Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-07-01 / 26. szám
The Only Hungarian News-T ohistKy alley. függetlenség Tit Hungarian Weekly ’rd ekeit Tl)PK^ad Street n t(ir~ TRENTON 10, N. J i tap. 1- ■ I Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám. - ára 10 cent AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5,00 BETHLEHEM. PA.. 1961 JULIUS 1 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879”. Vol. XXXIX. Évfolyam 26-ik szám NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 Julius 4-ike - nevezetes évforduló ! AZ AMERIKAI MAGYAF SAJTÓ uj műfajú lappal “gaz dagodott". Azért tesszük idéző jelbe az igét, mert fölötte erő: kételyeink vannak aziránt, bőgj az uj Lap valóban gazdagodás jelent-e? Sokan, mondhatni leg többen még nem is tudnak e létezéséről, jómagam is csal véletlenül fedeztem fel a lap else számát, amely csak mostanábar került ki frissen a nyomdából De valószínű, hogy a kiadó mir,a tmar megpróbálja szélés körber elterjeszteni, hiszen a politikai cél fontosabb számára, min: a feltűnően alacsony, egy dolléros évi előfizetési ár vagy a tíz filléres pé’dányonkénti ár. Mitöbb az a gyanúnk, hogy sok példánynál nem is fognak súlyt fektetni az olvasó anyagi ellenszolgáltatására, csak hadd fogyjon a lap és mondanivalója hadd tér jedjen. . . Hazacsalogató újságról van szó. Eddig csak a kommunistává vedlett Magyarok Világszövetsége által kiadott “Magyar Hírek ről volt ismeretes, hogy egész beállítottsága, diszes, képes kiállítása és cikkeinek összeválogatása a külföldre szakadt vagy menekült magyarság hazainvitálását célozza, nem is annyira politikai, mint valutárís okokból. Itt elsősorban az amerikai magyarságra gondolnak, amely szorgalmával sok dollárt keresett össze s ha nem is nagyon lehet számítani arra, hogy sokakban élne a szülőföld iránti romantika, hogy öregségükre Magyarországra akar nának visszamenni, ahol kommunista rendszer van és nincs magántulajdoni jogbiztonsági, arra spekulálnak, hogy legalább látogatóba jöjjenek haza minél többen a pénzesebbek közül és hozzanak magukkal minél több dollárt elköltésre. . . Nemrég úgy is volt hogy aki 1 80 dollárral előre megrendelt magának a margitszigeti vagy a Geliért szállóban két heti lakást, könnyebben jutott beutazási vízumhoz, — az utazási irodák némelyike igy mondta. Nem tudjuk, most is előny-e a vizűm szerzésre, ha valaki két heti szállodára vagy Ibusz-körutazásra előre fizet be, tény azonban annyi, hogy a Kádár féle, orosz tankokkal feldiktált kormánynak valutára van szüksége és ebben támogatni nem a legdicséretesebb dolog. A Magyarországra látogatóknál érzelmi okok többnyire elnyomják ezt a politikai szempontot és megvalljuk, hagy on kevés sikerünk volt azoknál, akik hazakészülődtek, s mi erre a szempontra figyelmeztettük őket. Sőt nem volt sok hatása annak a figyelmeztetésnek sem, hogy a mai Magyarországon nemcsak a vagyon, de a személy biztonság is több mint kérdéses, hiszen 'kommunista terror rendszer uralkodik az országban és nem sok különbség van lényegben Rákosi Mátyás vagy Kádár János osztályharcos diktatúrája között. . . * * * AZ ITT MOST INDULT HA-’ ZACSALOGATÓ LAP — ellen-1 tétben a “Magyar Hirek”-kel, j amelvet a Kennedy kormány' egyik legutóbbi naiv rendelete sok más külföldi kommunista nyomtatvánnyal, propaganda újsággal együtt beenged ide, — elsősorban népi a valutában bővelkedő amerikai magyarokat, hanem tíz 1956-os menekülteket :sábitjja, de természetesen nem1 bánná,ha propagandájának hatása alatt pénzesebb öreg amerikások is rászánnák magukat a viszszatérésre. Havonta jelenik meg a tabloid formánál jóval nagyobb négy oldalon “AZ 56-ÖS