Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-06-03 / 23. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAK—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth- , lehevi and. Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 23-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 JUNIUS 3 Egyes szám,- ára 10 cent • • VILAGTUKOR ÖNURALMÁT valaki nem ve­szítheti el hétszámra. Egyre erő­södik a gyanú, hogy Kruscsev számára csak ürügy volt a kém­repülőgép ügye s amögött tény­leg messzebbmenő indokok rej­tőznek. Május 16 és 22 között, úgyszólván naponta tobzódott komisz gorombaságokban az Egyesült Államok elnöke ellen s azóta is csaknek minden megszó­lalásában is ezt teszi. E sorok Írása előtt legutoljára május 28-án mocskolódott Eisenhower ellen és alantás gúnnyal beszélt arról, hogy elsősorban a golf­játék szenvedélye érdekli és csak aztán az államügyek. Nem kelt, hogy mindenben helyeseljük Eisenhower minden politikai lépését, de ezt mégis ripők pimaszkodásának tartjuk. Az uborkafára felkapaszkodott, egykori tehénpásztornak önhittség tői eltelt, kispolgári fennhéjázása ez vagy pedig tervszerű idegláz, amelyet Kruscsev a szovjetbeli és kínai ortodox kommunisták nyo­mására erőteltetett magára? Alighanem mind a kettő. És nagyon próbára teszi vele azok türelmét is, akik sohasem Írtak róla úgy mint “részeges, szószá­tyár fecsegő figuráról’ , hanem, bármennyire homlokegyenest szembenállnak is vele, egy törté­nelmi osztályharcos irány expo­nensét látták benne és e politikai irányzat melletti vakbuzgó kitar­tásának jeléül voltak hajlandók magyarázni azt a véres tömeg­öldöklést is, amelyet a Szovjet haderő 1956 októberében és no­vemberében a Magyarországon feíerőszakolt kommunista rend­szer fennmaradása érdekében véghezvitt. * * * A HANG, amelyet Gromyko külügyminiszter kétsételenül Krus csev parancsára az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsában Eisenhower ellen használt, kü­lönösen a május 27-i, amikor a béke ellenségének’’ nevezte szin­tén nemcsak igazságtalan, de tu datos, perfid szemtelenség volt. A béke ellensége e az az ame­rikai elnök, -aki noha biztosan maga is együttérzett az 1956-os magyar felkelőkkel, tétlen ma­radt sőt e tétlenségét ki is nyilat­koztatta azon kijelentésével, hogy ő egyetlen Vasfüggöny népet sem biztatott arra, hogy kelljen fel a Szovjet ellen? Vagyis ahelyett hogy legalább hallgatott volna, úgyszólván szabad kezet adott a Szovjetnek s aztán amikor a Szovjet látva, hogy nincs kocká­zat, november 3-án éjszaka elin­dította hadi gépezetét a magyar forradalom ellen, tényleg ölhe­tett kézzel nézte. . . Erről a béke akarata rendithetetlenségének teljét szinte túlságosan is be­bizonyított férfiúról, aki melles­leg a Szovjet és Hitler szövetne• zésével létrejött második világ­háborúban mint a nyugati hadait fővezére segített kinuzni a s Szovjetet aöbol a haláiveremből, amelybe önmaga juttatta magat s aki tavaly ősszel Amerika ven­dégbarátságával tüntette ki a magyar nemzeti önrendelkezés veroegázoloját, azt állítani, hogy a béke ellensége, csak olyan em­ber, csak egy kommunista teneti, aki, mint annyiszor megállapítot­tuk itt, egészen más fogalmakban gondolkodik, mint a nemzeti és individualista szabadság alapján álló emberek. A kommunisták erkölcse mas mint a miénk es közhelyet írunk le, amikor ismét utalunk prófétájuk Lenin elvere, mely szerint a nemkommunistá­kat hamis szóval felrévezetni, megtéveszteni becsapni, megcsal­ni nem bűn, hanem erény, ha az a kommunizmus céljait előmoz­dítja. , i * * * ARRÓL, HOGY KI A BÉKE ELLENSÉGE Kruscsev és társai illetékesek legkevésbbé Ítéletet mondani, mert nekik a bibliájuk­ban van megirva, hogy a cél a világkommunizmus megvalósítá­sa, vagyis, hogy annak eléréséig nem is lehet őszinte békeakarat legfeljebb fegyverszünet, ha azt a “perediskát” lélekzetvételt e kommunista szempontból a viszo nyok pillanatnyi állása megköve­teli, de a nemzetközi aknamun­kának, — a hidegháborúnak, —— akkor sem szabad szünetelnie, akkor is újabb terjeszkedést elg­­mozditó, akcióknak kell folyniök. Franklin Delano Roosevelt, akit a Hitlert a magyar nép és magyar érdekek végső feláldozá­sával kiszolgáló szélső jobboldal amerikai lapja mostanában hét­ről hétre, gyaláz haló poraiban, érthetőleg elsősorban amerikai hazafi volt Yaltában is. Olcsó­­demagógia, amit legutóbb is hal­lottunk egy most a nyilasokkal kacérkodó, egykori konjunktúra­­liberális politikus new yorki elő­adásában, hogy Roosevelt akkor már oly beteg volt, hogy 1945- elején Yaltában azt sem tudta mit csinál és hagyta, hogy az történjék, amit Alger Hiss, a washingtoni kommunista társutá­­sok exponense mond. Alger Hiss­­nek nem volt oly jelentékeny szerepe Yaltában s magyar szem­pontból lehet kifogásolni, — s mi több mint egy évtizede kifo­gásoljuk e hasábokon, — hogy Magyarország nem került Ausz­triához hasonlóan négyhatalmi megszállás alá, de Roosevelt el­­sősorbani amerikai hazafiui pro­blémája nem az volt, hogy a nyi­lasoknak Hitler melletti, végső kitartása dacára a magyar érde­ket tartsa szem előtt, hanem az hogy Amerika megnyerje a Ja­pánnal akkor még javában folyt, keservesen véres, áldozatos há­borúját! , * * * A YALTAI konferencia feb­ruárban volt és a japán kapitulá­ció augusztusban következett be azok után, hogy Roosevelt bizto­sította a japán császárt, hogy a helyén maradhat és még inkább az első atombombáknak Hirosi­ma és Nagasakira történt ledo­­bása után. Semmi jel nincs arra, hogy Roosevelt már februárban tudta, hogy Amerikának biztos tömegpusztító hatású atombom­bája lesz és csak a republikánus belpolitikai demagógia veheti utólag zokon tőle, hogy elsősor­ban Japánnal szembeni túlerőre, Japán térdre kényszerítésére tö­rekedett és biztosította azt, hogy megfelelő időpontban, vagyis Hitler Németország összeomlása után a Szovjet belépjen a háború ba a Szovjet is segítsen legyőzni Japánt. , (Véletlen és a Szovjet szeren­cséje volt, hogy ténylegesen csak néhány nappal a közben elkészült atombomba ledobása előtt lépett be a Japán elleni háboius front­ba.) , t Rooseveltet “nagy bűnösnek” nevezni annál igaztalanabb, mert a háború megnyerése amerikai hazafias érdekének biztosítása mellett mégis csak kikötötte, hogy a Szovjet megszállása alatti országokban szabad választáso­kat kell tartani, respektálni kell önrendelkezési jogukat. Yalta és Potsdam alkalmával is megírtuk, hogy a kommunisták ismeretében nem bízunk a Szovjet igéidében és legjobb volna, ha az amerikai fiukat nem hoznák haza oly sür­gősen, mint a kommunisták és társutasaik kívánják és sürgetik, hanem maradjának Európában és teremtsenek rendet, vigyázzanak Yalta és Potsdam betartására. Roosevelt hirtelen halála előbb következett be és utóda nem tett semmit érdemlegest az ellen, hogy Stalin nem tartotta be a yaltai és potsdami egyezményt, | hanem erőszakkal és csalással' kijátszotta azt, noha az amerikai hadseregnek pár hadosztálya, amely persze nem jelent számba­­jövő haderőt a Szovjet hadsereg­gel szemben, Európában maradt. De akkor még atom monopóliu­ma volt Amerikának. . . * * * HA A SZOVJET nem szegi meg a yaltai szerződést és nem törekedne a kommunizmus világ­uralmára, már tizenöt éve nagy­szerű békevilágban élhatne és vi­rágozhatna az emberiség, kivált, hogy a régi módi kapitalizmus épp úgy elavult mint a marxiz­mus és a nemkommunista orszá­gokban egyre inkább utat tör magának egy szociális individua­lizmus, amely tisztességes bérek­kel tisztességes munkafeltételek­kel és szociális népjóléti törvé­nyekkel minden dolgozónak le­hetővé teszi a létbiztonságot és a polgári életszínvonalra való felemelkedést és ezzel tárgytala­­nitja a marxi osztályharcos elmé­letet ... Nem először állapítjuk meg itt, hogy az a harcos kommunista, aki igazán akarná a békét, áruló­ja volna saját eszméinek. Amikor tehát Gromyko a béke ellenségé­nek nevezi Amerikát, éppúgy szemtelenül komédiázik, mint amikor ő és gazdája, Kruscsev azt állítják, hogy a kémrepülőgép küldése mögött amerikai támadó szándék lappang. Eisenhower első elnökjelöltség idején némely ábrándos lelkű magyarok arról fantaziáltak, a történelemnek mily stílusos for­dulata volna, ha a második világ­háború győzelmes amerikai had­vezére azért ambicionálta volna az elnökséget, hogy megnyerje a győzelmes háború elvesztett bé­kéjét, kikövetelje a yaltai egyez­mény betartását. De azóta kide­rült, hogy ez csalóka wishfull thinking” mégpedig, minél job­ban növekedett a Szovjet nukleá­ris és rakéta ütőképessége és a Szovjet hadsereg atompuskával való felszereltsége, annál inkább. Soha igaztalanabbul nem vá­­dották háborús szándékkal Ame­rikát, mint a kémrepülőgéppel kapcsolatban. Soha nem volt na­gyobb igaza Amerika delegátusá­nak az Egyesült Nemzetekben, mint amikor azt mondotta, hogy Szovjet nem jött tiszta kezekkel az E. N. biztonsági tanácsba, a kémkedés ügyében felhördülni. Azonkívül, hogy a köztudomású Szovjet kémesetek tömegét so­rolta fel, a tanács asztalára tette annak bizonyságát is, hogy Ken­­nan volt moszkvai követnek még a lakoszóbájába is titkos lehall­gató szereket dugtak el. Átütöbb erővel valóban nem lehetetett bizonyítani aZt, hogy a Szovjet­nek semimi erkölcsi illetékessége nincs a számonkérésre és lamen­­tációra. Zokon veszi, hogy Ame­rika kémkedik, mert a folytonos fenyegetödzésekkel, rakéta csör­­tetéssel szemben minél pontosabb védelmi felkészülésre törekszik, de szemérmetlenül tulteszi magát a saját kémkedésein. Pedig Ame­rika csak védelmi s nem világ­­uralmi céllal-^tészi. . . Nemzetekbe, mint Kina képvi­selői és mint második kommu­nista vétóhatalom, szeretnék For­mását megkapni és gyakorlatilag is Ázsia domináló hatalma akar­nak lenni. Teng, a kinai kommu­nista párt főtitkára és Liu, a ki­nai szakszervezetek feje a leg­utóbbi beszédeikben harcosabb politikát követeltek a kommunis ta uralom terjeszkedésének meg. gyorsitására. Erre mutat Krucsev május 28-i beszédé is, amelyben fenntartotta, hogy 6—8 hónar múlva (Eisenhower elnökségének vége után, más elnökkel) haj­landó uj csúcskonferenciára össze ülni, de ezúttal már a kommu­nista Kina részvételével, sőt In­diát és Indokinát is meg akarja hivatni. (Mindkettőnek kommu­nista uralom alő hozatala ked­venc célja a Moszkva-Peiping tengelynek.) Ellentétben a vágyálmokat táplálókkal, akik egyidő óta ar­ról beszélnek és Írnak, hogy a Szovjet és Kina között konfliktus készül Í3 a Szovjet a Nyugattal fog szövetkezni, a helyzet úgy fest, 1 ogy Kryscscv és a kinai kommunisták között fokozódik az együttműködés. Ezzel szemben hízni kell, hogy a nyugati szövet­ségesek közt is szorosabbra fűző­dett a harmónia, nem annvira a (Kruscsev által a kémrepülőgép ügyben rendezett müfelháboro­­dás, mint inkább amiatt, hogy Moszkva és Peiping között a kí­naiak javára erősödik a taktikai összhang s ez a nyugati szövetsé gesek nagyobb és benső ége­­sebb összetartását tenné szűk é­gesse. r. o.-ooo-KISHI HELYZETE KRITIKUS EISENHOWER MEGHÍVÁSÁT is visszavonta Kruscsev. Eisen­hower majd megrpóbál enélkül élni. De remélni kell, hogy törté­nelmileg jó tanulság marad az eset. Nem lehet mindenkivel ba­rátságos társadalmi érintkezést, úriemberi viszonyt tartani, olya­nokkal, akiknek nem is titkolt célja, hogy eltemessenek bennün­ket! Annakidején nem helyeseltük Kruscsev meghívását s örülünk, hogy az őszinteség nélküli barát­kozó aktusnak nincs folytatása. A kommunizmussal nem egytál­­ból cserésznyézni, hanem öt a nép szociális életszínvonala terén túlszárnyalni és szellemi, gazda­sági és katonai téren állandóan sakkban tartani kell. Mi nem tartjuk Kruscsevet olyan kommunistának, akit az ellenzéknek és a kinai kommu­nista fanatikusoknak nagyon kellene radikálisabb kommunista politikára nógatni, azt hisszük, maga is igyekezett. De úgy Sus­­lovról és orosz társairól, mint a kiniakról elhisszük, hogy kemé­nyebb metódusokat követelnek. A kinai kommunisták szeretné­nek végre bekerülni a? Egyesült Japánban a kommunista és szocialista ellenzék véres tünteté­sei után a pillanatnyilag enyhébb a hangulat Kishi miniszterelnök ellen az Egyesült Államok bázis­használatra kötött szerződésének meghosszabbítása miatt. Még a polgári elemek közötti neutralisták (semlegesek) is aggodnak e szerződés miatt, ki­vált az amerikai kémrepülőgép ügye óta. De mindinkább tért nyer a felfogás a japánok között, hogy az Egyesült Államok azon kötelezettség vállalásának ^neg­­szünése, hogy Japánt megvédi, a Szovjet és a kommunista Kina katonai hatalma fenyegetésének tenné ki az országot. A kommunisták és neutralisták tüntetése élesen Eisenhower elnök személye ellen is irányult, de Kis­hi miniszterelnök múlt hét végén közölte a Fehér Házzal, hogy a meghívást “ezidőszerint" fenn­tartja. i Washingtonban az “ezidősze­rint” kifejezés értelmén töprenge­nek és úgy hiszik, Eisenhower az aszerint fog dönteni az útról, hogy mit tart legjobban a Kishi kormány érdekében valónak. Győzelmes forradalom Törökországban Törökországban a hadsereg a főként fiatalokból álló ellenzék oldalára állt. Az utóbbi hetekben forradalmi tüntetéseket rendeztek Menderes miniszterelnöknek a sajtószabadságot és más polgári jogokat mindinkább elnyomó uralma ellen. Menderes erőszak­kal akarta elfojtani a forrongást, de módszere bumeragnak bizo­nyult. Május 25-én nagy vereke­dés tört ki a parlamentben, mire az elnök három hétre elnapolta az üléseket. A lakosság ezt a par­lament nélküli kormányzás szán­déka jelének vette és a hadsereg elhatározta, hogy eltávolítja a Menderes kormányt a helyéről. Május 27-én a haderő vezetői és ellenzéki politikai vezetők nemzeti egységbizottságot állí­tottak fel Cemal Gursel 64 éves tábornok elnökletével. Gurzel ki­jelentette, hogy nem akar diktá­tor lenni, uj demokratikus alkot­mányt fognak hozni és kiírják a választásokat, amelyek után a hatalmat átadja annak a pártnak, amely megkapta a többséget. A jelek szerint a török nép nagy­része a forradalom mellett áll. Bayar köztársasági elnököt, Menderes miniszterelnököt és a kormány több tagját letartóztat­ták és egy szigetre internál'ák. A lefogott miniszterek közül ket­tő hétfőn öngyilkossággal véget vetett életének. Gursel kijelentette, hogy Tö­rökország továbbra is nyugatba» rát politikát fog folytatni. — Nyugati körök szeretnék, ha a katonai yunta uralmát mielőbb alkotmányos demokrácia váltaná fel. MALINOVSZKY RAKÉTÁVAL FENYEGETTE A KÉMREPÜLÉSEKET SEGÍTŐ ORSZÁGOKAT ROCKEFELLER MÉGIS HAJLANDÓ . . . Nelson Rockefeller new yorki republikánus kormányzó, aki novemberben kijelentette, hogy nem pályázik elnökjelöltségre, úgy látszik, csak taktikázott ak­kor. Most egy újabb kijelentésé­ben azt hangoztatta, hogy ha “dráftolják" (behivják szolgá­latra), akkor készséggel vállalja az elnökséget, de hozzátette, nem hiszi hogy ez bekövetkezzék. Közben azonban emberei dol­goznak és most már valószínű, hogy a konvención hangok lesz­nek jelölése érdekében. A közel száz tagú new yorki delegáció megdolgozása is most van fo­lyamatban. Beavatottak ennek dacára azt jósolják, hogy Nixon nagy többséggel fogja megkapni a jelöltséget. PARIS—BUDAPEST REPÜLÉS Párizsban aláírtak egy francia­magyar légügyi egyezményt. Az egyezmény alapján rövidesen közvetlen repülőjárat indul Párizs és Budapest között. A londoni “Times” munkatársának magyaror­szági benyomásai igen felületesek . . . A londoni “Times" hires vi­láglap “Kádár tért nyert" cimen tudósitást közöl Magyarországon járt munkatársától. A cikk sze­rint “úgy az oroszok és kom munisták, mint az antikommu­­nista magyarok tanultak az 1956- os forradalomból és a gyakorlat­ban mindegyik mérsékelte ma­gát, úgy hogy kialakult egy “mo­dus vivendi”, együttélési lehető­ség, sőt bizonyos jelek, igy a kol- Lozositás jelenlegi sikere szerint a Kádár rendszer konszolidálja magát. ’ Azt is állítja a tudósítás, hogy a rendőrség és bíróság működésé­ben megszűnt az önkényesség, bár az elfogultság az “osztályel­­lensággel" szemben változatlan. Azoknak, akik nem avatkoznak bele a politikába, kevés félniva­lójuk van a politikai rendőrség­től." A cikk szerint még mindig vannak politikai perek azok ellen, akiknek a forradalomban való harcos szerepét “csak most álla pitották meg” és kivégzések is előfordulnak. A Rákosi alatti agyonpropagandázás megszűnt és több szórakozást engednek meg a népnek. , * * * A “Times" tudósítója csak né­hány napig volt Magyarországon és aligha volt alkalma mélyeb­ben belenézni a nép leikébe, hi­szen ha valahol, úgy a Nyugattól magárahagyott Magyarországon a “ne szoli szám, nem fáj fejem” a könnyen érthető álláspontja az embereknek, kivált idegenekkel szemben. A konszolidáció jelei csak lát­szólagosak s a hamu alatt tovább­ra is izzik a parázs, bármennyire is igyekszik megnyugtatni a Nyu­gatot a “Times’ ’ munkatársa, hogy Magyarországon létrejött egy együttélési lehetőség. — Könnyen mondja. Ha ott kellene élnie, ttjáéként beszélne.,. Malinovszky tábornok, a Szov­jet hadügyminisztere hétfőn egy beszédében kijelentette, hogy utasítást adott a Szovjet rakéta egységeknek, hogy lőjenek raké­tával olyan bázisokra, amelyeket az orosz légi teret kémlelő repü­lőgép használ. Washingtonban a kormánykö­­íök nagyhangú szájalásnak mond­ják Malinovszky fenyegetését.— Mansfield dem. helyettes szená­tusi vezető kijelentette, hogy ha csak egyetlen rakétát is dobnak az Egyesült Államok valamely szövetségesére, ez jeladás volna arra, hogy rakéta esőt zúdítsunk magára a Szovjetre. Krucsev néhány nappal előbb szintén hasonlóval fenyegette azon országokat, amelyek kém­­repülőgépek számára bázisokat nyújtanak. Eisenhower hajlandó tárgyalni, de Kruscsev az uj elnökre vár Eisenhower elnök szerdán, má­jus 25-én országos rádió és tele­víziós beszédben nyilatkozott a csúcskonferencia meghiúsulásáról. Fenntartotta előző önérzetes hang nemét, de hangoztatta, hogy miután “mindenki tudja, hogy egy világháború romokba dönte né a civilizációt, folytatnunk kell a business like (ügyszerü) tárgya­lásokat a Szovjet vezetőkkel az aktuális kérdése megoldásra váró kérdésekről és fejlesztenünk kell a kapcsolatot köztynk s a Szovjet nép között, nem hagyva kételyt az iránt, hogy az észszerüség és józan értelem útja továbbra is nyitva áll, ha a Szovjet használni akarja”. Kruscsev azonban fenntartani látszik, hogy Eisenhowerrel töb­bé nem tárgyal. Gromyko, aki az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsában kudarcot szenvedett az Egyesült Államoknak mint tá­madónak elitélését követelő ja­vaslatával, május 2 7-én, New Yorkból való hazautazása előtt sajtókonferenciát tartott. Ezen úgy nyilatkozott,hogy “fentartjuk hogy egy kofmány, amely rossz­hiszemű politikát folytat a Szov­jet iránt, nem tekinthető megbíz­ható tárgyalási partnernek.” (Úgy látszik, a kommunisták csak magukat tartják megbízható tárgyalási partnernek, mert min-J den szerződést megszegnek, ami­kor már nem érdekük a betartása és mert nyiltan vallják, hogy ők el fogják temetni a Nyugat indi­vidualista világát. így élnek visz­­sza azzal, hogy a nukleáris bom­bákra való tekintettel szóba áll­tunk velük.) Kudarc a biztonsági tanácsban Az E. N. biztonsági tanácsában május 26-án 7 szavazattal 2 el­len elvetették Gromykonak Ame­rikát elitélő javaslatát. A javaslat mellett csak a Szovjet és Len­gyelország szavazott. Ceylon és Tunisz tartózkodott a szavazás­tól. , Kruscsev és Gromyko kijelen­tették, hogy ebbe nem nyugsza­nak bele és az ügyet a szeptem­beri közgyűlés elé viszik. Több­­| ségre azonban ott sem igen szá­­| mithatnak. j Argentina, Tunis, Ecuador és j Ceylon azon javaslatát, hogy- a iNégy Nagy “amint lehetséges" j vegyék fel újra a tárgyalásokat, kilenc szavazattal elfogadták. A szovjet és Lengyelország tartóz­kodott a szavazástól. Gromyko az egész new yorki tartózkodása alatt éles sértő nyelvezetet használt Amerika el­len és Kruscsev. május 28-i be­széde is arra mutat, hogy be akarják várni, amig uj elnök ke­rül a Fehér Házba. A szenátus külügyi bizottsága megkezdte a kihallgatásokat a kémrepülőgép ügyében. Elsőül május 2 7-én Herter külügymi­nisztert hallgatták ki, aki helye­selte, hogy Eisenhower elnök nem fogadta el a Kruscsevtől kínált kibúvót, hanem magára vállalta a felelősséget a kémrepülőgépért.-ooo-Eisenhower keleti útja Az oroszországi ut elmaradása következtében Eisenhower elnök megváltoztatta utazási terveit. — Alaskában meglátogatja Ancho­rage fővárost s onnan Manillába a Filippin szigetek fővárosába repül. Öt napig marad a Filipine­­ken. Keleti utjának második ré­szében Japánt, Koreát és esetleg Formosát szándékszik megláto­gatni.-ooo-11 UNITNVEZf.R ELFOGAD­TA A SZOVJET MEGHÍVÁSÁT Tizenegy munkás szakszerveze­ti vezető meghívást kapott a Szovjettől júliusi látogatásra. — Harold J. Gibsons, a szállítmá­nyozó (teamster) munkások alelnöke, Hoffa kétes hirü union­­elnök bizalmasa kivételével vala­mennyien az AFL- CIO-ba tarto­zó unionok vezetői. Elfogadták a meghívást, noha George Meany, az AFL-CIO el­nöke élesen ellenez bárminemű moszkvai látogatást. Sokan má­sok is ellenzik az utazást, amikor Kruscsev oly durván viselkedett Eisenhower elnökkel szemben és a meghívást visszavonta tőle. Persze Kruscsev arra spekulál, hogy a Szovjetben agymosásnak vetheti alá őket. Reméljük nem fog sikerülni. De legjobb lett volna el sem fogadni a ravasz célú invitációt!-ooo-6,000 A CHILEI FÖLDRENGÉS ÁLDOZATAINAK SZÁMA A Chilében pusztító földrengés és szökőár áldozatainak száma elérte a hatezret, a földönfutóvá lett lakosok száma százezrekre megy. A szökőár betört a japán part­vidékre is és mintegy száz a ha­lottak száma, mig az eltűnteké és sebesülteké ezer körül van. HITLER ZSIDÓTLANITÁSI OSZTÁLYÁNAK VE­­ZETŐJE ISRAELI BÍRÓSÁG ELÉ KERÜL Ben Gurion israeli miniszterel­nök május 23-án bejelentette a parlament ülésén, hogy sikerült elfogni Eichmann Adolf, német S. S. ezredést, Hitler zsidótlani­­tási osztályának vezetőjét, akit azzal vádolnak, hogy több millió zsidónak elgázositásáért vagy más módon való meggyilkolásáért fe­lelős. Eichmann intézte a magyaror­szági zsidók elleni akciókat is* segédjével, Hermann Krumay­­jal, együtt, akit Eichmann letar­tóztatása hirére a frankfurti bíró­ság letartóztatott. • iKrumey egy németországi kis­városkában mint gyógyszerész élt. Előzőleg már kétszer letartóz­tatták, de szabadonboqsájtották, mert arra hivatkozott, hogy csak feljebbvalói parancsát teljesítette. Eichmannt egy zsidó különít­mény külföldön fogta el és hir szerint repülőgépre kényszeritet­­ték és úgy hozták Israelbe. Az elfogatás alkalmasint Argentíná­ban történt, ahová Eichmann a német összeomlás után menekült. Eichmann perét most készíti elő, az israeli bíróság. Megenge­dik neki, hogy olyan németor­szági ügyvéd védje, aki nem volt exponált hive Hitlernek. A fel­jebbvaló parancsra való hivatko­zást nem hajlandók elfogadni, mert több millió védtelen ember­nek az élettől való megfosztására adott parancs teljesítése ellenke­zik a vallás és az emberi erkölcs magasabb törvényeivel,

Next

/
Thumbnails
Contents