Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-04-22 / 17. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

BETHLEHEMI HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA!

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre.................$5.00

BETHLEHEM HU GARIAAÍ NEWS

Entered as Second Class Mht May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa,!, undthe Act of March 3, 18,9”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year.............•........$5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXVIII. Évfolyam 17-ik szám

BETHLEHEM, I., I960 ÁPRILIS 22

Egyes szám-* ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

IFORDULAAZ AGGOK KÓRHÁZELLÁTÁSA ÜGTBEN

A NYUGATI KÜLÜGYMINISZTEREK NEM SOKAT VÁGNAK A PÁRISI GSUGSKGNFEGENGIÁTÚL

Herter amerikai, Lloyd angol I és De Murviüe francia külügyminiszter a múlt héten konferen. ciát tartottak Washingtonban és í a május 16-i párisi csúcskonferencián Kruscsevvel szembeni álláspontjukat törekedtek össze; hangolni.

Berlin ügye

Berlin kérdésében elhatároz! ták, hogy visszatérnak régebbi álláspontjukhoz, amely szerint nemzetközileg ellenőrzött választásokat követelnek mindkét Né-i metországban s azután alakuljon egységes rezsim, amellyel az össznémet békeszerződés megköt j hető volna. (Ebben az időleges kormányzatban természetesen a Szovjet zónái kommunista köztársaságnál lé'ekszámban háromszorta nagyobb Nyugat Németországé volna a többség s a Szovjet már ezért sem járul hozzá.) Gondolnak arra is, hogy népszavazás legyen mindkét Németországban, hogy a nyugati vagy a ke'eti tervet helyesli e a nép? de a Szovjet ezt is elvetné.

A nyugati külügyminiszterek nem tudják milyen uj javaslatok-j kai fog Kruscsev előállni, de elvben amellett vannak, hogy engedmények csak kölcsönösek lehetnek,

Kruscsev hir szerint ott akarja fo'ytatni, ahol a berlini kérdést a külügyminiszterek őszi konferenciája abbahagyta. De ettől idegenkednek, mert a jelenlegi berlini megállapodás határidő nélküli s bármily uj megállapodás határidőhöz kötve, a mainál csak kedvezőtlenebb lehet.

(Adenauer nyugatnémet kancellár a legutóbbi washingtoni látogatásakor élesen ellenzett bármily legcsekélyebb enged - ményt a berlini kérdésben.

A leszerelés

A leszerelési kérdésekről szóló ^ tanácskozásokba bevonták Segnij olasz és Green canadai külügy-1

minisztert, valamint Spaak belgiumi szociáldemokrata vezető, volt miniszterelnököt, a NATO főtitkárát is.

A Szórjet á’talános elvi elhatározást kiván szerződésileg lefektetni a leszerelésről és csak azután akar belemenni az el'enőrzés mikéntjének megállapításába. Ezzel szemben a Nyugat elsősorban a száz százalékosan megbízható e’lenőrzések módozatait akarja tisztázni és csak fokozatosan kiván a leszerelés egyes részkérdéseivel foglalkozni.

A genfi leszerelési konferencia tudvalévőén holtpontra ju-j tott s április 20-án elnapolják a csúcskonferencia utánig, junius

7-ig. ' t

A washingtoni külügyminiszteri konferencia úgy határozott, hogy tanulmányozni fogják a genfi leszerelési konferencián elhangzott javaslatokat és ennek alapján készülnek fel a csúcskonferenciára.

A bomba-kísérletek tilalma

Az egyetlen pont amiben esetleg létrejön Páriában egy megegyezés a nukleáris bombák kipróbálásának szünetelése. USA, Anglia és Oroszország élvben elfogadtak egy tervet, amely szerint kisebb földalatti robbantásokat kivéve szüneteltetik a bomba kísérleteket. De USA előbb szaktudósokkal tisztázni kívánja azt i. kérdést, hogy lehetne e teljes siztonsággal ellenőrizni hogy ne ehessen megfigyelheted énül földalatti robbantásokat végreha'tani? E célra Washington május I 1 -éré tudományos konferenciát javasolt, amit a Szovjet sietett elfogadni.

\ Nyugat és Kelet közti ellentétek

A Nyugat és Kelet közti problémák pontjánál várható, hogy a Kruscsev felhozza egy kölcsönös biztonsági szerződés kérdését, ami burkolt formája volna a

! kommunista erőszakuralom alatti I európai országok mai rezsimje végleges elismerésének.

Ebbe Amerika semmiesetre sem megy bele s ennek következtében Anglia sem, úgy hogy azok a jóslatok, amelyekkel egyes amerikai magyar politikus cikkírók rémitik a magyarságot ‘ 'Anglia várható árulásáról”, aligha fognak bekövetkezni.

Másrészről azonban e negativ eredménynél több Magyarország szempontjából aligha várható a csúcskonferenciától.

* * *

De Gaulle Amerikában

DeGaulle francia köztársasági elnök feleségével együtt megérkezett Ottawa kanadai fővárosba, ahol a lakosság, közte a kanadai franciák nagy tömege lelkesedéssel fogadta.

De Gaulle a hét végén Washingtonba repül s Eisenhower elnökkel fog tárgyalni a május 1 6-i párisi csúcskonferencia kérdéseiről.

De Gaullenak tudvalévőén külön követelései vannak Franciaország számára. Többi közt azt akarja, hogy a NATO egy háromtagú direktórium vezetése alatt álljon, amelynek USA, Anglia és Franciaország volnának a tagjai. Washington ezt, mint a NATO tagjai közti egyenjogúság ártalmát elveti.

—----------ooo-------------MA GYÁR DIÁKOK A SZOVJETUNIÓBAN

A budapesti Magyar Nemzet közlése szerint 1 947 óta már több mint 1500 fiatal magyar diákot küldtek ki szovjet egyetemekre és főiskolákra és ezeknek legna gyobb része ott oklevelet is szerzett. Jelenleg a Szovjetunióegyetemein, mezőgazdasági és műszaki főiskoláin több mint 200 magyarországi kommunista rendszer ösztöndíjat és tanulási lehetőséget ad 330 olyan külföldi diáknak, akiket Moszkva közvetítésével ázsiai és afrikai országokból — elsősorban Indiából, Indonéziából, Irákból, Guineából és az Egyesült Arab Köztársaságból — Magyarországra irányítottak,hogy Ludományos kiképzésben s ugyan akkor természetesen marxistaleninista ideológiában részesítsék

§k*t-FORRADALMI HARCOK DÉLKOREÁBAN

Kruscsev nagyon felcsigázta a várakozásokat, hogy a csúcskonferencián meg fogja mutatni, mily nagy hive a békének és az együttlétezésnek. Az orosz nép kétségtelenül épp úgy fél a nukleáris bombáktól és rakétáktól, .mint a többi és nem háborút, hanem több fogyasztási cikket akar. De vajmi kevés a valószirdjsiége annak, hogy a diktatórikus Szovjet komoly áldozatra volna hajlandó a “béke” érdekében. Valószínűbb, Hogy időt akar nyerni, hogy állítólagos nukleáris és rakétá fölényét még inkább megnövelje.

Eddig Kruscsev csak szavalt a békeszeretetéről, de tettekkel nem támasztotta alá s komoly tettekkel aligha is fogja, hanem ■valami uj blöff el, uj csapdával fog előállni.-OÜOKÉT GYÓGYSZERT TALÁLTAK FEL A FEHÉRVÉRŰSÉG ELLEN

Lisenhower <ok változatlanul 1' , ellenzi azt, ho: a Social Securi' 1 ty alá tartozó iggok ingyenes . | kórházi ellát automatikusan 51! történjék, ham amellett van, \ hogy a Sociabecurity aggok le- I gyenek lépjtiek bt önként taga nak valameU ma^mbiztositóhoz havi tagsági Hü») fizetésével s B| aztán, amivel tö)e kerülne a j magánbiztositokn a biztosítást, \ azt nagy á lám/ íszövetségi se. géllyel térítsék ny a magánbiz*1 tositóknak.

°J Flemming egéssgügyi mimsz- S tér idevágó javasa mintegy két / hét múlva lesz keen s az fogja 4 Eisenhower végks álláspontját tükrözni. Annak ltétlenü! ellene van, hogy a So'l Security dija- 3I kát akárcsak e negyed-százafj lékkai is emelje (Ez a legjobb ’ | keresetűeknél w tesz ki többet,

^ évi 12 dollárn)

Mivel ez a kiés a választási kampányban kernet1enné vál* hat a republikás pártnak, Ja-j ’ vits szenátor ését társa kidől-' goztak egy ter\ amely sokban | 1 hasonlít Eisenhou elgondolásai- 1 hoz. Szerepet ( üzletet) akar juttatni a magáiztosltóknak és a belépés önkíes volna. A L költségek nagyrtét az államok illetve a szÖvségi kormány fedeznék segélyfformájában. A kedvezmény kit«edne nemcsak] a Social Securitekre, de min■ denkire aki 65 éh felül van. —j i Azonban kórliak csak évi' $250, orvosi kelés pedig évi $75 erejéig voltt-génybe vehető.

1 Rayburn—J< ’ "n kompromisszum

A Forand vaslatot, amely 120 napos ingn kórházat, se bészi kezelést lábbadoz.ó ott hont nyújtana Social Securityseknek az illetek negyedszáza-; lékos felemelével Rayburn | i képviselőházi inök nem. tette j I teljesen magáéi, hanem Lyndon;

I Johnson, szenási vezető, e'Inök- 1 jelöltségi pályáival együtt olyan I demokrata javettnak ad előnyt, amely, hir saint, kevesebbet nyújtana az aspknak, mint a Forand Bili. D-elveti a magánbiztosítóknak fitendő állami és^ szövetségi segél:. A fedezetet: abból akarja cjrni, hogy azon] maximumot, arrly után a Social Security dijak zetése kötelező volna, a mai 4800 dollárról 6000-re emelnéel.

Hir szerint .kompromisszum amely a kérdésen Rayburn és Johnson másréaml pedig a demokraták liberás csoportja között kialakult, erk ingyenes kórházat nyujtana.de nem orvosi vagy sebészi kiélést is.

Forand ldépvelő nem vett részt a komor xísszumban. Más oldalról jött űrek szerint az aggoknak nyujtadó kedvezmények kérdésébe; még nincs minden részlet vé«gesen kidolgozva s még eg / Er hétbe telik, amig készen les.

Rayburn házalók kijelentette, hogy elintézi, hgy a bizottságból a Ház plénumaeié kerüljön a Social Security törvény módosítása, amelynél keretében az aggok betegségi ellátásának kérdése is megoldst nyerne. így nem kétséges, logy a képvise’ő ház és a szenátu (ahol Kennedy, Humphrey í3 Sjnington elncikjtlöltségi pályázol nyújtottak bekülön-külö.. r,e egymáshoz na sonló javaslatot;, még a mostani időszakban inegiozza az erről szóló törvényt.

Nagyobb rroblema, hogy Eisenhower nem e fogja megvétózni? Ha ezt térné, a republikánus párt választási kilátásaira rendkívül kockázatos lépés volna s biztosan kétszer is megfogja gondolni. •

Dr. Bernhard Steinberg, a toledoi (Ohio) kórház kutató intézetének igazgatója közölte, hogy munkatársaival együtt két olyan vegyszert talált fel, amelyek megakadályozzák a halált okozó vérömlést a fehérvérűségben (leukémiában) szenvedő betegeknél.

A televízióban is közvetített nyilatkozatban dr. Steinberg elmagyarázta, hogy a leukémiánál (vérrák) előforduló vérömlést a csontvelő sejtjének megbetegedése, azaz pontosabban az okozza hogy a velösejt egyik alkatrésze elsatnyul.

A dr. Steinberg és munkatársai által felfedezett szerek egyike, amelyet trombophiazinnek neveztek el, lehetővé teszi, hogy a szervezet pótolja a csontvelő összetételében beállott hiányosságokat, a másik szer pedig, amelynek neve "magacariophiazin , felügyel a hiányzó sejtek pótlására.

Dr. Steinberg hangsúlyozta azonban, hogy legalább két év fog eltelni, mig ezeket a szereket elkülönítik és gyárilag előállíthatják, akkor azonban már a nagyközönség rendelkezésére lehet azokat bocsátani.

Délkoreában hetek óta forrongó a hangulat Syg.man Rhee elnök és kormánya ellen. A 85 év lévő Rhee legutóbb újból megválasztatta magát s állítólag az alelnök megválasztása nem, történt szabályszerűen. Általában nagy az elkeseredés a kormány I ellen, mert állítólag zsarnoki módszerekkel dolgozik.

A hét elején az ellenzéki tömegek nyilt forrongásban törtek ki. Seoul fővárosban, Puszanban és még három városban forradalmi jelenetek játszódtak le. Seoulban a tömeg kövekkel dobálta meg a rendőröket, autókat és épületeket, leromboltak rendőrségi épületeket és postahivatalokat 'és felgyújtották a kormánypárti lapok nyomdáit. — Mac- Arthur szobrát le akarták rántani talapzatáról, de nem sikerült.

Ápr. 1 8-án Seoulban nagy utcai harcok voltak Rhee ellenfelei és j a rendőrség között. A tüntetők közül 82 meghalt és 300 megsebesült. A rendőrök között többen halálos sebet kaptak. Puszanfcan a halottak száma tiz.

A harcok naponta megújulnak s követelik, hogy Rhee vonja vissza azolkat a nemrég hozott törvényeket amelyek erősen korlátozzák a sajtószabadságot és egyéb demokratikus jogokat.

Herter demokráciát követel Rheetől

Herter USA külügyminiszter kedden tiltakozott Rheenél az ellen, hogy a kormány antidemokratikus eszközökkel dolgozik. Ajánlotta, hogy a demokratikus jogokat állítsa helyre és vizsgaitassa ki azon választások ügyét, amelyeket a lázadók hamisnatt mrmdaaik. i

A KÍNAI SZAKÁCS NEM AKAR HAZAMENNI-ooo-A kommunista Kina londoni nagykövetségének szakácsa, Pua Csin Lu politikai menedékjogot kért és kapott Angliában. A szakács azzal indokolta az angol belügyminisztériumhoz intézett kérését, hogy utasítást kapott feletteseitől a Kínába való visszatérésre. i

Miután az angol hatóságok megadták a menedékjogot, Csuang Jan kinai ügyvivő lépéseket tett az angol külügyminisztériumnál, ott azonbap közöltek vele, hogy a szakácsnak jogában áll Angijában maradni.

CASTRO USA-T VÁDOLJA

Cuban, Oriente tartományban partizán felkelő csoportok harcolnak Castro véres diktatórikus rezsimje ellen. Castro azzal vádolja. Washingtont, hogy támogatja a felkelőket.

Washington cáfolatot adott ki Castro nyilatkozatával szemben. A cáfolat megbélyegzi Castrot a sajtószabadság eltiprásáért és céloz arra, hogy Castro kormányában kommunista barátok ülnek. i--000-MOST VASÁRNAP KEZDŐDIK A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS

{Április 24-én, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán két órakor kezdődik; a nyári időszámítás. Ne mulassza el az órát egy órával előbbre igazítani!

MOST SZÁZ ÉVE halt me gróf Széchenyi István, a ‘‘legní gyobb magyar.” Iskolai tanulmi nyaiból ki ne emlékezne Arán János csodálatos és hatalmi gyász ódájára, amely e felejthi tettlen szép kezdő sorokkal r. gadta meg szivünket:

‘‘Egy szó nyilallott a hazán keresztül,

Egy röpke szóban annyi fájdalom;

Éreztük, a mint e föld szive rezdül,

És átvonaglik róna, völgy, halom.

Önön hangjától vissza ..döbbene;

Az első rémület kétségbe vonta:

Van-é még a magyarnak istene.”

S a 25 strófás ‘‘Széchénj emlékezete” utolsó három ver szaka is oly halhatatlan, mir Széchenyi emléke: *

“Szentebb e föld, honunk áldott alapja,

Mióta, nagy szív, benne nyugoszol;

Szentebb a múltak, ezredév! lapja,

Mióta, nagy név, hozzá tartozol.

Koszorút elő!... morzsoljuk el könyünket.

Az istenülés perei már ezek

Borítsa ünneplő mirtusz fejünket:

Reménnvé váljon az emlékezet.

“Nem hal meg az, ki milliókr; íkölté

Dús élte kincsét, ámbár napja mu',

Hanem lerázván, a mi benne földi.

Egy éltető eszmévé finomul

Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,

A .íint időben, térben távozik;

Melyhez tekint fel az utód erénye:

Óhajt, remél, hisz és imádkozik.

‘‘Te sem haltál meg, népem nagy halottja!

Nem mindenestül rejt a czenki 3Ír;

Oszlásodat még a család

siratja —

Oh, mert ily sebre hol van balzsamir?

Mi fölkelünk: a fájdalom vigasztal:

Egy nemzet gyásza nem csak leverő:

Nép, mely dicsőt, magasztost igy magasztal,

Van élni abban hit, jog és erő!”

* * *

LEHET-E méltóbban kifejezni, ki volt a magyarságnak Széchenyi István s mi jelentett a Bach orszak keserveitől és önkinzásaítól marcangolt lelkének Széchenyi tragikus öngyilkossága, mint azt Arany János klasszikus költőménye teszi?

Széchenyi bizonyos tekintetben nagy elődje volt Ady Endrének: nem mint költő, hanem mint hazája helyzetén gondolkodó magyar. S természetesen mint politikus, nem érte be szép szavakkal, lelkes ujitó gondolatokkal, a “szabad e Dévénynél bejönnöm uj időknek uj dalaival ’, hanem cselekvőén hozzáfogott annak megválositásához, amiben a Nyugattól messze elmaradtnak érezte hazáját. De Széchenyi meglátta a szociális bajokat is. | Meglátta, hogy ‘ ‘liberalizmusról fecsegnek és nyúzzák a saját alárendeltjeiket”. Meglátta közel ötnegyedszázaddal ezelőtt nemcsak a jobbágy felszabadítás, de a földreform szükségét is: "Szinte tízmillió között több mint kilencmillió nem birhat ingatlant, sajátót. Minek következtében úgyszólván az egész haza csak Úgy munkáltatik, mint idegen

fold* mert «inte senkieem mun:g kálja a magáét, hanem mindenk ä- másét” Vagy: “A kilencmillu »- jobbágy minden terhek viselője iy melynek nagy része a magyarság ís utolsó záloga, reménye, fennlar-- tója”. ,

*- És: ‘‘A nemesség, melynek jc szerencsén kívül egyedül köszönhetjük fennmaradt polgári létünket, egyszersmind azt is, hogy szinte minden nemzetek közöt! leghátrább vagyunk. ”

Széchenyi István gróf, magyar four szerette a szegénynépet, a Földnélküli Jánosokat és emberileg szánta őket: Vallotta azt is, hogy ők “a magyarság, utolsó záloga reménye, fenntartója". Az egyedül nemes politikát szorgalmazta, azt amely le akarja faragni a nagy társadalmi ellentéteket a tisztes megélhetést boldogulási lehetőséget ad . a szülőföld minden fiának, — testvérnek és nem kizsák mányo*S

lási alanynak tekinti a nincsetlen magyart, mert az emberségesség a legigazabb hazafiság, nemzetszolgálat. . .

De jött a háború az osztrákkal és szövetségesével, az oroszszál és a Földnélküli Jánosok földhöz juttatása hosszú, hosszú ideig nem jutott aktualitáshoz, — olyan részben főúri, konzervatív politikusok miatt, akiknek emlékét sokan még ma is, mint nagy magyarokét tisztelik, holott né- I pük szeretetét nem mindenben ér telmezték úgy, mint Széchenyi István . . ‘ i

* * *

NEM AKARJUK ezzel azt mondani, hogy Széchenyi elsősorban szociális érzékű politikus volt. Az egész nemzetet akarta civilizációjában és kultúrájában nyugatibbá tenni. Mint később Ady Endrénre, reá is sokan ha-| ragudtak, mert külföldre járt és hazatérve felpanaszolta a magyar emaradottságot s haladást, korszerűsödést sürgetett minden téren. Hatalmas összegű adomá-' i yával megteremtette a Magyar Tudományos Akadémiát. ‘‘Kiművelt emberfőket” akart. Keresztülvitte az első, impozáns dunai hid, a Lánchíd megépítését, gyárakat, modern kereskedelmet teremtett, megalapította az első magyar gőzmalmot s vasöntödét, létre segitette az aldunai viziutat, a Vaskapu szabályozását s a Tisza és Balaton hajózását, stb. “Jelenkor”, majd “Kelet Népe” cimen kiadta az első -magas színvonalú folyóiratot, könyvet irt ‘‘Magyar Játékszin” szükségességéről, kezdeményezte a Nemzeti Múzeumot és sok más hasznos társadalmi ujitás megvalósítását. Elindította Magyarországot a Nyugattal lépést tartó, korszerű megújhodás útjára. .

Iránymutató, mély politikai müvei, a “Hitel", a “Világ” és a ‘‘Stádium” mellett számos más, nagy nemzeti érdekű, politikai munkájával törekedett helyes irányba terelni kora magyarságának nagy feladatai és problémái megoldását, — nem egyszer Kossuthtal élesen vitázva . . .

Széchenyi a magyar nép helyzetének külpolitikái vonatkozású | megváltoztatását nem tartotta I időszerűnek. Mai nyelven szólva, nem a külső, hanem a belső revíziót tartotta elsőnek. A nyugodt, higgadt, belső haladás ' apostola és zsenije volt, a maga j idejének nagy épitö szelleme. A^ 1 ország külpolitikai helyzete az , uralkodóházhoz való viszonya j bolygatását általában igen ke- ; nyes, óvatosan megítélendő kér- | désnek tartotta. A Béccsel szem- ] beni politikában a józanság és j ír élységes felelősségtudat, az I erőviszonyok és várható fejlemé- ; nyék reális megítélése vezette. ; Féltette nemzetét s nem látta ; az ország igazi érdekének azt, i hogy konfliktusba keveredjék az 1 uralkodóházzal, amely az ország ] területi integritásának élő garan- J ciája volt. . . Aggályok marták | lelkét s előrelátta a szabadságharc -t véres tragédiáját, a nemzetiségek 1

hütl#n«4f4h i * Nyu. i

gat á'tal történt magárahagyásái s a bukás utáni szenvedéseket. . . * * *

A SZABADSÁGHARC után:

gyötrelmes időkben külföldöl álnévvel vagy névtelenül megjelenő írásaival törekszik felrázni a világot s enyhíteni a nemzet balsorsát, egyben pedig tartani a lelket a nemzetben. Közben mérhetetlenül szenved, egészsége, sze'lemi ereje megroppan, a nemzet nagy drámája megrendíti belső egyensúlyát. írásai, titkos akciói miatt üldöztetéstől tart s nem akar foglyul esni. Vagy a/ üldöztetéstől való félelem csak szokásos tünete betegségének? . . Az idők távlatában már mutatkozni kezdenek a nagy kibékülés első, halvány előjelei, amikor Becsben, a 19-ik kerületben, Döblingben lévő elmekorházban önkezével fejezi be életét 1860 április 7-én, 69-ik életévében.

Nemcsak nagy reformátor és korának legnagyobb magyarja, de nemzetének leghívebb, legönzetlenebb s legmegfontoltabb fia is volt. S bár előre megjósolta 1848-49 nemzettragédiáját, annak bekövetkezte után megkettözött odaadással dolgozott a nemzet felemelkedéséért s hirdet te: Magyarország nem volt ha nem — lesz!

Lánglelkének ez a jelmondata legyen a külső vagy belső emigrációban élő magyarzágn? k ;s nite, vezércsillaga Magyarország mai jogfosztottságában, magára hagyatottságában, árvaságában. A népe iránt a legvészesebb katasztrófa utáni időkben is kitartó, mértéktelen odaadása, szeretete önzetlensége és konstruktiv alkotó szelleme ragyogjon halhatatlan dicső történelmi példaképül a mai nemzedék előtt, —hogy ha eljön a történelem nagy lordulata, olyan Magyarország épüljön, amely a szabadság nap-! fényében valósítja meg azokat a tégóta esedékes szociális refor-j nokat, amelyek szükségének em-j jerséges tudata már ott élt Szé;henyi müveiben . . .

r. o.

Koreában 50,000 főnyi USA- haderő van. Ez az amerikai haderő, — közte 24,000 az élete feláldozásával, — nem azért védte meg a demokráciát az észaikkoreai kommunisták orvtámadásaival szemben, hogy Rheet zsarnoki uralom megteremtésében segitsék!

Az északkoreai kommunisták a háttérben j

Egyelőre ellenőrizhetetlen források szerint a kommunisták, akiknek nem sikerült Délkoreát fegyveres támadással egyesíteni az uralmuk alatt lévő Északkoreával, most belülről próbálják megfúrni Rhee rezsimjét. Bármint legyen is, ha az öreg Rhee átadná helyét egy fiatal demokratikus politikusnak, a forradalommal fenyegető feszültség lényegesen enyhülne.

Erre eddig nincs kilátás. Rhee parancsot adott a rendőrségnek, hogy a lázongókkal kíméletlenül járjon el. Több városban kihirdettette az ostromállapotot.------------ooo-------------