Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-11-18 / 47. szám

wmmmmmm The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG Y AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' ߣJHLEH£M HUNGARIAN NE W S AMER1CAJ* IN SPIRIT—HUNOABIAN IN LANGUAOB MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN E.„„a „ ^ c,,„ 1S. m3, „ tt. r„„ PUBLISHED EVERY FRIDAY Előfizetési dij egy évre $5.00 office at Bethlehem, Pa., uuder the Act of March 3,1879”. Subscription one year....................... $5 00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 47-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 NOVEMBER 18 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR a republikánusok csapták vclna, ha Nixon győz Hallani sem akar­tak volna arról, hogy némelyek­nél a felekezeti kérdésnek is volt befolyása arra, hogy kire szavaz nak. Azt állították volna, hogy a győzelem magának a republi­kánus pártnak szól és egyben jóváhagyása a republikánus Eisen hower . nyolc éves működési “eredményeinek” is. Nixön is tiltakozott az ellen, hogy nyíltan békéverjék a vallási kérdést a választásba. De tud­juk, hogy templomi szószékről számos beszéd hangzott el az ellen, hogy protestánsok Kenne­­djre szavazzanak és országszerte sok röpirat került forgalomba, amelyek vallási alapon agitáltak Kennedy ellen, nem méltó esz­közökkel s például volt röpi.at szerző, aki ama vérvád szörnyű ségétől sem riadt vissza, amely azt merészelte állítani, hogy "a Vatikán keze benne volt Abra­­hám Lincoln meggyilkoládában." Illő feljegyezni viszont, hogy a protestáns egyházi férfiak töme­ge tiltakozott a vallási kérdés felvetése ellen. A jelölteknek nem a vallását, hanem programm­­ját nézte és arra a jelöltre szava­zott, akit a maga tárgyi szem- | pontjaiból megfelelőinek tartott.l iKatolikusoik közül, például a ma­gyaroknál is, sokan álltak Nixon! mellett, mert világnézetileg in-j kább megfelelt számukra, mint r magát haladónak és Roosevelt elnök “unfinished business”-e, a New Deal folytatójának mondó Kennedv, Nem kifogásoljuk, sőt dicsérjük, hogy mellőzték a fele­kezeti szempontot, de fájlaljuk, hogy nem álltak a segítségre szó ulók, hanem a kevésbbé se­gítségre szorulók és bővelkedők oldalán. . . Nem segítettek vele megcáfolni Kruscsev és a kom-; munisták azon általánosító vád-| ját, hogy Amerika és az emigrá­ló magyarjai közt domin'1 a reakciós. Nem mintha fontos olna, ho^y a kommunisták mini. gondolkodnak rólunk, de úgy Érezzük, mintha tartoznánk ezzel a szolidaritással az amerikai nép polgári haladása, a kisemberek igyének... Nem lehet megállapítani, hogy azon katolikusok száma, akik /állása miatt szavazták Kennedy­­re, kisebb vot-e mint azon protes­táns demokratáké, akik ugyanok ;zen okból a protestáns Nixonra szavaztak? A két jelöltre leadott szavazatok országos száma kö- . rött talán sohasem volt oly cse- J cély a különbség. De úgy látjuk, i ra olyan ember lett volna a je-j ölt, akinek vallása nem lett vol-i ia választási kérdés, több milliós cülönbségre lett volna kilátás aj szavazatok mennyisége között,— * demokrata jelölt javára! ‘ * * * i FENNTARTJUK ezt annak da- , ára, hogy