Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-09-08 / 36. szám
The Only JJi^nnnriov N.*ws-Függetlenség ^eV' Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J. \r. ftadalmi hetilap. Vol. XXXIX. Évfolyam 36-ik szám BETHLEHHV1I HÍRADÓ Official Organ of the Hungarian Churches ami Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám.« ára 10 cent BETHLEHEIPA., 1961 SZEPTEMBER 8 BETHLEHEM HNGARIAN NEWS Entered as Second Class ter May 18. 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., the Act of March 3. 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 HORVÁTH BÉLA, a Nyugat' Németországban élő, valóban ki-l váló, katolikus egyházi szellemű költő személye és legújabb pró-l zai körül vita folyik két világrész politika és irodalom iránt bensőségesen érdeklődő magyarjai között. Az egykori keresztény liberális irányú pesti i ó és újságíró az emigrációban évek sora óta Münchenben irta szebbnél sze bb1 emelkedett érzésű vallási verseit és egyiddeig a Free Europe Inc.-1 del kapcsolatos müncheni “Sza-' bad Magyarország Hangja” nevű rádióállomásnak munkatársa volt, amely a nap legnagyobb' részében politikai és irodalmi lea-\ dásokat sugároz Magyarországra, a kommunista erősszak rendszer elleni hangulat edzésére. A müncheni Free Europenak több tucat, állítólag közel száz magyar munkatársa van és meg-1 valljuk megütkközéssel fogadtuk , néhány év előtt a hirt, hogy Horváth Bélát elbocsájtották. j , A müncheni Free Europe “uj- , ságirói” gárdája meglehetősen | vegyes társaság úgy a tehetség, , mint a politikai múlt dolgában és ] fejcsóválva értesültünk arról, 1 hogy éppen Horváth Bélát bo-|« csajtották el, aki költőnek, te-j , hetségnek egészen magasrendü és: ] politikailag is a müncheni Freel y Europe legrokonszenvesebb egyé- ] niségei közzé tartozott, legalább t is az Írásai után Ítélve. j A magánéletben a legtöbb köl- r tő bohém és rapszodikus és nem J, tudjuk, mi volt az oka, hogyl r elbocsájtották, a müncheni Free [ Europetól, ahol akad nem egy r olyan munkatárs akit illett volna! fel sem venni. . . Ha Horváth r Belát azért bocsájtották el, mert! s talán kifogásolható volt a visel- J. kedése, enyhítő körülményül j ne'rn lehet elfelejteni az idegenbe g szakadt magyar iró és költő hely- e zetet, sorsát, akinek az otthoni légkör és a magyar nyelv a hangszere, az élete, mindene és más ^ országokban nem tud igazi han- ^ got találni az önkifejezésre s nem ^ tud igazi megértésre találni, ha- n csak nem egészen magas, általá- ^ nos emberi érzéseket és gondola- Lókat vesz lantjára. Magyar költő csak Magyarországon talál teljes visszhangra, egész megértésre. . . Számára valóban “extra Hungáriám non est vita". Keve-j ien vannak, akikre ez teljesebben} ráillik, mint Horváth Bélára és| ^ cöltészetére, amelynek finomsá-j £ ;ait ő csak magyar nyelven tudja j j gazán kifejezni és csak magyar J1' rodalmi Ínyencek tudják igazán j® értékelni. Ez Horváth Béla emi-j jrációs életének tragédiája és a' jármily téves utakra került is az itolsó időkben, tragikumával nélységesen együttérzünk. » * * “LÁTÓHATÁR” címmel szin- ? 