Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-16 / 7. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. Volume 40-ik Évfolyam 7-ik szám Official Organ of the Elungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám, ára 10 cent AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1870”. BETHLEHEM, PA„ 1962 FEBRUÁR 16 NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 SZEMBE KELL NÉZNI a “Lá­tóhatár” körüli, magyar Írói cso­port minden AmerJta-ellenes érvével, nem lehet hagyni, hogy azt higgy jók nekik van igazuk! Horváth Béla, Vámos Imre, Ma­jor Robert és társaik nem közön­séges, hivatásos propagandisták s nem lehet tőlük megragadni, hogy hisznek, abban amit mon_anak, akármennyire is nem volt mó­dunkban hallani e nézeteiket, amig az Amerika állal alapított Free Europe igénybe vette intel­lektuális szolgá.ataikat. E kése­delem kétségtelenül szépséghibá­nak látszik, de amit mondanak, művelten és tehetségesen mond­ják és nem megoldás, hogy agyon hallgassuk, a “némaság összees­küvésével ’ sújtsuk őket, mert hátha mégis megtéríthetők és mert miért menjünk el vállvono­­gatva, szótlan a még oly intelli­gens érvelésük mellett, amikor reájuk tudunk cáfolni? Most érkezett meg a Látóhatár legújabb száma Münchenből, ahonnan szétküldik a vastag iro­dalmi és politikai folyóiratot a szél.ózsa minden irányába, ahol ;sak magyar értelmiségiek szülő­földjüktől távol, de tőle lélekben el nem szakadva élnek. Sajnos, ez az uj szóim is főleg az Egyesült államok elfogult, többnyire egy­oldalú bírálatával van tele, mint íz előbbi, amelynek Ame.ika­­bántó tendenciáit itt múlt héten smerettük. — A kommunizmus ellen pedig nem harcol a lapnak e száma sémi, sőt olvashatunk benne egy Huysmans idézetet, Mnely azt állítja, oogy ‘‘jó gaz­dag nincs, mert ha jó lenné, már régén nem lenne gazdag". Ez már több, mint kommuniz­mus,, s sokon a francia anarchista mondásával, aki sze int “a ma­­íántulajdon lopás”. Micsoda pu­­itanista őrület ilyent áLitani, mondani is felesleges. Ha a sze­rénységet az emberi jcs'g krité­­iumának fogadnánk el, egyértel­mű volna az összes társadalmi •endszerek erkölcsi csődjével, mert még a kommunista állam capitalista rendszerben is, amely jolitikai és gazdasági vezetőit' tránylag igen jól fizeti, nagysz_m­­ran vannak tehetős, gazdag em­berek, ha a tömegeknek maguk-1 iák örök állami függőség, mun­­cára kényszerült proletár mivolt s a sorsa. . . , A szegénység nemi erény sem .'állási, sem társadalmi tekintet­­jen, hanem balsors és az emberi óság szempontjából az eszményi ársadalmi rendszer az, amely lem áll gazdagokból és szegé­lyekből, a gazdagok nem a sze­rények bőrére gazdagok, hanem mindenkinek megadatik a lehető­leg, hogy ne legyen szegény, ha­lom tudásával, munkáj ával fel­­smelkedihessék a polgári életvi­­zonyok színvonalára, miként azt i polgári népjóléti állam eszmé­ének hivői vallják és cé ként kő­­rétik, több közt itt a USA-ban is. * * * ! HORVÁTH BÉLA és Vámos mre azonban a Látóhatár leg­­íjabb száma élén közölt “A ársadalom” cirniü 16 oldalas kö­­ös tanulmányukban a LSA-ról zt Írják: “Ha egy társadalomból kivész z erkölcs, ha már senki sem hi­­zi azt, amit nyilvánosan és hi­­■atalosan hitvallásnak és közer­­ölcsnek mondanak, akkor szük­­égszerüen kell elsorvacnia a tár­­adalom létét fennta.tó ei őrnek, elsősorban ez a mag_, aráza.a an­ale, hogy