Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-02 / 9. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeii szolgáló függellen tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Seeond Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1878”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBUSHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egye lien magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 9-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 MÁRCIUS 2 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR = V : • r =• • ÉKTELEN ZENEBONÁT csap­nak a new yorki kommunisták a hetenként kétszer megjelenő lap­jukban, hogy a közszabadságok veszélyben vannak és lapjuk létét, a sajtószabadságot is veszélyez­teti, ami ellenük történik. Márciusi 2-ára New York legnagyobb koncerttermébe a Carnegie Hall­ba hívogatják "a srabadságesz­­mék (minden barátját”, Hogy ve­gyen részt "a nagy megmozdu­lásban" s eg- ben nyilvános vitá­ra hívják ki Robert Kennedy fő­­állam'igyászt a sajtó és egyéb közszabadságok ügyében. Minderről a new yorki magyar kommunista lapban is bőven ol­vashatunk. Ugyanott újra szor­galmasan folyik Amerika leimpe­­rialistázása és a február 22-i számban Szovjet “megszállás" Magyarországon címen egészen furcsa beállítású támadás van az emigráció ellen. A majdnem egy­oldalas cikk ezúttal is kigyót­­békát kiált minden anikommu-' nista menekültre, egy kalap alá véve az emigráció minden cső-1 portját politikai hovátartozásra való tekintet nélkül. Valamennyit egyaránt háborús uszitónak és Magyarország ádáz* ellenségének p obálja beá Utáni, majd pedig felhívja magatartásuk megváltoztatására és tanácsokkal szolgál számukra. Valóban szo­katlan tanácsokkal, mert nem egyebet ajánl,mint hogy “háborús uuezitás helyett" dolgozzanak a — Szovjet tankok és mongol hor- j dák egitségével, vérfürdő árán uralomra jutott Kádár rezsim megerősítésén. Többi közt ezt írja: I ‘‘Ideje lenne már, ha egyszer gondolkozni is próbá nának és mindannak, amit eddig tettek, az ellenkezőjét csinálnák. Megpró­bálhatnának szülöh-zajuk fe'é i “mag ar” erber érzelmei szerint! valamilyen elfogadható viszonyt. kialakítani. A háborús uszításra, j mocskolódásre elvesztegetett ren-| geteg anyagi és szellemi energiát1 a béke és biztonság, a háborús hisztéria megszüntetésének szol- i gálatába állitani. Azon is elgoin-' dolkozhatnának, hogy ha nem. fe-j nyeget a háború vészéi e, akkor | védekezésre, katonai erőre nincs szükség, mert ez természetes fo-| lyamat. Gondolkozzanak uraim I egy kicsit, hogy ha a szocialista' Magvarorszáerot nem fenyegetné semmiféle kividről jövő veszély vagy restaurációs kísérlet, szük­ség volna-e olyan erős katonai felkészül ségre, melynek fenntar­tási költségei mind az önök ‘ for­rón szeretett" hazája néuének jobb létét, magasabb életszínvo­nalát lennének hivatottak elősegí­teni? Szükség volna-e szovjet ‘‘megszálló" csapatokra, ha önök itt, az emigrációban minden ere-1 jükkel a Magyar Néoköz ársaság létének, megerősödésének, politi­kai tekintélyének, szocialista fej­lődésének és nem utolsósorban katonai biztonságának, védelmé­nek elősegPésére fordítanák tö fekvéseiket ?" * • * ROSSZ TRÉFA, hogy az ami­kéi magyar kommunista lap a lenekülteket okolja az orosz legszálló csapatók miatt. A me­­ekültek áhitják legjobban azok ivozását s nem nekik, hanem a ládár féle véreskezü erőszakkor­­lánynak van re'juk szüksége. . . ittlétük költségei tén leg magá­ik és a sors kegyetlen iróniája, ogy azt a magyar népnek kell iselnie, amelynek nemzeti és em­eri önrendelkezése meggátlásara 'Olgáinak. A menekültek .