Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-09 / 6. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

Volume 40-ik Évfolyam 6-ik szám

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1870”.

BETHLEHEM. PA.. 1962 FEBRUÁR 9

Egyes szám.* ára 10 cent

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.'

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

NÉHÁNY HÓNAP ELŐTT

több cikkben is foglalkoztunk a Münchenben megjelenő és Amerikában és mindenütt, ahol magyarok élnek, terjesztett. ‘‘Látóhatár" cimü irodal.r.i és politikai folyóirattal, amel nek Horváth Béla, a kiváló költő és Vámos Imre, volt parasztpárti újságíró a szerkesztői. Mindketten antikommtunista menekültek és régebben munkatársai voltak a Free Europe müncheni osztál' ának, amely napi I 8 órán át a "Szabad Maigyarország Hangját” sugározza a magyar nép felé.

Horváth Béla költészete iránt, amelv eddig különösen vallásos témákban excellált, szinte osztatlan elismerés mutatkozott még szabad gondolkodó irói, újságírói és politikus körökben is. Annál sainálatosabbnak láttuk, amikor Vámossal és némely más prominens munkatársával együtt a Free Europe Inc. és Amerika olyan legélesebb bírálata mondhatni egyoldalú, tendenciózus támadása ingatag talajára siklatták le a Látóhatárt, amely nagyot rontott a lap évitő szellemű színvonalán s amivel semmikép sem tudtunk egyetérteni. A külföldi magyarság józan, modern értelmiségi képviselőinek zöme szintén; mer-ütközött ez irányváltozáson] és Horváth Béla régi barátai, azj élen Baranikovics Istvánnal, a Ke-| resztény Demokratikus Unioj r.agyképzettségü és nagytehetségüj elnökével élté iteni ig- kertek er-| ről a téves útról, Barankovicsnak | •egy Horváthhoz intézett tárgyila-; gos levelét, amelyet két évi késés-! sei ugyan,Horváth is leközölt a Láj tőhatárban, kivonatban ismertet-1 tűk, de annak átütő érvei dacára,1 Horváth rendületlenül folytatta az Amerika elleni gúnyos piszkálodást, mintha csak versenyezni akart volna a nemzetközi kommunista sajtóval vagy a nyilasok lapjaival és suttoó propagandáján val. , |

* * *

MEGSZÓLALT a Híradó hasábjain Somssich László, az emi-, gráció egyik rokonszenves refo mkonzervatrv katolikus Írója is és Horváth Béla és az egykor szintén a Free Europe egyik intézmé-| nyének munkatársaként tevékeny- i kedett Major Róbert, 1947-es emigráns publicista cikkére céloz-! va óvta Horváthot: "Fáj nekem, j hogy a Látóhatár legutóbbi két száma Amerikát ily igazságtalan-1 nul támadja és a másod k szám “író és propaganda" cimü cikke a New York Timesből önkénye | sen idéz kiragadott mondatoKat, melyekben az Egyesült Államokat gyermekek és négerek gyilkosának, ártatlan emberek és munkás vezérek bebörtönzőjének jellemzi. Kinek és minek használ az ilyen írás?” vetette fel a lényegi kérdést Somssich László.

Ezt kérdeztük mi is, kivált, hogy Horváth és Vámos egy 22; oldalas közös cikkük végén azt tanácsolták Amerikának, hogy | nyugodjék bele a kommunista uralom alá került Magyaroiszág mai halmazállapotába. — Másik cikkükben pedig nyilván véglegesnek tekintve a Vasfüggöny országok mai státuszát, egyoldalúan Amerikának rótták fel, hogy még nincs meg a leszerelés mintha J csupán Amerikától függne és a kommunizmus világcéljai nemi is léteznének. . .

Hangoztattuk, hogy megé tjük: Horváth Béla az iró, a költő el van keseredve, mert hangszere, kenyere, élete, mindene a ma-1 gyár nyelv s azzal csak Magyarországon tudna igazán érvényesülni, exisztenciálisan is boldogulni. De, irtuk, ha szabadságszere-j tő természete és gyomra birja, inkább té.jen vissza Magyarorrzágra, semmint külföldön a magyar ügyet felkaroló Amerika ellen fenekedő Amerika- ellenes támadási alapokat kereső, sőt vadászó, elfogult politikát hirdessen, amelynek csak a kommunisták és nyilasok őrülnek.

mint nevető harmadik és negyedik. Ezekkel van egy ségfrontban | az, amit a Látóhatár és munka! társainak egyrésze mostanában j müvei — s bár nem tudjuk, hogy 1 a 98 oldalon megjelenő Látóhatár nyomdaszámláját mihői fizetik, mi sem áll tőlünk távolabb, mint, hogy feltételezzük, hogy I Horváth Béla és társai ily kétes egységfrontos babérokra pályáznának . . .

* * *

HORVÁTH BÉLA Somss:chnak adott válasza azt mutatja,1 j hogy Amerika elleni haragja nem csillapodik. ‘‘Ami a New York Timesből vett hireket illeti, —'

válaszolta a Látóhatárban, —i csak annyit mondhatok, hogy, rzok meg nemi cáfolható tények és még sokkal többet is lehetne t közölni." A Times tényleg közölte a kérdéses néger üldözésekről szóló hireket, sőt más lapok is] közölték. De egy hosszú cikk, amely csupán egyes még meglévő gyengeségeket sürit össze Amerikáról és ugyanakkor nem beszél arról a harcról, amelyet ennek az országnak sok millió polg'ra az ország legjobbjaival az élen, a' négerek egyenjogúságának minél tökéletesebbé tételére oly humá-1 j nus buzgalommal folytat és álta-' j Iában nem, beszél Amerika sok i jó oldaláról is, hanem csak a ső! tét pontok kipellengérezésében j leli kedvét, a legnagyobb mérték- I ben igazságtalan és hamis képet | fest Amierikáról és tudva tudatj lan Amerika ellenségeinek ját: szmáját játssza. |

Eszünk ágában sincs ezt félté-]

I telezni Major Róbertról, kérdéses I cikk szerzőjéről, de újabb cikkében, melynek "író és cenzúra” j a címe ugyanebben az igazságtalan egyoldalúságban tobzódik tovább és az amerikai sajtószabadság és szólásszabadság helyzetét boncolva, egyrészt meg most is felhördül, hogy sok éven át nem engedték be a külföldről jövő kommunista propaganda lapokat, másrészt kesergi, hogy “Nyugaton már csak szűk biztonsági szelepek vannak a független gondolat számára," — ami egyszerűen nem igaz. New Yorkban ma is megjelenik hetenként kétszer a kommunista lap és országszerte egész csómo fascis'a és náci lap is létezik, a külföldi kommunista és fascista lapok ped I sajnos bejöhetnek az ország1 a1 még olyan címzetteknek, is, akik nem is kérték, George Rockwell az American Nazi Party führer önjelöltje a Fed. Supreme Court határozatából április 20-án, Hitler születésnapján tömeggyilkosságra izgathat szabadon a new yorki Union Squareon.

S mi az, hogy Me kell küzdenünk a mai nagytérségi blokksovinizmust is, amelv egy nagyhatalom és csatlósainak javára veri a dobot?" Ez is micsoda egyoldalúság, sünikor Kruscsev nviltan hi-deti, hogy a kommunista blokk el akarja temetni az individualista szabadság életrendjét Amerikában is. Téved Major, hogy ez ugyanaz a sov’nizmus, amelyet a németek és franciák tápláltak kölcsönösen egymás ellen 1 91 4-ben vagy az amerikaiak és japánok 1941-ben. Ez két világnézet mérkőzése, két társadalmi rendszer párviadala és az individualista országoknak a kommunista világuralmi aknamunkák, terjeszkedési manőverek hidegháborúja elleni blokkba tömörülése nem holmi kótyagos sovinizmus, hanem igen érthető és antikomrnunisták részéről csak méltányolható önvédelmi felkészülés, amely nek fokozása a legnagyobb mértékben kívánatos. . .

És miért csak Amerika címére intézi a felhívást a nagytérségi blokk sovinizmus leküzdésére Major Robert? Miért nem tesz szemrehányást a Szovjetnek, arnely ha a második világháború után őrülve hogy Amerika segítségével kimászott a veremből, amelyet Hitlerrel szövetkezve Ásott a Nyufatrvak, nyugton m*-|

rád, nem létesít kommunista elő szakuralmat Magyarországon é más európai országokban és nem folytat azóta is világnézeti impe rialista politikát, ma legszebb bé ke uralkodhatna a világban, hi szén ez a mai bajok főoka é: a nyugati összefogás cak okozat amelyet a Moszkvából irányitoti osztályharcos világoffenziva kiváltott.

* * *

A SZOVJET politikusairól és politikájáról nincs kemény elité’c szó se Major, se Horváth Béla cikkkében. Az amerikai politikában azonban csak óriási hibákat, vészes gyatraságokat látnak, csak az amerikai politikusokat ültetik a vádlottak padjára és részesítik kíméletlen, vitriolos vádbeszédben, Horváth szinte általánosít velük szemben, mintha egyetlen igaz ember és kiváló elme sem volna köztük. És miféle rém Amerika -ellenes rágalom, amikor a Látóhatár is azt állítja, hogy itt az utcán összeesett ember mellett szivtelenül mennek el az emberek és senk’sem- siet segítségére. (Tábori Pál cikke.)

Az általánosító módszer egy tipikus horváth bélai példája;

‘‘Amerikában még sokkal szigorúbb a kasztrendszer, mint Európában. De ez nem minden. Az amerikai kasztrendszer még sokkal elriasztóbb, mint valaha Magyarországon volt, mert u mi arisztokráciánknak voltak legalább oly nemes és humanista tagjai, mint te is, előke'ő és nagylelkű urak, akiknek Ízlése, emtberi értéke és műveltsége me~érdemelte tiszteletünket.. Hozzájuk hasonló urakat az Egyesült Államok arisztokráciájában egyáltalában nem találhatsz. Az amerikai arisztokrácia legfőbb gondja, hogy miként lehet francia szakácsokat és angol inasokat elcsalni, lehetőleg valamelyik európai királyi udvarból."

Ez körülbelül ugyanígy megielenhetett volna egy magyar kommunista lapban vagy egy nyilas lapban, Kádár János valamely tollnoka vagy Marsohalko Lajos tollából... ,

Ellenkezik a valósággal az is, ágy Amerikában még sokkal szigorúbb a kasztrendszer.mint Euro -'á-ban. Minden amerikai magyar tudja, hogy ez nemi igaz és Horváth Béla csupán nem akar tudomást venni mindarról az örvendetes változásról, amely az utóbdí három, évtizedben az amerikai szakszervezetek szerepe növekedésével és a törvénvhozási szociális szellem fejlődésével végb-nent és még jelentékeny mértékben folytatódni fog.

Horváth Béla és társai azt a ehér-fekete, angyal ördög propaganda módszert használják élénk ező előjellel, amelyet egyes, )Z olvasok értelmi sz'nvonalát lebecsülő amerikai magvar propagandisták használnak, amikor éladatukat leegyszerűsítve közön séges gangsterizmusnak állítják be a kommunista osztály harcos világnézeti imperializmust, hogy izokról ne is szóljunk, akik faji isszeesküvésként magyarázzák közönségüknek . . . Gondolkodó emberre egyik módszer sem hat, nert elég annyi is, ami igaz, és a ápgyilágos igazság megírása, a kétoldalú igazságvizsgálat a legobb propaganda. Az egyoldalú beállítások komoly ember előtt rém találnak hitelre s ez történik nőst is, akármily koncentrált eröészitést fejt is ki Horváth Béla is gárdája Amerika befeketitésé•e.

Ellenkezőleg, ez a módszer az, rmely nem beszélve a Szovjetről is csak Amerikát ütve, vágva, lapulva, minden csak nem meggyőző s az olvasó mélt'n gyanakodva kérdi: cui prodest, kinek használ?

* * *

TIT' A VÁLASZ erre a ké des•e. A budapeti “Magyar Nemzet" kommunista napilap 1962 január 21-i vasárnapi száma nyolc suriiíetUs tárcaláb terjedelmű diád*Pittsburghban hétfőn megkezdődött az acélipari munkások unionja vezetőségének három napos tanácskozása, melyen megszabják a junius 30-án lejáró kollektív szerződés megújításának feltételeit. |

Goldberg munkaügyi államtitkár február 4-én nagy optimizmussal nyilatkozott a tárgyalásokról, melyek máskor csak májusban kezdődtek, de ezévben valószinü'eg már márciusban megindulnak a gyárak képviselői és a union között. < j

Goldberg több, mint 50 százalékosnak mondta a kilátást, hogy ‘korai s felelösségtudó megegyezést" vár az acéliparban, sztrájk nélkül.

A korai tárgyalások Kennedy elnök és Goldberg nyomásá a vezethetők vissza. A union a munkanélküliség jelentős csökkenése érdekében a munkaidő leszállítása ajánlás4 nak tervével foglalkozik, de a kormány jelenleg nem hive a munkaidő megrövidítésének, mert ezt a nemzeti te-melés érdekével ellentétesnek véli.

Goldberg hangoztatta, hogy a union által folytatott véLménvkutatái »érint » acél munkátok

inkább exisztenciális biztonságra, mint béremelésre kívánnak ezúttal súlyt helyezni és főleg a jóléti, (betegsegelyezési, nyugdíj és szabadságidők) kedvezések javítását remélik. A kormány adatai szerint novemberben átlagos órabér $3.24 volt.

Goldberg kijelentette még, hogy megérti, hogy az acélfeldolgozó gvárak sztrájktól félve, igyekeznek befedezni magukat, de másrészről figyelmeztetett, hogy ü sztrájk elmaradása esetén ennek egészségtelen következménvei lehetnek a munkások foglalkoztatottságá-a.

Értesü’ésünk szerint az acélfeldocrozó gvái-ak rendelései tovább' fo'vnak, de nem mutatnak pánik jelleget. ,

Gondoskodni kell a munkanélküliekről

Union körökben sok bive van a 32 órás munkahét kivívása szükségéinek, hogv a union megoldhassa a munkané'küliség enyhítése számára felelősségteljes prob'emáját és várható, hogy a gyárakkal meginduló tárgyasoknak ez le» egyik legnehezebb kérdése,

GOLDBERG KORAI ACÉLIPARI EGYEZSÉGET JÓSOL SZTRÁJK NÉLKÜL

littas cikkben közöl idézetekei Horváth Béla és Major Reben cikkeiből Amerika ellen. A cikket a lap egyik ismert politika cikkírója, K omlós János irta é: természetesen igyekszik legmesz szebbmenöen kiaknázni a ‘ ki'.| brándult" Horváth Bálnak és Major Robertnek brutális el.r.énckedéseit. Az igaztalan beállítások , legjavát tálalja az otthoni olva! soknak s hivatkozik arra, hogy a ; többi cikkírók is legnagyobbrészt Amerika ellenes tendenciájú cikkekkel vonulnak fel a lapban, sőt

(Folytatás a 4_ik oldalon) ---------------ooo--------------VÉGET ÉR AZ ALGÉRIAI HÁBORÚ

De Gaulle francia elnök hétfőn országos rádióbeszédben közölte a fraheia néppel, hogy az al gériai függetlenségi for adalcnárokkal küszöbön áll a fegyverszünet a hét és fél éves polgárh' borúban. Figye’meztette a Salam volt tábornok vezetése alatti földalatti hadsereget, amely együtt az algériai francia telepesekkel nem akarja francia kézből kiadni az, Algír feletti u almat, hogy ha felkelést kísérelnek meg el'ene, kíméletlenül fog eljárni ellenük.

A beszédet Al -ér:a: egves részein ahol Sttlan haderő'rek módjávan van s hívei kezében van a rádió nem közvetítettek. Paris cstromállapotszerü mcgszál ás alatt van De Gaullehoz hü katonasággal.

Az algériai forradalmárok bizottsága külön nyilatkozatot fog kiadni amelyben nvilatkoz'k a De Gaule^ci kapott függetlenségi Ígéretekről. ,----------- —K)--------------TILOS AZ ÁRUBEVITEL KUBÁBÓL

Kennedy elnök február 3-án a Cuba elleni gazdasági szankciók további megszigorítását és a kubai áruknak csaknem te’jes behozatali tilalmát rende’te el. A rendelkezés .mintegy évi 36 millió dollár veszteséget jelent a Castro kommunista diktatúrája alá került országnak.

Castro a többi latín-am,erikái országokban főleg az amerikai dollárok segítségével próbálta terjeszteni a kommunista propagandát.

A rendelkezés február 7-én lépett életbe. Egyedül egyes élelmiszerek és a gyógyszerek je'entenok kivételt Kubába eddig szabadon küldött áruk t lalma alól.

Castro hatalmas tömeg előtt kelt ki Amerika ellen a tilalom miatt. Kijelentette , hogy nem fél és személyileg sé.tegettc Kennedy elnököt. ,

Súlyos politikai válság Olaszországban

Olaszországban a ke e-zíény-j deTniokratakra, egy kis jobboldali szociáldemokrata és egy hasonlrkép cseké'yszámu liberá'isra tá-, maszkodó Fanfani konm’ny le-1 mondott. Fanfani, aki keresztény ] demokrata, hajlandó uj kormányalakításra, de együttműködni ki ván a baloldali szociális'ákkal, Nenni pártjával, aki sokáig a kommunistákkal volt kollaborá cióban.

Ncnni pártját a keresztény demokraták egyrésze tulbaloldalinak tartja, mig a másik abban reménykedik, hogy a szövetkezés által még inkább növelni lehet a rést a Nenni és a kommnusiták között.

Ha Nenni pártja kész az együtt ■müködtésre, Fanfani könnyen kapná meg a többséget parlamenti javaslataihoz. (A keresztény demokratáknak kezdet'ől nem volt abszolút többségük.)

Hir szerint Nenniék kívülről támogatnák a Fanfani kormányt. Miniszteri tárcát nem vállalnának, hanem a kormány belügyi javaslatait segítenék győzelemre. — • Aggályok állnak fenn azonban aziránt, hogy Nenni idővel beérné c ennyivel? Különösen aggodnak aziránt, hogy nem dolgozna e Olaszországnak az Atlanti Szőve tséghéz és SATO-hoz való kapcsolata ellen? |- ■ ooo - -ROBERT KENNEDY FŐALLAMÜGYÉSZ KÜL- J

FÖLDI ÚTJA 'i

______________________ l

Robert Kennedy országos főá!Ia.müg"ésZ, az elnök fivére és 'egbensőbb tanácsadója múlt hét végén egy hónapos világ körüli barátsági körútra indult feleségével.

Az ut hét országra terjed ki, főleg Keleten s esetleg még kiegészü’.e De Kenncdv több országnak, köztük a Szovjetnek | meghiv'sát nem fogadta el, azon; indokolással, hogy elfogadás esetén tulsók'ig maradna távol Washingtoontól.

Útjuk elején Hawarn Honolu-I lu és Pearl Harbor között Ken-| nedy, a felesége és egy másik hogy kíséretében viharos időben egy csónakról beleesett a tengerbe. A parttól nem messze, cirkáló repülőgép kimentette őket.

Robert Kennedy Japánba ment] tovább, ahol Tokióban az üdvözléseket japán nyelven viszonozta. Nagy ovációkkal fogadták. Többi közt meglátogatja Indonéziát is. i

A THOMPSON-CROMYKO TÁRGYALÁSOK EGYRE KILÁTÁSTALANABBAK

j Thompson moszkvai US kövei a múlt hét végén ha madszor ta! lálkozott Gromyko Szovjet külí ügyminisz'crrel s utána kormán;- i körökben kijelentették, hogy Kennedy elnök elvetette Gromyko azon ajá.n’atát, amely szerint N u] gat Berlin — együtt Nyugat és Kelet Németországgal, — tagul vétessék fel az Egyesült Nemzetekbe.

Washington furcsája, hogy Moszkva függetleníteni akarja a nyugati hatalmaktól Nyugat Berlint, ugyanakkor azonban hallgatólagosan végleg bekebelezi Kelet Berlint Kelet Németországba, csal: mert a keletnémet erőszakkormánynak ott van a székhelye.

Uj tárgyalás csak ha Moszkva kívánja

Washington teljesen elfogadhatatlannak tartja Gromykónak a legutóbbi alkalommal is hangoztatott követelését, mely Nyugat Berlin jelenlegi státusza nagyrészben való további fenntartásának egyik feltételéül azt állítja fel, hogy ezentúl a többi nyugati megszálló erőkön k’-riil S’ov’et csapatook is tartózkodhassanak Nyugat Berlinben, afi eddig épp úgy nem létezett, márt a ogy Kelet Berlinben nem tartózkodhattak nyugati megszálló csapatok. | A N. Y. Times február 4-i je- i lentése szerint Washingtonban ! olv kevés reményt fűznek a Gromykóval való tárgyalások előrehaladásához, hogy a nyugati szöj vetségesek csak akkor folytatják B tárgyaiéi kísérleteket, ha a föl--I tatást a Szovjet kezdeményezi és jelét adja annak, hogy eddig mie’-ev álláspontjain enyhíteni hajlandó.

Salinger moszkvai látogatása ,

Kennedy elnököt megkérdezték múlt heti sajtókonferenciáján, miért fogadott el sajtóritkára, Pierre Salinger meghívást Moszk! vába. Az elnök utalt Kruscsev 1 veje Adzhubei, a moszkvai Izvesztia szerkesztőjének és feleségének látogatására, m:nt amely cserevizitek’’ és bármiféle együttműködés csak hasznos lehet a mai kockázatokkal teli időkben." Kifogásolta, hogy Salinger fiatalnak és gyakorlatlannak tartják, mig amint külföldiről van szó, azonnal nagy elismeréssel beszélnek tárgyaló képességeiről és tehetségéről. "Azt hiszem nem' kellene annyit izgulnunk amerikaiak külföldi utazásai fölött.”

“Minden erőfeszítést megteszünk”

Kijelentette az elnök, hogy ‘‘az Egyesült Államok minden erőfeszítést megtesz a Szovjetunióval fennálló ellentétek enyhítésére és szeretné az alapvető problémák rendezését megvalósítva látni, amelyek a két nagyhatalmat szembe fordítják egymással”. ,

A sajtókonferencián részvtett Adzhubei is, akit Kennedy szívélyesen üdvözölt, felemiltve, hogy Adzhubei "a maga részéről is annak a hive, hogy a két nagyhatalom mindent elkövessen kedvezőbb légkör teremtésére."

Kennedy azonba nem ha-j gyott kételyt aziránt, hogy csúcs-! konferenciára addig nem kerülhet sor, amig a Kelet és Nyugat közti némely nagyobb kérdésben konkrét előrehaladás nem mutatkozik.

Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben ellátogat e Moszkvába az enök kijelentette, Hogy "egy ilyen meghívásra adandó kedvező válasszal várni kell mindaddig, amig majd enyhül a feszültség, amely sajnálatunkra a két nagyhatalom között fennáll. Amig ez be nem* következik, ily utazás r.em járhat eredménnyel egyik ország számára sem.”

A ®enfi atocnkonferencia csődje i

Genfben eredménytelenül hagy

tik »bk« « 39 hénap it« folyó

atomproba tilalmi konferenciát. A január végi utolsó ülés a 353- ik volt. Amerika és Anglia céltalannak tartotta a konferencia folytatását, miután a Szovjet elutasított minden javaslatot, amely hatékony ellenőrzést biztosított vo!na. Moszkva fődelegátusa. —— Tsarapkin persze a Nyugatot okolta a konferencia csődjéért.

A Szovjet, noha ezelőtt javasolta, hogy az atcmkisérletek beszüntetését tárgyalják együtt a leszereléssel a 18 ország március közenén Genfben tartandó leszerelési konferenciáján most ettől is elállott. így a közeljövőre nincs kilátás az atomprobák beszüntetéséről szóló tárgyalásokra.

A Szovjet a múlt héten újabb atombomba próbát hajtott végre, mégpedig ezúttal a föld alatt.— Ezt is erősiti azon hadügyi és c'.tomszakértők, az utóbbiak között a magyar Teller Ede álláspontját, akik régóta sürgetik az elnököt, hogy rendelje el újra a földfölötti atomjbomba kísérleteket.

“Legnagyobb csalódásom”

Kennedy kijelentette a sajtófogadáson, hogy a genfi konferencia kudarca növeli a veszélyt, hogy a nagyhatalalmakon kívül mások is megkezdik az atombomba fejlesztését.

— Ennek a konferenciának a sikertelensége, — mondotta, — volt a legnagyobb csalódás, aímelv elnöki tisztem első esztendejében ért.

! .aosrrcU szólva kije'entette, l ogy“ha az ellenségeskedések ott felujulnának az megsemmisítené mindazt a munkát, amelyet az ottani béke megteremtésére annyi hónapok óta tettünk."

Az amerikai államok konferenciája

Az elnök megelégedésé1: fejezte ki aZ amérikai ál1 amok szövetsége : (OAS) Uruguayban,

Punta Del Estében tartott küL ügyminiszteri konferenciájának Castro kommunista diktatúrája ellen hozott hat:rozata felett.

— Ez volt az első alkalom^ jelentette ki, amikor a független amerikai államok egyhangúlag kijelentették, hogy a marx’sta leninista világnézet összefé heteden az összaimerikai államszervezet rlapelveivel és lépéseket tettek a nyugati hemiszféra előrehaladásának és szabadságának megvédése érdekében.

(A 21 állam konferencLja 14 szavazattal, vagyis a legszűkebb kétharmad többséggel mondta ki Cubának az amerikai államok közös ügyeiből való kizárását, és az ‘‘ egyhangú" szavazat csak úgy jött létre, hogy a hat legnagyobb állam, Brazília, Argentína, Mexico, Chile, Bolivia és Ecr.adro, 1 40 millió lélekkel Latin Amierika lakosságának két harmadát alkotják, tartózkodtak a szavazástól. A javaslat mellett szavazott 1 4 kisebb ország, amelyek méltán félnek attól, hogy Castro a Szovjet és Vörös Kina segítségével a kommunizmus céljára aláaknázhatja földjüket, együtt csak 55 millió embert számlálnak.)

AZ AGRÁRIUS PÁRT GYŐZÖTT A FINNORSZÁGI VÁLASZTÁSOKON

A múlt hétvégén Finnországban lefolyt választások eredményeként a kommunista párt néhány mandátumot vesztett s megszűnt az ország legnagyobb pártja lenni. A legtöbb mandátuma most a polgári agrárius pártnak (földmüvések) van.

Győzelmét annak tulajdonítják, hogy Kruscsev, irint néhány hét előtt megírtuk magához hívta Kekoonen finn elnököt és azt követelte tőle, ho'^y polgári ellenzéki vezéreknek el kell 4ünniök a poitikai életből. A függetlenségéhez ragaszkodó finn nép erre adott dacos válaszának tekintik a vál*»ti»i eredményt,