Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1961-05-19 / 20. szám
A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilup. The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 20-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 MÁJUS 19 Egyes szám.- ára 10 cent vV»r V VILÁGTÜKÖR “HÁBORÚ NÉLKÜL IS a kom munizmusé lesz a világ", — hirdette imájus 12-én iKruscsev Tiflisben, a georgiai szovjet köztársaság megalapításának 40 éves jubileumán. Egyben a békés együttlétezés szükségét említette, mint amelyet nem zavarhat meg Cuba, Laos, Kongo stb., kérdése sem. Közben pedig arra gondolt, hogy gőzerővel kell folytatni az abszolút fölény eléréséért a harcot nukleáris bombák, rakéták és egyéb legmodernebb fegyverek terén. Nemcsak gondolt erre, hanem szorgos gondja is van rá,hogy minél előbb olyan haladást érhessenek el ebben, amelyet Amerika ba jósán tudna utolérni s eljöjjön az idő, amikor ők már igen jelentős erőfölény helyzetéből beszélhetnek s ha kell diktálhatnak a Nyugatnak. Szerencse, hogy Amerika közben nem alszik és látja, hogy Kruscsev most csak időnyerésből és a kommunista terjeszkedési aknamunka palástolására pengeti a békeszólamokat. . . Olyan tempóban megy e azonban ez a fegyverkezési erőfeszítésünk, hogy a Szovjetnek sohase lehessen nagy élőn ve velünk szemben? Sa,‘,nos e kérdésre nem kapunk elég pontos választ, holott sem politikailag sem katonailag nem' vo’na ártalmas, ha nnm titkolnák, mi az igazi helyzet. Remélni kell, bogy a válasz" “IGEN” volna határozott igen, — nem pedig az a dodonai válasz, amit hallani szoktunk, ho^v egves dolgokban mi va<ryunk ^lényben, másokban a Szovjet. De még igenlő esetben sem nagyon imponálna Kruscsevnek, mert Laosban megkéstünk a kommunisták elleni akciókkal, akikkel szemben már Eisenhower elnöksége alatt kellett volna nagyobb erőtámogatást adni a laosi kormánynak, de még a Kennedy adminisztráció kezdetén sen* adtunk. Laos többé kevésbbé elveszettnek látszik és a feltartóztatási politika újabb vereségét fogja jelenteni akármit határoz is a 1 4 hatalmi genfi konferencia. A kommunisták az ország kétharmadának birtokában vannak és; azt nem hajlandók egv "semleges" kormány kezére adni, kivé-! ve, ha a semlegesség cégére mö-| gött a “koalíciós" kormányba azj igazi közhatalom az övék lesz. Washington már nem is Laos, hanem' a szomszédos Dél Vietnam miatt izgul. Lyndon Johnson alelnök ottjárt a múlt héten és sok milliós segítséget Ígért Diem keresztény szociális államfőnek. Remélni kell, hogy legalább Dél- Vietnaim nem késett el Amerika a feltartóztatási politikája védelmében. A feltartóztatási politika szempontjából mág is ésszel alig felérhető hiba volt hogy a cubai menekülteknek amerikai repülő-1 rajok és lega'ább is amerikai ön-' kéntes brigádók védelme nélkül haltuk megkísérelni a partraszállást. Az 1956-os magyar forradalom' vizbenhagyása és a cubai passzivitás rendkivül sokat tartott a feltartóztatási politika kilátásainak és ha az 1956-os magyarországi események után Kruscsev fokozottabban merte folytatni a másvilágrészi kisnépek és gyarmati népek kormányának a kommunizmus végcéljával való aláaknázását, akkor el kell készül nünk arra, hogy a cubai blamázs után még hatványozottabban cselckszi ugyanezt, bármily enyhített hangon fogadkozik is a béke mellett. * * * NIXON Columbusban (Ohio), a most lefolyt, középkeleti beszédkörutja egyik utolsó állomásán beszédet mondott, amelyben bírálta volt ellen jelöltje, Kennedy elnök politikáját és kifogásolta, hogy Kennedy "ahelyett hogy a nemzetvédelemre fektetné a főeulyt, népjóléti programmal próbálja megnyugtatni a népet", a kérdésekben is kellő mértékben jó munkát végezni, a Szovjet utolérésére törekedni, ha