MAGYAR” címmel. — Megjelenési melyként New York és Toronto van feltüntetve a lap homlokán, le a lapot valójában New Yorknan állítják elő. Postafiókokból szerkesztik, sem szerkesztőségi, sem kiadóhivatali cim nincs rajta, ;supán Egyesült Államok beli, címként a new yorki 3 sz. postahivatal, kanadaiként pedig a torontói 4 sz. postahivatal egyik fiókja. Név egyáltalán nem szerepel a cikkek alatt, csak ilyen jelzések: Horni, GKG, (Canada), H. E. ! (USA), S-S. K. (Canada), K. M. (USA), Attila (Canada), Szerkesztő biz, Canada. Kiadóként “1956-os Magyarok Szövetsége” szerepel és két cikkben is szó van . arról, hogy konferenciát tartottak' és megalakult az “1956-os Ma-j gyarok Szövetsége", de hogy hol volt a konferencia s kik vették részt rajta, kik szólaltak fel és kiket választottak meg a Szövetség elnökéül és tisztikara tagjaiul, arról iméb'ségesen hallgat mindkét bevezető, a megalakulást nagyjelentőségű eseményként feltüntetni akaró, hosszú cikk, A vezércikk legjellegzetesebb mondata: “Tudtuk éreztük, hogy valahol, valami hibának kellett történnie 1956-ban, csak1 azt nem tudtuk, hogy hol és mi volt a hiba, melyet elkövettünk”. Aztán hosszú szemlélődés következik, amely azt akarja .megállapítani, hogy a régebbi amerikás magyarok "emberi agy által a legvadabb képzeletet is felülmúló, politikai ideálokat vallanak magukénak”. Szó sincs róla, különösen a szélső jobboldalon tényleg léteznek itt vad fantáziára valló elgondolások, de azokat senki sem veszi túlságosan komolyan, mert mindenki tudja, hogy abból akarnak megélni, hogy mindenkit túllicitálnak hazafiasságban és jobboldaliságban. Az amerikai régi és uj magyarság zöme azonban beéri azzal, Hogy szabad választásokat, nemzeti és egyéni önrendelkezést követel a magyar nép számára, amit már a legtöbb fekete afrikai nép ia megkapott. . . Ebben egyek az Amerikába jött és az óhazától lélekben, az 56-os magyarokhoz hasonlóan, soha el nem szakadt magyarok, akármennyire is állítja az uj lap, hogy csak az 56-os magyarok értik meg a mai időket. Mi úgy tudjuk, hogy az igazi 56-os magyarok ezért harcoltak a barrikádokon s most is a szabad választásokat, a többségi népakaratot tartják a helyes demokratikus és , .korszerű megoldás egyetlen utjának, ami — csak kommunisták szemében lehet vad fantasztikum, “a legvadabb politikai képzeletet is felülmúló politikai ideál”! * * * TERMÉSZTESEN arra lyukad • ki a vezércikk, hogy "hazánk a második világháború befejezésétől 56-ig, majd 1956-tól napjainkig mérföldes lépesekkel ha- . ladt a huszadik század ütemének ' megfelelően a politikai, társadalmi, kulturális és nem utolsó sorban a technikai fejlődés utján”. ; S ezt követi egy hosszabb áradó- [ zás a kommunista korszak alatt , óhazai magyarok által elért sikerekről, azzal a szenrehányó konklúzióval, hogy “mindez magyar dicsőség, de te nem tettél ; érte semmit” — elszöktél. S a befejezés: “a md népünk még 1 egyetlen fiát sem dobta el magá- ( tói, ne szakadjunk el tőle, ne legyünk mi az oldott kéve, akik; . széthullunk”, — vagyis mars ha- j za, a kommunista államkapitaliz- ] mus paradicsomába! : Az “Ujamerikások, ujkanadá- , sok!” cirnü, nagy cikk aztán megtoldja ezt a bazacsábitást egy . valóságos rémregénnyel arról, | hogyan élnek most Amerikában , az 56-os menekültek. Azt állítja, ] hogy csak rövid görögtüz volt az f irántuk való lelkesedés és számo- 3 zott pontokba szedve fest képet : az Amerikába jött 56-os magya- , rok kinszenvedéseiről, hogy “a , legalacsonyabb munkabért kap- ] juk és a legnehezebb munkát < végeztetik velünk, ha szakmával B rendelkezünk is, a szakszerveze- ] tek szóba sem állnak a bevándor- J lókkal, ha elbocsájUs van, mi ] vagyunk ax elsők” • ho««u t jeremiádá'k következnek, hog mily iréjmesek a lakásviszonyo's a lakbér felemészti a keresetet, b tegség esetén munkahelyüket el veszi tik, megtakarított pénzük e! tmegy orvosra, gyógyszerre vág adósságokba keverednek s a kon kluzió: “Most tudjuk csak igazai értékelni, hogy mát is kaptynl (otthon) a Szociális Társadalm Központtól." Na ja. . . A lap nyomása pénz be kerül és az aki nyomatja, tud ja mit akar. Már az első számba« sem dugja véka alá a szándékait Kibújik a sgög a zsákból. Semmi sem jó Amerikában mondja a nyomdaszámlát kiegyei litő ismeretlen vagy nem is olyat nagvon ismeretlen, hiszen nen nehéz kitalálni, többnyire ki! azok akiknek semmisem jó, am Amerikában van • • • * * * CSÖKKENTI az ezlránti kélsé get az is, hgy a cikk durván tá madja az “emigráns" vezéreke és lenézéssel ir az öregamierikásol gondolkozásáról. Már magába: az, bogy a vezérek szó előtt a: “emigránst” gúnyosan idézőjel be teszi, is úgyszólván minden elárul. . , S nem, marad el a tamadá: azok ellen sem, akik külföldör bírálatot mondanak arról, aim mia Magyarországon van. Ezt Ma gyarország elleni támadásnak és idegen érdekek szolgálatának mondja, holott csak az idegei: Szovjet megszálló hatalom által Feleröszakolt kommunista kormány ellen irányul. A kommunisták igy támadták 1920-es 44 íözött a Horthy kormányzatot s ikkog nem volt hazaárulás? A cikk attól a képmutató frázistól sem mentes, hogy minden örekvésünk arra irányul, hogy tt becsülettel megálljuk helyűnvet és hasznos polgárai legyünk íz Egyesült Államok, illetve Kanada társadalmának," — de ez ^ak alibi. Az összes többi cikk lazacsábitó beállítása ellentmond innék és az utolsó oldalon közel oétszázsoros cikk van Hogyan is íllunk állam,polgárságunk kérdőiével" cimen, amelyből megtudhatja az, aki az előző három ollalon lévő cikkek elolvasása után razamienésre gondol, hogyan laohat útlevelet és mehet vissza CádárékhoZ robotolni és visszaérésével politikai propaganda myagot szolgáltatni a kommunisa rendszer mellett, mintha azt óbbnak találná, mint Amerika lemokráciáját, egyéni szabadaagogait és union-béreit. * * * MENNYIRE teljesen Kádár Jálos vonalát követi a lap, sok gyéb között bizonyítja az is, tőgy az egyik cikk hangoztatja: 'Mi nem tagadjuk, a hazánkban 945 óta végbement nagy váltóásókat. De azokat is józan ésszel nérlegeljiik. Tudjuk, hogy 1956 lőtt a személyi kultusz, dogmaiZmius és szektásság miatt hibák mltak az ország vezetésében s udjuk, hogy az ilyen hibákat izóta felszámolták", — és ezt öveti egy újabb hosszú tirada, [Ogy milyen jól megy ma a magyar munkásnak és parasztnak. ‘A munkásnak is — állít;« , .utója van ez többé már nem ázárólagossága Amerikának, ottlon is a munkások, parasztok váárolnak autót, televíziót, jégzekrényt és mindent! Anélkül, hogy ezt a nagyon ltalános értelműnek hangzó álliást elfogadnánk, meg mindig riási különbségek állnak fenn a omimiumzmus erőszaka alatti Mayarország és sorstárs országai es lásrtészről a szabad Amerika köött. Ezekről mélyen hallgat ez a ew yorki haza csalogató újság, le mindezt nem lehet elmondatinul hagyni. Úgy érezzük, hogy z nekünk amerikai magyar deíokratikus lapoknak kissé köteíssé-nink is. . . Rá is térünk legöze'ebb s addig is szeretnénk özelebbit megtudni arról, kik a terkcwtői és kiadói "a*" 56-os Az Egyesült Államok junius 23-án megszüntette az amerikai termésmeleslegek kiszállitási tilalmát a keleteuropai, kommunista erőszakuralom alatti államokba közte Magyarországba is. A kereskedelmi minisztérium közölte, hogy az export engedélyek kiadása terén bevezetett könnyítések során a jövőben lehetővé teszik, hogy állami támogatásban részesülő