Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-09-02 / 36. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR1—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Emered as Second Class Matter May 18. 1923. at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 18/9”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 36-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 SZEPTEMBER 2 Egyes szám-* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR LABOR DAY már azért is de­rűsebb lesz ez évben, mert tavaly hosszú acélipari sztrájk rontotta el az ünnepet. De az idei sem fe­nékig tejfel. A washingtoni Commerce Dept., vagyis a kereskedelmi mi­nisztérium adatai szerint az olyan családok vagy egyes személyek, amelyek évi jövedelme 2,000 dolláron alul van, még mindig a foglalkoztatottak számának I 4 százalékát teszi ki. Négy ezer dol­lárnál alacsonyabb évi keresete 21 százaléknyi családnak illetve személynek van. A 20,000 dollárnál kevesebb jövedelmű családok számát a Dept, of Commerce 7.5 millióra teszi. A 4,000 dollárnál kisebb jö­vedelmű csalódok a foglalkozta­tottak számának 35 százalékát teszik ki. Ugyanakkor a kor­mány egy másik hivatala megál­lapítja, hogy egy három eltartot­tal biró munkás heti létszükségle­te $80. 87, egy eltar tott nélküli munkásé $73.31 . A dollárnak ma az 1940 évi vásárló erejéhez képest 47.8 cent az értéke. A 4,000 dolláron aluli keresetűek jövedelme távolról sem emelke­dett teljesen a dollár vásárló értékének csökkenése fordított arányában. . . A kisembereken való segítés­nek, a New Deal folytatásának tehát még bőven v?lna tere az Egyesült Államokban. De éppen az utóbbi időknek s a pótidőszak­nak lehangoló fejleményei mutat­ják, hogy ebben az irányban nincs elég megértés a kongresszus natr--»-»cyében. Holott .Kruscsev azt hirdeti, hogy utói fogja érni Amerikát nemcsak a rakéták te-1 rén, de gazdasági dolgokban és a munkások életszinvonala te­kintetében is. * * * A DÉLI “DEMOKRATÁK” és a republikánus párt reakciós sze­nátusi csoportja aggok kó.házi biztosítása kérdésében leszavazta1 a demokrata párt haladó elemeit és a demokrata javaslat, —; mely szintén nem volt eléggé korszerű, de mindenesetre jobb a republikánus Javíts féle javas­latnál, amely a kormány vonalát követte és Nixon alelnök pártfo­gása alatt állott, — hét szavazat­tal megbukott. , Sajnálatosan igazolódott az az általunk is régóta hangoztatott álláspont, hogy a demokrata párt kétlaki összetétele kerékkötője az igazi haladásnak, mikor is hala­dás alatt nem valami szélsőséges szocializáló irányzatot értünk, hanem éppen ellenkezőleg olyan, a szellemi és gazdasági szabad­sághoz ragaszkodó szociális indi­vidualizmust, amelynek célja megmutatni, hogy nincs szükség semmiféle erőszak — uralomra, osztály — diktatúrára ahhoz, hogy minden fizikai vagy szelle­mi dolgozó megtalálja az exisz­­tenciáját, azokat a tisztességes életviszonyokat, amelyek jó pol­gári életszínvonalat és létbizton­ságot nyújtanak, kiemelik a pro­letársorosból és tárgytalanná te­szik számára azt a kommunista elméletet, hogy csak az osztály­harcos nemzetközi frontba való csatlakozás utján találhatja meg boldogulását. A New Deal politika folytatá­sa ,nem “becsúszó