Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-04-15 / 16. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­­tilap. Függetlenseg Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. V Ol. AAA. v a BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class ftter May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., ier the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ...................... $0.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében-»folyam 16-ik szám BETHLEHEM, Ja., 1960 ÁPRILIS 15 Egyes szám. » ára 10 cent VILÁGTÜKÖR HUSVÉT az Istenember, Jézus ■Krisztus feltámadásának, az Em-; berszeretet és az Embertestvéri­ség örökkévalóságának ünnepe. J^ézus Krisztus a sínylődök, a szegények és beteg Lázárok se­gítségére, a világ megjavítására iött a földre. Az Égi Atya drága Fiát küldte le az ajándékain be­csületesen, testvérien osztozni nem akaró hatalmasok ellen s fel­áldozta öt a keresztfán, hogy ta­nítás legyen minden nemzedékek számára, miként kell önzetlennek lenni a gyengék, az" elhagyatot­tak és elesettek érdekében, mert minden ember testvérnek ren­deltetett, egyformán jussal az élet javaira, szépségeire: ez Isten pa­rancsolata és Jézus Krisztus ezt; a szeretet szavával megértetni jött. Akkor is voltak osztályok, pártok mindenütt a világon és Júdeábán is és a hatalmasok, a gazdagok nem akartak hallgatni szelid, igaz szavára. Féltek a szegénynépre ható lénye erejé­től és bepanaszlák a rabország római zsarnokainál és tovább' hü csatiosságot Ígértek, ha meg­szabadítja őket gazdagságuk, po­zíciójuk veszélyeztetőjótői, — Is­ten Fiától, Isten akarata, az em­beri testvériség prófétájától. . . Ez is osztályharc volt, mint azóta! a történelem legjava mindenkor.! S Jézus Krisztus mellett ott voltak a szegények, az elhagyot­tak, a küzködök s tanításai fény­lő igazságától megbüvölten kö­vették öt. De Romának és a ju­­deai uralkodó osztály hatalmasai­nak paktumával szemben az Is- , tentől a jobb életre, a javakra kapott jog igazságának fegyverén ( kívül nem volt más fegyverük és amikor Roma elrendelte, hogy teljesedjék az uralkodó ~ osztály vágya s el kell tenni az útból a ] Názáretit, akinek szava igazságá- , tói, úgy hitték, vagyonuk, pozí­ciójuk nincs biztonságban. Róma helytartója, Pilátus mosta kezeit. # * * i AZÓTA sokszor ismétlődött meg az osztályharcos szembenál i lás a hatalmasok és a nincstlele- i rek között, sok igaz barátja a I szegényeknek és gyengéknek lett '<■ vértanú, halt igaztalan halált a j hatalmások bitóin vagy kapott 1 golyót, Dózsa György pláne tü- < zes trónt, az osztály és osztály 1 közötti harcban, a dühödt küzde­lemben, amelyben kiváltságaikat védték a hatalmások. Jézus Krisz- t tus feltámadt és visszatért az i Atyához a zérák magasába, de ; isteni példája, az emberi testvé- t riségről hirdetett szeretet igéi a t földön továbbéltek és ólni fog- ] nak, halhatatlanok az Idők Vé- } gezetéig! < És az ő fenkölt szellemének, ‘ szeretet igéi hallhatatlanságának e mai eredménye, hogy egyre több f nép hatalmasaiban kezd végre j felülkerekedni a belátás, hogy e nem az osztályzsarnokság, az ami . hasznos, hanem az, hogy egyik 1 osztály élni hagyja a másikat.— j Nem a ‘‘vasbér’’ és az izzasztó J rendszer sem az uzsorahaszon és t kiváltságok telje, hanem a köl- r csönös megértés az osztályok r között az, ami észszerű és boldo-j j gulásukat biztosabb alapokra helyezni, mint az erőszak, a szi­polyozás, a nyomorúság végsőkig [ való kihasználása, a rabszolga c veritékből sajtolt túlságos gaz- j dagság. t Ez a mind szélesebb körben, j­­kicsirázó belátás a hatalmasok és J tőkések érdekszámitása volt:j ^ nincs eziránt semmi kétségünk s ^ az is bizonyos, hogy a látástól { vojkulásig éhbérért dolgozta- ^ tott munkások felvilágosulása, c nekibátoroodott szervezkedése is _ elősegítette, hogy Amerikában és j az egyéni szabadság világának e nagyrészién már nem lehet a régi r értelemben vett tőkés osztály- , uralomról beszélni. A tudat alatt idővel még a r vaskalapos tőkésekre is hatottak (■ Jézus Krisztusnak az emberi test- |­­dériségről kétezer éve apáról j frara maradt, a templomokban, a e papok ajkáról hallott magasabb emberi értelmű útmutatásai. . . Jézus Krisztus a tanításaiban itt é! közöttünk ma is, mert ami jót a munkásoknak az ő tanításain nevelődött vezetői és azoktól megihletődött népbarát politiku­sok kivívták a munkások számá­ra, mindaz a szociális vagy mun­kás szervezettségi vivmány, amely Amerikában és a Nyugati egyes más országaiban megvalósult, Jé­zus Krisztusnak az emberi testvé­riségről szóló tanításaival, szere­­tee igéivel indult el a földön. S ha ezek a legigazább igék még nem is érték meg száz százalékos győzelmüket az egyéni szabadság egész világán, de ez a győzelem útban van és Jézus Krisztus világ győzelme, királyságának földi megvalósu'ása lesz. * * * A MEGVÁLTÓ feltámadt a sírból 'és feltámadásának isteni valósága jelentkezik a kiváltsá­gosok nagyrészének újkori meg­­javulásában és azoknak cseleke­deteiben, akik Krisztus királysága Leteljesedésének müvét munkál­ják, amikor azon dolgoznak, hogy Isten egyetlen emberi teremtménye se legyen többé proletár, nyomorgó, hanem pol­gár, akinek megadatik a tisztes megélés lehetősége, a polgári életviszonyok közzé való fele­melkedés és polgári létbiztonság, — ami talán kissé prózaian hang­tik, de a földi igazság szá­mára . . . Nem osztályuralmi zsar­nokságok helycserejé, legyen az akár Adam Smith és a 1 8-ik szá­zadi manchesteri iskola ó-kapita­lizmusa, akár Lenin-Stalin-Krus­­:sev államkapitalista, pártkapita­­!ista kaszátnya rendszere, falan­sztere világa, hanem a társada­lom osztályainak korszerű harmó­niája, — amelyben egyik osztály ;em duslakodik kiváltságokban, T,ig a másik az ebek harmincad­én vergődik; megszűnnek az ex­­risztenciális végletek s egyetlen nsztály sem áll a másik felett, valamennyien egymás mellett, niként az Isten szándéka volt s niként az emberiséget ez irányba erelni, megváltani Jézus Krisztus . földre jött és testvéri szeretetre óságra tanitotta az Istentől capott szabad akarattal méltóan ;lni nem tudó embereket népe­it. ( * * * MOST HÚSZ ÉVE Husvét s a ermészetet feltámasztó tavasz mit akkor is, amikor Franciaor­­izág elesett és Párisba bevonul­­ak Hitler nazi hada, hogy Ausz­­ria, Csehszlovákia, Belgium, dolland, Dánia és Norvégia lero­­íanása után bekapcsolja Francia­­>rszágot is a német urniépi ura’om ‘uj európai rendje” csatlósául, “felsőbbrendü Herrenvolk’’ zolganépéül, ahogy azt az önis­­enitő Hitler és pogány kreatúrái lképzelték. . .Jézus vagy Cézár? — volt annak a felejthetetlen, :omor, Husvétnak nagy és égő lérdőjele, sorsproblemája. Mi esz a világgal, ha Hitler igy győz ovább s végül segédnép lesz nindenki a német soviniszta öni­­nádat, földi istenség kevély im­­serialista világuralmi törtetése­­>en? Soha egy percig se hittük, hogy ditler “ezeréves” Német Biro­­[alma akárcsak másfél 'évtizedes 3 lesz és eljut odáig, hogy a smplomok oltárára a kereszt c-lyére a horohkeresztet he­­yezheti és Európát és benne Ma­­yarországot gyarmat birodalmá­­á degradálhatja. Isten azért eremtette a népeket, hogy test­­térien éljenek egymás mellett s gyik se uralkodjék a másikon, — egyetlen nagy népcsalád tag aiként éljenek és hagyják élni gymást. Tudtuk, hogy végül lem Gézár, hanem Jézus rog yőzni, a szeretetszellem, amelyet ézus nem szűkített le földi szár­mazása népére, hanem kitérjesz­­ett minden népekre, minden era­­ierre, hogy békén és testvérien Ijenek nem egymás ellen, de gymás üdvére. ELNÖKJELÖLÉSI MOZGALMAK MBNJ TEMPLOMBA HUSVÉTTKOR t Husvét Vasárnapja «mgasr» ós üm.á pén mindegyikünk ájtatos lélek lőj i mád kozz ék felekezetének templomai bau ti Mindenhatóhoz, megköszönve; áldásainak bőségét, melyben részesig tett bennünket. Hálaadó imáink kV gyének szívből jövőek és alázatosak, igazi hódolatok Isten fensége és ke­gyelme előtt! Legyünk ott vasárnap az Isten Háza-' ban! Husvét ünnepe ez és mindegyi-\ künknek szüksége van az erőre, amellyel a szívből jövő imák megedzik lelkünket! Boldog Húsvéti Ünnepeket kíván olvásóinak, hirdetőinek, pártolóinak munkatársainak és az összmagyarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége aiiiiimiiiiiniitiiiimiiaiiiiuHiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiuiiipiiiiiiiiiiiiDiiiiiiiiiiiiaiiiiiiniiiiamiiiiMiiiainitiitBiiiiiiiiiiiiaimiiiiimaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiniiiiiiin iiaiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiH NE FÉLJETEK!... FELTÁMADUNK! Ha végignézünk az emberiség történetén, azt látjuk hogy a nagy elhajlások, süllyedések és zűrza­varok akkor ütötték fel fejüket, amikor sem a politikai, sem a társadalmi helyzet nem volt biz­tonságos. A mai kort is a bizony­talanságból fakadó félelem üli meg. Ezt mindenki tudja, min­denki látja, mindenki hallja. Va­lahol mindig villámlik a horizont alján, valahol mindig morajlik a sötét felhők között. Tikolt ijedések lepik el lelkün­ket és az éj csendjében beiopóz­­nak álmainkba is. Hol Távoi- IKeleten lobban egvet a riasztó ágyút ső torka, hol valamelyik nyugati zugban kattan egyet a revolver csőve Ma a kinai pro­bléma döbbent a valóságra, hol­nap az arab mozgolódás hirei nyugtalanítanak. A politikus asz­talok mellől most nyilatkoznak, hogy sikerült a hideg háború fe­szültségeit enyhíteni, aztán uj és ellennyilatkozatok hangja, — vagy ezeket pótoló tettek, — késztetnek pesszimisztikus kétel­kedésre. A világirányitó, nagy el­képzelések vonalaiba egyirány­­ban, vagy ellentétesen, esetleg kereszteződően belekarcolódnak a szüikebb határok megmozdulá­sai, hogy késleltessék, elősegít­sék, vagy akadályozzák a jószán­­déku megmozdulásokat, amelyek valamelyes biztonságot akarnak belelopni az elfáradt és hinni nem tudó emberek ijedősébe. S 1960 Husvétján hisszük, hogy a népek közti hiú, önző, ragadozó hatalmi versengés rnind inkább meg fog szűnni és az újkori technika és tudomány cso­dálatos és beláthatatlan jelentő­ségű találmányai, — amelyekre hogy rájött és rájön az emberi­ség, szintén . Isten mindenható szándiékából van, — az atom­fegyverek, rakéták, továbbá az atomerő békés felhasználása, az automation stb. végeredményben olyan óriási mérvű társadalmi és nemzetközi világátalakulást fog­nak az eljövendő évtizedek so­rán kiformálni, amely elvisz az emberek egymás közti igazi test­vériségéhez és a népek igazi test­vériségéhez, — Jézus Krisztus feltámadása, a Megváltás Koro­nájához. r. o. Szövetsége és szerződések óriási tömege épi e! a népek vi­szonyainak egrmáshoz való élet­igazodásának törekvéseit. De a I papírok, a savak nem adnak és nem adhatnas biztonságot. A Rém él, a Rém van és vele él és van a Háború, nevezzük azt “hi­degnek”, “ideinek”, vagy bár­minek. Ez a Rén szorítja torkun­kat a nappal küzdelmeiben, ez fekszi meg, miit lidércnyomás, éjjeli álmunkat s rémiti gyerme­keink jövőjét. Félünk! Pdig mondatott: ‘ ‘Nolite timere, ego sum. — Ne féljetek, én vayok az”. Ez a mondat a feltáradott, a halálon is diadalmaskod> Krisztusé, aki akkor mondta k amikor a halála feletti bizony tál nságból eredő félelemben beárkózott tanítvá­nyaihoz lépett. A tanitványok nem tudták, mi lesz most, hogy a Mester meghal. Bizonytalanság fogta el őket, mgijedtek, féltek, bezárkóztak, nen tudták magu­kat elhatározni. Nem azonos-e . mi helyzetünk? Pedig mi Krisztus erejével mehe­tünk végig az élt utjain. Keresz­tények vagyunk és tudatos ben­nünk az istengy<rmekség gondo­lata. Hordozói ’agyunk egy két­ezeréves kultuának és nyugati, keresztényi civillációnak. Akkor miért félünk? Mért rettegünk a holnapért? Miéit nem tudjuk el­határozni magúikat és vállalni mindent ahogy Krisztus vállalt mindent értünk, hogy megment­sen bennünket « barbárvilág vi­lágszemléletétől és véres törvé­nyeitől? . . . Nem élg erő bennünk a ke­reszténység? . . . Ha igen, nem szabad s nem “leli” félnünk!. . . A világ történemét nem embe­rek csinálják, nem szavak, szer­ződések és szövetségek, hanem Isten!. . . Ha ezt el nem hiszed, nem szabadulsz meg állandóan rettegő félelemérzetedtől. Most Husvét van. A keresztény világ diadalmas ünnepe. “Krisztus fel­támadt...” — hangzik minde­nütt az ének. Az Isten Fia diadal­maskodott a Halál felett! Ezt tudjuk, ezt val’juk. De micsoda Hit az, amely nem hiszi, hogy ugyanaz a Krisztus le tudja győz­ni az Embert is? Micsoda húsvéti örömuiioneás az, amely helyet ad a kételkedésnek s nem tud biztonságot nyerni a feltámadt Krisztus erejében? Hinni kell! Hinni. . . Szilár­dan, megdönthetetlenül, igazán, lélekben. A hit erő, a hit bizton­ság és bizonyosság. A hit a Hol-| nap, a jövő, a gyermekeink uj, dala. A hit a romok uj építése,; az elhagyott tűzhelyek családi melege. A Hit diadal a Halálon is. . . ‘‘Ne féljetek!" Emberek! Az Isten Fia mondotta: “Ne félje­tek!” Miért féltek akkor?!. . . Ne féljetek! Higyjetek a Fel­támadásban. A minden bizonyta­lanságból és félelemből való fel­támadásban! Gy. F RAKÉTÁS TENGERALATT­JÁRÓK Adlai Stevenson volt kétszeres demokrata elnökjelölt visszatért kilenchetes délamerikai tanul­­mányutjáról és sajtókonferenciát tartott, melyen kijelentette, hogy nem pályázik újabb elnökjelölt­ségre, de fenntartja e ké désben 1956-ban elfoglalt álláspontját. Ez úgy értendő, hogy ha jelö­lik, vállalja az elnökje’öítséget. Stevenson azonban kijelentette, hogy nem hisz ily eshetőségben. Stevenson a közeli napokban több felé fog beszélni, de egyet­len esetben sem politikai gyűlé­sen. Belső hívei nem adják fel a reményt, hogy ha a jelölő kon­vención egyik pálvázó sem éri el a kellő szavazatszámot, végül Stevenson jelölése kerülhet elő­térbe. Azzal érvelnek, hogy Ste­­vensont kétizben Eisenhcwer el­nök, a győzelmes hadvezér nép­szerűsége, de nem a republiká nus párt iránti lelkesedés győzte le és azon a cimen kívánják je­lölését, hogy két Ízben tudatosan feláldozta magát. Sokan figye­lemmel várják, Stevenson a kon­vencióig távoltartja e majd ma­gát a kampány harcoktól? Kennedy dem. szenátornak Humphrey szenátorral szembeni wisconsini előválasztási győzel­mét általában úgy magyarázzák, hogy Kennedy 463,000 és Hum­phrey 363,000 szavazata közötti különbség nem oly nagy, hogy Kennedy elsöprő (Landslide) győzelméről lehetne beszélni. A katolikusok legtöbbje Kennedyre szavazott s fennáll a gyanú, hogy számos republikánus katolikus is, mert Wisconsinban a törvények azt is megengedik, hogy a válasz­tó bármely párt jelöltjére sza­vazhat az előválasztáson. Johnson esélyei Lyndon Johnson demokrata szenátusi vezető kilátásai talán javultak azáltal, hogy a múlt hé­ten a szenátusban elfogadásra került az uj polgárjogi javaslat, amely szövetségi megbízottak ki­küldését engedi meg, oly álla­mokban történt választások fe­lülvizsgálására, amelyek lakossá­ga nagyobbrészt néger ellenessé­géről ismert. Johnson javaslat­nak számos enyhités után történt megszavaztását Johnson érdemé­ül tudják be. Sokan azonban úgy vélik, hogy a javaslatot annyira felvizezték. hogy a négereknek I nem sok örömük lehet benne, de viszont a déli demokratákat ki­békíti Johnson elnökielöltségi ambícióival. I Nixon kilátásai Nixon alelnök, mint egyetlen republikánus jelölt csak 341,000 szavazatot kapott, vagyis a szava­­jzatók 29 százalékát, holott 40 százalékot jósoltak. j A legutóbbi közvéleménykuta­tási eredmények szerint Nixon i.épszerüsége csökkent és kétsé­ges, hogy győzne e a választáson? Ismét több republikánus látná jónak Rockefeller new yorki kormányzó jelölését, aki liberális­nak számit. Rockefeller az utób­ibi időben kitért azon kérdés elől, hogy ragaszkodik e még ahhoz, hogy nem jelölteti magát? Az alelnök jelöltséget azonban, amelyre rá akarják beszélni, nyil­­tan elutasítja. Egy élelmes magyar menekült újságíró, Kornitzer Béla egyik is­imért nagy könyvkiadó vállalat | kiadásában több száz oldalas életrajzi könyvet adott ki Nixon­­ról. A könyv szóban és Írásban dicsőíti az alelnököt, akinek kam­pányvezetői aligha állnak távol a könyv kiadásának megrendezésé­től. West Virginia Május 1 0-én lesz a west virgi­niai előválasztás, amelyen de­mokrata részről úgy Kennedy, mint Humphrey jelöltségét vár­ják. Hir szerint Symington és Lyndon Johnson hívei arra biztat­ják a választókat, hogy szavazza­nak Humphreyra, hogy Kennedy.: gyengítsék. West Virginia lakos­sága mindössze 4 és fél százalék­ban katolikus. . . Nixon ellen röpirat jelent meg, amely Rockefeller elnökjelöltsé­­, gét kívánja. Rockefeller kijelen­­| tette, hogy távol áll a röpirattól s azt helyteleníti. De Gaulle az atomfegyverek megsemmisítését javasolta az angol parlamentben Gates nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az amerikai kormány továbbra is saját e'len­­erzése alatt áivánja tartani a kül­földön tárolt atomfegyvereket. Közölte azt is, hogy ősztől kezdve szolgálatba á’litják a Po­laris ballisztikus rakétákkal fel­szerelt tengeralattjárókat. Most újabb kisbérieteket folytatnak le a Polaris-szal és ezeknek kimene­telétől függ, hogy meggyorsit­­ják-e a Polarisrakéták építési programját.-------------ooo ANYAKÖNYV A GYÁRBAN A győri Wilhelm Pick Vagon- és Gépgyárban felfektették az ‘‘üzemi anyakönyvet , amelybe beirják a dolgozók újszülötteinek’ a neviét. Ez az aktus helyettesíti j a keresztelést. Az üzemi anya—' könyv piros vászonkötésu, mint a | kommunista párti tagsági igazol­­v ány. LEBONTJÁK A KOSSUTH­­HIDAT Nemsokára megkezdik a régó­ta használaton kivül allo Kossutn hid lebontását. A munka eddig azért késett, mert a hídon futó fontos kábelek, vezetékek Duná­ba való süllyesztésére nem volt szigetelőanyag. — Természetesen nemcsak a hídszerkezetet szedik szét, hanem a pesti, illetve budai hidfeljárót is lebontják. De Gaulle francia elnököt Londonban nagy ünnepléssel fo­gadták. A királynővel együtt hajtott be a városba, majd Mac­millan miniszterelnökkel tárgyalt s beszédet mondott a parlament két házának ülésén. Hangoztatta, hogy a leszerelé­si ’ terv keletében, nemzetközi ellenőrzés alatt el kell pusztitani a felhalmozott atomfegyvereket. Ez esetben, mondotta, Franciaor­szág is lemond az atomfegyverek gyártásáról. * — Franciaország azt akarja,— folytatta, — hogy az egész atom­fegyver-tartalékot megsemmisít­sék s az azokat előállító gyárakat békés célokra használják fel. A rakétákat és az atomfegyverek­kel ellátható repülőgépeket köl­csönös ellenőrzés alá kell helyezni és ugyancsak ezt kell tenni a szá­razföldi és tengeri támaszpontok­kal, amelyekre a halalthozo bom­bákat ki lehet lőni. De Gaulle beszéde, különböző kommentárokat váltott ki, ame­lyek megegyeznek abban, hogy De Gaulle a két atombombájá­val betét nélkül vesz részt a já­tékban. Az a kibicz, akinek sem­misem drága, vagy pedig tudja, hogy komoly atomleszerelésre már azért sincs kilátás, mert az atomfegyverek nélkül a kommu­nista front sokkal erősebb volna. Nem kevésbbé keltett feltűnést De Gaulle beszédének befejező része: — Bármilyen elrendezést ta­láljunk is a harci eszközök kor­látozására, meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a béke mindig ingatag, amig két milliárd ember , nyomorban él a világban azok akiknek a szerencse job­ban kedvezett. Franciaország meg van győződve arról, hogy nincs fontosabb tenni való, mint hogy együttműködésre késztessék mindazokat, akinek mindenük megvan, hogy segitsék azokat, akiknek minden hiányzik. Kruscsev március végi párisi látogatása után De Gaullenak ez a szokatlan baloldali hangja meg­lepetést keltett s találgatják, mi van mögötte?---------ooo—■— NÉHÁNY NAP ALATT MEG­BUKOTT TRAMBONI NEO­­FASCISTÁKKAL TÁRSULT KORMÁNYA Olaszországban hetekkel ez előtt megbukott Segni miniszter­­elnök keresztény demokratákból, jobboldali szociáldemokratákból és liberálisokból álló kormánya, mert egy liberális csoport kilépett a kormányból és igy az elvesztet­te parlamentáris többségét. A hosszú válság megoldásaként múlt héten Segni egyik miniszte­­ie, Farnando Tramboni keresz­tény demokrata vállalt kor­mányalakítást, aki bevonta kor­mányába a neofascistákat is. Az ő segítségükkel mindössze három főnyő főnyi többséget ka­pott a parlamentben, de igy sem tudott tovább uralmon maradni, mert két minisztere lemondott azzal, hogy fascistakkal nem dol­gozik együtt. A szenátus előtt be sem mu­tatkozott Tramboni, hanem hét­főn lemondott. A keresztény de­mokratáknak több mmt 40 száza­lék szavazatuk van, de nincs ab­szolút többségük. Groncchi elnök vagy uj megoldást keres vagy feloszlatja a parlamentet.

Next

/
Thumbnails
Contents