és a külföldi lagyarság zöme nem akar uj áborut, kivált nem az atemkor­­:akban és sémim mást nem akar, lint amit a cikk igy fejezki: wiljahMéjylt felé a mw*r w»­bér érzelmei szerint valamilyen elfogadható viszonyt kialakítani." A magyar nép nemzeti és egyé­ni önrendelkezést, szabadságot és egyéni boldogulása lehetőségeket akar, ez az alaptermészete és az állami monopol kapitalizmus ellen kezik életlátásival hagyományai­val: azt tartja, hogy igazi demo­kráciával és emberségességgel mindenki számára biztosítani le­het a szabadságot együtt a jólét­tel, polgári életviszonyokkal. A menekültek is ugyanazt a "ma­gyar ember érzelmei szerinti vi­szonyt akarják kialakítani szülő­hazája felé", amit már Nagy Imre forradalmi választási kabinetje tervezett. Biztosítani minden em­ber, minden párt szabadságát, a közszabadságot, sajtószabadságot r módot adni a magvar népnek, hogy szabad választásokon dönt­hessen afelől, milyen rendszerben és mely vezetők alatt akar élni. Annak, hogy ezt nem teheti elsősorban a megszálló Szovjet csapatok jelenléte az oka. Nevet­séges, képmutató komédia ezek jelenléte és költségei miatt az emigrációnak tenni szemrehá­nyást. Az amerikai és a magyar kom­munisták az eszméik alapián egy nagy közös osztályharcos világ­frontba tartozónak érz k magu­kat. Mi sem teszünk különbséget köztük s a new yorki amerikánus kommunisták és a new yorki ma­gyar kommunisták lamentációira, sérelmi jajong'sára meg kell ké­­deznünk, .honnan veszik az illeté­kességet a követelődzésre? Itt még ma is lapjaik vannak, gyű­léseket tartanak és jelölteket ál­líthatnak választásokon. De Ma­gyarországon mindez börtönbün­tetés sőt esetleg kivégzés terhe alattt tilos. A korrmunis’ák Yal­ta kijátszásával, a Szovjet meg­szálló fegyverek segitségé vei ma­gukhoz ragadták a közhatalmat, megszüntettek minden nem. kom­munista lapot, pártot. Egylistás álválasztásokat vezettek be. .Kö­zel ötödfél éve pedig ezreket öltek meg a Szovjet katonai, csak mert a közszabadságokat, a saj­tószabadságot és szabad válasz­tást követelték. Ma két életfelfogás vívja élet halál harcát. Az eg ik vi’águral­­rni, a rmsik önvédelmi, feltartóz­­tatási célzattal. Szerintünk Ame­rika még .mindig túlságosan ga­­valléros azokkal szemben, akik, ha az uralmat mtgukhoz ragad­ták, mindenkitől elvesznek min­den jogot, kczszabadsá~ot és a maguk terrorisztikus egyedural­mát kényszerítik fel a szabadság­­szerető népekre és emberekre. , * » * A SZEMÉLYI KÉRDÉSEKET sok éves fenn'lasa alatt mindig kerülni igyekezett ez a rovat. Ezt tesszük most is s nem f rglalko­­zuk ellenünk irányuló támadások­kal, hiszen erre vajmi kevéssé le­hetne különben is szükség az amerikai magyar olvasó előtt, aki­­nek számára több lapba több ezer cikket Írtam a lefolyt évtizedek­ben, amelyek alatt minden poli­tikusról és Íróról kiderül;, mi la­kik benne... I De nem. szeretem, ha halott kartárs emlékét Faztalanul támad ják, különösen ha olyanok műve­lik ezt, kik életében a samt új­ságjában tömjénezték. Göndör Ferencről van szó, aki több mint 45 éven át volt politikai ujs'giró, közte közel 30 évig Amerikában szerkesztett népbarat hetilapot. | Nemrég megírtam itt róla, hogv egv esküdtszéki tárgyaimon, amely két new yerki hetil'p kö-* zött foFt s azzal végző Jötf, hogy az esküdtek mm tudtak meg­­egvezni. a szélső jobbo’dali lan képviselői kommunistának "bé­lyegezték meg. ‘ Ezt te-zi az