Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1960-10-07 / 41. szám
The On]if Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érő ekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGVAK—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed tered as Second Class Matter May IS. 1923. at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879”. Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 41-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 OKTÓBER 7 Egyes szám.* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR KRUSCSEV az Egyesült Nemzetek mult szombati ülésén dühödt, helyenként tomboló hangon követelte a kommunista Kínának, mint Kina illetékes képviselőjének felvételét az Egyesült Nemzetekbe és többi közt arra hivatkozott, hogy ha Franco, a "véreskezü hóhér" Spanyolországa tag lehet az Egyesült Nemszeletekben, miért ne lehetne ott a kínai kommunistáknak is helyük? Ez a kis rovat sokszor tiltakozott az ellen, hogy Washington nem finnyás és fascista diktátorok, véreskezü erőszakbajnokok rezsimjét is alkalmasnak ta.tja az E. N. tagságra és egy hónapja sincs, hogy eheljóitt rámutattunk, hogy Franco tagsága épp oly szégyenfoltja az E. N.-nek, mint a Szovjetblokk. Akármily hasznos is Amerika éo a NATO számára, hogy Franco atombázisokat enged át a Nyugat számára, nem szabad feledni, a múltját, sem pedig azt, hogy törvénytelenül bitorolja a spanyol államfő hatáskörét. Utovégre Amerika jól meg is fizeti amiért bázisokat ad és ezért még nem kell lovaggá ütni. Herczeg Ferenc történelmi drámájában az Ocskay brigadérosban a Habsburg diplomata azt mondja a megfizetett embernek: “A selmát megfizetjük, de kezet nem fogunk vele.” A kínai kommunisták teljesen azonos módón szerezték meg országuk közhatalmát, mint Franco. Nem szavazólapok utján, hanem az erőszak öld.—-* ve.rei.vel. Ezek is, azok is gyilkosok, akármennyire is osztályharcos okok vezették őket a tömeggyilkoss :gra, az egyiket a kommunizmus, a másikat a kapitalizmus érdekei. Kruscsev ádáz felbősziiltséggel dobálódzott a “hóhér" jelzővel, de ha körülnéz az öt környező,különböző országbeli pártfőnökök között, nem éshet nagy fáradtságára, gyilkosokat felfedeznie. — Nem csak Kádárt, de másokat is, nem is szólva arról, hogy legegyszerűbb, ha belenéz a tükörbe. . . * * * BUDAPEST és a magyarok egyéni és nemzeti szabadságának letaglózója azzal is érvelt, hogyi nem lehet megvalósítani a leszerelést a kommunista Kina bevonása nélkül, tehát már ezért is el kell ismerni, mint Kina jogos] képviselőjét az E. N.-ben. De ki akar igazán komolyan ] leszerelni? Kruscsev épp oly kevéssé, mint a Nyugat. Kruscsev csak időt akar nyerni amig a kommunista Kina kiépíti iparát, vasúti vonalait és hadianyag gyártását és a Szovjet eléri az általa remélt, abszolút rakátafölényt. A Nyugat pedig hogyan is sze-i relhetne le a Szovjet által elkövetett cinikus szerződésszegő I erőszakok jóvátétele és a Szovjet; világnézeti imperialista céljának, ■ a kommunista világuralom tervé-: nek feladása nélkül? A Szovjet ej feltételek egyikét sem hajlandó teljesíteni, de haS teljesítené is, | akkor is felkészülten kellene ré- j sen állni egy későbbi irányválto-; zása esetére...... Kruscsev figyelmeztetett, hogy szépen néznénk ki ha ő és a többi kommunista erőszakuralom alatti ország kivonulna az E. N.