Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-04 / 18. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Cinss Matter May 18, 1923, at the Tost Offiee at Bethlehem, Pa., undi|r the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 18-ik szám BETHLEHEM, FA., 1962 MÁJUS 4 '■ !' 1 Egyes szánu* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR REV. DR. MIHÁLYI GIL. BERT O. Praem, a St. Norbert College (West de Pere, Wis.) tanarának a kiváló tollú egyházi és poluikai írónak és tudósnak "The Principle of Sphere of Influence in U. S. Foreign. Policy toward Hungary" (A U. S. külpolitikájának érdekszféra elve Magyarországgal szemben) ciimmel és “An Inquiry into the U.S. Attitude and its Causes toward the Hungarian Freedim Fight of 1956 (Tanulmány a U. S.-nek az 1956-os magyar forradalommal szembeni .magatartásáról és annak okairól) alcímmel rendkívül érdekes és értékes, nagyszabású müve jelent ,meg angol nyelven. Még márciusban adta ki, de szándékosan vártunk eddig a méltatásával, mert látni akartuk, hogy megállapításait hogyan fogadja, mely kritikával kiséri az amerikai angol és magyar sajtó? Amennyire módunkban van figyelemmel kísérni, sajnos azt látjuk, hogy az angol nyelvű sajtó még nem is foglalkozott vele, talán mert az eddig elintézetlenül maradt magyar kérdés kinos pont, amelyről már sokat elmondtak az amerikai sajtóban és politikai életben és valanosy ‘‘a hallgatás összeesküvése” kezd kialakulni a kérdés bolygatása e.llen, mert felpiszká'ása a Vasfüggönyén innen élő népeknél senkinek sem kellemes. Sokan úgy éreznék magukat, mint amikor az embernek eszébe juttatják valamely adósságát, amelyet nein tud megfizetni. . . * * * AZ ANGOLNYELVÜ amerikai sajtónak a magyar kérdés nem elsőrendű problémája, de az amerikai magj^ar sajtónak igen. Megsem irt még egyik amerikai magyar lap se dr. Mihályi munká'áról. Az ok nyilván abban keresendő, bogy nem a régi magvarországi pártok feltámadási érdekei szeimp''ntiából, vagyis nem célzatos beállításban foglalkozik a magyarság e nagy sorsproblamájával, nem akarja tisztára mosni a muTak némely szélsőségesen eltévelyedett magyar politikai alakját és követőit. Nem folytat handabandázó, történelem hamisító, mellébeszélő és hazabeszélő pártdemagó-dát, hanem pártok és párterkölcsök felett állva, az egyetemes magyarság szempontját és történelmi érdekeit szem előtt tartva vizsgál és vonja le végkövetkeztetéseit. Egészen más hang, mint amelyet némely amerikai jobboldali lapokban olvashatunk, beleértve a Sze’énviek. Györffyk patetikus, de tárgyilagosságban és realitásban nem éppen bővelkedő Írásait is. . . Nem mindenben tudunk egyetérteni dr. Mihályi megállapításaival, de tárgyilagos jóhiszeműsége tiszta keresztényi erkölcsi szelleme és ami ezzel egyértelmű pártpolitikai' elfogulatlansága minden tiszteletet és becsülést megérdemel és nemcsak külön katégoriát biztosit számára egyházi cikkíróink között, de mintául szolgálhat sok magyar világi közírónak is, akik egymással szinte vetélkedve tobzódjak ez egyoldalú történelemlátásban, az ezzel kapcsolatos szerencsenmosdatásban s a mások illetéktelen megvádolása ban. . .Nemrég még ol an cikket is olvastunk, amelyben egy Amerika ellen még a Hitler Szálasi front kolla’ooráció ilyen, fegy-| veresen, az utolsó percig harcolt katonatiszt tett szemreh' nvást i Amerikának, amiért nem Hitler [ oldalán harcolt és nem engedte, hogy Hitler megnyerje a háborút és a "felsőbbrendü” német "urivép" segédnépi szolganépi gyarmativá tegye egész Európát * kenn« Mngyuromé;;»* is... 1 AZ EGYOLDALÚSÁGTÓL nem egészen mentes dr. Mihályi tanulmánya sem, de nem megy odáig, mint azok a cikk és könyvirók, akik dacára, hogy Magyarország háborút üzent Amerika és szövetségesei ellen és mindvégig, még akkor is, amikor már a gyerkőc román király sietett Erdély megtartásé érdekében elpártolni a háborút reménytelenül elvesztett Hitlertől, kitartott a hitleri imperializmus oldalán, az amerikai politikusokat ültetik a fővádlóttak padjára. És úgy alapulják őket, mintha és német faj uralmi imperializmusról, amely a második világháborút elinditot- Ausztria és Csehszlovákia elragadásával és Lengj'elország megrapanásával elindította a második világháborút, sohasem hollottak volna. . . Hitler imperialista törtetése az alap-ok volt, aminek aztán csak következménye lett, hogy Churchill és Roosevelt meg akarták nyerni a háborút hazájuk számára s ezt úgy tették meg amiként az pillanatnyilag ’hazájuk győzelmi céljának legjobb érdekéül látszott, tehát Raosevelt illetve halála után Truman úgy, hogy a Szovj ettel szemben olyan politikát folytatott, amely számolt azzal, hogy a Szovjetre Amerikának meg szüksége lehet a Hitler és a japánok szövetsége és az abból folyó pearl harbori orvtámadás miatti háború megnyeréséhez. * * * DR. MIHÁLYI müvének fő-té tele az, hagy Amerika azért nem avatkozott be az 1956-os magyar forradalomba, mert meg mindig respektálta a Teheránban 1943-ban történt érdekszféra felosztást, amely Magyarországot miután a katonai földrajzi adottságok erre utaltak (Magyarország a Szovjet előrenyomulási vonaláta esett, miután a balkáni második front ötletéből semmise lett) a Szovjet érdekszférájává tette kétségtelenül azért, mert Stalin igy követeké és mert a Franciaország bukása után magára maradt Anglia egymaga nem tudott volna végezni! Hitlerrel. . . Idézi Nixon 1956 október 29-i kijelentését, amely szerint “a; lengyelországi és magyarországi. események igazolták felszabaditási politikánkat” és elitéli ezt, a választási propaganda hevében tett korteskijelentést, amely hat .nappal később Budapest Szovjet tankok általi lerohan', sával oly szörnyű cáfolatot nyert s amely a magyar szabadság ügyének óriási véráldozataival szemben passzívan csak választási haszno akart kisajtolni a mártírok véré bői Elítélően idézi Eisenhowe elnök és Dulles külügyminiszter e rovatban sokszor idézett kije lentéseit, amelyek a forradalom dezavuálásával szinte megadták a Szovjetnek a zöld jelet annak leverésére. Ezenkívül idézi Feig- 1 han ohioi képviselő egy cikkét is, amely arról vél tudni, hogy Eisenhower Tito egy táviratára a Nagy Imre féle választási kabinetre célozva azzal felelt, hogy “az Egyesült Államok kormánya nem rokonszenvez cly, a Szovjettel szom szédos kormányokkal, amelyek ; nem barátságosak a Szovjetunió- ‘ val szemben”. Dr. Mihályi megállapítja, hogy ily táviratnak nincs nyoma sem miféle külügyminiszteri kiadványban, de döntő iont osság u 1 adaléknak tartja annak bizenyi- 1 tására hogy USA a háború alatti érdekszféra elosztást kivanta tiszteleiben tartani, amikor nem avat- i kozott be a magyar forradalom- 1 ba. Mi nem tartjuk fontosnak a i Titonak küldött távirat létezése 1 kérdését, annál inkább mert Nagy! i Imre nem «jy 5*ovj*t eilen«, I ! hanem semleges Magyarországot akart deklarálni, miként az Egyesült Nemzetekhez küldőit táviratában azt deklarálta is. Ennek a rovatnak azon időbeli cikkei teljesen fedik dr. Mihályi munkájának azon állíspontját, nogy Nagy Imre kormányának semlegességét Amerikának el kel lett volna ismernie. . . Ez még nqm vezetett volna atoímvilágháborura, amitől Washington felt. Washingtonnak az volt az álláspontja, miként az 1956 okt. 25-én New Yorkban, a lapok szá/nára tartott sajtófogadáson, melyen jelen voltam, nyíltan tárgyalták, hogy a magyar forradalomnak nem szabadott volna annál tovább menni mint ameddig Gomulka és Vishdnszky bíboros elmentje Lengyelországban. (Mel lesleg szólva a lengyel kommunizalT.sjk lényegén és Lengyelországnak. a Szovjettel való viszonyán érdemben semmi sem változott. . . ) 1956 november 3-án az Egyesült Nemzetek Nagy Imre delegátusát szó nélkül kitette székéből és beültette Kádár újdonsült delegátusát, amit mint megírtuk, szégyen volt megtenni... És teljesen egyetértünk dr. Mihályi azon nézetével is, hogy a Kádár delegációt nem szabadna megtűrni az E. N.-ben. De emlékszünk, és itt szóvá istettük, hogy Cabot Lodge amerikai fődelegátus (a későbbi republikánus alelnökjfelölt) úgy nyilatkozott, hogy nincs amellett, hogy a Kádár delegációnak kitegyék a szüret, mert ‘‘akkor a Szovjet más delegációk törvényességet kezdene firtatni”, ami viszont az innenső oldalnak •r.em volna kellemes. * * * NEM HISSZÜK, hogy Amerikát 1956-ban az érdekszféra felosztás feszélyezte volna a beavat kozási szándékában. Szerintünk az érdekszféra felosztás a háború tartmára szólt, de kétségtelenül veszélyeket rejtett magában. Annakidején Teherán után a new yorki magyar napilapban né-| valáirásos cikkben kifejezést is adtam azon aggodalomnak, hogy ha a Szovjet egymaga fog rendelkezni az elfoglalásra kerülő Magyarorzágon, ott kommunizmust fog felerőszakolni és ezért lelkiismereti problémáink vannak, hogy ily körülmények között ajánljuk e az amerikai magyarságnaá az USA War Bond hadikölcsönök jegyzését. . . Mégis azt hiszem, hogy — hacsak a yaltai egyezményen kívül, amely Magyarországnak szabad választást és önrendelkezést biztosított, nem volt egy külön titkos egyezmény is, amely béke időkre is a Szovjet érdekszféra tartozékáül adta át Magyarországot (és más mai, kommunista erőszakuralmi szomszédos országokat), — az érdekszféra felosztás a békeszerződéssel megszűnt. A 8 éves republikánus uralom alatt sok titkos yaltai dokumentumot hozott nyilvánossági a a republikánus kortes politika. Ha lett volna Magyarországot eladó , titkos egyezmény azt is nyilvánosságra hozták volna, a demokrata párt népszerütlcnsitésére. Vagy Eisenhower jobbnak látta felsőbb nemzeti érdekből nem nyilvánoságra hozni a netáni egyezményt? * * * DR. MIHÁLYINAK igaza van, bogy a hatalmasoknak egyetlen kisország szabadságát sem sza- , badna kockára tenni a maguk érdekeiért. De a háború nem babra megy és minden államfő első Feladata hogy a háborút hazája szhmára győzelmesen fejezze be. ( Magyarország nem volt semleges » második világháborúban, sőt (F*lytatái a 4dk oldalon) A SZOVJET A NYUGATI HADERŐK BERLINBŐL VALÓ KIVONULÁSÁT SZABTA MEG A MEGEGYEZÉS ÁRÁUL ÁR-ÖSSZEESKÜVÉSI VÁD A U. S. STEEL ÉS BETHLEHEM STEEL C0. ELLEN Berlin ügyében a múlt hét végén újabb tárgyalás volt Rusk külügyminiszter s Dobrynin washingtoni Szovjet követ között. A beszélgetés 50’ percig tartott és folytatódni fog. de két hét előtti jóslatunk, hogj a Szovjet a Nyugat Berlinbe ! vezető autóutak használata nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséért nagy árat fog kérni, mind valószínűbbé válik. Az amerikai javaslatot a Szovjet csak több feltétel teljesítése esetén hajlandó iontolóra venni s ezek között eliő helyen áll azon szemérmetlen és vakmerő követelése, hogy a nyugati szövetségesek csaDatai vonuljanak ki Nyugat Berlinből, Imiről Washington természetesen hallani sem akar. Nyugat Németországnak méltán nem tetszik, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság 1 3 tagja között a kelet németországi kommunista erőszakkormány egv képviselője is helyet