Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-07-01 / 26. szám

The Only Hungarian News-T ohistKy alley. függetlenség Tit Hungarian Weekly ’rd ekeit Tl)PK^ad Street n t(ir~ TRENTON 10, N. J i tap. 1- ■ I Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám. - ára 10 cent AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5,00 BETHLEHEM. PA.. 1961 JULIUS 1 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879”. Vol. XXXIX. Évfolyam 26-ik szám NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 Julius 4-ike - nevezetes évforduló ! AZ AMERIKAI MAGYAF SAJTÓ uj műfajú lappal “gaz dagodott". Azért tesszük idéző jelbe az igét, mert fölötte erő: kételyeink vannak aziránt, bőgj az uj Lap valóban gazdagodás jelent-e? Sokan, mondhatni leg többen még nem is tudnak e létezéséről, jómagam is csal véletlenül fedeztem fel a lap else számát, amely csak mostanábar került ki frissen a nyomdából De valószínű, hogy a kiadó mir,a tmar megpróbálja szélés körber elterjeszteni, hiszen a politikai cél fontosabb számára, min: a feltűnően alacsony, egy dolléros évi előfizetési ár vagy a tíz fillé­res pé’dányonkénti ár. Mitöbb az a gyanúnk, hogy sok példány­nál nem is fognak súlyt fektetni az olvasó anyagi ellenszolgálta­tására, csak hadd fogyjon a lap és mondanivalója hadd tér jedjen. . . Hazacsalogató újságról van szó. Eddig csak a kommunistává vedlett Magyarok Világszövetsé­ge által kiadott “Magyar Hírek ről volt ismeretes, hogy egész be­állítottsága, diszes, képes kiállí­tása és cikkeinek összeválogatása a külföldre szakadt vagy mene­kült magyarság hazainvitálását célozza, nem is annyira politikai, mint valutárís okokból. Itt első­sorban az amerikai magyarságra gondolnak, amely szorgalmával sok dollárt keresett össze s ha nem is nagyon lehet számítani arra, hogy sokakban élne a szü­lőföld iránti romantika, hogy öregségükre Magyarországra akar nának visszamenni, ahol kommu­nista rendszer van és nincs ma­gántulajdoni jogbiztonsági, arra spekulálnak, hogy legalább láto­gatóba jöjjenek haza minél töb­ben a pénzesebbek közül és hoz­zanak magukkal minél több dol­lárt elköltésre. . . Nemrég úgy is volt hogy aki 1 80 dollárral előre megrendelt magának a margitszi­geti vagy a Geliért szállóban két heti lakást, könnyebben jutott beutazási vízumhoz, — az utazá­si irodák némelyike igy mondta. Nem tudjuk, most is előny-e a vizűm szerzésre, ha valaki két he­ti szállodára vagy Ibusz-köruta­­zásra előre fizet be, tény azon­ban annyi, hogy a Kádár féle, orosz tankokkal feldiktált kor­mánynak valutára van szüksége és ebben támogatni nem a leg­dicséretesebb dolog. A Magyar­­országra látogatóknál érzelmi okok többnyire elnyomják ezt a politikai szempontot és megvall­­juk, hagy on kevés sikerünk volt azoknál, akik hazakészülődtek, s mi erre a szempontra figyelmez­tettük őket. Sőt nem volt sok hatása annak a figyelmeztetésnek sem, hogy a mai Magyarországon nemcsak a vagyon, de a személy biztonság is több mint kérdéses, hiszen 'kommunista terror rend­szer uralkodik az országban és nem sok különbség van lényegben Rákosi Mátyás vagy Kádár Já­nos osztályharcos diktatúrája között. . . * * * AZ ITT MOST INDULT HA-’ ZACSALOGATÓ LAP — ellen-1 tétben a “Magyar Hirek”-kel, j amelvet a Kennedy kormány' egyik legutóbbi naiv rendelete sok más külföldi kommunista nyomtatvánnyal, propaganda új­sággal együtt beenged ide, — elsősorban népi a valutában bő­velkedő amerikai magyarokat, hanem tíz 1956-os menekülteket :sábitjja, de természetesen nem1 bánná,ha propagandájának hatá­sa alatt pénzesebb öreg ameriká­­sok is rászánnák magukat a visz­­szatérésre. Havonta jelenik meg a tabloid formánál jóval nagyobb négy oldalon “AZ 56-ÖS MA­GYAR” címmel. — Megjelenési melyként New York és Toronto van feltüntetve a lap homlokán, le a lapot valójában New York­­nan állítják elő. Postafiókokból szerkesztik, sem szerkesztőségi, sem kiadóhivatali cim nincs rajta, ;supán Egyesült Államok beli, címként a new yorki 3 sz. posta­­hivatal, kanadaiként pedig a to­rontói 4 sz. postahivatal egyik fiókja. Név egyáltalán nem szerepel a cikkek alatt, csak ilyen jelzések: Horni, GKG, (Canada), H. E. ! (USA), S-S. K. (Canada), K. M. (USA), Attila (Canada), Szer­kesztő biz, Canada. Kiadóként “1956-os Magyarok Szövetsége” szerepel és két cikkben is szó van . arról, hogy konferenciát tartottak' és megalakult az “1956-os Ma-j gyarok Szövetsége", de hogy hol volt a konferencia s kik vették részt rajta, kik szólaltak fel és kiket választottak meg a Szövet­ség elnökéül és tisztikara tagjai­ul, arról iméb'ségesen hallgat mindkét bevezető, a megalakulást nagyjelentőségű eseményként fel­tüntetni akaró, hosszú cikk, A vezércikk legjellegzetesebb mondata: “Tudtuk éreztük, hogy valahol, valami hibának kellett történnie 1956-ban, csak1 azt nem tudtuk, hogy hol és mi volt a hiba, melyet elkövettünk”. Aztán hosszú szemlélődés követ­kezik, amely azt akarja .megálla­pítani, hogy a régebbi amerikás magyarok "emberi agy által a legvadabb képzeletet is felülmú­ló, politikai ideálokat vallanak magukénak”. Szó sincs róla, különösen a szélső jobboldalon tényleg létez­nek itt vad fantáziára valló el­gondolások, de azokat senki sem veszi túlságosan komolyan, mert mindenki tudja, hogy abból akar­nak megélni, hogy mindenkit túl­licitálnak hazafiasságban és jobb­­oldaliságban. Az amerikai régi és uj magyarság zöme azonban beéri azzal, Hogy szabad válasz­tásokat, nemzeti és egyéni önren­delkezést követel a magyar nép számára, amit már a legtöbb fe­kete afrikai nép ia megkapott. . . Ebben egyek az Amerikába jött és az óhazától lélekben, az 56-os magyarokhoz hasonlóan, soha el nem szakadt magyarok, akármennyire is állítja az uj lap, hogy csak az 56-os magyarok értik meg a mai időket. Mi úgy tudjuk, hogy az igazi 56-os ma­gyarok ezért harcoltak a barriká­­dokon s most is a szabad válasz­tásokat, a többségi népakaratot tartják a helyes demokratikus és , .korszerű megoldás egyetlen ut­jának, ami — csak kommunisták szemében lehet vad fantasztikum, “a legvadabb politikai képzeletet is felülmúló politikai ideál”! * * * TERMÉSZTESEN arra lyukad • ki a vezércikk, hogy "hazánk a második világháború befejezésé­től 56-ig, majd 1956-tól nap­jainkig mérföldes lépesekkel ha- . ladt a huszadik század ütemének ' megfelelően a politikai, társadal­mi, kulturális és nem utolsó sor­ban a technikai fejlődés