Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-03-17 / 11. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. Vol. XXXIX. Évfolyam 11-ik szám Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám,* ára 10 cent BETHLEHEM, PA., 1981 MÁRCIUS 17 NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA \ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Emereü as Second Class Muter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem,. Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 A NEW YORKI MAGYAR KOMMUNISTA LAP folytatja cikkeinkkel szemben a vitát, de nem sok értelme van, hogy vála­szoljunk, mert egészen úgy tesz mint a szélsőjobboldali fasclszta magyar lapok, csak azt veszi tu­domásul s csak arra reflektál, amivel szemben érvét vél felhoz­hatni. Azt amire nem tud vála­szolni, egyszerűen agyonhallgat­ja. Teheti ezt annál nvugodtab­­ban, mert olvasói zömében egé­szen mások, mint akik a másik lapot olvassák s igy nem tudják igazan követni a vitát: a túloldal érveiből csak annyiról értesülnek, amennyit a lap az előttük való felülmaradása szempontjából jó­nak lát felemlíteni. Ha mégsem hagyjuk abba az ilyen sokban meddő vitát, tesszük azért, ne­hogy úgy lássák mintha újabb ál okoskodásaikra nem tudnánk válaszolni. — — -Például visszaélés azzal a kö­rülménnyel, hogy csak igen keve­sen olvassák mindkét vitatkozó lapot, hogy a kommunista lap megint azt állítja, hogy mi azt irtuk, hogv “minden nagyszerűen menne a földön, ha a kommunis­ták nem okvetetlenkednének a gyarmati és egyéb kérdések fel­vetésével". Akik ismerik ezt a rovatot, tudják, hogy a kommunista lap tudva valótlant áálit, mert mi úgy világviszonylatban, mint amerikai belpolitikai viszonylat­ban elég sok dolgot nem. tartunk még olyannak, mint lennie kel­lene. Az egyikben a népakarati többség szabad érvényesülése, a másikban a szabad, individualis­ta népjóléti ál'am alapján állunk s mindkéttőnek terén még sok harc van hátra ahhoz, hogy min­den “nagyszerűen" menjen a földön. , * * * HAMISÍT a new yorki magyar kommunista lap a mondat máso­dik felét illetően is. Mir előző cik­künkben kimutattuk, hogy a kom­munista lap egy mondatnak kira­gadta a felét, a legközönségesebb, ócska trükköt alkalmazta, mert mi nem azt kifogásoltuk, hogy “törődik a gyarmati népek és egyéb kérdések állandó felveté­sével”, hanem, hogy beavatkozik ügyükbe, hogy “végül bekapcsol­ja őket a nemzetközi kommunis­ta osztályharcos világfrontba." A mondat e részét elhallgat­ták, — kétségkívül azért, mert igaz és letagadhatatlan. Pedig igy egészen mjsként fest az ügy. Mint oly gyakran hangoztatjuk, nem akarjuk, hogy a gyarmati, vagy más kisországi népek egyik diktatórikus rendszer csöbréből a másiknak vödrébe essenek 8 ezért nézzük rossz szemmel a Szovjet és a kommunista Kína ilvirányu machinációit. Például. Cubában Batista korrupt diktatú­ráját Castro még sokkal véresebb akasztófa diktatúrája váltotta fel, amely évek óta tart, de szabad választásokról szó sincs, ellenben Kruscsev nyíltan kijelentette, hogy Castro rezsimjét a Szovjet szükség esetén fegyverrel is kész megvédeni. , Ez beavatkozás, mégpedig vi­lágnézeti imperialista célzattal. Ugyanez van Laoszban és Kon­góban is, ahol Moszkva nyiltan a fegyveres kommunista barát erő­ket támogatja és holnap ki tudja hol foe megismétlődni ugyanez, mert Kruscsev előbbre akarja vinni a kommunizmust a világ­uralmi cél utján, többi közt, hogy Maoval szemben megtartsa a front vezetését, bebizonyítva ne­ki, hogy a zavarosban való halá­­szással is sokat lehet elérni addig, is, amig a Szovjet a remélt, teljes nukleáris főlénybe nem kerül Amerikával szemben és Kina is kellően kiépíti hadi iparát és közlekedési vonalait. . . Lenin azt mondta, hogy hami­sítani, a túloldaliakat félrevezet­ni, becsanni erény, ha a kommu­nizmus előrehaladása érdekében történik. Kruacaev és öt követve, I a new yorki kommunista lap is | ugyanezt teszi, békét hirdet, de világuralmát akar s ennek érde­kében a Szovjet machinációinak, a tűzzel valói játsszásának veszé­lyét "mesének" mondja. Frobál­­bat becsapni, mert Lenin megad­ta rá a felmentést. A mi er kulcs­fogalmaink azonban mások és nem hagyjuk magunkat elbolon­­ditani, hamis biztonságérzetbe ringatni, imközhen Kruscsev azzal henceg, hogy hátunkba fogja döfni a kést. Bocsánat,hogy Krus­csev póri nyelvén fejezzük ki magunkat: Bolonditsák az öregap jukat ezzel a békeszándékaik­ról szóló hazug mesével! * * * EZ A VITA több mint két hó­napja folyik, amióta a 81 orszíg kommunista pártfőnökei moszk­vai konferenciájáról a világ né­peihez intézett kiadvánnj-al bő­vebben foglalkoztunk és többi közt kifogásoltuk, hogy Egyesült Államokbeli "imperialistákról" beszélt s őket okolta, hogy nincs “békés együttlétezés” Nyugat és Kelet között. A kommunista new yorki ma­gyar hatilap szolgaian magáévá tette a kiáltvány állításait és meg­toldotta azzal, hogy a békés együttlétezés kérdését "az Egye­sült Államokban az imperializ­mus szekértóioi Szovjet-háborús veszély meséjével próbálj k al­­ködösiteni". Rámutattunk arra, hogy már régen boldog békében haladhat­ná a világ egy olyan szabad tár­sadalom felé, amelyben a nép­akarat akadálytalan, demokrati­kus érvényesülése mellett jó kol­lektiv szerződésekkel és né/ba­rát szociális törvényekkel, terror és pártdiktatura nélkül minden dolgozót fel lehet emelni a pol­gári életviszonyok és létbiztonság színvonalára. Nem volna többé proletár, miként Amerikában a szakszervezett (unionista) mun­kások zöméről ez már is elmond­ható. Utaltunk arra, hogy a Szovjet világnézeti imperializmusa dol­gozik Cubában, Laosban, Kon­góban, Délamerikában és sok egyebütt; szerte a világon egyre másra szítja a polgárháborúkat a háttérből vagy egészen nyiltan és alátámasztja a kommunisták ha­talomra törését. Nem tud nyug­ton maradni, állandóan a kom­munizmus uralmi területének, a nemzetközi kommunista osztály­harcos frontnak kiterjesztésén mesterkedik. Vagyis a Szovjet provokációk sorozata nem mese, hanem tényvalóság. Kruscsev egyébként nem egy­szer tett olyan nyilatkozatokat, amelyben őszintén megmondta, hogy a kommunista osztályharcos frontnak az a célja, hogy elte­messe a Nyugat individualista rendszerét s hogy az amerikaiak unokái már kommunizmus alatt fognak élni. És azt is megmond tűk cikkünkben, hogy nem lehet egyszerre hideget és meleget fúj­ni, két lakodalomban egyide­jűleg táncolni, világ békemoz­galmat hirdetni tele torokkal és ugyanakkor a kommunista világ­nézet világuralmi győzelmére tör­ni, mert az individualista világ nem esett a feje lágyára, hogy ebbe ennek az átlátszó, együgyü ennek az átlátszó, együgyü balek fogo biöffölésnek lépre menjen. * * * AZON ÉRVÜNKRE, hogy Amerika már tízért sem nevezhe­tő imperialistának, mert mindkét világháborúban egyetlen ország földjét sem akarta magához ra­gadni, azzal válaszolt a kommu­nista lap, hogy de egyes cégeinek vállalataik vannak idegen orszá­gokban. Mi azt feleltük, hogv ezek magán vállalátok, de ők ennek dacára fenntartjáá, hogy imperializmus, ha amerikaiaknak valahol vállalataik vannak. A Szovjetnek sehol sincsenek külföldön ily vállalatai, sem nyílt, sem álcázott formában? H» a new yorki kommunista lap érvét igazságnak lehetne elfogad ni, méltán merülhetne fel a kér dés, mennyivel imperialistább a: állállamka/italista Szovjet, amel) ben nincs magán nagytőkés, ha­nem az állam az egyetlen kapita­lista és ipari és kereskedelmi ér­dekeltségei vannak külföldön. Mi úgy tudjuk, hogy az indivi dualista országok áözött sok év­tized óta kölcsönösségi egyez ménv áll fenn, hogy polgáraik a másik országnak területén exisz tenciát alapíthatják, gyárakat é; egyéb vállalatokat létesíthetnek, ha a hatóságok helyi okokból nem ellenzik. Például a Standard Ódnak gyárai voltak Magyaron szagon már évtizedekkel ezelőtt és ezt senkisem nevezte amerikai imperializmusnak, A kereskedelem nemzetközisé ge bevett, régi fogalom az indivi­dualista világban. De épen most próbál Washington valamit tenni az ellen, hogv adó^megtakaritási céllal a külföldön gyári befekte­téseket eszközlö amerikai tőkések inkább itthon alapítsanak válla­latokat vagy bövitsék ki a meglé­vőket, hogy kisebb legyen a munkanélküliség. Azt állítja, a new yorki magyar kommunista újság, hogy ameri­kaiknak külföldi gyáralapitjsai azért azonosak az amerikai im­perializmussal, mert az ily kill föl­di beruházásokat eszközlő nagy­tőke szerinte “teljesen kézben tartja az államgépezetet". Ez lem áll. Amerikában szabad vá­lasztások vannak és a népakarati öbbség feltétlenül érvényesül, x.int csak legutóbb láttuk, még ikkor is ha a győztes jelölt 67 ■nillíó szavazatnál mindössze alig százezernyi többséggel rendelke­zik is, Szeretnők, ha a pártok világ­nézetileg egységesebbek volná­nak s például a demokrata párt igyrésze nem volna a reakció szekértőié ja, kongresszusi együtt­­nüködésben a republikánusok zö­­-nével, hanem ha a pártot csak riyanok alkotnák akik az indivi­dualista szociális állam alapján illnak. * * * A MAI KORMÁNY 8 kongresz­­izus demokrata oldalán számos je entékeny tényező áll azon az ala­pon, amelyet F. D. Roosevelt eremtett meg a New Deal kezde­­nényezésével s az ő emlékét sé ti neg a kommunista magyar újság, imikor sommás tömörséggel azt illitja, hogy Amerikában nagy­­ökés uralom van, A jelenlegi kormányról látszik, íögy noha nehézséget okoz szá­nára a déli demokrat'k és kon zervativ republikánusok kong­­esszusi koaliciója a New Deal okozatos folytatására törekszik, íz végeredményben elvezet majd ihhoz az általunk áhított indivi­dualista népjóléti államhoz, ímelyben egyik osztály sem tog iralkodni a másikon, hanem min­ien polgár egymás mellett élhet isszes emberi jogai szabad bír­ókéban, minden dolgozó tisztes­­téges polgári segélhetéshez jut­­jat, — nem lesz proletár egyet­­en szakképzett szakszervezeti nunkás sem, megszűnik számára íz osztályharc; a marxizmus, le­­linizmus tárgytalanná lett számá­­a. Már ma itt Amerikában igen elentős mértékben útban va­gyunk ezen a vonalon és azt álli­­ani, hogy itt közönséges nagytő­kés uralom van, irányzatos kom­­nunista propaganda. Mi hiszünk ibban, hogy a szabad individua­­ista népjóléti állam itt teljes nértékben be fog következni, íem a marxi proletár diktatúra és >sztályharcos terror, hanem az itomkorszak és automation és nás technikai, de egyben akarva — nem akarva, kényszerű gaz­dasági és humanista szellemi fej­ődés következésekép. De már nőst is kategorikusan elutasit­­uk azt a demagógiát, amely Amerikát a nagytőkés osztály­­(Felytatá* a 4-ik oldalon) Az utóbbi hónapokban több olyan egyén vagy cég vett fe rendeléseket IKKA csomagokr? akiknek erre sem megbízásuk sem jogosultságuk nem volt. — Sajnálatos dolog de megtörtént hogy ezen cégek közül egyikne’ a tulajdonosa bezárta üzletet é az ügyfeleitől felvett sok eze dollárral eltűnt. Hogy hasonló esetek elő n' frodulhassanak. Brack Miklósnak a new yorki U. S. Relief Parcel Service igazgatójának javaslatára, a budapesti ÍKiKA központi igaz­gatósága az alügynökök részére nyomtatott meghatalmazásokat bocsájtott ki, amelyeket megkül­dött a főiigvnökségeknek azzal, hoev azokat aláírásukkal ellátva továbbítsák, az általuk kineve­tett ftlügynököknek, Miután most már az Ameriká­ban és Canadában működő összes ilügynökök el vannak látva ilyen KKA rendelések felvételére jo­gosító meghatalmazással, igy fel­hívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy csakis olyan cégeknél adják fel IKKA rendeléseiket, akik ez­zel a meghatalmazással rendel­keznek. Ha a csomagot rendelők be­tartják ezt az — ő érdekükben hozott — ujjitást, úgy kárt soha­sem szenvedhetnek, mert a hiva­talosan megbízott alügynöknek minden IKKA rendeléssel kap­csolatos tevékenységéért a fő­­ügynökség felelős. Legyünk tehát elővigyázatosak, nehogy IKKA rendelésünk avatatlan kezekbe kerüljön. INTÉZKEDÉS A JOGOSULATLANUL MŰKÖDŐ IKKA ÜGYNÖKÖK ELLEN FEDERÁCIÓVÁ AKAR JÁK ÁTALAKÍTANI KONCOT---­A Nyugat-larát Kasavubu kon gói elnök, továbbá Tsho-mba, Ka tanga tartomány miniszterelnök és Albert Kalonji, Kisai tarto­mány önállósági mozgalmánál; vezetője Madagascar szigetér konferencát tartottak és öt napi tanácskozás után elhatározták, hogy federátióva alakítják át Kongo alkotmányát, miként az! Tshombe és Kalonji régóta kí­vánták. A konferenciáról táviratoztak az Egyesült Nemzeteknek, hogy vonja vissza azon határozatát, amely megbízta a Kongóban tar­tózkodó E. N. rendfenntartó erő\ hogy szükség esetén használjon fegyvert a béte fenntartására. A federációs megoldást egyes nyugati körök jónak tartják a kommunistákkal szemben, a ma­­dagascari konferencián azonban Gizenka, a kommunisták vezére meghivás dacára sem vett részt. Az ottani határozatot nem ismeri el és az ország területének eddig mintegy — 30 százalékát tartja hatalmában, y Az E. N.-ben folytatják a kongoi vitát Az Egyesült Nemzetek újból tárgyalni fogja a kongoi kérdést és várható, hogy Gromyko kül­ügyminiszter ragaszkodni fog ahhoz, hogy az E. N. vonja ki összzes csapatait Kongóból. Az E. N. haderő kongoi k k ldetése eddig már száz millió dollárnál többe kerül, de a Szovjet egyet­len centtel sem hajlandó hozzá­járulni a költségekhez, holott ez, mint az E. N. !agjának kötelessé­ge volna, A Szovjetnek kevés kilátása van, hogy Gromyko esetleges újabb kiürítési javaslatát elfo­gadnak, Nkrumah ganai elnök, aki legutóbb Amerikában járt és az E, N.-ben felszólalt, azt java­solta, hogy Kangot az E, N. to­­vjbbra is tartsa megszállva, de főleg afrikai országok csapatai alkossák a megszálló erőket. — Kasavubu ezt visszautasltja és felszólította Nkrumaht, hogy ne avatkozzék Kongo ügyeibe. — (Nkrumah Gizenka barátja és "keresztény marxistának" mond­ja magát.) A kongoi kérdést a megfigve­­lők szerint Amerika és a Szovjet viszonya jövőbeli alakulásának mikéntje fogja eldönteni. ----------------ooo--------------­MI VÁR AZ ŰRHAJÓSOKRA A magaslégköri repülés pszicho­lógiájáról számolt be dr. Habb, az amerikai pszichológiai társaság kongresszusán Chicagóban. A pi­lótáknak ilyen repüléseknél az az érzésük, mintha a repülőgépen kívül lebegnének és semmi kap­csolatuk nem volna gépükkel és a földdel. A jövendő űrhajósai számára ezek a tapasztalatok sejtetik, hogy milyen jelenségek várhatók ütjük folyamán. ■ Nem tárgyalják a ma­gyar ügyet az E. N. je­lenlegi közgyűlésén? Az amerikai magyarság és emi­■ grácio körében nagy visszatetszést ; kelt Washingtonnak az E. N.-ben a kulisszák mögött a Szovjetnek : tett azon javaslata Hogy az E. N. ij közgyűlésének hátralevő idejét i j főleg a kongoi kérdés tárgyalás' -ra fordítsák és a kellemetlen : "hidegháborús" kérdéseket tár­­: gyálását mellőzzék. Ez azt jelen­tené, hogy az 1936-os magyar forradalom ügye, a tibeti ügy, : az oroszok által lelőtt amerikai repülőgép ügye és a leszerelés kérdése lekerülne a mostani köz­gyűlés napirendjéről. A magyarok közt érthető el­keseredést keltett ez az ötlet, többi közt, mert a magyar nép önrendelkezési jogát legalább olv j fontosnak tartják, mint az afri­kai benszülöttekét, A Magyar Bizottság nevében Msgr. Varga Béla a bizottság el­­' uöke Írásban, a Rabnemzetek Szövetsége részéről pedig egy j négy tagú küldöttség élőszóval tiltakozott az Egyesült Nemzetek delegációja vezetőjénél, Steven­­sonnál, , Hir szerint az oroszok elutasít­ják az ötletet, mert a leszerelés kérdését okvetlen tárgyalni akar­ják. , Washingtonnak semmiféle ér­demleges terve nincs a magyar ! ügy tárgyalása kapcsán, de napi­­| rendre tűzette, hogy az ügy ne I lássék eltemetettnek.---------------OOQ.................... Kennedy elnök lakásépí­tő Programm ja Kennedy elnök elküldte lakás- I építési programmját a kongresz­­szusnak. Négy éven belül 2.5 . billiós városi épitkezéseket akar megvalósítani és különféle ked­­( vezményeket kíván nyújtani köze- 1 pes jövedelmű családók házter­vei megvalósításához. Százezer állami lakást is java­sol s a lakások felét aggok szá­mára adnák ki. A kongresszusban tudvalévőén régóta ellenzéke van állami lakások építésének és igy valószínű, hogy ez a javaslat aka­dékoskodással fog találkozni. ----------ooo--------------­A KOMMUNISTÁK ELŐRE­NYOMULÁSA LAOSBAN i Laosban tárgyalások vannak J folyamatban, hogy a jelenlegi Nyugat-barát kormány helyét semleges kormány fogiháljá el Souvanns Phouma herceg veze­tésével, akinek azonban nem sikerül megnyernie az összes ér­dekelt feleket. | A kommunisták az utóbbi na­­pókban jelentékeny katonai sike­reket értek el és nyomulnak to­vább előre. Fegyvereiket hir sze­rint az északvietnami kommunis- j | ta kormánytól és Moszkvától1 kapják. Kijelentették, hogy je-1 ienleg nem tartják időszerűi ek a tárgyalást* mert katonai c ővel vélik eldönteni a helyzete'. CSÚCSKONFERENCIA HELYETT EGYELŐRE A KÜLÜGYMINISZTEREK FOGNAK TÁRGYALNI Nem ismeretes, hogy ez mennyiben felel meg Kruscsev­­. nek, aki eddig inkább csucskon­­j ferencia tartásának adott előnyt. ! De valószínűnek látszik, hogy ; kényszerűen elfogadta, hogy egyelőre a két külügyminiszter tárgyaljon, mert Washingtonból azt jelentik, hogy az Egyesült Nemzetek new yorki közgyűlésén lévő Gromyko külügyminiszter és Rusk U. S. külügyminiszter kö­zött tárgyalások állnak küszöbön. Stevenson, Ameriká követe az Egyesült Nemzeteknél, szintén tárgyalni fog Gromykoval. Tárgyalások a kommunista Kínával Washington és a kínai kommu­nisták között dacára, Hogy Ame­rika nem ismeri el őket 1954 óta vannak folyamatban tárgyalások, amelyek eredménytelenek, de időről időre Varsóban találkozik Beam amerikai követ Wang kí­nai megbízottal. A Kennedy kormány alatt múlt héten volt a első ilyen találkozás, melyen Beam azt javasolta, hogy Kina engedjen be látogató ame­rikai újságírókat. Wang ezt Pei­ping nevében megtágadta, azzal, hogy erről addig nem lehet szó, amig Amerika Formosát “meg­szállva tartja". A másfél órás tár­gyalás hidegen folyt le. Április 18-ra uj találkozott tűztek ki, Kennedy a sajtókonferenciáján kijelentette, hogy örömmel látta látná a feszültség enyhülését Amerika és a kommunista Kina között, de "nem vagyunk haj­landók kapitulálni, csupán azért, hogy a feszültség enyhülését elér­jük. Megírtuk, hogy Thompsoi moszkvai U. S. követ a Kennedj j elnöknek tett jelentéstétel utár visszatért Moszkvába, hogy Ken nedy üzenetét közölje Kruscsev­­vei. A diktátor azonban útban van Szibériában, hogy az ottani mezőgazdasági nehézségekről meg győződjék. Miután egy hétig hiá­ba várt visszatértére. utánauta­zott Kruscsevnek a szibériai No­­vosibirskbe, ahol tárgyalás folyt köztük, amely több mint négy órán át tartott. Thompson részletes távirati je­lentést küldött Kennedy elnök­nek, de annak tartalmát nem is­mertették a n’ülvénosság számá­ra. Hir szerint Thompson a külön­féle aktuális kérdésekről közölte Kennedy nézeteit, többi közt a laosi és kongoi kérdésről, a Szov­jetnek Hammarskjöld, az Egye­sült Nemzetek főtitkárával szem­beni bojkottjáról és hármas ui főtitkárság felállít,'sáról szóló tervéről. Szó volt a berlini ügyről, az atomkisérletek beszüntetése és a leszerelés kérdéséről is és Krus­csev megmaradt eddigi ismert ál­láspontjai mellett. Cuucskonferenciáról a beava­tottak szerint nem volt szó oly értelemben, hogy arra már idő­pontot tűzzenek ki. Kennedy tudvalévőén ragaszkodik ahhoz, hogy a diplomáciai érintkezés fő­leg a régi módszerek szerint, a két ország diplomatáinak egy­más közti levélbeli vagy szóbeli érintkezése utján történjék és az államvezetők találkozása csak akkor következzék be, ha a*inak eredményességét a diplomácia előre biztosította. A bethlehemi Magyar Katolikus Egyház naggyáte­­vőjét logjük ünnepelni Father Reseterics pappá­­szentelése félszázados jubileumán energia, akadályokat nem ismerő tetterő van. Father Kovács La­jos alatt egy félreértésből kifo­lyólag ellentétek támadtak a plé bános és a hívők egyrésze között s egy csoprot kivált, utóda father Schimko pedig állandóan bete­geskedett és igy nem sikerült megbirkóznia az egyházközségben dúló személyi ellentétekkel, hely­reállítania a lelkek összhangját és nyugalmát, ami az egyház hala­dásának előfeltétele volt. Ekkor küldte a Gondviselő akarata Bethlehembe father Rese­terics Józsefet, aki papi hivatásá­nak lángoló átérzésével látott hozzá a hivek lelki egyensúlyának helyreállításához és vaskézzel vette kezébe az egyház ügyeit. Ennek eredménye volt, hogy az egyház pénzügyei gazdasági ügyei végül a biztos konszolidáció ke­rékvágásába került és father Re­seterics elévülhetetlen érdeme, hogy ma Bethlehemnek olyan gyönyörű magyar temploma és kiváló egyházi iskolája van, amely az amerikai magyarság egyik büszkesége father Resete­rics alkotóerejének és az áldozat­kész hívők dicsőségére és üdvére válik. , * * * Ezt köszönhetjük father Rese­­tericsnek és ezért fogjuk teljes szivünkből ünnepelni a május 28-ára kitűzött jubileumi egyházi és világi ünnepségeken és demon­strálni szeretetünket és hálánkat iránta és fényes életműve iránt.-------------------OOO-' KONGOI KATONÁK TER­RORJA APÁCÁK ELLEN Az Egyesült Nemzetekhez ér­kezett kongoi jelentések szerint Kivu tartományban, amely a bal­oldali Gizenka uralma alatt áll, missionáriusok apácák és fehér üzletemberek ellen embertelen erőszakosságok történtek. Számo­sat közülük kifosztottak és bán­talmaztak. Egy amerikai misszio­­náriusnon négy kongoi katona er&tgftkot követett «I Amióta nvilvánosságra hoztuk, hogy Bethlehem katolikus és más vallásu magyarjai lelkesen ké­szülnek megünnepelni father Re­seterics Józseg, a Kapisztráni Szt. János r. kát. magyar templom köztisztelt plébánosa .50 éves papi jubileumát, a legnagyobb érdeklődés mutatkozik félszáza­dos papi munkásságának történe­te iránt. Csak élettevékenységé­nek közelebbi ismerete utján le­het igazán felmérni, mit cseleke­dett a bethlehemi katolikus ma­gyarság vallási életének naggyá­­fejlesztése és az ideszakadt ma­gyarság lelki hagyományainak ápolása érdekében. Közöltük már, hogy 1911 május 2 7-én Edmund F. Prender­­gast philadelphiai érsek ömeinen­­ciája szentelte pappá az ottani Szent Péter és Pál székesegyház- I ban és 1918 március 9-én került |a bethlehemi magyar egyházköz­ség élére. E naptól kezdve élet­­története egybeforrott Bethlehem katolikus magyarságának egyházi életével s egyben az egész itteni magyarságunk sorsával, ügyeivel, amelyeknek mindenkor lelkes pártfogója és szószólója volt úgy a magyarság, mint az őt máig is nagy becsben tartó amerikaiak előtt, i * * * Amikor elfoglalta lelki vezéri helyét, valóban nem volt rózsák­ra ágazva. Egykori hiteles feljegy­zések szerint az egyházközséget nem csekély adósságokkal terhel­ten vette át: a hitközség törzstar­tozása 2500, a folyó tartozás pe­dig 800 dollár volt, nem csekély összeg az egyházközség akkori szerény viszonyai között! De ennél is nagyobb baj volt a hí­vőknek nemtöiödömsége, az egy­házi ügyek iránti vállvonogató közönye, a rossz munkaviszonyok és nem utolsó sorban az a körül­mény, hogy egyes hivek szerep­lésvágyból gyakran pártoskodtak az előző plébánosokkal szemben. |Nem volt szép templomuk, amit szerettek volna és hiányzott egy Ipapi férfiú, akiben n»fy teremti

Next

/
Thumbnails
Contents