kapna. DeGaulle francia elnök pedig igen helyesen továbbra is kitart amellett, hogy Berlin üg’re ne*n akutálís, mert a megszáll'si szerződés csak egy cssznémet béke létrejötttekor lesz aktuális és uj eg--ezménv eszik az eddiginél rosszabb lehet. Macmillan angol «rniszterelnök a hétvéget Kennedy elnöknél töltötte. — “Élni és élni hagyni” szellem i uj berlini egyezményt, kompromisszumot remél a nvugati világot eltemetni akaró Kruscscvtől. De kije'entette, hogy az előtárgyaFsok még nem értek olyan pontra, hogy csu~s tárgyalásokról lehetne szó és csúcskonferencia egyelőre nem aktuális. A keletnémet erőszakkonmány elismerésének kérdése Rusk külügyminiszter szeretné egységes álláspontot elérni Berlin ügyében s a hét végén Görögország fővárosában Athénben tartandó NATO konferencián ily irányban fog tárgyalni a szövetséges országok képvisdő'vel. Rusk kijelentette, hogy Amerikának nincs szándékában, hogy a keletnémet kommunista kormányt elismerje s ezért a nyugatnémet aggályok tárgytalanok. Az athéni konferencián szó lesz a NATO egyes tagjainak, különösen Nyugat Németországnak azon kívánságáról is, hogy a NATO-nak saját atomhadereje legyen, amelynek használatáról esetről esetre az összes tagok együttesen döntsenek. Washington nem hajlandó ily messzire elmenni, de kész több információval szolgálni az atomfegyverekről és azoknak a Szovjet részéről jövő támadás esetére való használata részletkérdéseiről megbeszéléseket folytatni a NATO tagországaival. Rakéta őlő rakétánk sikere Annak dacára, hogy Washingtonban és Londonban Szovjet társutasok és naiv széplelkek tüntetéseket rendeznek az amerikai atombomba kísérletek újbóli' megkezdése ellen, — amit elfelejtettek megtenni amikor a Szovjet ugyanezt cselekedte, — az amerikai földfelcttí atombomba kísérletek uj sorozata múlt hét közepén újból megkezdődött, egyelőre főleg középható erejű atombombák kipróbálásával. Ami legfontosabb és legörvendetésebb: sikerrel próbáltak ki egy Nike Zeus rakétaőlő rakétát is, amely rakétáknak nagy jelentőségük lehet atombomba támadás elháritása szempontjából. Május 1-i Szovjet bolondgomba A május elsejei moszkvai' ünnepségeken Malinovszky tábornok hadügyminiszter tartott beszédet és — azzal vádolta Kennedy elnököt, hogy atomháborút készít elő. Stalin képe mindenütt hiányzott a moszkvai ünnepségen, de annál inkább előtérben volt a peipingi ünnepségeken, ahol a főszónok — a kommunista országok egységét dicsőítette. . . DOBINAK KIFIZETŐDÖTT . . .-ooo-A MÁJUS 15-1 ELŐVÁLASZTÁSOK A május 15-én tartandó előválasztások hivatalos pártjelöltségi pályázói a szenátus szövetségi állásra: Joseph S. Clark eddigi dem. szov. szenátor és James E. Van Sandt rep. congressman. A kormányzói állásra: Richardson Dilworth volt dem. philadelphiai polgármester és William W. Seranten rap, eencmamm. Üzleti körökben sok kommentárra ad okot, hogy noha Kennedy elnök a legutóbbi sajtókonferenciáján az acéliparral való megbékélést hirdetett, nem intette le a szövetségi grand jury azon eljárásának folytatását, amely már hónapokkal az acél-áremelé - si kísérlet előtt indult a U. S. Steel, a Bethlehem Steel és két kisebb acélgyár ellen az acélárak logzitése, vagyis “ár-összeesküvés” vádijával, a Sherman féle antitrust törvény alapján. Még Eisenhower kezdte A grand jury vádja kiterjed az Armynak, Navynek és más intézményeknek történt szállításokra is. Ezt az eljárást még az Eisen-! hower administráció kezdte azzal a célzattal, hogy leszállítsa a nemzetvédelem számára szükséges hadianyagok és gépek árát, biztosítva azt, hogy az ajánlati szabad verseny a nemzetvédelmi kiadások csökkentése érdekében