utján”. ; S ezt követi egy hosszabb áradó- [ zás a kommunista korszak alatt , óhazai magyarok által elért sike­rekről, azzal a szenrehányó konk­lúzióval, hogy “mindez ma­gyar dicsőség, de te nem tettél ; érte semmit” — elszöktél. S a befejezés: “a md népünk még 1 egyetlen fiát sem dobta el magá- ( tói, ne szakadjunk el tőle, ne legyünk mi az oldott kéve, akik; . széthullunk”, — vagyis mars ha- j za, a kommunista államkapitaliz- ] mus paradicsomába! : Az “Ujamerikások, ujkanadá- , sok!” cirnü, nagy cikk aztán meg­toldja ezt a bazacsábitást egy . valóságos rémregénnyel arról, | hogyan élnek most Amerikában , az 56-os menekültek. Azt állítja, ] hogy csak rövid görögtüz volt az f irántuk való lelkesedés és számo- 3 zott pontokba szedve fest képet : az Amerikába jött 56-os magya- , rok kinszenvedéseiről, hogy “a , legalacsonyabb munkabért kap- ] juk és a legnehezebb munkát < végeztetik velünk, ha szakmával B rendelkezünk is, a szakszerveze- ] tek szóba sem állnak a bevándor- J lókkal, ha elbocsájUs van, mi ] vagyunk ax elsők” • ho««u t jeremiádá'k következnek, hog mily iréjmesek a lakásviszonyo's a lakbér felemészti a keresetet, b tegség esetén munkahelyüket el veszi tik, megtakarított pénzük e! tmegy orvosra, gyógyszerre vág adósságokba keverednek s a kon kluzió: “Most tudjuk csak igazai értékelni, hogy mát is kaptynl (otthon) a Szociális Társadalm Központtól." Na ja. . . A lap nyomása pénz be kerül és az aki nyomatja, tud ja mit akar. Már az első számba« sem dugja véka alá a szándékait Kibújik a sgög a zsákból. Semmi sem jó Amerikában mondja a nyomdaszámlát kiegyei litő ismeretlen vagy nem is olyat nagvon ismeretlen, hiszen nen nehéz kitalálni, többnyire ki! azok akiknek semmisem jó, am Amerikában van • • • * * * CSÖKKENTI az ezlránti kélsé get az is, hgy a cikk durván tá madja az “emigráns" vezéreke és lenézéssel ir az öregamierikásol gondolkozásáról. Már magába: az, bogy a vezérek szó előtt a: “emigránst” gúnyosan idézőjel be teszi, is úgyszólván minden elárul. . , S nem, marad el a tamadá: azok ellen sem, akik külföldör bírálatot mondanak arról, aim mia Magyarországon van. Ezt Ma gyarország elleni támadásnak és idegen érdekek szolgálatának mondja, holott csak az idegei: Szovjet megszálló hatalom által Feleröszakolt kommunista kor­mány ellen irányul. A kommunis­ták igy támadták 1920-es 44 íözött a Horthy kormányzatot s ikkog nem volt hazaárulás? A cikk attól a képmutató frá­zistól sem mentes, hogy minden örekvésünk arra irányul, hogy tt becsülettel megálljuk helyűn­­vet és hasznos polgárai legyünk íz Egyesült Államok, illetve Ka­nada társadalmának," — de ez ^ak alibi. Az összes többi cikk lazacsábitó beállítása ellentmond innék és az utolsó oldalon közel oétszázsoros cikk van Hogyan is íllunk állam,polgárságunk kérdő­iével" cimen, amelyből megtud­hatja az, aki az előző három ol­­lalon lévő cikkek elolvasása után razamienésre gondol, hogyan laohat útlevelet és mehet vissza CádárékhoZ robotolni és vissza­­érésével politikai propaganda myagot szolgáltatni a kommunis­­a rendszer mellett, mintha azt óbbnak találná, mint Amerika lemokráciáját, egyéni szabadaag­­ogait és union-béreit. * * * MENNYIRE teljesen Kádár Já­­los vonalát követi a lap, sok gyéb között bizonyítja az is, tőgy az egyik cikk hangoztatja: 'Mi nem tagadjuk, a hazánkban 945 óta végbement nagy váltó­­ásókat. De azokat is józan ésszel nérlegeljiik. Tudjuk, hogy 1956 lőtt a személyi kultusz, dogma­­iZmius és szektásság miatt hibák mltak az ország vezetésében s udjuk, hogy az ilyen hibákat izóta felszámolták", — és ezt öveti egy újabb hosszú tirada, [Ogy milyen jól megy ma a ma­gyar munkásnak és parasztnak. ‘A munkásnak is — állít;« , .utója van ez többé már nem ázárólagossága Amerikának, ott­­lon is a munkások, parasztok vá­­árolnak autót, televíziót, jég­­zekrényt és mindent! Anélkül, hogy ezt a nagyon ltalános értelműnek hangzó álli­­ást elfogadnánk, meg mindig riási különbségek állnak fenn a omimiumzmus erőszaka alatti Ma­­yarország és sorstárs országai es lásrtészről a szabad Amerika kö­­ött. Ezekről mélyen hallgat ez a ew yorki haza csalogató újság, le mindezt nem lehet elmondat­­inul hagyni. Úgy érezzük, hogy z nekünk amerikai magyar de­­íokratikus lapoknak kissé köte­­íssé-nink is. . . Rá is térünk leg­­öze'ebb s addig is szeretnénk özelebbit megtudni arról, kik a terkcwtői és kiadói "a*" 56-os Az Egyesült Államok junius 23-án megszüntette az amerikai termésmeleslegek kiszállitási tilal­mát a keleteuropai, kommunista erőszakuralom alatti államokba közte Magyarországba is. A kereskedelmi minisztérium közölte, hogy az export engedé­lyek kiadása terén bevezetett könnyítések során a jövőben le­hetővé teszik, hogy állami támo­gatásban részesülő mezőgazdasá­gi termékeket a Szovjetblokkhoz tartozó államokba exportáljanak, azzal a feltétellel, hogy az ellen­értéket átváltható devizában, te­hát nem orosz rubelben fizessék ki. Kínára és Kubára nem vonatkozik Ezzel szemben a minisztérium hangsúlyozta, hogy a kcmmuuista Kínára és Kubára vonatkozó szál­lítási tilalom változatlanul fen­náll, kivéve bizonyos mennyiségű búzát és lisztet, amelyet Kubának továbbra is szállítani lehet (A kommunista Kinának, amelynek magyar’-nak és hol, mely utcaci­­men létezik az “56-os Magyarok Szövetsége", amely ezt a kom­munista propaganda lapot kiadja. Talán a magyarországi kommunis ta kisebbségi erőszakkormány amerikai követségi közegei tudná­nak erről alapos felvilágosítással szolgálni) r. 0, A véletlen csodálatos játéka I hogy julius 4-e számos fonto j esemény évfordulóját jelenti a: j amerikai történelemben. Legnevezetesebb természetesei ! 1776, julius negyediké, amiko i is a korszakot jelentő Független ségi Nyilatkozatot kiáltotta kis a; amerikai Kontinentylis Kongresz S7U3. Julius 4-t szonban fonto: dátumot jelentett több arr.erika Elnc-k életében is. A Független ségi Nyilatkozat elfogadásánál 50-ik évfordulóján két Elnökünl szive dobbant rneg utoljára. Fho más Jefferson-é, aki a Nyilatkozat szerzője volt és John Adams-é, aki közreműködött a szerkesztés­ben. Egy másik elnökünk, James Monroe, pontosul 5 évvel később hunyt el: 1831. julius 4-én, Ű volt a Monroe Doktrína szerzője s ifjúkorában Jefferson oharlotts­­villei ügyvédi i dójában segéd­kezett. Az Egyesült Államok har­mincadik elnökének, Calvin Coo­­lidgenak a születésnapja esik ju­lius 4-re; Vermontban, 1872- ben e napon látott először vilá­got. Julius negyediké szomorú eseményt (jelentett annak a fér­­fianak az életében, aki a nemzet első elnökévé lett: George Wash ington, ezredes, 1754-ben (22 éves korában) e napon volt kény­telen a Uniontownban, Pa. védel­mezett Fort Nccessity-t az egye­sült francia és indián ostromlók­nak átadni. Ez indította meg az u. n. Francia és Indián Háborút. 1863 julius 4-ét kevés oka volt a Déli Hadseregnek ünne­pelnie. A polgárháborúban az Északi Hadsereg e napon foglal­ta el Vicksburgot, Mississippiben, hosszú ostrnm után. E napon vál­totta fel a Déliek zászlaját a Csillagsávos lobogó a Warren County Bíróság épületének a tor­nyán. 1 848-ban a Függetlenség Ki­kiáltása Napján tették le a Wash­ington Emlékmű sarokkövét az ország fővárosában és 1826. ju­lius 4-én (két elnökünk halála napján) született Stephen Foster, a legszebb és legismertebb ame­rikai népdalok szerzője. Az amerikai függetlenség meg­születését nem julius 4-én, hanem julius 8-án ünnepelték Phila­delphiában, az elfogadást követő első hétfői napon. Az Állami Épület udvarán, amit ma Indepen­dence Squarenek neveznek, tö­­meggyülésre jött össze Philadel- Dhia Lakossága és figyelmesen hallgatta, amikor John Nixon Felolvasta a történelmi okmány szövegét. Ágyuk bömböltek és rarangok zúgtak, miközben ame­rikai katonák parádéztak a Com­mon területén. Még szertartásosabb ünneplés volt 1 777. julius 4-én, a legelső évforduló napján. Mindössze két­­napi előkészítés -után, nagy lelke­sedéssel ünnepiéit egész Amerika. \ Delaware folyón az amerikai hadihajók is teljes díszben vonul­­:ak fel. Ma már az ötven állam mind- Igyibében, továbbá District of i üolumbiában és az összes ameri­kai gyarmatokban hivatalos ün­­tep a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának napja, amely az :gész világon újraélesztette az slnyomott nemzetek öntudatát. American Council WASHINGTON ENGEDÉLYEZTE ÉLELMISZER- FÖLÖS­LEGEK KISZÁLLÍTÁSÁT A KOMMUNISTA URALOM ALATTI ÁLLAMOKBA egyes részein nagy élelmiszer­­hiány uralkodik, Kanada és Ausz­trália szállít órSiási mennyiségű búzát). A kommunista uralom alatti államokba engedélyezett mező­­gazdasági fölöslegek listája gabo­naféléket, lisztet, gyapot-textilt, rizst és tejport foglal magában.--------------OOO- ■ EICHMANN ÁRTATLAN­NAK MONDJA MAGÁT A jeruzsálemi Eichmann tár­gyaláson junius 20-án a vádlott Eichmann Adolf, volt német Ges­tapo osztályvezető kihallgatását kezdték meg, amely ezen a héten is továbbfolyik. Servatius német ügyvéd és Hausner íőgyész intéz- j nek kérdéseket Eichmannhoz, aki ártatannak mondja magát és azt hangoztatja, hogy csupán felebb­­valói parancsát igyekezett telje­síteni. ' ■ " ' OOO ' .......... INDIÁNOK A PÁPÁNÁL Furcsa hívők járultak minap a vatikáni trón elé- XXIII. János pápa kihallgatáson fogadta az in­dián Navajoe törzs nyolc díszesen fe'ékesitett fiát. Az indián harci öltözetben tisztelgő küldöttség Szardíniából utazott Rómába a pápához. A hires, hagyományos szardíniái Cavalcade alkalmából | vetődött Európába a nyolc fiatal réxWrü, ' Kruscsev a múlt héten, több beszédben is, újból kitért a ber­lini kérdésre és megismételte, hogy ez év