Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-11-17 / 46. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entereit as Second Class Matter May 18. 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Official Organ of the Hungarian Churches uiul Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám.- ára 10 cent AMEK1CAN IN 8FIBIT—HUNGABIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 NYE-LVEBEN MAUYAK—SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................. $5.00 BETHLEHEM, PA.. 1981 NOVEMBER 17 Vol. XXXIX. Évfolyam 46-ik szám A RIKÍTÓ ELLENTMONDÁSRÓL amely a Szovjet békefrázisai, “békemozgalmai' ’ és az általa vezetett kommunista osztályharcos front világuralmi céljai, nyughatatlan törtetése, sokfelé folytatott aknamunkás fúrásai és egyéb mesterkedései kőzett fennáll, többször volt szó e hasábokon. A new yorki magyar kommunista hetilapnak nem tetszik, hogy ezt most a berlini és német kérdés kapcsán is firtátjuk és két cikkben is élesen támadja ezt a rovatot. Az egyik cikk “Németország és az osztályharc” címen jelent meg, a másik "Tükör, Tükör, Világtükör” címen személyeskedik tájékozatlanul, de annál izléstelenebbül és durván. Az első cikk kifogásolja október 6-i cikkünk lényegét, amely a következő mondatokban csúcsosodott ki: “A new yorki magyar kommunista lapnak a németek uj hadserege, Hitler generálisoknak a NATO-ban kapott nagy szerepe, stb. miatt Amerikát okoló cikkével szemben ismételten rámutattunk itt arra, hogy mindezeknek, sőt Adenauer és más nyugatnémet politikusok a németeket atomfegyverekkel való felszerelését sürgető követelésének egyáltalán nem őrülünk sőt aggódunk miatta. De mindezeket a Szovjet 1945 óta folytatott kommunista terjeszkedési machinációinak, az osztályharcos világuralmi törtétéseknek tulajdonítjuk, azok átkos következményét látjuk bennük. Mi is osztjuk a porosz imperial’s ta militarizmus és naZ:srmis esetleges feltámadása iránti gondokat, — de aggaszt bennünket » Szovjet nemzetközi osz'ályharcos világuralmi törtetése is. . . Aki nálunk mélyebb aggályokkal áll szemben a neonazismussal, valóban túloz, de ugyanúgy szemben állunk a Szovjettel is, mint az egyéni szabadság azon individualista rendszerének halálos ellenségével, amely terror és vérontás nélkül a szabadság napfényében, az osztályok kölcsönös észszerű és humánus méltányossága alapján akarja megadni a társadalom minden joravaló tagjának, a tisztességes, életviszonyok, a polgári jólét lehetőségét. Ezért változatlanul ezt propagáljuk: Németországnak ne lehessenek atombombái, hanem vagy egyedül Amerikának vagy Amerika vezetésével a NATO-országoknak áözösen, de egyetlen európai ország se rendelkezhessék atombombákkal, nehogy azok birtokában megfelelő időpontban atomzsarol's kisértésébe jöhessen egy különbeni atomháború fenyegetésével. * * • TUDTUNKKAL rajtunk kívül1 egyetlen magyar nyelvű lap nem foglalkozott igy ezzel a kérdéssel, nem hangoztatott aggályokat a németeknek atomfegvverekkel va ló felfegyverzése ellen. Nem lepett meg, hogy aggályainkat a magyar szélsőjobb oldal csatárai dühösen fogadták, hiszen ők a német militarista sovinizmus, sőt a nazismus feltámadására építik a régi óhazai pozícióikat akár atomvilágháboru lévén is visszanyerni áhitó terveiket vérmes reményeiket. De még a jobbközépen is visszatetszést keltett a cikk, mert ott azt mondják, nem kell félni | a porosz militarista imperialista őrület visszatértétől sem a nazifeltámadástól, mert “a németek legalább száz évre megkapták a leckét”. A leckét tényleg megkapták, de kérdés, tanullak e belőle. Nem általánosítunk, de Hitler a szavazatok 42 százalékát kapta meg. . . És ami biztos, az biztos. Azt szeretnénk, hogy a németek ne rendelkezzenek saját atom- és hidrogénbombákkal. Érthető tehát, hogy a magyar szélső jobboldaliak, akik sajnos, hajszálnyit sem változtak, nem tüntetnek ki tctK&Ukkel. Megpróbálunk enél-J kül élni és hisszük, sikerülni is fog, hiszen akkor kellene aggódnunk, hogy helyes e az állás pontunk, ha nekik tetszene. Ugyanez a helyzet vörösben a kommunista lappal. * * * AZT ÁLLÍTJA a “Nyugat Németország és az osztályharc” ci mü cikk, hogy abban a furcsa hitben ringatódzunk, hogy az osztályharcot a Szovjet találta k:. Ez a rovat most van 1 4-ik évében és ez alatt a cikkírónak elég al-j kalma lett volna látni, hogy mi- j lyen szempontból Ítéli meg al történelmet. Többször irtunk arról, hogy az emberiség tö.ténelmét legnagyobb részben az osztályok harcától meghatározottnak látjuk és ez a rovat irta meg, hogy már Dózsa György is osztályharc áldozata volt, de visszam ehetnénk sokkal korábbi időre, a keresztény időszámítás kezdetére is. . . Osztályharcmár Jézus Krisztus földre jövetelékor is létezett és a római imperializmus és a judeai uralkodó osztály kíméletlen, kegyetlen szövetségiben jelentkezett. Ez a rovat sohasem követte a kommunista ellenességnek azt a handabandázó, az ösztönöket felkorbácsoló szidalmakat használó' módszerét, amelyet az individual's ta világ magyar sajtójának mint-j egy kilencven százaléka használ és amely sérti a társadalomtudo-j mányos alapon képzett, müvei emberek Ízlését s náluk éppen ellenkező hatást vált ki, mint ami a propaganda célja. Ez nem egyedül a magyar lapok zömének a hibája, rengeteg amerikai lap is ugyanezt cselek-j szí, ugyanígy becsüli alá az olvasói értelmi szinvonalát s ezzel — akarva, akaratlan a kommunistáknak használ. Mi nem akarunk használni a “kommunizmusnak” amely a Szovjetben és a Szovjetblokk országaiban csupán a kapitalizmusnak egyik, az emberek j óléte J szempontjából távolról sem leg-1 jobb fajtája, — államkapitalizmus. Mi az igazságot szeretjük megmondani a helyzetet tárgyilagosan látni tudó intelligenciát tételezve fel az olvasóban. Mi nem hirdetjük, mint a szélső jobboldal,1 hogy az egész koommunizmus egy faji csoport világösszeesküvése, sem pedig, hogy a szláv imperializmus szimpla eszköze, mint oly sokan cselekszik. Ez a rovat mindig az indivi- j dualista és a kommunista világ közti világnézeti küzdelem harcát látja a mai fejleményekben, bár nem is kommunizmus, ami megvalósult a Szovjetblookk országaiban, hanem olyan monopol kapitalista rendszer áll fenn ben nük, amelyben a párt, illetve gya korlatilag az azt vezető (és ke mény fizikai munkát nem végző) garnitúra, hogy ne mondjuk pártklikk a — ka-italista. . . És valljuk, hogy ennél sokka rendszer, amely az “élni és élni jobb az az újkori individualista hagyni” elv jegyében jó munkabérekkel lehetővé teszi, hogy mindenki aki dolgozni tud és skár, a munkája révén rendezett