mezőgazdasági termékeket a Szovjetblokkhoz tartozó államokba exportáljanak, azzal a feltétellel, hogy az ellenértéket átváltható devizában, tehát nem orosz rubelben fizessék ki. Kínára és Kubára nem vonatkozik Ezzel szemben a minisztérium hangsúlyozta, hogy a kcmmuuista Kínára és Kubára vonatkozó szállítási tilalom változatlanul fennáll, kivéve bizonyos mennyiségű búzát és lisztet, amelyet Kubának továbbra is szállítani lehet (A kommunista Kinának, amelynek magyar’-nak és hol, mely utcacimen létezik az “56-os Magyarok Szövetsége", amely ezt a kommunista propaganda lapot kiadja. Talán a magyarországi kommunis ta kisebbségi erőszakkormány amerikai követségi közegei tudnának erről alapos felvilágosítással szolgálni) r. 0, A véletlen csodálatos játéka I hogy julius 4-e számos fonto j esemény évfordulóját jelenti a: j amerikai történelemben. Legnevezetesebb természetesei ! 1776, julius negyediké, amiko i is a korszakot jelentő Független ségi Nyilatkozatot kiáltotta kis a; amerikai Kontinentylis Kongresz S7U3. Julius 4-t szonban fonto: dátumot jelentett több arr.erika Elnc-k életében is. A Független ségi Nyilatkozat elfogadásánál 50-ik évfordulóján két Elnökünl szive dobbant rneg utoljára. Fho más Jefferson-é, aki a Nyilatkozat szerzője volt és John Adams-é, aki közreműködött a szerkesztésben. Egy másik elnökünk, James Monroe, pontosul 5 évvel később hunyt el: 1831. julius 4-én, Ű volt a Monroe Doktrína szerzője s ifjúkorában Jefferson oharlottsvillei ügyvédi i dójában segédkezett. Az Egyesült Államok harmincadik elnökének, Calvin Coolidgenak a születésnapja esik julius 4-re; Vermontban, 1872- ben e napon látott először világot. Julius negyediké szomorú eseményt (jelentett annak a férfianak az életében, aki a nemzet első elnökévé lett: George Wash ington, ezredes, 1754-ben (22 éves korában) e napon volt kénytelen a Uniontownban, Pa. védelmezett Fort Nccessity-t az egyesült francia és indián ostromlóknak átadni. Ez indította meg az u. n. Francia és Indián Háborút. 1863 julius 4-ét kevés oka volt a Déli Hadseregnek ünnepelnie. A polgárháborúban az Északi Hadsereg e napon foglalta el Vicksburgot, Mississippiben, hosszú ostrnm után. E napon váltotta fel a Déliek zászlaját a Csillagsávos lobogó a Warren County Bíróság épületének a tornyán. 1 848-ban a Függetlenség Kikiáltása Napján tették le a Washington Emlékmű sarokkövét az ország fővárosában és 1826. julius 4-én (két elnökünk halála napján) született Stephen Foster, a legszebb és legismertebb amerikai népdalok szerzője. Az amerikai függetlenség megszületését nem julius 4-én, hanem julius 8-án ünnepelték Philadelphiában, az elfogadást követő első hétfői napon. Az Állami Épület udvarán, amit ma Independence Squarenek neveznek, tömeggyülésre jött össze Philadel- Dhia Lakossága és figyelmesen hallgatta, amikor John Nixon Felolvasta a történelmi okmány szövegét. Ágyuk bömböltek és rarangok zúgtak, miközben amerikai katonák parádéztak a Common területén. Még szertartásosabb ünneplés volt 1 777. julius 4-én, a legelső évforduló napján. Mindössze kétnapi előkészítés -után, nagy lelkesedéssel ünnepiéit egész Amerika. \ Delaware folyón az amerikai hadihajók is teljes díszben vonul:ak fel. Ma már az ötven állam mind- Igyibében, továbbá District of i üolumbiában és az összes amerikai gyarmatokban hivatalos üntep a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának napja, amely az :gész világon újraélesztette az slnyomott nemzetek öntudatát. American Council WASHINGTON ENGEDÉLYEZTE ÉLELMISZER- FÖLÖSLEGEK KISZÁLLÍTÁSÁT A KOMMUNISTA URALOM ALATTI ÁLLAMOKBA egyes részein nagy élelmiszerhiány uralkodik, Kanada és Ausztrália szállít órSiási mennyiségű búzát). A kommunista uralom alatti államokba engedélyezett mezőgazdasági fölöslegek listája gabonaféléket, lisztet, gyapot-textilt, rizst és tejport foglal magában.