szocializmust”, nem az egyéni gazdasági szabad­ság gúzsbakötésének, még ke­­vésbbé megölésének irányzatát jelenti, hanem, — mint nem elő­ször Írjuk, de e napokban újból hangoztatni akkor is szükséges, i ha egyeseknél falrahányt borsót jelent is csupán — legjobb fegy­vert az ellen, hogy ilyen irány­zat kifejlődhessék. Kétségtelen, hogy a New Deal politikának az a szelleme, mely­­lyel felkarolta a unionizmust és szociális törvényeket alkot Jtt, I oroszlánrészben vindikálhatja máj gának az érdemet, hogy a kom­munista elméletek nem tudtak gyakorlatilag gyökeret verni ( Amerikában, , S amikor most Kruses« v a dolgozók életszinvonala kérdésé­­‘ ben is nagy hidegháborús győze­lemre játszik, csak történelmileg érzéketlen politikusok követhet ■ ték azt a politikát, amellyé' az 51 republikánus és déli "demo­­; krata” elutasította a demokrata kórházi javaslatot, amely amúgy is már megalkuvó .kompromisz­­szum szülötte volt. * * * A KERR-FÉLE, szintén demo­krata javaslat, amelyet különösen Henry Bird reakciós demokrata szenátor, a pénzügyi kérdések, de nem a világpolitika szakértője támogatott s amelyet végül el­fogadtak, nagyon távol esik attól, amit korszerű pplitikai követel­ménynek nevezünk. Még az amerikai orvosegyesü­let sem kifogásolta, holott telje­sen egyoldalú, önérdek hajhászó vezetői igazán f íradhatatlanok abban, hogy mindent elkövesse­nek az orvosi, sebészi és orvos­ság uzsora mai tombolásának megszűnése ellen és hogy a lakos­ságnak zöme, amelynek keresete nem birja el egy nagy beteg­ség kiadásait, ne jusson komoly könnyebbségekhez, ha a csalód valamely tagja komolyan megbe­tegszik. Az sem várható, hogy az Eisen ; hower adminisztráció megvétóz­ná ezt a javaslatot, amely csak azoknak akar segélyt nyújtani, kik előbb igazolják, hogy a leg­nagyobb szegénység koldusságá­­ban élnek s nekik is csak akkor ha 65 éven felüliek és könyörög­nek érte. Holott például a mil­­j liók és .milliók 10, -0, 30 év óta í fizetnek Social Securityre és a Social Security alap oly gazdag, hogy még a Forand, majd Ken­nedy által javasolt, mindössze negyedszázalékos díjemelés nél­kül is elbírná a terheket. S a reformnak a Social Security kere­tében való megvalósítása nem I sértené az emberi méltósságot, emire tudvalévőén sűrűn szok- i tunk hivatkozni a kommunista ; csorda elmélettel szemben. . . * * * TIZENÖT évvel a második vi­lágháború után még mindig bil­liókat áldozunk más országok “gazdasági talpra állítása’ érde­kében, amelyek nem egyjébenj nagyobb a prosperitás mint ná-; lünk. Meg akarjuk őket tartani | a gadasági és szellemi szabadság i rendszerének, a .kapitalizmus-1 nak oldalán. Ezért áldozunk reá­juk milliókat, noha nekik épp1 úgy érdekük, hogy ne kerülje­nek erőszakos kommunista osz­tályuralom alá. Ma már egy ki­csit, nekik is lehetne a dolguk, hogy jó belpolitikával, jó mun­kabérek szorgalmazásával és szo­ciális törvényekkel emeljenek gátat a kommunista propaganda elé, ne várjanak még mindig kon­cot Amerikától, amiért nem vetik magukat Moszkva és erőszak rendszere karmaiba. . . Nem mondjuk azt, hogy egé­szen kár segiteni az idegen orszá­gokat, de nagyrészük, különösen az európaiak már biztosan nem szorulnak rá. Nehrunak és népé­nek is saját érdeke, hogy India ne feküdjék le Moszkvának és Peipingnek, az pedig a logikát­lanság legteteje, hogy Gomulka Lengyelországát is segítséggel tömjük. De igenis mondjuk, hogv gon­dolni kell a magunk házatájára, a magunk népére is. Az ameri­­, kai öregek, Social Security és ' nem Social Security aggok már biztosan nem fertőződnek kom-| munista tanokkal, akármilyen szűkkeblű is az elfogadott Kerr­­féle javaslat akármennyire is nem mutat megértést ama szegény emberek és kisemberek iránt, akik nincsenek semmiféle cso­­portbiztositásban. (És a csoport ! biztosítások többnyire egyre költ­ségesebbek és csak részben ve­szik el a nagy betegség eseténi kiadások gondját.) I)« a fiatalok gondolkodnak, látnak és furcsálják, hgv idegen országoknak a kommunizmustól való visszatartására billiókat köl­tünk, mig a saját polgárainknak azt az egészségügyi védelmet sem adjuk .meg, amelyet a/. a szabad Euripa kevesebbé gazdag kulturországainak legtöbbje már eddig is sokkal, de sokkal na­gyobb mértékben adott meg la­kosságának, mint azt a Kenne­dy—Anderson javaslat igen sze­rényen körvonalazza, korlátozza, za. . . Ne engedjük, hogy a Kerr híle javaslat életbentartásával sokáig adjunk alkalmat az amerikai dol­gozóknak, hogy összehasonlít :st tegyenek például Angliának "a bölcsőtől a koporsóig” egészség­ügyi ellátást biztositó, tizenötéves rendszerével, vagy a skandináv országokéval, — hogy tovább a Vasfüggönyön túlra ne is men­jünk . . . A mi tételünk az kell legyen, ho<?y mi a szabadság .napfényében tudunk annyi sőt jóval több élet­színvonalat s létbiztonságot nyúj­tani a dolgozóknak, mint a kom­munista erőszakuralom alatti or­szágok. E szempontból a Kerr féle és a Javíts féle javaslatok és Eisen­hower elnök csekély .megértést mutató magatartása nem a leg­jobb antikommunista propagan­da. Amire pedig. soha annyira nem volt és le3z szükség mint ma és az elkövetkező években. * * * ISMERTETTÜK már, hogy a Javíts—Nixon javaslatnál milyen megkötöttségek álltak fenn (az| első 250 dollár költséget a beteg­nek magának kellett volna fi­zetnie az igen korlátozott szolgá­latokért, stb. ) és hogy a Kerr javaslat, amelyet törvényerőre fognak emelni, egyáltalán nem megoldás, mert a jelenlegi kór­házi, laboratóriumi és orvosság­árak mellett nemcsak annak iszo­nyú gond egy nagy betegség aki bizonyítani tudja teljes vagyon­­talanságát, hanem a általában annak a legszélesebb középréteg­nek számára is, amely nem keres eleget ahhoz, hogy elbírja ezt az uzsorát. S ebbe beletar­toznak nemcsak a 4,000 dollár keresten aluli, de még a 4,000— 6,000 dollárig terjedő keresetű családok is, amelyek 23 százalé­kot tesznek ki. A Kerr javaslatnak sok már korszerütlenségi hibája is van, igy például a Social Securitysek megengedett keresetének feleme­lése kérdésében, amikor a drága­ság valóban több száz dolláros emelést indokolna. Azt a nők azon kivánságának, figyelmen — kivül hagyását is kifogásolni kell, hogy ha már 62 éves korukban jelentkeznek Social Securityre, ne csupán a 75 százalékát kap­ják életfogytiglan annak a havi járuléknak, amely 65 éves kor­ban való jelentkezés esetén meg­illetné őket, hanem az egészet. A nőknek kijár ez a három évi kedvezmény, hiszen amellett hogy dolgoznak a háztartási munka gondja és az anyaság is fárasztja szervezetüket. Legtöbb­jük szintén évtizedeken át fizetett be a Social Securityre. Általában helytelen egyes po­litikusok és cikkírók azon gúnyo­lódása, hogy a demokrata kór­házi javaslat “valamit akar adni semmiért”. A Social Securitysek életük legjava részében dijakat fizettek be és nem ingyen kap­nák betegségi biztosítást! A minimális órabér felemelése kérdésében fokozatossággal há­rom évre osztották fel a Kenne­dy javaslatot, holott az 1.25 dol­láros minimum életbeléptetése azonnal esedékes volna. Ki tudja 1963 január elsején, amikorra a minimális bér $1.15-ről végre $1.2 5-re emelkedne, aktuális lesz e még ez az emelkedés vagy pedig már sokkal magasabb bért! fog megkövetelni a drágaság! emelkedőt? A legbántobb pedig az a cmiz-i mus, amellyel egyes republikánus politikusok és lapok kigunyolják Kennedyt, hogy hiába vigasztaló­dik azzal, hggy a novemberi vá­lasztások után esetleg még több demokrata fog bejönni a! kongresszusba, mert azok között alkalmasint még több déli lesz s igy a déliek és republikánuook reakeós koalíciója akkor is képes lesz meghiúsítani a szociális ja­vaslatait . Erre csak azt lehet mondani: Isten bocsásson meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek, — akaratlan Kruscsev malmára hajtják a vizet. * * * A BELPOLITIKAI reformok kérdésében ez a helyzet perspek­tívája 1 960 Labor Napién. — Kruscsev bizonyosan örült an­nak, ahogy a szenátus a szociális javaslatokat elbuktatta. . . Nixon többször kijelentette, hogy nem hive a népjóléti állam­nak, vagyis a "welfare kaoital-z­­musnak” . Ha pedig Kennedyt1 választják meg, tényleg valóra válhatik a cinikusok gunyja és a dél “demokraták” cs republiká­nusok összjátéka megakadályoz- j bat olyan mértékű haladást,! amely pedig a kommunizmus el­leni harc szempontjából legna­gyobb érdek volna. Ennek a p«o­­blemának nagy jelentősig« gond­ja árnyékolja be a mostani ün­nepnapot és nelieziíi szivünket. ALLAN DULLES SZE- KELET NÉMETORSZÁGBAN IS “AMERIKAI RINT A SZOVJET NEM KÉSZÜL HÁBORÚRA REMEKET” FOGTAK EL Allan Dulles a Central Intelli­gence Agency föüoke az Ameri­can Legion detroiti konvencióján kijelentette, hogy véleménye sze­rint a Szovjet nem tervez hábo­rút a Nyugat ellen, mert jól tud­ja az atomháború pusztító hatá­sát . Dulles azzal vádolta a Szov­jetuniót, hogy kémkedési hiszté­riát kelt és ilymódon még sűrűbb fátyolt akar vonni a kommunista terjeszkedést célzó tervei elé. E terjeszkedési törekvések, úgy­mond, komoly veszélyt jelentenek és Amerikának le kell vonnia a következtetéseket Cuba és a Moszkva—Peiping tengely kap­csolataiból.,. öt világrész bajkeverője Cuba, — mondotta Dulles, — a Szovjet mai politikájának isko­lapéldája. Moszkva arra biztatja a Fidel Castrohoz hasonló kom­munista vezetőket, hogy inkább az Amerikával szembeni ellensé­ges érzültüket hangoztassák, mint a Moszkvával való barát­ságukat. Ugyanezen a vonalon, tette hozzá Dulles, keresnek kap­csolatokat az ázsiai, délafrikai és délamerikai nacionalista vezetők, kel, miként ezt a taktikát a Szov­jet kommunista pártjának 195 7 februárjában tartott kongresszusa elhatározta. j A Szovjet nem fogja utóié: ni Amerika iparát , ' , t Kruscsev vezetese alatt a Szovjetunió továbbra is többet basznál nemzeti jövedelméből katonai célokra, mint a közönség ellátását szolgáló, más ipari ter­melésre s ez csökkenti az életszín­vonalat." Ezért Dulles úgy véli, hegy a Szovjet az 1965-ben lezá­ruló hét éves terve befejeztével is el fog maradni Amerika mögött az ipari termelésben. "Még nem lehet tudni, vájjon Kruscsevnek sikerül e majd fékentartani pol­gárait, akik .ma jobban ismerik a Szovjetunión kivüli életszinvo­­nalat, mint Stalin idejében”. Dulles ez optimizmusával szem­ben politikai megfigyelők úgy látják, hogy a Szovjetben uralko­dó diktatórikus rendszer terror­szervezete annyira kézben tartja ?. hatalmat, hogy a lakosság ko­moly megmozdulására számítani r.em lehet, kivált hogy már egész nemzedékek nőttek fel a kommu­nista diktatúra alatt. POWERSNÉ VISSZA­TÉRT MOSZKVÁBÓL A Moszkvában tiz évi börtön re Ítélt Francis Powers a U-2 re pülögép pilótájának felesébe a: Idlewild repülőtéren visszaérke rptt Amerikába jé Moszkvából va lé elutázása előtt megengedtél neki, hogy több mint egy őrá minden ellenőrzés nélkül négy szemközt tölthessen fékjével Kruscsev sietett f zt kipropagan Jázni a kommunista országok saj tójában. Powersné úgy nyilatkozót visszatértekor, hagy az amerika natóságok szerinte nem tettel meg minden lehetőt férje érdé rcben. Powers szülei .már a múl lét végén vissza érkeztek. Semm iele nincsen, hogy az asszonynak vagy a szülőknek kegyelemkér« íkciói sikerrel biztatnának. A Nyugat és Kelet között di vattá lett kölcsönös kémkedés: vádaskodásik uj fejezeteként a keletnémet hatóságok most kö­zölték, hogy letartóztatt'k egy kémkedéssel foglalkozó “ameri­kai földalatti szervezet” 147 tag­ját. A jelentés szerint a keletnémet biztonsági szolgálat által folyta­tott vizsgálat még ntm fejeződött be és további letartóztatások vár­hatok. Számos okmányt koboztak el, amelyek "azt bizonyítják, hogy a földalatti szervezet Ma­gyarország, Csehszlovákia és más európai Vasfüggöny országok kormány rendszert ellen tört." "A keletnémet hatóságok szá­mos leadó és vevő készüléket, sok fegyvert, valamint hami itott személyazonossági igazolványt és útlevelet találtak a szervezet em­bereinél.” Mindezek teljes határozottság­gal bizonyítják, hogy az amerikai biztonsági szervezet -a kommu­nista államblokk országai ellen folytatja tevékenységét", — ál­lítja a keletnémet kommunista kormány hivatalos közleménye. Nyugat-Németoi szagban 16,000 Szovjet kém működik 1 Dr. Kurt Falik, a nyugatnémet Adenauer kormány szóvivője ki­jelentette aug. 26-án, hogy Nyu­gat Németországban és Nyugat Berlinben mintegy 16,000 kém és kollaboráns működik, akik a Szovjet blokk kémszolgálatával tartanak kapcsolatot. A szóvivő szerint ez a szám megfelel a valóságnak, mert azo­kon a tanúvallomásokon alap­szik, amelyeket a keletnémet biz­tonsági szervek Nyugatra mene­kült tisztviselői tettek. A nyugatnémet kormány tavaly kihirdette, hogy önként jelentke­zők ellen nem indít eljárást. Erre az év első hat hónapjában 1270 ügynök és kollaboráns jelentke­zett a nyugatnémet hatóságoknál. Egyiküktt sem büntették meg, mert valamennyien őszinte vallo­mást tettek, hogy kényszer alatt működtek és megbánták tettüket vagy még idejében felhívták munkájukra a nyugatnémet ha­tóságok figyelmét. ^vwwww^www>/wvww,ww>/wwwwvwwwwww>^/v^/v>^^/^^^^A^^^v^^ O'HARA BÍBOROS HALÁLA NIXON KÓRHÁZBAN KÉT HÉTRE Nixon alelnök, republikánus elnökjelölt láb infekcióval be­ment a washingtoni Walter Reed kórházba és két hétig ott kell maradnia. Ez idő alatt távolma­rad mindenféle választási kam­pány tevékenységtől. A külön­böző helyeken tartandó választá­si beszédek egész sorát kellett lemondania... A fertőzés már augusztus 1 7- én kezdődött, amikor Nixon egy rutó ajtájának bezárásánál meg­sérült a térdén. Az orvosi vizs. gálatok a sérülést igen komoly­nak, de nem rosszindulatúnak mondják. Nixon lázmentes. John O’Hara philadelphiai bi- 1 boros érsek, a hat amerikai bíbo­rosok egyike 72 éves korában el­hunyt a philadelphiai Miséricor­­dia kórházban. Néhány nap előtt I súlyos műtéten ment keresztül. Az 1,513,000 pennsylvániai katolikusnak legfőbb lelki vezére 1958 decemberében kapta meg Romában a biborosi vörös kala pót. Azelőtt a Notre Dame (Ind.) katolikus egyetem elnöke, majd buffaloi püspök volt. Nyolc és fél év óta állt a philadelphiai ér­sekség élén, mint boldogult Dougherty érsek utóda. Halála­kor három nővére és nagyszám-i papság és apácanővérek álták körül betegágyát. A kiváló egy- i házfő elhunyta .mély megillető­­dést keltett a hivők és a pennsyl­vániai vezetők körében. EGY BOMBA MEGÖLTE JOR­DÁNIA MINISZTERELNÖKÉT és még tíz embert-ooo-Jordánban, az ammani kor­­múnyépületben felrobbant egy időzitett bomba és megölte Ma­­jali miniszterelnököt. Rajta kivül még tiz személy lelte halálát, akik az épületben tartózkodtak. Majali és Nasszer egyptomi diktátor között regi harag állt fenn és az a gyanú merült fel, hogy a gyilkost Nasszer sziriai hí­vei között kell keresni. 135,000 Munkanélküli és 350 ezer rész- időre letett munkás az acéliparban AZ AFL—CIO A DEMOKRA­TA TICKETET TÁMOGATJA Az AFL—CIO vezetősége a múlt hét végén kimondta, hogy a demokrata ticketet támogatja a novemberi választásokon. Ken­nedy jelöltségét több lelkesedés­sel fogadták mint Lyndon John­son szenátor alelnök jelöltségét. Megállapították, hogy Johnson szenátusi múltja nem mindig ta­lálkozott a munkásság tetszésé­vel, de az utóbbi években foko­zatosan javult... Henry Cabot Lodge USA volt fődelegátus az Egytsült Nem­zeteknél és republikánus alelnök jelöltet dicsérettel említették az E. N. -nél végzett hazafias mun­kájáért. Kongoi csapatok Katan­ga ellen vonulnak A katangai függetlenségi kor­mány jelentése szerint Lumumba miniszterelnök, a kongói köz­ponti kormány fejének parancsá­ra a kongói katonaság megtámad­ni készül Katangát, hogy az el­szakadást megakadályozza. A kongoi csapatok már 20 mérföld­re vannak Katanga határától. — Tshombe katangai miniszterelnök el van szánva arra, hogy katonái összecsapnak a kongoi csapatok­kal . Etiópiából az Egyesült Nemze­tek rendfenntartó csapatai vonul­tak a katangai határra. Gheysen3 belga tábornok sürgette, hogy Kongo és Katanga közt semleges zóna létesüljön, amelyet az E. N. rendfenntartó csapatai szálljanak meg... A belgák hir szerint kivonják csapataikat, de továbbra is ro­konszenveznek Tshombeval. Az E. N. csapatok Katangában tel­jesen urai a helyzetnek. Kongóban újabb véres atroci­tások voltak amerikai repülők és E. N . tisztviselők ellen .