-ből és külön szervezetet alakítanának,> amelybe szerinte a semlegesek közül sokan bekivánkoznának. \ Ismét meg kell kérdezni tőle:! fenyeget vagy kecsegtet? Nem valószínű, hogy a “sem-' legesek” sietnének belépni egyl kommunista Népszövetségbe, mert nyilván tudják mi a sorsa azoknak, akik a sertések közé keverednek. . . Kruscsev e beszéde, amelyben szemérmetlenségben felölmulta önmagát, oly gyülöletteljes volt a béketürő Amerikával szemben, amilyenre csak a leghalálosabb | osztálygyülölet képes s amelynek vadságához hasonlóra Hitlernek és követőinek állati gyülölettébo" j lya óta nem emlékszünk. Többi közt a világ legimperialistább álj lámának nevezte az Egyesült Ál- I lamokat,— amire igazan nem kell replikázni! Ennyi tomboló gyűlölet, Kruscsev egész tajtékzó október elseji beszéde csak a legnyomatékosabban igazolja azokat, akik úgy vélik hogy az individualista szabadság országai csak gyengítik magukat, ha továbbra is együtt maradnak a Szovjetblokkal az E. N.-ben. * * * A TELJESEN ELLENTÉTES célú Szovjetblokkal épp oly helytelen közös szervezetet fenntartani, mint abba bevenni Francot és más fascista diktátorokat. Nem akarjuk e kérdésben az érveket ismételni, amelyeket ez a rovat az E. N. e kommunista és fascista diktátorok tömegfelvonulásávsl eléktelenitett közgyűlésének kezdete óta felhozott arra nézve, hogy a Szovjet 1945 óta mutatott magatartása illuzorussá, sőt lehetetlenné tette azt az alapcélt, amelyért az E. N. alakult: u népek szabadságának és békéjének megóvását, értve alatta a szabadság és béke követelményének el! választatlanságát. És ha a demoj kratikus és humanista országok , külön megcsinálnak a maguk | Egvesült Nemzetek szervezetét sokkal erősebbek lennének ez | EGYNEMŰSÉGÜK által, mintha j továbbra is keretet és szószéket ; adnak a Szovjet képmutató béke j propagandája számára, amely csak világuralmi törtető aknamunkájának kuuu, hamis hom-| lókzati díszéül szolgál...... Nincs j olyan szerencsénk, hogy Kruscsev,! és blokkja otthagyná az E. N.-t. Ellenkezőleg,, a Nyugat törököt fogott bennük. De Gaulle mondta, hogy igazán jelentős, nagy ügyeket nem lehet megoldani az E. N.-ben és ennek okául mi mást láthatott, mint a Szovjet vétó hatalmát, amellyel képes mindent megbénítani, de egyben azt is látta, hogy a Szovjet az öt érintő határozatokból csak azokat teljesiti amelyek előnyösek számára, de nem azokat, amelyek, — mint az! 1 956-os magyar szabadságharc-j cal kapcsolatos határozat sorozat,! nincsenek innyére. Csak nyerni akar az E. N. révén, de nem a “szabadság és béke’ nagy, kettős alapcélját szolgálni. Néhány hónap múlva fiatalabb politikus vonul be Eisenhower helyére a Fehér Házba. Magaval hozza e azt a friss tetterőt, amelyre az individualista világnak szűk- j sége van, hogy kiragadja magát olyan elavult sablonokból, mint, az E. N. összetétele, amelyet a| Szovjet ármánya régen elkorhasztott? Kruscsev már régen kiment volna az E. N.