Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-16 / 7. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

Volume 40-ik Évfolyam 7-ik szám

Official Organ of the

Elungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Egyes szám, ára 10 cent

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1870”.

BETHLEHEM, PA„ 1962 FEBRUÁR 16

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA:

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

SZEMBE KELL NÉZNI a “Látóhatár” körüli, magyar Írói csoport minden AmerJta-ellenes érvével, nem lehet hagyni, hogy azt higgy jók nekik van igazuk! Horváth Béla, Vámos Imre, Major Robert és társaik nem közönséges, hivatásos propagandisták s nem lehet tőlük megragadni, hogy hisznek, abban amit mon_anak, akármennyire is nem volt módunkban hallani e nézeteiket, amig az Amerika állal alapított Free Europe igénybe vette intellektuális szolgá.ataikat. E késedelem kétségtelenül szépséghibának látszik, de amit mondanak, művelten és tehetségesen mondják és nem megoldás, hogy agyon hallgassuk, a “némaság összeesküvésével ’ sújtsuk őket, mert hátha mégis megtéríthetők és mert miért menjünk el vállvonogatva, szótlan a még oly intelligens érvelésük mellett, amikor reájuk tudunk cáfolni?

Most érkezett meg a Látóhatár legújabb száma Münchenből, ahonnan szétküldik a vastag irodalmi és politikai folyóiratot a szél.ózsa minden irányába, ahol ;sak magyar értelmiségiek szülőföldjüktől távol, de tőle lélekben el nem szakadva élnek. Sajnos, ez az uj szóim is főleg az Egyesült államok elfogult, többnyire egyoldalú bírálatával van tele, mint íz előbbi, amelynek Ame.ikabántó tendenciáit itt múlt héten smerettük. — A kommunizmus ellen pedig nem harcol a lapnak e száma sémi, sőt olvashatunk benne egy Huysmans idézetet, Mnely azt állítja, oogy ‘‘jó gazdag nincs, mert ha jó lenné, már régén nem lenne gazdag".

Ez már több, mint kommunizmus,, s sokon a francia anarchista mondásával, aki sze int “a maíántulajdon lopás”. Micsoda puitanista őrület ilyent áLitani, mondani is felesleges. Ha a szerénységet az emberi jcs'g kritéiumának fogadnánk el, egyértelmű volna az összes társadalmi •endszerek erkölcsi csődjével, mert még a kommunista állam capitalista rendszerben is, amely jolitikai és gazdasági vezetőit' tránylag igen jól fizeti, nagysz_mran vannak tehetős, gazdag emberek, ha a tömegeknek maguk-1 iák örök állami függőség, muncára kényszerült proletár mivolt s a sorsa. . . ,

A szegénység nemi erény sem .'állási, sem társadalmi tekintetjen, hanem balsors és az emberi óság szempontjából az eszményi ársadalmi rendszer az, amely lem áll gazdagokból és szegélyekből, a gazdagok nem a szerények bőrére gazdagok, hanem mindenkinek megadatik a lehetőleg, hogy ne legyen szegény, halom tudásával, munkáj ával felsmelkedihessék a polgári életvizonyok színvonalára, miként azt i polgári népjóléti állam eszméének hivői vallják és cé ként kőrétik, több közt itt a USA-ban is.

* * * ! HORVÁTH BÉLA és Vámos mre azonban a Látóhatár legíjabb száma élén közölt “A ársadalom” cirniü 16 oldalas köös tanulmányukban a LSA-ról zt Írják:

“Ha egy társadalomból kivész z erkölcs, ha már senki sem hizi azt, amit nyilvánosan és hi■atalosan hitvallásnak és közerölcsnek mondanak, akkor szükégszerüen kell elsorvacnia a táradalom létét fennta.tó ei őrnek, elsősorban ez a mag_, aráza.a anale, hogy az amerikai vezetés latt álló nyugati világ miére nem ttd egy lelkesítő emberi eszmét lőteremteni magából. Ez a mayarázata annak, hogy miért em tud egy érvényes politikai oncepciót kialakítani, de sőt lég a politikai kezdeményezés is íindenütt kicsúszott a kezéből. ‘‘Itt még egy ötletre sem telik, lolitikájuk abból az öncsalásból 1L hogy minden igy fog maradit ahogy van; politikájuk abból