érvényesüljön. Kormánykörök, a visszavont áremelés utáni megbékélő bang mellett további erélyt tartanak szükségesnek és Hodges kereskedelmi államtitkár kijelentette, hogy a májusban esedékes aluminium ipari uj kollektiv szerződésnél szintén nyomást fognak gyakorolni nemcsak a gyárakra, de a unionra is, mert az alumíniumot épp úgy életfontosságú kulcsiparnak tartják, mint az acél ipart. Ez válasz kívánt lenni azon, ■munkaadói körökből származó kommentárokra, hogy a Kennedy-kormány csak a gyárakkal szemben érvényesit erélyt az árak állandósítására, de nem a unionoknál a bérek emelésé ellen. A közeljövőben esedékes a vasuttársáságok alkalmazottai egy részének kollektiv szerződése s a Kennedy kormány annak, alkalmával módot nyer ez egyoldalúsága vád megcáfolására. Tárgyalás május 10-én A megvádolt gyárak, illetve gyári vezetők az ár-összeesküvés éc ajánlati versennyel kapcsolatos ár-rögzités ügyében május 10-ére kaptak idézést a szövetségi ügyészségtől. Szó van arról, hogy egyidejűleg polgári per is indul a gyárak ellen kártérítési címen. A kormány magas összegű követelésekkel is léphet fel. Egyébként a büntetés egy évi fogság és 50,000 dollárig terjedő pénzbüntetés lehet. A vád a Bethlehem Steelré vonatkozóan Erb Gurney managert és Robert S. Barnes assistant managert személy szerint is felelőssé teszi. Azt is állítja, bogy az ár-összesküvás már 1948 óta folyik. , Úgy U. S. Steel, mint a Bethlehem Steel igazgatósága a vádakat leghatározottaban tagadó nyilatkozatokat tettek. Homer nyilatkozata Arthur Homer a U. S. Steel igazgatósági elnöke az április 26-i sajtókonferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a tervezett, majd viszszavont 3 és fél százalékos áremelés nem állt ellentétben az egészséges gazdasági élet feltételeivel, legkevésbbé az ipari szabad verseny elvéveL Nem tudja, hogy a munkások tiz centes órabér-emelkedése, amelyet a kedvezményjavítások kitesznek, inflációs veszélyt emelők e vagy sem, de azt tudja, hogy a gyárak termelési költségeit növeli. Azon kérdésre, hogy a kormány és az acélgyárak közti viszony megjavulására van e kilátás, Homer kijelentette: — A kérdés az, hogy kipellengérezni vagy pedig segíteni akarnak bennünket? Várunk és majd meglátjuk, mi történik. Remélem, hogy reményeim nem esnek Az Inland Steel véleménye Az Inland Steel negyedévi beszámoló gyűlésén Joseph Block Jr. elnök a részvényesek tapsaitól kisérve kijelentette, hogy az acélipart nem szabad bűnbakká tenni s hogy az árak szabad versenyét nem szabad gátolni, de elismeri, hogy a mostani áremelési kísérlet nem egyezett a nemzet jelenlegi érdekeivel. Ennek belátása volt döntő abban, hogy az Inland Steel nem csatlakozott a U. S. Steel és Bethlehem Steel által meghirdetett áremeléshez. Kennedy hármas együttműködés szükségéről Kennedy elnök április 30-án bezédet mondott a U. S. Kereskedelmi Kamarák washingtoni konvencióján és hangoztatta, hogy a kormány nem ellensége az üzleti világnak. Kifejtette, hogy a kormánynak is nagy érdeke, hogy az üzleti világ megfelelő jövedelemhez jusson, hiszen az adók nagysága függ ettől. Nem ccl az, hogy igazságtalanul osszuk el a kalácsot, hanem hogy nagyobb legyen a kalács.” Egészséges alapokon növelni kell a nemzeti termelést és a kivitelt s ezzel csökkenteni az inflációs veszélyt. Az acélipari áremelési kísérletre célozva hangoztatta, hogy nem az áregyezmények, hanem a szabad verseny biztosítja a gazdasásági élet fejlődését és a közönség érdekét. “Az üzleti világ, a munkásság és a kormány együttműködésére van szükség, hogy a gazdasági élet állandóságát és a dollár szilárdságát megvédhessük." — , Az elnök beszédet csak a végén tapsolták meg, ellenben gyakían szakította meg taps a lelépő kamara elnök, Richard Wagner chicagói olajrvállalati, igazgató beszédét, aki a Fehér Ház "egyre növekvő hatalmi tultengését" és “totalitárius államokra emlékeztető módszereit” emlegette, a kormányt költekezőnek mondotta és tiltakozott az ellen, hogy az iparról anyagi mohóságot tételezzenek fel hazafias hírnevének rovasara.-ooo-A seattlei világkiállítás Az április második felében megnyílt seattlei (Wash.) világkiállítás sok látogatót vonz a fővárosból és az ország többi részéből. Főattrakciója egy tetővendéglő, amely állandóan körbe forog, úgy hogy étkezés közben is gyönyörködni lehet a panorámájában. Másik technikai csodája egy kiállítási vasút, amely csak egy sínén halad. A kiállítást Kennedy elnök Floridából közvetített beszéddel nyitotta ímeg, melyben az atomkorszak első amerikai világkiállításának mondotta a seattleit és bizalmát fejezte ki az Egyesült Államok jövője iránt.-ooo-STALIN UTÁN VISHINSZKY IS SORRA KERÜLT.. . Az 19331—36-os moszkvai kilakatperek főszereplője, Vishinszky főügyész, később UNO delegátus, kinos emlékét idézte a múlt héten az Izvesztija, mely többek között a következőket irta a szta lini diktatúra hírhedt luciferi jelenségéről: — Vishinszky deformálta a Szovjet igazságszoláltatást és “jogi” alapot nyújtott a tömeges kivégzésekre, amelyek során teljesen ártatlanok pusztultak el. A lap még hozzáfűzi: — A szovjet igazságszolgáltatás bizonyos szektorai .még ma is nyomát viselik Vishinszky műkő désének, ezek még nincsenek kellőképen detztalinizilva. Május elseje munkásünnepének alkalmából Moszkvában ezévben is kiosztották a Lenin dijekat. A ‘‘békéért való szellemi munkájuk ’ elismeréséül Picasso, a h'res kommunista festőművész, Nkrumah ganai elnök, Dobi István, a magyarországi Elnöki Tanács elnöke, vagyis a magyar államfő, tov.bbá egy pakisztáni és egy chilei kommunista kapta a sok ezer rubel összegű dijat. Dobi István nem volt képzett politikus, a Kisgazdapártnak volt választási kortese a harmincas évek idején valahol Komárom megyében s 1945-ben rukkolt előre képviselőjelöltté, mint földműves családból származó “kisgazda". Az 1947-ben a kommunistáknak végleg behódolt kisgazdapártiak között Dinnyés Lajos mellett a legszolgálatkészebb voltj k Rákosi kirakati figuraként tette meg elnökül, miután előzőleg az okoskodó Szakasits Árpádot az államfői székből egyenesen a börtönbe lódította. Dobi mint államfő mintegy tiz év óta tölti be az 1. sz. Fejbólintó János szerepét. Azzal, hogy Lenin díjban részesítették, nem öt akarták megtisztelni, hanem a parasztságot lekenyerezni. — Mondani sem kell, hogy ez nem sikerül, mert a parasztság többségének a magán földtulajdont megszüntető, kolhozositó rendszerrel szembeni álláspontja változatlanul a régi és Dobit váltogftUiiirci áruiénak tekinti, Augusztus 11-ig hazaengedik a rezervistákat Az Arany április 27-én hivatalos közleményt adott ki, mel) szerint mindazon tartalékosokat, és nemzeti gárdistákat (National Guard), akiket a berlini válság miatt múlt év októberében akti\ szolgálatra hívtak be. augusztus 1 és 1 1 között szabadságolják. A Navy augusztus 1 -én bocsájtja el a 8,000 rezervistáját, míg aj Air Force nem közöl közelebbi időpontot, de a behívott 27,000 nemzeti gárdistát augusztus folyamán szintén szabadságolni fogja. Kennedy elnök a Husvét alkalmából megkegyelmezett két rezervistának, akik ellen büntető eljárás indult. Az egyik egy szenátorhoz intézett levelében feleslegesnek mondotta behívását és birálta Kennedyt, a másik pedig arra izgatott, hogy a behívott rezervisták elbocsáj fásukat követeljék.