'onalas irodalmi folyoivat jeleük meg időnként Münchenben. ’ tt követte el Horváth Béla a aj évedéseket, amelyekről annyit »eszélnek Europa és Amerika menekült magyar politikai és iro- ^ lalmi köreiben. Az utóbbi időien Horváth Béla egy másik egy- v{ őri müncheni Free Europe ujágiró kollegájával, Vámos Imré- ^ el szerkesztette ezt a könyvala- v? ,u szemlét és különösen az I 958 ^ ovember-december szám után jlegjelent számokban fordultak . lő igazságtalan cikkek az ameriaiakról. A két legutóbbi száman pedig Horváth, kétségtelenül Free Europetól való elbocsájtá- ,a i miatti exisztenciális gondoktól (keseredve, olyan furcsa dolgok- 51 beszélt és olyan hangokat jutott meg a Látóhatárban Ame- ljn, ka és a Free Europe ellen, ami m ddig bizonyára nagyon ellenke-1 gZ( ett Horváth Bélának az írásaiból ivilágló emberi Ízlésével. . . jQ, A jobb és baloldali szélsősége:k elkapkodták a Látóhatár e cámait, mert nekik egyformán je] itszik Amerika és a Free Europe £s »épülésé, de a külföldi magyarig konstruktiv része fájdalom- ak »I W*j»i h?fy Horváth 3él»! jf. karzatnak játsszik, holott eddig az volt az erénye, hogy soha nem dolgozott olcsó eszközökkel. . . Horváth Béla “költői haragjában" igazságtalan az amerikaiakkal szemben és magyar költőnek, ckármily keserves viszonyok között él is, nem szabad igazságtalannak lennie. . . Már két év előtt a haladó katolikus magyar politikai és sajtóélet egyik ki r.agasló alakja, Barankovics István, az 1947 -es magyarországi "demokratikus ’néppárt" közel 60 mandátummal a parlamentben) menekült vezére és jelenleg Amerikában az európai katolikus emigrá'ns politikusok által alapított Keresztény Demokratikus Union! elnöke, a magyar emigráció első egyház — filozófusa levélben intette Horváth Bélát és megmagyarázta az amerikaiakkal szembeni igazságtalanságát. — A lehelet Horváth Béla, — igen furcsa módon, csak most két év múlva adott közre a Látóhatár nyári számában. Barankovics, aki Budapesten a háború alatt a “Magyar Nemzet" napilap szerkesztőe volt és Amerikában a Magyar Bizottság kulturális osztályának vezetője, az ő brilliáns Írói készségével és tárgyilagos tisztánlátásával, az igazságnak oly klasszikus erejével utasítja vissza Horváth támadását az amerikaiak élén, aminél jobbat még amerikaiól is aligha olvastunk. Ezért haároztuk el, hogy a magunk sze-. ény lehetőségei szerint is hozzá! úvánunk járulni ahhoz, hogy miiéi szélesebb körben terjedjen el larankovics oly találó megállaűtásokban gazdag levele és szeaelvényeket idézünk belőle a lemcsak Horváth Béla kirohanáai, de némely szé'söségescn , Vmerika-ellenes hangulatokat áplálók sajtó és suttogó propa-l| andájának lehetőség szerinti Hensulyozására. * * * BARANKOVICS István egész ' eveiét ide kellene Írnunk, de , énytelenek vagyunk a követke- , ökre szorítkozni, mint amelyek ] íagukban is átütően, meggyőző , rejüek, szemben az Amerika el- , :nes jobb és baloldali totalitá- } usok álérveivel és dühödt elfő- p ultságaival. £ .“Meglehet, — irta Baranko- ^ ics, — hogy egy szerencsétlen a életlen folytán tecsak olyan, 8 agy nagy többségükben olyan e nerikaiakkal találkoztál, aminő- c et leírtál. Ennek következtében a gy vélheted, hogy amit Írtál, r ;az, tehát nem1 voltál igazságta- j n. Cikked azonban még ebben i esetben is igazságtalan volt a ért az igazságosság tárgyi köve- v knénye — függetlenül a belső m zülcttől — az, hogy minden- ^ nek megadjuk, ami neki jog s :erint kijár. A jelen esetben az j, azságosság tárgyi 'követeimé- £ zét sérti r.z egyoldalúság és a trs pro toto általáncsitás sérti! a tkor is, ha cikked szándéktala- 8, íl volt egyoldalú és általánosító. ^ “Az ejmeriakiak sokan vannak. n indenféle ember kitelik belőlük: s, cos és oktalan, müveit és mü- j, detlen, lángész és ostoba, jó és jj ssz, az erény -hőse és gonosz. ? i magyarok jóval kevesebben ^ igyunk, mégis mindez a váltó- h t nem kevésbbé telik ki belő-' a nk. Nem éreznők mi bántó t. azságtalanságnak, ha valaki — a ondjuk, egy kitűnő amerikai £ ;ltő — az oktalan, műveletlen v Ízléstelen magyarok vonásaiból t_ kná ki a magyarok arcképét? i£j sm éreznők bántó igazságtalan- c, gnák, ha ez a kitűnő amerikai !ß, ltő egyes, nem valami szép g ■»gyár szokásokat, csak azért, el crt mások, mint -az amerikai íkások, kigunyolna és pellenrre állítana? Felháborodnánk s gosan. Különösképp fájna ne- je rnk, ha ezt a kitűnő amerikai ltot egyébként az igazság fémeden bajnokának ismernők. legkülönösebben fájna nekünk, g.' nem akadna olyan amerikai, i az igazsájftalanaágol: helyre» ri nUj*. ; "Ha itt élnél, közelebbről 1; nád az amerikaiak hibáit, és fi fedeznéd szép o ínyeiket. Tah koznál, mint ér, olyan amerik; akkal, akik a magyarr.ép igazav azonosítják magukat, noha jó n hány műveletlen, írhatnám, őst ba és gyönge jellemű magyart ;jöttek össze. . . Ha köztük élne ■ rájönnél, hogy az amerikai nép ! is, mint minden népet, nemesi j hibái, hanem erényei is jellemzi I Emberi hibák és emberi erénye melyeknek sajátos, más népek tői eltérő ötvözete adja az amei kai nemzeti jellemet: “Bennem különös tisztelet . keltett supranacionális egysé; ■ tudatuk s univerzális szolidaritá érzetük, amely talán onnan erei hogy az amerikai nép a “nemzteknek nemzete”. Sok nemzi fiaiból alakult ki az átmérik nemzet és mind hozott valami Vannak köztük izolacionisták ( soviniszták, de az amerikai kö; tudatban az amerikai hazafiságti elválaszthatatlan a más népekki való kapcsolat fontosságának, se nélkülözhetetlenségének tudata más népek igazának felkarolás« Az amerikai nyelvben az interna cionális szó hazafias erénvt jeleni Az amerikai nem hiszi, hogy boldog lehet egy boldogtalan vi lágban. "Az amerikai népet nem jel lemzi az ön elégségesség gőgje noha tudatában van hatalmának Az amerikai szeret mást is meg hallgatni, szeret mástól tanulni é felteszi, hogy mindenkitől tanul hat valami hasznosat. Ez a nen lebecsülendő életbölcsesség nagy ságuk egyik forrása. “Egy másik, nekem kü’önösei tetsző tulajdonságuk — rnegin persze, kivételekkel — rendűiét len hitük az embernek megjavít hatóságában. Nemcsak a barát mák, hanem az ellenfélnek, sőt a: ellenségnek megjavithatóságábar is. “Hisznek abban, hogy minder ember képes az igaznak és a jónak felismerésére és a megjavulására és ha tegnap pl. politika tévelybe esett vagy bűnt követeti el, ma elhagyhatja tévelyét, -megbánhatja és jóvá teheti bűnét, holnap predig helyet foglalhat azok közt, akik mindig a tévely és a bűn ellen léptek fel. Ez az alapjában keresztény optimizmusuk demokratikus humanizmusuk egyik legtisztább forrása. Nem csodálkoznék, ha valamelyik ímerikai “emberi jogok kiáltványába ” felvennék a megjavulás ogát.-Különös tiszteletem tárgya az ímerikai népnek (— megint kitételekkel —) belátja, és bizalmatlan azzal szemben, aki azt a lenyomást akarja -kelteni, hogy lohase hibázott. Még politikusian is többre becsüli az ilyet, — is a politikusok közül ezt nem cevesen tudják. Az amerikai nép ízért se hajlik diktatúrára, mert ;e aZ egy-okos-ember-rend8zer >en, se a csalhatallan vezérben íem hisz. A gyakrolatias észjáráu amerikaitól napi mint nap halllatod: Ez meg ez az ember bűnt cövetett el, vagy hibázott. De sdjunk neki meg egy sánszot, logy -megmutassa: okos és jó is ud lenni. Ismerek egy magyart, -ki nyilvánosan durván-igazságalanul nyilatkozott az amerikaikról. Nem úszta meg szárazon. )e nemsokára ugyanazok, akik isszaütöttek, újabb sánszot adak neki. Az amerikai úgy viselkelik, mintha Goethe sorából elvet sinált volna: botli-k az ember, lig halad. Milyen szép és bölcs lernanos mondása, melyet csak miékezetből, de tartalmi hűségei idézhetek: áldottak a vétkek, velyeket megbánás és jóvátétel övét, mert az erény alkalmaivá sttek 1 De nem folytatom. Most nem z amerikai nép jó és rossz tulajonságairól akarók cikket írni. s nem védeni akarom az amekaiakat. Nincs szükségük reá. (Folytatás 1 4-lk oldalon) bát robbantott fel Közép-Ázsiában a lég űrben. Kennedy elnök kijelentette, hogy a Szovjetnek az atmoszférában való bomba kipróbálások megszüntetésére tett ajánlata szept. 9-ig változatlanul fennáll. De Gaulle francia elnök a szept. 5-i sajtókonferenciáján hangoztat ta, hogy a Berlinbe vezető utak szabadon tartását szükség esetén fegyverrel is biztosítani kell. De előbb tárgyalásokat kell megkísérelni Kruscsevvel, aki szerinte belső ellenzékének nyomása alatt áll. Adenauer nyugatnémet kancellár is tárgyalások mellett van és kormánya résztvesz a szept. 1 4-i nyugati külügyminiszteri konferencián. Követeli, hogy Nyugat- Ném«tors*4g stomfegyveiekct Lapzártakot jelentik: Kennedy i elnök szept. 5én közölte, hogy , Szovjet újabb atombomba rob■ bantásai követieztében nem ma• radt más hátrj mint hogy az Egyesült Állattok is újból meg; kezdje az atenbombák kiprobá• lását, de a robbantások vagy a föld alatt vapy laboratóriumi : utón fognak tirténni, úgy hogy rádioaktiv szóródás egészségügyi i veszélyei nem fognak fennállni. ; A próbák még ebben a hónapban újból megkezdődnek. A moszkvai rádió szept. 5-én képmutatónak nevezte Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök azon sürgős javaslatát, hogy legkésőbb szept. 9-én. Genfben a három atomhatalom Írjon alá szerződést a rádioaktiv szóródásu atombombákkal való kísérletek megszüntetéséről. Kedden, «»pt. 5-én a Szovjet e*y kferif!* hitéerejü fess*« KENNEDYELNÖK ELRENDELTE A FÖLDALATTI ATOMBOMBA ROBBANTÁSOK ÚJBÓLI MEGKEZDÉSÉT "1 SZEPT.I-TŐL SJ.15 íii MIN1MJS ÓRABÉR X ____ II Szeptemlj3-án életbelépett a = •’• törvény, arp 23,900,000 munkás számáré eddigi egy dollá-! ros iminimá órábért $1.15-re |f!* emeli fel. föivény értelmében , . j $1.25-re élkedik. (Amikor xa,li a minimálisóbér két év múlva »val 1938-ban ádevonatkozó “Fair ne‘j Labor Stanrd Act" törvényt sto'i hozták a rimális órábért 25 rra - centben álllották -meg.) nel’| A Kenne által kért négy és fél millió Fett csak három és fél milliórapett életbe a kiter; jesztés. főit a kicsinyben való ek’í eladással falkozó áruházi munkásokra és tő munkásokra. —! en'i Egyes iparágban megszüntették a minimálist betartása kötele-’ ;tet zettségét, he emeljék a imunká-1 ég- sok foglalktalottságát. Farrn-j tás-; munkások m tartoznak a tör-, ed, j vény alá. >ze-j A közel millió munkás közét zül akik mqkiterjed a törvény, kai az emelés de 3.6 milliót érint,1 fiit. a többiekneeddig is több volt es aZ órabérük őz- Kennedy nők rendeletére a tói törvény elscrben terjed ki szőkéi vetségi szoljaiban