Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-07-07 / 27. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879 ’ PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 27-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 JULIUS 7 Egyes szám * ára 10 cent VILÁGTÜKÖR dolgos ember és sajnálja szülőhazáját,, vágyik a szive utána, de nemcsak nem bánta meg, hogy idejött, hanem nőm rejti véka alá ezt az érzését sem, hogy itt szabadsága van és a keresete is sokkal több és polgári életlehetőséget, öreg napjai: a való tartalékgyűjtést tesz lehetővé számára ami — a magyarországi kommunista rendszer .alatt- teljes lehetetlenség volt. Beszéltem többekkel közülük és megmutattam, nekik az "56-os Magyar” újságot. Egyetlen egy sem akadt köztük, aki elhitte volna, hogy 56-os menekültek Írják és valamennyien fennakadtak azon, hogy semmiféle név nincs a lapon, nem lehet tudni kik a szerkesztők és cikke ók. Egyikük sem hallott az 56-ps Magyarok Szövetségéről”, amelynek megalakításáról két cikk is beszámol a lapban anélkül, hogy megnevezné a helyet és időt ahol ös amikor az alakulás volt, valamint az elnököt és a többi vezetőket, úgyszintén az állítólag megalakult vidéki csoportok hollétét. Megkérdeztük tőlük: — Lehet, hogy azért titkolódznak, mert a lap kétségkívül a ko-r|muniscák politikai érdekét szolgálja, vagyis kommunista propaganda és talán kellemetlenségtől félnének, ha kiírnák a nevüket, mint szerkesztők, cikkirók vagy szövetségi tisztségviselők, hiszen aZ 56-osok zöme még nem állampolgár? ' — Nőm, — volt a? egyhangú határozott vélemény, a lap mögött csak a pesti kommunista kormány lehet. Többen azt is kifogásolták,! hogy a lap azt állítja, hogy most már a munkásoknak is van autó-• juh. Keserű nevetéssel mondták, | hogy aimig ők otthon voltak, a' munkás nem vehetett autót, meg volt tiltva, de nem is lett volna módjuk rá, nem jutott pénz ennél sokkal jobban hiányzó szerzeményekre sem. . , Csak a "fejesek", miagás pozícióban lévők jutottak autóhoz, de nem az átlagos jó szakmunkás. Úgy tudják, hogy 1956 óta a fizetések némileg javultak, de arról nincs hirük, hogy most már a munkások nyakra főre vehetnek autót, televíziót stb. Újabban mosógépet többen vehetnek, de televíziója inkább szinten csak a nagy állásban lévőknek van. "Legalább is párttilkámak vagy egyetemi tanárnak kell lenni, hogy az ember televíziót vehessen, nemhogy a munkások autót vehetnének, azt hiszem ezt ma somi engedik meg , — mondta az egyik. "Haza kellene küldeni egy olyan képet, ahol a nagy gyárak előtt százával is parkolnak aj munkaidő alatt a munkások gyönyörű autói, — jelentette ki a másik. * * * KIVÁLÓ SZAKMUNKÁS, tekintélyes amerikai nagyüzemi dereknek elismert munkása az az 56-os emigráns, akit .megkértem, üogy foglalja össze e lap szamara’ i válaszukat az "56-os Magyar” bazacsalogató propaganda szólamaira. Ezeket mondta: — Azért jöttemi cl, mert megj toltunk kötve az állami munkabe rekkcl, amelyekből éppen csak a legszükségesebbre tellett, de vaamit eltenni belőle, valamit szeezni, nem lehetett. Senkinek sem rolt semmije, most voltunk csak gazán proletárok. A régi időben dig dolgoztam egy-két évet, már mnyit tehettem félre, hogy hazat /ehettünk, de most semmi kilá:ás nem volt, hogy kissé megszedhessük masunkat, legyen is valamink későbbre. Abból amit hazulról Írnak, látom, hogy nagyon :sekély a javulás. Nem is lehet gazán, amikor az állam, az egyedüli gazda, más munkaadó nincs! is olyan bért diktál, amilyent! dear. — A régi időkben — folytat:& —<1 mégi* euk ott volt * ***k-i Kennedy aláírta a Social Security és házépitő törvényeket Javíts rep. szenátor visszavonta azon javaslatát, hogy a Social Security törvény módosításáról szóló javaslat keretében intézzék el az aggok kórházi kedvezmé-i nyén-ek kérdését is.-Javíts ezt nem a Social Security keretén belül, \ hanem egy külön intézmény ré-, vén akarta megoldani, amelybe be kellene iratkozni és havi dija-j kát fizetni. i A két ház összeegyeztette javaslatát és Kennedy elnök az aláírásával már törvényre emelte a /égleges szöveget. Aláírta az elnök a hat és egynegyed billiós lakásépitési törvényt is, amely legnagyobbrészt magáévá teszi az elnök kívánságait. Lehetővé teszi, hogy kisemberek 15,000 dollár vételárig részletre vehessenek házat az áx bárom százalékának lefizetésével 35—40 év alatti lefizetésre alacsony kamatláb mellett. Az iskolai segélyprogrammról szóló több mint hat milliós javaslatot a szenátus tudvalévőén ilfogadta, de a képviselőházban megfeneklett a bizottságban, mert :gyes körök azt kivánják, hogy í felekezeti iskoláknak ladandó ragyszabású kölcsönökről egyideüleg tárgyaljanak le javaslatot, le ennek nagy ellenzéke van. ■■ ■ ■ .....ooo---------------I0FFA FIZETÉSÉT ÉVI 75,000 DOLLÁRRA EMELIK Miami Beachen juliua 3-án cezdődött a Teamsterek (szállitnányozósi) munkások konvencióa. Hoffa elnök a megnyitás előtt ártott sajtókonferenciáján heveién támadta a kormányt, különben Robert Kennedy igazságügyninisztert, mint "unionellenest” Megfigyelők nem osztják Hofa véleményét. Tudják, hogy ízért támadja Kennedyt, mert, gyütt az AFL-CIO vezetőségéül, Hoffa múltját nem tartják ilyannak, amely erre ennek a , aásfél .milliós tagságú legnagyobb j inionnak vezetésére képesítené; | dint ismeretes, az AFL-CIO ki-' ^ árták a Teamster Uniont, amig loffa vezetése alatt áll. I® Hoffát a közgyűlés nagy ová-| ióval ünnepelte és további öt| 1 vre való megválasztása biztos-* j iák látszik. Sőt felemelik évi izetését 75,000 dollárra és ezzel ’ z ország legnagyobb fizetésű | inion vezére lesz. < OOO----- -A MIDAS m A VILÁGŰR MEGFIGYELŐJE LESZ i Puero Arqwillon (Calif.) olyan 1 imbolygónak a föld körüli kiövését tervezik a legközelebbi lapokra, amely oly infravörös I , ‘szemmel” van ellátva, amellyel lacsonyabban repülő rakéták J oelegség kisugárzását meg lehet ígyelni. A mübolygó neve Midas ] II. A Szovjetnek nincs ily mü’olygója. ] ....OOO ■ ■ —■ AMERIKAI ŰRREPÜLŐ FÖLDKÖRÜLI REPÜLÉSE Az egyik nagy amerikai hir . gynökség jelentése julius 1 6-án jra olyan amerikai Űrrepülés esz, amelynél a rakéta pilótát, isz magával. De olyan Űrrepülés ] mikor a rakéta a benne lévő pi- i otával a földet is meg fogja ke- < ülni, csak az év végére vagy a 1 övő év elejére várható. 4----------------OOO----------------* LZ acélipar helyzete ! Az acéliparban az utolsó há- ( om héten állandóan csökkent a : er.melés mértéke. A junius 2- val, végződött héten 66 százalék . •olt a termelési átlag, az előzőn >8, két héttel pedig 71 százalék. Az esést a termelés szezonszerü »yári csökkenésével hozzák öwe yfféshe, A NYUGAT ELUTASÍTJA KRUSCSEV JEGYZÉKÉT BÉRŰN ÜGYÉBEN szervezetünk, nem voltunk ennyire kiszolgáltatva mint most, amikor ha a munkások meg mernek mozdulni, az állam kénye-kedve szerint reájuk szabadíthatja a rendőrséget, hiszen a rendőrsé’ is az övé. Nem adjuk mi oda Amerikát, a szabad versennyel, kollektiv szerződésekkel, szabad muníkapiaccal és a tisztességes emberséges unionbérekkel Kádár jános akármilyen kommunista frázisaiért. Itt lebet valamit spórolni, tervezni, igazán élni, — itt nem “minden a miénk", de mi nem vagyunk azállamé, hanem magunké vagyunk. . . Az állam pénteken délután öt óraikor megkapja a magáért, levonj ák a pedából a 20 százalék withholding taxot és pont. A továbbiakban a magunk gazdái vagyunk és amikor eljön a választás napja, arra szavazunk, akire magunk akarunk, hgy az államot vézesse és az adónkból úgy vezesse, hogy továbbra is egyenjogú, szabad, kollektiv szerződési tárgyaló felek legyünk a munkaadókká szemben és emberi és munkás jogainkat exisgteqdá’is biztcpsái gunk és jó jövőnk érdekében mb nél eredményesebben szolgálja. Az állam, nem tél, hanem, csak eszköz arra, hogy a nép minél szebben, minél nagyobb szabadságban és jólétben éljen, * * * EZ A NYILATKOZAT őszin-j te, igaz. Nem füzünk kommentárt hozzá, de ügyi hisszük nagyon tárgyilagos és reilis 5S-C* magvar válasz nemesik arra, amit az "56-os Magyar" című lap karatyól, de Kádárfk hazacsábitó propaganda maatlrgcira is és mindarra, ami mi. Magyarországon a magyar népitöbbségi akarata ellenére, vérrel 4« vassal fenntartott erőszak következtéban történik. r, o. j ... , ■ A.Z LEHÜLÉSI időszak a HAJÓSSZTRÁJKBAN Az országos hajóssztrájk ügyében az öt unionnal folytatott tárgvalások nem vezettek egységes eredményre s Kennedy elnök ju-l lius 3-án a Taft-Hartley törvény értelmében 80 napos lehülési időszak elrendelését kérte a bíróságtól. A bírósági határozat következtében a hajomunkások újból felvették a munkát 80 napra. Törek vések állnak fenn az ellentéteknek időközben való megoldására. Legnehezebb probléma, hogy az idegen államok lobogója alatt dolgozó hajóstársaságok nem hajlandók elismerni a union bár«kth-ooo-Az elnök nemzeti leszerelési tanács felállítását javasolja Kennedy elnök a junius 28- saj tókonferenciáján felhívta i Szovjetet hogy Berlinre nézve fo gadja el az önrendelkezés elvét Az Egyesük Államok, mondotta mindenkor kész olyan javaslatoi | megvitatására, amelyek fokozot I lábban elősógitenék.hogy a berlih j lakosok függetlenül és szabador I választhassanak dönt vá’asztássa , dönthessenek jövőjükről, j Hangoztatta az elnök, hogy i 1 nyugati szövetségeseknek eltökéli sége Berlin megvédésére nem , aknázható alá "fenyegetésekké ■ és heves támadó akciókkal" s ily ! próbálkozások “súlyos tévedésnek” bizonyulnának. A berlini válságot Szovje! machinációnak tartja. A Kruscsewel való becsi találkozás hasznos volt, de újabb találkozás nincs tervbe véve. Nem tervei részleges mozgósítást Berlin miatt. Amerika kiküldöttje (Harriman általános követ) továbbra is a Laos ügyében összehívott genfi konferencián marad azon reményben, hogy sikerül hatékonyan biztosítani Laos békéjét. Az atombomba kísérletek újbóli megkezdés kérdésének kapcsán szaktudósobkból külön csoportot állít fel annak tanulmányozására, hogy a Szovjet nem végez e titokban ily kísérleteket, mert erre nézve gyanú merült fel. Kruscsev ígéri, hogy a Berlinbe vezető utak nyitva maradnak Ugyancsak junius 28-án Kruscsev két hét alatt negyedszer beszélt és megismételte, hogy békeszerződést ir alá Kelet Németország kommunista kormányával, de úgymond, ily szerződés nem fogja alákötni a szövetségesek Nyugat Berlinnél való forgalmát és garantálni fogja, hogy nem lesz beavatkozás a város ügyeibe. Kijelentette, hogy kész tárgyalásokra. Hiszi, hogy a csúcstalálkozók hasznosak és hogy Kennedy elnökkel való újabb találkozása is hasznos volna. "Ha a nyugati hatalmak mozgósítanak, mondotta, megtesszünk az ez ellen szükséges intézkedéseket és fokozzuk védelmünket”. Megismételte követelését "egyetemes és teljes leszerelés érdekében szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt.’ Aleksei Adzhubei, Kruscsev sógora az lzvestia moszkvai napilap szerkesztője meglátogatta Kennedy elnököt. Egy nyilatkozatában kifogásolta, hogy az amerikai, lapok ultimátumról Írtak a berlini kérdésben, holott szerinte Kruscsev erről szóló beszédei nem voltak ultimátum jellegűek. Híresztelések részleges mozgósításról Kennedy elnök hir szerint elítélően nyilatkozott arról, hogy a nemzetvédelmi ,minisztériumból (Pentagon) egyik magazinéba híresztelések szivárogtak ki részleges mozgósítási tervekről Bér Un ügyében. Javíts és Keating new york republikánus szöv. szenátorok Ilvasúinkhoz JULIUS HÓ 14-ÉN A HÍRADÓ NEM JELENIK MEG. A Híradó ez évben is ^ julius havában csak négyszer jelenőt meg, hogy egy hétig mi is vakációzhassunk s aztán egész évben felfrissült erőkkel szolgálhassuk a Lebighvölgy magyarságát. Az elmaradó szám az lesz, amelynek JULIUS 14-ÉN kellene megjelennie. A Híradó legközelebbi száma tehát, pénteken JULIUS 21-ÉN jelenőt meg. Előfizetőinknek, olvasóinknak, hirdetőinknek, a Híradó minden kedves barátjának szívből kívánjuk a legjobb nvári vakácíós üdülést és erőgyűjtést. BETHIXHEMI HÍRADÓ Kennedy elnök a kongresszusnak javaslatot tett, uj Nemzeti Lefegyverkezési Tanács létesítésére melynek az lenne a feladata, hogy a szükségleteknek megfelelően korlátozza vagy fokozza az Egyesült Államok rendelkezéseit a lefegyverkezés terén. Kormánykörök úgy vélekednek a javaslatról, hogy a tervezett lefegyverkezési tanács főként az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos problémákkal és egyéb fegyvernemek fejlesztése kérdésével fog foglalkozni. Az uj intézmény létesítése tervét John McCloy, az elnök letegy verzési tanácsadója készítette. — Ha a kongresszus elfogadja a javaslatot, a nemzeti tanácsot egy éven belül megalakítják. Megfigyelők szerint nem sürgős és inkább bizonyos részben azt akarja kifejezésre juttatni Kruscsev számára, hogy Amerika behatóbban foglalkozik a leszerelés gondolatával, — amit azonban a washingtoni leörök egymás közt nem vesznek túlságosan időszerűnek. McCloy és Zorin Szovjet delegátus hetek óta tárgyalnak egy leszerelési konferencia ügyében' és Zorint e kérdésben Kennedy elnök is fogadta, de még nincs . megegyezés időpontjáról. Némely vélemények szerint a lefegyverkezés kérdését, amelyet Kruscsev annyira sürget, valószinüleg elhalasztják az Egyesült Nemzetek őszi közgyűléséig.-ooo-STAT1SZTIKÁK A REPÜLö- SZERENCSÉTLENSÉGEKRŐL ÉS EGYEBEKRŐL Az 1960. évi repülésügyi statisztika adatai kedvezőtlenebbek mint az előző évben voltak. A 100 millió kilométeres átlag elhalálozási arányszám 0.6 százalékról 0.8-ra emelkedett, almi gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1960-ban összesen 850 utast ért repülőszerencsétlenség, mig 1959- ben csak 570-t. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a lökhajtáos gépek beállítása okozta számának emelkedését. A harminckét szerencsétlenség közül csak három történt a turboreaktoros gépekkel. Egyébként a folytonosan hangoztatott rák-veszély ellenére a cigaretta gyártás lényegesen emelkedett. Hasonlók épen az alkohol termelés is. Az amerikaiak rendelkeznek a legtöbb autóval és televíziós készülékkel. Az oroszok adjak ki a legtöbb könyvet és az angolok olvassák a legtöbb újságot. Ezzel szemben az írek esznek * i*S‘ többet a vUáfen, A NEW YORKBAN MEGJELENŐ uj hazacsalogató lap vitán felül kommunista. A múlt héten itt közölt idézetek kétségtelenné teszik, hogy külföldi, elsősorban amerikai és kanadai magyarok, föképen 56-os emigránsok hazavonzása a célja ennek, “AZ 56- OS MAGYAR című, havonkénti megjelenéssel kecsegtető vagy fenyegető szócsőnek. Kiknek a szócsöve? Kik bánták meg, hgy Rákosi, illetve Kádár osztályharcos úllsmikapitalista terror diktatúráját felcserélték az Egyesült Államok messzemenő egyéni szabadságaival és modern, újkori kapitalizmusával, amely egészen más, mint a régi, Marxkorabeli, rövidlátó, munkásokat kiszipolyozó kapitalizmus? Frank lin D. Roosevelt New Dealje a Social Security alapjainak lefektetésével, a Wagner Acttal és más szociális szellemű törvényekkel és a unionoknak az osztályharcot kiküszöbölő jelentősége felismerésével, munkájuk támogatásával, mint ismételten kifejtettük, a társadalmi rendnek egy jobb fajtája felé nyitotta meg az utat, amelyen még sok az építeni való, de áétségkivül a jó ut ahhoz, hogy együtt lehessen nyújtani a szabadságot a jóléttel, polgári életszínvonallal és ezáltal a marxizmust, osztjlyharcot tárgytalanná tenni. Lényegben ez imég mindig a régi amerikai életforma, “way of life”, de annaá bölcs, szociális irányban javított és remélhetőleg miég tovább javuló kiadása s mi azt hisszük hogy ezé a jövő a nyugati kultúra -és civilizáció világában, inem az egyéni önállóság és önhaszanu kezdeményezés minden lehetőségét megszüntető, köztulajdoni termelési rendszeré, nem egy munkakaszárnya világé. Az individualizmust szociális törvényekkel elősegítő állam és az egvmásrautalt terme'csi tényezőknek, a tőkéseknek és a munkásoknak okos, kölcsönös méltányossága a jövő zenéje nemcsak Amerikában, ahol már megmutatkozik sikere abban is, hogy a marxista osztályharcos kommunista igéknak itt alig van talajuk, hive pedig csak egészen eltörpülő számiban, — de hovatovább egyre inkább Európának a Vasfüggönyön inneni, demokratikus országaiban más földrészeken is, ahol nincs kommunista vagy fascista diktatúra és kezdenek rájönni úgy a jobb leláü emberek, mint az osztályok, hogy élni és élni hagyni mindenki számára a legjobb, és legbiztonságosabb. * * * AZOK A KOMMUNISTÁK, akik az 1956-os forradalom első napjaiban nem bizva a Szovjet koiXlmunista osztályharcos szolidaritásában és vérengző ellenforradalmi győzelemtől félve, siettek elhagyni Magyarországot s Amerikába jöttek, — ilyenek is voltak bizonyos számban, bár aligha annyian, mint az idejött 1944-es Hitler barát menekültek sajtója állítja., — aligha adják ki az uj lapot. Nem valószinü, hogy a nyomására és terjesztésére szükséges összeget saját zsebükből lettek volna készek áldozni arra a célra, hogy másokat rábeszeljenek, megagitáljanak a hazamenésre. Mi érdeke némely, az eljövetelét megbánt, 56-os menekültnek, hogy újságot alapítva a többi társait rábeszélni próbálja hegy térjen vissza Magyarországra, — ami a szállongó hirek szerint nem , feltétlenül megy simán, sőt zaklatással, felelösszégre vonással, börtönnel vagy proskri-i báltsággal, az állásszerzés megnehezülésével is lehet egybekapcsolva? Mindegyik el van foglalva a maga gondjával és minek felelősséget vállalni, ha valakinek, aki a laora hallgatva, hazatért, otthon baja lenne? Az elhamarkodva kijött kommunisták egyrészét kinyomozták az amerikai hatóságok és visszaküldték. Másik részük zömében már viwz&menl önként, úgy hogy .végeredményben az 1956-os ! Amerikába jött menekültek kö[ zött, megfigyelésünk szer’nt már \ aligha van sok kommunista. Kivált nemi aki, oly aktív volna, hogy innen a hazacsábitó lap j kiadásával akarna szolgálatot [ tenni a Kádár, erőszakkormánynak. Aligha jártunk távol a tényvalóságtól, amikor a múlt héten megállapítottuk itt, hogy a lap kiadóját és névtelen, titokzatos cikkíróit, kivált azt, aki azt sipitjes, hogy “valahol valami hibának kellett törtérni 1956-ban, ; csak azt nem tudtuk, hogy hol és mi volt a hiba, amit elkövet tünk”, a washingtoni magyar kövéig éghez áözelálló, tehát nem ; okvetlen igazi 1 956-cs ant'kornírnunista menekült körökben kel! . keresni. . . * * * HA EHHEZ hozzávesszük, i hogy a lap elismeri azt, hogy | ”1956 előtt a személyi kultusz, i a dogmatizmus és szektásság ' miatt hibák voltak az ország ve| zetésében, de az ilyen hibákat azóta fe’számolták és mióta Rákosi és Gerő osztályharcos terrordiktaturáját felváltotta Kádár osztályharcos terrodiktaturája, vagyis “I95ö-tól | napjainkig hazánk mértföldes lépésekkel haladt a huszadik század ütemének megfelelően a polikai társadalmi, kulturális és nem utolsó sorban a technikai fejlődés utján", akkor egészen biztosra vehetjü, hogy a lap Kádár vonalát akarja elfogadtatni az 56-os emigránsokkal. Haza akarja csábítani őket, hogy ezt politikailag kihasználja a Nyugat felé: rámutasson, hogy mind többen jönnek haza, mert rájöttek, hogy a kommunista rendszer jobb, mint az amerikai, tehát mit akar az a Kennedy a | nemzetek önrendelkezése követe- I lésével, szabad választások szüksége emlegetésével, mikor igazában csak otthon, a mai kamtmunizmusban érzi jól magát a magyar? I És hasonló módon ki akarná használni befelé is, hogy egyre többen térnek vissza Amerikából, mert "csalódtak és belátták, hogy a kommunizmus alatt jobb élni.” Az “56-os Majgyar” egyik cikke úgy tünteti fel a dolgokat, mint- I ha az emigránsoknak idekint I Amerikában rossz dolguk volna,) ágrólszakadt nyomorgók volná-1 nak és vissza kellene siiniok az otthoni kommunista paradicsomot. Az állítólagos csalódottságon kesergő cikk abban a felkiáltásban csúcsosodik ki,hogy “most tudjuk csak igazán értékelni, hogy mit is kaptunk (otthon) a Szociális Társadalmi Központtól". Máshelyütt pedig ezt olvashatjuk: "A magvarországi munkásnak is van autója, ez ma mér nem kizárolagossáca Amerikának, otthon is a munkások parasztok vásárolnak autót, televíziót jégszekrényt és mindent’. És a többiek? —- kédezhetnánk mellesleg, azok nem emberek, azoknak nem dukál? Csak osztályuralmi helycsere történt? De abban sem hiszünk, hoey a munkás és a kolhoz földmunkássá kényszeritett paraszt csak úgy könnyedén vehet autót és most már autója, és televíziója és minden egyebe van. Van c például szabadsága? Független szakszervezkedési szabadsága, választói, sajtó, gvülekezési, pártalakitási és minden más szabadsága, — ami az amerikai munkásnak igenis megvan, együtt az “autóval, televízióvá' jégszekrénnyel és mindennel"? * * * ÉS UNION BÉREKKEL. Nem cedig azokkal a bérekkel, amelyeket a kommunista állam kapitalizmus ad és amelyek inkább a! I 8-ik századbeli éhbéres, izzasztó rendszer alattihoz hason’ithatók, mint a mai amerikaiakhoz. . . Az Amerikába jött, 1956-os emi°Tánsok különösen a képzettl szakmunkások tübbtág« keenolyi •J külön-külön tett nyilatkozatokban * nelyeselték az elnök álláspontját a berlini kérdésben és sürgették, hogy annak nagyobb nyomatéka legyen, fokozni kellene Nyugat- Németország katonai védelmet. I Ezt sokfelé úgy értelmezik, hogy . további jelentősebb amerikai katonai egységek mennének Nyugat-Németországba. ! Keating egyébként azt hiszi, hogy Kruscsev Berlinnel kapcso- I latos zaklató taktikája csak eitere I lő manőver és valahol máshol kéj szit elő uj terjeszkedést. Nézete. i s zerint valószínűleg az olaj gazdag I Irán kerül sorra. *W as hingt on és szövetségesei i között tanácskozások folynak a I Szovjet Berlin ügyében küldött junius 1 1 -i jegyzékére adandó válaszról. Hir szerint a jegyzék pontról pontra válaszolni fog Kruscsevnek. Elutasítja Kruscsev ajánlatát. Hangoztatja, hogy Berlin kérdésében a nyugati álláspont változatlan, de nyitva hagyja az ajtót esetleges tárgyalásokra.