közben Kennedy meg is savaztat 394 milliót a krónikus munkanélküliségben szenvedő övezetek, köz tűk a bethlehemi körzet felsegitésére és uj helvi ipartelepek, uj munkaa'kalmak teremtésére vagy ha, mint szintén tette, megszavaztatja a minimális munkabér régóta esedékes felemelését és további mintegy 3.6 millió személyre való kiterjesztését. Persze Nixon ellenezte és ellenzi Kenncdynek azt a javasltát is, amellyel a Social Serurit;- keretében akar igen szerény mérvű kórházi kedvezményeket szerezni a 65 évüket elért aggok számára, akiknek legtöikbjc nincs abban a helyzetben, hogy győzze a komoly megbetegedés esetén jelent-^ kező kórházi, orvosi és gyógyszer, uzsorát. . . Mi a Kennedy javaslattól sem vagyunk elragadtatva, mert igy is nagy megterheléseket jelentene a kispénzű aggok számára (az orvosi költségeket a betegnek kell fizetnie, a sebészt is) valamint 90 dollárt az első kilenc kórházi napra és 20 dollárt «laboratóriumi vizsgálatokért) és legfeljebb szerény kezdetként lehet üdvözölni egy elnöktől, akinek pártja ugyan jelentős többséggel rendelkezik a kongresszus mindkét házában, de a párt képviselőit és szenátorait nem köti a pártprogramén és a nnrtfegyelem és eg-részük a reakcióhoz, a nixoni szociális felelőtlenséghez huZ.,. Kennedy programmot adott a katonai és világ- ür kérdésekben is és semmi ok nincs feltételezni, j hogy ezekben nem fog többet tenni a kevésnél, ami Eisenhower alatt történt a rakéta fejlesztés körül... Eisenhower alelnökétöl tehát furcsa, hogy a nemzetbiz-| tonsági kérdések fontosságira figyelmeztet. És érdekes, hogy márcsak feltartóztatási politika-^ ró! »em beszél, hanem nemzetvé-) delemről, Hogyan viszonylik ez az individualista világ vezérségéről annyit hallott szólamokhoz? * * * A KENNEDY ADMINISZTRÁCIÓ most lesz négyhónapos. Nem j minden nagyszerű, ami e négy hónap alatt történt, de megértjük Kennedy helyzetét egy kangresz-| szussal, amelyben a demokraták) és a republikánusok reakciós cso-| portjának összjátéka Damoklss- Lardként függ az elnök feje felett. És örömmel látjuk, hogy Kennedy az individua'ista népjóléti állam hivei felé húz, Nixontól teljesen ellenkező irányba és amikor annyi billiót költünk az adófizető munkások pénzéből külföldi államok segélyezésére, amit többnyire magasállásu léhütők kapnak, nem akar pont az amerikai népen, a dolgozók bőrén takarékoskodni az életük megnehezitésével 'könnyíteni a szövetségi költségvetés terhein. A külföldi segély igen nagyrésze nem fizetődik ki, nevetséges például, hogy olyan kisdsungel országra mint Laos sok száz milliókat költünk és sok más országnak is milliókat ajándékozgatunk még most, tizenhat évvel a második világháború után is. — Leg neveteségcsebb pedig, hogy múlt héten a szenátus javaslatot Fogadott el, hogy ezentúl Vas-1 Függöny országokat is segíthetünk Jollár milliókkal. Lengyelországgal már évek óta ezt cselekedjük. Vlost talán az orthodox stalinista Vovotnv Csehszlovákiájának és vádár Magyarországának is alunk majd dollár milliókat, hogy i Szovjetnek kevesebbet kelljen sdnia vagy hogy továbbadhassák Lastrónak segitscgre, miként a világlapok szerint, a Vasfüggöny srszágok mindegyike egy csomo millióval segiti a cubai diktátort. Kennedy üzenetet küldött az Americans for Democratic Ac-| :ion nevű szervezet múlt hét veién tartott háromnapos kongresz;gutához. Ennek a régebb id6 óta fennálló népbarát szervezetnek belpolitikai program.mia nagyon közel áll a polgári népjóléti állam gondolatához. Egyik régi prominens tagja Ad'ai Stevenson (akit inkább szeretnénk népjóléti miniszterként a belpolitikában látni, az Egyesült Nemzeteknél vál'alt fődclegátusi állása helye't, ahol a mai atomkorszakban nem sokat lehet tenni a pozitiv haladás szolgálatában) és többi közt Walter Reulher, Hubert Humphrey szenátor, dr. Reinho’d Niebuhr a kiváló református humanis ta teológiai professzor, Herbert Lehman ex-szenátor, Wayne Morse szenátor, Leon Kayserling és egv csomó kiváló írás jeles szociológus, antikorr.munis'.a egye térni tanár van a vezetőségben. Az üzenet bizonyára nem tetszik Nixonnak, mert ismét tele van népjóléti programm esznékkel. Csak egyik mondatát idézzük, amelyről szeretnénk ha gondolkodóba ejtené Nixon volt magyar támogatóit. Ezúttal nem mi mondjuk, hanem az Egyesült Államok elnöke: "Egy haladó Amerika — és csakii egy haladó! Amerika — lehet ellenszere a kommunista totalitarizmusnak és képes felülmaradni kihívásával szemben.” * * * S NEM VÉLETLEN, hogy) Walter Lippmann egyik legkiválóbb és kétségtelenül legtekintélyesebb közírója a republikánus New York Herald T ribuneban május hó 9-én irt vezércikkében nemcsak Ame-| rika, de az elmaradt országokkal I kapcsolatos segélv-politika vo-' natkozásúban Is írja, hogy “a kommunizmussal szemben az egyetlen alterniva egy liberális és, haladó társadalmim, amelv erazda-) sági javulást és szociális fejlődést, nyújt a kommunizmus totalitárius| fer-yelme nélkül". Ha az individualista világ követi a szellemet, amely Kennedy elnök üzenetet és Walter Licpmann több mint ötven éves közírói tapasztalatokból leszürődött megállapítását átharia, Kruscsevnek sohasem sikerülhet "háború nélkül” világgyőzelemre juttatni a kommunizmust, mert az individualista világ együtt fogja nyújtani a szabadságot a népjóléttel. S nenn fogja győzelemre vinni háborúval sem, mert Amerika nem dől be Kruscsev hamis békeszolamainak és sakkban fogja tartani a Szovjet blokk modern fegyverkezését, nem fogja engedni, hogy abszolút fö’énybe kerüliün vele és szövetségeseivel szemben. r. o. — -ooo---------------FELFÜGGESZTETTÉK AZ A. M. SZ. NEW YORKI OSZTÁLYA MŰKÖDÉSÉT Az Amerikai Magyar Szövetség központi igazgatósága május 8-án New Yorkban tartott ülésén! feloszlatta a new vorki osztályt, j mert egy jobboldali kisebbség r.regbénitotta annak működését. A Ft. Borshy Kerekes György elnökletével tartott ülésen elhatározták, hogy lezárják az osz-j tály irodáját és megbízták a központi igazgatóság new yorki tagjait, hogy szervezzék újjá az osztályt. Közben a new yorki osztály működése fel van függesztve. Az ellenzék tulltette magát a központi vezetőség határozatán, a maga köréből uj elnökséget választott és birtokba vette az osztály lezárt helyiségét. A központ ezt nem hajlandó tudomásul ven-( ni és hir szerint megtiltják a csoportnak, hogy a szervezet nevét használja. János pápa encyklikát ad ki körünk nagy szociális kérdéseiről XXIII János pápa május 1 4-én több mint százezer főnvi hallgatóság előtt, amelyben o'aszok és 60 országból Romába jött zarándokok vettek részt, meghirdette, hogy néhány héten belül encyklikát (pápai körlevelet) ad ki a korunkat foglalkozta-tó nagy Ó3 izgalmas szociális kérdésekről, mert úgymond, világátfogó küzdelemre van szükség az éhség és nyomor ellen. Az eneyklika XIII Leo pápa hires történelmi nevezetességű, encyklikája 70 éves jubileuma alkalmából jelenik meg. — Az encyklikát Leo pápa 1891 május 15-én bocsáj-totta ki "Rerum No-^ varum” (Uj dolgokról) kezdőszavakkal és az sok tekintetben már a múlt század végén olyan szellemben foglalkozott szociális eszmékkel, amely csak évtizedekkel később kezdett belátásra találni . . . János pápa szavai szerint az encyklika, amelyet méltán előz meg nagy várakozás, a "Rerum Novaruirn" óta jelentőségben fokozódott szociális problémákat, közte a kommunista mozgalmat is fogja elmélkedés tárgyává tenni a katolikus egyháznak a munkások és munkasadok közti méltányosságot ápoló szellemében és "a keresztény életnek. Krisztusban való élésnek és apostoli szociális tevékenységnek nagyszerű programmját” fogja adni. Három részből fog állni) s Leo, XI Plusz XII Piusz pápák szociális iránymutatásai alapián fogja kijelölni a haladás további útját, Híresztelések Kruscsev titkos üzenetéről Cuba ügyében Egyik new yorki lap állítása szerint Kruscsev a cubai menekültek partraszállási kisérlete hírére s'ír^ős üzenetet küldött Kennedv elnöknek, melyet a washingtoni kormány nem hozott nyilvánosságra. Ebben Kruscsev állítólag megfenyegette Kennedyt, hogy "ha Amerika beavatkozik Castro diktatúrája ellen, a Szovjetunió kikergeti a nyugati szö-| vetséges haderőket Berlinből.” E forrás szerint Kennedy el-j nők erre hirtelen lefújta az amerikai légierő és más amerikai alakulato (“kommandó” halál légionáriusok) részvételét az "invázióban.” A hirt regisztráljuk, de valósága nyitott kérdés marad. Tény, hogy a Kennedy rezsim sokkal kevésbbé közlékeny külpolitikai ügyekben a nyilvánossággal szem Len, mint elődje volt s igy a hir valósága nem ellenőrizhető.KétcH kedünk azonban benne, hogy Kennedy meghátrált volna a Berlinnel kapcsolatos, állítólagos fenyegetés elől. PAUL J.JANI GYŐZÖTT A BETHLEHEMI POLGÁRMESTERI ELŐVÁLASZTÁSON A keddi előválasztásokon, mindenki meglepetésére, a magyar származású Paul Jani 1,625 szavazattal fényes győzelmet I aratott, Earl E. Schaffer jelenlegi I polgármester ellen a demokrata listán a polgármesteri jelöltségre. Paul J. Jani, jelenlegi városi ‘anácsos, lesz az őszi választáson lemokrata polgármester jelölt 'árosunkban s a többi magyar és vend származású városi tanácsosok jelölésével erős listát fognak alkotni a demokrata tiketen. Paul Jani, polgármester jelölttel, a következő városi tanácsosok votlak jelölve a demokrata listán: Rev. Stephen V. Ballek. Charles Donches, Charles Brown, John Soltis és Jack Trotter s a City Controllemek Joseph F. McLer.non. Paul Jani ellenfele, az őszi választásokon, a republikánus jelölt Gordon Payrow lesz. KENNEDY ÉS KRUSCSEV TALÁLKOZÁSA Mint Kruscsev május 6-i georgiai beszéde után már sejthető volt, Washingtonnak azon kijelentése dacára, hogy semmit sem tud róla, előtérbe került Kennedy elnök és Kruscsev közeli találkozásának lehetősége. Washingtonban azt hiszik, hogy Kennedy elnök igen komolyan foglalkozik c kérdéssel és ha megvalósul, a találkozás az elnöknek május 31 tői junius 2-ig tervezett párisi látogatásához kapcsolódna és valamely semleges fővárosban folyna le. Színhelyként Stockholmot, Bécset és más európai fővárosokat emlegetnek. Hir szerint Kruscsev különösen a leszerelési javaslatai ügyében1 akar mielőbb tárgyalni az elnökkel, úgyszintén az atombomba kísérletek végleges betiltása ügyéről is, amelyben a genfi etomkonferencia nem tud előbbrejutni. Kétségtelenül más aktuális bonyolult problémákról is vona szó ezen a bemutatkozó találkozáson köztük Cubáról. Kongóról, Laosról és Berlinről. Kennedy enök május 16-án két napra Kanadába repült, ahol Diofenbacher miniszterelnökkel tanácskozott. Uj State of the Union üzenet A “Newsweek” magazine szerint Kennedy elnök a jövő héten második "State of the Union” üzenetet fog küldeni a kongreszszushoz, melyben különböző kérdéseket fog felvetni az inflációs veszély elkerülésére és más gazdasági célokra. Az említett lap tudni véli, hogy Kennedyt erősen foglalkoztatja az árak és bérek állandósításának, illetve ellenőrzésének terve is. és költségekkel jár, de a költségek sokkal kisebbek, mint amenynyibe a kényelmes tétlenség kerülne. Az elnök egyik legfontosabb célként a munkanélküliségnek minimumra csökkentését és Amerika termelésének és gazdasági életének tartós növekedését jelölte meg. Az Americans for Democratic Action vezetői ovációban részesítették aZ elnököt és meleg elismerésében s elismeréssel beszél tek programmjáról, de hozzátették azt s, hogy szeretnék ha 'annak pontjai népjóléti kérdésekben inesgz'eLrbrrTítiŐek lennének, mint amennyire a pártok vegyes világnézeti összetételére való tekintettel az elnök mérsékelni kénytelen kívánságait. KERESZTÉNY SZOCIALISTA ÉS SZOCIÁLDEMOKRATA KOALÍCIÓS KORMÁNY BELGIUMBAN KÁDÁR NEM AD AMNESZTIÁT JAVULAS AZ ACÉLIPARBAN A N. Y. Times jelentése szerint az acélipari rendelések terén javulás mutatkozik. Csaknem minden nagyobb acélgyár rendelései növekednek. A javulást nemcsak szezonszerünek tekintik, de óvnak túlzott optimizmustól. A na.'Tv gvárak legtöbbje a termelő képességének mintegy 65 százalékával dolgozott az elmúlt héten, Az egyik nemzetközi hirügynökség közlése szerint a magyarországi kommunista kisebbségi kormány csak most szüntette be az 1956-os forradalom után alakított külön bíróságok működését, amely a forradalmárok felett Ítélkezett. Budapest és az ország némán tűrő antikommunista körei némi reményt tápláltak, hogy a május 1 -i munkásünnep alkalmából a még börtönben ülők, akik legtöbbje politikus vagy, szakszervezeti vezető vagy iró, újságíró, amnesztiát fognak kapni. A remények nem teljesedtek. Ha két ilyen néma forradalmár találkozik, többnyire erről beszélgetnek. Nemi lesz amnesztia, mondja az egyik nyomatékos hangsúllyal. A kommunista rendszer egyszer talán mégis elkövetkezendő bukása utánra, — a kommunistákra érti.,, Kennedy haladó Amerikát hirdet Kennedy elnök üzenetet küldött az Americans for Democratic Action liberális szervezet washingtoni konvenciójára. A régebben hol konzervatívnak, Hol liberálisnak, hol mérsékeltnek mondott Kennedy leszegezi magát benne a liberális haladás iránya mellett, kijelentve többi közt, hogy “csak egy haladó Amerika képes úrrá lenni nemzeti és nemzetközi problémáink felett.” Az elnök személyesen is megjelent a kongresszuson és hangoz- j tatta, hogy "a nagy veszélyekkel, szemben mindent lehet tenni, csak azt nem, hogy nem veszünk tudomást róluk, a mai időkben mozgásra, cselekvésre, tehát sza- Ladelvüségre van szükség. Olyan társadalmat kell épitnünk, melyben faja vagy vallása senkinek sem válhat hátrányára. Egészségesebb és erősebb világ társadalomra van szükség, s ezért a demokratikus fejlődést és változásokat kell támogatnunk mindenütt. Szünetlenül törekednünk kell igazságos és tartós megegyezésekre, amelyek csökkentik a nukleáris háború veazélvét. Egy »keié Programm kockázatokkal A Kongo elszakadásával viharos belső válság elé került Belgiumban több kisérlet után olyan kormány alakult, amelynek hoszszabb fennállásra van kilátása, Az uj miniszterelnök Theo Lefébre keresztény szociálista vezér. Helyettes miniszterelnök Paul Henri Spaak, a NATO volt főtitkára, volt belga szociáldemokrata miniszterelnök, aki egyben átvette a külügyminiszteri tárcát is, amelyhez a kongoi ügyek is tartoznak. Az igazságügyminiszter is szociáldemokrata s igy a tavalyi zavargások résztvevői legnagyobbrészt szabadlábra kerülnek. A Kongo elszakadása miatt az aggkori nyugdijat csökkentő és a polgárság terheit növelő törvény ügyében, amely miatt a zavargások kitörtek, kiegyezés jött létre a két párt között. A kommunisták teljesen hoppon maradtak. Ilyen keresztény szocialista és szociáldemokrata koalició áll fenn Ausztriában már 1 6-ik éve és az uj osztrák kancellár, dr. Alfonz Görbach ragaszkodik fenntartásához. GENFBEN MEGNYÍLT A LAOSI KONFERENCIA Laos ügyében eredetileg május 1 2-ére tervezett 1 4-es genfi konferencia csak kedden, május 16-án kezdhette meg munkáját. Hosszú huzavonát okozott, a kérdés, hogy a három laosi csoport, a kormány, a magukat semlegesnek mondók és a kommunisták is képviseletet kaphassanak e a konferencián. Végül abban történt megegyezés, hogy a 1 4 ország valamelyikének kívánságára e csoportok bármelyike is felszólalhasson. USA részéről Rusk, a Szovjet részéről Gromyko külügyminiszer van jelen. A kínai kommunisták is a résztvevő 14 ország között vannak. Gúnyosan mondotta, hogy némelyik Churchill hires, a második világháborúban mondott beszédével, melyben "vért, verítéket és könnyeket" emlitett, hasonlították össze Kennedy inaugurációs beszédét, de, úgymond Nixon, Churchill a beszéde után nem küldött a parlamentnek egy hosszú népjóléti programmot, mint Kennedy tette. — Kennedy — mondotta Nixon, — elmulasztotta azt a vezetői feladatot, hogy megmagyarázza a népnek, hogy mire van szükség katonai és világ- ür ké>; désekben s hogy e kiadások miatt) áldozatokra,, egyes itthoni dől-1 gokban való lemondásra van szükség. Sohasem lehet úgy zöl-j dágra jutni, hogy azt mondjuk az! országot nagy veszélyek fenyege-j tik kívülről s aztán fordítunk' egyet a szón és megnyugtatjuk aj népet annak felsorolásával, hogy! a kormány mi mindent fog tenni, érdekében. Nixon aztán kissé korain figyelmeztetett, hogy az 1 9b2-es választásokon a republikánusoknak kell megkapniok a képviselőházi többséget, nehogy ha a demokraták jutnak többséghez, Kennedv ezt biztatásnak vehesse a népjóléti programm ja folytatására és ezzel a kiadások no veiésere. ! Nem foglalkoznánk Nixon ily beszédeivel, — ha csuoán azt hinnök, hogy a vesztes ellenjelölt keserűsége beszél belőle. De Nixon a választási kampánv alatt >s igp beszélt és már aZ 1956-os és régebbi választásokon sem Hallgatott arról, hogy nem barátja a népjóléti államnak, értve ezalatt a szabad egyéni vál’a'kozást fenntartó polgári népjóléti államot. Ezért nem tudtunk lelkesedni Nixon elnökjelöbségéért, miként azt számos amerikai prominens magyarok térték. . . Ez a rovat régóta hirdeti, hogy a polgári népjóléti állam, a szociális individualizmus állama, amelyben egyik osztály sem uralkodik, hanem szociális népjó'éti törvényekkel és az unionizmus minél szélesebb kiterjesztésével mindegyik osztály élni hagyja a másikat, lehet legjobban harcolni a kommunista propaganda ellen és ily amerikai politikai legközelebbi programmját a New Deal folytatásának követelésében foglaltuk össze. Hangoztattuk, hogy erre kiváltkép szükség van, amikor Kruscsev hetvenkedve hirdeti, hogy nemcsak a rakéták és földrészközi hidrogénbombák, de a dolgozók életszínvonala terén is túl fogja szárnyalni Amerikát. | Ezzel szemben itt jön Richard M. Nixon aZ Egyesült Államok nyolc éven át volt alelnöke és re- j menye szerint 1 946-es elnökjelölt je és csufotüz Kenncdyből, hogy Churchill, amikor az ország nehéz helyzetben volt, nem a nép-| jólétet akarta növelni, hanem áldozatokat kért, a néptől. Csakhogy az egészen más helyzet, egy világháborús kutyaszorító volt, amelybe Anglia Hitlerrel szemben Chamberlain naiv és önző appeasementes politikája és a francia összeomlás miatt került! Micsoda olcsó demagógia ezt ár- j huzamba hozni az Amerikában, j békeidőben, s még hozzá az Eisenhower—Nixon adxinisztrá-l ció idején kitört recesszióval, I munkanélküliséggel. Talán nem kellett volna meghozni a mun-i kátlansági segély biztosítás meg-.1 hosszabbításáról szóló törvényt? Talán éheztetni kellett volna azokat a munkásokat és családjai-' kát, akik a Nixon alelnökségc alatti időkben beállott pangás miatt elvesztették munkájukat és nem találták még újat, de a munkátlansági segélyük heteink számát már kimerítették? # * # NINCS SEMMI TÁMPONT ARRA, hogy Kennedy elhanyagolná a katonai és világ- ür problémákat a népjóléti problémák ; miatt, Ezektol még lehet ezekben .