-ből, ha a kommunista világuralmi törekvésekre nem lett volna előnyös a részvétel. Ami neki jó, az egyéni szabadság világa számára csak rossz lehet. . . Az Atlanti Unió1 és NATOT ki kell terjeszteni. Nem kellenek a Francok, Naszerek, Castrok, Titok, de be kell fogadni minden világrész azon országait, amelyek a szabadságra és emberiességre esküsznek és mellette bátran szintvallani, helyt állani hajlandók. Csak ez at E. N. és Amerika politikai megújhodásának igaz útja, ha nem akarnak továbbra is halálos ellenségüktől függőek lenni. . . * * * NIXON ÉS KENNEDY első országos televíziós vitáján, amely!: szeptember 26-án este folyt le a|. televízión és rádión, több tízmillió amerikai füle hallatára. Nixon i olyan kijelentést tett, amelyben kételkedünk, noha a sajtó nagy része iránta való politikai elfő- > gultsáeból vagy felületességből készoénznek vette azt és ennex 1 megfelelően irt kommentárt. Nem vagyunk száz százalékig i biztosak abban, hogy a demokrata párt nem tudott volna még,' kiválóbb jejöltét állítani, mint Kennedyt, de Nixonnak azon állítása, hogy köztük nem a célokban, hanem csupán az eszközökben van különbség, egészen biztosan nem felel meg a tényeknek. Nixon az 1956-os elnökválasztás idején kijelentette, hogy nem hive a népjóléti államnak, vagy ahogy másként nevezik, a welfare kapitalizmusnak. Ma is ezen az alapon áll, mint a vitában tett kijelentéseiből is kiderül s emlékezetes, hogy az aggok kórházi ellátása ügyében a Flemming egészségügyi miniszter által tervezett javaslatot (melyet Eisenhower elnök is magáévá tett) támogatta, amely pedig mérföldes messzeségben van attól az igazi szociális érzéktől és érzéstől amelyet e kérdés megoldása megkövetel a mai korszakban amikor Európának a Vasfüggönyön inneni oldalán (hogy a Vasfüggönyön túliról ne is szóljunk) ez a kérdés =okhelvütt igen haladott szociális szellemben van megoldva és általában az egészségügyi biztosítás igen szép fejlődést ért el, mig Amerikában a lakosság kiskeresetű rétegei ma is az orvosi, sebészi, kórházi és orvosság uzsora szabad martalékai és katasztrófa ha komoly nagy betegség támadja meg a család valamelyik tagját. A Kennedy javaslatot sem látjuk tökéletesnek, de szociális érzület tekintetében toronymagasan áll azzal szemben, ahogy Eisenhower, Nixon, Javíts és Flemming kezelték ezt a kérdést, Szerintünk! az aggok kórházi ügye probakér-' dés (test case) és ha még ezt sem fogadják el, még ennél is vétóval fenyegetett Eisenhower, hol vagyunk akkor az egészségügyi biztosításnak attól a mértékétől amely ma Angliában, a skandináv országokban és még több szabad nyugati országban fennáll, sőt még csak a régi magyarországi Horthy rendszer társadalombiztosítási szociális re- j formjaitól is? ! * * * IGAZA VOLT Kennedynek abban, hogy F. D. Roosevelt ellök szociális reformjai legtöbbjét a republikánusok nem szavazták neg és most is nem az eszközök-1 oen, hanem a mentalitásban van a hiba. . . Nixon az eszközök ! alatt a takarékosság szükségére :élzott, de miért akarnak csak nindig a munkások és egyéb kisemberek terhére takarékoskodni, miért nem a külföldi segélymilliókkal és egyéb belföldi kiadásokkal, például a szenátusi vagy {épviselőházi bizottságok vizsgáatainak néha óriásilag túlméretezett költségeivel? A magyar ügy léldául minden intelligens ember előtt teljesen tisztán áll, de a kép riselőházi Kersten bizottságra, ímelyet e célból kiküldtek, feeslegesen százezreket költöttek s gy van ez más esetek tömegében s; az Eisenhower adminisztráció semmvel sem takarékosabb, mint i Trumané, sőt még költekezőbb és nem mindig arra költekezett, írni inkább megérdemelte volna. Az első történelmi vitaestet még három fogja követni. Ezutal csak a belpolitikáról volt szó és Kennedy népbarátnak, a szo:iális, haladás emberének mutatkozott, bár sok kérdést nem' érintett, talán az idő rövidsége niatt, de például kitérhetett vol-! iá a kenyéruzsorára és más élelniszerek terén előforduló visszaélésekre, az adórendszer szociáis megjavítása stb., stb. kérdőére is. Kennedyben megvan a, óakarat a New Deal folytatására j és tudja, hogy azt a stagnációt, .mely Eisenhower nyolc éve alatt i szociális haladás kérdéseiben, öbbé kevésbbé -fennállt már zárt is meg kell szüntetni, mert Cruscsev nemcsak rakétákban, le a termélő képességben és a akosság életszínvonala dolgában 3 túl akarja szárnyalni Amerikát. Nixon ezt nem látja és ha negválawtják csaknem minden (Folytnál 1 4-1& piaion) AZ E. N. NEM IJEDT MEG KRUSCSEV BOJKOTT-ULTIMÁTUMÁTÓL A Hammarskjöld beszédét kisérő állandó taps mutatta, hogy a többség ellenzi Kruscsev átszervezési javaslatát FOLYIK A NAGY EL NÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY Eisenhower elnök Chicago |ban egy nagy rep. pártvacsorán ibeszédet mondott és kijelentette, hogy Nixon alelnököt tartja utódjául legalkalmasabbnak. Kennedy egyik kampány be szédébe.n kétségbe vonta azt és hangoztatta, hogy I 4 éves szenátori gyakorlata felér azzal a gyako'lattal, amelyet Nixonnak, mint alelnöknék módja volt szerezni | Eisenhower mellett, aki tudvalévőén minden lényeges kérdésben, mint maga is kijelentette, önma ga határozott. Nixon külföldi utazásai sem vittek előbbre egyetlen külpolitikai problémát sem. “Adóemelés’' ? Tizenegy déli kormányzó konferenciát tartott és közülük tiz határozott formában bizositotta (Kennedyt támogatásáról. Legújabban azzal dolgoznak Kennedy ellen, hogy felemelné az adókat, ha megválasztanák, Kennedy nem tett ily nyilatkozatot, Nixon pedig szintén hallgatott az adóemelések kérdéséről. Megfigyelők szerint egyik elnökjelölt sem tei'vezne adóemelést de leszállítást sem. Mindkét elnökjelölt a múlt héten is számos államban beszélt kisebb nagyobb tömeg előtt. — Egymás kijelentéseit birálták, nem mindig szószerint idézve a kifogásolt kijelentéseket. . .A közönség mindenütt vegyes érzelmekkel hallgatta ezt. A pillanatnyi jóslások szerint Kennedy kilátásai valamivel jobbak, mint Nixonéi.Némelyek szerint "Eisenhowert az asszonyok választották meg, de az asszonyok ezúttal Kennedy oldalán lesznek, mert szociális refo’m tervei tetszenek nekik”. November 8-án elválik, USA sürgős távozásra hívta fel Kubában élő polgárait Castro a múlt hét közepén elhagyta az Egyesült Nemzetek közgyűlését és New Yorkot é [visszatért Kubába. Televízión j beszédet mondott, amelyben dicsőítette Kruscsevet és "két szakáltalan és tudatlan sihedernek" nevezte Nkont 8 Kennedyt, Castronak az E. N.-ben tartott a USA-t rágalmazó és gyalázo beszéde után a USA-val való viszonya csak rosszabbodott. Elkobozta az amerikai tulajdonban lévő Nicaro nagy nickelgyárat és nem fogadta el Washingtonnak az amerikai alapítású cubai bankok három hét előtt történt kisajátítását elleni tiltakozását . , A washingtoni külügyminisztérium múlt héten hétfőn felhívta a Kubában élő 4,000 USA állampolgárt, hogy feleségüket és gyér mekeiket küldjék haza. Négy nappal később felhívta állampolgárait, hogy tartózkodjanak a Kubába való utazástól, ha csak arra feltétlenül sürgős ok nincs. Az amerikai állampolgárok tömegével hagyják el Kubát, A kubai hatóságok eddig 43 USA állampolgárt tartóztattak le, főként követségi alkalmazottakat, újságírókat és vállalati tisztviselőket. Múlt héten várható volt, hogy fenyegetéseknek megfelelően Kuba elfoglalja a Guantanamo öbölben lévő USA kikötőt vagy Hogy a két ország között megszakad a diplomáciai összeköttetés, — Diplomáciai megfigyelők azonban úgy látják, hogy ily messzemenő lépés eg”fjőre nem áll küszöbön. i Meghalt Emily Post Emily Post Írónő, akinek illemtani tanácsokat adó cikkei o'szágszerte nagyon ismertek voltak, meghalt 86 éves korában New Yorkban. . Ellentétben Írásaival, amelyek a társasélet előirásaira tanítottak, halála előtt úgy rendelkezett, hogy temetése egészen privát , a nyilvánosság kizárásával menjen végbe. Az utolsó aktusnál már nem volt fontos neki, mit kíván a társasági szokás, magának halt meg, nem másoknak. ........................OOÜ------—--------------— Az Egyesült Nemzetek hétfői ülésén Kruscsev ultimátumszerűén követelte, hogy Hammarskjöld főtitkár távozzék állásából és valósítsák meg az E. N. vezetőségének általa kívánt reformját (három tagú elnökség, egy kommunista egy demokrata és egy “semleges” taggal, — aki esetleg Kruscsevhez hajlu “sem leges is találhatna lenni, — és mindegyiknek vétójoga volna mindenre, úgy hogy semmi érdemlegeset nem lehetne elintézni, mert aszerint kinek árt, az elnökségnek vagy az egyik vagy valamely másik tagja megvétózná.) Ha ezt nem teljesitik, jelentette ki Kruscsev, a Szovjetblokk országai bojkottálni fogják az E. N. határozatait és a saját katonai erejükre fognak támaszkodni . Azt nem mondta, hogy kilépnének az E, N.-ből. (Mintha eddig valami nagyon respektálták volna az E. N. határozatait fontos ügyekben. . . Lásd a tömeges határozatokat a magyar ügyben! A Szovjet egjrszer rendezett j bojkottot az E. N.-ben, mégpedig j 1950 emlékezetes júniusában, amikor a kommunista Kina fel- ] vételének megtagadása miatt boj I kottálta a biztonsági tanácsút.— j Ekkor határozták el a Szovjet távollétében a koreai háborúba való beavatkozást, amelynek hatalmas jelképes jelentősége volt, feltartoztatási politikát dramatizálta és tettekkel bizonyította Moszkvának, hogy bármely kommunista fegyveres terjeszkedési kísérlete a Nyugat fegyveres ellenakcióját vonná maga után. Moszkvában akkor utólagosan bakklövésnek ismerték fel a biztonsági tanács történelmi üléséről való távolmaradásukat, mert ellenkező esetben el megvétózhatták volna az E. N. koreai akciójáról szóló indítványt. így tehát nagyon valószínű, hogy Kruscsev nőm komolyan íenyegetődzik a bojkottal.) Hammarskjöld nem hajlandó lemondani Hammarskjöld főtitkár szólalt fel Kruscsev után és kijelentette, rogy Kruscsevnek célja az E. N. szervezetének akként való megváltoztatása, hogy a mai részreaajtatlan vezetés megszűnjék és a icommunsiták jobban tudhassák, kihasználni az E. N.-t az érdekeik számára. Mindaddig, mondotta, amig az E. N. többségének bizalma mellette van nem mond le. Kitölteni kívánja hat éves időszakát, mert ha lemondana, a kommunisták az utódját illető jelölések közül egyet sem fogadnának el, hanem ragaszkodnának a Kruscsev feltételei szerinti átszervezéshez. A főtitkár beszédét időnként tomboló taps szakította félbe és feltűnt, hogy különösen a kisebb államok delegátusai tapsolták erősen Hammarskjöldöt. Beszélt még Nehru indiai miniszterelnök, aki ellenezte az E. N. szervezetének megváltoztatását, de a főtitkár kongoi tevékenységéről azt mondotta, hogy nem volt teljesen hibátlan. — Husszein jordániai király egészen a Nyugat oldalára állt beszédében. Kádár hazahívja az emigránsokat A nap későbbi folyamán felszólalt Kádár János is, és hoszszu beszédének megkezdése előtt a delegátusok nagyrésze tüntetőén elhagyta a termet. Provokációnak és szemtelemségnek tartották, hogy felszólal, holott semmibe vete az E. N.-nek a magyar ügyben hozott határozatait. Kádár mintegy 35 percig beszélt teljesen a kruscsevi külpolitika vonalán. Azt állította, hogy az 1956-os forradalom elítéltjeinek több mint háromnegyedrésze már kiszabadult és felhivta az 1956-os menekülteket hogy térjenek haza. Magyarországot úgy próbálta feltüntetni, mint olyan országot, ahol minden rendben van. Az orosz kivonulásról azt mondotta, hogy akkor fog ténylegesen megvalósulni, ha Kruscsev javaslatai nak elfogadásával megtörténik az általános leszerelés. (Ciniku sabb kijelentést valóban nem tehetett és távolabbi terminust nem mondhatott volna!) Kruscsev és Macmillan angol miniszterelnök kedden újabb tárgyalást folytattak és hir szerint az eredménnyel az adottságokhoz képest mindketten meg voltak elégedve. Tito és Nasszer visszatértek országukba. Macmilan is hazamegy. ERHARD TELJES GAZDASÁGI BOJKOTTOT JAVASOL A SZOVJET ELLEN ÖT SEMLEGES ORSZÁG JAVASLATA EISENHOWER-KRUSCSEV KONFERENCIÁRA------------( IW U ............ — NIGERIA ÖNÁLLÓ ORSZÁG LETT A 36 milliós, főleg néger lakosságú Libéria csatlakozott azon afrikai országokhoz, amelyek önállósították magukat. A 375,000 négyzetmérföld területű ország megmarad az angol birodalmi közösség keretein belül. Balewa miniszterelnök angol és nyugat barát. A függetlenség kikiáltása ünnepségén Erzsébet angol királynő képviseletében Alexandria hercegnő nyújtotta át az ország függetlenségét elismerő okmányt Balewanak. ( Nigeria sokkal rendezettebb kulturális és politikai viszonyok között él, mint Kongo. E héten felveszik az Egyesült Nemzetekbe 98-ik tagul. —.......— -ooo------- ——-70.000 MUNKÁS SZTRÁJKÓL A G. E.-NÉL A magán és nemzetvédelmi célokra legtöbb villamossági javakat termelő General Electric és az International Union of Electrical Workers között szeptember 30-án éjfélkor lejárt a szerződés. A union már júniusban két éves uj szerződést javasolt évenként 31/2 százalék emeléssel és a jelenlegi escalator clauzula (a bér emelkedése az élettartási költségek emelkedése esetére) fenntartásával. A jelenlegi átlagos órabér $2.35. A vállalat azzal vetette el az ajánlatot, hogy 500 millió dollár tulkiadást jelentene. Három éves szerződést kínált azonnal 3 százalék és 1962 áprilisától további 4 százalék béremeléssel, de az escalator klauzula megszüntetésével. Kijelentette, hogy ennél további nem megy s minden tárgyalás felesleges. Erre kitört a sztrájk. A General Electric a maga 29 államban lévő 1 66 gyárával 1 1 0,000 munkást foglalkoztat, akik közül 70.000 tartozik az Electrical Unionba. A szövetségi közvetítő hivatal tárgyalásokat kísérelt meg, de eddig a sztrájk rendezé*4» SWPml kill**» RlüCfen, Ludwig Erhard a nagysikerű nyugatnémet gazdasági miniszter akit sokan Adenauer utódjának tartanak, beszédet mondott amelyben azt követelte, hogy teljes gazdasági szállítási tilalmat kell bevezetni a Szovjet és a kelet európai államok ellen, ha Kruscsev folytatja a kommunista nyomást Nyugat Berlin ellen. Véleménye szerint egy ilyen bojkott, amelyet a világ összes nemkommunista államai hirdetnének meg a legigazságosabb és gyakorlatilag a legeredményesebb megoldás, mert tökéletesen megmutatná a másik félnek, Hogy pni az igazi probléma. Egy ilyen lépés, — tette hozzá Erha'd, — gyengítené a kommunista behatolást és meggátolná, hogy a Szovjetblokk konkurenciás jellegű otavetye árakkal (dömpinggel) árassza el a fejlődésükben visszamarad államokat a Nyugatról szerzett nyersanyagok segítségével.----------------ooo--------------EISENHOWER A LEGIDŐSEBB ELNÖK Eisenhower elnök október 14- én lesz 70 éves és ezzel a legidősebb elnök az Egyesült Államok történetében. Elődei valamenynyien a 70-ik életév elérése előtt hagyták el e Fehér Házat. öt semleges ország, India, Indonésia, Jugoszlávia és az Egyesült Arab Köztársaság a múlt hét végén javaslatot nyújtottak be, hogy Eisenhower elnök és Kruscsev üljenek össze konferenciára. Eisenhower nyilatkozott a kérdésben és Kruscsev legutóbbi, Amerikát rágalmazó, izgága beszédére célozva kijelentette, hogy a Szovjet megnyilatkozásaiban és cselekedeteiben semmi jelét nem látja annak, hogy ily összejövetelnek értelme volna. Ez <_sak üres gesztus volna, mondotta, s a jelenlegi helyzetben teljesen félrevezető, balszerencsés benyomást tenne a világ népeire. Eisenhower ragaszkodik ily találkozás ügyében felállított feltételeihez elsősorban a nemzetközi vizeken a Szovjet katonái által jogtalanul lelőtt RB-47 repülőgép életben maradt két pilótájának szabadon bocsájtásához. Eisenhower vasárnap Macmillan angol és Menzies ausztráliai miniszterelnökkel tanácskozott és utána fenntartotta álláspontját, de nyitva hagyta az ajtót azon esetre, ha Kruscsev hajandó volna az RB-47 repülőgép két pilótáját szabadlábra helyezni. Kruscsev kijelentette, hogy ezt a feltétele továbbra sem hajlandó teljesíteni. Ragaszkodik ahhoz. hogy Eisenhower előbb alázkodjék meg a U-2 gép ügyében. Macmillan és Menzies egyetértenek Eisenhower álláspontjával. Lapzártáig az öt semlegesnek indítványa nem került szavazásra a közgyűlésen és megfigyelők szerint ha a közgyűlés elfogadja az indítványt, Eisenhowernek nehéz llesz kité'ni előle. Hétfőn Ausztrália mielőbbi 'négyes csucskonfe’enciát javasolt ja közgyűlésen. Kruscsevnek eddig 'az volt az álláspontja, hogy ■csúcskonferenciára majd csak az uj elnökkel ül össze. MEGHALT MRS. EISENHOWER ÉDESANYJA Mrs. John S. Doud Eisenhower elnök feleségének édesanyja almában meghalt. Régóta betegeskedett, 82 éves volt. Az elnöki család részt vett a temetésen Denverben. UJ VEZÉRKARI FŐNÖK Az amerikai szárazföldi haderő vezérkari főnökévé Decker tábornokot nevezték ,ki, aki Lemnitzer tábornok helyét veszi át, miután Lemnitzer a fegyvernemek egyesitett vezérkarának fő* nőké le(t,
