Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-20 / 16. szám

40th ANNIVERSARY YEAR

m%m

40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK

függetlenség Hungarian Weekly

paper tu t/ ey.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

NYELV£2£7i MAöYAE- SZELLEMŰBEN AMERIKA.* ßETHLEHEM HUN(1ARIAN NEWS MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési díj egy évre..................$5.00

Entered as Second Class Matter Miy 18, 1923, at the Tost Offiee at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Volume 40-ik Évfolyam 16-ik szám

BETHLEHEM. PA„ |S62 ÁPRILIS 20

Egyes szám.* Ira 10 cent

! □iiiiaiuiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiuiiiiaiiiiiiuitiiniinitiuiiiiiaiiuiiiiiiiiaiiiiiiuiiiiaumiiiiiiiaiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiíiiinitiiiiiiaiiiiiimmnniiiiiiiiiiaiimiiiimaimiiiiiiiiatiimiiiiiitiiiimiiiiiiniiiiiiiiiiiiaiimiiiüiiin Sis “

VILÁGTÜKÖR

« _

%

1982 HUSVÉTJÁNAK ÜNNSPÉN nem dini nagy háború a világban, de igazi béke sincs, nem is lehet, mert a Szovjet által vezetett kommunista nemzetközi front “hideg” osztályháborut folytat és nem szűnik meg ismételni, hogy az individualista világ eltemetése a célja.

Genfben hetek óta nagy külső apparátussal és költséggel 1 7 nemzet úgynevezett leszerelési konferenciája folyik folydogál, de nemi kétséges, hogy a leszerelést a két fő-ellenfél egyike sem akarja őszintén.

A Szovjet és a kommunista osztályfront az individualista hatalmak leszerelését kívánja, a NATO és a Szovjetet körülvevő bázishálozat megszűnését, hogy egy lefegyverzett individualista világgal szemben könnyebben vihesse előre aknamunkájának és eszméi propagandájának győzelmet, minél szélesebb körre terjeszthesse ki a kommunizmus uralmi szféráját. . .S tetejébe kölcsönös meg nem támadási szerződést is kíván, hogy véglegesítse az azon országok feletti kommunista uralmat, amelyekben a nemzeti' és emberi önrendelkezés eltiprásával ült nyeregbe az államkapitalista rendszer.

Amerika és a többi individualista hatalom tudja, hogy nem lehet leszerelni, almikor a komtmunizrms nemcsak r>em hajlandó jóvátenni erőszakos országragadozáaait, de világuralomra tör. Résztvesz a leszerelési szószaporitásban, .nehogy a kommunisták, akiknek nem. a béke, hanem a világ kommunizmus a cél úk, elutasító álláspontját ellanvhitó, hamis béke propagandájuk eszközéül használhassák ki.

De ugyanakkor Kennedy elnök mindent megtenni töreksz:k, hogy az individualista világ katonai erejének legmodernebb fejlesztésével sakkban ta tsa a Szovjet köré csoportosuló kcimimunisták frontját.

Két világnézet néz egymással farkasszexiet a történelem e nagy éveiben és hinnünk kell, hogy Amerika ebben a fájdalmasan elkerülhetetlen, szomorú fegyverkezési versenyben feladata magaslatán áll, mert csak addig lehetünk biztosak afelől, hogy a Szovjet “nem adja be a derekát” a kommunista Kína ‘‘hosszú teketóriák helyett” világforradalmi atomháborút sürgető, tébolyultan kegyetlen ortodoxiájának, amig a Szovjet érzi, tudja, hogy támadás esetén úgy atomfegyverek, mint a többi hadászati eszközök terén emberére akadna Amerikában: neynesk kock zta'ná, hogy nem jutna előbbre a kommunista rendszer uralmi területei megnövelésében, de a meglévők birtokát is veszélyeztetné.

* * *

AZ ATOMKIS ÉRLETEK szüneteltetése és az atomfegyverek megsemmisítése, kiküszöbölése terén is ugyanaz a helyzet,mint az általános leszerelés kérdésében. Egyik oldal sem akar lemaradni a rakéták és hidrogénbombák terén s folytatni akarják a kísérleteket, bármennyire is igyekszik mindegyik fél a másikat okolni a kisérletek folytatásáért.

A világnézeti célok annyira ellentétesek s a kcimmunisták törtetése olv szívós, hogy Amerika nem bizhatna meg a Szovjetben még akkor sem,, ha megengedné területén az ellenőrzést, mert területe oly méthetetlenül nagy, hogy biztos ellenőrzés lehetetlen. Gyanúnk szerint az amerikai oldal épp úgy mint a Szovjet oldal ürügyül használja a he’yszini ellenőrzés kérdését és bármennyire kárhozatosnak tartjuk is a világpusztító atomfegyvereket, megnyugtató, hogy Amerika nem megy lép re. Ha valamit hiányolunk, legfeljebb az, hogy nem mondja meg nyíltan, hogy nem lehet sem az atom somi az egyéb fegyvereket leszerelni, amig a kommunista osztályharcos frontviláguráírni céljairól le nem mond és helyre inam1 hozza a Yalta megszegésével elkövetett erőszakait.

Meg kellene ezt mondani a kommunista béke világpropaganda leleplezésére, hadd 1 ssa a világ, nemi rajtunk múlik, hogy az atom és egyéb leszerelés nem lehetséges, nem adhatjuk fel az individualista viliág életrendjének védelmiét, amikor a túloldal azt hirdeti, hogy unokáink már az ő világnézetük ‘ ‘paradicsomában’ ’ fognak élni. Ez az őszinteség többet érne, mint a mostani leszerelési tárgyalások komédiája, amelyre annyi értelmi erőt és költséget pazarolunk . . .

* * *

JÉZUS KRISZTUS a nvers ösztöneik rabjaként egymást boldog talanitó primitiv eirr.be ek világának megváltására küldetett e földre: szeretetre tanítani őket, egy testvéries igazságban élő emberiség kinevelésére megmutatni az Istentől és erkölcsi igazsága törvényeitől kijelölt utat. A Béke Hercege volt, mert a Szeretet uralma által remélte megváltani az emberiséget rossz ösztöneitől, hogy egymás iránti igazságossággal, — “amit nem kívánsz magádnak, ne tedd másnak”, hirdeti a Hegyi Beszéd végső értelme, — elérhető legyen a lelkek békéje és a fizikai béke. Nem az atom és hidrogénbombákat akarta, haeemi e maximális emberpusztító fegyvereknek éppen az ellenkezőjét, amikor ‘‘az ágyúból ekevas lészen és a kardból oj tókés”. Nem imá alá azt a mondatot sem, amelyet éppen most a Husvétvárás napjaiban olvashattunk, mint Amerika .külpolitikája elleni dühös szemrehányást az amerikai magyar szélső jobboldal vezető lapjának íőcikkáben, hogy “mit ér a fölényes erejű hadsereg, ha azt nem vetik be a po’itíkai döntések serpenyőiébe olyan ellenféllel szemben, rnielv csak a nyers erőszak előtt hajol ímeg.”

Nem Írná a’á, pedig a 2,000 év előtti időkben az emberek mégcsak álmukban sem gondoltak a mai nukle'ris fegyverek lehetőségére . . . Szeretj"k hinni, hogy Amerikának tényleg megvan az a fölényes e~eje, amelyről az idézett mondat készé’, de nem hisszük, hogy a Szövi et .nagy megaton hatóerejéjü hiJrogénbombás rakétáiról és 175 di íziójáról szóló kruscsevi kiie’en'ések teljesen blöffök volnának és tudjuk azt is, hogy egvctlcn nukleáris bomba rohammal nem lehetne teljesen harcképtelenné tenni a Szovjetet, amelynek szintén meg vannak a szerteosztott b'zisai, nemcsak Oroszországban és Szibériáiban, de a kommunista erőszakuralmi országokban stb, is.

Nem mintha “egyetlen megsemmisítő nukleáris bomb~rchamiot” akarnánk propagálni! Mi nem propagálunk atqmvilágháborut, nem. uszítunk reá, mert ez világpusztulás, emberek töméntelen milliói elpusztításának sürgetése volna s ez nem egyezik Jézus Krisztus szellemével, amely az emberszeretetet s emberi testvériséget hozta a Megvált 's, az emberiség erkölcsi megtisztulása és boldogulása titkaként a földre. . .

Jézus Krisztus azt akarta, hogy az emberiség vessen véget az egymás megrablásának és ölesének. Az életet akarta mindenki számára, amelyet Isten adott az emberfiáknak és amelyet földi embernek nincs joga elvenni embertársától, sőt arra kell törcked(Felytatéa a 5-ik oldalon)

a

KENNEDY MEGÁLLÍTOTTA AZ ÁRAK ÉS BÉREK FOLYTONOS EMELKEDÉSE SPIRÁLISÁT

Boldog Husvái Ünnepeket

láván olvasóinak, hirftetőinek, pártolónak, munkatársainak és az összmagyarságnak a BETHLEHEMI HlíüADÓ szerkesztősége

^iiiiiiiiiuiKHiiiiuiiiiiaiiiiiiiiiiitaiiiiiuiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiniiiimiiiiiaiiiiiiiiiiiiaMiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiia'iHiiMiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaitiiiiiiiiiiniiiiiiiinitiaiiiuiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiitiaitiiiiiiitiiciiiiii £>

A FELTÁMADÁS ÜNNEPE

“Akkor visszament, de alva találta őket. Frre rász 'lt Péterre: “Ssmion, alszol? Fgy ó a hosszat sem tudtál virrasztani velem? Virrasszatók és :tnádkozatok, hogy kisért áshe ne essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban gyenge.’’ (Szent Márk, 14, 37-38.)

/Közel kétezer évvel ezelőtt történt m.eg Jézus haláltusája s Jézus azon az éjjelen, a getsemanei kertben, majd utána Pilatus elő>tt, egyedül maradt, mert látszólag tanítványai, az apostolok is elhagyták.

Azóta hány vértanú és hős adta életét a Megváltóért és hazájáért, köztük legutóbb az 1956-os magyar szabadságharc mártírjai, élükön Nagy Imrével, sokban hasonló gondolatokkal, egy látszólag vesztett ügy nyqmaszó tuda tavai és felelősségével. De azzal mentek a bitó alá, hogy nem köthetnek kompromisszumot és nem adhatják cl magukat és az országot egy tál lencséért. Úgy fogadták a halált, mint az élet folytatását és mint a megtörtént események természetes követkeaményét.

A törökvész, a két vil'gháboiu, az aradi tizenhárom, mindkét szabadságharc hősei — és idetartoznak az 1944—45-ös zsidóüldözések tehetetlen áldozatai, — végül is halálukban támadtak fel és halálukkal biztosították az élők életét és a vesztes, elvérzett ország végső felemelkedését.

Az Egyesült Államok történelmének eddig legfontosabb eseménye a imiult században lefolyt amerikai polgárháború, amelyet ma előszeretettel bizonyos nimbusszal vesznek körül, holott sokszor roppant kegyetlen volt. Mégis ebből a szabadságharcból született meg az amerikai demokrácia gondolata, egy kevés iskolát járt, de magát hallatlan akaraterővel önmüvelő államférfi, Abraham Lincoln vezetése alatt. Ma ennek a demokráciának még

Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ

ugyancsak sok fogyatékossága van, mégis az az uj társadalmi rend, amelyet a huszadik században külpolitikai sikon, 1 barnás Woodrow Wilson és belpolitikai sikon, Franklin Delano Roosevelt teremtett meg, a testvérháboruból született demokráciában vetette meg a gyökereit.

A kommunizmus és a demokrácia közötti harcban ma ennek a dem ok. áriának a szellemi fegyvereivel harcol Amerika és a szabad Nyugat és ebbe a demokráciába veti hitét és reménységet a világnak az a része is ahol komimunizmius van. A népek önrend elkezési jogát (Wi’son és az emberiségnek egy félelemnélküli élethez való éjogát (F. D. R.) hirdeti ez az uj társadalmi rend, és ez magában foglalja mindazt, amiért az Egyesült Államok északi része küzdött a rabszolgatartó Dél ellen.

Egy testvérhálioruból újjászületett ország e jogoknak a fontosságát kellőkép tudja méltányolni és nekünk magyarc knak, a kommunizmus megdöntésére, ennek az Amerikának az erkölcsi és gazdasági ereje ma minden reménységünk.

* * *

Mindnyájan, akik Jézust e napokban a Keresztuton követjük, elmélkedjünk a kereszténység alapvető tételéről, a feltámadásról, Jézius munkájának és halálának a jelentősége az utolsó vacsorában, majd a feltámadásban csúcsosodik ki, Nekünk, akik idekünn egy ország feltámadásáért küzdünk, Ugyanúgy össze kell tartanunk, mint az apostolok tették az utolsó vacsorán és hinnünk kell Magyarország feltámadásában, amelynek első királya egy Szent István volt, aki az országot a Szüanya oltalmába ajánlotta.

Az ország feltámadásának azonban megvannak a belső feltételei. Csak az a közösség, csak az az ország támadhat fel újra, ahol fajra ét származásra nem

tesznek az emberek között különbséget, ahol a szegények jogai éppen úgy biztosítva vannak mint a gazdagoké, ahol a vagyon szerzést a keresztény e.kölcstan elvei irányitják s ahol a tulajdonjog elve feltétlen és sórtheíe.lcn.

Jézust a feltámadás ut'n hitetlenül fogadták az apostolok. Az emberiségnek egyik a'apvető tulajdonsága a hitetlenség. Mélységes hit, bizalom, és szakadatlan, elfogulatlan munka készítse ezért elő a magyar feltámadást!-ooo-HUSVET ROMÁBAN

XXIII János pápa április 15-én Virágvas «lapján több mint három órán át résztvett a Szent Péter Bazilika ünnepi szentmiséjén. Kereszt formájában összeillesztett pálmaleveleket áldott meg és szétosztotta a jelen volt bíborosok között.

Utána megjelent a Vatikán erkélyén. és áldást osztott a világ minden részéből Husvétra Romába sereglett zarándokok tömegének.

Nagypénteken a Szent Pál Bazilikában, mely a Vatikán falain kívül fekszik, elnökölni fog az ünnepi szentmisén, szombaton, délután pedig szokásos húsvéti üzenetét küldi a világnak. Husvét vasárnapján délben a Vatikán erkélyéről fog, a hagyomány szerint áldást osztani Romának és a világnak.

Jeruzsálemben keresztények ezrei, kezükben pálma és olaj ággal ünnepelték. Felvonultak azon utón, amelyen Jézus Krisztus közel kétezer évvel ezelőtt diadalmas bevonulását tartotta.-ooo-USA-BAN LÖVIK KI AZ ELSŐ ANGOL MÜBOLYGÓT

Az amerikai Egyesült Államok világürkutatási ügynöksége közölte, hogy Cape Canaveralban, az Egyesült Államokban lövik ki az első brit mübolygőti az idén UVtMHKftlt

Mint múlt számiunkban lapzártakor jelentettük, a nagy acélgyárak azzal lepték meg Kennedy elnököt és az amerikai népet, hogy felemeltek az acél árakat! Az emelés tonnánként hat dollárt lett volna, de az e’nöknek és a í közvélemény egyrészének állásfoglalása következtében a gyárak; úgy határoztak, hogy az áremelést visszavonják.

Az országos izgalmat kiváltott fejlemények a következők:

A munkások önmérséklete

A váratlan áremelés legkinosabban Kennedy elnököt érintette, aki imind'emit elkövetett, hogy az acélipari kollektív szerződés akként jöjjön létre, hogy ne zavarja az árak és bérek folytonos emelkedése megállítására törekvő, infláció ellenes politikáját. Az acélmunkás union McDonald elnök vezetésével igyekezett is együttműködni az elnökkel és mérsékelte a munkások követelését. Elfogadott olyan uj szerződést amely az első évben nem hoz órabéremelést, hanem csak egyes mellékes juttatások (nyugdij, szabadság idő stb.) megjavítását legfeljebb tíz cent órabéremelésnek megfelelő értékben.

Az elnök elégedetten jelentette ki, hogy az uj szerződés nenn jelent ártalmat az infláció ellenes politika szempontjából. Azonban a gyárak magatartása egy csapásra felborította az acélmunkás unionnak az általános nemzeti szempontot figyelembevevő önmérséklete feletti örömét, amikor Roger Blough, a U. S. Steel elnöke bejelentette a hat dolláros emelést s ebben követték a többi nagy gyárak is, a Bethlehem Steelel az élén.

Az elnök az április 1 1 -í sajtókonferenciáján rendkívül éles bírálatban részesítette a gyárakat és felelőtlennek és indokolatlannak mondotta eljárásukat.

Blough szintén sajtókonferenciát tartott, amelyen visszautasította az elnök vádját, hogy semmibe veszik a nemzet érdekeit s hangoztatta, hogy a gyárak 1958 óta nem emelték az acélárakat, holott a termelési költségek azóta jelentős mértékben emelkedtek s igy az áremelés szerint “egészséges” az ipar haladása és prosperitása szempontjából. Utalás történt arra is, Hogy az acélipari gépek, termelési eszközök nagyrészt további modernizálásra szorulnak s e befektetések szükségével is igazolni akarták az emelést.

Munkáskörökben vegyes érzelmekkel fogadják áz uj gépek használatának tervét. A gyárak ezt a termelés olcsóbbá tétele céljára kivánják szorgalmazni, de kétségtelen, hogy önműködő gépekről (automationról) van szó, amelyek révén az amúgy is jelentős acélpari munkanélküliség csak nagyobbodna.)

Kennedy ellen akciói

Amerikai közgazdasági körök inkább az árak leszállítását látnák közérdeknek, hogy az amerikai acél a nemzetközi piacon versenyképes legyen az olcsóbb munkaerővel dolgozó európai gyárakkal szemben és ezzel inflációellenes irányba működjék.

Kennedy elnök azzal vádolta a gyárakat, hogy egérfogóba juttatták a uniont és ároulcsapták a kormány törekvéseit. Ellenlépései gyorsan követtek egymást. Robert Kennedy főállamügyész közölte, hogy az áremelés ügyét egy grand jury fogja kivizsgálni, hogy e nincs ár-összesküvésről szó cmi a Sherman antitrust törvénybe ütközne. Ezenkívül a Federal Trust Commission, továbbá a képviselőház antitrust albizottsága, valamint a szenátus antitrust és monopólium ellenes albizottsága is nyilvánosságra hozták, hogy vizsgáját®» t*rv*»ndt

A gyárak fekete péntekje, 13-án

A harc pénteken, április I 3-án érte el tetőpontját. Kennedy főállamügyész hivatalából csak úgy röpködtek kifelé a gyárvezetőségeknek szóló idézések, McNamara nemzetvédelmi miniszter pedig közölte, hogy a hadianyag rendeléseket olyan gyárak kapják, amelyek nem emelték az árakat, Hir szerint Kennedy elnök személyesen telefonált egyes acélgyári vezetőknek s tény annyi, hogy az Inland Steel (sorrendben hetedik nagy gyár) azon közleménye szerint, amelyben bejelentette, hogy nem csatlakozik az áremeléshez, is nagy szerepet játszott abban, hogy a U. S. Steel a Bethlehem Steel s a többi-legnagyobb gyárak kezdtek áttérni arra. a felfogásra, hogy "az áremelés ugyan indokolt, de az időpontot rosszul választottuk meg." (Kennedy elnök többi között azzal is érvelt, hogy az uj szerződés csak julius 1 -én lép életbe, de a gyárak már április 10-én siettek emelni az árat.)

Az Inland Steel lépését követte a Bethlehem Steel bejelentése, hogy visszavonja az áremelést s néhány órával később hasonló bejelentés történt a U. S. Steel valamint a többi nagy gyár részéről is. Ezt követte Kennedy nyilatkozata, mely szerint ‘‘az Egyesült Államok népe megelégedéséről látja, hogy az acélgyárak számot vetnek a nemzet érdekével".

Kinek van igaza?

Goldwater rep. szenátor és 64- es elnökjelöltségi pályázó vehemensen támadja a kormányt az acélgyárakra gyakorolt nyomásért és azt állítja, hogy ami történt, erőszakosság az amerikai életrend, az ipari és kereskedelmi szabadság ellen.

Ezzel szemben azok, akik az infláció ellenes szempontot legfontosabbnak tartják azt hangoztatják, hogy a tonnánkénti hat dollár emelés kihatott volna az egész ipari és kereskedelmi életre, általános áremelései idézett volna elő minden téren és a kormány költségvetési kiadásait is sok millióval drágította volna.— Egy esetleges, mértéktartó, 2—3 dolláros emelést későbbi időpontban megfontolhatónak tartanak, de szembe állnak olyan drágulással, amely az inflációt s ezzel együtt azt a veszélyt is növelné, hogy a kisemberek bankbetétei, öregségükre félretett megtakarított pénzei még inkább veszitsenek vásárló erejükből, igazi értékükből. E ponton Kennedynek adnak igazat s bátor cselekedetnek tartják, hogy fellépett az ellen, hogy az árak és bérek állandó emelkedésének spirálisa tovább emelkedjék s a dollár mind nagyobb elértéktelenedésére vezessen, ami Goldwaternek talán nem oly jelentős szempont, mint a kisembereknek. . .

Az acélgyárak engedékenysége dacára a szenátusban egyes szenátorok javaslatokat terjesztették be a vizsgálatok folytatására az acélgyárak ellen. E tekintetben megoszlanak a vélemények és sokan nem látják helyénvalónak, hogy az acélgyárak ellen akciót folytassanak és bizakodnak abban, hogy a gyárak a jövőben mérsékletet fognak tanúsítani az árak kérdésében, nehogy az árak és bérek állami szabályozása híveinek kezére érveket szolgáltassanak.-ooo-MEGDRÁGULTAK AZ AMERIKAI FORD KOCSIK

az

Az amerikai Ford-müvek idén mintegy 23 százalékkal drágábban árulják kocsijaikat, mint tavaly. Ennek ellenére — mint * ta«* kelandék»