Eisenhower elnöknek ^ cülönösen az utolsó két hétben Vlixon melletti igen erős kortes­­cedése, együttes megjelenésük 1 Jew Yorkban és másutt, nagy 1 látással volt azokra, akik 1952- 1 ;en és 1956-ban Eisenhowerre '• izavaztak. Eisenhower tényleg 1 nint trónörökösét segitette| V'ixont, akinek védelmében odáig ( ;ient el, hogy átvette az eszkö­­kökben nem válogatós, mohó j 'Jixon némely kevésbbé finom . álasztási trükkjeit is, kivált a j Kennedy elnöksége esetére szóló. ( részes inflációs jóslatát. . . Ezzel szemben Kennedynek lem volt elnöki segítsége. Ellen- j1 :ezőleg Truman exelnök a kon- 1 renció előtt nyiltan az elnökségre ' tlkalmatlannak, nem eléggé 1 rettnek mondotta és Lyndon ' ohnson amikor az elnökjelöltség- ' e riválisa volt Kennedynek, szin- ’ én hasonlókat mondott. Mindezt a republikánusok ki- 1 lasználták Kennedy ellen, kip 1 lkátozták és fizetett újsághír-1 letésekben is publikálták. Mond- T iatni Truman és Kennedynek né- , nely más pártbeli társai a kon- j (Folytatás a 4-ik oldalon) AZ ELNÖKVÁLASZTÁS ORSZÁ­GOS EREDMÉNYE! AZ ELSŐ THANKSGIVING ÜNNEPE Az Ur 1621 -ik esztendejében, i ilyenkor ősszel, a mai massavhu­­! setti Plymouth környékén, az Angiiéból bívándorolt telepesek úgy vélték, hogy illenék a vára­kozáson felüli kitűnő termést megünnepelni. Pilgrimeknek ne­vezik ezt a férfiakból, nőkből és gyermekekből álló kicsiny csopor­tot, akik Isten segítségével túlél­ték az idegen és vad amerikai szárazföldön az első év megpró­báltatásait. A pilgrimek azért hagvták el hazájukat, mert An­gliában megtagadták tőlük azt a jogot, hogv Istent a maguk mód­ja szerint imádják. Az első zord telet a csoport­nak csak egyik fele bírta ki. Éhség és betegség ragadta el a többit. De amikor a tavasz bekös’öntött, a nilqrrimek, dacolva a sziklás ta­lajjal és az időjárás viszontagsá­gaival, hozz',kezdtek az ültetvé­nyekhez. A barátságosnak mutat­kozó indiánoktól megtanulják a nekik ism^reMen tengeri elülteté­sének módját és a talainak, a tengerből kifogott halakkal való rr,egtermékenritése csmját-biniát. A n-'á- folyamán azután agoróJva 'esték, hogyan csővesedik a ku­korica, hiszen az életük függött a termés sikerétől. Az isteni gond­viselés megjutalmazta a szabadon gondolkozó bevándorlókat. A termés csodálatosan jól sikerült. Elhatározták tehát, hogy es-v na­­rot hálaadással, örömteli lakmá­­rozőssal és mulatozással fognak eltölteni. A Thanksgiving első ünnepét ülték meg tehát 1921- ben. 1 A nap derült volt és enyhe. ! Vagy féltucat pásztortüz lobogott l az erdőből kiszakított tisztáson. Özpecsenyét forgattak nyárson a fiatalok. Kisebb tűzhelyeken fe­­hérbóbitás asszonyok és lányok lapátokon sütötték a tököt és édes-bélest. A gyermekek áörbe­­körbe forgattak egy kézi malmot, amelyben kemény kukoricát öröl­­■ tek lisztté. | A bevándorlók az indiánoknak is hálát kívántak adni és meghív-! ták őket a lakomához. Kilenc­­venen érkeztek meg közülök és' vadhúst hozták ajándékba a pik­­nikelők. Majd az elemózsiát ki­egészítendő, négy vadász indult ki az erdőbe, nagy sereg elejtett pulykával térve vissza. Az ebéd kezdetén a gyarmat’ lelkésze imára kulcsolta kezét ás hálát rebegett_ Istennek az uj ha-1 záért, egészségben való megma-! radásukért és a jó termésért, amit Neki köszönhettek. Ünnepeink közt Thanksgiving! áll legközelebb az amerikai lélek­hez. Ezért van az, hogy ma is ugv ünnepelünk ilyenkor, mint 300 évvel ezelőtt a pilgrimek. Fz az alkalom az, amikor csalá­doknak és baráti körünknek tá­volélő tagjai is felkeresik egy­mást, közös ünneplésre. Talán mégsem vagyunk olyan önzők, anyagiasak, elbizakodot­­tak, mint ahogy azt ellenségeink hirdetik! American Council ,A választásra jogosultak mint egy 62 százaléka adta le szavaza tát. November 14-én a szavaza tők állása Kennedy javára mint egy 290,000 főnyi többséget mu látott az összesen leadott mintegy 67 millió szavazatból. A távollevők szavazatainál megszámlálása még folyik. 1 óbl százezer szavazatról van szó amelyeknél állítólag 60: 40 a arány Nixon javára. Különöser Californiában figyelik a távolle vők (absentee-i) szavazata számlálást, mert ott Kennedy csak mintegy 30,000 szavazatta vezet. De ha esetleg a népi sza vázátoknál kisebbségbe is ma íadna Californiában, a 32 cali forniai elektor szavazat elveszté se sem változtatna a helyzeten mert az elektorok szava döntő é: azokat Kennedy már megszerez­te az előírásoknak megfeleli . számban. A magyarságot különösebber i. érdeklő szavazás folvt le Michi­­t ganban, ahol Alvin Bentley kon- 1.1 gresszusi képviselő mérkőzött í a szövetségi szenátorságért, Mac­- Namara eddigi demokrata szená­­í torral, aki az öregek kórházi ellá­­s tásáról szóló Kennedy javaslat- egyik leglelkesebb támogatója. A , magyar körökben sűrűn szerep­­-, lő republikánus Bentley, aki a 140-es évek második felében a : budapesti USA követség egyik -.tanácsosa volt, kisebbségben ma­­•jradt MacNajmaraval szemben. * A szenátusnak uj .nőtagja van - Mrs. Maurine Neuberger, a tavaly - fiatalon elhunyt oregoni demo­­t krata szenátor özvegyének sze­­t mélyében, akit férje helyére vá-I lasztottak meg. Mrs. Neuberger í’eddig az oregoni állami törvény­­» hozásnak volt tevékeny tag]a. Szavazatok : után számlálása I A republikánus 'párt központi ’ elnökségétől akció indult ki, hogy , 1 1 államban, ahol a két jelölt . közti szavazatok száma közt aránylag kicsiny külömbség volt, ■ újból megszámlálják a szavazato­kat, hogy nem e történt csalás. A költségekre gyűjtés folyik. Nixon alelnök kijelentette, hogy ezzel az akcióval nem azo­nosítja magát. A kongresszusi eredmény A kongresszus képviselőházá­ban a republikánusok 24 mandá­tumot nyertek, mig a szenátusban kettőt. Az eloszlás igy változott meg: a szenátusban 64 demokra­ta és 36 republikánus, a képvise­lőházban 259 demokrata és 178 republikánus. A demokraták el­vesztették képviselőházi kéthar-A SZOVJET ÁTÉRTÉKELI A RUBELT A Szovjet január elsejétől 25 centről egy dollár 1 1 centre emelte fel a rubel értékét a kül­földi forgalomban. Ezt úgy akar­ja feltüntetni mint a dollár deval­vációját s azt a látszatot akarja kelteni, mintha rubel jobb valu­ta volna a dollárnál. A Szovjet 1961-ben bevonja a régi rubeleket és egy uj “ne­héz” rubelért tiz régi rubelt kell adni. A béreket és árucikkek árát is ennek az uj valutaértékelésnek megfelelően állapítják meg. A rubel újraértékelése csak azon területeken lesz gyakorlat­ban, amelyeken a Szovjet el­lenőrzi a rubelnek a dollárhoz •való viszonyát. Hir szerint az uj "nehéz” ru­belnek négyszer annyi aranytar­­talm a lesz, mint a réginek.-------------ooo-------------­GÉPROMBOLÓK A párizsi Renault-müvekben munkászavargás tört ki, amelynek során összerombolták az elektro­nikus számozógépet, amelynek segítségével háromezer munkást kiválasztottak és elbocsátottak a 60 ezer embert foglalkoztató üze­! makWl. Jmad többségüket, amely elnöki ’ vétó esetén nagy fontossággal bir. De ez most nem oly nagyjelentő ■ ségü, mert a Fehér Házban de­mokrata elnök fog ülni. Kennedy Nixonnal Hétfőn Kennedy állítólag apja, Joseph Kennedy volt angliai USA követ és Herbert Hoover I exelnök kezdeményezésére. Láto­gatást tett Floridában, a kampány fáradalmait ott kipihenő Nixon alelnöknél. Mintegy egy óráig be- 1 szélgettek szívélyesen és Kenne- S dy gratulált Nixonnak az erély­­hez, amellyel a kampányt vezette. A találkozás után Kennedy ki­jelentette, hogy nem ajánlott fel Nixonnak helyet a kabinetjében, de későbbi időpontban újra talál­kozni fognak. Most csak Nixon­nal a kongresszusban fenntartott, 14 éves barátságát akarta meg­­ujitani a kampány harcok elmúl­tával. Megfigyelők azt hiszik, hogy a látogatás létrejöttében az is kö.zrejátsszott, hogy a két jelölt szavazatai között nem volt nagy különbség s Kennedy ezzel (kife­jezésre akarta juttatni, hogy-nem fogja semmibevenni azt a több mint 49 százalék szavazót, akik Nixonra szavaztak. Az elektor rendszer eltörlése Mike Mansfield demkorata sze­nátor, aki Lyndon Johnson szená­tor alelnökségével valószínűleg a párt szenátusi vezetőjévé lép elő, javaslatot készül beterjeszteni az elektori elnökválasztási rendszer eltörléséről és általános elnökvá­lasztási előválasztások bevezeté­séről. Az elektor rendszert elavult­nak tartja és különösen most re­publikánus részéről merült fel sok kívánság az eltörlésére. Már elő­ző választások alkalmával is jelentkezett ily kívánság, de a választási izgalmak elmúltával feledésbe ment. Ezúttal másként lesz? Truman exelnök a N.Y. Times­­ben cikket irt, amelyben helyesli, hogy Kennedy, kapcsolatban tikár jönni a Nixon melletti szavazott, több mint 31 milliós kisebbséggel és minden amerikainak elnöke akar lenni. Egyben arra az állás­pontra helyezkedik, hogy ha a végső számolásnál kiderülne, hogy Kennedy kevesebb népi sza­vazatot kapott, mint Nixon, an­nak nem kell nagyobb jelentősé­get tulajdonítani, mert a népi szavazásnál Ábrahám Lincoln és Woodrow Wilson is kisebbségben maradtak. NEM JAVUL AZ ACÉLIPARI HELYZET A USA acélgyárak acélterme­lése a november 6-ával végződött héten átlagban a termelő képes­ség 51.4, a nov. 14-ével végző­dött héten pedig 5 1.9 százaléka volt. A legtöbb nagy acélgyár vezetői örülni fognak, ha az év végéig a foglalkoztatottság mér­téke nem megy még lejjebb. —­­Félnek, hogy november második felében még esni fog a termelés. Megerősítik azt a nézetet, hogy a jövő év közepe előtt aligha vár­ható lényeges javulás. A DISCOVERER 17 KUPAK­­JAT SIKERÜLT ELKAPNI A LEVEGŐBEN November 14-én egy C-l 19-es repülőgépnek sikerült a Disco­verer 1 7 mübölygő által kilökött kapszulát (kapakot) a levegőben elkapni a Pacific Óceán felett. Másodízben történik, hogy ez sikerült. A 300 font súlyú kupak egy ejtőernyőre volt erősítve és akkor lökték ki, amikor a mü­­bolvgó 31 -edszer kerülte meg a földet, két nappal elindulása útin. i A FÉLSZÁZAD eddig legna­gyobb és legörvendetesebb cso­dája, hogy J. F. Kennedy n>erte meg az elnökválasztást. Nem sze­mélyeket, hanem programmekat támogatunk és most annak őrü­lünk, hogy legalább az a szociális Programm amelyet Kennedy be­ígért, valószínűleg megvalósul. Azért használjuk a “valószínű­leg" kifejezést, mert dacára, hogy a Szenátusban a demokrata párt csaknem teljes épségben tartotta meg többségét s a Házban is csak mintegy huszszal csorbult a száz mandátum körüli többsége, elő­fordulhat, hogy a demokrata párt! reakciós, déli csoportja ismét együttműködik a republikánus reakciósokkal és megint megpró­bálják elgáncsolni a nép gondjain könnyíteni kívánó, humanista ja-! vasiatokat, mint amilyen az aggok kórházi biztosítása, a mi-1 nimális munkabér, az iskolaügy j megjavítása stb. A Kennedy program, miként] már a választások előtt megírtuk, j nem túlsók. Csak parányi részét j öleli fel a kisembe:ek érdekében szükséges szociális teendőknek, törvényhozási feladatoknak . . . Eisenhower alatt még ezt sem sikerült megvalósítani.A kormány a ‘test case’-nek próbakőnek szá­mitó aggsági kórházi ellátás ügyé­ben egy Eisenhower és Nixon gusztusa szerinti javaslatot fogad- j tatott el a kongresszussal, olyant, amelyért Nixon az egész idő alatt! hevesen lelkesedett, de a válasz-’ tási kampányban önmagát cáfol­va, azt hangoztatta, hogy sokkal jobbat kell hozni a helyébe. Még ki sem próbálták, dé Nixon már elismerte, hogy nem jó. . . Kér­dés, hogy most is elismeri még, amikor már elvesztette a válasz­tást avagy csak a választási e.ed­­mény érdekében engedett a kam­pány idejére a konzervatív 48- ból? , | Eisenhower vétóval fenyegette meg Kennedy és társainak az aggok kórházi ellátását a Social Security keretében tervező javas­latát s igy történt, hogy azt nem lehetett győzelemre vinni az augusztusi pótidőszakban. Ken- , nedy azt reméli, hogy ha demo­krata elnök ül a Fehér Házban, akinek vétójától nem kell tartani és aki fiatalos eréllyel fogja szo­rítani a kongresszust a nép érde­kében álló javaslatok elfogadásé-1 ra, akkor sem a kórházi, sem más, a kisemberek érdekeit segi­­tő javaslat nem fog megbukni a déli demokrata reakció és a re­publikánusok zömének szövetke­zésén. A munkásoknak, kisemberek­nek az volt az érdeke, hogy a Kennedy programm győzzön. —j Sajnos bőven volt alkalmunk megfigyelni, hogy sokan közülük ezt ne mlátták tisztán. A sok és j olcsó újság és rádió dacára nem j: tudták hol az igazi érdekük. Igen i sokan szavaztak a polgári nepjó-i léti kapitalista állam gondolatát ’ elvető Nixonra, akiknek kellő I tisztánlátás esetén lengő zászlók­kal kellett volna felvonulni a ] Kennedy programm táborában. ■ Ez is egyik ok, amiért csodának ! tartjuk, hogy Kennedy annyi sza- i vazatot tudott elérni, amennyi i biztosította számára a győzelmet, j a programm megvalósítása kisé- ] létének lehetőségét. : * * * “AZOK A BUM MUNKA­NÉLKÜLIEK választották meg I Kennedyt’ ’— mondotta nekem, a 1 sarki német ikorcsmáros, akinek 1 ital helyiségében egész nap mü-11 ködik a televízió s már annak lea- ! dósaiból is tudhatná, hogy I Nixon folyvást azt hangoztatta, 1 hogy ilyen jól sohasem ment az 1 amerikai népnek. S miután tény-, 1 leg jól megy az italbolt, Nixon ] párti volt sziwel lélekkel. Nem í törődött azzal, hogy csak az ame- s rikai nép egyrészének ment jól, ’ de igen sok tagjára még igen 1 ráfér egy kis életkönnyités, a I terhek csökkentése: van egy má-' sik rész, amely küzködik és pél- f dóul anyagi katasztrófától kell tar ( ' tania, ha hosszú, suF os betegség j vagy nagyobb műtét szüksége j szakad a nyakába. Köztük van­nak, a "bum”-ok, a “csavargó” j munkanélküliek is, “akik megvá­­j lasztották Kennedy". Persze j "tisztessége embernek van műn­­j kája, konszolidált életet él, v - | szonyai rendezettek és nem is le­het máshol, csak Eisenhower és j Nixon táborában" . . . Jellemző, | hogy Nixon ilyféle, imádói csa­­] vargának mondják azt, aki mun­kanélküli! > Sajnos, sokaknál tapasztalhat­tuk, hogy gondolkodásuk, állás- i foglalásuk hasonló ehhez. De találkoztunk a Nixon pártiak egy másik nagy csoportjával is, amely nem annyira a munkanél- I küliek és a kiszámított garasokén I élők megvetésével, kispolgári ' gőggel lelkesedik Nixonért, ha­nem egyszerűen azt mondta: j "Eisenhower elnök legmelegeb ben ajánlja Nixont s akit ő ajánl csak jó ember lehet.” IT en em­­! béri és politikai színvonal láttán, igazán nagy és örvendetes csodá­nak kell tekintenünk a választási eredményt. Voltak olyanok is nagy szám­mal, akik azt mondták, nem ér dekli őket, mit akarnak Kennedy és a demokraták, ők mindig re­publikánusok voltak és senki kedvéért nem lesznek pártjuk j árulói. Mégha Kennedy Ígért re- I formjai anyagi könnyebbséget is , hozhatnak számukra, akkor sem, mert a párthüségüket nem adják fel, őket nem lehet “lekenyerez­­ni". , A nemzetiségek, igy a magya­rok, egyes vezetői pedig azt mondták, a republikánus párt tö­rődött velük, meghivták őket a párt kampányba, a demokraták ellenben feléjtük sem néztek és ezért csaptak fel republikánus propagandistának. Ebben van valami: a demokraták általában nem folytattak annyira rámenős választási propagandát mint a] republikánusok, nem szervezték meg külön az egyes nemzetisége­ket. De mi eddig azt hittük, a prorammtól függ, kit támogatunk,' nem pedig attól, hogy valamelyik , párt bekapcsol e bennünket aj választási kortesgárdájába. Mi, köze ennek a — meggyőződés­hez? i * * * CSODA volt Kennedy meg­választása azért is, mert katolikus vallása dacára sikerrel vette fel a versenyt az elnökségért. — Most már bevallhatjuk, hogy bi­zony nagyon is aggódtunk, nem e lesz Kennedynek "handicap” a katolikus születési véletlene és nem e volt észszerűden az Eisen­hower rezsim nyolc évi, hosszú és keserves kiböjtölése után olyan elnököt jelölni, akire sokan nem szavaznak a vallása miatt, amely­be beleszületett? Sokan voltak, akik szerint hiba volt katolikus elnököt jelölni, nemcsak mert Al Smith, a leg­népszerűbb amerikai