Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1960-10-14 / 42. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered a a Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Offiee at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 42-ik szám BETHLEHEM. PA., 1960 OKTÓBER 14 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR KRUSCSEV A TELEVÍZIÓN GOROMBÁN EL UTASÍTOTTA A RABORSZÁGI SZABAD VÁLASZTÁSOK KÉRDÉSÉT Október 9-én este 9 órától 1 I -ig Kruscsevet interjúvolta több fogás kérdésről Susskind kommentátor a new yorki televízió 1 3-as vonalán. A 2 órás intervjut Európában s Ausztráliában is közvetitették és ezzel módot adtak az orosz kommunista diktátornak, Hogy a maga álbéke-politikájához sok milliós közönséget íapjon. Az egé;z alapjában nagyon unalmas volt, mert Kruscsev több uyire a régi állápontjait és iaktikai fogásait ismételgette s a valóban érdekes kérdésekre, mint amilyen az volt, hogy miért nem fogadja el Eisenhower elnök azon, a kommunista erőszak alatti ikeleteuropai országokra :élzó kívánságát, hogy minden országban szabad választások legyenek, vagy gorembasággal vagy kitérően felelt, A keleteuropai orszákokra vonatkozó szabad választások kérdéséről nem nyilatkozott, hanem azt mondotta, hogy ez a kérdés "szemét”, amelyet SussKmd “dobjon ki a fejéből." A. . rnerika csökkenő többsége az E. N.-ben Kruscsev ismét fenyegetődzött, hogy ha nem küldik el Hammar. dcjöld főtitkárt és nem választanak három tagú vezetőséget három vétóval, otthagyják az Egyesült Nemzeteket. Szavai komolyságára jellemző, hogy pillanatokkal később a komnunista Kina felvételére vonatkozó szavazásra célozva, örömmel hangoztatta, hogy az Egyelőit Államok többsége egyre :sökken az E. N.-ben Miért őrül annek, ha s az E. N. -nel való szakítás tervével komolyan foglalkozik? “ÉRIK A GYÜMÖLCS” címen ir cikket Sulyok Dezső az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerületének értesítőjébe. Azt Írja, hogy "1914-ben leszáródott a fehér faj terjeszkedésének kora.. 1914a fehér faj dicsőségének delelője volt. És ekkor e faj összes népei kivétel nélkül — az összes európai hatalmak népei és az amerikai kontinens európai eredetű népei is — olyan fordulatot adtak politikájuknak, amely egykét emberöltő alatt hivatva volt lerombolni mindazt, amit az elődök 4 [évszázad alatt kínkeservesen felépítettek: a fehér faj világszupremáciáját. Belekezdtek egy háboruba.mely — mivel minden Európában lejátszódó fontosabb esemény kihatással birt az egész világra — végső eredményében meg kellett rázza a világ akkori egész struktúráját. Ezt a háborút senki sem akarta, de senki sem tett egyetlen komoly és főként ésszerű lépést sem annak megakadályozására. Ezért a háborúért mindenki felelős volt, tehát senki sem volt felelős. Ez a háború azért jött, mert a történelem sodorta ránk leküzdhetetlen erővel.” , * * * Nem sokan nézik a világ folyását a fajok, speciálisan a fehér faj szempontjából és megvalljuk, azokat az embereket szeretjük, akikineá nem a fehér faji szupremácia a vezérlő szempontja, hanem, hogy minden joravaló embernek fajra, színre és egyéb születési véletlenre való tekintet nélkül egyformán megadassák az emberi méltóság és a tisztességes polgári életlehetőség és exisztenciális biztonság. Nem vagyunk egészen biztosak abban, hogy a fehér faj “világ szupremáciája" az a garancia e, amely legjobban biztositja az emberiség földi boldogságát, sőt sok történelmi tapasztalat szól J amellett, hogy a fehér faj egyes i exponált csoportjai és személyiségei sokszor cselekedtek akként, hogy az nem volt méltó nem hogy j a fehér fajhoz, de földrészek felettien az emberies erkölcsök minimumához sem. * * * ILY TAPASZTALT volt számunkra az első világháború kitörésének keserves és magyar szempontból végtelenül baljósla-j tu , története. Nem igaz, hogy "ez a háború azért jött, mert a történelem sodorta reánk le- j küzdhetetlen erővel”. A történél-| met emberek csinálják emberi I gyarlóságokból származó, sokszor I végzetes hibákkal, mint volt az orosz kormánynak az angoloktól ! és franciáktól támogatott, imperialista vágyódásai által kiprovokált vlágháboru is, amely provokációnak a német császár és német vezérkar a maguk nem kevésbbé imperialista vágyálmaiktól vezetve, siettek bedőlni. Bécsnek szinte csak a németek bábjának szerepe jutott. S az egésznek levét a népek fiai itták | meg, akiknek töméntelen milliói vesztették életüket e háborúban és családi tűzhelyek millióinak boldogsága dulatott fel, apák é3 anyák katonafiukat, hitvesek ka-1 tona férjüket kisgyermekek katona apjukat vesztették el, — | csak a politikát csinálok hatalomvágyó emberieden szempontokból támadt könnyelmű vagy rövidlátó, felelőtlen tévedései, hi bái, bűnei miatt. Akik emberi érzülettel megszenvedték a háborús frontok poklát és akik megértették az ő szenvedésüket, tudják, hogy az első világháborúnak, — épp úgy mint a másodiknak, — igenis voltak háborús bűnösei és az elesettek millióinak vére őket vádolja, lelkükön szárad. * * * RÉGÓTA valljuk itt: a világ minden mai bajának, tragédiájának, boldogtalanságának, korunk nagv világnézeti válságának és vergődésének kiindulópontja, ( kútfeje és ősforrása az első világháborús hadüzenet volt. Ha Bécs gerincesebb lett volna i Berlinnel szemben és ha a magyar "politikusok" a sarkukra álltak volna a berlini és bécs I hadüzenet szándékával szemben a pétervári orosz kormány pro |Vokációja kudarcot vallott vol na. Persze előzőleg is más kerül l ni kellett volna a hibákat, például azt, hogy a Pétervárról támogatott hivatásos nemzetiségi izgatok számára talaj kínálkozzék az ál tál, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselői nem ígér kaptak közhivatalt, holott a leg- I több esetben a nemzetiségi han- I gosok nemzeti buzgoságát ki lehetett volna elégiteni néhány jó |állással vagy kereseti, üzleti alkalom nyújtásával... Nem előszói -Írjuk itt s már a Monarchia 1914 julius 25-i ultimátuma elküldésekor is hangoztattuk, hogy Ma, gyarországnak semmi érdeke nem Ivóit egy uj világháború, sőt már I az a diplomáciai feszültség sem volt érdeke, amelyet néhány év- I vei előbb Bécsenek az a teljesen felesleges diplomáciai lépése oko zott, amellyel a Monarchia hivatalosan bekebelezte Boszniát és Hercegovinát, holott ezek a szláv területek amúgy is 1876 [óta gyakorlatilag teljesen és zavartalanul hozzá tartoztak, senkisem akarta élvenni tőle, — minek tehát ráirányítani Pétervár figyelmét? Magyarország háborús gyöze- I lem esetén sem nyerhetett volna területileg egy akácfát sem. Nem is akart. Ellenben a pétervári és más szláv forrásokból táplált nemzetközi izgatás tudatában a magyar vezető politikusoknak, a j-kormányférfiaknak épp úgy mint az ellenzékieknek látniok kellett volna a szörnyű kockázatot, hogy a háború elvesztése esetén Magyarország darabokra szakad, az 1867-es nemzetiségi törvény által támasztott állásreményeikben csalódott és agitátoroktól felizgatott nemzetiségiek elszakadásra fognak törekedni s külföldre küldött embereik és külföldi összeköttetéseik révén megássák a történelmi Nagymagyarország sírját. Sulyok Dezső a több évvel ezelőtt Amerikában a magyar tra géidáról megjelent könyvében még nem volt oly gavalléros az első világháborús felelősség kérdésében, mint -most, amikor politikai környezete újabban főleg olyanokból áll, akik méltán mondhatók a Tegnap embereinek . . . Sok tekintetben primitiv szemléletű könyvében annyit mégis meglátott az első világháborúval kapcsolatban, hogy Tisza István miniszterelnöknek legalább is “le kellett volna mondania", hogy kellő súlyt adion a magyar érdekek által