egész •Mill j*bb»ld*H 1*3*4, csak létezik s ezzel szemben Ír­tam meg itt, hogy Göndör nem volt kommunista, hanem szociál­demokrata, aki sünikor a szociál­demokrata párt 191z-ben, a Vyx jegyzék tébolyult napjaiban koa­lícióra lépett a koommunis'ákkal, pártfegyelem alapj n csatlakozott, •mert politikai ösztönember lévén, kezdetben azt sem. tudta, mi a kommunizmus, (nem sokat olva­sott; az volt a véleménye, hogy "ha akarok egy jó cikket olvasni, Írok egyet"). De már néhány nappal később az első volt, aki a kegyetlenségek, kilengések ellen akcióba lépett s lapját a kom­­mün harmadik hetében betiltot­ták hat hétre. Néhány nappal azután, hogy a lap újra megje­lenhetett, a budapesti Központi Munkástanács nyílt ülésén beszé­dében megtámadta Szamualy Tibort az ellenforradalmárok kö­zött elkövetett vérengzéseiért, mire Lenin fiuk keresték napokon ót a lakásán. Erre 1919 junius 12-én Török István laápoló né­ven Föld Au él ismert szerkesz­tő és loversanyistálló tulajdonos lovai őrzőjeként tehervonaten Bécsbe emigrált. m * ♦ MEGÍRTAM ITT, hogy Gön­dör, mint úgyszólván mindenki, aki egy életen át politikai új­ságíró, hibákat is kivetett el. így többi közt a háború harmad.k évében több hónapon át dicsérte, támogatta a Horthy korszak egyik exponált jobboldali politikusát, aki akkor Amer.kába jött. Ebben nem értettünk egyet s emiatt kö­zel másféléé vLzeaes szakítás állt fenn köztünk. Ma nevetnem kell, hogy a new yorki szélső jobboldali lap továbbra is kom­­munistának nevezi Göndört, ho­lott I 94 I -ben azért szüntette meg a negyedszázados barátságot, mert nem helyeseltem, hogy tá­mogatja a hires Hort.iy-politi­­kust, aki még hozzá A.i.erikában az merikai demokratikus elvekkel ellentétes beszéddel kezdte a má­sodik Trianon megelőzését célzó küldetését. . . Göndört emiatt demokratikus olvasóinak egyrésze is cserben akarta hagyni, mire észbekapott és abbahagyta a Hortny politikus támogatásút. A két háború közti időben, Bécsben es az.an New Yorkban állandóan Kevesen tá­madta lapjában a kommunistákat s csak amikor Hitler meg.ámadta a Szovjetet és Churchill és Roo­sevelt Hitler ellen szövetségre léptek a Szovjettel, követte az általa a lapban annyira imádott Roosevelt politikáját. (Jómagam akkor sem értettem véle egyet, hanem, azt Írtam, hogy amiért a fronton együttharcolunk a Szov­jettel, még nem kell enyhébbnek lennünk vele szemben a hinter­­landban). A második világhábo­rú után Göndör ismét szembeke­rült a kommunistákkal és lapját már a negyvenes évek vége fele kitiltották Magyarországról. A new yorki szélső jobboldali lap, most cikkemre válaszolva azt Írja, hogy Göndör a lapjában az 1919 junius 24-i ellenforradal­márok kivégzését követel.e. Nem mondaná meg, hogyan tehette ezt, mikor 1919 junius 12-én a Lnin fiuk elöl már Bécsbe mene­kült s lapját Kun Béla bizalmi embere vette át? S a new yorki hetilap cikkiró­­ja miért tümjénezte G' ndör Fe­rencet még a harmincas években is az általa Göndör lapj ba irt cikkekben, ha ezt a szörnyűséget tudta róla? Göndör amennyiben módja volt, minden üldözőt'ön segített a kommun alatt s emiatt is szál­ka volt a korrmunis'ák szemében, a kommiin uUn r-edig a Magyar­­országi Ujiágirók Egyesülete há­(Folytatás a 4-ik oldalon) MINDEN MAGYARRA SZÜKSÉG VAN! Az utóbb években nem kevesebb, mint hét amerikai .ma­gyar hetilap szűnt meg, mert nem részesült abban a minimá­lis támogatásban sem, amely az üzemi költségek fedezésére szükséges. Áz Egyesült Államok hét városában nincs többé magyar lap, amely az Isten áldotta magyar nyelv ápolója és a magyar összetartás egyik főtényezője volt az illető körze­tekben. Félő, hogy meg további amerikai magyar hetilapok esnek áldozatául annak, hogy vannak magyarok akik annyit sem tesznek meg a magyarságukért, hogy a csekély előfizeté­sükkel támogassák a helyi magyar lapot, amelyben "nyelvé­ben él a nemzet" és amely a magyarság boldogulását, elő­rehaladását, egyházi és társadalmi életét szolgálja minden so­rában, minden betűjében. A BETHLEHEM1 HÍRADÓ a Lehighvölgy egyetlen ma­gyar újságja egy emberöltőnél hosszabb idő óta. Egész nem­zedékeket szolgált évtizedeken át a születéstől s házasságtól a sírig, .mindenkor teljes hűséggel és odaadással. Minden helyi hirt, eseményt megirtunk, lelkes amerikai magyar szel­lemben kommentáltunk és beszámoltunk minden törvényről, rendeletről, exisztcnciálisan fontos ügyről, amely az ame­rikai magyarságot érdekli. Ezt akarjuk tenni a jövőben is szívvel lélekkel és hasznára lenni körzetünk magyarságának, de a köztudomás szerint folytón emelkedő költségeink miatt kérnünk kell MINDEN EGYES LEHIGHVöLGYI MAGYAR közreműködését a Lehighvölgy hazafias amerikai és hazafias magyar lapja fenntartásának érdekében. Ugv tudjuk teljesíteni továbbra is a magyarságot szolgáló missziónkat, ha a Lehighvölgy miniden tmagvarja előfizetésé­vel hozzájárul a lehigfcvölgyi magyarság lapjának fenntartá­sához. Külön is ki akarjuk mutatni hálánkat azoknak, akik újon­nan csatlakoznak előfizetőink sorába, hogy pótolják azon sai­­nos, igen naq^szamu. régi lehighvölgyi .magyarokat, akik el­költöztek az égi hazába: MINDEN ÚJONNAN JELENTKEZŐ ELŐFIZETŐNKNEK • • • • EGY GYÖNYÖRŰ MAGYAR HANGLEMEZT adunk AJÁNDÉKUL, melyet tetszése szerint választhat ki, ha csekély $5.00 előfizetésével egy évre megrendeli a HÍRADÓ T. A magyarság közérdekének tesz eleget minden Lehigh­­völgy-i .magyar, aki előfizetésével hozzájárul ahhoz, hogy a mgayarság hallathassa hangját körzetünk helyi kérdéseiben és a magyarság minden más ügyeiben s harcolhasson tovább Magyarország szabadságáért. Uj előfizetőinkhez is hétről hét­re bekopogtat majd a HÍRADÓ, egész éven át szolgál min­denféle fontos és érdekes olvasnivalóval és ezenfelül, ismé­teljük. MINDEN UJ ELŐFIZETŐ EGY SZÉP MAGYAR GRAMOFON- HANGLEMEZT KAP TELJESEN INGYEN! Minden magyar testvérünk segítségére, előfizetésére szükség van, hogy a HÍRADÓ minél sikeresebben szolgálhas­sa magyar hivatását, a LEHIGHVÖLGY MAGYAROK NAGY CSALÁDJÁNAK boldogulását és magyarsága fenn­maradását! Kérjük kedves előfizetőinket és barátainkat szerezzenek mi­nél több uj előfizetőt lapunknak s hívjuk azon Lehighvölgy-i magyar testvéreinket is, akik eddig még nem fizettek elő! MINDEN LEHIGHVÖLGYI MAGYARHOZ szól a fel­hívásunk és hisszük, hogy nem akad Lehighvölgy-i magyar aki ne fogadná azzal a megértéssel, amit magyar érzése su­gall szivének! Honfitársi szeretettel A BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala Amerika és a szabad világ ünnepli John H. Glennt John H. Glenn 40 éves Marine ezredes, az első amerikai Űrrepü­lő február 20-án — mint mull héten lapzártakor röviden Jelen­tettük, — 4 óra és 56 perc alaíl háromszor repülte körül a földel 1 7,430 mérföld óránkénti sebes­séggel. Öt mé. földre a várakozó hajóegységektől szerencsésen le­szállt az Atlanti Óceánba. Alig negyedórába telt, amikorra heli­­copterek érkeztek és a várakozó anyahajóra szállították a capsu­­lát, melyből Glenn teljes egész­ségben szállt ki. Amerika tekintélye ismét magasan. . . Egész Amerika, de a többi föld rész lakói is lélekzet visszafojtva lesték a világtörténelmi Jelentő­ségű ut sikerét és Kennedy elnök röviddel Glennck az anyahajon való kiszállása után elsőül gratu­lált az amerikai nép nevében, melynek e.kölcsi önbizalmát óriá­si mértékben fokozza a nagy ut teljes sikere. Mindenütt a világon uj fényt kapott Amerika tekin­télye. Kennedy elnök arra célozva, hogy Titov Szovjet repülő egy útban 1 7-szer repülte kö.ül a föl­det s hogy még óriási feladatok vannak hátra a világűr meghódí­tására, kijelentette: — Még nagy utat kell megten­nünk a világűr versenyben és ké. sőn is kezdtük. Ez egy uj óceán, nekünk hajóznunk kell rajta és el -leéli érnünk, hogy senkivel szem­­cen se kerüljünk második he.yre. A Cape Canaveralon s a világ különböző pontjain elhelyezett megfigyelő állomásokon szazak vettek részt a repülés és értékes tudományos eredményei biztosí­tásában s az elnök nem. alap nél­kül mondotta, hogy ‘mindnyájan dolgoztunk azon, hogy ezt elér­hettük”. Mindenki szívszorongva ieszketett a hősi vállalkozás ko­­.unk egyik legnagyoou-b drámai eseménye sikeréért, Amerika di­csőségéért. •v Kruscsev ajánlata A világ minden részéből, ál­lamfőktől érkező gratulációk kö­zött volt Kruscsevé is, aki felaján­lotta, hogy Amerika és a Szovjet működjenek együtt a világűr ku­tatásában. Ezt Eisenhower exelnök már régebben felajánlotta, de hiába. Most, hogy Amerika megmutat­ta, hogy szintén tud, — mondot­ta sajtókonferenciáján Kennedy elnök, — jelentkezik Kruscsev í AZ ACÉLIPARI TÁR­GYALÁSOK A Pittsburghban február 14 óta a union és a gyárak képvise­lői között folyó tárgyalások, ame­lyek a junius 30-án lejáró kollek­tiv szerződés megújítását céloz­zák, egyes források szerint ked­vező mederben haladnak, noha a lényegi kérdésekben még nincs számbajövő közeledés. Azt hi­szik, hogy a jövő héten ezekre is sor kerül, ami aztán fordulatot fog jelenteni tíz ügyben. Ezzel szemben George Meany, az AFL-CIO elnöke kijelentette, hogy a tárgyalások távolról sem folynak oly kedvezően, mint né­melyek hiresztelik. Meany tilta­kozik az ellen is, hogy Goldberg munkaügyi államtitkár ‘‘beavat­kozni törekszik” a tárgyalásokba, azon a címen, hogy a sztrájk el­kerülése, valamint olyan egyez­mény, amelv hátráltatná az árak és bérek állandósulása lehetősé­gét, ellenkezik a nemzeti érdek­kel éa inflációs veszélyt rejt rr.a­f&bftfi. (Goldbtrg tudvtl«v4«n ő aJánl fel együttműködést". . . Válaszában készségét nyilvánítot­ta, de Washingtonban nem sokat várnak a Szovjettől e téren. Az elnök Glennhez repül i ! Glenn február 23-án tért vissza Floridába a különböző orvosi vizsgálatok után. Ugyanazon na­pon Kennedy elnök Glenn csa­ládtagjai kíséretében odaérkezett és a ‘‘Distinguished Service Me­dáliái” tüntette ki a hős Űrrepü­lőt. Utána Glenn sajtókonferenciát tartott, amelyen közvetlen na­­j gyón rokonszenves, teljesen poz­­nélküli modorban adott felvilá­gosításokat utJáról. I A washingtoni diadalul Hétfőn, február 26-án Zuhogó esőben érkezett meg Kennedy el­nök Glennékkel /Washingtonba. £íhol nagy parádés bevonulás volt a Fehér Házhoz, majd onnan a Capitolhoz. Százezrek álltak a szakadó eső dacára az útvonalon és ünnepelték Glennt, aki nyitott autón tette meg az utat a kon­gresszus épületéig. Mellette csa­­: ládja és Lyndon Johnson alelnök aki helyettesítette Kennedyt, akit a Voice of America 20 éves ju­­j bileumi ünnepsége tartott távol ez ünneplések részétől. Emberileg is rendkívül rokonszenves Glenn a kongresszus két háza előtt rövid, közvetlen, megnyerő hangú beszédet mondott. Máskor csak idegen államfőket vagy tá­bornokokat lát vendégül az ülé­sén a kong.esszus, de Glennel, kivételt tettek. Megjelenésekor felállással üdvözöltek s a tisztele­tadás később is spontán mégis­­' métlődott. Szamos mondatát ha­talmas taps kísérte és általános becslés szerint évtizedek óta nem volt senkinek ily, túláradó, lelkes ovációban része a kong­resszusbein. Amerika szivét fele­melte a dicsőség amelyet Glenn és munkatársai szereztek számara és szivébe zárta e dicsőség meg- i lestesitőJét, aki emberileg is min­­j denkire, a tízmilliókra, akik te­levízión figyelték, a legjobb be­nyomást tette. Glenn sikerét rövidesen újabb amerikai Űrrepülők útja fogja kö­vetni és erős a bizalom* nogy Amerika tudósai és szakavatott űrrepülői eredményekben túl fog­ják szárnyalni a Szovjetet. I Kennedy elnök kívánságára kiséri figyelemmel az acélipari bértár­gyalásokat.)---------------ooo--------------­VIZSGÁLAT A FELHALMO­ZOTT HADIANYAGOD ÜGYÉBEN Kennedy elnök kezdeményezé­sére a szenátus vizsgáló bizottsá­got küldött ki annak tisztázására, hogy a berlini válsággal kapcso­latban túlsók hadianyagot hal­moztak fel s hogy ennek kapcsán a spekuláció nem jutott e helyte­len nyereségekhez? A felhalmozott anyagok ára mintegy 7.7 billió dollár volt. A vizsgálóbizottságot a szenátus hadügyi bizottsága küldte ki és elnöke Stuart Symington (dem. Mo.) szenátor. DISSZIDÁLÁSI KÍSÉRLETÉRT EGY ÉVI BÖRTÖN A győri járásbíróság egy évi börtönbüntetésre ítélte Zapecza | Jánosné győri lakost, mert Nyu­­pitr« tkwt menekülni. ROBERT KENNEDY: KELETEUR0PA MEG FOG SZABADULNI A KOMMUNIZMUSTÓL Robert Kennedy íőállamügyész Rómában feleségével együtt ki-' hallgatáson jelent meg János pá­pánál, aki hosszabban szívélyesen elbeszélgetett velük. Tárgyalt az újonnan alakult olasz kormány fejéveL tantani ke.esztény de­mokrata miniszte.elnökkel is, aki Henni baloldali szoc.ahs.a partja külső támogatásival toDO népjó­léti törvényt Készül megszavaztat­ni a parlamentben. Ígéri, hogy Olaszország továbbra is a Nyu­gat hűséges szövetségese marad. (Nenni támogatása aggályos, mert bár különvált Togliatti kom­munista vezértől és a kom.i.unista párttól, nem szakított velük.) ■ Bonnban Robert Kennedy két órán át tárgyalt Adenauer kan­cellárral Kennedy utóbb kijelen­tette, hogy a kancellár nehezmé­nyezi, hogy az Egyesült Államok nem beszél eleget arról, hogy a Szovjet miként nyomja el Kelet Németország 16 milliós népét. (Adenauer hir szerint egy leg­utóbbi látogatójának kijelentette, hegy ''ha Afrika népeit akként kezelnek, mint Középeurópa né­peit, óriási felhördülés volna".) Egy berlini diákgyülésen kije­lentette Robert Kennedy, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában fegyveres harcba bocsájtkozni a német Egyesítés érdekében. A főállaumigyész fivérével Ed­ward Kennedyvel meglátogatott egy Bonn melletti menekült tá­bort, ahol kelet-németországi me­nekültekkel beszéltek. Kijelentet­te, hogy “a mi életrendünk a sza­badság és ez lesz a jövő életrend­je. S mert igy van, — tette hoz­zá, — Keleteuropa is meg fog szabadulni a kommunizmustól. Az igazság a mi oldalunkban van és ha bátrak vagyunk, győzni fo­gunk". Robert Kennedy Bonnból Hol­landiába utazott, ahol a királyné fogadta és Uj Guineáról tárgyalt, amely gyarmatot Indonézia ma­gának követeli Hollandiától. — ^Washingtoni lapok sze int a fő­­állaimügyész mindinkább Kenne­dy elnök egyik tanácsadójává rukkol all.)

Next

/
Thumbnails
Contents