-ooo-AZ AMERIKAI ÁLLAMOK KONFERENCIÁJA A KOM­MUNISTA BEAVATKO­ZÁS ELLEN :egenek csupán alig felével van oglalkoztatva. Az union mintegy 135.000 tagja munkanélküli, 350.000 pedig rész időre van lé­évé. Ha, úgymond, nem segíte­lek az acéliparon, a lanyhulás ítragad majd a többi iparokra is :s veszélyes következményeket dézhet elő. A tíz pont egyebek közt a A.11 Employment Act törvény eljes alkalmazását, a munkanel­­cülí segélyek emelését, a munka­­rélkuliségben szenvedő körzetek pari élet fellendülésének előse­­pteset, szövetségi iskolaépítő lör­­,-eny és a forand Bili szerinti jregségi betegellátás megvalosi­­;á«át követeli, Az acélipari munkások union­­iának Wage Policy Committee bizottsága Washingtonban gyű­lést tartott és tiz pontban állítot­ta fel sürgős követeléseit, ame­lyek megoldásával szerinte nem lehet az uj kongresszusra várni. Az ülés kapcsán McDonald union elnök sajtókonferenciát tartott, melyen kifejtette, hogy az acélipari munkások nem ért­hetnek egyet Eisenhower elnök­nek a gazdasági helyzetről han­goztatott optimista nézeteivel. McDonald rámutatott arra, hogy az acélipar heb'zett az egész ország gazdasági helyzeté­nek fokmérője szokott lenni. — Úgy látja, hogy az acélipar de­­pv«88fióhan van? teljesítő Az amerikai államok Costa Ricában ülésező konferenciája határozatot fogadott el amely elitéli a Szovjetnek és a kommu­nista Kínának a délamerikai or­szágokban folyó aknamunkáját és propagandáját. Az USA kez­­! deményezésére hozott határozat ekként csak közvetve Ítéli el, hogy Castro cubai diktátor kato­nai segélyt fogad el a Szovjettől. A cubai delegáció "Le a yan­­kee imperializmussal!” kiáltások­kal elhagyta a konferencia ter­mét. A konferencia egyhangúlag ki­zárta a Trujillo diktátorsága alatt álló dominikai köztársaságot. A 1 határozat következtében az Egye­sült Államok aug. 27-én megsza­kított minden diplomáciai kap­csolóét PominlkáviL Híresztelések De Gaulle és Tito new yorki látogatásáról Megírtuk, hogy Kruscsev azzal a. gondolattal foglalkozik, hogy személyesen vezeti a Szovjet de­legációját az Egyesült Nemzetek New Yorkban szeptember 20-án megnyíló közgyűlésen előterjesz­teni a Szovjet legújabb leszerelé­si javaslatát. Kruscsev azt is ajánlotta, hogy az E. N. mindegyik tagor­szága ezúttal az államfő által képviseltesse magát. Ez akcióval kapcsolatban terjedt most el a hire, hogy De Gaulle francia köz­­társasági elnök, aki minap úgy nyilatkozott, hogy a leszerelési javaslatokat az E. N. -en kivül kellene tárgyalni, szintén részt fog venni az E. S. közgyűlésén. És állítólag a közgyűlésre New Yorkba jön Tito jugoszláviai kommunista diktátor is, akinek már régi vágya, hogy azzal emel­je nemzetközi tekintélyét, hogy az Egyesült Államokat megláto­gatja. (Ebben az esetben azon­ban nem az USA, hanem az E. N. volna a vendéglátó s igy Tito nem a USA vendég volna. ) Washingtoni hir szerint, ha a külföldi államfőik tényleg eljön­nek az E. S. közgyűlésére, való­színű, hogy Eisenhower elnök is részt venne az E. N. amerikai delegációja élén, de kerülne a személyes érintkezést Kruscsev-Wl . ., -------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents