Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-07-01 / 27. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési ellj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed tered as Second Clas« Matter May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Tlcth­­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 27-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 JULIUS 1 Egyes szánig ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET KONVENCIÓJA | tosabb határozata képpen, a köz­gyűlés teljes egészében elfogadta I az Egyesület átdolgozott uj alapszabályát s megbízta az alap­­sabály bizottságot annak kinyom- i tatásával és az osztályok igénylé­­| se szerinti szétküldésével. Az egyik napon külön ünnep­lésben részesítette a közgyűlés Ft. Borshy Kerekes Györgyöt, pap­­pászen te lésének 40. évfordulója alkalmából s ezt jegyzőkönyvben örökítette meg. A közgyűlés tag­jai lelkes ünneplésben részesítet­ték s a jó Isten áldását kérték Ft. Borshy Kerekes Györgyre, aki nemcsak az Egyesület élén, ha­nem egész amerikai magyar köz­életünk irányításában az elmúlt több mint negyedszázad alatt mindig a helyes utón járt &£ élen és mindig, minden körülmények között az amerikai és az óhazai magyarság javát szolgálta. Az Amerikai Magayr Refor­mátus Egyesület, a közgyűlés egyhangú határozata értelmében továbbra is megadja azt az anya­gi és erkölcsi támogtást az Ame­rikai Magyar Szövetségnek, amit eddig oly bőkezűen adott. Bách­­kai Béla, a Szövetség titkára személyesen megjelent a kon­vención s megköszönve az Egye­sület eddigi szép támogatását, is­mertette a Szövetség működését. Tiszteletüket tették és üdvözöl­ték a közgyűlést a nagy magyar testvéregyletek küldöttségei: a William Penn Fraternális Egylet részéről Révész Kálmán elnök, Stelkovits Albert titkár, Szabó János számvevő, Charles Elemér rószervező., Somogyi Gyula pénz­­tarnok, Lenau Cäyula igazgató cs 3anes Géza jogtanácsos, a Bridge sorti Szövetség részéről pedig Szegedy István elnök. Az Amerikai Magyar Reformá­­:us Egyesület 26-közgyüIése csü­­lörtökön, junius 16-án éjfélkor ejeződött be.---------------ooo---------------­OLVASÓINKHOZ JÖVŐ HÉTEN JULIUS 8-ÁN A híradó nem jelenik meg. A Híradó ez évben is julius tavában csak négyszer jelenik neg, hogy egy hétig írni is vaka­rózhassunk s aztán egész évben élfrissült erőkkel szolgálhassuk i Lehighvölgy magyarságát. Az •lmaradó szám az lesz, amelynek >. jövő héten, JULIUS 8-án kel­ene megjelennie. A Híradó legközelebbi száma éhát JULIUS 15-én, pénteken jelenik ímeg. Előfizetőinknek, olvasóinknak, lirdel'őinknek, a Híradó minden cedves barátjának szívből kíván­juk a legjobb nyári vakációs idülést és erőgyűjtést. BETHLEHEMI HÍRADÓ ----------------ooo---------------­A Rabnemzetek Hete A tavaly a kongresszus által ^határozott “Rabnemzetek He­­ét” julius 17 és 23 között tárt­ák meg országszerte. New York­­ian a Szent Patrick székesegy­­tázban könyörgő nagymise lesz ulius I 7-én Francis J. Spellman liboros érsek elnökletével. Isten­­iszteletek lesznek a más feleke­­:etüek templomaiban is. Az egyes államok kormányzói :ülön proklamációt fognak ez al­­:alomból kiadni, hangsuulyozva Amerika népének a kommunista irőszakuralom alá került európai ■rszágok népével való együttérzé­st. AZ ÖKUMÉNIKUS zsinat ELŐKÉSZÍTÉSE XXIII. János pápa közölte, rogy az ökumenikus zsinat elő­­cészitésének első szakasza befeje­ződött. Az előkészületi munkála­­:ok során több mint kétezer egy­­íázi vezető szólt hozzá a Vatikán •Ital előterjesztett javaslatokhoz lletve készített önálló javaslato­dat, , Az amerikai magyarság ezévi legnagyobb eseménye zajlott le Ligonier, Pa.