katolikus, politikus is elbukott az 1928-as elnökválasztáson és ‘ nehezen képzelhető el, hogy Amerika el­nöke katolikus legyen.” de mert most minden mellékkérdéstől függetlenül az volt a demokrata párti feladat, hogy minél keve­sebb választási kockázattal lehes­sen bebizonyítani, hogy 1952-ben és 1956-ban nem a republikánus párt, hanem csupán Eisenhower-1 nek, a győzelmes hadvezérnek igen nagyszabású reklámmal még inkább felfokozott né szerűsége1 győzött, — egy emberé, akinek tulajdonképen a gyakorlati civil politikában semmi tapasztalata nem volt, de akinek nevét a re­publikánus konzervativ ipar mág-j nások és egyéb milliomosok igen jónak látták arra, hogy megjátsz­­szák, mint egy versenyparipár, | milliós téteket kockáztassanak reá. * * * ÖRVENDETES CSODA, hogy Kennedy nyert és rossz gondolni; arra a győzelmi zenebonára, amitj Kennedy hűvösen vála­szolt Kruscsevnek John F. Kennedy az Egyesült Államok január 20-án hivatalba lépő uj elnöke a világ minden részéből távirati gratulációk özö­nét kapta államfőktől, államve­zetőktől, stb. Macmillan, De- Gaulle és Adenauer egyaránt szí­vélyesen gratuláltak. Az angol j miniszterelnök és a nyugatnemet | kancellár a beiktatás után miha­mar találkozni akar az uj elnök­kel. De Gaulle a táviratában "kedves partnerem!” megszólí­tást használta. Uj csúcskonferen­cia összehívása az uj év első hó­napjaira máris a nemzetközi po­­, litika beszédtárgya. A Szovjet különösen buzgó a csúcskonferen­cia sürgetésében és a leszerelési javaslatait és berlini kérdést akarja tárgyaltatni. Kruscsev áradozó hangú távi­ratban küldte el szerencsekivána­­tait Kennedynek, aki azonban hűvös hangú, rövid köszönő tá­viratban válaszok. ! ■ *'■ | . •=-----ooo-------­TELEVÍZIÓ A DUNÁNTÚL Veszprém megyében a hatszáz méteres Kab-hegyen televíziós adótorony épül, hogv a Nyugat- és Közép-Dunántul lakosságát ki­­\ onják az osztrák televízió befo­­lvása alól. A rendszer számára propaganda-szempontból fontos építkezés 60 millió forintba kerül, j _ SíTT:-: Nem kell a marxizmus a magyar értelmi­ségieknek A budapesti “Társadalmi Szem­lében", amely a pártvezetőség elméleti orgánuma a külföldi la­pokban is pertraktált cikk jelent meg, amelyben Szerényi Sándor, a kommunista párt tudományos osztályának helyettes vezetője megállapítja, hogy a magyar ér­telmiség zömét mindeddig nem sikerült megnyerni a marxi szo­cializmus eszméi számára. Szerényi azt állítja, hogy az értelmiségiek nagy többsége kö­veti a párt politikáját, de, — Ír­ja, — hiba volna szemet hunyni az előtt, hogy eszmei szempont­ból ugyanezt távolról sem lehet elmondani. Szerényi cikke azzal a megálla­­mezőgazdasági és gazdasági ér­telmiségieknek csupán egyharma­­da csatlakozott a párthoz. A ta­nítók zöme nincs a pártban. Az orvosoknak csak 9 százaléka lé­nett be. Szerényi a főhibát abban látja, hogy az 1956-os forrada­lom előtt elmu'asztoHák áfneve'­­ni a ré<ri intelligenciát. (Sikerült volna? Szerk.) Sze’ém-i cikké azzal a megálla­­nTó«sal végződik, how a mao,var értelmiségiek ma is Judomé,nvos politikai és va'l’si tekintetbe" erósen & Nyuftthex vonxódnak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents