Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1960-09-23 / 39. szám
BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second <J2ass Matter May IS. 1923. at the Post Office at Bethlehem. Pa., urder the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyel leu magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 39-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 SZEPTEMBER 23 Egyes szám-* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR zetben a Szovjettel, amely minden földrészen ádáz hévvel igyekszik aláaknázni az individualista világ létét és a Magyarország szabadságát követelő i sorozatos határozatokra fittyet |hányt. Így sokkal szabadabban tár; gyalhatnának a Szovjettel, mint az E. N. vé'ókorláatai között, jobban lehetne megóvni az ind:vidualista országok szabadságát s inkább lehetne valamit tenni a kommunista erőszakuralom alatti országokért. Most kelltne ezt megtenni, nem pedig bevárni, amíg a Szovjetblokk a tizenöt uj afrikai taggal és a régi afro- ázsiai tagországok- j kai együtt többé kevésbbá domináló szerephez jut az E. N.-J ben. Az E. NI. kiélte használhatóságát. Az alapeszme, a Szovjet tisztességes békepartneri mivoltá-( nak naiv illuz ója megbukott már amikor Yaltát megszegte. Meg-J várjuk, amig egészen magához! ragadja az E. N.-t? Ma még ítsíeinelt fővel hagy hatja el Amerika ezt a tárgytalanná vált alakulatot és Eisenhower elnökségének legfé fi \sabb gesztusa fűződnék e lépéshez, ha megtenné távozása előtt, újból felmagasitaná történelmi alakját. . . Vágható ez még tőle? Nem hisszüí. Kruscsev nem remélhet lépremenést főle, Ö éi Kádár őrülhet-.ek ha a propag~n dán kívül egyetlen eredménvként az irhájukat é’-séeben vihet'k haza. Ez is valami. Jelenleg ugyanis még az sem b,2tos, noha 8,000 rendőr vigyáz rtájuk . r. o. EISENHOWER ÉS KRUSCSEV BESZÉDEI AZ E. N. KÖZGYŰLÉSÉN s'csán: a hadseregének a kiépülése!- a NATO segédletével és még in-! , ' kább annak atomlövegekkel vay ló ellátása . 1 Az Egyesült Európáról foly ’>- minden lelkes beszédek. De- Gaulle és mások nyilatkozatai- dacára ez nem tetszik Francia vr- 3 szágnak és Angliának, sőt Ames rikában is sokan vannak, akik i attól tartanak, hogy a nazhmus i ördöge nem halt meg, csak alszik)- a németek nagyobbik részében. j De vannak olyanok is bőven,- akik attól tartanak, hogy ha a'- 80-ik évén jóval túllévő Ade-i 5 nauer nem lesz többé a helyén! valamelyik utóda, látván Ameri-!- ka negativ külpolitikáját, közer ledni próbál a Szovjethez. Ezek! , szerint a németek között n.a is l fennáll egy csoport, az u. n. . ‘‘nauheimi kör’’, amely azt vall1 : ja, hogy ■ “ha két olyan öntuda-j . tos, erőteljes nemzet, mint a né-| met és az orosz összefog uraii • lehetnek a világnak" . Ezek csak azt felejtik, hogy a! . Szovjetet nem nemzet', hanemJ világnézeti imperialista célok . vezetik, nem orosz világbirodal- j mat, hanem kommunista világbi-1 ^ : rodalmat akar s abban nagy sze-j i repet szánt a németeknek, akik-1 . | ről azt reméli, hogy a világ leg-] ■ strammabb kommunistái lesznek. ; Remélni kell, hogy Adenauer utódai is oly tisztán látják majd| ezt a moszkvai célt, mint most Adenauer. Mindenesetre azonban | azokat az óvatos embereket is meg lehet érteni, akiknek nem! tetszik a németeknek atomlövegekkel és más legmodernebb j fegyverekkel való lló’-óoc, '.3y . ! például az angol szakszervezete- J két is, amelyek idősebb tagjai ’ I még élénken emlékszenek a Battle of Britainra, amikor most 1 húsz éve Hitler hónapok során * naponta pontosan este nyolctól 1 reggel hétig, de sokszor napköz-T ben is bombáztatta Londont és 1 az angol ipari városok nagyré| szét és sok-sok ezer civilt, aggó- c kát, gyermekeket, asszonyokat | ölt meg. * * * i NÉMELY londoni lap is kom- _ binációba veszi, hogy Kruscsev Jj talán kibékülést tervez Eisen- I howerrel, hogy valami eredményt ! tudjon majd felmutatni otthon és I a kínai kommunisták felé. Ez I nem valószinü, s legfeljebb áj| barát csalogatás kísérletére lehet , számitani, kelepcébe csalogat'sra, j; | de nem igazi közeledésre. A kom- ^ 1 munistákkal megegyezni nem le- p I hét, mert érdekeik halálosan el- I lentétesek az individualista világ r ! érdekeivel. így irtuk már tizenöt t J év előtt s ezt valljuk ma is. — t | Ahogy Hitler megszegte Műn ( j chent úgy szegett meg a Szovjet j is minden szerződést és most a 2 Nyugat árulására spekulál. Eisen-- r hower rezsim je lehetett passzív, n a nukleáris fegyverek miatt talán g túlságosan is passzív, de ezt a j lendület nélküli politikát aligha n fogja az utolsó napokban árulás- ^ sál megtetézni. Nem fog aláírni kölcsönös biztonsági szerződést, amelyről a g régóta szállongó hírek szerint a j; Kruscsev a leszerelési javaslatok g kapcsán ábrándozik. Híven igé- ^ rétéhez, nem fogja írásban meghosszabbítani a kommunista erőszakuralom alatti országok mai ^ sorsát. Nem megy lépre a “leszerelé- ® si” javaslatok blöffjének sem, I hanem mint az évek óta folyó | hiábavaló leszerelési tárgyalások ö idejét, úgy az ezutánit is remél- p hetőleg arra használja, hogy nuk* e leáris és rakéta erejét felgyara- p pitsa, miként a Szovjet melléke- f, sen erre használja ködfüggonvüi azokat, miközben lázasan törek- ri szik absolut atom és rakétafö- J lényre. C * * * NEM VÁRUNK valami nagy ^ önérzetes akciót a Nyugattól. — Ilyen volna, ha Amerika és sző- {, vetségesei felrobbantanák az p Egyesült Nemzetek szervezetét, s n«m ülnének tovább egy szervekerekedhetik és azt legalább is amig a kínai ipar és vasúti közlekedés nincs kellően kié ütve, nem tartja időszerűnek. Jelenleg csak játszadozik a Nyugattal és igy akarja lépésről lépésre elősegíteni a kommunizmus hatalmának minél szélesebb kiterjeszkedését. Kockázat nélkül, békés utón akarja kommunista befolyás alatti országokkal körülzárni Észak-Amerikát és Európának még nem kommunista részét. — Igyekszik hídfőket szerezni a többi kontinenseken és azokról kiépíteni, kiterjeszteni a kommunizmust az illető kontinens egészére. Kruscsev csak taktikázik a berlini kérdéssel és nem egyhámar fog akörül radikális megoldást, “fait accompli’-t teremteni. A keleti zónával kötendő különbé,ké fenyegétését is inákbb csak Damorles kardjának látszik használni. Berlin ügyében nem lesz egyhamar változás, hacsak a Nyugat bele nem megy valami egyez~égbe, — ami oktalanság volna, mert a Berlin négyes megszállásáról szóló egyezmény nincs terminushoz kötve és egy össznémet békeszerződés létrejöttéig érvé-] r.ye jogilag nem vonható kétség-] be. Nem hihető, hogy Eisenhower az elnöksége utolsó hónapjaiban belemenne egy a szerződést határidőhöz ikötö, vagyis feltétlenül gyengítő módosításba. — Ez appeasement volna és Eisenhower annyit megtanult München esetéből, hogy ez csak megnövelné az ellenfél étvágyát, nem is szolvaj arról, hogy az elnökválasztási j kampányban Eisenhower p'rtja,! a reoublikánus ticket azzal remél győzni, hogy megbízhatóan erélyesmek akar feltűnni a Szovjettel szemben. * * * KRUSCSEV egy amerikai egyetem meghívására válaszoló! levelében azt Ígéri, Hogy aZj Egyesült Államok és a Szovjeti közötti viszony javulni fog, de nem mondja meg, hogy mikor?. Az Eisenhower elnöksége utáni I időikre, jövő év január 20-a1 utánra céloz e vagy pedig most az E. N.-ben teendő javaslatai kapcsán gondol a javulásra? j Mondani sem kell, hogy inkább látogatásának az amerikai nép] által ridegen fogadott hírét akarja megjavítani, mint komolyan' angedményeket tenni akár most, l akár később. Kruscsevnek nem sürgős a német kettősség megszüntetése. —j Minden látszatok dacára nem sürgős Franciaországnak, Angliának és az Egyesült Államok-1 jak sem, legvésbbé pedig Hol-| andnak, Belgiumnak, Dániának, | ..engyelországnak. Csehszlovákiá-1 nak, Norvégiának és a Hitlertől náratlan imperialista erőszakkal erohant más európai országoknak. — Mind nyugodtabban alszik egy kettéosztott Németorizág kevésbbé veszélyes volta tudatában . . . Még nem felejtették :1 az első és második világhábo •ut, amelyek hadüzenete létreöttében a németeké volt a főelelősség. Utálják Moszkvát és a komnunista kaszárnya rendszert, de j íem szeretik Adenauer nyugatnémet kancellárnak azt a XXIII, ' [ános pápa előtt tett, ismeretes! 1 ^jelentését, amely szerint azl Jristen a németeket azért terem- j j ette, hogy feltartsák a kommu- ^ űzmus előretörését. Emlékeznek . eá, hogy Hitler is valami ilyes- ! élét mondott és aztán az 1941 , . unius 22-én a Szovjet ellen el-j :ezdett támadásával sikerült be- 1 joznia az orosz kommunista nedvét a keresztény Europá- ' >a, miután már 1939-ben a Len-1 ‘ lyelország feletti osztozkodással úhozta a barlangjából, az egészségügyi zóna” mögül. * * * 1 ] AZ EGYETLEN DOLOG, ami ' i Szovjetet aktuálisan tényleg 1 egatja Nyuget-Semetoriiág kap- i Kruscsev és kisérete hétfőn :tj reggel megérkezett az Egyesült nj Államokba. Szakadó esőben érn| kezeit a "Balíika” luxushajón és e beszédet mondott a kikötőben, az East Rivernél. Cáfolta Herter b külügyminiszter beszédet, amely s szerint ő (Kruscsev) csupán pro- 1 paganda célokkal jött. Reméli, -| bogy Eisenhower elnök nemcsak ", besz élni fog az Egyesült Nemze| teliben, de cselekedni is fog a le'I szerelés érdekében. Kruscsevvel együtt érkezett ke- 5| leteuropai kommunista államve"j zetők, köztük Kádár János is, ] ‘.szintén beszédeket tartottak, j *-j amelyekben a leszerelés szükséges '| ségét hangoztatták. ■j A kikötőben főleg rendőrök és :i orosz alkalmazottak tartózkodjak. Felvonultak magyar, ukrán és más Vasfüggöny országi tűnte| tök is, de a rendőrség csak az l| érkezés helyétől távolabb eső ’j. ponton engedte meg miiködésü-I két. ' | Sem Wagner polgármester, II sem New York városnak és a l; State Department semmiféle kö’| zege nem jelent meg Kruscsev ' fogadtatására. Ellenben jelen volt Cyrus Eaton, a Szovjet barát cle-j velandi milliomos. I Kruscsev a Park Ave. és 68-ik utcánál lévő Szovjet épületben szállt meg, amely az orosz E. N. delegáció szállása . Castro cubai diktátor már vasárnap megérkezett. Egyes tüntetők ellene mások mellette hallatták hangjukat, az utóbbiak többségben voltak. Tito és Nasszer, valamint más államvezetók útban vannak. Eisffauuv.-w; elnök c^ütörtökö’j fog nagy beszédet mondani, migi Kruscsev, az eddigiek szerint] pénteken fog beszelni. Lapzártáig j beszédeikről a következő hírek terjedtek el: I Kruscsev kettős leszerelési terve. Kruscsev két alternativ leszerelési tervet fog beterjeszteni. — | Az egyik az általános leszerelési terv, amely nagy vonalaiban ha-, I sonlit ahhoz, amelyet Kruscsev 1 ősszel ismertetete az E. N. közgyűlése előtt, amikor látogatástett az Egyesült Államokban s Camp Davidban tárgyalt Eisenhowerrel. A lényeges változás e terven most az lesz, hogy Kruscsev le- ! TENGERAI \TT»ÁRÓ ÚTJA A JÉG ALATT A “Seadr- gon”, magya-ul “Tengeri sári hiy!’ nevű amerikai atomme”1 ténperalaltjárá uj teljesitménvt ért el. A buvárhajó Kanada és Alaszka megkerülésével tette meg az utat az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig. Hol alámerülve, hol a felszínen úszva tört magának utat az északkanadai szigetek és jéghegyek között. A tengeralattjáró végig kiállta a próbákat, b^r két Ízben csak úgy tudott továbbjutni, hogy jéghegy alatt haladt el. Ingyen dolgoztatják ; fiatalokat a magyar munkatáborokban Az osztrák fővárosba érkezet j birek szerint Magyarországoi ezen a nyáron 21 munkát 'borba: j robotoltak Kádárék “önként« I sei". Hivatalos budapesti inf-r máció szerint idén nyáron töbl mint huzezer középiskolás é: egyetemista lány és fiú vesz rész! j a gátépítésben, mocsárlecsapolásban, a mezőgazdasági munkákban. A Kádár kormány nem is titkolja, hogy úgynevezett “társadalmi munkával’’ bérek fizetése •léikül kivánja elvégeztetni a maovar néopel mindazt, amit a “szocialista népgazdaság” saját erejéből képtelen megoldani. Országszerte szá.zezreket kényszerítenek arra, hogy napi robotjuk után, vagy hétvégi szabadidejükben ingyenes rabszolgamunkát végezzenek. A nyári szabadság idején a tanulóifjúságot fogják be elsősorban. Két évvel ezelőtt csupán három és félezer fiatalt tudtak mozgósítani mocsárlecsapolásra, de a terror növekedésével idén nyáron a szám csaknem megtízszereződött. Elsősorban a “rossz káderek ’ jelentkeznek ilyen ifjúsági munkatáborba, mert a megerőltető nyári ingyen robot árán halvány reményük lehet arra, hogy a kommunista kultuszkormányzat szemet huny származásuk felett és engedélyezi számukra még egy évig a tanulást. A PANAMAI ZÁSZLÓ A CSATORNA ZONÁJÁBN Eisenhower • elnök elrendelte, hogy a Panama csatorna zónájában az USA zászló mellett a panamai zászló is állandóan ott lobogjon, Panama felségjogainak elismeréseképen. Mint ismeretes, a Szovjet által táolált propaganda állandóan dolgozik Panamában azon céllal, hogy a panamáikat az Egyesült Államok ellen izgassa, hogy a csatornát nemzetközivé tételét követeljék. i j hetőséget ad az alkudozásra a leszerelés végrehajtásának idő! tartama tekintetében, mig a tavalyi terv négy éves határidőt ! állított fel. Az alternativ tervben Kruscsev részleges leszerelést javasol, me. lyet fokozatosan kellene végrehajtani. Ez az elgondolás körülbelül azonos azzal, amelyet a Szovjet az általa szétugvasztott genfi leszerelési konferencián terjesztett elő. Szovjet szakétők úgy tudják, hogy Kruscsev ezenkívül uj javas! latokat is hoz a társolyában, va] lósziniileg főként az atomfegyverek leszereléséről. Kruscsev uj leszerelési testületet akar Kruscsev valószínűleg ki akarja erőszakolni az E. N. közgyűlésén, hogy létesítsenek uj leszerelési fórumot, amelyen “béketárgyalásokat” lehet folytatni. A tiz tagból álló leszerelési konferencia, amely Genfben tanácskozott, úgy látszik, már nem felel meg a Szovjet céljainak. Kruscsev olyan testületet akar, amely néhány “neutralista’ (semleges) államot is magában foglal. E. N. ellenőrzés, hirtelen atemtámadás elhárítására Eisenhower a csütörtöki beszédében tervet készül előterjeszteni az E. N. által végrehajtandó légi ellenőrzésre, amely megakadályozná, hogy bárhol a világon meglepetésszerü atomtámadás «örr -'r»h ''*svék. Az elnök további terve arra irányul, hogy a világ mezőgazdasági termésfeleslegeit a rászoruló országoknak juttassák. A légi ellenőrzésre vonatkozó javaslatában Eisenhower kihangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hajlandók messzemenő katonai korlátozásokra az E. N. felügyelete alatt. A légi ellenőrzés tervét Eisenhower már a Kruscsev által szétrobbantott májusi párisi csúcskonferencia elé akarta terjeszteni. Most az E. N. közgyűlése előtt mondja el és egyben válaszol Moszkva vádjaira, hogy amerikai renülők hatoltak be a megnyílt az e. n. évi közgyűlése nikita KRUSCSEV ÉS A TÖBBI KÜLFÖLDI HÍRESSÉGEK JELENLÉTÉBEN Kedden reggel nyílt meg az Egyesült Nemzetek rendes évi közgyűlése a new yorki East Rjvernél lévő székházban. Még soha ennyi külföldi politikai híresség nem volt együtt a megnyitáson. Kruscsev és a Szovjetblokk többi országainak pártfőnökei (a vörös Kina kivételével), valamint egész tömeg más államvezető is volt jelen. Elnökké Frederick H. Boland Írországi diplomatát választották a cseh Noszekkel, a Szovjetblokk jelöltekjével szemben, majd 15 uj államot vettek fel tagul, 14 afrikait és Cyprust. Kruscsev kedden meglátogatta Castrot a harlemi Teresa szállóban. Castro előbb egy, az E. N. közelében lévő előkelő szállóban lakott, de összekülönbözött a szálloda tulajdonosával s kiköltözött a harlemi szállóba, amelynek környékén számos kubai hive lakik. Kruscsev Castronál Kruscsev és Castro a szálló kapujában találkoztak és összeölelkeztek és csókolták egymást. Feltűnést kelt, hogy Kruscsev elment a kis Cuba vezetőjéhez, holott azt hitték, hogy Castro fog tisztelegni nála. A látogatás újabb adalék arra, a Szovjet mennyire törekszik délamerikai hídfőjéül kiépiteni Cubát. Tüntetnek a magyarok Egy asszony az utcán közel fé-között Kru?csevhez s kérvény' p.dott át neki, amelyben Oroszorsz^bsn élő leánya haza engedést W»t«. KENNEDY AZ ACÉLIPARI MUNKÁSOK KONVENCIÓJÁN Kennedy szenátor, demokrata elnökjelölt a United Steelworkers of America acélipari union közgyűlésen Atlantic Cityben, szeptember 1 9-én mondott beszédében a több mint I 00,000 munkanélküli és mintegy 350,000 részidőre letett acélmunkás kérdéséről beszélt. MacDonald union elnökkel ellentétben az acélipari munkanélküliség megszűnésének helyes módját nem a heti munkaidőnek 32 órára való leszállításában, hanem iskolák, kórházak és egyéb középitkezések építésének fokozásában látja. Az építkezésekhez acél kell és a kormány feladata, mondotta, hogy megteremtse az előfeltételeket az acélipar fellendítésére .----------------ooo---------------ÚJSZERŰ KÉSZÜLÉK A VAKOKNAK Angliában egy kiállításon bemutattak egy újszerű készüléket, amely meg akarja könnyíteni a vakok számára az utcán egyedül való közlekedést. A szerkezetet kézben lehet tartani és az a denevérek tájékozódó módszereire épült fel. A készülék magasfrekvenciáju hanghullámokat bocsát ki, amelyek minden eléje kerülő tömör akadályról visszaverődnek. AZ ÜZLETI HELYZET KIHATÁSA A VÁLASZTÁSOKRA Kruscsev ellen magyarok és más nemzetiségiek szinte állandóan tüntettek a Szovjet delegációnak a Park Aven lévő épülete előtt. Kruscsev, amikor elhagvta az épületet és figyelmeztették a piketelőkre, azt mondta: — Hadd kiabáljanak, az jó a toroknak. Védik (Kádárt Kádár János a magyarországi delegáció 10 East 75-ik Street alatti székhazában szállt meg. A rendőrség a szakadatlan tüntetések miatt lezárta az utcai nagy részét. 75 rendőr őrzi Kádár'szállását. A helyzet a kongoi kérdésben A rendes közgyűlés megnyitása előtt az összehívott rendkívüli közgyűlés 70 szavazattal bizalmat szavazott Hammarskjöld főtitkárnak és megbízta, hogy folytassa rend csináló munkáját Kongóban. Mobutu vezérkari főnök továbbra is kezében tartja a hatalmat Kongóban, noha merényletet kisérlek meg ellene, amely azonban nem sikerült. Lumumba újra felbukkant a nyilvánosság előtt. Mobutu miniszteri tárcát és békejobbot ajánlott fel neki, de ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is miniszterelnök akar lenni. Hir szerint 15 tagú kormánybizottság alakul kongoi vezetőkből a rend helyreállítására es a bizottságban az elszakadni akaró Katanga képviselője is helyet !*l>l A N.Y. Times jelentése szerint mindkét nagy párt politikusai figyelik az üzleti élet egyes szektoraiban jelentkező lanyhulást és attól tartanak, hogy a novemberi választások előtti hetekben további gyengülés lesz egyes szakmákban, ami, mint 1932-ben és 1958-ban, a hatalmon lévő párt választási sikere rovására lehet. Egyes politikusok szerint jelenleg csupán egyes körzetek tekintetében lehet lanyhulásról beszélni, de országos viszonylatban nem állapíthatók meg olyan tünetek, amelyek sőtétenlátásra adná-SÖTÉT AZ ÉG a new yorki East River felett, ahol, amikor e sorokat írjuk, már kezdenek gyülekezni az Egyesült Nemzetek közgyűlésére Kruscsev felhívására j íelsereglő államfők azon kisebb nagyobb országokból, amelyek-] nek vezetői hajlandók a moszk-] vai kommunista nagyfőnöknek i statisztálni az “általános leszere-] lést ' követelő, világ ámító, göíögtüzes kókleri komédiájához. Kongo és Berlin ügyében sűrűsödnek a felhők, de kérdés vihar kerekedik e belőlük? Mobutu ezredes, a kongói haderő vezérkari főnöke átvette az ország vezetését és a Szovjetet a maga céljaira kihasználni akaró, centralista Lumumba miniszterelnök a ganai követségre menekült a letartóztatás elől. Mobutu uta-j sitására a Kasavubu elnök által] Lumumba helyére beültetett lleo, ]. uj miniszterelnök az ország elhagyására utasította a Szovjet és! Csehszlovákia követségét. Kérdés, hogy a Szovjetből és Csehszlovákiából beözönlött “technikusok” szintén elhagyják-e az országot? Zorin, a Szovjetnek az Egyesült Nemzeteknél működő delega iusa múlt szombaton megvétózta a biztonsági tanács azon batároza tát, amely bizalmat fejez ki Ham-; marskjöld főtitkár iránt Kongo ügyében játszott szerepéért és további akciókra hatalmazza fal. E percben folyik az E. N. rendkívüli szükség címén három nap- , pal az évi rendes közgyűlés , előtt, 12 órai sürgősséggel összehívott közgyűlése, amely ha , tálytalanitani akarja a Szovjet] , vétóját. I | A helyzet a kongoi kérdésben ■ egyre bonyolultabb lesz é» a j Szovjetnek az Egyesült Nemze- , tektől eltérő külön céljai egyre j kirívóbbak lesznek az E. N. nyilt színpadán is. Ismét és ki tudja hányadszor kiviláglik, hogy ( a Szovjetnek az E. N. -ben nem j a béke fenntartása, hanem a! j kommunizmus befolyásának, ha-] j talmi szférájának kiterjesztése a t legfőbb célja. Külön utakon jár i és egyidejűleg azzal, hogy Del- j amerika vonatkozásában, megvetette a lábát a közeli Cubá- . ban, máris afrikai hídfőt remél j kiépíthetni Congoban . J j A világ feszült figyelemmel J lesi, hogy a Szövettől pártfogolt j Lamumba kongoi pályafutása vé-, j get ért e a ganai követségre va- e ló meneküléssel, Sokan vélik, í hogy nem. Ugyanazok akik is* j merve a Szovjetet, 1956 október r 26 és november 4 között nem p ujjongtak, mert előérzetük volt, s hogy az oroszok szerepének még r nincs vége. I t De kételkednek abban, hogy j 1 a Szovjet Kongóban odáig feszi-. I tené a hurt, hogy nagy háború j r kockázatával járna. Ugyanez az'p eset Berlin ügyében is. Az E. 1 N. közgyűlésének közeledtével r Berlinben a nyugati és keleti rész a közti közlekedés körül újra fel- s bukkantak az idegesitő rendelke- ( c zések, olyik csupán ideiglenesen, ] e zaklató célzattal. Amerikai emi-í r gránsok között ennek kapcsán az j a sejtelem támadt, hogy “valami f készül”, talán éppen az E. N. I közgyűlése idejére s ez alatt azt’ n értik, hogy talán a németországi n keleti zóna meg fogja támadni a] r berlini nyugati szektorokat már] J most, vagy esetleg nemsokára . j k Ezt várják, de mi ebben nem L hiszünk. ti * * * n A KÖZELI JÖVŐBEN aligha * lesz összecsapás a német Szovjet-! ' zóna kommunistái és Nyugat J1 Németország között. Ezek kába ^ remények és aki ismeri a Szov-^ jet taktikát, pillanatig sem hihet ^ bennük. Nem mintha a Szovjet, j ha ily háború kitörne Németor-^ ° szág két része között, nem segite- .. né hadianyaggal és esetleg “önkéntesekkel" a keleti német kommunistákat, de mert idáig Kruscsev most nem akar elmenni. e Tudja, hogy ebből világháború j,----------------ooo--------------! MEGHALT A BÖRTÖNBEN AZ EPERJESI MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖK Római jelentés szerint Gajdics ; Pál, magyar származású püspök | eperjesi (Presov) püspök meg| halt a csehszlovákiai kommunista kormány börtönében. Halála már júliusban következett be, de a Szentszék csak most értesült róla. A püspök 72 éves volt. Gajdics püspököt 1951-ben ítélték el a szokásos összeesküvé- i si vádak alatt életfogytiglanra, hogy helyébe a kommunistákkal j együttrpüködő eretneket ültessenek. Az egész idő alatt azt sem közölték, hogy a püspököt melyik börtönben tartják fogva.— Vele együtt ítélték el Msgr. Vazil Hopko címzetes püspököt is. ! aki a helyette««
