Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-12-08 / 49. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekei! szolgáló független társadalmi hetilap. Vol. XXXIX. Évfolyam 49-ik szám Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám.* ára 10 cent BETHLEHEM. PA.. 1961 DECEMBER 8 AM EK IC AN IN SPIRIT—IIUNGAB IÁN IN LANGUAGB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ........................ $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Knteruil as Second Class Master May 18, 1923, at tbc Tost Office at Betblebem, Pa., undfer the Act of March 3, 1879”. nyelvében mag yak—szellemében amekika MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 i — Abban a hitben voltunk,—- folytatta az elnök, hogy a yaltí x1 és potsdami szerződések biztosi , | tották a szabad kiválasztás lehe x1 tőségét a keleteuropai népeknek- Nézetünk szerint ma sincs sza bad választásuk, ön mondhatj L azt, hogy kommunizmus alai , akarnak élni. De ha mégsem akar , nak, nem bírnak a lehetőséggel t hogy sorsukon változtassanak. — j Hisszük, hogy ha a Szovjet Uni , j a kommunista rendszer felkény j szeritése nélkül hagyná, hogy ; . világ népei úgy éljenek, ahog; . akaratuknak megfelel, az össze . köttetések a Szovjet Unió és a: . Egyesült Államok hozott igen ki elégitöen alakulnának; úgy a; , orosz, mint az amerikai nép . amely ma veszélyben él, béké ;j ben élhetne és életszínvonal; nagyban emelkedhetne. Hiszen azt is, hogy most oly nagy gaz . dasági lehetőségek kínálkoznál mindkét ország számára, bog; azon kellene lennünk, hogy meg férjünk egymással és ne próbál juk nézeteinket egymásra vágj másokra felkényszeriteni. | Adzhubei nem tudott érdem’e : ges választ adni, miként a szabac választások kérdésében egyetler Szovjet exponens és maga Krus csev sem. Arra hivatkozott, hogy I a rendelkezésre álló időben nem tudná meggyőzni az elnököt, ak Kruscsevvel sem tudta megértetni magát ebben a bé si tal’lkozón. “Néme’yek bizonyos vá'aszsoka*-, mondotta. szabadnak tekinthetnek, mások ugyanazon vá'asztásokat nem demokrata '•’ésszerűnek minősithe'ik. ” — Hozzátette hogy ‘‘ne bocsájtkoz' zünk erről vitába, inkább térjünk át a következő kérdésre. ” | * * * ADZHUBEI aztán hosszan panaszolta, hogy az orosz nép sok fia és sok orosz csa'ád még most iss szenvedi a második vi- I lágháborus veszíesé~ek sebeit, fél a németek revans háborújától és a német imperializmus feléledésétől. , Kennedy elnök utalt ar a, hogy “a nyugat németeknek csak kilenc divíziójuk van, ami csekélység a Szovjet haderőhöz képes1. Nincsenek saját nukleáris fegyvereik. Légi erejük nagyon kics:nv, tengerészetiik úgyszólván semmi. £s ez mind be van épitve a NATO keretébe. . . Nyugat Németország ma nem katonai veszély.” , Kennedy itt kifejtette, hogy a régi háború sebeit még mindig érző orosz néonek is érdek", hogy Amerikával Berlin ügyében békés megoldást keressen, kivált hogv olvan szerződés megváltoztatását követelik, amely változatlanul érvényben van. — Ha a mai helyzet megváltozna és Nyugat Németország saját atomütőképességet fej'esztene ki, — folytatta az elnök, — ha sok rakétát és nagy nemzeti hadereget építene, megérteném az önök nagy aggodalmát és osztanám azt, Utóvédre nekünk is két háborúnk volt Európában, akárcsak önöknek. Az elnök végül azt mondotta, hogy "korunkban a jövő bizonytalan. Tizenöt év mu't el a háború vége óta, törekedjünk legalább további tizenöt évre biztosítani a békét a Szovjet Unió és a Nyugat közti megegyezéssel. Ha a berlini kérdést rendben, békésen megoldjuk, beke lehet századunkban, Középeuropában". De Rerlin Furopának nem az egyedüli kérdése, amely megoldásba vár. Az elnök maca mondotta, ho<»y biztosiam kell az eufóriái népek önrendelkezését. . És főleg azt is mondotta, hogy Moszkva kommum'sta világm-a’rr.at akar. H'bető. ho—v erről letenne. m^orba Berlin általa ferdézett ‘‘válsága" ügyében kiegyezne is? f.O. *AA SAAAAAAAAAAAAAAAAA/WSAAAAAAAAAZve Pártolja lapunkat! kijelentette; ‘‘Amerika, noha nen hajlandó Keletnémetországot ön álló hatalomnak elismerni, nen támaszt akadályt azzal szemben hogy két Németország álljon fern amig a Szovjet azt érdekében állónak tartja." , Ez kissé tompította azon, £ beszélgetés elején tett kijelentése erejét, amely szerint Amerika £ nemzeti önrendelkezés, vagyis a szabad választások alapján áll és ennek utján szeretné Németország egyesülését elérni. Ezt kerülni kellett volna akármennyire is kifejezése volt Amerika békés érzé seinek, szemben a támadó szándékairól terjesztett Szovjet propaganda hazugságokkal. Lehet, hogy az elnök ezt speciálisan megnyugtatásul szánta azon népeknek, akik az első vagy a második világháborúban avagy mindkettőben sokat szenvedtek a német imperializmus brutalitásától, Belgiumnak, Hollandnak, Norvégiának. Dániának, Lengyelországnak, Jugoszláviának, Magyarországnak, Bu’gáriának, Romániának, Litvániának stb., stb. De azt jelentette, hogy Amerika ratáridő nélkül tűri a nemzeti önrendelkezést eltipró, mai kelet németországi helyzetet, amelyben szó sem lehet szabad választásokról. S ez egyben értelmezhető Magyaro-szágra, Lengyelorsz'gra és a többi keleteuropai országra, melyek kommunista erőszakuralom alatt állnak. Eisenhower is megmondta annakidején, hogy Amerika ez országok miatt nem indít háborút s miként ez a rovat ezt akkor túlsók beszédnek minősi tette, erről is azt tartjuk,hogy a többi erőszakuralom alatti kelet európai népek antikomomunista kitartásának semmikép sem válik javára. Százmilliókat adunk ki propagandára évente, hogv tartsuk bennük a lelket, minek ezt a legmagasabb hely szavával lerontani? * * * A NATO és a Varsói Fgyezmény népei (a Szovjetblokk)' közötti meg nem támadási szerződést is említett Kennedy, holott ;zt eddig többnyire csak Moszkva lette, még pedig a kommunista xrőszakuralom alatti országok mai helyzete, a status quo véglegesítésének utógondolatával. Az ilnök nem mondta, de fel kell ennünk, hogy a meg nem tárna-1 iási szerződés előfeltételéül a' izabad választások helyreállítását gondolta. Adzhubei Cubát hozta fel, mint •melyben Amerika beavatkozása lem volt helyénvaló. Hivatkozott arra, hogy Ausztriában kapi:alista rendszer áll -fenn, noha így amerikai mint Szovjetcsapa:ok szállták meg. De Cubán, •gymond, a nép a haladás más ltját választotta.. Az Ausztriáról szóló, hivatko:á8 nem mond ssrnmit, mert ott jegyes megszállás volt egyforma negszállói jogokkal, mig Magyarxrszágon és más országokban! egyoldalú Szovjet megszállás és •. kommunisták erőszakkal jöttek xralomra. Kennedy reflektált Cubára is: ‘A cubai nép nem választotta Zastrot. Máig sem választott, no-1 iá Castro kezdetben választáso-| ;at ígért." Castro önkényesen rőszakolta fel a kommunizmust ■s megszegte választási igé étét, ímelynek beváltásáról többé tudú sem akar. — Az Egyesült Államok, mon-| lotta az elnök, azon eszme nellctt van, hogy minden népiek szabadon legyen módja váp.sztani arról, mily fajta kornányt akar. Hangoztatta, hogy Amerika ia a nép a kommunista rendszeriek ad többséget, ezt is elfogadx, de a választásnak szabadnak :ell lennie s — ezzel szemben a .ommunisták erőszakkal és cselei, megszálló fegyverekre tánaszkodva jutottak a hatalomra Aotzkva scgitiégival. KENNEDY cLnök a két óránál hosszabb interjú vitában, melyei Aleksei I. Adzhubei-jel, a moszkvai ‘‘Izvestia" napilap főszerkesztőjével, Kruscsev ve j ével folytatott, mindjárt kezdetben rámutatott arra, hogy a Szovjet, ahelyett, hogy Oroszország békéje és biztonsága politikáját folytatná, a kommunista osztályharcos világfront törekvéseinek, világuralmi céljának követésével állandó feszültségben tartja a világot. Vezérként intézi a kommunizmusnak a földkerekség minden részére kiterjedő terjeszkedési politikáját. Ezt tartja a főbajnak, a béke igazi akadályának. Ez a rovat régóta képviseli ugyanezt a felfogást s a new yorki magyar kommunista lappal csak legutóbb volt újabb polémiánk, mely éppen Mooszkva e magatartása, szakadatlan hidegháborús provokációi körül folyt és utaltunk arra, hogy a nyugatnémeteknek távolról sem lehetne uj hatalmas fegyverkezésre és európai kulcspozícióra kilátásuk ha a kommunista világfront moszkvai vezetősége nem folytatná ezt a nyughatatlan, telhetetlen osztályharcos terjeszkedési politikát. Rávilágítottunk ar a az éles rikító ellentmondásra is, amely Moszkva folytonos békeszolamai, stockholmi és egyéb "békemozgalmai" és világszerte folyó hidegháborús aknamunkái között van, amelyeknek célját Kruscsev maga is bevallotta; sokszor kérkedett el azon szándékukkal, hogy el fogják temetni az egyéni szabadság életformáját és hogy az amerikaiak unokái kommunista rendszer alatt fognak élni. Ez a rovat tehát csak annak igazolását láthatja az elnök nagy interjújának vezető gondolatában, amelyet mindenkor hangoztatott s örömmel vette tudomásul, hogy! Kennedy e nézetét az állítólag öt millió példányban megjelenő íz-1 vcsztia lenyomtatta, úgy hogy az orosz nép is tájékozva lesz arról, hogy a világraszóló feszültség nem orosz nemzeti, hanem kommunista érdekek, az államkapitajizmus malmának világviszonylatban való megvalósítása céljáért folyik: senki sem vészé-j yezteti a "szent orosz föld ” biz- | tonságát, de a kommunista Kreml annál inkább veszélyezteti más országoknak, a világ népei zömének többségi akarattal választott életrendszerét és közjogi (nemzetközi politikai) helyzetét. A megá’lapitás nem uj, de még sohasem hangzott el ily impozáns formában s akként, hogy az «rósz népmilliókhoz is eljuthatott volna. Az orosz kommunista párttagok legtöbbjére nem fog mély katást tenni, mert ők is részesei ü kommunista világuralmi politikának, de a párton kívüli, túlnyomó többség végre az igazság Rangját hallhatta és ha többet jelenleg nem is tud tenni, biztosan slgondolkozik rajta. . . * * • BERLIN KÉRDÉSÉRE nezve ígyetlen uj eszme merült fel az in :crju folyamán: rumikor Kennedy elhozta, hogy a Berlinbe vezető :ő közlekedési és szállítási utat xemzetközi kezelés alá kellene xelyezni. i Erre nézve e sorok keltéig csak Jlbricht keletnémet koommunista íiktátor nyilatkozott, mégpedig ílutasitó értelemben, ami várható rolt, mert Kruscsev és a keletnémet kommunisták célja éppen az, rogy a Berlinbe menő nyugati izállitmányok beengedése keletiemet kommunista hatósági kö:egektől függjön s ezáltal Ulbrichék mintegy megkapják a diplomáciai elismerést egy második Németország, egy kommunista Celeti Németország létezése szánára. Kennedy hangsúlyozta, hogy Amerika nem ismeri el Németorizág kettéosztását. De szerintünk vem kellett volna oly messzire slmennii mint tette azáltal, hegy KÁDÁR AJÁNLATA AMERIKÁNAK MIND-1 SZENTY ÜGYÉBEN __ A magyarországi kommunisti „j erőszakkormány ajánlatot tét Washingtonnak Mindszenty bibo e_ ros ügyének rendezésére. A; k ajánlat nem tartalmaz konkré módozatokat a megoldás miként ■ a jére nézve, de hangsúlyozza, hogj jt azt a két ország közti viszonj ' megjavításáról'szóló egyezménj I keretében gondolják megoldható ’ ’ nak. j0 Tudvalévőén az 1956-os ma gyár forradalom óta Washingtor nem tart követet Budapesten, t követséget ügyvivő vezeti. Enne! v isszahatásakéiit a Washington 17!j magyar kommunista követségei j I is csak ügyvezető működik. íz Mindszenty bíboros trdvalej, I vően a forradalomnak Szovjet ■- tankokkal való véres lehengerléla sekor a budapesti USA követség- Ti re menekült, különben visszaviték l- volna fogságába, amely életfogyk tiglanra szól. A hercegp imás ■y azóta is a követségen él. Nem ;- akarja elhagyni az országot s ezl 1- közölte is a Vatikánnal, amely y helybenhagyta ez álláspontját. Ha a budapesti kommunista ! kisebbségi kormány a diplomáciai viszony olyan me-’javulásához n| akarja kötni a prímás szabadsági gát, amely egyenértelmü volna y| azzal, hogy Amerika végleg elfo” gadja a mai rendszert, bizonyára “j maga Mindszenty bíboros volna ■ l az, aki ily megegyezést legerő*1 sebben ellenezne, A Mindszenty bíboros ellen len folytatott ‘‘összeesküvési’ ’ per közönséges politikai terrorakció _ivóit. Összeesküvéshez regyveres ! erők kellettek volna és a prirn-s ^ semmiféle fegyveres e ő .el nem lendelkezett — a megszálló, hatalmasan felszerelt orosz divíziókkal szemben. Mindössze arról folytatott tanácskozásokat, hogy a kommunista erőszaku-a’om | esetleges megszüntetése után mi ’j történjék az országban a vezetés j folytatására? 3 A Mindszenty éleni vád k kez- dettől nevetségesek volt’k és Kádárék mostani lépése csak zsaro•j lási kísérlet. A szabadság es a _| katolikus egyház magyarországi .. I vezetése Amerika részéről való i minden politikai ellenszol rál átás . nélkül megilleti Mindszentyt. Kádárék azonban valószinüleg csak arra gondolnak, hogy megengedt nék azt, hogy a prímás elhagyja . az országot. Ezzel pedig olyas. miért akarnak árat kapni, ami iránt az illetékesek részéről nem k áll fenn kereslet. ’>--------------ooo--------------1 ERŐS MEGÉLÉNKÜLÉS AZ 1 AZ ACÉLIPARBAN A Wall Street Jómnál közlése szerint az acéliparban erős meg• élénkülés mutatkozik, a rendelések szárra gyorsan növekszik. — : Ennek következtében számítani 1 lehet arra, hogy a gyárak e hó' nap folyamán az eddigi 71 szaza: lék helyett a termelő képesség ‘ 80 százalékával fognak dolgozt ni. A nagy gyárak már négy hét óta jelentékenyen több rendelést kannak nemcsak autógváraktól, hanem olyan más acélíhasználó ( üzemektől, amelyeknek az acélra ^ azonnal van szükségük. Emellett a gyárak kezdenek raktárra [ több acélt gyártani, tekintettel arra, hogy 1 962 közepén, amikor a kollekiv szerződés megújítása aktuálissá válik, sztrájk akadá, Hozhatja a termelést. i —OGn---------SZABOTÁLÓ RADIÓBEMONDÓK ______ i Különös módszerrel harcolnak az argentínai rídióbemondók bérköveteléseik teljesítéséért. Nem sztrájkolnak ugyan, de a reklámszövegeket ób an mono'on, unalmas hangon, minden hangsulvozás nélkül adják elő, hogy több kereskedelmi és rarv' Halat már lemondta rádiáhirdetéseit, | ! Enos nevű csimpánz kétszeri űrrepülése a föld körül Az első amerikai astronautát £ földnek rakétával való körülrepü lésére kiválasztották John H. Glenn Jr. személyében, aki alez redes a Marineoknál és valószínű, hogy a repülést, ame’y megszüntetné az oroszok (Gagarin és Titov) monopóliumát, még ei évben végrehajthatja. Glenn háromszor repülné körül a földet egyhuzamban. Fzzel kapcsolatos probaképsn november 29-én Cape Canaveralon Atlas rakétával fellőttek egy ö! éves és 37 font su'yu, Enos nevű majmot, amely a fö’d körüli uta! kétszer tette meg. A harbadi’k előtt visszarendelték az űrhajót, mert megállapították, bogy a fülkében valami nem szabályosan működik s emiatt ott túlságosan nagy a hőség. Enos egészségben érkezett meg a bermudai St. George városba. Az amerikai aeronautikai tanács közlése szerint a világhírűvé vált csimpánzt a Stors nevű amerikai cirkálóhajó hozta Bermudába, amely kihalászta a vízből az űrhajó fülkéjét. Az aeronautikai tan'cs szóvivője e’magyarázta, hogy ha ember tartózkodott volna a fülké- Les, könnyűszerrel leszál'ithatta volna a hőmérsékletet és folytathatta volna útját a világűrben. Még vitás hogy Glenn repülése előtt újabb állatot küldenek e az űrbe. Enos számos több dolgot, amire előre betanították, igy egyes emeltyűk használatát nem mulasztotta el s útja tudományos szempontból is bizonyos mértékig gyümölcsöző volt. U THANT MAGYARORSZÁGRA MEGY Laozártako- iclen,;k: U Tbant, az E?vesült Nemzetek főt'tk'ra n’d’vánosságra hozta, hogv elfogadta a magyarországi kommunista kormány meghívását, hogy győződjék meg az ország közviszonyai k^dve^ő vobáról. A politikai körökben felsülést keltő hirt egyrészről az 1956-os forradalom ügyének az E. N. na-1 pirendjén való tárgyalásával, másrészt pedig a magvar kormány azon aján'atával hozzák csszeRigpésbe, amely sze int keszi megszüntetni a Mindszenty bíboros elleni “összeesküvési” pert, ba ennek fejében (Washington megjavítja vele viszonyát. Egyes források szerint Kádár János nem kevesebbet akar, mint hogy Washington az E. N - ben ne szorgalmazza tovább a magyar úgy napirenden tartását és budapesti követ kinevezésével ismerje el azt, hogy elfogadta Kádár János hóhérkormányát.-»OOO- ........ k SZOVJET ÚJRA MEGKEZDI AZ ATOMBOMBA KÍSÉRLETEKET. HA A NYUGAT IS KÍSÉRLETEZIK A Szovjet hírügynöksége jelenti, hogv ha a nyugati hatalmak akárcsak a föld alatt is folytatják atombomba kísérleteiket, a Szov-; jet újból ‘‘kénytelen lesz” felvenni a maga kísérleteit ’ a Szovjet biztonsága és önvédelmének erősítése érdekében". A Szovjet e magatartása újabb ellemző adalék szemérmetlenség tői, amellyel, — ellentétben leszerelési békeszólamaival, — macának akar nukleáris előnyöket niztositani. Miután sze-xtember I-én újból megkezdte az atomxomba kísérleteket és több mint| 50 kísérletet végre is hajtott, J xiőst azt szeretné megakadályozxi. hogy Amerika is hasonló ki-, tériét sorozatot hajtson végre. Amerika csak most kezdi az íjabb kísérleteket. A mub héten Vevadában több ezer TNT tonxának megfelelő atombombát obbantott a fö’d alatt. Szakérői sürgetik a kisér'etek szaoori;á»<t és a légköri kísérletek újabb nefkexeléiél, ! . MOSZKVA PÖKHENDI VÁLASZA KENNEDY ELNÖK NYILATKOZATÁRA A N. Y. Times december 3- száma azt Írja, hogy "Kenned; i elnök interjúja, amelyet a moszk . vai Izvesztia főszerkesztőjének Adzhubeínek, Kruscsev vejénel • adott, utat nyit égj' ideiglene i berlini megoldás számára azzal hogy az elnök kijelentette, misze i rint egyesítésre mindaddig nem ki : lülhet sors, amig a Szovjet ahlxo; | hozzá nem járul. Ezzel háttérbi ‘ szorul az a nagy hangsúllyal han goztatott régi nyugati álláspont ! hogy Berlinnek végül egy egyesi tett Németország fővárosává kel lennie". Ha az egyesitcs nem ak luális, akkor Berlin jelentőség* kisebb lett és igy: véli a Times a berlini kérdésben könnyebi ’ lesz a megegyezés. i j Ezzel szemben tudvalevő, hogj i Kruscsev az általa teremtett bér j lini válságol többre akarja kiak- i názrxi, mini csak egy, a ma j berlini helyzetet nem sokbar I megváltoztató, ideiglenes meg oldásra. Köztudomású a MoszkvE nagyszabású programimja, amely lyel alá akarja aknázni az égés; nyugati védelmet, hogy utat nyis son a kommunista osztályharcos világuralmi célok számára. j Ki akar világuralmat ? Az Izvesztia december elsejei száma már a régi moszkvai módszer szerint azzal vádolja Amerikát, amiben önmaga a legnagyobb ludas: világuralmi törck: véseket próbál ráfogni, holott az amerikai politika 1948, vagyis a ! Marshall terv óta semmi más, j mint csupán védekezés a moszkvai kcmmun:sta központ világuralmi törekvései, hidegháborús offen i váj a ellen: fellartoztatási politika. Az autout namzetközi ellenőrzése Az Izvesztia válaszcikke szerint Kennedy elnök azon kívánsága, hogy a Nyugat Berlinbe keletnémet területen át vezető autoutat nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék, erő-fitogtató és meo'a1ázfatást jelentene Kelet Németországra . , A gyorsaság amellyel a Szovjet kormány válaszolt,. arra mutat, hogy sietett ellensúlyozni a hatást, amelyet a Kennedy nyilatkozat az orosz népre tett. MagTraro-szág és társainak önrendelkezése A kommunista, erőszakuralom alatti keleteuropai országok ügyére nézve azt állítja az Izvesztia cikke, hogy Kennedy elnöknek nincs joga a szabad választások kérdését firtatni, mert “a keleteuropai népek egyszer és mindenkorra választottak és egyáltalán nem törődnek azzal, hogy a ten-KÉSZÜL MÁR A NAGY KARÁCSONYI SZÁM Nagy ünnepi számunk már készül. De tekintettel az ünnepeknek rohamos közledtére kérjük mindazokat a jóakaró pártolóin kát és támogatóinkat, akik a ka rácsonyi ünnepi számunkba jóki vánságot vagy üzleti hirdetést ki vánnak elhelyezni, tegyék meg ezt legkésőbb december 18-ig, hétfő estig, hogy minden munkánkat szépen és lelkiismeretesen végezhessük el, Ünnepi nagy szá-1 inunk, amely december 22-án,1 jelenik meg olvasóit bizonyára ki fogja elégíteni úgy tartalmát val, terjedelmével, mint Ízléses és szép kiállításával. Az uj esztendővel a Hiradó! 40-üt évfolyamába lép. Nagy idő ez a magyarság odaadó kitartó ] küzdelmes, szolgálatában. Kérjük olvasóinkat támogassák lapunkat, amely úgy helyi mint álta’ános hírszolgálatával és cikkeivel a legnagyobb mértékben törekszik közérdekű céljainak megfelelni Terjesszék lapxmkat és szerezzed nek uj előfizetőket, hogy fürgét len magyar sajtó hivatásunkat teljesíthessük! i! gerentul ezt a választást szabad'jnak vagy nem szabadnak tekintik Miután ez országokban minden ■ ' más pártot lebunkóztak, egylistás i1 áiválasztásokat tartottak. Ezt ne: vezi Kruscsev szabad döntésnek? ■ A magyar nép csak egyszer dön- i tött szabadón az utolsó tiz évben: ; amikor többsége az 1956-os forvadalomhoz csatlakozott. ■ A meg nem támadási ajánlat Ezek után valóban felesleges í volt, hogy Kennedy elnök kölcsönös meg nem támadási szer, ződést ajánlott fel a NATO és a 1 Varsói Egyezmény népei között, j Erről is nyilatkozik az Izvesztia | cikke és azt állitja, hogy Kennedy I "a berlini kérdés miatt háborús . előkészületekbe fogott és nukleá! áris háború meredélyének széléig ! vitte a világot. ” j Ezzel szemben az igazság az, j hogy a “berlini válságot" maga I Kruscsev rendezte meg fennálló ! szerződések semmibevételével, I provokációul, — egy vörös Münj chen céljára! Azt Írja a N. Y. Times, hogy | Kruscsev csúcskonferencia felé 1 látszik terelni a helyzetet. Ennyi j megátalkodottság, megrögzött vi; láguralmi célkövetés mellett kétel ! kedni kell, hogy egyáltalán értel- I me volna bármiféle tárgyalásnak Kruscsevvel?----r*oo n.—»CASTRO VÉGLEG LEVETTE AZ ÁLARCÁT — Castro cubai diktátor december 2-án-öt órán át tartó televíziós beszédben közölté, hogy kora ifjúsága óta kommunista volt, csak eltitkolta. Most kijelenti, hogy marxista—leninista és az is marad halálig. Lelkendezve állította, hogy a világ a kommunizmus utján van és ezen az utón akarja vezetni Cubát. Bejelentette, hogy megala- I kiíja “a cubai forradalom egyesült szocialista pártját, amelybe moszkvai mintára, csak a "legigazabb forradalmárokat” veszik fel tagul. Az O. A. S., az amerikai országok szervezete hétfőn tanácskozásokat kezdett, amelyek folyamán a Castroval szembeni közös magatartást, esetleg gazdasági intézkedéseket fogják tárgyalni. Dominica köztársaságban tudvalévőén zavargások folynak a Trujillo dinasztia elkergetése kapcsán, Castro rádiója állandóan arra hívja fel a dominicaiakat, hogy öljék meg Ballaguer elnököt és foglalják el a gyárakat és földeket, mint ‘‘a nép tulajdonát.’ ’ i ■ OOO--------------A KOMMUNISTA KÍNA FELVÉTELÉNEK ÜGYE AZ E. N.-BEN Az Egyesült Nemzetek közgyűlésén New Yorkban dec. I-én vita kezdődött a kommunista Kina felvétele kérdésében, amely évek sora óta függőben van. — Amerika és négy szövetsége azt javasoltak, hogy nyilvánítsák az ügyet fontos kérdésnek, amelynek eldöntéséhez nem elég a normális többség, hanem kétharmad többség szükséges. , A Szovjet részéről Zorin delegátus követelte a vörös Kína felvételét és a nemzeti Kina tagságának megszüntetését. Azzal is fenyegetődzött, hogy ha a Formosan székelő nemzeti kormány nem szűnik meg önmagától, fegyverrel fogják birtokba venni Formosát. Stevenson amerikai fődelegátus rendkívül kemény beszédben utasította el a Szovjet követelését. Szó van arról, hogy az ügyet külön bizottság elé utalják, amely csak jövő ősszel tenné meg jelentését. A vita mintegy két hétig fog tartani. Ameria ragaszkodik a nemzeti Kina további tagságiból.
