Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-11-25 / 48. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS TM Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”, Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 48-ik szám BETHLEHEM. PA., 1960 NOVEMBER 25 Egyes szám.- ára 10 een* VILÁGTÜKÖR AMERIKA NAGY TAKARÉKOSSÁGOT VEZET BE A DOLLÁR MEGERŐSÍTÉSÉRE A USA SZÖVETSÉGI SZERZŐ­DÉS HÍVEI GYŐZTEK A JA­PÁN VÁLASZTÁSOKON A Japánban nov. 21-én lefolyt képviselőválasztások Ikeda Ame­rika barát miniszterelnök konzer­vatív pártja nagy győzelmével végződtek. Az eredmény kudarc a szociáldemokratákra és más el­lenzéki pártokra, amelyek tudva­lévőén az USA-val kötött kölcsö­nös védelmi szerződés felbontá­sát és a semlegesség kimondását követelték. ■ A szociálisták csak kevéssel gyarapították mandátumaik szá­mát. A kommunisták akiknek tiz év előtt még 30 mandátumuk volt, most csak hármat tudtak elnyerni. —-----------non--------------­CHURCHILL BETEGAGYBAN Sir Winston Churchill múlt hé­ten elesett és kisebb csonttörést szenvedett. A közeli napoikban 87-ik évébe lépő angol politikai vezér azóta ágyban fekvő beteg és állandó orvosi megfigyelés «kt* ven-KOMISZ MAGYARGYALÁ ZÓ cikket közöl novemberi szá mában a legrégibb, patinásán te kintélyes amerikai folyóiratot egyike, a hires Harper anc Brothers cég kiadásában évtize dek óta megjelenő Harper’s Ma gazine. “Those Irresistible Hungarians’ az öt oldalra terjedő cikk címe vagyis “'Oh, azok az ellenállna latlan magyarok!’’ Az ellenállna tatlan jelzőt gúnyosan érti a cikk amelynek szerzője Simon Durkin régi ismert tekintélyes céhbei . amerikai újságíró, aki megszaki tásokkal 15 évig élt Magyaron szágon, mint a Stars and St.ipes az ismert amerikai katona újság, továbbá a “Time" és “Life” ha­­talmas amerikai hetilapok és e National Broadcasting Co. rádic és televíziós állomás tudósítója, A legutóbbi időkben a “News­week” magazine munkatársa volt. * * * A MAGYAROK ellenállhatat­lan volta alatt azt érti, hogy olyar agyafúrtak és eszközükben nem 'álogatos jellemtelen emberek, akik mesterkedéseikkel rninden­­keti levesznek a lábukról, behá­lóznak céljaik, érdekeik javára. Állítása szerint magyarok, akikkel főlég irodalmi és sajtókö rökbem találkozott, maguk erősí­tették -meg ezt. Például egy régi magyar iróem-ber azt állította előtte, hogy a magyarokat már abból is meg lehet ítélni, ahogy a magvar tojás omlettet készítik. “Először is, — kezdte állítólag az iró,----lopni kell két tojást. . .” Tovább nem is folytatja a cikk hiszen csak azt akarja jelezni, hogy a magyarok mindent már másként kezdenek, mint a rendes, tisztességes emberek. Micsoda otromba általánosítás! Az'1956-os világraszóló ma­gyar hősiesség magyarázatát ab­ban látja, hogy a magyarok a halállal szemben is épp oly vak­­merőek mint az élettel szemben, “ők a klasszikus hősök és a klasszikus gazembérek", merészli lenyomtabni a Harper kiadvány és hozzáteszi: “ezt a ke'éssé hí­zelgő megállapítása azoknak akik porul jártak velük, de maguknak a magyaroknak is. ők maguk mondják gyönyörűséggel, hogy ha van egy magyar barátod, nincs szükséged ellenségre; ő ma­ga mondja el, hogy egy magya^ és egy román az anyját is boldo­gan eladja. A külömbség kette­jük -között csak az, hogy a ro­mán le is szállítja. A magyar maga fog óvni honfitársaitól, hogy a magyarok békeidőben is enemy alienek, ellenséges idege­nek. És hogy teljesen meggyőz­zön, el fogja mesélni a holly­woodi studio esetét, ahol film­írók -közös munkatermében ezt a felirást kellett kitenni: Itt dol­gozni is kell. Nem elég, hogy magyar vagy!” , * * * AZTÁN ÚJBÓL pimaszul ma­gyarázni kezdi a cikk, hogy “a magyaroknak jellemhibáik van-| nak, de ez nincs ellentétben az-j zal, hogy ők hajtották végre nap-! jaink egyetlen forradalmát egy totalitárius államrendszerrel özem ben, SarokbasZoritva, -némi kín­nal maguk is bevállják vita! közben, hogy ők sem elvhübbek, mint mások. De van bennük haj­lam a rendkívüli tettekre. Megvan a saját izük és erejük, mint ked-j véne fűszerüknek, a paprikának és valami hanyag grácia mögött mindenre képes csavaros agy rej-1 tözik. A legenda szerint, egy ma­gyar arra is képes, hogy a hátad mögött lép be a forgó ajtóba, mégis elsőnek jön ki. Ha pedig a forgó ajtó történetesen egy közös - vállalkozás, a te dollárjaiddal is gazdagabban ő kerül ki első he­lyen belőle. A mintegy 15 év alatt, amelyet Magyarországon töltöttem, -nem emlékszem arra, hogy csak egyetlen benszülöttel is találkoztam volna, aki ne épp úgy őrült volna a mesterkedések­nek* «mellyel valamely esetben,- megkaparintott egy összeget,mint- magának a pénznek." Példákat hoz fel a háború alat­­c ti és utáni időkből, hogy magya- 1 rok becsaptak idegeneket és még • azon is fennakad, hogy "VörÖ3- János a magyar vezérkar Horthy alatti főnöke szövetségi hűségé­vel “áltatta" Guderian német tá­. homokot, de 1944 októberben- mégis ápártolt az oroszokhoz".- Kifogásolja, hogy az 1 944-ben és , 1945-ben Ausztriába menekült . Szálasi katonák és nyílások min- i denféle hazugságokkal traktálták- a megszálló nyugati hatalmak em­• bereit és olyan csalásokat is • követtek el, mint azt, hogy temp­­. lomba menésre kértek engedélyt- a fogolytábor parancsnokától, de 1 ehelyett korcsmába mentek a ki­­> sérő őrrel és vele fejedelmi bor­ravalót adattak a pincérnek, de ■ a pénzt sohasem fizették vissza ■ a szegény őrnek, stb., stb. * * * HOS-ZAN FOLYTATHAT-1 NÁNK még a visszataszitó idé­­j zetek sorát, de felesleges. Mr. 1 j Durkin a hitleristák, .nazik és nvi­­| lesok hibájába esik a magyarság­gal szemben: általánosít és a kollektiv bűnösség barbár elvét alkalmazza, — ugyanazt teszi, mint Fáy Zoltán, Marschalkó La­­’ jós és a többi tudatosan ig«zta- 1 lan általánosító, — éppen csak | hogy más előjellel. I Cikke nem méltó korunk ,mü- I veit emberéhez, egy amerikaihoz, annak az országnak fiához, j i amelynek közszelleme és törvé | I nyei azt Írják elő, hogy minden1 embert nem származása vagy hi- j I te, hanem egyéni értéke szerint | kell megítélni és senkit nem sza-, I bad mások tévedéseiért, vagy- bűneiért felelőssé tenni, egy ka- I lap alá vonni. Isten parancsainak J is ez az egyik legfőbb e kölcsi I törvénye és nagyon rosszul cse­lekszik, aki egy emberi csoport1 minden tágját elfogultsággal ke-! zeli, csak mert akadnak tévedt egyének, büntevők is köztük. — Ilyenek minden nép és faj tagjai ' között vannak; egyetlen nép sem áll csupán nemes jellemű, angyali mintaemberekből, jók és rosszaki egyaránt akadnak köztük: -nem­csak em egyéni testalkatukban vannak alacsonyak és magasak, | kicsinyek és nagyok, de emberi jellemükben is. . . A magyarsá- I got vagy bármely csoportot som-1 másán tehetséges jellemtelenek és kedélyes svihákok, skrupulus­­talan szélhámosok, "klasszikus gazemberek” népének nevezni I nemcsak barbár rágalom és igaz­ságtalanság, de olyan ijesztően alacso-nyrendü szellemiség jele is, amely önmagában hordja bírá­latát . Régtől hangoztatjuk, hogy nincs kollektív bűnösség és nincs kollektiv ártatlanság és mindenkit csak egyénileg szabad | elbírálni. Sem léteznek olyan’ ‘nemzeti jellemvonások’ amelyek az illető nép minden tagjára, minden állampolgárra egyformán állnak és aki ilyen beállítás hasz­nálatával alacsonyodik le a leg­­alantasabb emberi ösztönökig, a nazik, nyilasok féltestvére és na­­gyón szégyelheti magát! A Harper Magazine kiadói is szégyelhetik magukat, nemcsak : az igaztalan általánosításért, de j külön a politikai tendenciáért is. Az 1956-os szabadságharc részt­vevőit, akik közül sokan vérüket és életüket is áldozták, -meg akar-1 ják fosztani annak dicsőségétől, ■■ ho-gy a legnagyobb áldozatra is 1 készek voltak meggyőződésükért, '< Bármi legyen is az, kétségtelenül 1 nemesebb volt, mint a cikkíróé, 1 ha, mint a szabadságharc részt- * vevői nagyrészéről biztosan tud- J juk, nem állt gonosz elfogultsá- '<■ gok alapján, hanem azt akarta, 1 hogy a magyar nép szabad vá- 1 lasztásokon dönthessen arról, mi- * lyen rendszer és kormány alatt s akar élni. , \ 1 Felhívjuk a szabadságharcosok 1 éf általában az amerikai magyar- I •ág ét emigráció szervezeteit, til-| t takozzanak a Harper Magazine cikke ellen és követeljenek, elég­tételt a magyar nemzet számára. - A Harper and Brothers kiadócég ; cime 49 East 33rd Street, New i York City, igazgatósági elnökök r Cass Cabfield és Frank S. Mac-■ ; Gregor, elnök Raymond C. Har­­-1 word, szerkesztők John Fisher és i-l Russell Lynes egy amerikaiakból jélló hattagú szerkesztőség élén, i, kiadó John Jay Hughes. Helyre­­'! igazítás nélkül nem maradhat ez • a minősithetetlen inzultus! ‘i ***** • j SULYOK DEZSŐ az 1956-os ■ forradalom évfordulója alkalmá­­: ból cikket irt a Fáklyaláng című : mimeográfizált lapba, amely az Amerikai Magyar Szövetség new yorki osztályának közlönye. Még : mindig ott tart, hogy a magyar-1 i országi kommunista erőszakural­mat “a gyökértelen, kozmopolita, Magyarországon idegen és az| ország népével egyetlen szállal! 1 sem -kapcsolódott, romlott intel-l ! lektuelek jellemtelen uralmának ’ 1 minősiti s ennek bizonyítására felsorolja néhány Magyarorszá­gon született kommunistának, Rákosinak, Geronek, Révainak nevét, mintha a magyarországi í kommunizmust kizárólag ők esi- - i nálták volna, nem pedig Stalin és- s a tpöbbi elvakült, moszkvai vezé lek, nem is szólva Rajk László-j ról, Kádár Jánosról és a többi kommunista világnézetű munkás politikusról és osztályharcos mun­- kásról. Sulyok Dezső még mindi; I ott tart, hogy a kommunista rend-l ! szert holmi romion inellektuelek1 I jellemtelen uralmának állítja be és nem vesz tudomást a nemze'-| I köri osztályharcról, amely az| újkori történelem egyik legdön-' több tényezője. Rosszul teszik a Sulyok Dezsők, hogy ezzel a nivőtlan beálli fással demagógoskodnak, holott az individualista világnak errej a ködösítő mellébeszélésre nincs is szüksége. . !, A kölcsönös méltányosság alapján létrejövő kollektiv szer­ződések rendszere és a szociális törvényhozásban jeleskedő állam­vezetés, a szabad, polgári népjó-j j léti állam alapján állva öntu­datosan és méltóságteljesen , helyezheti szembe a kom­munizmussal az előnyöket, ame­lyeket nyújt és nem kell fajpoliti­kai handabandával elkendőznie az igazság képét, azt, hogy ha- * mis propaganda nélkül is fele-| melt fejjel állhat helyt magaért 1 s büszke lehet arra, hogy mindin­kább eléri a fejlődés azon fokát, mellyel mind szélesebb dolgozó rétegek számára teszi tárgytalan­ná az osztályharcot azáltál, hogy , polgári életviszonyok közé emeli! fel őket a proletár nyomorúság­ból és létbizonytalanságból! * * * 1 DE MÉG INKÁBB kifogásolan- j dó, hogy Sulyok azt Írja, hogy .] “ha a forradalmat nem fojtják vérbe, Nagy Imre alakja heteken, esetleg már napokon belül a múl- 1 té lett volna. ” Ezt Írták és han- 1 goztatják a szélső jobboldal em- ’ terei is, mondván, hogy ha még néhány nap ideje lett volna aj ^ jobboldalnak, elsöpörte volnaj 1 helyéről a Nagy Imre választási 1 kabinetjét és ismét ők jutottak! 1 volna uralomra. Persze szabad j ^ választások nélkül. . . Kár tápot adni állításaiknak és ^ kár akarva akaratlan tápot adni Kruscsev, 'Kádár és társaik azon j állításának, hogy a forradalmat í reakciósok, fascisták és nyilasok < vitték és nem akartak megállni t addig, amíg erőszakkal vissza a nem hozzák uralmukat. Aki azt állítja, hogy Nagy Imre napokon ^ belül a múlté lett volna, azt a * látszatot kelti, mintha a magyar * nép nem a nemzeti önrend elke- j zést, a szabad választásokat, ha­­nem a múlt árnyai visszahozását j, latot tesz a magyar ügynek és 1956 céljával is szembekerül. j j. * r, o, i ! nak majd együttműködni egy : önkéntelen koalícióban a konzer- I vativ djéli demokratákkal. Fe­­*1 r.vegetődzik, hogy igy több mód- I juk lesz Kennedy olyan javasla­tait, amely nincs inyjükre, meg­­j hiúsítani. A munkásság bátorítja ■ Kennedyt j Ezzel szemben az AFL—CIO j elnöksége George Meany _ elnök I vezetésével küldöttségben készül felkeresni Kennedyt, hogy szót emeljen az igé.t szociális javasla­tok, a minimális órábér feleme­lése és kiterjesztése, az aggok korházi ellátása, szövetségi isko­la- és házépítési programm és közmunkák érdekében. Legfőkép­pen pedig az inségkörzetek felse­­gitését és a foglalkoztatottság emelését tartják igen sürgősnek. Arra számítanak, hogy a munka­­nélküliek száma a jelenlegi 3,- 388,OOO-ről februárra 5,750,000-re fog emelkedni és uj munkaal­kalmak szerzése, a termelése megnövelése elsőrangú fontossá­gú kérdés lesz. A küldöttség fel akarja hívni Kennedyt, hogy ne hagyja ma­gát megfélemlíteni attól, 1-ogy nem nagy többséggel győzött, ha­nem lásson mielőbb hozzá, hogy Amerika újból elinduljon a na­gyobb általános jólét és szociális haladás utján.--------------ooo-------------­USA és 19 ország gazda­sági világszövetséget alakítanak Párisban nagy NATO konfe­renciák vannak folyamatban, me­lyeken az USA szenátorok egy delegációja is részt vesz. Köztük van Lyndon Johnson leendő alel­­nök is texasi szenátori minőségé­ben. A tanácskozásokon arról van szó, hogy az Atlanti Szövetségbe Európán kívüli országokat is be­vegyenek és egy uj nagy szövet­ség jöjjön létre, amely a szerve­zet tagországainak gazdasági fő­kérdéseivel is foglalkozik és azok megoldását egybehangolja a töb­bi országok gazdasági érdekeivel. Az uj szervezetnek Organiza­tion for Economic Copoeration and Development lesz a neve és a megalakulás miniszterek veze­tésével valószínűleg december közepe körül fog megtörténni USA és Canada is résztvesznek benne, ezenkívül Ausztria, Bel­gium, Anglia, Dánia, Franciaor­szág, Görögország, Island, Íror­szág, Olaszország, Luxemburg, Holland, Norvégia, Portugália, Spanyolország,Svédország, Svájc, Törökország és Nyugat Németor­szág.------------------OOO A californiai elnökválasztási Nixon alelnök nyerte meg, meri a távolból szavazók mintegy hat­van százaléka reá szavazott és | *gy túlhaladta Kennedy szavazat­­j számát s California 32 elektor | szavazata az övé lett. John Kennedy elektorainak ! száma 300-ra csökkent, mig j Richard Nixoné 225 re emel­­| kedett, de ez sem változtat azon, hogy Kennedy elérte a meg vá­lasztásához szükséges 269 elektor szavazatot. A californiai vé^ered­­mén": Nixon 3,237,451, Kenne­dy 3,216,745 szavazat. Pennsvlvánia végeredménye: Nixon 2,388,422, Kennedv 2,- 518,580, Kennedy tehát 130,- 158 szavazattal kapott többet. Az országos végeredmény: Nixon 33,717,777, Kennedy 33,- 896,551 szavazat, vagyis Kenne­­dynek a népi szavazásban közel I 80,000 többsége van s igy nem váltak be azok a jóslatok, ame­lyek szerint Nixon a népi szava­zatokban túl fogja haladni Ken­nedyt. Demokrata körök válto­zatlanul fenntartják, hogy ha nem lett volna a vallási kérdés, a de­mokrata jelölt többsége 2—3 millió szavazat lett volna. Alabama 1 1 győztes de­mokrata elektora közül öt Ken­nedy mellett van, mig hat egyik jelölt mellett sem kötötte le ma­gát. Mississippi államban a nyolc elektor szintén nem állt Kenne­dy mellé. , U tánszámlálás A republikánusok egyrésze még mos’, sem akar beletörődni Kennedy győzelmébe. A pártel­nökük Treston B. Morton szená­tor utasította Delaware, Illinois, Michigan, Minnesota, Missouri, Nevada, New Jersey, Pennsylvá­­ria, Dél-Karolina és Texas álla­mok republikánus pártcsoport­­jait, hogy követeljék a szavaza­tok újbóli összeszámolását. A párt számos más vezetője! kétli, hogy az utolsó pillanatban! még ki lehetne ütni Kennedyt a nyeregből és úgy vélik, hogy kár az utánszámlálási költségekért. A szavazatok száma közti kis külömbség miatt azt hiszik Nixon 1964-ben újra jelölt lesz s talán már 1962-ben pályázik szükebb hazájának, Califomiának kor­mányzói székére. Symington és a hadügy Kennedy a múlt hét második felében Lyndon Johnsonnál tár­gyalt, majd Stuart Symington szenátor járt nála, aki Truman alatt légügyi miniszter volt és újabban sűrűn támadta Eisen­hower elnököt, azt állitván, hogy a rakéta kérdésben elmaradt Szovjet mögött. Kennedy meg­bízásából tervezetet készített a hadügyi kérdésekről. Memoran­duma szerint Eisenhower alatt a hadügy nem jutott tovább a má­sodik világháború alatti straté­giai gondolkozásnál. New Orleansban a múlt héten kellett volna elkezdődnie a fehér és néger gyermekek közös isko­láztatásának, de a városban tün­tetések törtek ki és az iskolák egyelőre zárva vannak. A győztes demokrata elektorok kérdést in­téztek Kennedyhez, mi a vélemé­nye a közös iskolák törvényben kimondott kényszeréről? De Kennedy kitért a kérdés elől azzal, hogy jelenlegi helyzetében, amikor még nem elnök nem tartja helyénvalónak hogy nyilatkozzék. Egyes Kennedy ellenes körök azt próbálják sugalmazni a new or­­leansi elektoroknak, hogy decem­ber 19-én, amikor az elektorok elnökválasztása lesz, vonják meg szavazatukat KennedytőL Feléled a konzervatív koalíció , Charles A. Halleck indianai rep. képviselő, a képviselőház kisebbségi vezetője úgy nyilatko­zott, hogy pártja megerősödött, mert 22 uj helyet nyert a képvi­­c lő házban és nagyobb erővel tud* NIX0NNAK NEM SIKERÜLT UTOLÉRNIE JOHN KENNEDYT AZ ORSZÁGOSAN LEADOTT SZAVAZATOKBAN i,l Washington azon az álláspon y ton van, hogy a konjunkturábai élő szövetséges államoknak mos ! többet kell áldozniok a közös cé- 'okra és a visszamaradt államot -! támogatására mint eddig. Neme' "! erszág már eddig is késznek nyi | le tkozott négy billió dollárt ai j elmaradott országok segélyezé­sére fordítani. Szó van többek közt, hogy átvállalja a megszál­­! lási költségek egyrészét, de Ade­­" nauer kancelár szabadkozik, hogy b több teher vállalásával veszélyez­­• i letné győzelme kilátásait az -J 1961 -es országos választásokra.- Nem szállítjuk le a c külföldi haderőnket 'I Eisenhower utasította külföldi követségeket, hogy amennyire le­­’ hetséges takarékoskodjanak az 'j alkalmazottak számával. Mind­­’j ezen intézkedések arra szolgál­­*i nak, hogy megakadályozzák az ‘ inflációt és nem foghatók fel ’ úgy, hogy Amerika el akarja ' hagyni szövetségeseit vagy hogy 'i nincs módjában megvédeni a ’ szabad világot a fenyegető ve­­■| szélyektől. ’i — Nem fogjuk csökkenteni ' hadseregeinket, kiüríteni területe­­j két vagy bárhonnan is eltávoli- i tani az amerikai zászlót, — mon­­l! dotta az elnök. De hozzáfűzte, i hogy “a NATO államoknak je­lentős mértékben fokozniok kell saját erőfeszitéseiket Europa meg­védésére a Szovjet esetleges tá­­! madásától. Mindaddig azonbani I mig az Atlanti Szövetség tagjai! j nem lesznek, elég erősek. Ameri-, j ka továbbra is az oldalukon áll I teljes erkölcsi és katonai erejé­vel. , Aranykészletünk csökken Eisenhower közvetlen a rende­letek kiadása előtt értesítette Kennedy leendő elnököt — a: történő lépésekről. Politikai kö­rökben kifogásolják, bogy a kor-j mány csak a választások után tárta fel teljesen a dollár helyze­tet, holott előbb kellett volnaj ! rendelkezéseket kiadnia. | Megbízható források szerint USA 195 7 óta tiz billió dollárral^ többet fizetett külföldre, mint amennyit bevett. Az aranykészle­tek 4.5 billióval csökkentek. — Junius 30-óta 1.2 billió dollárral esett az aranykészlet E hétre vár­ják, hogy húsz év óta először I 8 billió alá csökken. KÉTÉVES KÖRÚTRA INDULT A TENGEREK ALATT A “GEORGE WASHINGTON" Az atomhajtásu "George Washington” tengeralattjáró, a­­mely hidrogénbomba fejjel fel­szerelt 16 Poláris rakétával ren­delkezik, nov. 1 5-én Arlowstown kikötökből legalább két évig tartó útra indult, amelyet Eisen­hower elnök “a világbéke érde­kében tett szolgálatnak" minősí­tett. A hadiflotta parancsnoksága a háborút elhárító küldetésnek ne­veri “George Washington” kö­rútját. Ennek a tengeralattjárónak Po­laris rakétái pusztító erőben egvenlőek a második világhábo­rúban le dobott összes bombák robbanó erejével. Elméletileg ez a tengeralattjáró atomtámadással fenyegetheti világ bármely pont­ját vagy azonnali ellentámadás­sal válaszolhat bármely Szovjet támadásra. ,--------------ooo ■ PENNSYLVANIÁNAK 19S2-TŐL HÁROMMAL KE­VESEBB KÉPVISELŐJE LESZ Az 1960-as népszámlálás vég­eredménye szerint a USA-ban élők száma 179,323,175. Az egyes államok kongresszusi kép-! viselőinek száma a népszámlálási, eredménynek megfelelően változ-! ni fog. Califomiának és Floridá­nak négy képviselővel többje ^ lesz, hét másik állam szintén j eggyel több kéoviselőt kap, mig' New York állam két, Pennsyl-j vánia pedig három képviselővel kevesebbet fog választani 1962-, tői kesdve, « J Eisenhower elnök múlt héter Augustán (Ga.) kijelentette eg sajtófogadáson, hogy nagyfontos re készül.Az intézkedések arra ir | ságu takarékotsági intézkedések nyúlnak, hogy Amerika csökkent se külföldi kiadásait és ezzel erő sitse a dollárt. I Az első takarékossági intézkedések ' Az elnök bejelentette, bőgj I január I-tői hazarendelik az arre I rikai hadse~ee külföldön szolgál* katonáinak 280,000 családtagját ami által 500 millió dollárt taka ritanak meg érente. Most 500,000 személyt tar tanak külföldön, mint a katonái hozzátartozóit. Tov'bbi 350 mii lió dollárnak a külföldre áramlá tát megakadályozzák azzal, hogy a fejlődésükben visszamaradt ál lám ok segélyezését amerikai áruk ban fogják adni és nem dollár ban, amelyért ezek az o-szágol vásárolnak. További 270 millic megtakarítás úgy történik majd hogy az amerikai élelmiszer feles­legeket a jövőben nem teljes egészében fogják belföldi valutá­ért átadni baráti államoknak, ha nem azért részben dollárfizetési fognak követelni. Eisenhomer rámutatott ara K ho<?v az Egyesült Államok fizetési mérlegének deficitje 1959-be i 3.800.000. 000 dollár volt és a évben sem várható a hiány csök­kenése. A washingtoni kormány egyide­jűleg közölte, hogy a befektetési tőkének Nyugat-Furóoába való menekülése a nyári hónapokba-! 4.300.000. 000 dollárra emelte a deficitet. Az aranytartalék az elmúlt három hónapban 940,- 000,000 dollárral esett cs Wash­ingtont komolyan aggasztja az arannval folytatott spekuláció, ami főleg a londoni tőzsdén tör­ténik. Anderson és Dillon . európai útja Anderson pénzügyminiszter és Dillon helyettes külügyminiszter a múlt hét végén Európába utaztak, hogy a nyugatnémet, angol és francia kormánnyal arról tárgyal­janak, hogy vállaljanak nagyobb költségrészt a NAlO közös had­ügyi kiadásaiból. Jelenleg USA a kiadások 37, Nyugat Németor­szág 13.7, Franciaország 11.8 és Anglia 9.8 százalékát viseli. Adenasier szerint a né­metek nem akarnak sa­ját atomfegyvert Dr. Konrad Adenauer nyugat­német kancellár minap a külföldi lapok munkatársai számára tar­tott sajtófogadáson közölte, hogy decemberben Párisban fog talál­kozni De Gaulle elnökkel, január­ban pedig Londonban lesz, ahol Harold Macmillan miniszterelnök kel fog megbeszélést folytatni. Az európai politika kérdései­ről szólva, Adenauer kijelentette, hogy a NATO vezérségének to­vábbra is az Egyesült Államok kezében kell maradnia. — A NATO-t nem szabad nemzeti hadseregek láncolatává felbonta­ni és az Atlanti Szövetség összes tagállamainak az a kötelessége, hogy a NATO katonai erejének foltozását minden más kérdésnek fölébe helyezzék. Ad nauer véleménye szerint nincs szükség arra, hogy egyes államok saját atomfegyverrel ren­delkezzenek, mert ez megnehezí­ti majd a nemzetközi ellenőrzés alatt történő általános leszerelést. Arra a kérdésre, hogy teljes hatáskört kell-e biztosítani Euró­pában a NATO-nak az atomfegy­ver használatában, dr. Adenaue’­­kijelentette, hogy ez a kérdés még megvilágításra szorul. Nyugat- V’émetország — mondotta — üem akar saját atomfegyvert és lajlandó lesz arra. hogv a NATO utján kapjon «tómfegyvereket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents