Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-04-29 / 18. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

BETHLEHEMI HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA:

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési díj egy évre.................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXVIII. Évfolyam 18-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1960 ÁPRILIS 29

Egyes szám.- ára 10 cent

*»' v.

VILÁGTÜKÖR

DE GAULLE francia köztársasági elnök mult szombaton Washingtonban sajtókonferenciát tartott, amelyet a televízió is közvetített. Sok mindenen ment kérész tül míg idáig jutott. Ezt a szomorú francia háborús élmények és Franciaországnak helyzete fölötte érthetővé tette. Most , arca kerek, telt, nyugalom ül rajta és minden szava csupa higgadtság és méltóság. A sok viszontágság, amelyen Franciaorzág és önmaga is keresztülment, meghozta a konszolidációt. Franciaországban megszűntek az időközönként egymást követő kormányválságok és De Gaulle hat évre elnök. Valószínűleg ennek az időnek 'a lejárta után is az maradhat, ha akarja. Nincs komoly politikai ellenlábasa; az alkotmány, amelyet elfogadtatott a francia néppel, nagyon szűkre korlátozza a parlament szerepét és majdnem diktátori hatalmat ad az elnöknek. Ilyen körülmények között, nehezen is adódna mód, hogy valaki megpróbálhassa megingatni pozícióját, hacsak a hadsereg továbbra is politizál. . .

De Gaulle a május 16-án Párisban megkezdődő csúcskonferenciával kapcsolatos problémákat jött megbeszélni Eisenhower elnökkel, miután néhány nappal előbb Angliában járt, hogy ugyanerről MacMiFan miniszterelnökkel értekezzék. Azt a benyo mást teszi, hogy tudatában van a szerepnek, amelyet országának történelmében nemcsak akkor játszott, amikor most húsz éve, Franciaországnak a' hitleri hadak előtti összeomlásakor kijelentette hogy Franciaország csak egy csatát vesztett, de nem háborút, hanem most is játszik, amikor uj tekintélyt kiván kivívni hazájának, helyre akarja állítani a ‘‘gloire”-t, a francia nemzeti dicsőséget. ,

A nyugalom, amellyel beszél, az államférfiul higgadtság, amelylyel meglepte a sajtókonferenciát, arra mutat, hogy kész terve van erre a célra s hogy mindent átgondolt számításból tesz. Szónoki modora, fellépése is sokkal ro konszenvesebb, mint volt, amikor megalakította a "Francia Nép Gyülekezetét", amelyet valami pártokon feletti pártnak képzelt el s ezzel gyanússá tette magát. Az alakulat nem. ért el oly sikert mint remélte, a francia' nép nem állt túlnyomó számban mögéje s erre évek sorára vissza- | vonult vidíéki otthonába és csak akkor jelentkezett javaslataival, amikor folytonos kormányválságok miatt már a nép is megcsömőrlőtt s Franciaország tekintélye a külföld előtt még 1940 és a vichyi nazismus napjainál is mélyebbre sülyedt. . Megmentője

lesz e Franciaországnak, a jövő, az utána következő idő fogja eldönteni, ha igazolja mai politikáját. >

* * *

BELPOLITIKAILAG csak időlegesen igazolódott. A teljes politikai szabadság nincs meg s a törvény, amellyel végrehajtotta, a választásokat, demokratikus szem' pontból messze van attól, hogy kifogástalan legyen. . . A mandátumok mai elosztása nem fedi a nép véleménye pártok szerinti megoszlásának arányát. — De Gaulle mértéket tud tartani a hatalomban, amelyet kikötött magának, de 70-ik éve körül jár s mi lesz, ha betegség megakadályozza majd, hogy további hat évre vállalja az elnökséget? Nem vette igénybe, de egyideig tűrte Massu tábornok és a többi algériai tisztek fascista mozgolódását a hatalomát vételi törekvései napjaiban s bár később leintette őket, nyugtalanító, hogy szerepük lehetett annak elérésében, hogy a negyedik köztársaság rászánta magát a De Gaulle előtti kapitulációra és De Gaulle átvehette a Hatalmat. Nem szabad hogy újra Mavuk lehessen, ha De Gaulle «iy?!*r megválik a hitelemtől!

Ez nyilván még távoli proble-! ma. De beárnyékolja a francia jövőt s már most gondolni kell arra, hogy De Gaulle után a mai francia alkotmányt ismét a demokrácia játékszabályainak keil felváltania. De Gaullet, a sokak, de nem az egész francia nép szerint ‘‘jó diktátort" felválthatja majd egy diktátor, akinek eszelőssége az atomkorszakban végzetes, világpusztitó háborút idézhet fel. Inkább folytonos. kormányválságokat, mint egy rossz diktátort! De a pártok számának tultengésén is lehet segite - ni a demokrácia lényegének sérelme nélkül, például a mandá tumra jogositó szavazatszám felemelésével stb.

* * *

AZ ALGÉRIAI kérdés De Gaulle külpolitikájának Acchiles sarka. A többi francia politikusok közül igen sokan nem mertek hozzányúlni ehhez a kényes kérdéshez, amelyet a hazafiasság nembántsvirágjának tartanak, —I holott imperializmus. Ma már dsak elvakult sovinisztákkal lehet elhitetni, hogy más népek feletti uralom erkölcsös.

De Gaulle ebben a kérdésben valamivel bátrabb, mint más francia politikusok. Többet engedhet meg magának nálukná), mert a második világháborús múltja miatt nem merik nemzetárulással megyanusitani. Nem is lehetne, mert még mindig nem ment el oly messzire, mint volna az algiriak szabadságának spon tán visszaadása, ami az egyedüli, korszerűen helyes megoldás.

Vájjon rászánja-e majd magát végül, látván, hogy az algiri j őslakosság nem adja fel a háborút addig mig el nem nyeri j szabadságát? S ez esetben mit szólnának hozzá a francia birodalmi nagyság hagyományaihoz j ragaszkodó hazafiák és e hagyó- ^ mányokhoz való ragaszkodásból j megélni akaró sovén, széllel ] bélelt politikusok és közírók, . szerkesztők? (

* * *

Állitólag megkönnyítik az öregeknek Magyarország elhagyását

A N. Y. Times április 24-i száma hosszú tudósitásban számol be arról, hogy Kádár János magyarorzági kommunista bitorló koránya ez év nyarára meg akar’a könnyíteni a ki és beutazást. Mig a múlt évben 40,000 volt a külföldi látogatók száma, ez évben 60,000-t várnak.

Különösen idősebb személyeknek meg akarják könnyíteni,hosry ; kü1 földi rokonaikhoz mehessenek, j Mintegy 20,000 zsidó vára; izraeli kivándorlása engedéb-ezé- j sét, de ez ügyben nehezebb a: döntés.

Kádár János beszédet mondott április 3-án és hangoztatta, hogy az amnesztiát azért adták, mert “a nép végre érettebb lett" s^ mert a ‘‘megtévedteknek’’ meg: akarták adni a helyes útra való visszatérés lehetőségét."

(Mint már kifejtettük, ha Kádár azt hiszi, hogv sikerült megtörni a magyar individualista és nemzeti hagyományokat és rend-j szerét konszolidálnia, nagyon téved. A magvarság tovább is kitart a rendszerrel szemben.)

* * *

Itt emlitjük meg, hogy az amnesztia rendelet közben itt is ismeretessé vált szövege szerint azok, akiket hit évnél kevesebbre ítéltek, csak akkor részesülnek a feltételes amnesztiában, ha nem vettek részt emberek élete vagy társadalmi tu'ajdon elleni akciókban. Ezt pedig kevés szabadságharcosról lehet elmondani, I hiszen törekedtek megállítani a Szovjetkatonák fegyveres támadását.

Ez az amnesztia tehát fölöttekép közel jár ahhoz, amit úgy hívnak, hogy "nesze semmi, fog meg jól"!

TÍZ ÉVES A FREE EUROPE

A Free Europe Inc., amely a kommunista erőszakuralom alatti Vasfüggöny országok felszabaduása rádió leadásokkail s más politikai eszközökkel való elősegítését tűzte ki céljául, most töltőt,e be fennállásának 1 0-ik évét.

A jubileum alkalmából Msgr. Varga Béla, a Magyar Bizottság elnöke fogadást rendezett, amelyen megjelentek a Free Europe tiz éven át volt vezetői, Mr. K. Jackson, Mr. Miller, Mrs. Shepherdson, a jelenlegi elnök. Mr. Alexander lés a magyar ügvek vezetője, Mr. Yarrow, valamint az sgykori Magyar Nemzeti Bizott-0 , « 0 £__i_ .__• : ;_

MEGOLDJÁK BANG JENSEN HALÁLA REJTÉLYÉT

A szenátusi bizottság uj nyomokon kezd kihallgatásokat.

DE GAULLE ÉS EISENHOWER A HADERŐ LESZÁLLÍTÁST KÍVÁNJÁK A CSÚCSKONFERENCIA FŐPROGRAMMJÁUL

Emlékezetes, hogy néhány hónao előtt New York külső részén holtan találták Pavl Bang Jensen dán diplomatát, aki az Egye- I sült Nemzeteknél az 1956-os forradalom utáni időkben résztvett a menekült szabadságharcosoknak egy E. N. bizottság előtti ki| hallgatásában. A kihallgatottak-j j nak nevük teljes elhallgatását | Ígérték, nehogy nevük az oroszok j tudomására jusson és óhazai hozzátartozóik személvi biztonsága veszedelembe kerüljön.

Amikor Dag Hammarskjöld, az E. N. főtitkára kérte a névsort, Bang Jensen megtagadta I annak átadását. Azt mondotta hogy Hammarskjöldnél az E. N. valamelyik orosz alkalmazottja bepillantást nyerhetne névsorba. Hammarskjöld erre fegyelmi ellj árást indíttatott Bang Jensen el-1 I len. Bang Jensen elégette a névsort. Nemsokkal ezután fegyelem megszegés miatt egy évi végkielégítéssel elbocsájtották.

Bang Jensen állítólagos öngyilkossága mintegy két évvel később következett be. Némely, főleg magyar körök ezt összefüggésbe hozták az elbocsájtással és egyrészt kételkedtek abban, hogy Bang Jensen öngyilkos lett, másrészt azt hangoztatták, hogy ha öngyilkos lett, martirja volt a magyar szabadságharcosok iránti rokonszenvének és az Ígéret betartása férfias erényének.

Bang Jensen az utolsó időkben idegorvosi kezelés alatt állott.

Most Thomas J. Dodd Connecticut! demokrata szenátor közölte, hogy az alelnöklete alatti szenátusi belső biztonsági bizottság rövidesen kihallgatásokat fog folytatni, hogy világosságot derítsen Bang Jensen halálának rejtélye ügyében.

Uj magyarázat Bang Jensen halálról

Hir szerint a szenátusi bizottság 1 959 december óta vizsgálatot folytat ebben a kérdésben és egyes tanúvallomások ‘‘ arra engednek következtetni, hogy Bang Jensen árulás áldozata lett.

E hírforrás szerint "az Egyesült Nemzetekben bizonyos amerikaiak elárultak az oroszoknak olyan bizalmas értesüléseket, amelyeket Bang Jensentől kaptak".

Ez eléggé homályos kijelentés és sokféleképen értelmezhető... , Ezért most már leghatározottabban szükség volna a Bang Jensen rejtély megfejtésére.

Tisztázni kell hogy Bang Jen- J sen valóban a két cv előtti névsor ügy miatt vagy más okból követett el öngyilkosságot vagy ^ nedig gyilkosság áldozata lett? Fonos annak tisztázása, m:k vol- 1 tak azok a ‘‘bizalmas értesülé- j sek”, amelyeket "bizonvos amerikaiak Bang Jensentől kaptak és az oroszoknak elárultak.’ ’

AKÁRMILY kevés várnivalója van Magyarországnak ettől a mostani első csúcskonferenciától, az biztosan nem fenyeget, hogy Amerika elalkudná a rabriépeket. A mai helyzet nagyon súlyos és tűrése legfeljebb a nukleáris bombák és földrészközi távrakéták létezésével mentegethető, de akik hiszünk Amerika jóhiszeműségében és becsületében, biztosra vesszük, hogy Eisenhower megtartja régi Ígéretét és nem ir alá semmiféle olyan egyezményt, amely a rabnépek ma: sorsát

megerősítené vagy meghosszabbítaná. Nem fogja eladni őket s nem fogja megkötni a Kruscsevtől áhított ‘‘kölcsönös biztonsági szerződést , amely garantálja .a Vasfüggöny mögötti országok területi és kormányzati integritását.

De Gaulle egyébként is legjobban szeretné, ha a berlini és a német kérdés nem is volna fő napirendi tárgy, hanem elsősorban a Kelet és Nyugat közti ellentétek kérdését tárgyalnák és ha ez ellentétek égj ike-másika körül létrejönne a feszültség enyhülése, akkor legyen szóu fegyverkezések bizonvos korlá tozott mérvű leszállításáról és esetleg a berlini s össznémet kérdésről. Utóbbinak tárgyalását je. lenleg nem tartja valóban időszerűnek.

De Gaulle nem beszélt arró\ hogy a rabnépek, vagy külön a j szabadságharcos Magyarország ügyének tárgyalását nem e tartja kiváltképen azon kérdések egyikének, melyről a Nyugat és Kelet közti feszültség enyhítésére tárgyalni kellene. De kevés kétségünk lehet aziránt, hogy ezt a kérdést is azok között latja, amelyeket e pontnál tárgyalni kellene.

* * *

JELEZTE De Gaulle azt is, áogy Adenauer Németországát íem tartja veszélyesnek a mai Franciaország szempontjából. — Kitetszik ebből, hogy Kruscsev azonstörekvése, hogy a márciusi :alálkozon De Gaullet elidegenitle Adenauertől és Németország illen hangolja, kudarcot vallott.

Úgy látszik, mintha De Gaulle íz egész vonalon mérsékelte volaa magát a Nyugat vonatkozásáaan s nem fog Amerikának annyi galibát okozni mint némelyek élték. Adenauer Németországra ránti barátsága is őszintének átszik. Csak megbecsüljék majd Adenauer utódai! r. o.

De Gaulle francia elnök a hétvégen tanácskozásokat folytatott Eisenhower elnökkel a május 1 6-1 párisi csúcskonferenciával kapcsolatban és hangoztatta, hogy a berlini kérdésben semmiféle engedményt nem szabad tenni. — Ellenez minden békitgetést, appeasementet és azt kívánja, hogy a részleges leszerelés legyen a fő napirendi tárgy a csúcskonferencián, amelyen Franciaország képviseletében maga is részt fog venni. Eisenhower elvben magáévá tette De Gaullenek ezt a felfogását.

De Gaulle józanságot prédikál

De Gaulle hétfőn beszédet mondott a kongresszus két házának közös ülésén. Hangoztatta hogy Franciaország csak akkor áll el atomfegyverek gyártásától, ha USA, Anglia és a Szovjetunió ugyanezt határozza el. Beszédében óvott a fanatikusoktól, a politikai holdkórosoktól és törtetőktől, mert szerinte ők jelentik azt a veszélyt, hogy gőgfejüségük atomháborus pusztulást zudithat a világra. ,

Politikai megfigyelők szerint De Gaulle és Eisenhower tanácskozásai után bizonytalanná vált, hogy USA hajlandó lenne a csúcskonferencián Berlinről uj szerződést kötni a Szovjettel és abba felvenni azokat a kisebb en-j gedményeket, amelyeket Herterj köülügyminiszter tett az őszi genfi külügyminiszteri konferencián a berlini nyugati megszálló erők számának leszállítására és a berlini propaganda kölcsönös korlátozására nézve, amelyeket a Szovjet nem tartott kielégítőknek.

De Gaulle újra hangoztatta a kongresszus előtti beszédében.

DICSÉRETES, hogy De Gaulle a sajtó fogadáson azt hangotzatta, hogy ha a Nyugat a csúcskonferencián gerincesen elutasit mindenféle megalkuvást a berlini kérdésben és a határidő nélkül kötött, tehát ma is érvényes szerződést nem cseréli fel egy uj szerződéssel, amely kisebb engedmények mellett azt a nagy engedményt teszi, hogy határidőhöz köti a berlini megszállást, — Kruscsev nem meri majd továbbíesziteni a hurt. Szerinte, ha Kruscsev ezt merné, megtette volna már előbb. S fel kell tételezni, hogy De Gaulle ezt azon benyomások alapján mondja, amelyeket a Kruscsev március végi látogatásakor folytatott tárgyalások alkalmával szerzett.

De Gaulle ez álláspontját sokan osztják s nincs ok kételkedj ni abban, hogy Eisenhower lényeges engedményekre nem volna hajlandó a berlini kérdésben. Emellett szólnak a washingtoni külügyminisztériumnak erről az^ utolsó hetekben kiadott nyilatkozatai és egyenesen impertinenciának kell tartanunk az egyik szélső jobboldali amerikai magyar lap cikkét, amely lap-éli headlineos vezércikkében azt feltételezi, hogy Eisenhower a berlini kérdésben való megegyzés érdekében a csúcskonferencián képes lenne elalkudni a rabnépek ügyet.

Nem tartozunk Eisenhower feltétlen rajongói közé, de ezt s a korai kuruckodást és az előfizetőknek az amerikai elnök, tehát Amerika ellen való uszítását, akkor is el kellene Ítélni, ha nem olyanok tennék, akik Hitler hódolói és csatlósai voltak és lelkesedtek háborújáért, amelyről pedig Teleki Pál megmondta, hogy “ez nem a mi háborúnk ’ s hogy Magyarországnak végül nem lesz területi haszna belőle, mert rossz

Wrt jiUtsik- 1

100 HALOTT ÉS 2,000 LETARTÓZTATOTT NÉGER DÉLAFRIKÁBAN

Április elseje óta mintegy száz afrikai négert öltek meg a fehér rendő'-ség emberei, mintegy 2000-et pedig letartóztattak. A rendőrség továbbra is folvtatja az igazoltatásokat és a múlt héten mintegy 200 régért tartóztattak le, mert nem voltak hajlandók magúiknál hordani a megkülönböztető és megalázó személyi igazolványt.

Verwoerd miniszterelnöknek állapota, aki ellen egy, a politikáját helytelenítő gazdag fehér farmer merényletet követett el, a gyógyulás utján van és Paul O. Sauer helyettes miniszterelnök, aki valamivel enyhébb fajpolitikát (apartheid) követ, először látogathatta meg.

Nem engedik be Hammarskjöldöt

Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára azután, hogy az E. N. biztonsági tanácsa a délafrikai néger benszülőttek elnyomását elitélő határozatot hozott, látogatást kívánt tenni Délafrikában, hogy a négerek jobb helyzete érdekében közbe lépjen. A délafrikai holland telepsekből, burokból álló kormány azonban egyelőre visszautasította a főtitkár látogatási szándékát az*#!) hofy juJlM«, tüfUHtVI« «lőtt

ne jöjjön. Nyilván remélik, hogy közben leteliesen letörik a négerek önrendelkezési mozgalmát.

A négerek vezető szervezete sztrájk rendezésével akart próbálkozni. Ez igen érzékenyen érintette volna a búrokat, mert a fizikai munkát zömében négerek végzik. A négerek legtöbbje azonban nem vett részt a sztrájkban és békés megoldást szeretne elérni.

Sokan közülünk, akik az idősebb évjáratohoz tartoznak hajdanán a század elején folyt angol búr háború idején szivük minden lelkesedésével a burok mellett állottunk és győzelmüket kívántuk a Dávid és Góliát harcban a nagy Anglia ellen. Annál elszomorítóbb, hogy mostani kormányvezetőik elnyomók lettek.

Sajnáljuk, hogy ifjúkorunkban a burokért rajongtunk. Most kiderül, hogy az imperializmus elleni harcukat már elfejetették és nem kevésbbé imperialisták, mint voltak az angolok. Nem volt érdemes rajongani értük!

CHESSMAN KIVÉGZÉSE

A californiai hatóság elutasította a 12 év előtt halálra Ítélt Chessman újabb kegyelmi kérvényét -S ha csak valamely rendkívüli intézkedés nem történik,

máim ?rán kjvőfilkhogy Afrika és Ázsia elmaradt népeit meg kell segíteni s hogy a világ legnagyobb problémája szerinte az, hogy két billió ember korgó gyomorral hajtja esténként álomra a fejét.

USA és az algériai kérdés

Washingtoni hivatalos körök szerint az algériai kérdést meg lehet oldani, De Gaulle múlt év szeptemberi javaslata alapján, amely négy év múlva népszavazást kiván tartani afelett, hogy Algír meg akar e maradni a francia hatalmi közösség (commonwealth) tagjául vagy pedig teljes önállóságot akar? Amerika nem avatkozik bele a viszályba, ha az érdekelt felek közvetlen tárgyalásokba bocsájtkoznak.

(De Gaulle és a algériai bensziilött felkelők forradalmi kormánya között az utóbbi által támasztott nehézségek miatt eddig nem kezdődtek meg a tárgyalások, )

De Gaulle kedden New Yorkban volt, ahol többszázezer főnyi közönség ticker tape parade-dal ünnepelte az alsó Broadwayn és a városházán.

De Gaulle és Eisenhower közös közéleményt adtak ki, amelyben a csúcskonferenciára vonatkozó egyetértésüknek adnak ifejezést. Megfigyelők azonban úgy látják, minden attól függ, milyen javaslatokkal (és trükkökkel) esetleg íavasz meglepetésekkel) fog előállni Kruscsev.

Az angol kormány nyilatkozatot adott ki, amely szerint szükségesnek. U.rtja, hogy a berlini kérdés a csúcskonferencia napirendjén szerepeljen, de nem mint annak központi problémája, mert a haderő leszállítás és a Nyugat és Kelet közti ellentétek enyhítése fontosabb ennél.

SZŰKMARKÚSÁG AZ AGGOK KÓRHÁZI KEDVEZMÉNYE KÉRDÉSÉBEN

TÍZEZER MAGYAR TURISTA MOSZKVÁBAN

Az IBUSZ most tette közzé nyári programját. E szerint az idén tizezer turistát visznek a Szovjetunióba; P2 barátság-vonatot indítanak Moszkvába, ezenkívül külön pedagógus-vonat, tisz-vonat, munkásvonat is indul a Moszkva—Leningrád útirányban. De repülőgépen is mennek turista csoportok. A Szovjetunióbeli utazás már május 1 -én megkezdődik. i

Az aggok betegségi ellátása ügyében Flemming egészségügyi miniszter kijelentette, hogy Eisenhower elnök semmiféle olyan tervet nem helyesel, amely kötelezővé tenné és általánosan automatikussá tenné az öregségi kórházi biztosítást, sem pedig nem helyesli azt, hogy ennek

költségeit a Social Security illetékek akkénti felemeléséből fedezzék, hogy a Social Security alá tartozó kereset maximumát 4800 dollárról 6000 dollárra emelnék fel. Feltétlenül a magán biztosítók utján akar némi kórházi kedvezményt nyújtani az aggoknak, ha beiratkoznak valamelyik magánbiztosítóba. Ez esetben mérsékelt dijat fizetnének s a különbözeiét nagyobb részban az állam, kisebb részben a szövetségi kormány fedezné.

Az öregeken akarják kezdeni a spórolást

Sem a kormány, sem a demokraták párt javaslatának végleges szövege nincs még készen. A Rayburn—Johnson javaslat hir szerint vagy a Social Security kifizetések havi 2—3 dollárral való felemelés vagy bizonyos korlátozott tartamú kórházi kedvezmény között engedné választást. A hirek szerint az első kórházi hetet feltétlenül a betegnek kellene fizetnie.

Mindezen híreket fentartással közöljük, mert szeretjük remélni, hogy a demokraták végleges javaslata komolyabb és az időkhöz méltóbb lesz, mint ahogy most, kezdetben látszik. Amikor tömjük a milliókat és billiókat kissebb nagyobb idegen országokba, hogy az ottani vezetőknek legyen mit ellopniok a nép elől nevetséges és szégyenletes az a korszerűtlen szűkmarkúság amelyet egyes republikánus és egyes demokrata politikusok folytatnak «hh*á « kérdésben, mii\tha

CSU FN LAI ÉS NEHRU TALÁLKOZÁSA

Csu En Lai kínai kommunista miniszterelnök április 20-a óta Indiában van látogatáson. A két állam között Kina által kezdett határkiigazitási kérdésről tárgyalnak.

Nehru idegenkedik minden területi engedménytől és a tárgyalásokon rideg álláspontot foglal «1 Csu En Lai területi követeléseivel iKmb«ncsak bizonyítani akarnák, hogy nem vagyunk annyira szociális kapitálista állam, mint Anglia vagy a skandináv államok ahol e téren régóta sokkal több valósult meg, mint a Iegradikálisabbnak hiresztelt Forand Bili követeli. Mintha csak mindenáron le akarnának maradni Kruscsev azon fenyegetésével szemben, hogy a Szovjet idővel nemcsak a távrakéták, de a szociális ellátás terén is főlénybe fog kerülni Amerikával szemben. Szabad, hogy ez megtörténjék?

ÓRIÁSI TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ RAKÉTAHAJTÓSZERKEZET

Wernher von Braun német származású amerikai rakétaszakértő közölte a szenátus illetékes bizottságával, hogy sikeresen kipróbáltak egy uj, rendkívül nagy . teljesitőképességü rakétahajtószerkezetet.

Hasonló tipusu, de még erősebb berendezeéssel akarják a világűrbe repiteni a Saturnus-rakétát. Braun szerint a hajtószerkezet lökőerejét több mint 670,000 kg -ra tervezik.--------------ooo-------------A MINIMÁLIS ÓRABÉR FELEMELÉSE

Eisenhower elnök változatlanul ellenzi a minimális órabérnek egy dollárról. $1.2 5-re való felemelését, amit a demokraták szeretnének még a jelenlegi kongreszszuson elfogadtatni.

Mitchell munkaügyi miniszter nem foglal el ily merev álláspontot és szeretné meggyőzni az elnököt, hogy 10—15 centes felemelésthez hozzájáruljon.

Szükség volna a minimális munkabértörvény érvényének kiterjesztésére is. Jelenleg még mindig több millió munkás alkot kivételt a minimális munkabér törvény alól és óránkénti bérben egy dollárnál kev«j«bbet kWMt