polgári viszonyok közzé emelted'hessék fel. Magyarországon nincs szabad szakszervezeti mozgalom és szanad munkapiac, csak monopol aérek vannak és a kommunista rendszer alatt senki sem tud tar:alékokat félretenni, nyugodt, gondtalan biztonságot felépíteni nagának öreg napjaira; mindenei annyit keres, amennyiből éppen ;sak hogy meg tud élni valahogy s igy örökké lekötelezett függőségben van a mindenható államlói, az egyetlen munkaadótól, aki létezik és akinek az állam jgész erőszak- gépezete (rendőrség stb.) is száz százalékosan •endelkezésre áll, ha ezzel szemnen a munkások sztrájkolni akarnának. . . Olyan világot »korunk, »mely: ben nincs többé proletár A kom munista erőszakuralom alatti or szagokban minden munkás p.o letár. Örök proletár. * * * MI NEM azzal ope á’unk, hágj évekkel 1956 után 150-350 gye rekifjut és tízezreket végeztek ki, további tízezreket pedig elhurcol tak Szibériába stb., stb., szerín tünk elég Kádárékről megírni annyit ami tényleg igaz, mert az is túlságosan elég borzalom és nem kétes rémhirekkel, de a népjóléti individualista államnak, mint a kommunista államkapitalista rendszernél sokkal különbb és magasabbrendü szociá is életformának meggyőződött hirdetésével akarunk meggyőzni. E rovat mindig elismerte az osztályharcnak, mint az események egyik legfőbb rugójának szerepét, de az újkori individualista rendszerben, amely Amerikában és más maiadó országokban, mint például Svédországban, Norvégiában, Angliában stb. a uníonizmus, a kollektiv szerződések, népjóléti törvények (New Deal, Beveridge terv stb.) révén mindinkább kifejlődőben van, az osztályharc mind inkább elve sziti élét, régi jelentőségét, tárgy talanná válik. Az egyre inkább kialakuló népjóléti individualizmus és népjóléti individualista állam, mint a fenti idézetből is kitetszik, egvütt hozzá a szabadságot a jóléttel. Elavulttá teszi a gazdasági kényszerubbonyos vegetá'ást, teret enged az emberi természetnek és osztályuralmi helycserék helyett az osztályok egymásmellettiségét valósitja meg. Ezzel válik legjobb életformává az individualizmus embere számára. Megoldja a társadalmi kérdést s ezért övé a jövő! * * * A MINTEGY kétszáz duplahasábos sorban e sorok íróját öreg horthystának beállító "Tükör, Tükör, Világtükör" cimü cikk primitív, nevetséges személyi gorombaságaira felesleges válaszolnom, különösen e rovat olvasói előtt. Köztudomású, hogy ez a rovat független minden párttól vagy más politikai szervezettől és írója, ami a dollárok aradó bőségét illeti, mint a küzködő, független amerikai magyar sajtó munkása, egészen biztosan távolról sem részesül oly összegű javadalmazásban, mint a new yorki magyar kommunista lap politikai részé-1 nek vezetője. . . Kiszakított félmondatokkal operálni ócska trükk s a támadás azt bizonyítja hogy ezzel nemcsak a szélsőjobboldali, de a kommunista magyar sajtó is szeret élni. Egész csomó ilyen kiszakított félmondat és jelző szerepel a cikkben. S mit szóljunk arra, hogy megbotránkozik, mert nem tartjuk a Szovjetet erkölcsileg teljesen illetékesnek, hogy a nyugatnémet nukleáris felfegyverzés ellen, hozzánk hasonlóan tiltakozzék, de elhallgatja, hogy mert a Szovjet adta meg a Molotov— Ribbentrop szerződéssel a zöld lámpajelet Hitlernek a második világháború húsz milliós ember mészárszékére és osztozott vele a lerohant Lengvelország hulláján. 1 Azt is letagadni próbálják, hogy a Szovjet megszegte, kijátszotta a yaltai egyezményt és rételkednek abban, hogy aggo-i Tünk a németek felfegyverzése és atombombákhoz juttatása miatt. Képmutatónak neveznek ezért bennünket, de adósok maradnak i válasszal, hogy miért? * * * JÓL TUDJUK, hogy a Szovjet most is oosztál "harcos céllal foly-j tatja aknamunkáját világszerte, a kommunizmus uralmi területét akarja kiterjeszteni. De emlékszünk arra, hogy sem a népek inrendelkezését ígérő Atlanti Charter aláírásakor Stalin nem neszéit az osztálybarcról, sem pe* áig YtUában és PoUcUmban, 1 Másrészt óriási ellentmondás ■ ként és óriási humbugként fűi í csáljuk, hogy a kommunistái j Kruscsev az élen, egy lélekzel re fuvoláznak békéről és hirdeti! a kommunista oosztályharc világ győzelmét, azt hogy el fogják te metni az individualista életrenr világát. Ne bennünket tessék “fá ból vaskarikával" vádolni, mer ennél nagyobb “fából vaskarika' nincs a világon. Változatlanul fenntartjuk, f ogj Krus sey és társai, belevéve a; amerikai magyar kammupisU tollnokokat is, akik oly le’keser szolgálják Mbszkva terjeszkedés politikája propaganda vonalát magukra vessenek azért hogy ( németek távolról sem volnának újra olyan nagy fiuk és nem lennének a jövőben még inkább azok, ha Moszkva világnézeti imperíaliz musának tcslhetetlejisége, nyughatatlansága nem tenné őkel azzá I r, P, ÚJRA ADENAUER Adenauer nyugatnémet kancellárt a szert. 1 7-j válasz'ások utárj ujraalakt-ló parlament a szükséges szaayzatoknál mindössze nyolccal többet újból kancellárrá választotta. Koalíciós kormány alakult, amelyben Adenauer keresztény demokrata pártján kívül a dr. Erich Mende vezetése alatti szabad demokratapárt, amely konzervatív irányú is résztvesz. Adenauer az utóbbinak kívánságára kihagyta a kormányból Brentano külügymin:sztert, akinek bel"'éfe Schj-öder eddi i belügyminiszter került, akinél sokan kifogásolják, hogy sze epet játszott Hitler alatt. Adenauerre' szemben nemcsak a „abad demokraták hűvösek, de pártjában is nő az ellenzóke. A 85 éves kancellárt csak azzal választották újjá, hogy megy évi hivatali időszakának vés-e előtt, amint nyugodtabb a német helyzet, lemond. Adenauer különféle hírekkel egem,ben kijelentette, hogy külpolitikája változatlan. Nov, 20-án Washingtonba jön, Kennedy elnökkel folvtatandó tárgyalásainagyjelentőségüek lesznek a bér lint kérdésben. —- - OOP • ■ EISENHOWER A HOLDBA REPÜLÉS BILLIÓS KÖLTSÉGEI ELLEN Eisenhower exelnök egy clevelandi gyűlésen helvtelenitette, hogv a kormánv a holdba repü’é3 előkészítésére sok billiós kiadást tervez több évre elosztva. Hasonló kommentárok sokfelé bnagzottak el az infláció elleni takarékosság szempontjára való hivatkozással. Hir szerint Kennedy elnök a holdbajutás terén szeretné megelőzni a Szovjetet és tudományos és hadászati szempontból is súlyt helyez a kérdésre, de erre is vonatkozik azon három hét előtti rendelkezése, hogy infláció ellenes érdekből redukálni kell a szövetségi kiadásokat. Ribicoff egészségügvi, népjóléti és közoktatási államtitkár máris I 21 millióval leszállította költségvetése összegét. —ooo-------------STATISZTIKA AZ 56-OS FORRADALOMRÓL A Becsben élő 56-os menekültek lapjában, a "Magyar Híradó" okt. 21-i számában olvassuk: “A szovjet részről uralomra juttatott rendszer — jogilag is bebizonyithatóan — 15 2 személyt végeztetett ki “ellenforradalmi tevékenység” miatt. Hivatalos adatok szerint a szabadságharcnak 2700 á’dozata. több mint 25,000 sebesültje volt. A forradalom leverése után I 80 000 mag-'ar menekült külföldre . Száraz statisztikái adatok, de mélvséges emberi szenvedésről vallanak. Éppígy az a tény, hogy a mavvar nemzetgazdaságot a harcok és szfrójkok során mintegy “kétmilliárd dolláros veszteiái ért»” i A Szovjet kommunista pártjának most lefolyt kongresszusa ajánlatára az illetékes kommunista helyi szervezetek kizárták Molotov volt miniszterelnököt és külügyminisztert, Malenkov volt miniszterelnököt és Kaganovics Volt helyettes miniszterelnököt, Stalin sógorát a kommunista pártból. Molotov, aki már Leninnek is •munkatársa volt, tudvalévőén Kruscsev egy évvel ezelőtt a Bécsben működő nemzetközi atombizottság Szovjet delegátusává nevezte ki. Molotov régebb idő óta Kruscsev támadásai központjában állott Stalin két másik bizalmasával együtt, mert ellenezte Kruscsev szerint nem eléggé harcias külpolitikáját és legutóbb az uj hús* év*i bsípolj ‘«tvét «mslyet a marxi és lenini elvektől eltérőnek tart. Molotovot bécsi állásától is felmentették és haza hívták. Nov. I 1 2-én érkezett vissza Moszkvába. 5 Csak családja és az ujságirók vár- 1 ták, de kitért bármiféle nyilatko- 1 zat elől. Azt mondotta, hogy szívesebben van Mooszkvában, mint • az esős Bécsben. Úgy látsz;k nem ■ fél attól, hogy a Magyarországon 1 a stalini véreskezü módszerekben ■ ugyancsak duskálodott Kruscsev : vele szemben stalini módszereket 1 fog használni. ' * * * Stalingrád város nevét, ahol Hitler 1941-ben első nagy vereségét szenvedte, mely fordulatot jelentett a háború történelmében, | átkeresztelték. Ezután Volgagrád lew » neve. I Molotovot, Malenkovot és Kaganovicsot kizárták az orosz kommunista pártból Á NOVEMBER /-I VÁLASZTÁSOK Bethlehemben a republikánusok győztek az időszaki választáson, de az országos jelentőségű new jerseyi kormányzó vá'asztáson a demokrata jelölt. Hugi-es volt supreme courti bíró jött be 40.000 szavazat többséggel Mitchell volt munkaügyi ál'amtítkárral Eisenhower bizalmasával szemben, Mitchell érdekében Eisenhower, Hughes érdekében pedig Kennedy elnök és Truman exelnök is megjelent New Jerseyben.1 A választást azonban az döntött s' el, hogy melyik páit tudta na-i gyobb mennyiségben a szavazó-1 géphez mozgósítani a választóit.! Alkalmasint Bethlehemben is ezen fordult meg az eredmény, . , \ New Yorkban Wagner polgár-’ mestert harmadszor is megválasztották közel 400,000 szavazattöbbséggel Lefkovitz republikánus állami főügyész több mint 800.000 és Gerosa városi szám-’ vevő (független demokrata) 32,-J 300 szavazatával s^eppban, Texasban az Időközi congressman választáson Gonzale« demokrata, a konereszus első mexikánua tagja jött be, A választások bizonyos fokig arra mutatnak, hogy az amerikai nép jóindulattal várja a Kennedy' adminisztráció további eredményeit, de a republikánusok is igen aktívak és készülnek a 62-es kon gresszusi választásokra, melye ken többséget remélnek szerezni a képviselőházban. Ez azonban nehéz feladat lesz mert a demokrata többség még «rindig jelentékeny ,----------ooo— -----— ANGLIA MEGKETTŐZI HADSEREGÉNEK LÉTSZAMÁT Az angol parlament ülésszakát trónbeszéddel .nyitotta meg II. Erzsébet királynő. Bejelentette a parlamentnek, hogy Anglia megkettőzi hadseregének létszámát. Az uj tervek szerint 50,000 tényleges és 140,000 tartalékos-! sál emelik a bókeállományt. Az angol hadsereg jelenlegi létszámai mintegy 165,000 fő. A királynő azt is bejelentette a trónbeszédben, Hogy a kormány a tényleges kétéves katonai ízi gála tot hat hónappal meghosz-j szabbitani kívánja. A tartalékosok ígyrészét visszahívják tényleges szolgálatba. Macmillan miniszterelnök konservativ pártja, valamint az ellenzéki munkáspárt egyformán kifogásolják a Nyugat-Németországnan állomásozó angol haderő nem1 kielégítő létszámát.----------------ooo---------------FELÉPÍTIK A “BÁBEL TORNYÁT” Irak fővárosában idegenforgalmi érdekességként fel akarják építeni a bibliai Bábel tornyát, amely hajdan Bagdadtól 113 kilométernyire állt és Krisztus előtt 479-ben rombolták le. WASHINGTON AKKOR IS KEVESLI KRUSCSEV “ENGEDMÉNYEIT”, HA IGAZ IS A HIR A múlt hét közepén hireszte’é sek terjedtek el, hogy a Szovje a berlini kérdésben hajlandó en gedni merevségéből és állítólag Gromyko egy fogadáson olyar kijelentést tett, amelyet d plomaták és ujságirók úgy értelmezhettek, hogy a Szovjet hajlandó olyan megoldásra, mely biztosítaná a nyugati szövetségesek számára a Berlinnel való szabad közlekedést, anélkül hopy el kellene ismerniük az egylistás álválasztásokon létrejött keletnémet kommunista kormányt. Eddig Kruscsev azt Hangoztatta, hogy a Szovjet külön békeszerződést köt a keletnémet kormánnyal s a Nyugatnak aztán közvetlenül a keletnémet kormánnyal kellene tárgyalnia, hogy szállítmányai bemehessenek Nyugat Berlinbe. Most mondják ezek a “kísérleti Ballonszerü” híresztelések, a Szovjet olyan speciális szerződést kötne a keletnémetektől, amelynek révén áezeskedhet * Nyugat számára a Nyugat Berlinbe vezető utak szabad használatáról, Arról a híresztelések sem szolnak, hogy a további megszállás ügyében van e valami javas ata a Szovjetnek. Hivatalos formában semmiféle rjánlat nem érkezett a nyugati szövetségesek egyikéhez sen*. —• Washingtoni kormánykörök még szón esett« *etn látnak jelentős változást, ha ily megoldási terv tonkrét javaslat formájában vol sa előterjesztve. Szerintük az ipgy Moszkva össznémet önrenlelkezési megoldás helyett hamaább vagy később köt külön bétát a keletnémet kommunistákkal, lényegi!'g nem. érinti a . beríni vagy a német helyzetet. Egyes nyugati körök azonban ibban, hogy Moszkva nem cáfola e híreszteléseket, annak jelét átják, hogy hajlandósága növekszik egy "realisztikus megoldás"- irányában. Amikor a sorokat ir■ juk, a Nyugat még mindig várja Moszkvától annakk érdemleges ; jelét, hogy e kombinációknak ‘ komoly alapjuk van e? Nehru: Kruscsev nem akár háborút I I Akik a híreszteléseknek alapot tulajdonítanak, utalnak a nemrég Moszkvában járt és most USA- ban tartózkodó Nehru indiai miniszterelnök nov. 1 2-én tett kije- 1 lentésére, mely szerint Kruscsev ! t> közeli jövőre nem tervez háborút, mert el van foglalva a belpolitika, különösen a mezőgazdaság nehézségeinek kérdésével és mert a Szovjet népének jele sem- 1 miféle kedve nincs háborúba I menni, amikor senkisem veszélyezteti közvetlenül. Mások nézete szerint Kruscsev magatartásában közrejátszik a Moszkva és Peiping közti elvi ellentétek éllesedése is. Peipíhg nyomása Kennedy elnök a múlt heti sajtókonferenciáján egy kérdésre kijelentette, hogy ezekről az ellentétekről most nem időszerű nyilatkoznia; nem a szavak, hanem a tettek mérvadók és, úgymond, ki kell várni, hová fejlődnek az ellentétek. Nyugateuropai országokban, hir szerint, rámutatnak arra, hogy Kruscsev mennyire különbnek, szelidebbnek akarja mutatni rezsimjét, mint volt Staliné, ak’nek tetemét legutóbb a Lenn Mauzóleumból kilakoltatta és szeretnék, ha ennek a berlini kérdésben vájó békés közeleviésa-ri adná bi zonyságát. De tartanak attól, hogy ezzel a kínai kommunisták világ forradalmi és világháborúra is kész féktelen fanatizmusát erősítené a nemzetközi kommunista mozgalomban. BETHLEHEMIEK A LEZUHANT REPÜLŐGÉP HALOTTJAI KÖZÖn November 8-án egy Newarkból elindult repülőgép géphiba folytán Richmondnál (Virginia) amikor le akart szállni, lezuhant és 77 utasa valamint az öttagú legénység hátom tagja elpusztult. Útközben számos katona újonc szállt fel a gépre, hogy a Fort Jackson (N. C.) kiképző táborba menjen. Többi közt Wilkes Barreban 3 1 -én szálltak fel, akik között számosán voltak körzetünkből is, és pedig a következő halálos áldozatok: Andreas, Albert William Jr., Bethlehem, Pa.; Baggest, Albert Frank, Easton, Pa.; Bodies, Robert Steven, Bethlehem; Brandt, Barry Allen, Bethlehem; Champion, Joseph John, Bethlehem; De Remmer, George Harry, Easton; Derr, Dale Delmar, Nazareth; Doyle, Donald Francis. Bethlehem; Garrity Robert Paul, Easton; Gasada, Thomas David, Bethlehem; Hartranet, Floyd G. Easton; Hart, Robert Howard, Easton; Annette, Samuel Morris, Bangor; Jones, Richard Watson, Easton; Kranch, Leroy W. Jr., Bethlehem; Kobli, Stephen Michael, Bethlehem; Joseph John Kobli III, Bethlehem; Motko Anthony, Bethlehem; Plazotaris, Michael John, Bethlehem;; Revilla, Aurelio, Easton; Rice Albert John, Bethlehem; Schuler, Don David, Bethlehem; Schwar, Paul Leo, Easton; Simons, Joseph Anthony, Allentown; Stracko, Joseph John Jr., Nazareth; Teel, Roy Jansen, Pen Argyl és Yeakel, Charles David, Bethlehem. A gép az Imperial Arlines tulojdona volt. Vizsgálat folyik G. I. tragédiaért való felelősség kérdésében. Passaicból (N. J.) is számos újonc volt az áldozatok közt közöttük, mint körzetünkből, magyar fiuk is. Általános sajnálat kiséri a fiatalok katasztrófáját. A lesújtott szülőket elhalmozzák részevét nyilvánításokkal. .................. -(iOO ■■■■ ■■ ■■■■AZ ANTIKOMMUNISTA HARC ÉS A HADERŐ A washingtoni szenátus hadügyi bizottsága nov. 27-én tárgyalja annak kérdését, hogy mily mértékben kell a haderő tagjai között antíkommunista propagandát terjeszteni. Máj. Gen’ Edwin A. Walker, aki Nyugat Németországban a 24th Infantry Division parancsnoka volt, lemondott állásáról és kilépett a haderőből. Lemondását megelőzően a kormány részéről megintésben részesült, mert nemcsak antíkommunista propagandát folytatott, amit a kormány nem ellenez, de más kérdésekben is befolyásolni akarta katonái politikai véleményét és azt, hogy a választásokon kire szavazzanak. Hir szerint bizonyos erősen jobboldali körök vezérnek akarják megnyerni Walkert.
