Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-26 / 4. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. Függetlenség Hungarian Weewy 681 S. Broad Street - tbenton 10, Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám.' ára 10 cent Volume 40-ik Évfolyam 4-ik szám NYELVÉBEN MAG YAK— SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Lüterixl as Second Class Mattír May 18. 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., undet the Act of March 3. 1879”. BETHLEHEM. PA., 1962 JANUAR 26 AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 ERJEDÉS A NEMZETKÖZI KOMMUNIZMUS PÁRTJAI KÖZÖTT ■ Bizottságnál a Szovjet delegátus volt. De nem. tért vissza és sói i sáról semmi hir .nincsen. A Szovjet legújabb aj'nlata A Times szerint cikk elent me a Pravdában, a moszkvai pártlap i ban, amely együttműködést aján ' fel a Nyugatnak a ‘‘nukleáris há ború elkerülésére és a gazdaság | haladás biztosítására.” A szerzi j N. Inozemtsev ‘‘együttműködés ! programmot” sürget a Szovje Unió és a "fő imperialista álla mok” között. A cikk a béke kellékeiként i következőket nevezi meg. ‘‘egyez .meny a teljes leszerelésről szigort nemzetközi ellenőrzés alatt, né 1 met békeszerződés és Nyugat Bér l lin kérdésének megoldása, a gyár I mati elnyomásnak minden forma ) ban való megszüntetése, a kom j munista Kína felvétele az Egye | sült Nemzetekbe, az E. N. szer j kezeiének fejlesztése és a gazda ! sági és kulturális kapcsolatok ki' | terjesztése az összes népek kö zött.” A német és berlini kérdés meg oldását különösen sürgősnek tart- I ja a cikk a nyugatnémet miljta rizálásnak rohamosan előrehala dó folyamata” miatt. Peiping miatt? A cikk sugalmazójául nyugati körök magát Kruscsevet tekintik, de a vélemények eltérőek afelől, hogy az “ajánlat” őszintébb e a máskoriaknál s hogy van e hozzá köze a (Moszkva és Peiping közti eszmei konfliktus rosszabbodásának? Az “ajánlat” lényegileg semmi újat nem tartalmaz, még a kifejézések (nyugati imperialisták, síb.) is a régiek.. Kruscsev talán azt a látszatot akarja kelteni, hogy a Kinával való ellentétei miatt ez e legjobb alkalom a Nyugat számára a vele való megegyezésre. De az ajánlat csak szavakat ad, egyébként tartalma ‘‘nesze semmi fogad meg jói”. Kelepce, de még csak csalétek sincsen benne. S ki hiszi el, hogy Kruscsev őszintén hátátforditana kínai elvtársainak és velük szemben őszintén szövetkezne az individualista Nyugattal? ————ooo---------------FELFÜGGESZTETTÉK A BÜNTETÉST VAN DÓRÉN ÉS TÁRSAI QUIZ- CSALÁSA ÜGYÉBEN Több mint két év előtt Charles Van Dórén, a new yorki Columbia Egyetem segéd nyelvtanára hosszas tagadás után bevallotta, hogy a Quiz Show televíziós rejtvény kitalálásoknál összesen 129,000 dollárt hamisan nyert, mert titkon előre közölték vele a rejtvény megrejlését. A Columbia Egyetem erre elbocsáj tóttá és egy new yorki nagyesküdtszék (grand jury) vádat emelt ellene és kilenc más nyerő ellen, hogy hamisán esküdtek arra, miszerint becsülettes utón jutottak a nagy jutalomhoz. , ■ Január 1 7-én tárgyalta a new yorki bíróság az ügyet. Mindnyájan bűnösnek vallották magukat. Edward F. Breznan biró arra i z álláspontra helyezkedett, hogy mindnyájuk arcára van Írva a megbánás és hogy elég megaláztatást szenvedtek. Három évig terjedő börtönt és 500 dollár pénzbüntetést szabhatott volna ki reájuk, .de ehelyett felfüggesztette az ítéletet. Van Dórén arra a kérdésre, hogy levonta e az ügy erkölcsi tanulságát, azzal felelt, hogy csak azt kivánja, hogy haza mehessen és elfelejthesse az egész ügyet. , Semmi jel nem mutat arra, hogy a vádlottaknak bármelyike csak egyetlen centet is visszafizetett volna a hamisan nyert pinwkbíl,., son több nagy gyár is képvisel tette magát, igy a Bethlehem Steel R. Branson által. Lényeges kérdésekben még semmiféle előzetes megállapodás nem történt. Goldberg munkaügyi államtitkár! kapcsolatban van mindkét cső-, portai és Kennedy elnök kíván- ■ sága szerint korai megegyezést sürget, nehogy a rendelők sztrájkra számítva, tulnagy acélkészleteket halmozzanak fel s aztán a kereslet csökkenése miatt aj megegyezés után sok munkást tegyenek le a munkából. A union tagsága az 1960 évi 1,200.000 főről 930,000-re apadt. Az acél-alapirparban ténylegesen dolgozók száma 420,000,j a szakma munkanélkülijeinek száma 125,000. Az órabérek $2.38 és $4.38 között váltakoz-j nth. ' Az acélipari munkások unionja nyilvánosságra hozta, hogy a közelgő uj kollektiv szerződési tárgyalások alkalmából hat héten át körkérdést intézett az egyes acélgyárak munkásaihoz és a válaszok főként az állásbiztonság szükségét hangoztatták. A munkások zöme az állandó jövedelem biztonságát tartja most a legfontosabbnak és fél az állástalanságtól, valamint a gyártási eljárásban történhető technikai változásoktól, amelyek csökkentik a keresetet. McDonald Union elnök és R. Conrad Cooper, az U. S. Steel ügyvezető alelnöke még december elején találkoztak Floridában és megállapodtak, h~gv a kollektiv szerződési tárgyalásokat ezúttal a szokott időpontnál jóval korábban kezdik el. A tárgyalt* AZ UNION KÖRKÉRDÉSE AZT MUTATJA, HOGY AZ ACÉLMUNKÁSOK MOST AZT ÁL- : LÁSBIZTONSÁGOT TARTJÁK ELSŐNEK 1 Megismétlődött vörösben az U-2 kémrepülőgép ügye Olaszországban, Bari mellett egy titkos NATO rakétabáz’s közvetlen közelében lezuhant egy MIG 1 7-es Szovjet gyártmányú repülőgép, amely ágyúval és kémkedésre szolgáló fényképező felszerelésekkkel volt ellátva. A gép pilótája Bulgária felségjelvényeit viselte, de azt hiszik, hogy a Szovjet céljaira repült az olaszországi NATO-bízis közelébe. Pilótája, a 24 éves Milos Podgoros kisebb sérüléseket szenvedett, melyekkel kórházba szállították. Valószínű azonban hogy kémkedés címén bebörtönzik. Az olaszok nem adnak hitelt a pilóta azon állításának, hogy menekülni akart a JVasfüggöny mögül s ezért szánta rá magát a kényszerleszállásra. Podgoros menedékjogot kért az olasz kormány tói, amely azonban a pilóta által használt beállítást blöffnek tekin-! ti, amelyre előreláthatólag elindulása előtt tanították rá. azon esetre, ha Olaszország felett bajba kerülne. Bíróság elé akarják állítani. Nemzetközi megfigyelők azt hiszik, hogy ez az emlékezetes amerikai U-2 kémrepülőgép tettenérésének visszájára fordított esete s ezúttal Szovjet repülőgé-j pet s pilótát fogtak el, aki ugyan-1 azon célzattal repült egy NATO bázisország területe fölé, mint annakidején Francis Powers az U-2-ve Szovjeterület fölé. —------------ooo----------EtUSK CASTRO ELSZIGETELÉSÉT KÖVETELI AZ AMERIKAI ORSZÁGOK KONFERENCIÁJÁN Az uruguayi unta del Fsteben megnvilt az amerikai államok conferenciája, melynek főtárgya i Castro kommunizmusának teredése elleni akciók k-'rdése. Dean Rusk USA külügyminisz:er kereken kijelentet’«, Hogy el celll szigetelni Castro kommuniznusát a többi dél- és középame•ikai országoktól s csak ha ez or-| izágok ezt megteszik, számíthat-1 iák a Washington által tervezett !0 billiós “Alliance for Progress" | I lakosság életviszonyainak megavitására sz'nt segélyalapból vaó részesedésre.---------------ooo---------------SZOMBATRA HALASZTOTTÁK AZ AMERIKAI REPÜLŐ FÖLDKÖRÜLI ÚTJÁT Egy amerikai austronautának [világűr- repülőnek) jan. 24-ére ervezett világ földkörüli repülőét technikai okokból egyelőre izombatra, jan. 27-re halasztót-! ák el Cape Caneveralben (Fia.) A nagy repülőút végrehajtó-j ára John H. Glenn repülő alez-| edes van kiszemelve, akit egész lereg orvos vizsgál a repülés :lőtt. A N. Y. Times értesülése sze rint “a kommunista vi’ág erje * désben van”, miért a Moszkva é r| Peiping között mindinkább éless lj dik az eszmeköri eltérés és Pei 1 ning mindinkább veszélyezteti < ’ Szovjetnek, mint a kemmunistí lj front vezetőjének szerepét. Mos ■j már nemcsak aközött van véle j mény eltérés, hogy a stalinizmus :[ vagy a “koexisztenciás mérsékeli j irány” a helyes e, de a kinai kom- i munisták azon álláspontja, hogj I világforradalmi háború kell, meri ! az együttlétezés politikájával nem ■ jut eléggé előre a kommunizmus í a világ céljai felé, is foglalkoz- I tatja az egyes országok pártvezej tőit. I Kruscsev utal a most Moszkvá- i ban tartott nemzetközi bizalmas : pártkonferencián, hir szerint hi| \ atkozott arra, hogy békés együtt I létezési alap dacára állandóan j dolgozik a kommunizmus külföldi terjeszkedése érdekében, de a nézetek megoszlatták és számottevő kisebbség véli ugv, hogy I most nehezebb egy kiáltvánnyal ’ áthidalni az ellentéteket, miként 1960 őszén történt. ! A Nyugat moszkvai tárgyalásai A kérdésnek nagy jelentősége van a Nyugat és Kelet közti ellentétek tárgyalásával kapcsolatban, igy Kruscsevnek a berlini kérdésben való magatartásával is. Az utolsó hírek szerint Kruscsev ismét merevebb álláspontra helyezkedett és újra azt kivánja, hogy Nyugat Berlinben is lehessenek megszálló Szovjet csapatok, ahol pedig eddig a nyugati szövetségesek egyedüli megszállók voltak. A Thompson moszkvai USA követ és Gromyko Szovjet külügyminiszter közötti tárgyalásokon eddig semmi érdemleges közeledés nem történt. A Times szerint a magyar és lengyel pártvezetők ellenzik legjobban a kommunista Kina politikáját, mert a kommunizmus radikális módszerei alkalmazása esetére újabb forradalmi megmozdulásoktól félnek. Az olasz párt egyrésze úgy Mcszkvától, mint Peipingtől való függetlenségét áhit és más európai országok kommunistái is részben tüggetlenledni hajlamosak. Franciaország kommunistái Moszkvához húznak. A fiatalok mindenütt foglalkoznak a kérdéssel, nem e volna jobb egy. Kruscsevénél radikálisabb, világforradalmi politika? A Molotov rejtély A régi stalinista gárdát azzal gyanúsítják, hogy a kommunista1 Kina politikájához áll közel. Vezetőjük Molotov és Kaganovics. | Molotovról a Szovjet kormány, már hetekkel ezelőtt közölte, j hogy visszatér Bécsbe, ahol ed-, dig a Nemzetközi Atom Energia • • Otórás munkanap a new yorki villamossági munkásoknál Az Internatienal Brotherhood of Electrical Wnrkers new yo ki 3-ik osztályához tartozó 8,000 i villanvszerelő, mint jelentettük, sztrájkba lépett és húsz órás munj kahetet követelt az eddigi hetibér mellett. | A múlt hét Végén, nyolc napi sztrájk után egyezség jött létre, ami annál sürgősebb volt, mert az építkezéseket szerfölött gátolta New Yorkban a villamos szerelők hiánya és jmind több építőipari munkásnak a munk'ból való letevése fenyegetett. Az egyezség értelmében a munkások napi öt órát fognak csak dolgozni az ecHigi $4.40 órabér helyett $4.96 órabérrel és dolgoznak napi hatodik órát is másfélszereséért $7.j4-ért. Heti keresetük $161.20 lesz, mig eddig a 35 órás munkahét után $165 volt Mivel gyakorlott szerelőkben hiány van, valószínű, hogy még egy túlórát fognak dolgozni naponta, amely esetben a hetibér $198.40 lesz. A union kötelezte magát, hogy ezentül t*bb szerelő tanoncot vesz fel ti ezzel elősegíti, hogy kevesebb legyen a túlóra. “Az «gyeden Ut” A new yorki 3 sz. osztály vezetője, Harry Van Arsdale országos viszonylatban is egyik előharcosa a munkahét lerövidítésének, amit George Meanv, az AFL-CIO elnöke is az egyetlen útnak mond la munkanélküliség csökkentésére és az automation ■ ellensúlyozásán. Arsdale különösen az acél, az autó és textile iparokban látja a munkaidő lerövidítésének szükségét. Kennedy elnök nem rokonszenvez a munkaidő — rövidité- , sí akcióval, sem pedig az Arsdale által elért béremeléssel, meri az infláció elkerülésére a bérek és árak lehető állandósul'sát tartja nemzeti érdeknek. Gazdas'gi körökben aggodnak, hogy a szerelők által elért béremelkedések ki , fognak hatni az építkezési költségekre, kivált ha pé’dájuk nyo- , mán más, az építésnél használt j iparokban is béremelés állna be. OOO----------------i Az ui költségvetés { Kennedy elnök jan. 18-án jut-1 tatta el az 1 962 julius 1 -ével * kezdődő uj pénzügyi év költség- '. vetését a kongresszus elé. A bevételek összege 93 billió, a kiadásoké 92.537 billió dollár. ^ A nemzetvédelmi kiadások 52.7 billióval vannak előirányoz- \ va, szemben a legutóbbi 61.2 és . az azelőtti 47.1 billióval. Indo- . kolás: a felkészülés szüksége, | mégpedig nemcsak modern nuk-i leáris fegyverekben, hanem a , szokványos régi sz'razföldi és vi- j ri erőkben is. Űrkutatásra a kö- j vetkező pénzügyi évre 2.4 billiót , kér az elnök szemben a tavalyi _ 1.2 billióval. A nevelésügyre, iskolákra 1470, egészségügyi munkaügyi és népjólétoi célokra pedig 4708 millió az előirányzat. Külföldi segélyekre 4,897 milliót kér az uj költségvetés, ami e :élra legnagyobb összeg Eisenlowcr elnökségének kezdete óta. • *.»#>• ■ JOBBOLDALI öfSZEES^ÜVÉ- j SEK A JAPAN KORMÁNY 1 ELLEN » * i A tokiói államügvés^ség vádat £ ?melt 10 túlzó jobboldali politi- ' tus ellen, mert összeesküvést szőt s ek Hayato Ikeda miniszterelnök iormánya ellen. J December hónap folyam'n I 4 t etartóztatás történt, mely mind £ laocsolatban állt a minisz‘e elnök t is kormánya többi tagjai ellen 1 ervezett jobboldali összeesküvés- 1 tel. __________________________( i íividualista politikíval szemben f t, — amelvről az elrök oly je- ^ entősé» teljesen ál!api‘o*ta meg, t íogy ‘‘feladatunkat elsőül itt- t, ion kell clvéjeznünk." r. o. [ tn fődelegátusa közreműködésével, i- A New York Times és más laa. pok hosszan foglalkoztak ea i- adással, de nem mondhatni, hogy d nagyon el lettek volna ragadtatni va. A Times kifogásolta, hogy, ű noha a leadásnak adomány gyüj) tési mellékgondolata volt, nem ri tájékoztatta eléggé a közönséget »- a Vasfüggöny mögé irányuló k Free Europa propaganda rnunkái- iáról. Valóban, a Free Europe n propagandá aktuális eszmeköri n (ideológiai) vonaláról való éréi demleges tájékoztatással adós aj,maradt az egyórás adás. Inkább k külsőségek bemutatásában mea riilt ki, de nem láttuk azt hogy k milyen érvekkel próbálja a Free s. | Europe ellensúlyozni a kemmu!- nista rádiók prpaganda beállitán! sail, blöffieit. Pedig ez sokkal j érdekesebb lett volna, mint hir vatásos színészekkel e'játszatni a s Free Europe egyes rabnemzeti- osztályai vzetőinek közös értekeza ltét, még hozzá született angol i amerikai színészekkel, akik vélet- i lenül sem beszéltek magyar, cseh, ... szlovák, bolgár, román vagv lens gyei akcentussal.Azt h:ssz''k,hogv a ha ténylegesen a közvetítések ma- gyár stb. leadóit hallhattuk vol- na a közös konferencián és aztán- a Keletre sugárzott leadásokban, s sokkal illúziót keltő’ b, hitele- i sebb, “életszagu" lett volna. • * * . í A LEADÁSOK propaganda j vonaláról mindössze ann’ it ,mon. dott a Free Fúródénak a filmen: . szereolő eeyik embere, hogy an; nak tudatában imdiiak, hogy aj . magyar s a többiek mélyen valj lásos és hazafias népek. Ez való. tan igaz és helyes is a nemzeti és , vallási szellem á~olása a leadá, sokban. De emellett nem sza, badna háttérbe szoru'nia a szo. ciális individualiz’T’us, a koi=ze. rüsődésével csak megerősödő amerikai életrend propagandájának sem. , Nin<~s módunkban ismerni a Free Europe Rádió propán? nda módszereit, az ho^y valóban kellő sulvt helyez a kommunista erőszakuralom alatti orzzágok né, re felé arra, hogy meggyőzze őket, hogy az amerikai életrend többet és jobbat tud nyújtani annál amit Moszkva fe’tunkmáltj az orosz, a magyar, a keletnémet ^ és a többi rabnépre. Csak a “Magyarországi Hirek" cimü, az amerikai magyar lapok számára tendenciózus antikommunista beállítású hiranvagot és propaganda tréfákat közlő, k;s I lapot ismerjük. Ez szorgalmas jó I hírközlést Végez — ink’bb a : kommunizmussal szemben nega■ tiv, mint az amerikai életrend irányában pozitív propaganda ' munkát. Ennél többre, sokkal többre van szükség. Annak állandó mcglobogtatására miben különb és lesz a New Deal folytatásával, egy nagyszabású reform| politikával egyre különb az amerikai életrend, amely az utóbbi három évtizedben a kollektiv szerződésekkel és szociális népjóléti törvényekkel a társadalmi lelősség szellemét vitte bele az I amerikai életbe és régi közfelfo- I r ásba és a jövőben még inkább j ezen az utón akar haladni, szá| mos további szociális reformmal I megerősíteni, korszerűsíteni az individualista társadalmi életformát, együtt nyújtani az emberi szabadságot a polgári életviszonyok és létbiztonság kellékeivel, minden tisztességes dolgozót a proletársorsből felemelni a polgári osztály életszínvonalára. Fz a vonal átütő erejű, meggyőző válasz a ma-xi és lenini osztályharcra, Amerika épkézláb, helytálló, meggyőző válasza. Ennek a vonalnak erős kihangsulyozását eddig nem volt alkalmunk megfigyelni a Free Europe és Voice of America leadásaiban s meggyőződésünk, ho<ry sikere annál nagyobb lenne, minél kevesebb a gáncsoskodás Kennedy azon vonalával szemben, — sőt annál messzebbmenő szociális in-, íj sabbak" és ez a reform különb« -i is, állítják ők, a “becsúszó szoci r lizmus" egyik vészes jele voln -í Szó sincs róla a rakéták és h- drogénbombák terén nem szaba- elmaradnunk és a külföldi segél; ’» sem lehet teljesen beszüntet i' (egyreszét nyugodtan lehetne. . t de a jó antikommunista az, a! . meglátja, mi ma a világ pr: : blemája, meglátja, hogy nemcsa l a nukleáris rakétakészletek fői . tosak, hanem a szellemi tere . való harc a kommuniznr-s eile . nem kevésbbé az s az eszmek [ harcát nem lehet megnyerni, h I Amerikában a vagyonos eleme l érdeke túlteng, dominál, ha kisemberek javát szolgáló terve j c-llen, p.kánmüy szerények i 1 mindjárt összefognak a kisembi i rek gondja baja iránt érzéketle kongreszusi osztály exponensei a kórházi, otvosi és gyógysze uzsora támoogatói, védnökei < megakadályozzák a haladást. — Még ne;m ébredtek arra, hogy vagyonos osztályt a huszadi század ez előrehaladott szakasza társadalmi felelősség is terhel senkisem akarja, hogy bárki i csonkuljon jogoa individualist érvényesülése, anyagi érdekei ele rehaladása tekintetében, de ép pen ennek érdekében nem sza bad elzárkózni az elől, hogy n legyenek tulnagyok a térsadalrr aránytalanságok. Nem szabad rideg, gögös el zárkózó közönnyel elmenni k's emberek gondjai mellett és el kell segiteni, életük megkönnyii lését. Isten éltesse az individua lista szabadságot a társadalrr szükségletek ellátása terén, de ép pen a .megóvása érdekében kell hí ladni a korral, amikor a küEÖl dön sok helyen jóval radikálisabl kórházi és egészségügyi reformo kát léptettek életbe s egyetlei orvos, kórházigazgató és gyógy szergyáros sem halna éhen tői nálunk sem. Amerikában még vannak, aki! tudni sem akarnak a táradal mi felelösszégről. Nem tartozna! az előrelátó, bölcs amerikaiak az individuailsta életrend leg jobb konzerválói közé. Az amerikai életrend jövőji annál biztosabb, az országot ve zető kongresszus minél inkábl adja gyakorlati bizonys'gait a tár sadalmi felelősségnek. Őrzői va gyünk testvérünknek s va^yonoi középosztályunk inkább ő üljör az antikommunista előnynek hogy gondja lehet a kevésbbí kedvező helyzetben lévő polgártársak problémáinak enyhítésére is. Ez az igazi emberség, a2 amerikai életrend igazi szolgálata, az osztály testvériség, amely például a munkások kollektiv szerződései által egyensulyzóan hal a társadalmi ellentétek kérdésében és úgyszólván kihúzta a gyékényt az oosztályharcos hadakozás, a kSmimunista propaganda veszélyei alól. . A Goldwaterek, Dirksenkek, Ha] lackek akarva akaratlan a felforgatok malmára hajtják a vizet és Kennedy szerény javaslatai ellen dörgedelmeikkel rontják a mai Amerika képét a világ előtt. ‘‘Feladtunkat itthon kell elsőül elvégeznünk." * * * A FREE EUROPE, INC.-ről régóta az a véleményünk, hogy ha nem létezne, fel kellene találni és ugyanígy vélekedünk a “Voice of America” hivatalos rádióleadásokról is amelyek a kommunista erőszakuralom alatti keleteuropai országok felé irányulnak és jelképezik számukra a tényt, hogy Amerika nem mondott le végleg szabadságukról, a hidrogénboimbás távrakéták dacára sem ‘‘irta le” őket. Minap hallottuk a Free Europe Rádió egyórás lesd'sát, amely ‘^Window to the West" cím alatt folyt le az egyik nagy new yorki telev iziós á'lomáson Adlai Stevenson, Amerik'nak az Eigyetült Nemzeteknél működő KENNEDY elnök az o száfi helvzetéről szóló éveleji nyilatkozatának mindjárt a kezdete utár azt hangoztatta, hogy ‘‘feladatunkat elsőül itthon kell elvégeznünk” s ez itthoni feladatok között a jó nevelés jó egészség, j' kereseti alkalmak, jó ot’hon, já megélhetés és jc élet biztosítását jelölte meg. Ezeket aksrja az eddiginél nagyobb mértékben az Egyesült Államok népe számára és ez természetesen ne.m valósítható meg úgy, hogy a kongreszszus tagjainak egyrésze elgáncsolni, leszavazni törekszik e célt szol gáló reformjavaslatait. Igaza van az elnöknek: ha Szovjettel és a kommunista Kinával és csatolt részeikkel szemben be akarjuk bizonyítani individualista életrendjének emberi szempontból való fölényét, magasabb értékét, ha meg aka-juk óvni az individualist világ birtokállománvát, elől kell járnunk a jópéldával, oly reformokkal, amelyek meggyőzik a külföldet arról, hogy csak oszt 'ilyuralom és terror diktaturás eg^párt rendszer, (kommunista államkapitalizmus és fascizffnus) nélkül, az egvéni szabadság, légkörében lehet igazán biztositani a dolgoozó tömegek jólétét. Szociális individualizmusnak szoktuk e hasábokon nevezni ezt az irányzatot, amelynek célja és eszménye a népjóléti individualista állam. Sajnos, a republikánusok 'nagyrésze és a demokraták déli államokból jövő kongresszusi képviselői ellene vannak ennek az eszmének, amely pedig a leghatékonyabb ellenszere, a kommunista propagandának, ha minél nagyobb, Iminél áldásosabb mértékben valósítják meg. Szeretjük hinni, hogv Amerikában ez van útban, fob’tatodik a Sew Deal népbarát, k:semberbarát politikája, ímelv a múlt évtizedben bizony jócskán e'akadt. Kennedynek igaza volt a választási kam párnájában: America must move again. Amerikának újból haladnia kell a népjóléti individualista állam fejlesztése, kiteljesítése utján. Nemcsak a nukleáris fegyverek versenyével kell harcloni a kommunizmus llen, de az elméletek, eszmék, a nép javát szolgáló, szociális fejlődés terén is. * * * A KONGRESSZUS tu'konzer-| vativ elemei azonban elefántcsont toronyban élnek, nem akarnak tudomást venni a reformok szükségéből, -még ha olyan szerény kezdeti jelentőségűek, csekélyekis, mint azt Kennedy javaslatai mutatják. Valóban csak kávéskanál adagokat akar elérni, mint például az aggok kórházi segély- j javaslatában, amelynél, a 65 éven felüli beteg a kórházban 90 dollárt feltétlenül köteles a magáéból fizetni, mert az első tiz nap az ő költségére megy és laboratóriumi vizsgálatokért is csak a 20 doháron felüli kiadásokat téritik meg. Legalább is igy szól Kennedy eddigi javaslata, de az orvosi és kórházi uzsora potentátjai ezt is sokalj'k, mindjárt az egészségügyi szocializál's'nak ki-j ab alják el, dús keresetük csökkenésének veszélyét képzelik látni benne! Nem minden orvos ilyen,| de sajnos éppen a leggazdagabb orvosok hatalmas szervezete féld legjobban nagy bevételeiket, amelyek előteremtése pedig sok kisember családjában jelent vészes anyagi gondot. . . S mint F. D. Roosevelt első és második elnöksége idején a Sccial Security javaslatnál, a republik'nusok zöme ma is jajvcszékel és végzetes nemzeti szerencsétlenségnek igyek szik feltüntetni azt, ha a Social Security keretén belül, a jövedelem egy százalékánák tört részét ielentő díjemeléssel megvalósitiáá Kennedy tervét. Szerintük pénzpazarl's az ilyen reform s “a nemzeti adósság rágás magas, a katonai kiadatok él * külföldi tégelyek fonto-,