-ban junius 13—16 napjaiban, amikor az Amerika: Magyar Református Egyesület tartotta négyévenkénti közgyűlé­sét. A közgyűlés legjelentősebb eseménye a tisztikar-választás volt. A következőket választot­tak az Egyesület élére: Elnökké egyhangúlag és nagy ovációval választották újra Ft. Borshy Kerekes Györgyöt, titkár­rá Nt. Kecskeméthy Józsefet, számvevővé pedig Eszenyi Lász­lót. A pénztárnoki állásra titkos szavazással Szcntmiklóssy Pált választották meg, ugyanakkor pe­dig a távozó pénztárnokot, Ki­rály Imrét, aki évtizedeken át hűségesen, odaadással szolgálta l‘z Egyesületet és aki az amerikai magyarság egyik legtiszteltebb közéleti férfia — meleg ünnep- ' lésben részesítette a közgyűlés ésj egyhangú felkiáltással örökös tb. | vezértestületi taggá választotta I meg, teljes jogkörrel. Alelnökökké közfelkiáltással Ft. Béky Zoltánt, az Amerikai Magyar Református Egyház püs­pökét, Nt. Dr. Szabó Istvánt, az Ev. and Ref. Church Magyar Egyházkerületének elnökét és Veszprémi Gézát választották meg. A Vezértestület tagjai lettek a következők: Syposs István, pót­tag Nt. Csordás Gábor (Név/ York kerület); Molnár József és Nt. Szathmáry Bertalan, póttagok Nt. Bertalan I mre és Szabó Zol­tán (New Jerseyi kerület) ; Nt. Nagy Lajos és Szüch Bálmt, pót­tagok ftezcs--MiiioiTsr—cr, rugó ja-I nos (Pittsburghi kerület.); Pa-j lágyi ZsigmOnd és Nt. Daróczy ^ Mátyás, póttagok Áros Béla és, Tóth Mihály (Ohio kerület); Nt. I György Árpád, póttag Neviczky \ István (Chicagói kerület); Nt. ! Tóth Tibor, póttag Biró Mihály (Detroiti kerület). Közgyűlés távirati memoran­dumban fordult a szenvedő ma­gyar nép érdekében a követke­zőkhöz: Dwight D. Eisenhower, az Egyesület Államok elnöke; j Christian Herter külügyminiszter, Frank J. Lausche szenátor, Ro­bert B. Meyner, New Jersey ál­lam kormányzója, David L. Law­rence, Pennsylvania állam kor­mányzója, valamint Alvin Bent­ley, William E. Miller, Charles : A. Vanik és Michael M. Feighan ' ■congresszusi képviselőkhöz. Üd­­zözlőtáviratot küldött a közgyü- 1 lés R. F. Smith, Pennsylvania ál­lam és Albert F. Jordan Wash­ingtont Insurance Commissione- I reknek. Külön megemlékezett a cözgyülés néhai William Borah- Idaho állam nagynevű szenáto­­iáról, aki az igazságtalan Triano- j íi békeszerződésnek az Egyesült Államok részéről való jóváha- , jvása ellen emelte fel szavát innakidején eredményesen és aki­iek Washingtoni szobrát junius í-ikén a 40 évforduló alkalmával ?,z amerikai magyarság megko­szorúzta. Közgyűlés Boráh szená­­:or özvegyének drámai erejű tá­viratot küldött, néhai férje érdé- 1 iveit méltatva. Külön kiáltványo- { cat bocsátott ki a közgyűlés a j kommunista uralom rémségeit i szenvedő magyar néphez és az | ímerikai magyarsághoz is, me- j J yek szövegét lapunk más helyén ^ cözöljük. , A nagygyűlés határozata ér­elmében a jövőben minden fiók, j »melynek legalább 300 tagja van j I delegátust, minden további $00 tag után egy további delegá- ' üst küldhet a konvencióra. Több ( lókból összeállított csoportok ninden 400 tag után küldhetnek I delegátust. A kollektálási dij 10 centre emelésének ügyét a cözgyülés a szeptemberi vezértes­­iileti gyűlés elé utalta azzal, rogy annak kedvező döntése ese­­én az uj rendszert azonnal lép­­essék életbe. A központi tisztive­­ők fizetése évi $12,000-ban ál­­apitotta meg a közgyűlés, az al­­dnökök tiszteletdiját évi $600- ran, a vezértestületi tagokét pe- j Jig évi $5 00-ban. Egyik legfon-Eisenhower itthon Eisenhower elnök junius 26-án reggel tért vissza távolkeleti ba­­íátsági körútjáról. A repülőtéren Nixon alelnök és a kormány tag­jai üdvözölték. Az újságírók kérdésére kijelentette, hogy az ut egészen jó volt. A demokra­táknak a japáni szerződés ügyé­ben növekvő ellenzéki hangula­tára az elnök nem tért ki. Mamie Eisenhower már el- j hagyta a Washingtoni Walter Reed kórházat, ahol három hétig asztmatikus légcsöhurut ellen ke­zelték. í emeli, hogy a bizottság többi tiz tagja közül kilencet meg tud nyerni. A képviselőházban Ray burn elnök, aki Johnson elnökje­­löltségi törekvéseinek legfőbb tá­mogatója, azon lesz, hogy a ja­vaslat a szünet előtt keresztül­menjen s igy a megvalósulása se­gítse Johnson elnökjelölési kilá­­:ásait. A unionok körében nagy ér­deklődéssel várják a kérdés le­­tárgyalását és aszerint fogjáic :gyes képviselők és szenátorok választási támogatását ajánlani, Imiként ennél a javaslatnál szá­razták. Ha Eisenhower azon a cimen, hogy ellenzi az aggok kórházi diétásának a Social Security ke­retében való megvalósítását,, megvétózná a Johnson javaslat törvénnyé emelését, az úgy a választási kampány egyik legfőbb vitakérdésévé válna. Némelyed azt hiszik, Eisenhower nem adna ly választási fegyvert a demokra­ták kezébe, hanem meggondolná, íogy éljen-e vétóval ? Még mindig vannak olyan kongresszusi hangok is, amelyek »z ügyet az uj kongresszusig el akarják halasztani és ily halogató cisérletek várhatok.-----------------ooo----------------1 Kongresszusi körök szerint már í ' csak négy ügy letárgyalása van t ‘ hátra, hogy a kongresszust a ju- t ’ lius 1 I -én kezdődő demokrata 1 " konvenció előtt el lehessen na- 1 ’ polni és pedig 1. az iskolák sző- r *• vetségi segélye, 2. a minimális 1 órabér felemelése, 3 uj pénzala n pok a házépítési programm szá- £ : mára és 4. az aggok ingyenes t \ korházi ellátásának ügye. Ez 1 ügyek részben már az elfogadás £ stádiumában vannak, úgyszintén t ' a külföldi országoknak adandó e ’ segélyek és a részvénytársasági és , ’ egyes fogyasztási adóknak a mos­­' tani szintén való meghosszabbi- v tása. Az iskolák segélye ügyében a ^ szenátus már megszavazott ötne- ^ ’ gyed billiót, de a kormány ehe­lyett kisebb összegű javaslatot akar keresztülvinni. * t Lynden Johnson demokrata szenátusi vezető, elnökségi pálya­­zó a kórházi javaslat letárgyalását ’ szorgalmazza. Hir szerint ha a jj szenátus “tulbökezü” kórházi ja­­. vaslatot fogad el, a kéoviselőház ^ appropriációs bizottságában meg fog rekedni a javaslat. ^ Múlt héten a képviselőház már i elfogadott egy javaslatot, amely igen szűk keretben biztosítana ^ szövetségi és állami hozzájárulást , főként csak kimondottan nyo­morgo aggok kórházi számlájá­hoz. Ezt a javaslatot Johnson szeretné a szenátusban kiépítem a Social Security dijak csak Ay * felemelésével, (szövetségi és ál­} lami segély nélkül) akként hogy r a javaslat nem sokkal nyújtana * ((kevesebbet, mint