végéig feltétlenül ra­gaszkodik annak megoldásához, kü önben különbekét köt a ke­letnémetországi kommunista kor­mánnyal. E beszédek egyikében hangoz­tatta, hogy gazdaságii az is utol kell érni az Egyesült Államokat és többi közt az ennek érdekében szükséges áldozatok kapcsán az ellátási hiányokra utalva bejelen­tette, hogy a lóhust ezentúl na­gyobb mértékben fogják forga­lomba hozni és e célból reklámot '-sinált a lóhusnak, hogv az mi­lyen ízletes és kitűnő táplálék. . . Kijelentette, hogy a Szovjet gazdaságilag már túlhaladott min­den nagy európai országot s már csak az Egyesült Államokat kell utolérnie, de becslése szerint ezt is el fogják érni 1970-re. Dean Rusk USA külügyminisz­ter a junius 22-i washingtoni saj­tókonferenciáján azzal vádolta Kruscsevet, hogy suilvosbbitotta a feszültséget a berlini kérdés körül “K r u s c s e v kijelentései, — mondotta Rusk, — mély csa­lódást okoztak a békeszerető em-' berek körében. A három nyugati! nagyhatalom nem kegyelemből, hanem, jogosan van Be dinben és szt a jogot nem lehet egyoldalú határozattal hatályon kívül he­lyezni, ehhez az Egyesült Alla­­nok sohasem fog hozzájárulni.” "Ami az atomkisérletek meg­szüntetését illeti, az USA tovabb­­a is megpróbálja, hogy meg­­ígyezésre jusson a Szovjettel, de «err> hajlandó összekeverni az; itomkisérletek megszüntetését az dtalános lef egy v érkezés ügyé­ül”. áz atomkisérletek >eszüntetése Arthur Dean, a genfi atomkon­­erencia amerikai -delegációjának rezetője visszaérkezett Washing­­onba, ahová tanácskozásra hiv­­ák. Dean Kennedy elnökön ki­áll többek között John McCloy­­al, a Fehér Ház leszerelésügyi anácsadójával tárgyal. Dean zerint USA-nak és Angliának ikerült megértetni a nagyvilág­gal, hogy őszintén akarják a trneg­­gyezést az atomkisérletek meg­­züntetéséről, -de a Nyugat soha­­em fog hozzájárulni, a Szovjet zon javaslatához, hogy az atom­­kérdést egybekapcsolják az álta­­ínos leszerelés problémájával (a eszerelés ügyében julius ó 1 -re 'an kitűzve egy nemzetközi konferencia.) Vnglia álláspontja Macmillan angol miniszterel­­lök kijelentette az alsóházban, ,ogy az Egyesült Államok és Anglia továbbra is tiszteletben ogják tartani az atomkisérletek ilalmát. “Az a célunk, mondot­­a, hogy a genfi atomkonferencia olytassa működését abban a re­­nényben, hogy talán jobb fordu­­atot vehet Amig a tárgyalás fo­­yik, mi is fenntartjuk a tilalmat . kísérletekre." Washingtonban és Londonban j iropaganda célból kedvezőtlen­­lek tartanák, ha a Nyugat volna lZ, aki előbb kezdi meg újra az tombomba próbákat. Mások ezt . szempontot nem tartják tulfon­­osnak és Kruscsev hetvenkedé- 1 eire való tekintettel, a kísérletek 1 jbóli megkezdését sürgetik, hogy lukleáris hatóerő fölényt érjünk 1 az uj fegyverek tökéletesítése I erén. ’ A berlini kérdésben De Gaulle rancia elnök és Adenauer nyu- 1 atnémet kancellár teljesen egyet 1 rtenek Washingtonnal, hogy . lerlint okvetlen tartani kell. — i Washingtonban a politikai körök agyrésze is úgy látja, hogy ha lerlin Szovjet befolyás alá kerül- ^ e, veszélyezetetné az Atlanti, , zövetség és a NATO európai gyensuly helyzetét és USA euro­­ai pozícióját. Egyes angol politikusok azon­­an azt hiszik, hogy lehetne olyan í j megegyezést kötni Berlinre ) j r.