lévő munká-, sót sok bizonydfajtáira. Állami és i s városi munkok továbbra is kisa-, vételt alkotrp. fiá"! Az órabéírmelést egyes olyan ot-'déli államok IppNÍselöi ellenezték' ő leginkább, alo\ legalacsonyab- j v‘- bak a munki»ék. Tárgyilagos szakértők nem» hzik, hogy az I el- órábér-emelés élhető hátrányt' je, hozna a gazdasi életre vagy a ik. foglalkoztatottsáa. .g- --------------O--------------és SABIN-OU1S A SALK- ul- SZÉRUMELYETT sm ry. Az a merik árvpsszövetség tanácsa a Salk-fe gyermekbénulás en elleni oltást eu tartja többé nt elegendőnek, ilhivta az orvosokát, hogy a Sain által kifejlesz•t_ tett, tabletta rmájában bevehető oltási -módért támogassák. az A Sabin-olst azok is -kaphatin iák, akiket ;nr beoltottak Salkféle szérumm. Az Amerikából Bn átvett Sabin-cás a Vasfüggöny mögött, igy feg a Szovjetunió- , u_ tan már meghetősen elterjedt. . aj Salk professzc tiltakozását jelentette be az anrikai orvosszóvetg. ség felhívása len. Szerinte a tanács túllépte itáskörét. VÖRÖSRE FBTIK A FEKETE | iZ ISK1ÁKAT A szovjet^rosz, urkán és fehér-orosz korrinyok 235 ezer rum beit ajánlotta-kfel az afrikai állaim mok iskolai Lózatának támogaí- tására. ' ««. »8, A TASS hügynökség szerint I erről a határoatról már tájékoziZ tatták az Egyáilt Nemzetek kuli" tur-szervezetét az UNESCO-t. A 1- kiutalás keretben az afrikai ál- j a lamok iskolai felszereléseket vá-, :y sárolhatnak aSzovjetunióban és^ s", fizethetik beide a területükön— dolgozó szVojil szakértőket. KENNEDY ELNÖK AZ ACÉLÁRAK EMELÉSE ELLEN | Kennedy elnök az aug. 30-i sajtókonferenciáján felhívta a nagy acélgyárakat, hogy a kollektív szerződés értelmében október elsején esedékes, harmadik béremelés miatt ne emeljék az acél árát, mert az eddigi tapasztalatok szerint az acélárak emelkedése a többi árak emelkedését szokta maga után vonni, ami inflációs veszedelmet jelenthetne. Figyelmeztette őket ezirányu felelősségükre. — Utalt arra is hogv magasabb acélárak esetén csökkenne a gyárak külföldi versenvképessége és még több olcsóbb acél jönne be az országba és hogy "áremelés nélkül is még jó hasznuk maradna a gyáraknak”. A “Steel” szaklap az elnök kivánsága dacára valószinübbnek tartja az acélár felemelését, mint az 1958 óta nem nem változott mostani ár fenntartását. Hivatkozik a javuló üzletmenetre, amely bátorítást ad a gyáraknak az emeléshez. A gyártási költségek a béremelés következtében október 1 -tői tonnánként 2—3 dollárrallesznek magasabbak. A lap 4—5 dolláros emelést jósol. A .munkanélküliség enyhülése és az inflációs veszély í A munkanélküliség enyhitése ügyében az elnök a sajtókonferencián sürgette, hogy a kongresszus szavazza meg az automation -miatt és más okokból más munkára való átképzésre szükséges, tiz milliós prograimmot. Hangoztatta, hogy az utóbbi hónapokban nagy javulás állott be a gazdasági életben, de ily átképző tanfolyamokra feltétlen szükség van. Ha kell további programmot fog szorgalmazni a munkanélküliség enyhítésére, de úgymond, nagy deficitünk van és vigyáznunk kell nehogy növeljük azt. Az élettartási költségeknek nem szabad emelkedniük és az inflációs veszély szempontjából vigyáz nunk kell a külkereskedelmi mérleg egyensúlyára, a dollár kivitel és beviteli egyensúlyára. Egy általános infláció jelei arra vezetnének, hogy a belföldi tőke újból nagy tmé-rtékbe keresne elhelyezkedést külföldi beruházásokban és aranyvásárlásokban. ■ ■■—ooo-------------FRANCIAORSZÁG 1S64-BEN Lő KI MÜBOLYGÓT Paris (Reuter) Franciaország 1964 végén fogja kilőni első miibolygóját. A kapcsolatos összes tudományos és technikai munkaiatokat francia tudósok és mérnökök végzik. A francia űrkutatási program, amelynek keretében 50 kilós mübolygókat akarnak sorozatosan kilőni, rövidesen a kormány elé kerül. A SZOVJET ÚJBÓL MEGKEZDTE AZ ATOMBOMBA-KÍSÉRLETEKET ! Anglia hir szerint amellett van, hogy Washington Nyugat Berlinnel való szabad közlekedés fejében ismerje el a keletnémet kommunista erőszakkormányt. Nyugati ajánlat az atempróbák azonnali beszüntetésére Szeptember 3-án Kennedy elnök és Macmillan angol miniszterelnök javasolták Kruscsevnek, hogy a három atomhatalom kössön azonnali egyezményt a rádióaktiv szoródásu nukleáris bomba kisérletek beszüntetéséről. — Az ajánlat szeptember 9-éig szol s ha legkésőbb addig a Szovjet megbízott nem irja alá Genfben az egyezményt, visszavonják az ajánlatot. A belgrádi konferencián Nehru indiai miniszterelnök a nyugati ajánlat hatása alatt azt javasolta, ajánlják Kruscsevnek az ajánlat elfogadását. Nehru előző beszédében hangoztatta, hogy csak tárgyalások vagy háború között van választás. Tito, a konferencia házigazdája világ békekonferenciát javasolt. Mindenekelőtt pedig Washington és Moszkva közti tárgyalásokat sürgetett a 25 le nem kötelezett ország konferenciája a legnagyobb nyomatékkal. Némely nyugati megfigyelők azonban nem látják oly égetően sürgősnek a Kennedy—Kruscsev találkozót, hacsak nem csupán Berlinről és Németországról, hanem sok más kérdésről is lesz szó, mert egyedül Berlin ügyében tárgyalni, — csak az eddiginél rosszabb szerződésre vezethet. E szempontból Nehru és Tito sürgető beszédeit is a Szovjetnek használó törekvésre vélik visszavezetni. Tito helytelenítette, bogy a Szovjet újból elkezdi az atombombák kipróbálását, de támadta Nyugat Németországot, melynek hivatalai szerinte felerész ben fascistákkal és revansistákkal van tele. Washingtonban szept. 4-én délután jelentette, hogy atommegfigyelők újabb Szovjet bombakisérletet állapítottak meg, a próbák újbóli felvétele óta a másodikat. Ha Kruscsev válasza elutasító lesz, biztosra vehető, hogy Amerika rövidesen újból megkezdi a bombák kipróbálását, melyet :atonai körök régóta sürgetnek. De nincs kizárva, hogy előbb az Egyesült Nemzetek elé viszik az ügyet. Genfben Tsarapkin, a Szovjet megbízottja az atomkonferencián, szept. 4-én megvető hangon nyilatkozott Kennedy és Macmillan ajánlatáról. —------------ooo- ■" KENNEDY JANUÁRBAN SORON KÍVÜL AKARJA TÁRGYALTATNI A KÓRHÁZI JAVASLATOT Kennedy elnök szept. 1 -i nyilatkozás szerint az aggok kórházi kedvezményeinek a Social Security keretében való megvalósulása a mostani kongresszusi időszakban már nem kerül tárgyalásra, de a januári uj ülésszakban mindent el fog követni, hogy elfogadását keresztülvigye. A javaslat szenátusi benyújtójához intézett levelében az elnök hangoztatta, hogy januárban "highest priority", mindent megelőző soronkivüli kezelésben lesz része a javaslatnak, amelyet kongresszusi ellenzői, részben az American Medical Association ellenző befolyása alatt, tanulrnámányozás ürügyén visszatartottak a “Ways and Means” bizottságban. McNamara, a szenátus aggok ügyeivel foglalkozó bizottságának elnöke az uj ülésszakon okvetlen keresztül akarja vinni a javaslatot könnyen lehet, hogy ez a régóta húzódó reform egyik fő választási kérdés lesz m 1962 novemberi Kennedy elnök közölte az aűg. 30-i sajtókonferenciáján, hogy a nyugati szövetségesek külügyminiszterei szept. 14-én Washingtonban az Egyesült Nemzetek közgyűlésének megnyitása előtti napokban a berlini kérdés kapcsán konferenciát tartanak. Bejelentette azt is, hogy Lucius Clay tábornokot (aki az 1948-as berlini "légihid” megvalósítója volt) saját személyi követeként Nyugat Berlinbe küldi. Hangsúlyozta, hogy Nyugat Berlinből továbbra is át lehet menni a város keleti szektorába. Berlint katonailag védhetetlennek tartja, de ottani megszálló erőink annak zálogát jelentik, hogy szándékunkban van védelmi kötelezettségünket teljesíteni. A helyzet, mondotta, vszedelmekben bővelkedik és nem táplál túlságosan vérmes reményekét a kilátásokról. A sajtókonferenciáról az elnök üzenetet küldött 25 "el nem kötelezett ország” belgrádi konferenciájához s abban kihangsúlyozta mindennép jogát, hogy önma ga határozhassa meg milyen rendszer és kormány alatt akar élni. Váratlan Szovjet lépés Néhány órával az elnöki sajtókonferencia után a Szovjet közleményt adott ki, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy közel három évi szüneteltetés után ismét megkezdi a nukleáris bombák robbantási kísérleteit. Az elhatározást a Szovjet a szokott propaganda beállításában “a nemzetközi helyzetre az imperialista országok által okozott nyomással indokolja. Negyvennyolc óra sem telt el a meglepő közlés óta s az amerikai megfigyelő állomások nagyobbszerü bombakisérletet észleltek valahol Közép- Ázsia feletti űrben. Nem nyert megerősítést az a híresztelés, hogy a Szovjet egy 100 Megaton, uj superbombát próbált ki washingtoni szakkörök azt állítják, hogy több amerikai bomba felhasználásával ugyanolyan bombát hatóerőt le-' hét elérni, úgy hogy nincs szó ar- | ról, mintha ily erejű robbantásra egyedül a Szovjet volna képes. “ Atomzsarolás’^' Tény azonban, hogy mialatt aj Szovjet Genfben látszólag foly-j tatta a tárgyalásokat, már uj bomba kipróbálások előkészületei 1 folytak. A Szovjet bejelentését a nemzetközi politikában többé kevésbbé ellenérzéssel fogadták; | egyedül a fanatikusan háborús-. párti kommunista Kina adott ki [ fejezést helyeslésének és a kommunista erőszakuralom alatti keleteuropai országok is helyeseltek. Washington nyilatkozatot adott ki, melyben atomzsarolásnak nevezte a Szovjet akcióját és rámutatott az uj atompróbák egészségügyi veszedelmeire. Washington nem hagyja magát megfélemlíteni Kruscsev terrorisztikus lépésétől és hangoztatja, hogy ez semmivel sem fogja gyengíteni ma- | gatartását Berlin és Németország j ügyében, ha Kruscsevvel tárgyalások jönnek létre. Kruscsev egy Fanfani olasz miniszterelnökhöz intézett üzenetben kijelentette, hogy haladéktalanul kész a tárgyalásokra. Viszont j Washingtonban megoszlanak a | vélemények, hogy a határidő nél-( küli berlini szerződés ügyében van e értelme változtatásnak, mielőtt az egész német kérdés meg- j oldva nincs? Az aug. 30-i sajtókonferencián Kennedy elnök nem volt hajlandó nyilatkozni egy újságírónak azon kérdésére, hogy milyen alapon fog állni, ha Kruscsevvel tárgyalásra kerül a sor? Washington elvben még változatlanul amellett van, hogy előbb a külügyminiszterek négyes konferenciáján kell eldőlnie, van e komoly eredményre kilétét csúcskonferencia [nttln?