az ismeretes . . Forand javaslát, amely tudvale- £ vően 120 napi kórházi és sebé- * szeti ellátást, valamint lábbadozó u otthoni tartózkodást akar a So-j|* . cial Securitybe tartozó aggok ^ / / tí szamara. A szenátus pénzügyi bizottsá­­. gában a takarékoskodó politika- h járói ismeretes Bird dem. széna- , F tor és hat republiáánus tag ellen- I a J\ Johnson tervét, de Johnson jz “AMERIKAI vonat.kozásbar nekünk, reformátusoknak szin tén vannak tildyeink, akik szin tén úgy harcolnak a kommuniz­mus ellen, hogy a katolikus egy házat ütik. Rómát úgy állítják be hogy az veszedelmesebb, min Moszkva. (Hány atombombájc van a pápának?) Azt sugalmaz­zák, hogy a kommunizmus csal átmeneti, az majd elmúlik magá­tól is, tehát nem kell küzden ellene, “Ezek az amerikai tildyek-pé terek azok, akiknek nem tetszik ha a magyarok Mikoyan Kozlov IKruscsev ellen tüntetnek. Ezel azonnal bibliai idézetekkel jön­nek, ha itt Amerikában kommu­nizmus-elleni megmozdulás ész­lelhető, sőt bizonyítják azt is hogy a magyar szabadságharc nem volt Istennek tetsző cseleke det, vagyis magyarul: miért me részeltek felkelni az elnyomó is­tentelen banditák ellen? “Ezekután az csak természetes, hogy az ‘Úristen parancsot adott Kruscsevnek arra, hogy az isten­félő magyar nemzetet verje le, s amikor leverte, utána majd meg indul egy tisztulási folyamat, amelynek során a magyar nem­zet a kommunistáktól fog leik: tisztulást kapni. “Ezek a tildyek-péterek a bib liával bizonyítják azt, hogy a: ellenség ellen harcolni nem Isten nek tetsző cselekedet. Ezek sze­rint, ha majd a Szovjet megtá­madja Amerikát, ne harcoljunk ugyebár? De kérdezzük: csak í kommunizmus ellen nem helyes fegyverrel harcolni? Vagy ez ér vényes minden vonatkozásban? Ha igen, akkor mi a véleményük ezeknek a tildyeknek Bocskai, Bethlen és a többi magyar pro­testáns hazafiakról, akik életük­kel és vérükkel védték a hazái és vallásukat? Ez esetben helyes­lik a fegyveres harcot? Ha igen, akkor helyeseljék a kommuniz­mus elleni küzdelmet is." (Folytatás a 3-ik oldalon) k I béréi ültek es ülnek a rend zei :t börtöneiben. Az individualizmus t- világához huzó emberek, — • g mondhatnok azt is, hogy embe­­rek, akiknek a szellemi és gazda­­n sgi szabadság már nagyrészt osz­­!- tályhelyzetüknél fogva is, inkább - megfelel, — többnyire ellenfelei s a kommunizmusnak, felekezetre . való tekintet nélkül. * * -* EGYIK EGYHÁZ sem “adta i el magát” a kommunistáknak, (mert eladásról csak ott lehet szó, ! ahol szabadon lehet adni- venni. | Mindegyik egyház kap államse­gélyt, amelyet kényszerűen el is I fogadnak, hiszen elvettek vagyo­nukat. Akadnak katolikus béke­­papok, Beresztóczy Miklósok és ’ Horváth Richardok épp ugy.mint protestáns papok, akik a kelle­­t ténél buzgóbban szolgálják ki a rendszert, a magyarországi pap­­( ság zöme azonban ima sem tesz többet, mint amennyire kénysze­­'ül az egyház folyamatosságának, a hívők lelki szolgálata fenntar­tásának érdekében. Mi akkor is leghevesebben szembenálltunk az amerikai ma­gyar sajtóban Tildy rövidlátó sával, amikor uralmon volt (Nem ■ Írjuk hogy hatalmon volt, mert | abban a helyzetben semmi hatal • ma sem volt és a Nyugat tűrte ] Yalta megszegését, cserbenhagyta a yaltai egyezmény országai pol­­! gári politikusait.) S még éleseb­­j ben szemben állunk Péter János I volt református