ézve, amely egyformán vál­­- na előnyére vagy hátrányára Nyugatnémetországnak mint a kommunista uralom alatti Kelel Németországnak. Kompromiaszu­­j mos megoldásra gondolnak, — mint annakidején Chamberlain j angol miniszterelnök a Szudeta­­vidék ügyében. . . Optimista vélemények Mike Mansfield, a washingtoni szenátus demokrata párti többsé­gi vezetője Berlin “szabad város” j létesítésének eszméjét vetette fel, I mint ami kizárólag az ö ötlete, ! nem pedig kísérleti ballon a kor­­j mány részéről. Az ötletnek akad­­! nak támogatói, míg mások azt állítják, hogy nem kell feltétle- i nül csak katonai szemmel nezni a kérdést, mert ha Kruscsev kü­lönbékét is kötne a keletnémet kommunista kormánnyal, esetleg csak annyi változik, hogy a Ber­linbe vezető szállítási utakat a jövőben nem s Szovjet közegek, hanem a keletnémet kommunista kormány emberei fogják ellen­őrizni s ha ezek nem támasztanak nehézségeket Berlin ellátásának | beszállítása körül, nem lesz na­gyobb baj. Az ellenvélemény szerint azon­ban Kruscsev éppen azért szor­galmazza a berlini ügyét és bé­­készerződést, mert bajkeverő szándékai vannak.-------------------------------OOO ---------­Októberig haladékot ka­pott az amerikai kom­munista párt A washingtoni Supreme Court ismeretes határozatának, amellyel kötelezte az amerikai kommunis­ta pártot, hogy egy idegen hata­lom (a Szovjetunió) itteni ügy­nökségeként jelentse be magát az igazságügyi minisztérium ille­tékes osztályánál 8 nyújtsa be tagnévsorát és pénzügyi elszámo­lásait, junius 23-án kellett volna életbelépnie. — De a kommu­nista párt felebbezést adott be, amelyben az ügy újból való ki­vizsgálását kéri. A biróság ennek helyt adott s igy a nyári szünet miatt, az ujrafclvétel ügyet csak az október 9-én kezdődő uj idő­szakban tárgyalják. Addig a ha­tározat végrehajtásának kérdése függőben marad. A felebbezés azt állítja, hogy a határozat sérti az Egyesült Ál­lamok alkotmányát. Mióta törőd­nek a kommunisták annyira a polgári legalitással? A keleteuro­pai országokban úgy ragadták magukhoz a hatalmat, hogy fel­rúgtak minden régi alkotmányt és a Szovjet fegyverei segítségével a maguk egypárti monopol ural­mát, diktatúráját kényszeritették fel!----------------OOO-------------­OLVASÓINKHOZ JULIUS HÓ 14-ÉN A HÍRADÓ NEM JELENIK MEG. A Híradó ez évben is julius havában csak négyszer jelenik meg, hogy egy hétig mi is vaká­ciózhassunk s aztán egész évben felfrissült erőkkel szolgálhassuk a Lehighvölgy magyarságát. Az elmaradó száim az lesz, amelynek JULIUS 14-ÉN kellene megjelen­nie. A Hiradó legközelebbi száma tehát, pénteken JULIUS 7-IKE után, julius 21-én jelenik meg. Előfizetőinknek, olvasóinknak, hirdetőinknek, a Hiradó minden kedves barátjának szívből kíván­juk a legjobb nyári vakációs üdülést és erőgyűjtést. BETHLEHEMI HÍRADÓ----------------ooo---------------­ÉPÜL AZ ELSŐ NYUGAT-NÉ­MET ATOMHAJTASU KERES­KEDELMI HAJÓ Nyugat-Németországban meg kezdték egy I 6,000 tonnás atom­­üzemű teherhajó építését. A hajó 1964 végéig késiül cl. DEAN RUSK: KRUSCSEV SULYOSBBITJA A FESZÜLTSÉGET A BERLINI KÉRDÉS KÖRÜL

Next

/
Thumbnails
Contents