sugalmazott azon felfogásnak, hogy a magyar népnek nem érdeke, hogy a magyarbarátnak nem nagyon mondható főhercegért,de ekár bárki másnak meggyilkolásáért Bécs ne érje be a szerb vizsgálat lefolytatásával és a bűnösök megbüntetésével, hanem háborús lavinát indítson el, amelyről senki sem tudhatja, hol áll meg és kit hogyan talál meg és amelyben Magyarország semmit sem nyerhet, de mindent elveszíthet. * * * A MAGYAR NÉP csak a háború után tudta meg, hogy 1 isza István állítólag megpróbált a zártkörű bécsi legfelsőbb tanácsban hangot emelni a béke fenntartása érdekében. A háború alatt Tisza kifelé mindig lelkes háborús pártinak, Bécshez fölötte lojálisnak mutatta magát és amikor a háborúnak már egy, a győzelemre mind kevesebb reményt nyújtó fázisában, a Károly király által az általános titkos választójogot ellenző magatartása miatt történt lemondatása után tüntetőén kiment mint ezredes a frontra, ezzel a magyar alibit végleg eljátszotta, , I Kruscsev kijelentette, hogy az elnökválasztás után, jövő év elején kész uj csúcskonferenciára az uj elnökkel, ami régóta köztudomású. 1 Illetlenség” A new yorki televíziós állomások Kruscsev érkezése előtt megegyezték, hogy nem léptetik fel, mert nem akarnak nagy propaganda nyvilánosság nyújtásával kezére járni. A Chanel 13 ezt megszegte és ezzel sok bírálatot hivot ki maga ellen. Hangok hallatszanak az ellen is, hogy Susskind félóránként azt mondta, Kruscsevnek, hogy kis szünetet tartanak, hogy jelezzék mely vonal beszél (for station identification), de ehelyett a Free Europe erősen antikommunista propaganda képeit mutatták be, egy-egy percig. p Kruscsev egyik bizalmasa ezt tudtára adta a diktátornak, aki rosszalóan mondta: “Tegyenek amit akarnak, úgyis mi fogunk győzni" — És ettől kezdve az interjú végét sürgette. | A CBS televiziós vonal egyik ' kommentátora, Chett Huntley lugy nyilatkozott, hogy a meg. egyezéssel ellentétetes akció, amellyel a Channel I 3 megszólaltatta Kruscsevet épp úgy kifogás alá esik, mint az, hogy ha már meghívták Kruscsevet. az interjúra, illetlenség volt közben hamis címén arEree Europe Szovjet ellenes, rádióharcra pénzt kérő filmjeit bemutatni. * * * Alighanem 1956 október-no! vemberben Kruscsev részéről is I történt egynémely, súlyosabb, fájdalmasabb "illetlenség Budaipesten és Magyarországon. . . TÖBB REGISZTRÁLT DEMOKRATA, MINI REPUBLIKÁNUS PENNSYLVÁNIÁBAN JÖVŐ ÉV ELEJÉN REPÜL AZ ELSŐ AMERIKAI A VILÁGŰRBE Dr. Wemher von Braun, a német származású amerikai rakétaszakértő sajtó fogadáson elmondta, hogy most készítik elő az első I emberrel való' kísérletet a világj Űrrepülésre az Atlanti óceánban. [Ezt a kísérletet az év végén akarták végrehajtani, de elhalasztották a jövő esztendő elejére, mer*: biztosítani akarják a kisérlet sikerét. Az újságíróik német mivolta felői is kérdéseket intéztek Braunhoz, aki azt mondotta, éppen a V-2 tipusu német rakéta elkészítésében vitt szerepe köte lezi most arra, hogy tevékenykedjék uj hazájának, az Egyesült Államoknak a védelmében Braun most is azt állítja, hogy lelkiismeret furdalásai voltak, amikor a j V-2 rakéták Londonban robban| tak, ezt az érzését azonban később enyhitette az a pusztulás, amely Németországot sújtotta a szövetséges bombázások követ* kéziében, VISSZAVONTÁK AZ EISENHOWER—KRUSCS EV TALÁLKOZÓRÓL SZÓLÓ JAVASLATOT Az E. N. közgyűlése levette napirendjéről az öt semleges államnak azt a javaslatát, hogy a közgyűlés kötelezze az egymás közti közvetlen tárgyalások felvételére Eisenhower elnököt és Kruscsevet. A javaslatot Nehru indiai miniszterelnök vonta vissza, amikor I kiderült, hogv azt jelenlegi formájában az E. N. többsége nem hajlandó elfogadni. Kruscsev az eddigiek sze int ckt. 1 3-án reDÜlőgépen távozik Amerikából és Észek Koreát látogatja meg.