püspök, jelenleg első külügyminiszter helyettes kollaborációjával, — de az ö egyéni esetükete reformátusok el­­lenforditani, olcsó demagógia és súlyos igazságtalanság, kivált olyan lapban, amelyben egy Gyékényessy László nevű vezér­­cikkiró a pogányságot dicsőítet­te és a védteleneket gyilkoló Kun Andrást állította oda mint kérész tény eszményképet. . . Aztán ezt mondja a cikk: I / /O. julius elsejen az angol ] flotta vörösruhás katonáit Howe l generális a new yorki kikötőben j partra tette. Ugyanakkor kilenc - j . ver> mérföldnyire onnan, Phila­delphiaban az amerikai Continen­tal Congress vitatkozott a virgi­niai gyarmat javaslata felett, mely szerint “az egyesült amerikai gyarmatok ténylegesen és jogosan szabad és független államok.” A javaslatnak julius 2-án tör­tént elfogadásával az amerikaiak függetlensége jogerőre emelke­dett, a két nappal később jóvá­hagyott FÜGGETLENSÉGI NYI­LATKOZAT ennek a határozat­nak a világ előtt való megindo­kolása volt csupán. A massachusettsi John Adams vezérlete alatti szabadsághősök már julius elsején este szereztek többséget és amikor julius 2-án George Washington hírnöke ’ a New York elleni támadás részle­teit nyilvánosságra hozta, a még kételkedők és habazók is a ja­vaslat mellé állottak, úgy hogy a tizenhárom gyarmat határozatát egyhangúlag fogadták el. “1776 julius 2-a — irta John Adams- ucjeviíur /VoigailnaK, ---­a legnevezetesebb nap lesz Ame- - rika történetében. . . bizonyos vagyok abban, hogy késői nemze­dékek is lelkesen fogják ünnepel­ni ezt az évfordulót.” i juhuö J-au ncz,uuuu ti incjz c vita a FÜGGETLENSÉGI NYI­LATKOZAT KÖRÜL, amelynél szövegét Thomas Jefferson szer­­; késztette, hogy megmagyarázza | az egész világnak, miért kellett | az amerikai függetlenséget kikiál­tani. Julius 4-én történt azonban a végső szavazás A kiküldöttek, ■ nem a saját személyükben, ha­nem a gyarmatok nevében, egy­hangúlag magukévá tették a történelmi okmányt. A nemzet a Nyilatkozat megszavazását, julius 4-ét ünnepli meg julius 2 . he­lyett, amikor magát a független­séget kiáltották ki. E napon azonban csak John Hancock, a Continental Congress elnöke irta alá tényleg az okmányt, hogy az aktust “hivatalossá” tegye. A Kongresszus többi tagjai — 56 férfi összesen — csak kérőb­ben, de valamennyien augusztus 2. előtt látták el azt aláírásukkal. Az okmány cime: “Unanimous Declaration of the 1 3 United States of America”. Itt szere­pelt először országunk hivatalos neve. i A történelmi esemény emléke­­ketére az első ünnepség már 1777 julius 8-án folvt le, az elfogadást követő első hétfői napon, amikor is az Állami Épület kertjében, Philadelphiaban felolvasták az okmányt harangzúgás és kato­nai parádé közepette. Julius 4-én tehát nemzetünk születésnapját ünnepeljük és bár az eredeti napon nemcsak öröm­­hirek jutottak a nemzetalapitók tudomására, a születésnap öröm­ünnep, amelyet mindenki vidám szórakozással töltsön el. De ha külföldre Írunk beszámolót, je­fcZZuK <&£.{. -Jí/j Julluü * -V» uí­amerikai nép jogainak kinyilvání­tását ünnepeljük, az élethez, a szabadsághoz és a boldoguláshoz való jogait. American Council ■ helyzete és a balkáni másodil front eszméjének mellőzése mial az oroszok előnyomulási vonali ba esett és mert Roosevelt me akarta nyerni az oroszokat part 1 nemek a Japánnal szemben neri I a legjobban álló háborúban. Ma j gyarországon ennélfogva azt tör tént, amit az oroszok akartak az oroszok dühösek voltak Szá lasira és társaira, mert meghosz szabbitották a háborút és kölcsö nősen megszaporitották a vérál dozatokat a magyar frontsZskr szón, amikor a vérengzésnek má semmi értelme nem volt, sőt a; lett volna a magyar érdek is hogy emberéletekben és javak ban minél kevesebb áldozatta essünk túl a teljesen reményte len helyzeten egy háborúban amely Hitler győzelme esetén i: csak szolgaságot a német világ­imperializmus segédnépe sorsál hozta volna a magyarságra. Tildy naivságában vállalta í kormányt, de tudni lehetett, hogy az oroszok nem fognak ku­­koricázni azokkal szemben, akik Horthy fegyverszüneti ajánlatát a németek fegyveres puccsa utján felborították és odaadták eszkö­zül magukat Hitler vélt érdeké nek, hogy tovább kell folytatni a hiábavaló öldöklést az utolsó csepp magyar és orosz vérig, Talán, mint lelkész érezte is Til­dy, hogy bűn volt a magyar nem­zeti szuverénitárt felrugó októbei I 5-i, Horthyt erőszakkal eltávo­lító puccs, bűn volt felesle­gesen a vágóhídra kergetni a magyar katonákat, amikor maku­­lányi kilátás som volt tüKU— =, győzelemre és bűn volt, hogy Szálasi alatt a nyilas “pártszolgá­latos” elemek szabadon öldöshet­­ték azokat, akiknek politikai né­zete vagy születési véletlene nem tetszett nekik. Csődtömeget vett a nyakába és ez mindig hálátlan és baleki feladat. (Az volt a szintén naiv Károlyi Mihály ese­tében is). Nyilván megérdemelt; nek tartotta Szálasiek elitélését. Egy azonban feltétlenül bizo­nyos: nem mint református vál lalta a miniszterelnökséget, ha­nem vagy emberi hiúságból, ami előfordul minden felekezet egyes embereinél egyaránt vagy pedig mert azt hitte, hogy nemcsak nagy álláshoz jut, de szolgálatot is tesz nemzetének a rendkívül súlyos helyzetben, amelyet a Gömbös Gyula által kezdemé­­ményezett német szövetségi vi­szony melletti kitartás okozott és amelyet az okóber 15-i puccs csak megtetézett, Gömbös Gyula református volt, Szálasi Ferenc katolikus, de kinek jutna eszébe politikájuk miatt a reformátuso­kat vagy a katolikusokat sommá­san elitélni? Ki tette valaha Í3 felelőssé az összes katolikusokat Hitlerért, mert országok egész sorát rohanta le és kényszeritette csizmája alá és védtelenek millióit égette el elevenen? Egé­szen nevetséges egy ilyen vallás­felekezet szerinti klasszifiktálás és egészen igaztalan, sőt gonosz is. * * * NEM IGAZ, hogy “a tildyek, nagyferencek összefogtak a kom­munistákkal a katolikusok ellen.” Rossz szolgálatot tesz a magyar­ságnak, akik ilyen vallásfeleke­zet elleni uszítást üz! Nem jó ember, aki ilyen hamis beállitást használ! Akár Sulyok teszi, (amiben, ismételjük, nem lehe­­tünk biztosak), akár Böttykös Sándor, aki aláírta a cikket, akár a lap, amely Böttykös mögött állva, ezt a rágalma t lenyomtat­ta! Kómiszság az az állítás is, hogy “a hazai református egyház elad­ta magát". Kómiszság egy egész csoport minden tagját te­szi felelőssé, Ez nazi barbariz­mus, akár Sulyok, akár Böttykös, akár a szélsőjobboldali lap ve­zetősége állítja. Az ÖSSZES magyarországi egyházak terror alatt állnak.---­Mellnek szegzett pisztollyal kény­­szeritették őket, hogy alkalmaz­­kodjának. Minden felekezet em-AZ AMERIKAI MAGYAI SAJTÓNAK abban a, hála Isten nek túlnyomó részében, amely a? amerikai emberség szellem éber egyéni értékei szerint osztályoz za embertársait, eddig nem voll szokásos az a felekezeti alapor történő beállítás, amellyel a: egyik, Amerikában megjelenő szélső jobboldali hetilap minap kiadott, nagyobb terjedelmű, trianoni évforduló számában találkozunk mégpedig “Az amerikai tildyek és péterek’’ cimmel, az előttünk ismeret­len s alkalmasint nem régen Amerikában élő Böttykös Sándoi aláírásával. , Nem szeretjük az olyan harc­modort, amely úgy bírál egy cikket, hogy abból kiszakit egyes mondatokat, amelyek az egésr cikk ismeretében egészen más­­kint hangzanának. Ez nem a mi módszerünk és úgy hisszük nem is helyes módszer. A magunk bőrén tapasztaltuk e módszer inkorrektségét, amikor az egész cikk értelmét, célját elhallgatva, idéztek egyes kitételeket s mái ezért sem tessük. De azért sem, mert ez sem emberileg, sem poli­tikailag nem becsületes. Sőt olcsó demagógia, amelynek színvonal­­talanságát csak sajnálni lehet. A következőkben tehát leközöljük a szerencsére nem tulhosszu cikket: * * * “AMERIKAI illetékes ténye­zők, — (ez már a cikk), — so­­íozatosan figyelmeztetik Ameri­ka népét arra, hogy a kommunis­ták ügynökei befurakodtak a templomokba is. Természetesen nem csinálnak nyilt kommunista propagandát, hanem Istenre és Krisztusra hivatkozva szórják szét a hívek között a marxi bacsil­­lusokat. “Sulyok Dezső, Rákosi volt népügyésze “Három éjszaka demokrácia nélkül" cimü köny­vében ezt is Írja: “Tildy a vé­rengzésével több protestánst téri­tett át a katolikus hitre, mint a nagy ellenreformátor: Pázmány, Magyarországon a tildyek, nagy­ferencek a kommunistákkal fog­tak össze a katolikusok ellen. Az eredmény? A hazai református egyház eladta magát! ” * A rovatiró úgy érzi, hogy itt félbe kell szakítania a cikket és megáll egy szóra. Sulyok Dezső könyvének fentebb idézett cime téves. A könyv igazi cime ez volt: "Két éjszaka nappal nél­kül”, egy svájci kiadó vállalat adta ki a 40-es évek végén, né­met nyelven. Hogyan higgyjünk az idézet pontos valódiságában, amikor a könyvnek, amelyből vétetett, a címét is hamisan idézi a cikkiró, illetve a lap, amelynek s szerkesz­tője ellenőriznie kellett volna a cim és az idézet helyességét? De kételkedünk azért is, mert Sulyok maga is vádbiztos volt a kivégzett Imrédy Béla ügyében. S bár kivált az utóbbi időkben amióta megjelent a történelmi osztályharc szempontjait mellőző magyar történelemkönyve, nin­csenek illúzióink Sulyokról, ne­hezen tartjuk hihetőnek, hogy az 1945-ös ipagyar összeomlás utáni kivégzéseket protestáns ügynek tekintené. Ha mégis annak tekintené, va­gyis ha az idézet hitelés, oly alacsony demagógia volna, amely re még Sulyokot is bajosan tart­juk képesnek... Az 1945-ös rezsim vezetőemberei között min­denféle felekezetüek voltak, sőt ott volt magá Sulyok is az gyik legzsirosabb kisgazdapárti pártstallumban, a Pénzintézeti j Központ elnöki állásában. Sulyok maga tudvalévőén katolikus, mi­ként azt hangoztatni is szokta. Tildy és polgári társai naiv politikai műkedvelők voltak, akik azt hitték, hogy csak átmeneti idő ről van szó és a békeszerződés után az oorszok ki fognak taka­rodni az országból. Magyarorszá­got Yaltában egyoldalú kommu­nista megszállás alá helyezték, miután szerencsétlen földrajzi' LETÁRGYALJÁK-E AZ ÖREGEK KORHÁZI EL­LÁTÁSA ÜGYÉT AZ ELNAPOLÁS ELŐTT ?

Next

/
Thumbnails
Contents