencián ki'elentet­­e, hogy helyesli Kennedy külpo­­itikáját, de kifogásolta ‘‘a kor­­nány minden téren fol^ ó költe­­rezését" és “a kormány azon tö­­ekvésút, hogy túlsók hatalmat ajátitson ki magának." Ez utóbbi alkalmasint Kenne­­iy azon .politikájára vonatkozott, mellyel az életbevágó í ntossá­­ru iparágakban az árak és bérek illandósitására törekszik az intlá­­ió elleni küzdelemben. Hatalmi ultengésnek tekinti azt is, hogy Cennedy felhatalmázást kért, íogy ha az üzleti világ helyze­­ének és a prosperitásnak feljavi­­ására szükségesnek látja, öt zázalékig terjedhető jövedelmi .dóleszállitást rendelhessen el gy évre.----------------ooo----------------7ASUTI SZERENCSÉTLENSÉG 'OKIÓBAN 163 HALOTTAL Tokió közvetlen közelében két zemélyállitó és egy tehervonat sszeütközött s a szerencsétlen­ég színhelyéről 163 halottat és 85 sebesültet szállítottak el. Az sszeütáözés csupán harcom mér­­öldnyire történt a tokiói Imperial alotától. Shinji Soko, a japán vasuttár­­aság elnökének nyilatkozata sze­­int a szerencsétlenség a szolgálat­án lévő vasúti alkalmazottak ha­­yagsága miatt történt. őzé Göndör azon cikkét, amely­en ezt irta. Cikkemet certified ívéiben elküldtem a lap szer­­csztősógének címére, de eddig mi fotostatban, sem idézetben em közölték Göndör azon llitólagos cikkét, amelyben ön- Jeplezően Lévái Etta volna, hogy loszkva fizetett bérence. Hallgatás is válasz? r. 9. Kennedy elnök május 1 2-én a délkelctázsiai vizekre rendelte a vörös és a nemzeti Kina (Formo­sa) között állomásozó hetedik flotta egyrészét s ugyanakkor en­gedélyt kért és kapott a thaiiandi (Siam) kormánytól, hogy az or­szág területére 1800 Marine ka­tonát küldhessen, Laos felöli eset­leges kommunista betörés veszé­lyével szemben. Ezer U. S. kato­na már régebb idő óta Thailand földjén tartózkodik. A kommunisták megszegték a fegyverszünetet Washington közben arra törek­szik, hogy “békés megoldást” le­hessen elérni a régóta húzódó laosi válságban beállott kritikus helyzet ügyében. A kritikus helyzetet az idézte elő, hogy a kommunista guerillák, amelyek valószinüleg Moszkvá­nak és Peipingnek nemeseik el­méleti támogatását élvezik, meg­szegték a fegyverszünetet és el­foglalták Nam Tha és Mueong Sing fontos észak laosi városokat s az ország két fővárosa felé nyo­mulnak előre. Hir szerint a lakos­ság nem áll ellen és a laosi kor­mány csapatai lelkesedés nélkül hadakoznak. Koalíciós “megoldás” Wshiingtonnak régóta az a tö­rekvése, hogy mivel a kommu­nista Pathet Lao guerillák az or­szág egyrészét elfoglalták, ala­kuljon koalíciós kormány amely­ben a kommunisták nagy szere­pet kapnyának és amely semle­ges buffer állam volna. Miniszterelnökül Souvanna Thouma herceg volt kiszemelve, aki azonban a kommunistákkal szemben ragaszkodott a belügyi és hadügyi tárcákhoz, mert azok; jelentik a fegyveres karhatalmat, a rendőrséget és a 60,000 főnyi, nagyrészt USA katonák által ki­képzett hadsereget. Ezt a kommunisták, akik biz­tosra veszik, hogy a hatalom a kezükre jut, nem fogadták el. — De Boun Uhm herceg, a jelenle EGY NEM KÍVÁNATOS IDEGEN Gherma Titov, a Szovjet Űr­repülő két heti amerikai tartózko­dás után elhagyta az Egyesült Államok területét. Egy washing­toni tudományos világűr — kon­ferencia ürügyén jött az Egyesült Államokba. Sokfelé megfordult, többi közt a Bethlehem Steel egyik Baltimore melletti gyárte­lepén is. Nem mindenütt mon­dott udvarias kritikát az amerikai /iszonyokról és igyekezett minél :öbb propagandát csinálni a Szov­­jet u. n. békecéljainak. Szabad­­szájusága sokaknak nem tetszett 5 méltán keltett visszatetszést az Isten — tagadása, amellyel hi­­/alkodott hallgatósága előtt. John Glenn az amerikai ürre- DÜlő, aki épp úgy körül repülte i földet a légürben, együttes saj­­ókonferencián vett részt vele s nondani sem kell, hogy az ame­­ikai közönség zömének rokon­­zenve mellette s nem az önhitt Szovjet ember oldalán nyilvánult neg. Ideje volt, hogy hazament. Van tt kommunista agitátor több .mint ilég, .nincs szükség importra,! négha Űrrepülő is az illető. Jolin Glenn, akinek nem száll ejébe az Űrrepülői dicsőség, ha­­íem a legnagyobb siker órájában s vallásosságra és hazafiasságra | ntette az amerikai népet, <_sak negnött a szemünkben, amióta a lögyhangu Titov szerencséltetett j lennünk«! iátogttisávftl i gi jobboldali miniszterelnök sem i szivesen adná át a hatalmat, ,mi­­- ként azt Kennedy elnök a ineg­• | oldás egyik nehézségeként említet • í te a május 9-i sajtókonferenciá­­í ján. Boun Uhm aggálya egy előbb utóbb kommunistáktól dominált ■ ‘‘koalíciós” kormánnyal szemben igen érthető, de viszont az ő kormánya nem eléggé népbarát és így népszerűden a lakosság előtt. A Pathat Lao taktikája A fegyverszünet csak hosszas vonakodás után jött létre egy év­vel ezelőtt és a Szovjet látszólag a semlegesség mellett volt. A laosi kommunisták csak a hosszú esős időszak közeledtével, amikor a harcokat folytatni úgy sem le­het, határozták el magukat a fegyverszünet aláirására, nyilván azon utogondolattal, hogy az esős időszaknak további katonai szer­vezkedésre való felhasználása után fokozott erővel folytatni fogják az ország még el nem fog­lalt részeinek megszerzését s nem osztoznak másokkal a kor­mányba tatomban. A Pathat Lao csapatokat 1 7,000 főre becsülik s őket mint­egy 14,000 északvietnami, vala­mint alkalmasint vörös kinai kommunista segíti. Souvanna her­ceg neutralista politikája mintegy 15,000 lojális katonát mondhat hívéül. Laos elvesztése veszélyez­tetné Kambodzsa és Délvietnam, valamint a Laossal szomszédos Thailand függetlenségét. (Viet­namot az Indokína felosztásáról szóló 1954-es egyezmény ketté­osztotta s egyben biztosította Dél­vietnam, Laos és Kambodzsa függetlenségét.) Beavatkozsunk lehetősége A hetedik flottának felvonul­tatása és a Marineok Thailandba küldése nem csupán riasztó erő­­megmutatás kíván lenni, de fel­készülés is arra, hogy szükség ese­tén katonai akcióra is készen áll­junk.. Washington habozva gon­dol arra, hogy csapatokat küld­jön magába Laosba, de nem ta­gadja ily beavatkozás bekövetke­zésének lehetőségét. A laosi jobboldali kormány gyenge helyzetére jellemző, hogy csaptaiból egy mintegy 2,000 fő­nyi rész a kommunisták támadása elől Thailandba menekült, ahol most internálták őket. A kommu­nisták csapatok már az ország felének birtokában vannak. Délvietnam veszélye A szomszédos Délvietnamban a kommunisták a laosi győzelem­mel egyidőben ismét élénkebb harci evékenységet .fejtenek ki. Ott mintegy 4,000 főnyi USA harci tevékenységet fejtenek ki. képző és katonai tanácsadó a mé­hanyán közülök már súlyosan megsebesültek. Délvietnam államfőjének, Diem­­nek kormánya szintén nem nép­szerű, mert nem törődik behatóan a .nép bajainak orvoslásával. A kommunisták legutóbb egy USA védnökség alatti települést erős támadás alá vettek Saigon közelében s felrobbantottak