----------------ooo---------------MAGYARORSZÁG HITELT NYÚJT KUBÁNAK “A Kubában tartózkodó magyar kereskedelmi küldöttség hivatalos tárgyalásokat folytatott Kubával.” A tárgyalások eredménvekéopen árucsereforgalmi, fizetési és hitelnyújtási, valamint műszaki és tudományos együttműködési megállapodást írtak Ulá” jelentette & pesti rádió. az uj szavazók inkább demokratáik, mint republikánusok. Pennsylvániában a republikánusok győztek 1928-ban (Hoover, AI Smithtel szemben), 1948- ban pedig Dewey Trumannái szemben. F. D. Roosevelt 1932- ben vesztett, 1936, 1940 és I 944-ben győzött. A republikánus kilátásokat gyengíti, hogy Pennában van a legtöbb szükség szükségkörzet (depressed areas), az acélipar termelése csökkent, a munkanélküliség pedig egyes körzetekben eléri a tiz százalékot, végül pedig az, hogy Nixon népszerűsége nem oly nagy, mint volt Eisenhowerré 1952-ben. Pennsylvania tortenelmebei először a demokrata regisztráló sok száma mintegy 35,000-re meghaladja a republikánusokét. A regisztrálások száma 1959 óta 615,000-rel emelkedett és meghaladja az 5,600,000 főt. Az állam 32 elektor szavazatáért, amelynél csak egy-két államnak van többje, erős küzdelem folyik és bárki győz, nem lesz nagy többsége. Legjellemzőbb, hogy Philadelphiában, ahol 1959-ben a republikánusoknak 253,000 regisztrálttal többjük, most 588,000 regisztrált demokrata van szemben csupán 406,000 republikánus sál. Más .nagyobb városokban is DEPORTÁLÁSRA ITE> TÉK ÁGH LÁSZLÓT A newarki (N. J.) bevándor lási hivatalnál működő bíróság tiz napos tárgyalás után kiutasi tóttá az Egyesült Államokból dr Ágh László Imrét a newark State Bank tisztviselőjét, aki tőbe éven át a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének amerika főcsoportvezetője volt és csal akkor mondott le ez utóbbi ál lásáról, amikor ügye a bevándorlási hatóságnál kedvezőtlen for dulatot vett. Ághot azzal vádolták, hogj 1942-ben mint főhadnagv komáromi Frigyes laktanyába-; parancsot adott a zsidó Munka szolgálatosok elleni “megnvomó ritó s gyilkos szándékú ’, embertelen kegyetlenségekre. A váda 33 tanú vallomása erősítette mes s William Taffet bevándorlás nyomozati tiszt, a tárgyalás el nöke ezért hozott kiutasító vég zést. Ágh helyzetét sulyosbbitotta sa is, hogy bevándorlási kérelmében az állította, hogy 1922 és 1945 szentembere között nem is él Magyarországon. Ezzel szember Szélesi Jenő budapesti politika detektív főcsoporvezető azt val lotta, hogy 1942-ben ő tartóz tatta le Budapesten, egy Horth*. kormányzó ellen tervezett puccs elhárítására. Ágh László, akinek felesége amerikai állampolgár, bejelentette, hogy felebbez az Ítélet ellen . ---------------ooo--------------KENNEDY AZ ACÉLTERME LÉS FOKOZÁSA SZÜKSÉGÉRŐL Kennedy demokrata elnökjelölt okt. 9-én Youngstownban (Ohio) tartott beszédében aa acélipar mai helyzetéért az Eisenhower adminisztrációt tette felel őssé. ígérte, ha megválasztják, olyan belpolitikát fog folytatni amely felfokozza a termelést és ezzel az acélfogyasztást s véget vet a mai helyzetnek, amikor a gyárak csak munkaképességük 54 százalékával operál és a szervezett acélmunkásoknak egyharmada csak rész időt dolgozik. .—_------ont»------------------HERTER GOMULKÁVAL TÁRGYALT Herter külügyminiszter elsőizben folytatott személyes tárgyalásokat a Szovjet-blokk egyik tagjával, Lengyelországgal, amikor hosszabb megbeszélésre üli össze Gomulka diktátorral. A jelentések szerint az USA által a kommunista lengyelországi rendszernek nyújtandó további nagyarány segélyről volt szó éi a tárgyalás “barátságos hangnemben folyt le”. Ki ne lenne barátságos, amikor annyi milliót kínálnak neki az amerikai adófizetők pénzbéből? Az L N. ezévben sem tárgyalja a Vörös Kina felvételét Az Egyesült Nemzetek new yorki közgyűlése okt. 9-én szavazott az Egyesült Államok azor indítványa felett, hogy további egy évre ne tárgyalják a kommunista Kina tagul való felvétele kérdését. j Kilencedszer szavaztak ily javaslat felett, de a jávaslatot ez| évben szavazták meg a legkisebb többséggel. A javaslat mellett 42, ellene 34 szavazat volt és 22 állam, köztük sok uj afrikai állam, tartózkodott a szavazástól. Kruscsev a szavazás után úgy nyüatozott, hogy már nem sokáig ! látja a kommunista Kinát az Egyesült Nemzetek tagságától távoltarthatónak és biztos'a veszi, hogy a kinai kommunisták előbb utóbb átveszik a kinai nép képviseletét az E. N.-ben. Kennedy demokrata elnökjelölt hivei nyilatkoztak, hogy a szavazás eredménye igazolja Kennedynek azon álláspontját, hogy az Egyesült Államok tekintélye a külföld előtt az utóbbi években csökkent, 'OOO--------------Folytatólagos közgyűlés i Egyházépületek eladása ' 4 és vétele ügyében . A Magyar Református Egy- , ház bejelenti a folytatólagos ] közgyűlés első meghivását most c október 1 6-án, vasárnap délelőtt- ( re az egyházépületek eladása és ] megvétele ügyében, minthogy , üyvédünk már mindent előkészi- ] tett. Délután 2 óra 30 perckor ( vetíti egyházunknál vasárnapi is- i kólánk a Jézus életéről szóló fii- . met, melyet követőleg együttesen , megnézzük a North és High utcák sarkán levő templom külsejét és belsejét minden érdeklődőt szeretettel várunk! A folytatólagos közgyűlésre a második meghivás az október 23-án, vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor kezdődő rövid egyesített istentiszteletet követő gyűlésre hirdettetik meg. —-----------ooo--------------A RAKGYÓGYITÁS UJ MÓDSZERE c A rosszindulatú daganatok kezelésének ismert módja a beteg szövetek kemény röntgen vagy ; ládióaktiv sugarakkal való besugárzása. Ámde a nagy energiájú bugarak elpusztítják ugyan a ráicos a daganatokat.de a szervezet vérképző rendszerét is súlyosan megsérthetik. A megfelelő sugárdózist tehát gyakran azért nem lehet alkalmazni, mert halálos 1 fehérvérűséget okozna. 1 A legújabb jelentések szerint 1 nemrégiben alapjaiban uj mód- 1 szert dolgoztak ki a csontvelő c károsodásának elkerülésére. Besugárzás előtt nagyobb mennyi- i ségü csontvelőt vonnak ki a £ szervezetből, konzerválják, ma;d j ] a besugárzás után visszajuttatjuk j szervezetbe. A sugárzástól meg- 1 védett csontvelő azután ui, egész- * séges sejteket éoit fel az elpusz- i titott vérképző sejtek helyett, ji j| dással és méltó haraggal kérdez ték azon a napon: millióknak Ujj azért kellett a harctereken ötöd TMfélévig meghalniok, hogy az or un szág kétharmadának elvesztése Ilii legyen az iszonyú eredmény? i S akik ezt kérdezték, ártatlai [szenvedő áldozatok voltak és reáy juk nagy sértés, hogy MINDEN z KI felelős volt, tehát senkiserr ir volt felelős." n | Tiltakozni kell ez állítás ellen " amely azt mutatja hogy Sulyok n Dezső máig sem értette meg e teljesen az akkori frontharcosok ir szenvedéseit és hősi halottaiknak ll kárbaveszett életáldozatát. . Egya. szerűen kisajátította Marschalkc 1 Lajosnak, a nyilasmosdató nyilas > emigráns újságírónak azt az ujséágirói blöffjét, amelyet kezdet,Z ben, 1945 a 49 között használtak (mielőtt ki nem találták azt, n hogy ők mtntettisk meg Európái azzal hogy Budapestet feleslegesen összebombáztatták és a vágo- I hidra küldték a magyar fiukat; ‘j amikor már semmi értelme nem volt) s amely a nyilas korszakról i olyan formájú absroluciót hirdey tett még a nemzetgyilkosok számára is, hogy “mindenki bűnös volt és senkisem." (Később Marschalko ezt úgy módositotta, I hogy csak a nyilas korszaknak a Nyugattól vizbenhagyott csődtö”. meggondnokai, az 1945—46-os magyar kormányok voltak bűnösök, mig a nyilasok az élen Szá- I lasival a történelem legdicsőbb r hősei valának.) Ott tart már Sulyok Dezső, hogy Marschalkótól kéri kölcsön a hamis formuláit? B * * * A CIKK VÉGÉN egyébként Sulyok ellentétbe jön azzal, amit r az elején mondott. Azt irja, hogy: “érik a gyümölcs a fán, amelyet 191 4-ben ültettek el 'bölcs eleink' és azóta is ápoltak hogy ezt a S gyümölcsöt hozz;. cs semmi : mást". Vádol a “fehér faj supremáciája" veszendő voltáért. Erről a különös, általánosító * vádról, amely nyilván a kinai 'kommunisták és a különböző világrészekben folyó kommunista 1 aknamunkával, van összefüggésben, külön kell majd beszélnünk. i* n. | Tisza és a magyar urak, eg; ! két kivételtől eltekintve Bécshe. | voltak lojálisok, nem a magya néphez, s akik az embereket nen szónoklataik, hanem cselekede ! teik után Ítélik meg, ma sen !tartíák gróf Apponyi Albert eleti legdicsőbb pillanatának, amiko 1914 julius 28-án kedden, min az ellenzék vezére, a Szerbi: elleni háború kitörését parlament [beszéde első szavaként "Vég Ire!” felkiáltással üdvözölte. . . Vannak helyzetek, amikor a, 'ellenzék vezérei épp oly felelő sek, mint a kormány, ha nen álltak a sarkukra a kormány vég zetesen téves politikájának meg| akadályozására.Végső esetben hí nem másért, egy későbbi nemz a alibire való hivatkozás lehetőse Igéért. . . Máig is meggyőződésünk, hogj ha a kormány és az ellenzék mint a nemzeti akarat összességé nek képviselője akkor a történél,mi veszélyhelyzet magaslatára emelkedve a sarkára áll s Beccsel szemben élére állítja a helyzetet, még észre lehetett volna tériten a Berlinnel szemben inferioris bécsi kamarillát s egy kis férfiasságot lehetett volna lehelni gyatra tagjaiba. . . De még akkoi is. amikor, mint sokan előre sejtették, Amerika belépett a hábo ruba és ezzel reménytelenné tette a Monarchia gyázelmi ábrándjai! és biztossá a Masarykok és Benesek számításai sikerét, még akkoi sem akadt igazán bátor és felelősségtudó államférfim aki arra a cselekvésre határozta volna e magát vagy nyíltan és teljes erélylyel hivott volna fel, amely az országa megmtntéséért élet halál szükségesség volt. Magyarország kétszer lett a németek iránti szolgai hűség áldozata, pedig német győzelem esetén az első világháborúban a Nauman féle “Középeuropa egységterv", a másodikban a "felsőbbrendü “német nép által meghirdetett" Uj Európai Rend’’ segédnépi, szolganépi alárendeltsége lett volna a jutalom. * * * SULYOK Dezső mostani mentalitásához közelálló körök tudott vagy tudat alatti haásának látsziK, hogy azt állítja: "A háborút senkisem akarta." A fentiek dióhéjjban bizonyítják, hogy voltak, akik igenis akarták, mégpedig önző sovén imperialista céllal. És Magyarország, kivált pedig a magyar nép akarta legkevésbbé, mégis rajta verték el legtragiku sabban a port. Igaza van Sulyoknak abban, hogy “senki sem tett egyetlen komoly és főként ésszerű lépest a háború megakadályozására", — de akkor mondhatja-e azt, hogy "a háborúért mindenki felelős volt, tehát senkisem volt felelős?" A háború kitörése előtt és a háború alatt bőven lehetett vol na tenni valami nagyot, ésszerűt, de a Monarchia vagy Magyarország részéről senki sem tett semmit. Vezető helyeken bűnös mulasztások történtek és elveszejtették a Monarchiát és Magyaror szágot, amely utóbbinak meg mentését külön is meg lehetett volna kisérelmi, ha már a Monarchia bécsi vezetőségében nem volt kellő tetterő. . . Féreértés ne essék, mi bűnösnek tartjuk az akkori angol és francia kormányt is, nemcsak a szláv és germán imperializmus'. És Magyarország vonatkozásában ma is még nagyon megért jük, különösen a frontok minden rémségét és borzalmát átélt, frontkatonáknak azt a mérhetetlen elkeseredését amely az ország kétharmadát elrabló Vyx jegyzék napján 1919 március 20-án a pokol kínjára kívánta mindazokat a magyar “politikusokat", akik, — most már Sulyok Dezső szar vaival mondjuk, — “egyetlen komoly és főleg ésszerű lépést nem tettek a háború megakadályozására". Jogos felháboro-