--------------OOO- ■ EICHMANN ÁRTATLANNAK MONDJA MAGÁT A jeruzsálemi Eichmann tárgyaláson junius 20-án a vádlott Eichmann Adolf, volt német Gestapo osztályvezető kihallgatását kezdték meg, amely ezen a héten is továbbfolyik. Servatius német ügyvéd és Hausner íőgyész intéz- j nek kérdéseket Eichmannhoz, aki ártatannak mondja magát és azt hangoztatja, hogy csupán felebbvalói parancsát igyekezett teljesíteni. ' ■ " ' OOO ' .......... INDIÁNOK A PÁPÁNÁL Furcsa hívők járultak minap a vatikáni trón elé- XXIII. János pápa kihallgatáson fogadta az indián Navajoe törzs nyolc díszesen fe'ékesitett fiát. Az indián harci öltözetben tisztelgő küldöttség Szardíniából utazott Rómába a pápához. A hires, hagyományos szardíniái Cavalcade alkalmából | vetődött Európába a nyolc fiatal réxWrü, ' Kruscsev a múlt héten, több beszédben is, újból kitért a berlini kérdésre és megismételte, hogy ez év végéig feltétlenül ragaszkodik annak megoldásához, kü önben különbekét köt a keletnémetországi kommunista kormánnyal. E beszédek egyikében hangoztatta, hogy gazdaságii az is utol kell érni az Egyesült Államokat és többi közt az ennek érdekében szükséges áldozatok kapcsán az ellátási hiányokra utalva bejelentette, hogy a lóhust ezentúl nagyobb mértékben fogják forgalomba hozni és e célból reklámot '-sinált a lóhusnak, hogv az milyen ízletes és kitűnő táplálék. . . Kijelentette, hogy a Szovjet gazdaságilag már túlhaladott minden nagy európai országot s már csak az Egyesült Államokat kell utolérnie, de becslése szerint ezt is el fogják érni 1970-re. Dean Rusk USA külügyminiszter a junius 22-i washingtoni sajtókonferenciáján azzal vádolta Kruscsevet, hogy suilvosbbitotta a feszültséget a berlini kérdés körül “K r u s c s e v kijelentései, — mondotta Rusk, — mély csalódást okoztak a békeszerető em-' berek körében. A három nyugati! nagyhatalom nem kegyelemből, hanem, jogosan van Be dinben és szt a jogot nem lehet egyoldalú határozattal hatályon kívül helyezni, ehhez az Egyesült Allanok sohasem fog hozzájárulni.” "Ami az atomkisérletek megszüntetését illeti, az USA tovabba is megpróbálja, hogy megígyezésre jusson a Szovjettel, de «err> hajlandó összekeverni az; itomkisérletek megszüntetését az dtalános lef egy v érkezés ügyéül”. áz atomkisérletek >eszüntetése Arthur Dean, a genfi atomkonerencia amerikai -delegációjának rezetője visszaérkezett Washingonba, ahová tanácskozásra hivák. Dean Kennedy elnökön kiáll többek között John McCloyal, a Fehér Ház leszerelésügyi anácsadójával tárgyal. Dean zerint USA-nak és Angliának ikerült megértetni a nagyvilággal, hogy őszintén akarják a trneggyezést az atomkisérletek megzüntetéséről, -de a Nyugat sohaem fog hozzájárulni, a Szovjet zon javaslatához, hogy az atomkérdést egybekapcsolják az áltaínos leszerelés problémájával (a eszerelés ügyében julius ó 1 -re 'an kitűzve egy nemzetközi konferencia.) Vnglia álláspontja Macmillan angol miniszterellök kijelentette az alsóházban, ,ogy az Egyesült Államok és Anglia továbbra is tiszteletben ogják tartani az atomkisérletek ilalmát. “Az a célunk, mondota, hogy a genfi atomkonferencia olytassa működését abban a renényben, hogy talán jobb forduatot vehet Amig a tárgyalás foyik, mi is fenntartjuk a tilalmat . kísérletekre." Washingtonban és Londonban j iropaganda célból kedvezőtlenlek tartanák, ha a Nyugat volna lZ, aki előbb kezdi meg újra az tombomba próbákat. Mások ezt . szempontot nem tartják tulfonosnak és Kruscsev hetvenkedé- 1 eire való tekintettel, a kísérletek 1 jbóli megkezdését sürgetik, hogy lukleáris hatóerő fölényt érjünk 1 az uj fegyverek tökéletesítése I erén. ’ A berlini kérdésben De Gaulle rancia elnök és Adenauer nyu- 1 atnémet kancellár teljesen egyet 1 rtenek Washingtonnal, hogy . lerlint okvetlen tartani kell. — i Washingtonban a politikai körök agyrésze is úgy látja, hogy ha lerlin Szovjet befolyás alá kerül- ^ e, veszélyezetetné az Atlanti, , zövetség és a NATO európai gyensuly helyzetét és USA euroai pozícióját. Egyes angol politikusok azonan azt hiszik, hogy lehetne olyan í j megegyezést kötni Berlinre ) j r.ézve, amely egyformán vál- na előnyére vagy hátrányára Nyugatnémetországnak mint a kommunista uralom alatti Kelel Németországnak. Kompromiaszuj mos megoldásra gondolnak, — mint annakidején Chamberlain j angol miniszterelnök a Szudetavidék ügyében. . . Optimista vélemények Mike Mansfield, a washingtoni szenátus demokrata párti többségi vezetője Berlin “szabad város” j létesítésének eszméjét vetette fel, I mint ami kizárólag az ö ötlete, ! nem pedig kísérleti ballon a korj mány részéről. Az ötletnek akad! nak támogatói, míg mások azt állítják, hogy nem kell feltétle- i nül csak katonai szemmel nezni a kérdést, mert ha Kruscsev különbékét is kötne a keletnémet kommunista kormánnyal, esetleg csak annyi változik, hogy a Berlinbe vezető szállítási utakat a jövőben nem s Szovjet közegek, hanem a keletnémet kommunista kormány emberei fogják ellenőrizni s ha ezek nem támasztanak nehézségeket Berlin ellátásának | beszállítása körül, nem lesz nagyobb baj. Az ellenvélemény szerint azonban Kruscsev éppen azért szorgalmazza a berlini ügyét és békészerződést, mert bajkeverő szándékai vannak.-------------------------------OOO ---------Októberig haladékot kapott az amerikai kommunista párt A washingtoni Supreme Court ismeretes határozatának, amellyel kötelezte az amerikai kommunista pártot, hogy egy idegen hatalom (a Szovjetunió) itteni ügynökségeként jelentse be magát az igazságügyi minisztérium illetékes osztályánál 8 nyújtsa be tagnévsorát és pénzügyi elszámolásait, junius 23-án kellett volna életbelépnie. — De a kommunista párt felebbezést adott be, amelyben az ügy újból való kivizsgálását kéri. A biróság ennek helyt adott s igy a nyári szünet miatt, az ujrafclvétel ügyet csak az október 9-én kezdődő uj időszakban tárgyalják. Addig a határozat végrehajtásának kérdése függőben marad. A felebbezés azt állítja, hogy a határozat sérti az Egyesült Államok alkotmányát. Mióta törődnek a kommunisták annyira a polgári legalitással? A keleteuropai országokban úgy ragadták magukhoz a hatalmat, hogy felrúgtak minden régi alkotmányt és a Szovjet fegyverei segítségével a maguk egypárti monopol uralmát, diktatúráját kényszeritették fel!----------------OOO-------------OLVASÓINKHOZ JULIUS HÓ 14-ÉN A HÍRADÓ NEM JELENIK MEG. A Híradó ez évben is julius havában csak négyszer jelenik meg, hogy egy hétig mi is vakációzhassunk s aztán egész évben felfrissült erőkkel szolgálhassuk a Lehighvölgy magyarságát. Az elmaradó száim az lesz, amelynek JULIUS 14-ÉN kellene megjelennie. A Hiradó legközelebbi száma tehát, pénteken JULIUS 7-IKE után, julius 21-én jelenik meg. Előfizetőinknek, olvasóinknak, hirdetőinknek, a Hiradó minden kedves barátjának szívből kívánjuk a legjobb nyári vakációs üdülést és erőgyűjtést. BETHLEHEMI HÍRADÓ----------------ooo---------------ÉPÜL AZ ELSŐ NYUGAT-NÉMET ATOMHAJTASU KERESKEDELMI HAJÓ Nyugat-Németországban meg kezdték egy I 6,000 tonnás atomüzemű teherhajó építését. A hajó 1964 végéig késiül cl. DEAN RUSK: KRUSCSEV SULYOSBBITJA A FESZÜLTSÉGET A BERLINI KÉRDÉS KÖRÜL