az amerikai vezetés latt álló nyugati világ miére nem ttd egy lelkesítő emberi eszmét lőteremteni magából. Ez a ma­­yarázata annak, hogy miért em tud egy érvényes politikai oncepciót kialakítani, de sőt lég a politikai kezdeményezés is íindenütt kicsúszott a kezéből. ‘‘Itt még egy ötletre sem telik, lolitikájuk abból az öncsalásból 1L hogy minden igy fog marad­it ahogy van; politikájuk abból II. hogy anathcmával sújtják a neonfény szennyes civilizációjá­nak bírálóit, akik késégbeesetten látják ennek az erkölcstelen tár­sadalomnak a végzetét. Minket a nagyiparosok lapja ‘‘gelernte Kulturpessimisten und skept.ker"­­I rek nevez, ök vidámak és derü- i látók, mert az üzlet egyelőre jól megy, noha nyitott szemmel me­netelnek a romlásba”. Micsoda .nagyotmondások és i olcsó általánosítások! 1 yeneket a kommunisták és fascist'k szoktak mondani Amerika- gyűlöletükben és hirdetnek lapjaikban és sutto­gó propagandájukban még Amc­­! rikában is. Az “amerikai vezetés alatti nyugati társadalomból” nem veszett ki az erkölcs. Aki ezt állítja, épp úgy elveti a su’ykot, ( mint aki azt akarja elhitetni Ame­rikáról, hogy már senkisem hiszi, almit nyilvánosan és hivatalosan hitvallásnak és közerkölcsnek mood. Horváth és Vámos nem éltek Amerikában s messzelátóju-j k.at nyilván nem valamely elfogu­latlan embertől kérték kölcsön. . . Félünk, Horváthék túlságos köny­­nyen és előszeretettel dőltek be az ezirányu szélső jobboldali és szélső baloldali gyü.ölet propa­gandának és következésképen az a megállapításuk sen hely tál- í ló, hogy ezért szüksé-szerűen kell! elsorvadnia a társadalom fenn-! tartó erőknek. Ez sablonos frázis. Amerikába nem sorvad óznak a társadalom fenntartó erők, mi-, több minden óhazai magyarnak legyen mondva, ahogy a társad»-1 lom fenntartó erők helyzete javul és ahogy fejlődik. . . Ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy itt már min­den fenékig tejfel. Ellenkezőleg sokan, milliók és mil.iók va-j gyünk, akik további nagy szociá­lis haladást ta.tunk szükségesnek, a nagy históriai óra parancsának. * * * I NEM IGAZ, hogy Amerika nem tud egy lelkesítő emberi esz­mét előteremteni magából. I De itt is különfélék az emberek és nem lehet sommásan Ítélkezni felettük. Józán, kulturális Ítélet­tel nem lehet kollektív felelős­ségi alapon Ítélkezni felettük. Ittj is vannak rövidlátó, túlságosanj önző emberek és vannak előrelá-j tó, népbarát emberek, akik az országon belül politikai harcban állnak egymással. Mindkét cső- i port az egyéni szabadság hive a politikai, gazdasági és egyéb társadalmi életben. Mindketten az amerikai életrend alapján á.lnak, de az utóbbiak szociális indivi­dualizmust akarnak, ezzel akar­ják erkölcsileg korszerűsíteni, tö­kéletesebbé tenni a hagyomá­nyos amerikai életformát. Az amerikai életforma és a társadalmi felelősség összetételét, szintézisét akarják kiépíteni. Ezt jelezte már F. I). Roosevelt New Dealje a maga népjóléti ujitásai­­val, union- és munkásbaiátságá­­val, a kisember bajai gondjai iránti segítőkész fogékonyságával| s Amerika legjobbjai számos po-| lírikusa, szociológusa, Írója, tu­dósa, unionistája és mindazon, nemes erkölcsi alapon álló fiái és leányai, vallják a gazdasági sza­badság elvét, de egyben azt is, hogy őrzői vagyunk tes.vé-ünk­­nek: vallják a társadalmi felelős­ség erkölcsi köte.ességét is. Vallják már bölcs politikai elő­relátásból is és mert tudják, hogy jó bérekkel és jó népjóléti törvé­nyekkel leghatásosabban lehet harcolni a kommunista államka­pitalizmus szájbefogo, terroriszti­­kus politikai d.klaturája és bén diktáló monopóliuma ellen s a‘ polgári népjóléti állam együtt tudja nyújtani a szabadságot a népjóléttel, sőt a vagyongyűjtés alkáliméival, ami emberi jog s nem bűn és ellene senkinek sem lehet kifogása, ha mindenki szá- 1 mára mégvan a polgári é.etszin­­vonal lehetősége, amelyet az osztályok közös észszerű és em­berséges méltányossága biztosit. Amerika igenis tudott egy “lel- ; kesitő emberi eszményt” előte­remteni magából, A szabadság is- a népjólét összetétele ez az esz.ru r f bár, ismételjük, vannak gátit -j ellenfelei, akik nem látnak továbl t ez orruknál és nem akarnak tu ; domást venni arról, hogy csal- ezzel lehet szellemi téren győzel- üresen megvívni azt a nagy vi 1 lágnézeti mérkőzést a kommuniz- mussal, ami most szinrekeiül e vi.ágtörténelem színpadán, aí 3 eszmének vannak és lesznek ki- i váló harcos vezetői és sok mii : liós, öntudatos tömegei és égé- i szén biztos, hogy mindem nehéz- ség és akadékoskodás dacára,- ennek a kommunista államkapita­­; lista terror messianizmust tárgy­talanná cs elavulttá tevő, humá­t nus eszmének legjobb rendszer­­, | ként való megvalósulása felé ha­• lad Amerika és a Nyugat számos , más országa is. A tempo lehetne i gyorsabb, de a cél biztos, mert : különbem Kruscsevék tényleg el-I temetnek bennünket. ■ i Amerika és nyugati országok ■ ' igenis kialakítanak egy "érvényes politikai koncepciót” és ezt csak • az nemi látja meg, akinek ideg­­: nyugalmát megrentotta az elfo- i gultság és a szélsőséges irányza­• toktól átragadt, általánosító haj t lám. i ,j * « • II “FEHÉR-FEKETE” propagan­•! da stilus szerinti, Amerika ellenes ! ccsárlás az idézet többi része és . d. kongresszusi választások ered­ményei szerint legalább annyian vannak, akik nem hiszik, hogy ■ i “minden igy fog maradni", ha­nem hisznek abban, hogy eiz | amerikai életrend és a társadalmi felelősség egészségesen kiegészít­hetik egymást úgy, hogy egyik se szenvedje komoly k’rát. Maga | Knnedy elnök is azzal kerü t az államfői polc.a, hogy azt hirdet­te, hogy “America must move again”, folytatni kell Roosevelt | és Truman népbarát politikáját, de rajta kívül sok, még ihletet­­tebb népbarát politikusa is van I Amerikának, akiknek vetés«, is beérik, talán előbb, mint Hor­váthék és Amerika többi leki­csinylői gondolják. . . “Fehér-fekete" beállítás, hogy ; Amerikának még egy ötletre sem j telik, ellenben “a Szó v j e tűni ónak i sikerült mindenütt előretö mié, magához ragadnia a polit kai kez­deményezést, amellyel szemben a Nyugat tanácstalanul áll”, stb. A Marshall terv sem volt ép­pen egészen ötlettclen és Ameri­ka azóta is tett egyetmíst az el­maradt országok és a kommuniz­mustól fenyegetett népek érdeké­ben. Voltak tévedései, kudarcai is, de a Szovjet sem produkált mindig csak zseniális dolgokat és j helyzete sokkal könnyebb, mint Amerikáé, mert offenzivában van cs demagógia dolgában lehetősé­gei úgyszólván korlátlanok. . . Amerika atomivilágháborutól való félelmében defnzi .ára, fcl­­tartóztatási politikára törekszik s e tekintetben egyes országokban ! munkája nem is maradt egészen ! sikertelen. Horváthék jobban tennék, ha sziwel lélekkel támo­gatnák azokat az amerikaikat, akik a kruscsevi demagógia vak- 1 merő, csalárd Ígérgetéseivel szem­ben komolyan és becsületesen akarják a szabad polg'ri népjó­léti állam megvalósulását Ame-! rikában, éoo úgy minit a világ j többi részeiben. De várhatjuk e Horváthék ki­­gyógyulását a Szovjet iránti nagy kíméletből, amikor többi közt ilyeneket olvashatunk a legújabb számban arról, hogy Amerikában miért ellenzik az általános lesze­relést: I "Egy amerikai újságíró meg­kérdezte a Columbia-Egyetem professzorát, Careyt, az egyik legnevesebb amerikai közgazda­­sági szakértőt, hogy mi történ­nék, ha csakugyan elfogadnák Kruscsev javaslatát az általános leszerelés tekintetében és “kitör­ne” a béke. A nagy tudós gond­terhelten nézett a kérdező újság­íróra és ezt mondotta neki: “Én nem hiszek abban, hogy esélyünk (Folytatás a 4-ik oldalon) MEGKEZDŐDTEK AZ ACÉLIPARI TÁR­GYALÁSOK David J. McDonald, az acél ipari munkások unionjának elnö ke és a tizenegy legnagyobb acél­gyár, köztük a Bethlehem Stee képviselői a kormány azon kivan­­rága figyelembe vételével, melj szerint a gazdasági élet szilárd­sága szempontjából a junius 30- án lejáró kollektiv szerződés .megujitása mielőhbre kivánatos szerdán, február 14-én Pitts­­burghban megkezdték az ezirányu I tárgyalásokat. E'ső követelés az állásbiztonság Megelőzően Goldberg munka­ügyi államtitkár kezdeményezésé­re Kennedy elnök a union Pitfs­­burgbhan ülésező 170-es nagy­­bizottságához e3 a gyárak képvi­seletéhez táviratot intézett, mely­ben a tárgyalásokat gyors meg­kezdését sürgette. Kenn ed v a feb. 7-i sajtókonferenciáján közölte, hogy személyes érintkezésben is állt eziránt a gyárak és a union vezetőivel. A union háromnapos konfe­renciájáról kiadott közlemény az állásbiztonságra helyezi a fősulyt és csak másodsorban beszél bér­emelésről, anélkül, hogy a kívánt emelés nagyságot megnevezné. A rövidebb munkahétről csak meg­emlékezik, mint “a munkanélkü­liség kérdésének Végső megoldá­sáról." I A union követelései A union tárgyalási Programm ja sem említi mekkora béremelést akarnak, de egy csomó kedvez­mény javítási Kívánságot említ, mint a jelenlegi munkanélküli se­gélyhez a gyár által adandó ki­egészítés kiterjesztése, kártalani­­tás azon munkások résére, akik számlára nincs egész heti munka, a hosszú idő óta dolgozó mun­kások senioritásának fokozott vé­delme, továbbá a túlórák korlá­tozása, nehogy több szakmunkást tegyenek le a munkából, a jelen­legi hétnél több fizetett ünnep­nap, a nyugdijak és egészségügyi biztosítás javítása, az utóbbinak a nyugalomba vonult munkásokra való kitérjesztésével, stb., stb. Kennedy elnök tEtnácsadói oly sin béremelésre gondolnak, a­­mely fokozott termelési ered­ményben találja meg fedezetét. Ennek szerintük három százalékos emelés illetve 1 0—1 2 cent órabér emelés felelne meg, beleértve a kedvezmény feljavításokat is. A jelenlegi átlagos órábér $3.28. A gyárak szempontjai A gyárak részéről ezúttal is R. Conrad Cooper, a U. S. Steel ügyvezető alelnöke vezeti a tár­gyalásokat. Kijelentette, hogy az állásbiztonság fokozása kérdésé­ben még nincs megegyezés, de elismeri a kérdés nagy fontossá­gát. A gyárak, úgymond, készek a legjobb együttműködésre a pro blemák megoldása érdekében. De, teszik hozzá a gyársik képvi­selői bizonyos kérdéseket nem le­het szemelől téveszteni, mint pél­dául a bel- és külföldi versenyké­pesség szempontját, a tavalyi nyereség alacsonyságát és azt a tényt, hogy eiz acél árát három co félév óta nemi emelték.---------------ooo--------------­FURCSA VALÓKERESET Tizenkét éves állatid cmitói karrierje alatt a 29 éves cagney-i (Ohio) Helene Hudson! negy­venkilencszer ha apták meg a gon dozására bízott vadállatok. He­lene Hudson most válókeresetet nyújtott be férje ellen, aki egy viharos csók közben beleharapott az orrába. , — El kellett tűrnöm eddig 49 vadállat-harapást, hiszen ez a foglalkozásommal járó veszély J —, mondta az állatidoomámő —, de az már egy kicsit sok, hogy ötvenedszer éppen a férjem ha­­í»pj*n m«f« • j ROMNEY POLITIKAI CÉLJAI George Romney, az American Motor Co. elnöke február 10-ér tartott sajtókonferenciáján kö­zölte, hogy novemberben republi­kánus programmal jelölteti ma- I gát Michigan állam kormányzó­jául. Nem cáfolta meg, hogy cset­­, leg I 964-ben republikánus elnök­jelöltségre pályázik. Mint megirtuk, Romney azzal tűnt fel legutóbb, hogy egyedül ( a nagy autógyári vezetők között, ez autóipari kollektív szerződési tárgyalásokon nyereségrészese­désben (profit sharing) ál'apo­­dott meg a munkásokkal. Hir szerint a kaliforniai kormányzó­­! ságra pályázó Nixon volt alelnök | támogatja elnökjelöltségét. I Nagy üzleti sikereket ért el ! különösen compact autókban, po­­j litikai érdemei azonban nem is­meretesek és feltűnést kelt, hogy a legnagyobb televíziós állomások ; és napilapok mily rendkívüli mér­­tékben állnak publicitásukkal a milliómos autógyároos rendelke- I zésére. Romney egv televíziós nyilat­kozatában kijelentette, hogy nem j akar kimondott rártpolitikus len­ni, hanem általában a polgárok érdekét kívánja képviselni. — Szerinte az a baj, hogy a republi­kánus párt túlságosan az üzletem­berek pártja, a demokrata párt pedig túlságosan jóban van a munkásággal (Ez hiba? Szerk.) Romney ellenjelöltje Swainson jelenlegi demokrata kormányzó lesz. • *%t ■ ' —..i — AZ ELNÖKNÉ PÁRISI KOSZTÜMJEI Clara Boothe Luce, a sok mil­liós épldányszémban megjelenő Life képes hetílan elnökének fe­lesége, aki korábban Connecticut állam parlamenti 'mek tagja és az Eisenhower adminisztráció alatt az Egyesült Államok olaszországi nagykövete volt, az amerikai saj­tóban kifogásolja Jacqueline Ken­nedy, az elnök feleségének párisi ruha-vásárlásait. i Azt kívánja, hogy Jacqueline Kennedy amerikai ruhákban jár­jon, melyeket amerikai tervezők és amerikai munkáskezek kész’te­­nek. Fogadja meg az elnökné férjének beiktató beszédében ki­fejezett intelmét: ‘‘Támogassunk mindent, amit lutzánik tud nyújta­ni nekünk I”-----onn­­— CICOGNAN1 BÍBOROS HALÁLA Gaetano Cigognani bíboros, vatikáni diplomata a Rítusok Szt. KongregációjánEik prefektusa 80, éves korában elhunyt Romában. Fivére volt Amiotó Cicognani biboros, vatikáni államtitkárnak, aki évtizedeken át volt a Szent­szék delegátusa az Egyesült Álla­mokban . I Kennedy elnök és Macmillar j angol miniszterelnök február 7-ér i jegyzéket intéztek Kruscsevhez, I melyben - régebb idő óta Géni­be, március 14-re összehívott le­szerelési konferenciával kapcso­latosan igen határozott hangor jelentik ki, hogy a billiókat ! emésztő fegyverkezési versen> : megállítására szerfölött szüksé­­! gesnek látják ezt a konferenciái i és azon a meghívott 18 ország i kü.ügyminisztereinek mindent el i kell követniük, hogy megegyezés- i re jussanak. í Kennedy és Macmillan a jegy­­: zékben hangoztatják, hogy sze­­: mélyileg is a minden lehető erö­­| feszítést meg akarnak tenni a konferencia sikere érdekében s hogy a külügyminiszterek addig nem zárhatják le a konferenciát, 1 amig tényleges eredményt nem értek el. Ravasz fogás Kruscsev válasza február I 1 -én érkezett meg a Fehér H 'zba cs az angol külügyi hivatalba és Kennedy és Macmillan fogadko­zásába kapaszkodva, azt találja a legjoohbnak a konferencia sikeres sége szempontjából, ha azon mind a 18 ország államvezctője résztvesz, Kruscsev hasonló szövegű jegy­zéket intézett a többi tizenöt or­szág á'lamvezetőjéhez is. A meg­hívott országok között vannak a Szovjeten krvül a Szovjetblokk országok részéről Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Bul­gária, másrészről USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Ka­nada, Brazília, Mexico, Egyptom, India, Burma, Svédország és Ethiopia. A jegyzék nem ellenséges hangú, nem tesz javaslatokat a leszerelés mikéntjére nézve, a nukleáris bomba-kisérletek be­szüntetése kérdését pedig nem is érinti. Azzal kardoskodik csúcs­konferencia mellett, hogy ily élet­­fontosságú ké.dést nem lehet bü­rokratákra bízni, hanem az állam­főknek kell megoldaniok. (Kennedy elnök a február 7-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy február folyamán eldönti, hogy újból megkezdjük e a föld­­feletti bomba kísérleteket is. A kísérletek beszüntetésére csak olyan szerződést hajlandó kötni, amelyben a Szovjet nemcsak arra ad garanciákat, hogy nem fog kísérleteket végrehajtEmi, hanem arra is, hogy nem is készül ily kísérletekre.) Washington azonnal érintke­zésbe lépett Londonnal s mind­Kruscsev csúcskonferenciára hivja Kennedy elnököt és 16 más államfőt i két oldalról megállapítható, hogy i a leszerelési csúcskonferencia ja­vaslatot hűvösen fogadták. Ken­­• nedy elnök eddig, mint elődei is, azt hangoztatta, hogy csúcskon­ferenciának csak akkor van értel­me, ha előzőleg egy külügymi­niszteri konferencián kiderül, hogy biztosan lehet számítani bi-' ; zonyos mérvű eredményességére. Az elnök fenntartja ezt az állás- 1 pontját és amellett van, hogy a , konferencián csak a külügyminisz­­' terek vegyenek részt s csak ha a j tárgyalások eredményesek, jöj­jön létre később a csúcskonferen­cia. j Valószínű azonban, hogy Krus­csev azon setben is elmegy a genfi konferenciára, ha Anglia és USA csak külügyminiszterével képviselteti magát s ez esetben a : konferencia Kruscsevnek különö­sen előnyös propaganda fórumul szolgálna. Ekként a nyugati szö­vetségesek részére, akik február 7-i jegyzékükben annyira expo­­rálták magukat egy leszerelési konferencia szükségessége mel­lett, kényes volna a kategoorikus I visszautasítás és eiz eddigiek sze- I rint válaszukban nyitva fogják ■ hagyni eiz ajtót egy esetleg junius elején tartandó csucskonferenciá-I ra‘ Washingtonban azért is alkal­matlannak tartják a 18 államfő csúcskonferenciáját mert ha vala­mennyien részletes beszédekben fejtenék ki álláspontjukat s be­szédeikről vita indu’na meg, he­tekig is eltartana, símig lényeges tárgyalásokra kerülne a sor, Ken­nedy elnök pedig ily hosszú időre nem maradhat távol az országtól. Kruscsev a living 1 roo műnk ban? A “kulturcsere" egyezmény megujitása kapcsán nehány hét előtt felmerült az eszme, hogy Kennedy elnök és Kruscsev rend­szeresen negyedórát beszéljenek egyes kérdésekről a másik ország televízióján. A N. Y. Times feb. 1 I -i jelentése szerint elz erről szóló egyezség valószinüneg lát­szik. Félórás showról van szó, amelyből negyedórát Kennedy, negyedórát Kruscsev beszélne. — Hir szerint az első show március közepe körül esedékes. A Szov­jetben Kennedy beszélne előbb s aztán Kruscsev válaszolna. az USA-ban pedig fordítva» Reméljük, hogy a terv meghiú­sul és Kruscsev demagógiáit nem engedik be az amerikai polgári családok living roomjaiba, hogy ott hirdethesse eiz individualista j világ lelki aláaknázásának tanait. A legnagyobb naivitás volna, ha kormányunk lépre menne ennek a manővernek és segédkezet nyújtaná, ahhoz, hogy Kruscsev saját személyében házhoz szállít­hassa az amerikai életrend elleni propagandáját.---------------ooo NEM VOLT MERÉNYLET HAMMARSKJÖLD REPÜLŐ­­KATASZTRÓFÁJA A rhodesiai kormány által ki­küldött vizsgáló bizottság megál­lapította, hogy Dagh Hammar­skjöld, az Egyesült Nemzetek tra­gikus végű főtitkára nem merény- / let áldozata lett a kongoi fronton, hanem a katasztrófa a gép svéd pilótája hibájából következett be. Az E. N. öttagú bizottságot küldött ki, amely a rhodesiai vizsgálattól függetlenül fogja ki­vizsgálni a katasztrófa okát.----------------OOO---------------­UJ A NAP ALATT . .. Egy japán cég olyan hőmérőt készített, amelyben egy elektró­da mihelyt érintkezésbe kerül a bőrfelület bármely pontjával rzonnal jelzi a pontos hőmérsék­letet. Az újfajta hőmérővel csalni ntmi Ithah ^ szó arról, hogy hivatalos kato­nai titkok elárulásáért felelősség­re akarnák vonni. "Ráadásul" a német kommu­nisták szabadon bocsájtották Fre­deric Pryor new yorki egyetemi hallgatót, aki öt hónap óta volt fogva gazdásági kémkedés gya­núja alatt. Mindketten egészsége­sek. A légkör negenyhült A Szovjet álszenteskedve nem is említi Abel nevét és nem be­szél cseréről, hanem csupán azt közölte, hogy Powerst a két or­szág közti "kapcsolatok megja­vítása érdekében” bocsájtotta szabadon. A Kennedy kormány csupán úgy tekinti a cserét, mint a Nyu­gat és Kelet között a hideg hábo­rú enyhítésére folyó kísérletek egyik epizódját, nem pedig mint egy diplomáciai frontáttörést vagy a Nyugat é3 Kelet közti vi­szony valamely nagvobb eredmé­nyét. Washington felfogása sze­rint a helyzet veszélyessége nem «•őkktnt, Február 10-én egy berlini hi don kicserélték az utolsó idők legtöbbet emlegetett két kém ügyének főszereplőjét, Francis Gary Powerst, az oroszok áltrl 1960 május l-én Szovjet terület felett lelőtt U-2 kém repülőgép­nek pilótáját és Rudolf Abel orosz ezredest, a Szovjetnek sok éven át Brooklynben álnév alatt működött hírhedt mesterkémét. Powers már visszatért USA-ba és találkozott feleségével és roko­naival, de eddig még nem enged­ték meg, hogy a sajtónak nyilat­­kozzáék. . Hős vagy ügyetlen katona? A Central Intelligence Service kihallgatja Powerst és a szenátus külügyi bizottsága is pontos fel­világosításokat fog kérni tőle az U-2 gép lelővetésének körülmé­nyeiről. Tudni akarják, hogy az oroszok tényleg 80,000 láb ma­gasságból lőtték le s mely titkok elmondását kényszeritették ki tő­le? Válaszaitól függ, hogy hősnek vagy pedig olyan katonának te­kintik, akinek nem sike-ült elvé­­fenti« » parancsét) Eddig nine* KICSERÉLTÉK FRANCIS POWERST ABELÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents