Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-09-29 / 39. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. Vol, XXXIX. Évfolyam 39-ik szám A-MERICA-N IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. As egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám, - ára 10 cent KENNEDY ELNÖK NAGYHATÁSÚ BESZÉDE AZ E. N.-BEN BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. BETHLEHEM, PA., 1961 SZEPTEMBER 29 NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA-' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési rlij egy évre..................$5.00 BERLIN ÉS NÉMETORSZÁÍ kérdésének megoldása nemcsak Nyugat és a Szovjet ügye, d fontos tényező benne a néme nép is, amely országát egyesitv akarja látni, visszaigényli a Hi! ler imperialista háborúja követ keztében elvesztett nemzeti ón rendelkezési jógát. Ez egyik fő szempontja, mondhatni a leg fontosabb, ée ezt a Nyugat nen tévesztheti szem elől a külügy miniszterek, esetleg Kennedy el nők és Kruscsev csúcstalálkozó ján. A múlt hétvégen olyan hire! járták be a vlágsajtot, minthi Washington nem tulajdonitan többé olyan nagy súlyt annak hogy a berlini és a német kér désben való politikája teljes ossz hangban legyen a nyugatneme kormány és a imögötte álló pár felfogásával és mintha arra a né zetre jutott volna, hogy a uyu gatnémeteknek hosszú időre beh kell nyugodniok, hogy két Né metország létezik és keresniöl kell többé-kevésbbé barátságos őszinte va:gy nem őszinte érint kezést a keletnémet kormánnyal mert ‘‘igy könnyebben jöhet lét re az egyesülés, mintha továbbrí is ignorálják Ulbrichtot” és egyik tás álválasztásokon hatalomra került, kommunista kormányát. Ezt a híresztelést Washington be! mihamar megcáfolták és kijelentették, hogy Amerika váltó zatlanul a német egyesités alapján áll. De a cáfolat nem találi teljes hitelre, hanem még bőver vannak akik tovább rágódnak a kijelentésen, amely állítólag a híresztelésre az alapot adta és amelyet Lucius Clay tábornok, Kennedy elnöknek berlini személyi követe tett volna a Berlinbe érkezése után rendezett sajtófogadásán. , Többi közt az Associated Press, a legmegbízhatóbb és legkomolyabb amerikai hírügynökség jelenti, hogy "úgy a Nyugat Berlin nemzetközi várossá tételéről, amint e Nyuvat cs keletnémet kormány közti közeledés szükségéről szóló, uj amerikai felfogást nagyon savanyúan fogadták Nyugat-Németországban. Az a véleményük hogy a nyugati hatalmak Németország egyesítését Ígérték meg és a keleti zóna kommunista kor mányának áltáluk akár csak rész ben való elismerése lerontaná ez az Ígéretet. Állítják azt is, hogy a nyugatnémet kormány csak azért léoett be a NATO-ba, mert a Nyugat lekötötte magát Németország békés egyesítése mellett. Ha a Nyugat nem tartaná meg ez ígéretét, a nyugatnémet köztársaság adott esetben ki és léphetne a NATO-ból.” * * * EZ ELÉG HETYKE BESZÉD és a nyugatnémet kormány egyelőre talán csak gyengéd fenyegetésnek szánta. De lünete annak, amit külpolitikai megfigyelők régóta aggállyal, a német és más országbeli neonazik pedig forró reménységgel jósoltak: hogy a németek a mérleg nyeivr akarnak lenni Nyugat és Kelet között és ügyes himapolitikaval Diktálni szere.nenek mindkettőjüknek, kivált ha módjukban lenne önálló nukleáris Domoák gyártására és felhalmozására. Ez peisze inkábD egy későbbi időpontra vonatkozna. De hogy már ma igy beszélnek a németek s hofgy magukat Europa sulypontjánaic érzik, kulcs szerepuneK tekintik, ezt lgems a Szovjet íaézte elő a yaltai szerződés megszegésével es az azóta tokozott, végcéljában kommunista vilaguralmi törtetésével, mindenrelé folytatott aknamunkájával, amelynek a "berlini válság'' is csak egyik, általa mesterségesen tead^zett iejezete. Múlt héten szóvátettük itt a new yorki magyar kommunista lap vezércikkét, amely az ismert Karnis beállításban az ‘ imperialista" Amerikát okolja azért, hogy a németek ismét hadsere-1 get építenek ki és egykori Hitle generálisok vezető pozíciókat töl tenek be a NATO-ban. Megírtuk hogy nem gyönyörűség ezt lát nunk és nem gyönyörűség mind azon népeknek sem-, akiknek fia két világháború mészárszékén ha ták meg s akiknek országát a .né metek indokolatlanul lerohanták hogy Hitler "európai Uj Rendje’ segédországává, szolgaországáv: tegyék. Ne ömrülünk túlságosai annak sem, hogy Hitler generáli sok tényleg nagy potziciókat tö! tenek be a NATO főhelyein, de — irtuk, — mindezt a Szuvje idézte fel a szerződésszegő politi kájával, a keleteuropai kisorszá gok elleni erőszakával és világné zeti imperializmusának azzal i nyughatatlanságával és telhetet lenségével, amellyel saját bevál lása szerint el akarja temetni a; individuális világot és kommunis tává akarja tenni a földkerekség minden népét. Ez a hang, ame lyet az Associated Press berlin tudósítója szerint a németek mosi megütni kezdenek, hogy időve esetleg a mérleg nyelvéül játsszák fel magukat, szintén a kommunista világuralmi törtetés következménye reakciója. * * * A NÉMETEK érzik, tudják nagyon jól, hogy a mai helyzetben, amelyet a Szovjet állandó kommunista terjeszkedési törekvései, aknamunkái, lázitásai, világuralmi imperialista manővérei terem tették meg, reájuk netán szükség lehet Europa megmentésé.e. — Moszkva Kozta létre ezt a nagy külpolitikai konjunktúrát számukra és Kruscsev lesz az oka, ha ragaszkodva ahhoz, hogy a berlini és német kérdés az ő feltételei szerint oldódjék meg, még nagyobb legényekké fognak válni, valóban előbbrejutnak azon cél felé, hogy a világpolitika mérlegének nyelve lehessenek és esetleg diktálhassanak mindkét oldal felé, esetleg saját atombomba készletükre támaszkodva. Ha Kruscsev tovább fésziti a hurt a Nyugat felé, a nyugatnémetek talán azt is megpróbálhatják kipresszionálni a Nyugattól, hogy nukleáris fegyvereket gyárthassanak a maguk számá.a. . . Végül Kruscsev taktikája mintájára talán még terrorizálni, zsarolni is próbálhatnának . . . Szeretjük hinni, hogy ezek csak aggályok, amelyek nem válnak valóra, már azért sem, mert a német nép egyrésze talán gerincesebb és tisztánlátóbb volna agy újabb “urnépi” európai uralom vérzivataros kalandjának ötletével szemben. . . De tény annyi, hogy a németek uj világpolitikai pozícióját és haderejét a Szovjet, a kommunista világtront Imperialista terjeszkedési láza, szenvedélye, türelmetlensége epifel és minél jobban szorongatja Kruscsev az individualista életorma frontját Dél Vietnamban, Ccngoban, Laosban és a világ számos más pontján, annál jobban segiti a német imperialista ibrándok és a porosz miiitárizmus el támadási törekvéseit. Van abban valami végzetes rónia, hogy előbb a hitleri Nénetország kergette bele a Nyugaot a Szovjet karmaiba s most i ■zovjet dolgozik lényegében izon, hogy a Nyugatot beieker;esse egy, a technikai látszatok zerint kettéosztott, de valójában lagvrészt lelkileg egységes es a ovinista ábrándjaiból még nem :gészen biztosan kigyógyult Nénetország karjaiba. . , Nem léiét megmenekülnie a világnak ittól, hogy a történelem mégis-1 nétlödjek — fejetetejére állítva? * * * A SZOVJET csak arról beszél, I logy a nyugati haderő vonuljon i Nyugat Berlinből és Nyugat lerlin legyen nemzetközi szaad város, de természetesnek vezi, hogy Kelet Berlin státusza elett ne lehessen vita, mert az a eleti zóna kommun’sta kormáiyának székhelye. Ebbe nemj szabadna belemenni a Nyugatnak Egész Berlin felett kellene határozni, — miként a német kérdést is az egész országra nézve ke 1 / eldönteni. Nem lehet külön tör-1 vény Kelet Berlinre és Kelet Né-j met országra, legalább is nem ai demokrácia, a népi önrendelke-' zés szempontjából, amelynek! szabad érvényesülésére Stalin: szerződést adott Yaltában. Nevetséges, balekfogó kísérlet, j hogy Kruscsev nem ellenzi, hogy! egy kisebb amerikai, angol és francia katonai egység jelképileg Nyugat Berlinben maradhasson— azzal a feltétellel, hogy a Szovjet is küldhet "jelképileg’’ egy katonai egységet Nyugat Berlin x be, — ahová eddig egy katonája sem tehette be a lábát. Kruscsev tehát úgy képzelj 1 Nyugat Berlin szabad várossá té- '• telét, hogy ott ezentúl Szovjei 1 katonaság is volna. De a Nyugat-[: nak csak jelképes egységei vol- < mának a keletnémet katonaságtól és Szovjet haderőtől hemzsegő 1 Kelet Németországba beékelt r Nyugat Berlinben, ahol akkor lehetne elsöpörnie ezt a jelképes , nyugati haderőt, amikor neki tét- ] séik. Feltéve persze, hogy Amelika tűrné, ami az atombombák j dacára is valószinütlen. . . Még- | sem lehet kizárni annak gon-1 j dolatát, hogy ha Nikita KruscsevJ elég nagy nukleáris bomba és ra-' ' kétafölény birtokában érezné magát, előbb utóbb Nyugat Berlint: iß megpróbálja kizsarolni, imár • azért is, hogy a kommunista t Kina még mohóbb világi-ralmi osztálvharcos imperialistáinak ked | ^ vébe járjon. , * * * ! * I ? EGÉSZ Németországra nézve t pedig nem szabad a nyugatné-j 1 met kormányt rábeszélni a kelet-j c német kommunista kormánnyal h való barátkozásra, hiszen Moszk- r la az országos választások he- e lyett ezt az utat ajánlotta a két z országrész közötti közeledés, e, li mégpedig nyilvánvalóan nem az- á ral a célzattal, bogy a nyugatné- ü metek részesítsék agymosásban a n keletnémet kommunistákat, ha- a ’em megfordítva s a kommunis-' s: :ák találjanak archimedesi pon:ot, amelyről “barátiág együtt-!/ működve’ ’ sarkaiból kiforgatni z örekednének a nyugatnémet polgári köztársaságot. A Nyugat Berlinbe vezető g közlekedési utak szabadságát egy, ° i Szovjet és a keletnémet kor- ° nány közötti békeszerződés után 2 lem szabad a keletnémet ? srőszakkormány elismerésével lát izolag “biztosítani". Nemcsak nert ez Damokles kard volna, a 2 elenlegi berlini szerződésben , üztositott jogok helyett Kruscsev ^ ■s Ulbricht kénye kedvétől, kom- . nunista terveitől függne, hanem J íehezen menne már amiatt is, nert a Szovjet vilaguralmi céljai ! >lyan helyzeti energiát adtak Nyugat Németországnak, hogy ehetőleg meg kell tartani a Nyugat oldalán. Nem. szab ad elked- n 'etleniteni a Nyugattól. A NATO-ban való meg.mara- a lását tehát bajos volna kockáz- e! atni a keletnémet kommunista s< :ormány elismerésével, hiszem s< z hosszú időre, talán emberöl-1 őre is két Németországot és a! z; lémet egyesités álmának a távoli k övőbe való eltolódását jelképez- ni é. re A Szovjet ragadozó politikája kként készteti a Nyugatot arra, a ogy a nyugatnémetek kedvét S2 eresse és a németek átnevelése P‘ zempontjából ez minden csak b< em egészséges politika. . . J K Annak, hogy Washingtonban uí okán hiszik, hogy nem szabad sa agyni, hogy a németek semleesekké váljanak, Moszkva az ka. Már 1945-ben létezett a ” hauheimi kör”, amely német emlegességet propagált és a Nyuatnak a Kelet ellen és megfor- Ja itva való feljátszásával akart J)* perálni a német sovén célok ér- ^ ekében. Azóta csak megnöveke- , I Bí (Folytatás a 4-ik oldalon) | je RUSK ÉS GROMYKO ELSŐ TALÁLKOZÁSA Dean Rusk és Andrei Gromyko külügyminiszterek szept. 2 1 -én tartották első "magán konferenciájukat” Berlih kérdéséről és más sürgős nemzetközi kérdések ! ről. A konferencia a new yorki Waldorf Astoria! szállóban öt j árán át folyt és közelebbit ue:n íözöltek a nyilvánossággal. A N. Y. Time* szer’nt Gromyio kifejtette, Hogy a tárgyalások dapjául mindkét Németországgal cőtendő békeszerződést kell terinteni, mire Rusk kijelentette, íogy ilyen alao "tulkeskeny j :olna és úgy hat, mintha Krus-j sev a berlini kérdésben a saját eltételei elfogadását vagyis ka-’ ritulációt követelne. általános európai endezést! A beszélgetéseket a bét folyanán folytatni fogják és a Times zerint sikerük áttcl függ, hogy! Cruscsev hajlandó e a tárgyalásig lapot egy általános európai ren lezés mérvéig kiterjeszteni. Cruscsev hajlandó rásról is tárgyalni Paul Henry Spaak, a NATO olt főtitkára, jelen’eg belga ne-i yettes miniszterelnök és külügy-j niniszter (szoedém.) múlt héten /loszkvában öt órán tárgyalt Guscsevvel és úgy nyilatkozott, ogy Kruscsev nam ragaszkodik hhoz, hogv csal a berlini és a| émet kérdést tárgya'ják; sen edig abhoz, hogp a Szovjet még! z év vége élőt: békeszevződést •jón alá a keletnémet kommnunis- i kormánnyal. Kruscsev azor sr. nem nyilat-; ozott arról . mely más kérdése- j et tart alkalmasnak, hogy felve-^ yék a külügyminiszteri beszélgessek napirendje e, Némely dip>maták azt hiszik, Hogy Krussev a napirendet azért volna ajlandó kibővíteni, hogy köny-, 1 yebb lehetőség legyen a meg-! ; gvezésre. Mások ezt a magyaré-1 . itot kétkedéssel fogadják és két- ’ k azt is, hogy Kruscsev egy , Italános európai ujjárendezés , gyéről hajlandó volna tárgyal- . i, mivel a kommunista uralom . latti keleturopai orsz'gok státu- . :át érinthetetlennek tekinti. ( tonrr.entes kiözépeuropai ina • Hir szerint Spaak arról is társait Kruscsevvel, hogy Németrszág Csehszlovákia és Lengyel- s rszág atomfegyverektől mentes l ina legyen és ily tervnek szeret-11 í megnyerni Kennedy elnököt i I1 A középeuropai atommentes :i ina terve már több év előtt fel-) l érült, mint Rapaczky lengyel J ilügyminiszter eszméje, de közidomásu volt, hogy ezt a Szov- s t sugalmazta Rapaczkynak. £ •4 11)1 • i .... — SZOLGÁLATRA HÍVTÁK J BE KÉT DIVÍZIÓT McNamara nemzetvédelmi miszter közlése szerint okt. 1 5-ére :olgálatra hívnak be két divíziót, 32-es gyalogságit Wisconsinból ^ . a 49-es páncélost Texasból a j géd egysegekkel együtt, össze- , n 73,000 embert. (A behivások azon felhatalmas alapján történtek, amelyet a >ngresszus adott Kennedy eliknek 253,000 ember behivásá•) t Még nincs döntés arról, hogy a behivottak Európában fognak e m olgálatot teljesíteni. Ez a kül- ^ ditikai helyzet, különösen a t rlini kérdés alakulásától is ^ gg. A behívás egy évre szól, de g yancsak a világhelyzet alakulászerint meg is rövidülhet. —-----------ooo--------------JMNER WELLES HALÁLA----------ti Sumner Welles a második vi- f gháboruban a külügyminiszteri lyetesitő államtitkár és F. D. a joseve1! elnök esrvik bizalmasa, c íunyt Bernardsvillen (N J.), n ol egy évtizednél hosszabb ide- Jj viwsavonultíágban élt. | ti KENNEDY AKCIÓJA ! AZ ACÉLÁRAK EMELÉSE ELLEN Megírtuk, hogy Kennedy el I nők akciót kezdeményezett an I nak érdekében, hogy a nagy acél gyárak a most, október 1 -én, í | kollektiv szerződésből kifolyóar esedékes béremelés kapcsán ne ecne’jék az acélárakat, mert e2 az általános piaci árakra és az inflációs veszélyre kedvezőtlenül hatna ki. Levelet irt ez ügyben a ; U.S. Steelnek, a Bethlehem Steelnek s még 1 0 nagy acélgyárnak s már meg is kapta a választ valamennyitől. A gyárak utalnak arra, - hogy három év óta nem emelték az árakat, holott a bé- 1 rck és egyéb termelési költségek drágultak. Múlt héten Kennedy a Fehér Házban fogadta Roger M. Blough a U. S. Steel elnökének látogatását, amelyről azonban semmisem szivárgott ki. Utóbb az elnök résztvett a Blough elnöklete alatti, száztagú Business Council ülésén s ott is az acélárak változatlan fenntartását kérte. Az elnök levéllel fordult David J. MacDonaldhoz, az Acélmunkás Union elnökéhez is és együttműködését kérte, kivált a jövő évben esedékes uj bértárgyalá sokra vonatkozóan. Hir szerint a gyárak nem tettek határozott ígéretet, hogy inem lesz áremelés, de Blough és má • sok Ígérték, hogy lehetőség szerint figyelembe fogják venni az elnök érveit és aggályait. Ha lesz is esetleg áremelés, nem fog október elején azonnal bekövetkezni és nem lesz általános. Acélipari körök szerint az acélgyárak legtöbbje várni fog amíg a U. S. Steel, mint az ország legnagyobb gyára megteszi az első lépést. Az acélipari foglalkoztatottság) az évadnak megfelelő, de némi hátrányt okoznak az autógyárak üzemében mutatkozó, helyi Sztrájk-zavarok. A General Mo-: torsnál már helyreállt a munka I Walter Reuther, az automunkások unionjának elnöke most a Ford gyárral tárgyal, hogy fogadja el azon feltételeket, ímelvek alapjánj a General Motors-szal létrejött a megegyezés. non i i CHASE SMITH SZENÁTORNŐ VÁDJA A KENNEDYKORMÁNY ELLEN Margaret Chase Smith, rep. szövetségi szenátornő a washingtoni szenátus szept. 2 I -i ülésén megvádolta a Kennedyt, hogy nincs akarata és elhatározottsága, hogy az atomfegyvereket használja és szerinte ez az oka, hogy Kruscsev olyan harcias hangokat merészel megütni. Symington dem. szenátor válaszolt és kijelentette, hogy ha szükség lenne rá, a kormány .nem habozna parancsot adni az atombombák használatára. McNamara hadügyminiszter hasonlókép nyilatkozott. Szept. 24-én Robert Kennedy igazságügyi miniszter egy televíziós sajtókonferencián úgy nyilatkozott,hogy Kennedy elnök, ha harc törne ki Berlin miatt, használatba venné az atombombákat, de erre nem szívesen határozná el magát. CHARLES WILSON HALÁLA Charles Wilson, a General Motors volt elnöke, az Eisenhower adminisztráció volt nemzetvédelmi minisztere szivbajban, 71 éves torában meghalt a louisianai bir:okán. Egy, a munkásságot sértő cijelentése miatt néhány év előtt sok birálatban volt része. —ooo FÖLFEDEZTÉK A 103. ELEMET Egy kaliforniai egyetem kutaólaboratoriumában uj elemet edeztek föl. Az elem a Mende-) ejev-fele periodikus rendszerben í 1 03, helyet foglalja el. Lourenduimnak nevezték el. Az uj elenet nem kevesebb, mint hétmilió elektronvolt energiával állítotok ei«, . I Kennedy elnök szept. 25-ér első beszédét tartotta az Egyesü’t Nemzetek közgyűlésén. A negyven perces beszédben kifejtette álláspontját az aktuális külpolitikai kérdésekről. A beszédet csak hat Ízben szakította meg taps, de mindannyiszor viharosan. Gromyko, a Szovjetblokk és néhány "el nem kötelezett" ország képviselőinek kivételével, rendkívül lelkes helyeslés fogadta a nagyszabású beszédet. A te-m tilalom azonnal Az elnök általános leszerelési ! tervet terjesztette elő. A leszerelés fokozatosan menne végbe, de már most az általános leszereléstől különállóan meg kellene valósítani a nukleáris bombák kipróbálásának beszüntetését. Ily szerződés azonnali megkötésére kész. A leszerelésre nézve az elnök hat pontot állított fel. A leszerelés kapcsán az Egyesült Nemzetek ! haderejét rendfenntartás céljára ki kell fejleszteni az összes tagországoknak katonai kontingenssel való részvételével. A hat pont egyike szerint végül sor kerülne a nukleáris fegyverek megsemmisitésére is. Vagy megsemmisítjük őket, mondotta) az elnök, vagy ők semmisítenek meg minket. A leszerelési tárgyalásokat azonnal meg kell kezdeni. — Felhívni kivánjuk a Szovjetuniót, — folytatta az elnök,— hogy ne fegyverkezési, hanem békeversenyt folytassunk. Haladjunk együtt . pékről lépésre, j amig az általános és teljes leszerelést végül el nem értük. A leszerelés ellenőrzését az elnök nem akarja a nagyhatalmakra korlátozni, hanem az Egyesült Nemzeteken belül alakítandó, nemzetközi szervezetre bízni. — •Mindegyik országnak végül csak annyi hadereje maradna, amenynyi a belső rendfenntartásra és az E. N. haderejében való részvételre szükséges. (Megfigyelők az elnök leszerelési javaslatát elsősorban piopaganda szempontból értékelik. — Miután a Szovjet miközben látszólag buzgón tárgyalt Genfben az atamprobák további szünetel tetéséről. már javában készítette elő a sorozatos próbákat és azokat aztán tényleg meg is kezdte, kézenfekvő volt hogy az elnök ily leszerelési javaslattal demonstrálja Amerika békeszándékait a világ előtt, noha a világpolitiki feszültség oly nagy, hogy az általános leszerelés legkevésbbé látszik aktuálisnak. . . ) Nem kell a trojka Kennedy melegen beszélt Dagb Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek tragikus hirtelenséggel meghalt főtitkáráról és a "semlegesek" részéről is akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor erőteljesen ellenezte a Szovjet áltál követelt hátomtagu főtitkári direktóriumot, a "trojkát’ Rámutatott arra, hogy az orosz trojkának, a szánkónak amely elé három lo van fogva, is csak egy kocsisa van, nem három. — Nem lehet háromfelé hajtani az E. N. szekerét sem. A trojka csak anarchiát hozna az E. N. -be és megbénítaná működését. Az elnök aztán külön dicaőitettee ax E. N. szerkezetének demokratikus voltát, amelyben, úgymond, a kisnemzetek tömegének megvan a teljes egyenjogúsága. Berlint megvédjük Az elnök rátért Laosra és hangoztatta, hogy Amerika semleges kormánnyal is beéri és most hogy a laosi esős időszak végetér, dön- , lésnek kell történnie. Majd rátérve Berlinre kijelentette: , — A nyugati szövetségesek nem tőrödnek azzal a papír. egyezménnyel, amelyet a SzovjeL1 az általa, megszállt keletnémet területen 1« ügynökei által vexe-j, i; tett rezsimmel megkötni kíván, -;de annak nem. szabad érintenie l se jogainkat, sem ottani kötele- zettségeink ellátása lehetőségét. . ■ Hisszük, hogy lehetséges olyan békés egyezmény, amely megvé. di Nyugat Berlin szabadságát és biztosítja a szövetségesek ottmaradását és szabad közlekedési lehetőségét, egyben pedig méltá, nyolja mások történelmi és jogos érdekeit az európai biztonság . biztosítására nézve. Ez utóbbival az elnök azon európai népeket akarta megnyugtatni, melyek a német haderő újabb kifejlesztésétől saját biztonságukat látnák veszélyeztetve. Az elnök erőteljes szavakban, tapsorkántól kisérve hangoztatta, hogy Berlin kérdésében nem lehet szó meghátrálásról. A népek önrendelkezési joga Kijelentette az elnök, hogy Berlin lakosságának, sőt a német i kérdés megoldása ügyében az | egész német népnek meg keile,;e i adni a lehetőségét, hogy szava! zással önmaga döntsön jövője felett. Majd a koloniulizmusré' szólva, utalt aira, hogy az Egyesült Államok is valamikor gyar‘ olt ÍZ együttérez a gyarmati i népekkel, melyeknél: felszabadu| lása ügyében annyi történt, Hogy ! már csupán a földkerekség két százaléka van gyarmati ura.oru alatt. — De, — folytatta, — nem lehet nem tudomásul venni a tényt, hogy a nemzeti önrendelkezés követelésének hulláma még nem érte el a Szovjetuniót. . . Beszéljünk minden kolonializinusról: meg kell valósítani a szabad c-nrendelkezést és szabad választásokat a világ földkerekség minden részében-Az elnök beszéde mindkét nagy pártban lelkes elismeréssel találkozott. Eisenhower elnök is elismeréssel nyilatkozott. A nyugati szövetségesek vezető lapjai szintén dicsérettel imák róla.----------------ooo--------------Grcmyko ‘nyet’-tel felelt Kennedy elnök összes javaslataira Lapzártakor jelentik: Az Egyesült Nemzetek közgyűlésen Gromyko a Szovjet külügyminiszter kedden délután elvetette Kennedy elnök leszerelési tervét. Bejelentette, hogy a Szovjet nem járul hozzá, hogy az atombombakísérletek beszüntetését az általános leszerelési tervtől különválasztva tárgyalják. Elutasította az elnök álláspontját Hammarskjöld utódlásának kérdésében is és ragaszkodott háromtagú (trojka) főtitkársághoz, amelynek minden tagja vétójoggal bírjon. Követelte a kommunista kinai kormánynak Kina illetékes képviseleteként való elismerését és a fromozai nemzeti kinai kormánynak egyidejűleg az E. N.-ból való kizárását. Kijelentette Gromyko, hogy a leszerelési és a berlini kérdést csak a Szovjet ismeretes feltételei szerint lehet megoldani és a keletnémet kommunista kormányt el kell ismerni. Élesen birálta a "nyugati kardesörtetést", amely mondotta, ha igy folytatódik, milliók halálát jelentő háborúba fogja zúdítani az emberiséget. A beszéd után kevés reményt fűznek ahhoz, hogy a Szovjet együttműködne ideiglenes főtitkár kiválasztásában és lecsökkentek az amúgy sem túlságosan rózsás várakozások a Rusk-Gromyko találkozás szept. 27-iki folytatásával szemben. A nyugatnémet kormány nincs megelégedve Kennedy elnöknek az E. N.-ben mondott beszédével, mert nem tartalmazott cáfolatot Lucius Clay tábornok azon kijelentésére, hogy a nyugatnémeteknek józan reális álláspontra kell helyezkedniök a keletnémet kom* munist*. kormányai szemben.
