Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-09 / 6. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. Volume 40-ik Évfolyam 6-ik szám AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1870”. BETHLEHEM. PA.. 1962 FEBRUÁR 9 Egyes szám.* ára 10 cent Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 NÉHÁNY HÓNAP ELŐTT több cikkben is foglalkoztunk a Münchenben megjelenő és Ame­rikában és mindenütt, ahol ma­gyarok élnek, terjesztett. ‘‘Látó­határ" cimü irodal.r.i és politikai folyóirattal, amel nek Horváth Béla, a kiváló költő és Vámos Imre, volt parasztpárti újságíró a szerkesztői. Mindketten antikom­­mtunista menekültek és régebben munkatársai voltak a Free Europe müncheni osztál' ának, amely na­pi I 8 órán át a "Szabad Maigyar­­ország Hangját” sugározza a magyar nép felé. Horváth Béla költészete iránt, amelv eddig különösen vallásos témákban excellált, szinte osztat­lan elismerés mutatkozott még szabad gondolkodó irói, újságírói és politikus körökben is. Annál sainálatosabbnak láttuk, amikor Vámossal és némely más promi­nens munkatársával együtt a Free Europe Inc. és Amerika olyan legélesebb bírálata mondhatni egyoldalú, tendenciózus támadása ingatag talajára siklatták le a Látóhatárt, amely nagyot ron­tott a lap évitő szellemű szín­vonalán s amivel semmikép sem tudtunk egyetérteni. A külföldi magyarság józan, modern értel­miségi képviselőinek zöme szintén; mer-ütközött ez irányváltozáson] és Horváth Béla régi barátai, azj élen Baranikovics Istvánnal, a Ke-| resztény Demokratikus Unioj r.agyképzettségü és nagytehetségüj elnökével élté iteni ig- kertek er-| ről a téves útról, Barankovicsnak | •egy Horváthhoz intézett tárgyila-; gos levelét, amelyet két évi késés-! sei ugyan,Horváth is leközölt a Láj tőhatárban, kivonatban ismertet-1 tűk, de annak átütő érvei dacára,1 Horváth rendületlenül folytatta az Amerika elleni gúnyos piszká­­lodást, mintha csak versenyezni akart volna a nemzetközi kom­munista sajtóval vagy a nyilasok lapjaival és suttoó propagandáján val. , | * * * MEGSZÓLALT a Híradó ha­sábjain Somssich László, az emi-, gráció egyik rokonszenves refo m­­konzervatrv katolikus Írója is és Horváth Béla és az egykor szin­tén a Free Europe egyik intézmé-| nyének munkatársaként tevékeny- i kedett Major Róbert, 1947-es emigráns publicista cikkére céloz-! va óvta Horváthot: "Fáj nekem, j hogy a Látóhatár legutóbbi két száma Amerikát ily igazságtalan-1 nul támadja és a másod k szám “író és propaganda" cimü cikke a New York Timesből önkénye | sen idéz kiragadott mondatoKat, melyekben az Egyesült Államokat gyermekek és négerek gyilkosá­nak, ártatlan emberek és munkás vezérek bebörtönzőjének jellem­zi. Kinek és minek használ az ilyen írás?” vetette fel a lényegi kérdést Somssich László. Ezt kérdeztük mi is, kivált, hogy Horváth és Vámos egy 22; oldalas közös cikkük végén azt tanácsolták Amerikának, hogy | nyugodjék bele a kommunista uralom alá került Magyaroiszág mai halmazállapotába. — Másik cikkükben pedig nyilván végle­gesnek tekintve a Vasfüggöny or­szágok mai státuszát, egyoldalúan Amerikának rótták fel, hogy még nincs meg a leszerelés mintha J csupán Amerikától függne és a kommunizmus világcéljai nemi is léteznének. . . Hangoztattuk, hogy megé tjük: Horváth Béla az iró, a költő el van keseredve, mert hangszere, kenyere, élete, mindene a ma-1 gyár nyelv s azzal csak Magyar­­országon tudna igazán érvénye­sülni, exisztenciálisan is boldogul­ni. De, irtuk, ha szabadságszere-j tő természete és gyomra birja, inkább té.jen vissza Magyaror­­rzágra, semmint külföldön a ma­gyar ügyet felkaroló Amerika ellen fenekedő Amerika- elle­nes támadási alapokat kere­ső, sőt vadászó, elfogult politi­kát hirdessen, amelynek csak a kommunisták és nyilasok őrülnek. mint nevető harmadik és negye­dik. Ezekkel van egy ségfrontban | az, amit a Látóhatár és munka­­! társainak egyrésze mostanában j müvei — s bár nem tudjuk, hogy 1 a 98 oldalon megjelenő Látó­határ nyomdaszámláját mihői fi­zetik, mi sem áll tőlünk távolabb, mint, hogy feltételezzük, hogy I Horváth Béla és társai ily kétes egységfrontos babérokra pályáz­nának . . . * * * HORVÁTH BÉLA Somss:ch­nak adott válasza azt mutatja,1 j hogy Amerika elleni haragja nem csillapodik. ‘‘Ami a New York Timesből vett hireket illeti, —' válaszolta a Látóhatárban, —i csak annyit mondhatok, hogy, rzok meg nemi cáfolható tények és még sokkal többet is lehetne t közölni." A Times tényleg közöl­te a kérdéses néger üldözésekről szóló hireket, sőt más lapok is] közölték. De egy hosszú cikk, amely csupán egyes még meglévő gyengeségeket sürit össze Ame­rikáról és ugyanakkor nem beszél arról a harcról, amelyet ennek az országnak sok millió polg'ra az ország legjobbjaival az élen, a' négerek egyenjogúságának minél tökéletesebbé tételére oly humá-1 j nus buzgalommal folytat és álta-' j Iában nem, beszél Amerika sok i jó oldaláról is, hanem csak a ső­­! tét pontok kipellengérezésében j leli kedvét, a legnagyobb mérték- I ben igazságtalan és hamis képet | fest Amierikáról és tudva tudat­­j lan Amerika ellenségeinek ját­­: szmáját játssza. | Eszünk ágában sincs ezt félté-] I telezni Major Róbertról, kérdéses I cikk szerzőjéről, de újabb cikké­ben, melynek "író és cenzúra” j a címe ugyanebben az igazságta­lan egyoldalúságban tobzódik to­vább és az amerikai sajtószabad­ság és szólásszabadság helyzetét boncolva, egyrészt meg most is felhördül, hogy sok éven át nem engedték be a külföldről jövő kommunista propaganda lapokat, másrészt kesergi, hogy “Nyuga­ton már csak szűk biztonsági szelepek vannak a független gon­dolat számára," — ami egysze­rűen nem igaz. New Yorkban ma is megjelenik hetenként két­szer a kommunista lap és ország­szerte egész csómo fascis'a és ná­ci lap is létezik, a külföldi kom­munista és fascista lapok ped I sajnos bejöhetnek az ország1 a1 még olyan címzetteknek, is, akik nem is kérték, George Rockwell az American Nazi Party führer önjelöltje a Fed. Supreme Court határozatából április 20-án, Hit­ler születésnapján tömeggyilkos­ságra izgathat szabadon a new yorki Union Squareon. S mi az, hogy Me kell küzde­­nünk a mai nagytérségi blokk­­sovinizmust is, amelv egy nagy­hatalom és csatlósainak ja­vára veri a dobot?" Ez is micso­da egyoldalúság, sünikor Kruscsev nviltan hi-deti, hogy a kommu­nista blokk el akarja temetni az individualista szabadság életrend­jét Amerikában is. Téved Major, hogy ez ugyanaz a sov’nizmus, amelyet a németek és franciák tápláltak kölcsönösen egymás el­len 1 91 4-ben vagy az amerikaiak és japánok 1941-ben. Ez két vi­lágnézet mérkőzése, két társadal­mi rendszer párviadala és az in­dividualista országoknak a kom­munista világuralmi aknamunkák, terjeszkedési manőverek hideghá­borúja elleni blokkba tömörülése nem holmi kótyagos sovinizmus, hanem igen érthető és antikom­­rnunisták részéről csak méltányol­ható önvédelmi felkészülés, amely nek fokozása a legnagyobb mér­tékben kívánatos. . . És miért csak Amerika címé­re intézi a felhívást a nagytérségi blokk sovinizmus leküzdésére Major Robert? Miért nem tesz szemrehányást a Szovjetnek, a­­rnely ha a második világháború után őrülve hogy Amerika segít­ségével kimászott a veremből, amelyet Hitlerrel szövetkezve Ásott a Nyufatrvak, nyugton m*-| rád, nem létesít kommunista elő szakuralmat Magyarországon é más európai országokban és nem folytat azóta is világnézeti impe rialista politikát, ma legszebb bé ke uralkodhatna a világban, hi szén ez a mai bajok főoka é: a nyugati összefogás cak okozat amelyet a Moszkvából irányitoti osztályharcos világoffenziva ki­váltott. * * * A SZOVJET politikusairól és politikájáról nincs kemény elité’c szó se Major, se Horváth Béla cikkkében. Az amerikai politiká­ban azonban csak óriási hibákat, vészes gyatraságokat látnak, csak az amerikai politikusokat ültetik a vádlottak padjára és részesítik kíméletlen, vitriolos vádbeszéd­ben, Horváth szinte általánosít velük szemben, mintha egyetlen igaz ember és kiváló elme sem volna köztük. És miféle rém Ame­rika -ellenes rágalom, amikor a Látóhatár is azt állítja, hogy itt az utcán összeesett ember mel­lett szivtelenül mennek el az em­berek és senk’sem- siet segítségé­re. (Tábori Pál cikke.) Az általánosító módszer egy ti­pikus horváth bélai példája; ‘‘Amerikában még sokkal szi­gorúbb a kasztrendszer, mint Európában. De ez nem minden. Az amerikai kasztrendszer még sokkal elriasztóbb, mint valaha Magyarországon volt, mert u mi arisztokráciánknak voltak leg­alább oly nemes és humanista tagjai, mint te is, előke'ő és nagy­lelkű urak, akiknek Ízlése, emtberi értéke és műveltsége me~érdemel­­te tiszteletünket.. Hozzájuk hason­ló urakat az Egyesült Államok arisztokráciájában egyáltalában nem találhatsz. Az amerikai arisz­tokrácia legfőbb gondja, hogy miként lehet francia szakácsokat és angol inasokat elcsalni, lehe­tőleg valamelyik európai királyi udvarból." Ez körülbelül ugyanígy meg­­ielenhetett volna egy magyar kommunista lapban vagy egy nyi­las lapban, Kádár János valamely tollnoka vagy Marsohalko Lajos tollából... , Ellenkezik a valósággal az is, ágy Amerikában még sokkal szi­gorúbb a kasztrendszer.mint Euro -'á-ban. Minden amerikai magyar tudja, hogy ez nemi igaz és Hor­váth Béla csupán nem akar tudo­mást venni mindarról az örven­detes változásról, amely az utób­­dí három, évtizedben az amerikai szakszervezetek szerepe növeke­désével és a törvénvhozási szociá­lis szellem fejlődésével végb-­­nent és még jelentékeny mérték­ben folytatódni fog. Horváth Béla és társai azt a ehér-fekete, angyal ördög pro­paganda módszert használják él­énk ező előjellel, amelyet egyes, )Z olvasok értelmi sz'nvonalát le­becsülő amerikai magvar propa­gandisták használnak, amikor éladatukat leegyszerűsítve közön séges gangsterizmusnak állítják be a kommunista osztály harcos világnézeti imperializmust, hogy izokról ne is szóljunk, akik faji isszeesküvésként magyarázzák közönségüknek . . . Gondolkodó emberre egyik módszer sem hat, nert elég annyi is, ami igaz, és a ápgyilágos igazság megírása, a kétoldalú igazságvizsgálat a leg­­obb propaganda. Az egyoldalú beállítások komoly ember előtt rém találnak hitelre s ez történik nőst is, akármily koncentrált erö­­észitést fejt is ki Horváth Béla is gárdája Amerika befeketitésé­­•e. Ellenkezőleg, ez a módszer az, rmely nem beszélve a Szovjetről is csak Amerikát ütve, vágva, lapulva, minden csak nem meg­győző s az olvasó mélt'n gyana­kodva kérdi: cui prodest, kinek használ? * * * TIT' A VÁLASZ erre a ké des­­•e. A budapeti “Magyar Nemzet" kommunista napilap 1962 január 21-i vasárnapi száma nyolc surii­­íetUs tárcaláb terjedelmű diád*­Pittsburghban hétfőn megkez­dődött az acélipari munkások unionja vezetőségének három na­pos tanácskozása, melyen meg­szabják a junius 30-án lejáró kol­lektív szerződés megújításának feltételeit. | Goldberg munkaügyi államtit­kár február 4-én nagy optimiz­mussal nyilatkozott a tárgyalások­ról, melyek máskor csak május­ban kezdődtek, de ezévben való­­szinü'eg már márciusban megin­dulnak a gyárak képviselői és a union között. < j Goldberg több, mint 50 száza­lékosnak mondta a kilátást, hogy ‘korai s felelösségtudó megegye­zést" vár az acéliparban, sztrájk nélkül. A korai tárgyalások Kennedy elnök és Goldberg nyomásá a ve­zethetők vissza. A union a mun­kanélküliség jelentős csökkenése érdekében a munkaidő leszállítá­sa ajánlás4 nak tervével foglalko­zik, de a kormány jelenleg nem hive a munkaidő megrövidítésé­nek, mert ezt a nemzeti te-melés érdekével ellentétesnek véli. Goldberg hangoztatta, hogy a union által folytatott véLménv­­kutatái »érint » acél munkátok inkább exisztenciális biztonság­ra, mint béremelésre kívánnak ezúttal súlyt helyezni és főleg a jóléti, (betegsegelyezési, nyugdíj és szabadságidők) kedvezések javítását remélik. A kormány adatai szerint novemberben átla­gos órabér $3.24 volt. Goldberg kijelentette még, hogy megérti, hogy az acélfeldol­gozó gvárak sztrájktól félve, igyekeznek befedezni magukat, de másrészről figyelmeztetett, hogy ü sztrájk elmaradása esetén ennek egészségtelen következménvei le­hetnek a munkások foglalkozta­­tottságá-a. Értesü’ésünk szerint az acélfel­­docrozó gvái-ak rendelései tovább' fo'vnak, de nem mutatnak pánik jelleget. , Gondoskodni kell a munkanélküliekről Union körökben sok bive van a 32 órás munkahét kivívása szükségéinek, hogv a union meg­oldhassa a munkané'küliség eny­hítése számára felelősségteljes prob'emáját és várható, hogy a gyárakkal meginduló tárgyasok­nak ez le» egyik legnehezebb kérdése, GOLDBERG KORAI ACÉLIPARI EGYEZSÉGET JÓSOL SZTRÁJK NÉLKÜL littas cikkben közöl idézetekei Horváth Béla és Major Reben cikkeiből Amerika ellen. A cik­ket a lap egyik ismert politika cikkírója, K omlós János irta é: természetesen igyekszik legmesz szebbmenöen kiaknázni a ‘ ki'.­­| brándult" Horváth Bálnak és Major Robertnek brutális el.r.énc­­kedéseit. Az igaztalan beállítások , legjavát tálalja az otthoni olva­­! soknak s hivatkozik arra, hogy a ; többi cikkírók is legnagyobbrészt Amerika ellenes tendenciájú cik­kekkel vonulnak fel a lapban, sőt (Folytatás a 4_ik oldalon) ---------------ooo--------------­VÉGET ÉR AZ ALGÉ­RIAI HÁBORÚ De Gaulle francia elnök hét­főn országos rádióbeszédben kö­zölte a fraheia néppel, hogy az al gériai függetlenségi for adalcná­­rokkal küszöbön áll a fegyverszü­net a hét és fél éves polgárh' bo­rúban. Figye’meztette a Salam volt tábornok vezetése alatti földalatti hadsereget, amely együtt az algériai francia telepe­sekkel nem akarja francia kézből kiadni az, Algír feletti u almat, hogy ha felkelést kísérelnek meg el'ene, kíméletlenül fog eljárni ellenük. A beszédet Al -ér:a: egves ré­szein ahol Sttlan haderő'rek mód­­jávan van s hívei kezében van a rádió nem közvetítettek. Paris cstromállapotszerü mcgszál ás a­­latt van De Gaullehoz hü katona­sággal. Az algériai forradalmárok bi­zottsága külön nyilatkozatot fog kiadni amelyben nvilatkoz'k a De Gaule^ci kapott függetlensé­gi Ígéretekről. ,----------- —K)--------------­TILOS AZ ÁRUBEVI­TEL KUBÁBÓL Kennedy elnök február 3-án a Cuba elleni gazdasági szankciók további megszigorítását és a ku­bai áruknak csaknem te’jes be­hozatali tilalmát rende’te el. A rendelkezés .mintegy évi 36 millió dollár veszteséget jelent a Castro kommunista diktatúrája alá ke­rült országnak. Castro a többi latín-am,erikái országokban főleg az amerikai dollárok segítségével próbálta ter­jeszteni a kommunista propagan­dát. A rendelkezés február 7-én lé­pett életbe. Egyedül egyes élel­miszerek és a gyógyszerek je'en­­tenok kivételt Kubába eddig sza­badon küldött áruk t lalma alól. Castro hatalmas tömeg előtt kelt ki Amerika ellen a tilalom miatt. Kijelentette , hogy nem fél és személyileg sé.tegettc Ken­nedy elnököt. , Súlyos politikai válság Olaszországban Olaszországban a ke e-zíény-j deTniokratakra, egy kis jobboldali szociáldemokrata és egy hasonlr­­kép cseké'yszámu liberá'isra tá-, maszkodó Fanfani konm’ny le-1 mondott. Fanfani, aki keresztény ] demokrata, hajlandó uj kormány­alakításra, de együttműködni ki ván a baloldali szociális'ákkal, Nenni pártjával, aki sokáig a kommunistákkal volt kollaborá cióban. Ncnni pártját a keresztény de­mokraták egyrésze tulbaloldali­­nak tartja, mig a másik abban re­ménykedik, hogy a szövetkezés által még inkább növelni lehet a rést a Nenni és a kommnusiták között. Ha Nenni pártja kész az együtt ■müködtésre, Fanfani könnyen kapná meg a többséget parlamen­ti javaslataihoz. (A keresztény demokratáknak kezdet'ől nem volt abszolút többségük.) Hir szerint Nenniék kívülről támogatnák a Fanfani kormányt. Miniszteri tárcát nem vállalnának, hanem a kormány belügyi javas­latait segítenék győzelemre. — • Aggályok állnak fenn azonban aziránt, hogy Nenni idővel beérné c ennyivel? Különösen aggodnak aziránt, hogy nem dolgozna e Olaszországnak az Atlanti Sző­ve tséghéz és SATO-hoz való kap­csolata ellen? |- ■ ooo - -ROBERT KENNEDY FŐAL­­LAMÜGYÉSZ KÜL- J FÖLDI ÚTJA 'i ______________________ l Robert Kennedy országos fő­­á!Ia.müg"ésZ, az elnök fivére és 'egbensőbb tanácsadója múlt hét végén egy hónapos világ körüli barátsági körútra indult feleségé­vel. Az ut hét országra terjed ki, főleg Keleten s esetleg még ki­­egészü’.e De Kenncdv több or­szágnak, köztük a Szovjetnek | meghiv'sát nem fogadta el, azon; indokolással, hogy elfogadás ese­tén tulsók'ig maradna távol Washingtoontól. Útjuk elején Hawarn Honolu-I lu és Pearl Harbor között Ken-| nedy, a felesége és egy másik hogy kíséretében viharos idő­ben egy csónakról beleesett a tengerbe. A parttól nem messze, cirkáló repülőgép kimentette őket. Robert Kennedy Japánba ment] tovább, ahol Tokióban az üd­vözléseket japán nyelven viszo­nozta. Nagy ovációkkal fogadták. Többi közt meglátogatja Indoné­­ziát is. i A THOMPSON-CROMYKO TÁRGYALÁ­SOK EGYRE KILÁTÁSTALANABBAK j Thompson moszkvai US kövei a múlt hét végén ha madszor ta­­! lálkozott Gromyko Szovjet kül­­í ügyminisz'crrel s utána kormán;- i körökben kijelentették, hogy Ken­nedy elnök elvetette Gromyko azon ajá.n’atát, amely szerint N u­­] gat Berlin — együtt Nyugat és Kelet Németországgal, — tagul vétessék fel az Egyesült Nemze­tekbe. Washington furcsája, hogy Moszkva függetleníteni akarja a nyugati hatalmaktól Nyugat Ber­lint, ugyanakkor azonban hallga­tólagosan végleg bekebelezi Ke­let Berlint Kelet Németországba, csal: mert a keletnémet erőszak­kormánynak ott van a székhelye. Uj tárgyalás csak ha Moszkva kívánja Washington teljesen elfogad­hatatlannak tartja Gromykónak a legutóbbi alkalommal is hangoz­tatott követelését, mely Nyugat Berlin jelenlegi státusza nagyrész­ben való további fenntartásának egyik feltételéül azt állítja fel, hogy ezentúl a többi nyugati megszálló erőkön k’-riil S’ov’et csapatook is tartózkodhassanak Nyugat Berlinben, afi eddig épp úgy nem létezett, márt a ogy Ke­let Berlinben nem tartózkodhat­tak nyugati megszálló csapatok. | A N. Y. Times február 4-i je- i lentése szerint Washingtonban ! olv kevés reményt fűznek a Gro­­mykóval való tárgyalások előre­haladásához, hogy a nyugati szö­­j vetségesek csak akkor folytatják B tárgyaiéi kísérleteket, ha a föl--­­I tatást a Szovjet kezdeményezi és jelét adja annak, hogy eddig mie’-ev álláspontjain enyhíteni hajlandó. Salinger moszkvai látogatása , Kennedy elnököt megkérdez­ték múlt heti sajtókonferenciáján, miért fogadott el sajtóritkára, Pierre Salinger meghívást Moszk­­! vába. Az elnök utalt Kruscsev 1 veje Adzhubei, a moszkvai Iz­­vesztia szerkesztőjének és felesé­gének látogatására, m:nt amely cserevizitek’’ és bármiféle együtt­működés csak hasznos lehet a mai kockázatokkal teli időkben." Kifogásolta, hogy Salinger fiatal­nak és gyakorlatlannak tartják, mig amint külföldiről van szó, azonnal nagy elismeréssel be­szélnek tárgyaló képességeiről és tehetségéről. "Azt hiszem nem' kellene annyit izgulnunk ameri­kaiak külföldi utazásai fölött.” “Minden erőfeszítést megteszünk” Kijelentette az elnök, hogy ‘‘az Egyesült Államok minden erőfeszítést megtesz a Szovjet­unióval fennálló ellentétek enyhí­tésére és szeretné az alapvető problémák rendezését megvalósít­va látni, amelyek a két nagyha­talmat szembe fordítják egymás­sal”. , A sajtókonferencián részvtett Adzhubei is, akit Kennedy szívé­lyesen üdvözölt, felemiltve, hogy Adzhubei "a maga részéről is annak a hive, hogy a két nagy­hatalom mindent elkövessen ked­vezőbb légkör teremtésére." Kennedy azonba nem ha-j gyott kételyt aziránt, hogy csúcs-! konferenciára addig nem kerülhet sor, amig a Kelet és Nyugat közti némely nagyobb kérdésben kon­krét előrehaladás nem mutatko­zik. Arra a kérdésre, hogy a közel­jövőben ellátogat e Moszkvába az enök kijelentette, Hogy "egy ilyen meghívásra adandó kedvező válasszal várni kell mindaddig, amig majd enyhül a feszültség, amely sajnálatunkra a két nagy­hatalom között fennáll. Amig ez be nem* következik, ily utazás r.em járhat eredménnyel egyik or­szág számára sem.” A ®enfi atocnkonferencia csődje i Genfben eredménytelenül hagy tik »bk« « 39 hénap it« folyó atomproba tilalmi konferenciát. A január végi utolsó ülés a 353- ik volt. Amerika és Anglia cél­talannak tartotta a konferencia folytatását, miután a Szovjet elu­tasított minden javaslatot, amely hatékony ellenőrzést biztosított vo!na. Moszkva fődelegátusa. —— Tsarapkin persze a Nyugatot okolta a konferencia csődjéért. A Szovjet, noha ezelőtt java­solta, hogy az atcmkisérletek be­szüntetését tárgyalják együtt a leszereléssel a 18 ország március közenén Genfben tartandó lesze­relési konferenciáján most ettől is elállott. így a közeljövőre nincs kilátás az atomprobák beszünte­téséről szóló tárgyalásokra. A Szovjet a múlt héten újabb atombomba próbát hajtott végre, mégpedig ezúttal a föld alatt.— Ezt is erősiti azon hadügyi és c'.tomszakértők, az utóbbiak kö­zött a magyar Teller Ede állás­pontját, akik régóta sürgetik az elnököt, hogy rendelje el újra a földfölötti atomjbomba kísérlete­ket. “Legnagyobb csalódásom” Kennedy kijelentette a sajtó­­fogadáson, hogy a genfi konfe­rencia kudarca növeli a veszélyt, hogy a nagyhatalalmakon kívül mások is megkezdik az atom­bomba fejlesztését. — Ennek a konferenciának a sikertelensége, — mondotta, — volt a legnagyobb csalódás, a­­ímelv elnöki tisztem első eszten­dejében ért. ! .aosrrcU szólva kije'entette, l ogy“ha az ellenségeskedések ott felujulnának az megsemmisítené mindazt a munkát, amelyet az ottani béke megteremtésére annyi hónapok óta tettünk." Az amerikai államok konferenciája Az elnök megelégedésé1: fejez­te ki aZ amérikai ál1 amok szö­vetsége : (OAS) Uruguayban, Punta Del Estében tartott küL ügyminiszteri konferenciájának Castro kommunista diktatúrája ellen hozott hat:rozata felett. — Ez volt az első alkalom^ je­lentette ki, amikor a független amerikai államok egyhangúlag ki­jelentették, hogy a marx’sta leni­nista világnézet összefé heteden az összaimerikai államszervezet rlapelveivel és lépéseket tettek a nyugati hemiszféra előrehaladásá­nak és szabadságának megvédése érdekében. (A 21 állam konferencLja 14 szavazattal, vagyis a legszűkebb kétharmad többséggel mondta ki Cubának az amerikai államok kö­zös ügyeiből való kizárását, és az ‘‘ egyhangú" szavazat csak úgy jött létre, hogy a hat legna­gyobb állam, Brazília, Argen­tína, Mexico, Chile, Bolivia és Ecr.adro, 1 40 millió lélekkel La­tin Amierika lakosságának két harmadát alkotják, tartózkodtak a szavazástól. A javaslat mellett szavazott 1 4 kisebb ország, ame­lyek méltán félnek attól, hogy Castro a Szovjet és Vörös Kina segítségével a kommunizmus cél­jára aláaknázhatja földjüket, együtt csak 55 millió embert számlálnak.) AZ AGRÁRIUS PÁRT GYŐ­ZÖTT A FINNORSZÁGI VÁLASZTÁSOKON A múlt hétvégén Finnország­ban lefolyt választások eredmé­nyeként a kommunista párt né­hány mandátumot vesztett s meg­szűnt az ország legnagyobb párt­ja lenni. A legtöbb mandátuma most a polgári agrárius pártnak (földmüvések) van. Győzelmét annak tulajdonít­ják, hogy Kruscsev, irint néhány hét előtt megírtuk magához hív­ta Kekoonen finn elnököt és azt követelte tőle, ho'^y polgári ellen­zéki vezéreknek el kell 4ünniök a poitikai életből. A függetlenségé­hez ragaszkodó finn nép erre adott dacos válaszának tekintik a vál*»ti»i eredményt,

Next

/
Thumbnails
Contents