egy vonatot. Diem csapatait emberé­letekben jelentős veszteségek ér­ték-McNamara hadügyminiszter múlt héten Délvietnamban volt és elismerőleg nyilatkozott Diem haderejéről. Mit mond a Szovjet? Kennedy elnök a Szovjethez , fordult, hogy közrehasson koalí­ciós kormány végre való megala- , kitása ét a béke megóvása erde- . kiktn. Mcffitytléh Monfetn r* ( i góta úgy látják, hogy a Szovjet- kétszínű, csak huzza az időt és- nem gondol koalíciós kormány­­t ban való kiegyezésre, hanem be- akarja várni, mig a Pathet Lao elfoglalja az egesz országot és eé­> zcl kész helyzetet teremt és egy­­t nemű kommunista kormány dik- i laturája számára. 1 Nincs azonban kizárva, hogy ■ miután koalíciós kormány esetén > az ismert európai példák sorának bizonysága szerint csak idő kér­dése, mikor akolbolitják ki a töb­bi pártok képviselőit, vagyis igy vagy úgy Laos úgyis a kommu­nisták kezére kerülne, hacsak a \ washingtoni kormány nem hatá­rozza el magát hogy ebben a tá­voli dungelországban megismételi 1 Koreát, Moszkva esetleg bele­megy a koalíciós hatalomátvétel­be is. i 1 Vörös Kína beavatkozása Lesz e uj Korea Laosban még nem állapítható meg, de Keating szenátor már egy év előtt a nyu­gati világ számára elveszettnek i jelentette ki Laost s diplomáciai körök úgy látják, hogy legjobb esetben ötven százalékos eshető­ség van erre. Anglia ugyan azo­nosítja magát Kennedy akciójá­val, de békés megoldást tart kí­vánatosnak és ezúttal nem lehet­ne számítani arra, hogy mint 1952-ben Koreában, az Egyesült Nemzetek égisze alatt indulhatna meg a rendet helyreállító háború, a Szovjet most bojkottálja az E. N. biztonsági tanácsát mint az 1952-es határozat idején tette. Kedden reggel pártközi kong­resszusi értekezlet volt Kennedy elnöknél. Egyes washingtoni kö­rök azt hiszik, hogy az adott kö­rülmények között Washington a fősulyt arra fogja fektetni, hogy Thailand, Délvietnam és Kam­bodzsa biztonságát megvédje a kommunista katonai előnyomu­lás átterjedése eshetőségével szemben, mert ha beavatkozna Laosban, a másik oldalról a kommunista fegyveres beavatko­zásával kellene számolni. OOO........... HALOTTAK SZIVRÉSZEIT SIKERREL ÜLTETEK ÁT ÉLŐ EMBEREK SZIVÉBE A kanadai Medical Journal és a N. Y. Times közlése szerint a torontói General Hospitalban hét év óta kísérleteket folytattak ha­lott emberek szive egyes reszel­nek, főként szivszelepeknek szív­beteg élők szivébe való átvitelé­re és nyolc eset közül hatban a siker teljesnek mondható, a be­tegek élnek és jól érzik magukat. Az első ilyfajta műtétet dr. Gosdoii Murray kanadai sebész­tanár hajtotta végre egy aorta­­szelep átültetésével. A beteg, ma 29 éves erőteljes, súlya 180 font és négy gyermek atyja. Jelenleg A. J. Kerwitz torontoi szívsebész és munkatársai végzik a műtéte­ket főleg halottak aorta szelepe­­zinek élő emberik szivébe való átültetésével!. A csodálatos műtétek a halott emberek szemének élők látása visszaadására használt eljáráshoz hasonlóan történnek. ...ooo---------------­A TARTALÉKOSOK SZA­BADSÁGOLÁSA A washingtoni külügyminiszté­rium hivatalos jelentése szerint a laosi fegyverszünet megszegése miatti, esetleges katonai akciók nem szolgáltatnak alapot arra, hogy a berlini válság miatt tavaly behívott tartalékosokat visszatart­sák. A 160,000 tartalékost, mint az eddigi jelentések közölték, augusztus 1 és 11 között hazabo­cstitilk« i,*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents