Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-25 / 52. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Master May 18, 1923, at the Post Oft'iee at Bethlehem, Pa., uudbr the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 52-ik szám BETHLEHEM, PA.., 1959 DECEMBER 25 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Karácsony szent ünnepe ez évben is a csa­ládi élet legszebb, legmagasztosabb eseménye, az -gesz esztendőnek koronája, amikor a szülők, gyermekek, rokönok, barátok körülülik az ünnepi asztalt, .amelyen ott csillog-ragyog a ka­rácsonyfa s alatta a sok ajándék, amely mind a szeretetnek kifejezése. A szeretető, amelyet egy­más iránt érezni és egymás iránti gyakorlatára tanítani Krisztus Urunk e napon a földre jött. A teremtő földre küldte egyetlen Fiát, áogy kigyujtsa a szeretet lángját az emberi szi­kekben, ráeszméltesse őket, hogy mindnyájan Egyformán az ő gyermekei vagyunk s nem az Egymással való marakodás, egymás kirablása és pusztítása, hanem egymás élnihagyása, kölcsö­nös gyámolitása, egymás iránti igaz szeretet az ntja az érkölcsös földi életnek s majdan a tulvi­­iági üdvözösségnek. A moszkovita pogányság a Nyugat legjobb udos koponyáival vetekszik abban, hogy a vi­­ágürt meghódítsák és berepüljének a Holdba, naholnap talán a Napba is. A titkok titkát kem­­eli a nagyravágyó emberi természet, elrugaszko­­lik a földtől és már Isten akarna lenni. . . De noldogabb lesz e az emberiség, amikor azt kutat­­a, ami nem reá tartozik, a szférák magasságait, ímelyek annál távolibbnak, tieokzatosabbnak ünnek, minélinkább áltatjuk magunkat azzal, nogy már útban vagyunk feléjük s közeledünk i világrejtely megfejtéséhez. Dehogy közeledünk! Gyarló emberi illúziók :zek, — s nem is baj, hogy csak illúziók! Az imberiség boldog lehet a világrejtély megfejtése léikül is! Miért elkalandozni a világűr végtelen nesszeségeinek ködrengetegébe, mikor idelent a öldön sem végeztük el a feladatot, amelyet a reremtő a földreszállt Fiának, Jézus Krisztusnak izeretet tanításaiban az emberiségre bízott? Hány családban ma sem dúsan terített a kará­­sonyi osztal és kopár, meztelen a karácsonyfa, ra egyáltalán telik a megvásárlására? Hány el­­íyomott népnek nincs ma sem öröm karácsonya! * * * Istennek hála, az Egyesült Államokban a egtöbb magyar családban, amelynek felnőtt tag­­ai egész éven át tisztességes munkás életet éltek, lines hiány a karácsony örömeiben. Gyönyörű a karácsonyfa és gyönyörűek az ajándékok, amely­­yekkel a szülők meglepik egymást és gyerme­keiket. De Amerikában is még sok a törvényho. ási teendő, hogy minden dolgozó ember hozzá uthasson a polgári jólét és kenyérbiztonság izon fokához, amelyet Krisztus szeretetszelleme negkövetel számára. Amerikában is még sok ■zociális javításra van szükség, de Amerika földi aradicsom ahhoz képest, amilyen az emberek orsa sok más országban. Nemcsak az "elmaradt arszágokban", de számos európai kulturország­­>an is, köztük azokban, amelyek a kommunizmus iák nevezett államkapitalista pogányság rend­szere alatt élnek. Ez országok népeinek többé kevésbbé tincs meg a tisztességes emberséges megélhe­­ése, nem élnek polgári létbiztonságban, nincse­­íek anyagi tartalékaik az "esős napokra" és ar­ai hogy az életalkony napjaiban gondtalanul pi­­íenhessék ki egy élet munkájának fáradalmait Váluk még inkább elkel, hogy vezetőik a Krisz­­us Urunk által kijelölt utat szorgosan kövessék, le magunknak is még sok szociális feladatot kell megoldanunk, hogy közeledjünk egy olyan világ fe'é, amely a krisztusi szellem győzelme teljessé­gét jelentené! Nemcsak arról van szó, hogy a munkás méltó az ő bérére, polgári életfeltételeket nyújtó keresetre, de eszmei javakról is. Még mindig sok a pogány előítélet, megkülönböztetés a születés véletlene miatt. "Osztáyidegen"-nek nevezi a kommunista államkapitalizmus azt, aki történe­tesen jó-modu magánkapitalista szülőktől szárma­zott a világra s emiatt mellőzik, gyakran üldözik is. És ugyanez folyt Hitler alatt és folyik még most is kisebb — nagyobb mértékben azok ellen, akiknek kevesebb szerencséjük volt szülőik "fa­ji” kiválasztásában. . . Amerika nemcsak a tisz­tességes bérek tekintetében áll erkölcsi magas­ságban a jobb és haloldali szélsőség országaival szemben, de abban is, hogy nem ismeri sem az osztályidegenség, sem a fajidegenség fogalmát. Mindenkit tudása és szorgalma emberi értéke és becsületessége szerint becsül meg s mindenkinek egyenlő alkalmat ad, hogy felküzdhesse magát a magasba. A dús karácsonyi asztalnál, meleg szobában, biztos hajlékban, boldog családi körben, vígan ünnepelve a karácsonyit, ne feledkezzünk meg erről mi amerikai magyarok, akik nem szakad­tunk el az óhazától s tudjuk, hogy ott előbb a hitleri aztán a moszkvai csatlósok tettek kegyet­len gonosz megkülönböztetést azok között, akik magyar földön születtek, magyarok iskolákban nevelkedtek, anyanyelvűk és élethelyzetük min­dig magyar volt s akiket akármi volt az apjuk nemzetisége vagy osztályhoz való tartozása, sen­kinek sincs joga megfosztani szülőhazájá­tól s a jogokban való emberi egyenlőségtől, ame­lyet Isten parancsa és Krisztus szeretet igéje ren­delt számukra. , * * * S legyen a tisztes munkával szép családhoz és hajlékhoz, polgári életviszonyokhoz jutott amerikai magyarnak szép családi karácsonya bi zonyság amellett is, hogy nincs szükség semmi­féle szélsőségre, pogány elfogultságra, ártatlan embercsoportoknak születési balszerencséjük miatti üldözésére, sem pedig a jobb és baloldali terror-diktatúrák rémuralmára, hogy minden em­bernek rendes megélhetése és életbiztonsága le­gyen! Az Istentől nyert emberi szabadságjogok eltiprása és vérbegázolása nélkül sokkal inkább el lehet ezt érni, mint terrorral vagy istentelen zsarnoki szűkmarkúsággal. A forradalmakat min­dig az esedékes reformok elmaradása idézte fel. Krisztus forradalma még ma is tart és célhoz csak akkor ér, ha szeretet-igéi, minden igaztalan meg­különböztetést, elfogultságot kárhoztató tanítá­sa, az osztályok közti kölcsönös, méltányos meg­értés, s az emberiség szabad testvérisége valósül meg a világban. Ez az emberiség Istentől kijelölt földi feladata a földön s ez vezet örök üdvé­hez, nem pedig Isten világteremtése titkainak profán szimatolgatása! Az e téren hátralevő munka elősegítése iránti törekvés uralja lelkünket a jövőben.A Hold és az összes idegen csillagzatók titkainak birtoka sem tenné boldoggá az emberiséget, — de annál inkább Krisztus szellemének világuralma, amely a ma szükölködők, üldözöttek, elnyomottak, Ín­ségesek, Lázárok, a világ boldogtalan népei és emberei számára is meghozná a karácsonyi örö­mök teljességét a ezzel Krisztus végső diadalát! AZ ACÉLMUNKÁS UNION UJ AJÁNLATOT TETT A GYÁRAKNAK David J. McDonald az acél­munkás union elnöke dec., 18-án Chicagóban tartott sajtókonferen­ciáján uj ajánlat-tervezetet mu­tatott be, amelyet a nagy acél­gyárakkal szemben- uj tárgyalási alapnak kívánnak tekinteni. A union uj javaslata hasonlít ahhoz, amelynek alapján meg­egyezett a Kaiser gyárral, de egyik másik pontban messzebb­menő követeléseket állít fel. A tiz pontból álló ajánlat 1961 junius 30-ig terjedő időre szól, hét cent általános órabér emelés­sel és az élettartási költségek drá­gulása esetére szóló külön kikö­tésekkel az életbiztositás, beteg­ségi, baleseti, kórházi és sebészeti biztosítás teljesen a gyárakat ter­helné. McDonald kijelentette, hogy s követelések csak csekéllyel maga­sabbak, mint amelyeket a Kaiser gyár elfogadott. Hangoztatta, hogy az acélgyárak nem válaszol­tak azon levelére, amelyben a bíróság rendeletének megfelelően uj tárgyalásokra hívta őket. Most, úgymond, újra írni fognak a gyá­raknak s ha nem kapnak kielégí­tő választ, birósági rendelkezést fognak kérni. McDonald figyelmeztette a gyárakat arra is, hogy nem. haj­landó többé együttesen tárvalni, hanem mindegyik gyárral külön­­külön s ha ezt nem fogadják el a bírósághoz fognak fordulni, mert e magatartásuk a szövetségi bíró­ság rendelkezéseinek semmibeve­vését (contempt) jelentené. Hír szerint e lépés mögött az van, hogy a union vezetők nem akarnak tovább tárgyalni a nagy gyárak közös megbízottjával. Cooperrel, akiről az a benyomá­suk, hogy azon ürügy alatt, hogy az országot meg kell óvni az in­fláció növekedése veszélyétől, makacsságával és a tárgyalások elhúzódását célzó taktikájával a bérkövetelések és a union letöré­sét tervezi. Joseph Finnegan, a szövetségi közvetítő hivata1 igazgatója hét­főn Washingtonban uj tárgyalá­sokat kezdeményezett a gvárak és a union között. A most folyó 80 napos lehülési időszak január 25-én jár le s ha addig nincs megegyezés, a sztrájk újra ki­törhet. — Közben január elején, amikor a lehülési időszak 60 napos lesz, a munkások a Taft- Hartley törvény értelmében sza­vazni fognak aföltt, elfogadják e a gyárak legutolsó ajánlatát. A PÁPA KARÁCSONYI SZÓZATA w m mm Simm mmmmsimmMmm mmm&im m KÉT ÚJKORI KARÁCSON emléke vésődött be mélyen magyarság emlékébe. Az egyi 1 944-e, a másik 1948-é. Az els Budapest ostromának és Bajcs Zsilinszky Endre kivégzé ének, másik Mindszenty bíboros leta tóztatásának végtelenül tragiki dátuma. * * * MOST 15 ÉVE, karácson>kor magyar történelem legszörnyüb karácsonyi ünnepet élte át a ma gyár nép, különösen Budapes lakossága. Horthy Miklós, miután régót látta a háborús helyzet rernénvte lenséget, október első napjaiba megbízottakat küldött Moszkva ba, hogy különbékíről tárgyalja nak. A világ régóta tudta mái hogy Hitler elvesztette örült in perialista ‘ ‘Herrenvolk”-j á tszmá ját. sőt Htilert a saját belső tiszt jei /már julius 20-án meg akartál ölni, hogy mentsék a veszet fejsze nyelét, ha még menthető Az ifjonti román király is előb ugrott ki Hitler háborújából, min a magyar kormánv s ezzel biztc sitotta, hogy visszakapja Magyar országtól a Erdélynek a hóbort ban visszaadott részét. . . Horch szívesebben küldte volna követé az angolszászokhoz, de azoktc azt a választ kapta, hogy Ma gyarország kérdése az ovoszo - hatáskörébe tartozik. Nyilván teheráni érdekszféra eloszt’s é Magyarország keleti fekvése ke vetkeztében. Horthynak nem maradt má hátra, mint Moszkvához fordulni Ha Teherán elc>t jutott oh, fegyverszüneti ke elem elhatnia zására talán más lett volna a angolszász válasz, hiszen töbt közt Macartney, angol töri Énele miró, aki a magyar kérdés apu cialistája, megirja ‘‘1944 októbe 15" cimü könyvében, hogy- Ron sevelt elnök egy átállásért njé I 942-ben, hoci — nesze alapon jelentékeny mérvű területi revi zióe ajánlott fel Habsburg Ott és Eckhardt Tibor utján Horthy rak s az üzenet el is ment Wodií ner portugáliai magyar követ ut ján... Mi mindig mindenről elkésünk mi biztosan messziről jövünk’ ,— irta valamelyik versében Ad? Endre még az első világháború időkben. Amikor szintén elírni lasztottunk egy idejekoráni át állást. . . * * * 1944 KARÁCSONYÁNAK pél dátlan budapesti borzalmai, a fő város és az ország nagyrészénei teljesen hiábavaló összebombázá sa, tönkretétele esetleg akkor i bekövetkezett volna, ha a neme teknek a husosfazékra éhes ma gyár szélsőjobboldali ámokfutók kai való szövetkezése, áz ok tóber 15-i puccs, amely meghiusi tóttá a fegyverszünetet, nem tör ténik meg. A németek a fegyver szünet megvalósulása esetén ii folytatták volna a harcot magyai földön az oroszok ellen nem ma gyar-barátságból, hanem mer Magyarország védelmi előterüle tűk volt (no és mert győzelen esetén be akarták kebelezni, min segédnépi országot, Krónlandót) de Budapestet talán hamarab! adták volna fel, a főváros népé nek pusztulása és szenvedése nerr tartott volna oly sokáig 3 am kétségtelen, s fegyverssüneti szer ződés megkötése esetén az oro zok nem hurcolhattak volna e oly sok magyart hadifogságba, mint ahogy tehették, mert Ma gyarország hadiállapotban vol még velük, amikor elfoglaltál Budapestet, — sőt a né.-netel utasítására agyion is lőtték a kél parlamentert, akiket az oroszol azért küldtek fehér zászlóvá Pestre, hogy javasolják, nyíl vánitsák nyilt városnak a magyai fővárost. Budapest volt talán az egyet len főváros, amelyet ellenségei hadak közeledtére nem nyilváni tottak nyilt várossá és ezáltal c legrémesebb pusztításoknak tét tek ki teljesen felesleges módon, hiszen akkor már csak az voll • nemzeti érdek, miként lehel túlélni egy teljesen reménytelen helyzetet emberéletek és javak, elvesztése tekintetében minél ke­vesebb áldozattal! Leírhatatlan volt az 1944-es karácsonyi Budapest pokla, ah ’’ I az orosz és román csapatok ut- j | cáról utcára, házról házra hatol - j tak előre, miközben bombazápor is ölte a főváros népét, aggokat, 1 asszonyokat, gyermekeket is. — j jSokfelé se viz, se világítás, be- j tört ablakokon járt be a fütetler | lakásokba a fagyos téli szél. S az élelmiszer ellátás rendj - | is teljesen felbomlott, halottak j temetetlenül feküdtek az utcán, a i dögvész lehellete ülte meg a karácsonyi fővárost. A nyilasok legtöbbje, aki! j pártszolgálat címén amúgy is fe! ! voltak mentve, már elvonultak i békésebb nyugati tájakra. Főkén’ [csak a honvédség és egyes kar hatalmi alakulatok harcoltak. — Rablás fosztogatás egymást érte a város minden részében. . . Ha Magyarország 1942-ben, I amikor Roosevelt területi alku | kínált, amelynek révén az 1938 I óta visszakapott területeit talán j egészében is megtarthatta volna, I már Hitlerrel szembeni erkölcsi j ■meggondolásokból is szembe for- j dúl Hitlerrel, akkor sem szenve- | dett volna többet, förtelmeseb­ben, mint az orosz invázió és j Budapest ostroma napjaiban 1 a mikor pedig régóta nyilvánvaló j volt, hogy az ország sorsa meg j van pecsételve és az ellenállás j nemzet tásnál, genocide-nál | egyéb nem volt! * # * BAJrSY ZSILINSZKY EN- , DRE kivégzése 1944 Szentesté- j jén, Krisztus születése viláeünne- , pén ment végbe a Sopronkőhida , foprház udvar"n. Kovács Imre, a f falukutatók és a Március Ifjúság , egykori vezére, aki jelenleg emi­gránsként New Yorkban él, egyik | könvében drámai erővel Írja le, , min szentségtelenitették meg Szá- ^ lasiék a Karácsonyestet ezzel a ( kivégzéssel. Kovács maga is a j sopronkőhidai fogház rabja volt, együtt Mindszenty veszprémi püs­pökkel, akit a nyilasok Szálasi , rendeletére tartóztatták le, mert Vájna Gábor nyilas belügyminisz- ( temek a “mi megsemmisítünk , vagy megsemmisittetünk ’ felelőt­len jelszórá megjegyezte, hogy * nvetséges azt hinni, hogy meg- ^ semmisithetik az egész Nyugat és j, a Szovjet együttes haderejét s . aztán aláírta a dunántúli katoli­­•kus püspökök memorandumát, I* mélyben Szálasit a reménytelen , háború abbahagyására, a magyar életek megóvására szólították fel. c Mily különös játéka a sorsnák, hogy Mindszentyt 1945 tavaszán ( a Szovjet előrenyomuló csapatai e szabadították ki Szálasi fogságá- r ból, aki nem restelte hónapszám- ' ra bebörtönöztetni a veszprémi j püspököt, a szentistváni kérész- 1 lény Magyarország egyik első 8 zászlósurát s akit követői “ke­resztény nemzetinek” szeretnek * feltüntetni... S még fatálisabb, r hogy négy évvel később, a Szov- r jet tudtával és hozzájárulásával a kommunisták vetették börtönbe Mindszentyt, akit közben a Szent J széknek a nyilasok alatti börtön- J martiriumát méltányló döntése az r ország hercegprímásává emelt. i Egy részeg honvéd vállalta a 1 hóhér szerepét és december 25-én ^ délután négy órakor törte el en- ‘ nek a kemény, gerinces magyar nak, Bajcsy Zsilinszky Endrének '• nyakcsigolyáját a bitófán, ami­kor már mindenki tudta, hogj' s Bajcsy Zsilinszkynek van igaza, mert kár minden- csepp magyar vérért, minden ifjú magyar éle- < tért, amelyet hiába feláldoznak 1 Hitler vesztett háborúja vágóhíd- i ján , ■íic ^ ^ s KIVÉGEZTÉK, mert árulónak j bélyegezték s azt akarták hogy r lakolnia kelljen és jelenthessék t Hitlernek a kivégzését. De ki volt r az igazi áruló? Nem e aki biztos r fedezékből kiszolgálta Hitlert a 1 vesztett háborújában az utolsó I magyar katonafiu utolsó lélekze- t tóig s aki magyar SS divíziókat c (Folytatás a 2-ik oldalon) r Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Nagyon Boldog Uj esztendőt kivan olvasóinak, hirdetőinek, munkatársainak, barátainak és általában az öszmagyarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ crí/l »»1— AlC' A ii A n>ci n ti Xli i Fr« 1 « Karácsony a holdrakéta-ambiciók évében... RÉGI KARÁCSONY gyerekek izgatottan nyomtuk aa orrunkat a hideg ablak üveghez és próbáltunk a havas utón utá­nuk nézni, hogy mikor jönnek vissza és mit hoznak. Meguntuk a várakozást, a kemence padkán a cirmos cica dorombolt, éde3 anyánk a nagymamával bábo! válogatott, a nagypapa vesszőből kosarat font, mi néztük őkel, majd ezt is meguntuk, ki könyö­rögtük édesanyánktól, hogy ki­mehessünk a szomszéd gyerekek­kel, a jégen csúszkálni, a boltos fiának volt valódi ' megvasalt sz'nkója is, ha kétszer felhúztuk e parton,akkor kegyessen megen­gedte, hogy egyszer lecsúszhat­tunk rajta mi is. — Így számunk­ra lassan múltak a napok, aho gyan közeledett dec. 24-ike mi gyerekek annál csintalanabbak voltunk a várakozás izgalmától. Végre elérkezett a karácsony böjtje, tojásos leves volt és má­kos gúla mézzel. Ebben az évben a cigányok nem tudtak halat hoz ni, hiába lékelték meg a hid mel­lett a folyót. De igy is jó volt. Éjfélre indultunk a templomba. Az égen ragyogtak a csillagok, a lehelletünk a kendőkre fagyott, mégis a falu minden hazából jöttek az ájtatos hívek, vihar lámpába tűzött faggyú gyertyává’ világítva maguk előtt az ut és már hosszú sorban mentünk a temp­lomba, köszönteni a kis Jézust aki született nekünk Karácsony éjszakáján azért, hogy béke', szeretetet hozzon közénk, azért, hogy megmutassa, hogyan kell embertársaink megmentéséért kiizdenünk, szenvednünk, azért született, hogy példát adjon en­nek a szegény eltévedt emberi­ségnek. hogy hogva'- k«4l zen a földör en;. A'ösrt született, hogy föláldozza magát értünk, hogy kinyissa azt a kaput ahová mind­nyájan igyekszünk, ki előbb ér oda, ki később, az örök élet ka­mujához. Karácsonyra készülődő kis Jé zust váró magyar testvéreim. Ne :sak az üzletekből válogassuk ássze a sablonos gyári készítésű Ajándékokat, de válogassuk össze i lelkűnkből a szeretet, a jóság, a Lékülékenység virágait, nyújtsuk jda Jézust váró, karácsonyt váró szenvedő embertársainknak. Ép jen úgy énekelhetjük mi is most, mind gyermekkorunkban azon a :eledhetetlen régi Karácsonyon, hogy ‘‘Krisztus Jézus született 3rvendezzünk.‘‘ Az olvasóknak boldog ünnepe­det kívánok szeretettel: Sabler Józsefné, Péterffy Istvánka Gyermekkoromban advent el | ső napján elmentünk a hajnali ■ misére a Rorátéra. Mindig hideg | volt, csizmánk alatt ropogott a i hó és a jég. Mire a templomhoz i értünk, az erdei utón keresztül, 1 piros lett az arcunk és az orrunk j a hidegtől, pedig indu’áskor jól magunkra terítettük a nagy hárász kendőt. Édesapám elől ment be­kecsben, kezében vihar lámpával világította az utat. Beharangozóra cdaérkeztünk a templomhoz és bementi;nk, felhangzott az orgo­nán: “Harmatozzatek égi maga­sok”, mindnyájan énekeltünk. — Szívvel lélekkel és lassan átme­legedtünk, a szivünket melegítet­te az ádventi várakozás szent tüze. Esténkint édesanyám, apám és | a felnőttek készültek az ünnepre, j Arany füsttel diót aranyoztak, I mézes kalácsot sütöttek, cukor ; karikákat öntöttek. Az aszalt I szilvábaa mag helyére diót tettek. ] Advent a’att mindig volt főzve l szárított gyümölcs, alma, körte, 'szilva. Dec. 8-a után disznót öl­tünk kolbász, hurka készült és jó fajta disznó sajt. Húsos káposz­ta, torm's csülök. Édesanyám pogácsát sütött és leveles hája ; tésztát. A finom rétesek emléké­­í re még most is nagyot kell nyel­nem El ne felejtsem, már jártak ja "Betlehemesek-. A nagyobb i i fiuk deszkából kis fődeles istállót i készítettek csak akkorát amit i könnyen vihettek magukkal, kis 1; jászol volt benne és abban egy faragott kis Jézus szobor Kis gyertya világította meg a jászol belsejét. A fiuk pásztoroknak | v oltak öltözve, némelyik vidéken még királynak is. Az egyik jhosszú botra egy csillag volt tűz­­jva, jelt--Ve j betVieheini csillagot, j A. ‘‘Betlehemesek’’ házról házra jártak szép versekbe mondták el j lézus születésének a történetét. ; Minden házban kijutott nekik egy i kis ajándék, alma, dió, kalács, kolbász szalonna, gyümölcsös j kenyér, gazdag házaknál még j fényes krajcár is- Az ajándék a vállra akasztott tarisznyába ke­­j rült, aztán este a “Betlehemesek ; osztozkodtak. j Már köze‘edett a karácsony I ünnepe mikor édesapám, a ko­­j mákkal és sógorokkal együtt be­­, fogták a lovakat a nagy szánko­­jta és felké zitették a fejszéket I is. A hideg ellen édesanyám me­­j leg téglákat tett a lábuk alá. A j kulacsokba jó fajta kis üstön főtt I pálinka került, az elöltöltő pus­kák is felkerültek a szánkóra és a férfi társaság a szánkó csillin­­gelése mellett, kiszánkázott az erdőbe fenvőfát hozni ---- Mi XAI1I Janos papa december 23-án mondja el karácsonyi szó­zatát a világhoz. A szózatot több mint húsz állam nyelvére lefor­dítva fogják továbbítani a föld­­kereség minden részébe.

Next

/
Thumbnails
Contents