II. hogy anathcmával sújtják a

neonfény szennyes civilizációjának bírálóit, akik késégbeesetten látják ennek az erkölcstelen társadalomnak a végzetét. Minket a nagyiparosok lapja ‘‘gelernte Kulturpessimisten und skept.ker"I rek nevez, ök vidámak és derü- i látók, mert az üzlet egyelőre jól megy, noha nyitott szemmel menetelnek a romlásba”.

Micsoda .nagyotmondások és i olcsó általánosítások! 1 yeneket a kommunisták és fascist'k szoktak mondani Amerika- gyűlöletükben és hirdetnek lapjaikban és suttogó propagandájukban még Amc! rikában is. Az “amerikai vezetés alatti nyugati társadalomból” nem veszett ki az erkölcs. Aki ezt állítja, épp úgy elveti a su’ykot, ( mint aki azt akarja elhitetni Amerikáról, hogy már senkisem hiszi, almit nyilvánosan és hivatalosan hitvallásnak és közerkölcsnek mood. Horváth és Vámos nem éltek Amerikában s messzelátóju-j k.at nyilván nem valamely elfogulatlan embertől kérték kölcsön. . . Félünk, Horváthék túlságos könynyen és előszeretettel dőltek be az ezirányu szélső jobboldali és szélső baloldali gyü.ölet propagandának és következésképen az a megállapításuk sen hely tál- í ló, hogy ezért szüksé-szerűen kell! elsorvadnia a társadalom fenn-! tartó erőknek. Ez sablonos frázis. Amerikába nem sorvad óznak a társadalom fenntartó erők, mi-, több minden óhazai magyarnak legyen mondva, ahogy a társad»-1 lom fenntartó erők helyzete javul és ahogy fejlődik. . .

Ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy itt már minden fenékig tejfel. Ellenkezőleg sokan, milliók és mil.iók va-j gyünk, akik további nagy szociális haladást ta.tunk szükségesnek, a nagy históriai óra parancsának.

* * * I

NEM IGAZ, hogy Amerika nem tud egy lelkesítő emberi eszmét előteremteni magából. I

De itt is különfélék az emberek és nem lehet sommásan Ítélkezni felettük. Józán, kulturális Ítélettel nem lehet kollektív felelősségi alapon Ítélkezni felettük. Ittj is vannak rövidlátó, túlságosanj önző emberek és vannak előrelá-j tó, népbarát emberek, akik az országon belül politikai harcban állnak egymással. Mindkét cső- i port az egyéni szabadság hive a politikai, gazdasági és egyéb társadalmi életben. Mindketten az amerikai életrend alapján á.lnak, de az utóbbiak szociális individualizmust akarnak, ezzel akarják erkölcsileg korszerűsíteni, tökéletesebbé tenni a hagyományos amerikai életformát.

Az amerikai életforma és a társadalmi felelősség összetételét, szintézisét akarják kiépíteni. Ezt jelezte már F. I). Roosevelt New Dealje a maga népjóléti ujitásaival, union- és munkásbaiátságával, a kisember bajai gondjai iránti segítőkész fogékonyságával| s Amerika legjobbjai számos po-| lírikusa, szociológusa, Írója, tudósa, unionistája és mindazon, nemes erkölcsi alapon álló fiái és leányai, vallják a gazdasági szabadság elvét, de egyben azt is, hogy őrzői vagyunk tes.vé-ünknek: vallják a társadalmi felelősség erkölcsi köte.ességét is.

Vallják már bölcs politikai előrelátásból is és mert tudják, hogy jó bérekkel és jó népjóléti törvényekkel leghatásosabban lehet harcolni a kommunista államkapitalizmus szájbefogo, terrorisztikus politikai d.klaturája és bén diktáló monopóliuma ellen s a‘ polgári népjóléti állam együtt tudja nyújtani a szabadságot a népjóléttel, sőt a vagyongyűjtés alkáliméival, ami emberi jog s nem bűn és ellene senkinek sem lehet kifogása, ha mindenki szá- 1 mára mégvan a polgári é.etszinvonal lehetősége, amelyet az osztályok közös észszerű és emberséges méltányossága biztosit.

Amerika igenis tudott egy “lel- ; kesitő emberi eszményt” előteremteni magából, A szabadság is- a népjólét összetétele ez az esz.ru r f bár, ismételjük, vannak gátit -j ellenfelei, akik nem látnak továbl t ez orruknál és nem akarnak tu ; domást venni arról, hogy csal- ezzel lehet szellemi téren győzel- üresen megvívni azt a nagy vi 1 lágnézeti mérkőzést a kommuniz- mussal, ami most szinrekeiül e vi.ágtörténelem színpadán, aí

3 eszmének vannak és lesznek ki- i váló harcos vezetői és sok mii : liós, öntudatos tömegei és égé- i szén biztos, hogy mindem nehéz- ség és akadékoskodás dacára,- ennek a kommunista államkapita; lista terror messianizmust tárgytalanná cs elavulttá tevő, humát nus eszmének legjobb rendszer, | ként való megvalósulása felé ha• lad Amerika és a Nyugat számos

, más országa is. A tempo lehetne i gyorsabb, de a cél biztos, mert : különbem Kruscsevék tényleg el-I temetnek bennünket.

■ i Amerika és nyugati országok

■ ' igenis kialakítanak egy "érvényes

politikai koncepciót” és ezt csak

• az nemi látja meg, akinek ideg: nyugalmát megrentotta az elfo- i gultság és a szélsőséges irányza• toktól átragadt, általánosító haj

t lám. i

,j * « •

II “FEHÉR-FEKETE” propagan•! da stilus szerinti, Amerika ellenes ! ccsárlás az idézet többi része és . d. kongresszusi választások eredményei szerint legalább annyian vannak, akik nem hiszik, hogy

■ i “minden igy fog maradni", hanem hisznek abban, hogy eiz | amerikai életrend és a társadalmi felelősség egészségesen kiegészíthetik egymást úgy, hogy egyik se szenvedje komoly k’rát. Maga | Knnedy elnök is azzal kerü t az államfői polc.a, hogy azt hirdette, hogy “America must move again”, folytatni kell Roosevelt | és Truman népbarát politikáját, de rajta kívül sok, még ihletettebb népbarát politikusa is van I Amerikának, akiknek vetés«, is beérik, talán előbb, mint Horváthék és Amerika többi lekicsinylői gondolják. . .

“Fehér-fekete" beállítás, hogy ; Amerikának még egy ötletre sem j telik, ellenben “a Szó v j e tűni ónak i sikerült mindenütt előretö mié, magához ragadnia a polit kai kezdeményezést, amellyel szemben a Nyugat tanácstalanul áll”, stb.

A Marshall terv sem volt éppen egészen ötlettclen és Amerika azóta is tett egyetmíst az elmaradt országok és a kommunizmustól fenyegetett népek érdekében. Voltak tévedései, kudarcai is, de a Szovjet sem produkált mindig csak zseniális dolgokat és j helyzete sokkal könnyebb, mint Amerikáé, mert offenzivában van cs demagógia dolgában lehetőségei úgyszólván korlátlanok. . .

Amerika atomivilágháborutól való félelmében defnzi .ára, fcltartóztatási politikára törekszik s e tekintetben egyes országokban ! munkája nem is maradt egészen ! sikertelen. Horváthék jobban tennék, ha sziwel lélekkel támogatnák azokat az amerikaikat, akik a kruscsevi demagógia vak- 1 merő, csalárd Ígérgetéseivel szemben komolyan és becsületesen akarják a szabad polg'ri népjóléti állam megvalósulását Ame-! rikában, éoo úgy minit a világ j többi részeiben.

De várhatjuk e Horváthék kigyógyulását a Szovjet iránti nagy kíméletből, amikor többi közt ilyeneket olvashatunk a legújabb számban arról, hogy Amerikában miért ellenzik az általános leszerelést: I

"Egy amerikai újságíró megkérdezte a Columbia-Egyetem professzorát, Careyt, az egyik legnevesebb amerikai közgazdasági szakértőt, hogy mi történnék, ha csakugyan elfogadnák Kruscsev javaslatát az általános leszerelés tekintetében és “kitörne” a béke. A nagy tudós gondterhelten nézett a kérdező újságíróra és ezt mondotta neki: “Én nem hiszek abban, hogy esélyünk

(Folytatás a 4-ik oldalon)

MEGKEZDŐDTEK AZ ACÉLIPARI TÁRGYALÁSOK

David J. McDonald, az acél ipari munkások unionjának elnö ke és a tizenegy legnagyobb acélgyár, köztük a Bethlehem Stee képviselői a kormány azon kivanrága figyelembe vételével, melj szerint a gazdasági élet szilárdsága szempontjából a junius 30- án lejáró kollektiv szerződés .megujitása mielőhbre kivánatos szerdán, február 14-én Pittsburghban megkezdték az ezirányu I tárgyalásokat.

E'ső követelés az

állásbiztonság

Megelőzően Goldberg munkaügyi államtitkár kezdeményezésére Kennedy elnök a union Pitfsburgbhan ülésező 170-es nagybizottságához e3 a gyárak képviseletéhez táviratot intézett, melyben a tárgyalásokat gyors megkezdését sürgette. Kenn ed v a feb. 7-i sajtókonferenciáján közölte, hogy személyes érintkezésben is állt eziránt a gyárak és a union vezetőivel.

A union háromnapos konferenciájáról kiadott közlemény az állásbiztonságra helyezi a fősulyt és csak másodsorban beszél béremelésről, anélkül, hogy a kívánt emelés nagyságot megnevezné. A rövidebb munkahétről csak megemlékezik, mint “a munkanélküliség kérdésének Végső megoldásáról." I

A union követelései

A union tárgyalási Programm ja sem említi mekkora béremelést akarnak, de egy csomó kedvezmény javítási Kívánságot említ, mint a jelenlegi munkanélküli segélyhez a gyár által adandó kiegészítés kiterjesztése, kártalanitás azon munkások résére, akik számlára nincs egész heti munka, a hosszú idő óta dolgozó munkások senioritásának fokozott védelme, továbbá a túlórák korlátozása, nehogy több szakmunkást tegyenek le a munkából, a jelenlegi hétnél több fizetett ünnepnap, a nyugdijak és egészségügyi biztosítás javítása, az utóbbinak a nyugalomba vonult munkásokra való kitérjesztésével, stb., stb.

Kennedy elnök tEtnácsadói oly sin béremelésre gondolnak, amely fokozott termelési eredményben találja meg fedezetét. Ennek szerintük három százalékos emelés illetve 1 0—1 2 cent órabér emelés felelne meg, beleértve a kedvezmény feljavításokat is. A jelenlegi átlagos órábér $3.28.

A gyárak szempontjai

A gyárak részéről ezúttal is R. Conrad Cooper, a U. S. Steel ügyvezető alelnöke vezeti a tárgyalásokat. Kijelentette, hogy az állásbiztonság fokozása kérdésében még nincs megegyezés, de elismeri a kérdés nagy fontosságát. A gyárak, úgymond, készek a legjobb együttműködésre a pro blemák megoldása érdekében.

De, teszik hozzá a gyársik képviselői bizonyos kérdéseket nem lehet szemelől téveszteni, mint például a bel- és külföldi versenyképesség szempontját, a tavalyi nyereség alacsonyságát és azt a tényt, hogy eiz acél árát három co félév óta nemi emelték.---------------ooo--------------FURCSA VALÓKERESET

Tizenkét éves állatid cmitói karrierje alatt a 29 éves cagney-i (Ohio) Helene Hudson! negyvenkilencszer ha apták meg a gon dozására bízott vadállatok. Helene Hudson most válókeresetet nyújtott be férje ellen, aki egy viharos csók közben beleharapott az orrába. ,

— El kellett tűrnöm eddig 49 vadállat-harapást, hiszen ez a foglalkozásommal járó veszély J —, mondta az állatidoomámő —, de az már egy kicsit sok, hogy ötvenedszer éppen a férjem haí»pj*n m«f« •

j ROMNEY POLITIKAI CÉLJAI

George Romney, az American Motor Co. elnöke február 10-ér tartott sajtókonferenciáján közölte, hogy novemberben republikánus programmal jelölteti ma- I gát Michigan állam kormányzójául. Nem cáfolta meg, hogy cset, leg I 964-ben republikánus elnökjelöltségre pályázik.

Mint megirtuk, Romney azzal tűnt fel legutóbb, hogy egyedül ( a nagy autógyári vezetők között, ez autóipari kollektív szerződési tárgyalásokon nyereségrészesedésben (profit sharing) ál'apodott meg a munkásokkal. Hir szerint a kaliforniai kormányzó! ságra pályázó Nixon volt alelnök | támogatja elnökjelöltségét.

I Nagy üzleti sikereket ért el ! különösen compact autókban, poj litikai érdemei azonban nem ismeretesek és feltűnést kelt, hogy a legnagyobb televíziós állomások ; és napilapok mily rendkívüli mértékben állnak publicitásukkal a milliómos autógyároos rendelke- I zésére.

Romney egv televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy nem j akar kimondott rártpolitikus lenni, hanem általában a polgárok érdekét kívánja képviselni. — Szerinte az a baj, hogy a republikánus párt túlságosan az üzletemberek pártja, a demokrata párt pedig túlságosan jóban van a munkásággal (Ez hiba? Szerk.)

Romney ellenjelöltje Swainson jelenlegi demokrata kormányzó lesz.

• *%t ■ ' —..i —

AZ ELNÖKNÉ PÁRISI KOSZTÜMJEI

Clara Boothe Luce, a sok milliós épldányszémban megjelenő Life képes hetílan elnökének felesége, aki korábban Connecticut állam parlamenti 'mek tagja és az Eisenhower adminisztráció alatt az Egyesült Államok olaszországi nagykövete volt, az amerikai sajtóban kifogásolja Jacqueline Kennedy, az elnök feleségének párisi ruha-vásárlásait. i

Azt kívánja, hogy Jacqueline Kennedy amerikai ruhákban járjon, melyeket amerikai tervezők és amerikai munkáskezek kész’tenek. Fogadja meg az elnökné férjének beiktató beszédében kifejezett intelmét: ‘‘Támogassunk

mindent, amit lutzánik tud nyújtani nekünk I”-----onn—

CICOGNAN1 BÍBOROS HALÁLA

Gaetano Cigognani bíboros, vatikáni diplomata a Rítusok Szt. KongregációjánEik prefektusa 80, éves korában elhunyt Romában.

Fivére volt Amiotó Cicognani biboros, vatikáni államtitkárnak, aki évtizedeken át volt a Szentszék delegátusa az Egyesült Államokban .

I Kennedy elnök és Macmillar j angol miniszterelnök február 7-ér i jegyzéket intéztek Kruscsevhez, I melyben - régebb idő óta Génibe, március 14-re összehívott leszerelési konferenciával kapcsolatosan igen határozott hangor jelentik ki, hogy a billiókat ! emésztő fegyverkezési versen> : megállítására szerfölött szüksé! gesnek látják ezt a konferenciái i és azon a meghívott 18 ország i kü.ügyminisztereinek mindent el i kell követniük, hogy megegyezés- i re jussanak.

í Kennedy és Macmillan a jegy: zékben hangoztatják, hogy sze: mélyileg is a minden lehető erö| feszítést meg akarnak tenni a konferencia sikere érdekében s hogy a külügyminiszterek addig nem zárhatják le a konferenciát, 1 amig tényleges eredményt nem értek el.

Ravasz fogás

Kruscsev válasza február I 1 -én érkezett meg a Fehér H 'zba cs az angol külügyi hivatalba és Kennedy és Macmillan fogadkozásába kapaszkodva, azt találja a legjoohbnak a konferencia sikeres sége szempontjából, ha azon mind a 18 ország államvezctője résztvesz,

Kruscsev hasonló szövegű jegyzéket intézett a többi tizenöt ország á'lamvezetőjéhez is. A meghívott országok között vannak a Szovjeten krvül a Szovjetblokk országok részéről Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária, másrészről USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Brazília, Mexico, Egyptom, India, Burma, Svédország és Ethiopia.

A jegyzék nem ellenséges hangú, nem tesz javaslatokat a leszerelés mikéntjére nézve, a nukleáris bomba-kisérletek beszüntetése kérdését pedig nem is érinti. Azzal kardoskodik csúcskonferencia mellett, hogy ily életfontosságú ké.dést nem lehet bürokratákra bízni, hanem az államfőknek kell megoldaniok.

(Kennedy elnök a február 7-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy február folyamán eldönti, hogy újból megkezdjük e a földfeletti bomba kísérleteket is. A kísérletek beszüntetésére csak olyan szerződést hajlandó kötni, amelyben a Szovjet nemcsak arra ad garanciákat, hogy nem fog kísérleteket végrehajtEmi, hanem arra is, hogy nem is készül ily kísérletekre.)

Washington azonnal érintkezésbe lépett Londonnal s mindKruscsev csúcskonferenciára hivja Kennedy elnököt és 16 más államfőt

i két oldalról megállapítható, hogy i a leszerelési csúcskonferencia javaslatot hűvösen fogadták. Ken• nedy elnök eddig, mint elődei is, azt hangoztatta, hogy csúcskonferenciának csak akkor van értelme, ha előzőleg egy külügyminiszteri konferencián kiderül, hogy biztosan lehet számítani bi-'

; zonyos mérvű eredményességére. Az elnök fenntartja ezt az állás- 1 pontját és amellett van, hogy a , konferencián csak a külügyminisz' terek vegyenek részt s csak ha a j tárgyalások eredményesek, jöjjön létre később a csúcskonferencia.

j Valószínű azonban, hogy Kruscsev azon setben is elmegy a genfi konferenciára, ha Anglia és USA csak külügyminiszterével képviselteti magát s ez esetben a : konferencia Kruscsevnek különösen előnyös propaganda fórumul szolgálna. Ekként a nyugati szövetségesek részére, akik február 7-i jegyzékükben annyira exporálták magukat egy leszerelési konferencia szükségessége mellett, kényes volna a kategoorikus I visszautasítás és eiz eddigiek sze- I rint válaszukban nyitva fogják ■ hagyni eiz ajtót egy esetleg junius elején tartandó csucskonferenciá-I ra‘

Washingtonban azért is alkalmatlannak tartják a 18 államfő csúcskonferenciáját mert ha valamennyien részletes beszédekben fejtenék ki álláspontjukat s beszédeikről vita indu’na meg, hetekig is eltartana, símig lényeges tárgyalásokra kerülne a sor, Kennedy elnök pedig ily hosszú időre nem maradhat távol az országtól.

Kruscsev a living 1 roo műnk ban?

A “kulturcsere" egyezmény megujitása kapcsán nehány hét előtt felmerült az eszme, hogy Kennedy elnök és Kruscsev rendszeresen negyedórát beszéljenek egyes kérdésekről a másik ország televízióján. A N. Y. Times feb.

1 I -i jelentése szerint elz erről szóló egyezség valószinüneg látszik. Félórás showról van szó, amelyből negyedórát Kennedy, negyedórát Kruscsev beszélne. — Hir szerint az első show március közepe körül esedékes. A Szovjetben Kennedy beszélne előbb s aztán Kruscsev válaszolna. az USA-ban pedig fordítva»

Reméljük, hogy a terv meghiúsul és Kruscsev demagógiáit nem engedik be az amerikai polgári családok living roomjaiba, hogy ott hirdethesse eiz individualista j világ lelki aláaknázásának tanait.

A legnagyobb naivitás volna, ha kormányunk lépre menne ennek a manővernek és segédkezet nyújtaná, ahhoz, hogy Kruscsev saját személyében házhoz szállíthassa az amerikai életrend elleni propagandáját.---------------ooo

NEM VOLT MERÉNYLET HAMMARSKJÖLD REPÜLŐKATASZTRÓFÁJA

A rhodesiai kormány által kiküldött vizsgáló bizottság megállapította, hogy Dagh Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek tragikus végű főtitkára nem merény- / let áldozata lett a kongoi fronton, hanem a katasztrófa a gép svéd pilótája hibájából következett be.

Az E. N. öttagú bizottságot küldött ki, amely a rhodesiai vizsgálattól függetlenül fogja kivizsgálni a katasztrófa okát.----------------OOO---------------UJ A NAP ALATT . ..

Egy japán cég olyan hőmérőt készített, amelyben egy elektróda mihelyt érintkezésbe kerül a bőrfelület bármely pontjával rzonnal jelzi a pontos hőmérsékletet. Az újfajta hőmérővel csalni ntmi Ithah ^

szó arról, hogy hivatalos katonai titkok elárulásáért felelősségre akarnák vonni.

"Ráadásul" a német kommunisták szabadon bocsájtották Frederic Pryor new yorki egyetemi hallgatót, aki öt hónap óta volt fogva gazdásági kémkedés gyanúja alatt. Mindketten egészségesek.

A légkör negenyhült

A Szovjet álszenteskedve nem is említi Abel nevét és nem beszél cseréről, hanem csupán azt közölte, hogy Powerst a két ország közti "kapcsolatok megjavítása érdekében” bocsájtotta szabadon.

A Kennedy kormány csupán úgy tekinti a cserét, mint a Nyugat és Kelet között a hideg háború enyhítésére folyó kísérletek egyik epizódját, nem pedig mint egy diplomáciai frontáttörést vagy a Nyugat é3 Kelet közti viszony valamely nagvobb eredményét. Washington felfogása szerint a helyzet veszélyessége nem «•őkktnt,

Február 10-én egy berlini hi don kicserélték az utolsó idők legtöbbet emlegetett két kém ügyének főszereplőjét, Francis Gary Powerst, az oroszok áltrl 1960 május l-én Szovjet terület felett lelőtt U-2 kém repülőgépnek pilótáját és Rudolf Abel orosz ezredest, a Szovjetnek sok éven át Brooklynben álnév alatt működött hírhedt mesterkémét.

Powers már visszatért USA-ba és találkozott feleségével és rokonaival, de eddig még nem engedték meg, hogy a sajtónak nyilatkozzáék. .

Hős vagy ügyetlen katona?

A Central Intelligence Service kihallgatja Powerst és a szenátus külügyi bizottsága is pontos felvilágosításokat fog kérni tőle az U-2 gép lelővetésének körülményeiről. Tudni akarják, hogy az oroszok tényleg 80,000 láb magasságból lőtték le s mely titkok elmondását kényszeritették ki tőle? Válaszaitól függ, hogy hősnek vagy pedig olyan katonának tekintik, akinek nem sike-ült elvéfenti« » parancsét) Eddig nine*

KICSERÉLTÉK FRANCIS POWERST ABELÉRT