Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-20 / 47. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A 'magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 47-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 NOVEMBER 20 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR /ffjaávof/t DE GAULLE tábornok, fran eia köztársasági elnök november 10-i sajtókonferenciáját vi ág érdeklődés kisérte. Több szem. pontból volt igen érdekes. De Gaulle márciusra meghivía Kruscsevet Párisba s ez előttünk nem volt népszerű lépés részéről, hiszen mint a lefolyt amerikai vizit, szintén hozzájárul ahhoz hogy Budapest hóhérja rehabi i­­tálva érezze magát a magyar emigránsokkal és általában a szabadságszerető és a többségi népakarat érvényesülését szerető, demokratikus emberekkel szem­ben. A márciusi meghívás azonban nagyban hozzájárul a csúcskon­ferencia kitolódás hoz. ami nincs ellentétben azon felfogással, hogy olyan csúcskonferencia^ amely csak az úgynevezett berlini kér­dést és a leszerelés ügyét tárgyal na, egyálta án nem sürgős. Némelyek, kivált az angolom szerették volna már december­ben. vagy januárban megtartani a csúcskonferenciát, de most biz­tosnak látszik, hogy kitolódik Kruscsev párisi látogatása utánra, áprilisra, vagy májusra. Kruscsev is oly korán. mint csak lehet, szerette volna megtartani a kon­ferenciát s most a kalmasint tür­tőztetni kell türelmét valamikor a tavaszig. Közben az ő párisi látogatása ílőttre vagy utánra szó van De Gau le washingtoni látogató- ' sáról, amelyre talán mégis e'szán­iáról, ja magát a büszke francia alnök, akit előbb az Egyesü t Á'lamok elnökének kellett meglátogatnia, hogy most aztán ő csak vissza­adja a vizitet. De Gau lenak a két világhá­borús francia balszerencse dacára nem kisebb é téküségi, hanem inkább nagyzási komplexuma van. . . * * * A BERLINI ügy. mint ismere­tes, nem egyéb Kruscsev á'tal kivetett horognál, aminek révén ha'ászni akar a zavarosban. A Nyugatnak joga van addig megszálló erőket tartani, a ber'i­­ni nyugati zónákban, amig a né­met egyesítés ihletve össznémet békeszerződés ’étre nem jön s igy leghelvesebb lett vo'na erről nem is szóbaá lni Kruscsevvel, hiszen a hidrogénbombát s táv­rakétát is beleértve, Amerika ütőképességétől a Szovjetnek épp úgy van félnivalója, mint Ameri­kának az övétől és minden inga­dozás Kruscsev atom zsarolási kísérletére vezehet. . . De Genfben két hónapig tár­gyaltunk Kruscsevvel Berlinről, ittlétekor pedig Eisenhower elis­merte e’őtte, hogy Berlinben "abnormá'is helyzet" áll fenn.— Ezt is felesleges vo’t megtennie és szeretjük hinni, hogy Camp Dávidon, a titkos beszélgetéseken ennél nem ment tovább. . . Minél későbbig húzódik el a Berlin ügye feletti csúcskonferen­cia annál jobb,s noha nincs re­mény, Hogy Kruscsev teljesen elenyészni hagyná ezt az általa mondva csinált ügyet. A leszerelés ügyének tárgyalá­sa pedig miként kifejtettük itt, nem aktuális, amig a Nyugat és Kelet közti nagy ellentétek az igazság és emberiesség szempont­jai szerinti, tisstességes megoldást nem nyertek. Sőt, úgy hisszük még akkor sem, mert a kommunisták világ­­uralmi tervei akkor is fenn fog­nak állni s örök éberségre, örök felkészültségre, lelki, po itikai és katonai felkészültségre köte’ez­­nek. Leszerelés nem lehetséges s aki mást mond. talán ön-, de biztosan köz-ámitó. DE GAULLE-nak igaza van, amikor nem akarja e’sietni a csúcskonferenciát, mint az ebben Chamberlainre emlékeztetőén naiv, mohó angolok. Azt mond­ja, csak akkor van értelme, ha előre meg van a’apozva az ered­ményessége. Ezt pedig, úgymond. |nem lehet elérni felületes előké­­[ szü ette!. Igaza van abban is, amikor 1 rámutat München, Teherán, Yal­ta, Potsdam és legutóbb Genf | keserű tapasztalataira, arra, hogy j az ottani határozatokból nem szü­letett meg a világ igazi békéje, sőt. . . Úgyszintén abban is, hogy nem látja előjelét annak, mint ha a Szovjet kész volna komoly tárgyalásokra, az ellentétek be­­jcsületes rendezésére, hogy a vi ág [politikai feszültségben legalább időlegesen je entékeny enyhülés jáesjon be. Mint Eisenhower, ő is alaposabb előkészítést szeretne. De kétségtelen, hogy a sajtó konferencia megtartása Francia­­! ország nyugati nagyhatalmi pozi­­j ciójának erősítése célját is ,ki­­ivánta szolgálni. Egy megrendelt kérdés a Saharában készülő atombomba kísérletekkel, Fran j ciaország atomhatalmi aspi áriéi­val függött Össze s De Gaul e itt nyíltan kirukkolt aggályaivá' az ellen, hogy — a két igazi atom­­hata'om között esetleg kiegyezés [jöhet' lctre, megszűnhet a hideg i háború megvalósulnat a “béke s akkor “ki tudja, hogy a két rivális nem e fog egységre lépni”, ! hogy felosszák egymás között a vi ágot? * * * DE GAULLE sokféleképen variálta, hogy a jövő különböző [lehetőségeket hozhat, amelyek­ben Franciaországnak jó, ha atomfegyverei vannak. Többi közt érezhető volt szavain, nem i hisz száz száza ékosan abban, ibögy az angolszász hata’mak megvédnék Franciaországot a Szovjettel szemben. A második [világháborús események egy'Ita­lian nem jogosítják fel ily felte­­jvésre, de azóta a hidrogénbomba és a rakéta merőben uj helyzetet teremtett. Nincs kizárva, hogy az 1956-os magyar forradalom ma­­gárahagyása táplált benne ily kételyeket. . . De nem hiszünk abban, hogy főhet olyan európai helyzet amely ben Amerika cserbenhagyná Franciaországot a Szovjettel szemben. mégkevésbbé pedig azt, hogy Amerika és a Szovjet összeszövetkezhetnének Francia - ország (vagy más nyugateurópai ország) ellen. Ez o yan fantasz­tikus feltevés, amelyet vitatni sem érdemes, nem is szólva arról, hogy sértés az Atlanti Egyez­mény főhatalmával, az Egyesült Államokkal, de a többi tagorszá­gokká' a közös katonai szervezet­tel a NATO-val szemben is, hi­szen úgy a politikai, mint a ka­tonai szervezet a kölcsönös fegy­veres segítség eszméjére van alapítva. Úgy hisszük azonban, hogy De Gaul e sem gondolia egészen komolyan ezt az indokolást. Amit komolyan gondol, inkább egy harmadik erő, az Amerika és a Szovjet közt áhó. független Europa célja, az Európai Egyesült Államok tivoli képével gondola­taiban és egy hatalmas dicsősé­ges, uj Francisaország közeli, dé­delgetett reményével szivében . . . Ez a harmadik hata’om, har­madik erő figyelemreméltó el­gondolás, bár a raikcta és atom­korszakban s a New York—Lon­don hat órás légi ut korszakában a földrészek kü önál’ásának je­lentősége is folytón csökken és a jövőben még inkább csökkenni fog. Jött éve csodáknak. . . Megtörténhet az a talán min­den technikai bravúrnál is na­gyobb csoda, hogy Németország és Fsranciaország s a többi még szabad európai népek testvéri esen, egyenrangúan, soha jogta­lapul nem követelve a másikét, tartósan együtt élhetnek a Szov- Ijet veszedelemtől végleg egység­be. igazi harmóniába kovácso­­lodva? * * * DE GAULLE egy másik "ve­szélyre” is célzott, a “sárga ve­szedelemre’’, amely valamikor máüQcük Vjlmo# német c*6»ár j kedvenc témája volt s szerette azzal rémiteni a Nyugatot. De Gau le is a “sárga fajról’ beszélt és a Szovjetnek a kommunista Kínától való állító­lagos féle-mére célzott. De a kü­lönbségek Vilmos császár óta igen nagyok, már amiatt is mert Vilmos a második világháboru­­j ban Pétervárra csempészte Lenint I és társait. Ma nem olyan Oroszország ■ áll a világpolitikai szinen, amely­iken a neacionalizmus a mindé. nekfelett domináló érzelmi elem. [A Szovjetet és a kínai komtnu­­j nista rendszert mindenekfe ett a | nemzetközi osztályharcos front­­jksözösség, — vagy ha úgy tetszik, — a kommunista betyárbecsület [tartja össze tüzön-vizen át! A kínai kommunisták elvakult szociológusok és nincsenek faj­­po.itikai álmaik. örült hitleri ábrándjaik. Nem akarják fajilag uralni a világot. Sok gondolkodó és író (leg­utóbbi könyvében az Ameriká­ban élő Márai Sándor is) aggo­­! da makat fej ezett ki ily irányban. Érzésünk szerint ez aggodalmak­nak nincs érdemi alapjuk. Min­­jden jel arra mutat, bogy a ki ! naiakban nincs az a barbár őrület ! és Isten ellenesség, amely a né­met názikat tartotta megszállva-1 a felsőbbrendüségi, urnépi té­boly, ame y az “európai uj rend” Európát kolonizálni akaró, nagy í zási mániájáig és a gázkamrákig juttatta őket. A mi időnkre semmiesetre sem I áll fenn a sárga faj európai in- j váziójának, még kevésbbé Ame- j rika inváziójának “veszedelme”, [ de úgy hisszük, későbbi korsza- [ kokra sem. Azokra egyébként is [ felesleges már ma gondolni, mert [ ki tudja, milyen társadalmi vál- j tozásokat fog hozni magával az atomerő békés felhaszná ása, az automation és sok más bámula­tos technikai találmány az elkö­vetkező évtizedekben? * * * MÉG KEVÉSBBÉ hiszünk ab­ban, amivel a világpolitika és sajtó fantasztái szórakoznak az utóbbi időkben: a kommunista Kina és a Szovjet közti é es kon­­fliktus bekövetkeztében, amit Kruscsevet most állítólag kény­szeríti az Amerikával való kibé­külésre, megegyezésre. Vannak még olyan vágyálmodók is, akik azt írják, hogy a kínai kommu­nisták végül szövetkezni foemak a kommunista erőszak alatti kelet-európai országokkal, vagyis, hogy ez országok sorsában akkor fog derengeni hajnal, mikor a vörös Kina és a Szovjet között végleg elmérgesednek az ellenté tek és halálos konf iktusban ke­rülnek szembe egymással. Egyelőre a vörös Kina még attól is távol van, hogy atom­fegyverei és rakétái volnának C3 hadianyagokban és ipar fejlesztő si téren rá van utalva a Szovjet­re, mégha tjz milliójával tud is kiállitani haderőket. De ismé­teljük, naiv fantasztikum hinni abban, hogy a Szovjet valaha is végzetesen szembe kerüljön a vörös Kínával! Bárcsak az egyéni szabadság világának hatalmai között volna meg az a bensőséges, eszmei Ő3 lelki összetartás, amely a Moszk­va—Peiping tengely két kormá­nya között megvan és amely kritikus történelmi pillanatokban aligha fog oly csődöt mondani, mint a Nyugat magatartása az 1956 október 23 és november 4-iké közti, végzetes napokban! r. o. AZ AMERIK AI SZERETET CSOMAGOK SZÉTOSZTÁSA AZ ACÉLIPARI UNION FENNTARTJA KÖVETE­­LÉSEIT S A SZTRÁJK FOLYTATÁSÁRA KÉSZÜL Az acélipari szerződés ügyében a munkának a Taft-Hartley tör­vény értelmében 80 napos lehü 'esi időre való felvétele óta nem vo.tak tárgyalások a felek között. Mindkét fél kívánságára Joseph F. Finnegan szövetségi közvetítő e hét folyamán alapot keres a ’árgyalások újbóli felvéte’ére. Eisenhower elnök e héten tár­gyalni fog Mitchell munkaügyi miniszterrel és Taylor professzor­ral, az acélipari sztrájk ügyében j kiküldött tényvizsgáló bizottság | rlnükévcl, hogy “módozatokat ! aláljanak a megegyezés e’ősegi­­csére". A ki'álás azonban vál­tozatlanul csekély. A union nem [ hajlandó engedményekben to j víxbb menni annál, ahogy a Kai­ser gyárra! és még két kisebb gyárral megkötötte a szerződést. THANKSGIVING DA1 r A munkaszabályok Az Egyesült Ál amok katolikus püspökei tárgyalásokat folytatnak a varsói kormánnyal, hogy a len­gyelországi katolikusoknak szóló szeretet adományokat az ottani egyházi hatóságok közvet! enü1 oszthassák szét, szemben az ed­digi rendszerrel, amikor is a szétosztásról állami szervek gon ctoeJwdtftkí .. . Az embert négyféle ok serken­ti arra, hogy imádkozzék Istené­hez. Dicsőíti, mert e ismeri, hogy Nélküle nem volna meg ez a szép világ, könyörög Hozzá, hogy teljesítse a kívánságait, bocsánatot kér e követett bűnei ért és hálát ad a jóért, amiben része volt vagy ha veszedelemtől menekült meg. A hú aadás min­den jóérzésü ember ösztönös érzése. Már a primitiv ember is hálát adott Teremtő;ének, ha aratása sikerült és átvészelte az időt egyik terméstől a másikig. A, régi görögök szeptemberben ünnepe ­tek Demeter napja , a zsidók ké* hálaadó ünnepet ^v-íottak egy évben, az Uj Testamentom sza­rint tulajdonképen mindennap Hálaadás Ünnepe van. Az u’koii népek majd mindegyikének van saját nemzeti Hálaadó Napja. A magyarok Péter és Pál napján dicsőítik az Úristent a betakarí­tandó termésért. Amerika e ső szervezett bevándorlói, a pi’gri­­mek, Hollandián keresztül jutet lak e' az Uj Világba, ahol Szent Márton napja elkcpze’hetetlen volt az aranybárnára sült kacsa­pecsenye né ikül. Amikor tehát 1921-ben a súlyos nélkülözések után eltöltött év befeiezéseképen betakarították termésüket, három napos ünnepet rende’t el Brad­ford a kormányzójuk. A feljegy­zések szerint őzpecsenyöt az in­diánoktól kaptak ajándekképen, ;vadludakat, kacsát és pulykát maguk vadásztak, rákot, halat, maguk fogtak ki a tengerből. A dinom-dámom, amely há­­[rcm napig tartott, példát szolgál­hatott a későbbi évek hasonló akomáinak. Hagyományossá vált [Thanksgiving Napján pulyka pe i erényét felszolgálni. Az cLő | amerikai vadsző ő bort is felszen­teltek a pilgrimek. Tök és áfonya még nem volt az első étlapon ezek csak évekke később kerül ! tek az amerikai ünnepi lakoma ! asztalára. A második Thanksgiving Dayt ket évvel később ünnepelték meg a pilgrimok, amikor is a kormányzó sürgetésére imákat mondtak és zsoltárokat énekeltek I Isten dicsőségére, aki Hoí'andiá j T ó idevezette őket és átsegítette ja kis csapatot az első nagy meg­­[ próbál tatások on. 1 665-ben Connecticut gyanta) október utolsó szerdáját jelölte ki Thanksgiving gyanánt. 1769- ben pedig George Washington november 26-át aján’otta hála­adó ünnepnek. Csak Lincoln el­lnek adott ki proklamációt arra, ! hogy Nemzeti Hálaadó Ünnepet [tartsunk november utolsó csütör­tökén. Igen rövid megszakítássá’, az a nap maradt meg máig is annak, amire rendeltetett: az amerikai nép hálájának kifejezé­sére, mindazért, amit Teremtőjé­nek köszönhet. Common Council A gyárak ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkaszabályokon a na­gyobb teljesítőképesség érdeké­ben változtatni kell. A Kaiser1 szerződés a munkaszabályok kér-: elésében oly intézkedést tártál-j naz, hogy egy, a munkaadók és a munskások képviseletébő álló bizottág határoz ügyükben. A union diktatúrának nevezi a gyárak által a munkafeltételek körül kért szabadkezet. A union bér-po.itikai bizottsága a műit héten tartott ülésében leszögezte, hogy álláspontja mindenben vál­tozatlan és ha 80 nap a’att nem jön létre eg3'ezmény. újra meg­­[ kezdeti a sztrájkot. Módosítják a Taft-Hartley törvényt? j Ennek veszedelme újból aktuá­lissá teszi a kérdést, hogy módo­sítsák a Taft-Hart ey törvényt akként, hogy életbevágó iparok j nagy sztrájkja esetén döntő (a;­­bitráló) bizottságok jogereji Ítéletet hozhassanak. Sem a gyá- I rak, sem a unionok nem lelkesed­­j lek ily kormány beavatkozá­sért, arne’y a kollektiv szerződé ;i tárgyalások eddigi teljes szabad­ságát kezdene ki. George Meany, az AFL—CIO e'nöke azt javasolta Eisenhower elnöknek Hogy ennék elkerülésére hívja össze gyűlésre a munkaadók és a unionok képviselőit, hogv a jövőben jobb megértés lehetsősé­­ge álljon fenn a munkaadók és munkások között s oly hosszú és mindkét fél számára fölötte költ­séges el entétek, mint a mostani acélipari sztrájknál tapasztalha­tók voltak, kevésbbé forduljanak elö.Meanv Hozzátészi, hogy “erre mihamarább szüksége van annál inkább, mert a Szovjet arra ké­szül, hogy gazdasági téren túl­szárnyalja Amerikát." Egyes acé'ipari vélemények 'enntartják. hocy a gyárak azon célja, hogy példát statuálhassa­nak arra, hogy a béreket nem ehet minden kollektiv szerző­dés alka'mával emelni, tovább, i is fennáll és ezért fel ke l készé­vé lenni a további bérharcra. ALLAN W. DULLES KRUSCSEV GAZDA­SÁGI TERVÉRŐL Eisenhower és Franco találkozása A SZOVJET TILTAKOZIK A MAGYAR ÜGY ÚJABB TÁRGYALÁSA ELLEN Laozártakor jelenük: A Sov­iet tiltakozását fejezte ki az ellen, ho<*y az Egyesült Nemzetek ame­rikai de'egációia New Yorkban folyó közgyűlés napirendjére akarja tűzni a magyar ügyet, illetve Sir Les’ie Munro. Magya:­­országra kiküldött, de oda be nem bocsájtott E. N. megfigyelő jelentését. A Szovjet deklaráció szerint a magyar ügy újabb tárgyalása "aláaknázná Camp David együtt­működési szellemét". Ez a leg­újabb Szovjet je’szó a Nyugat becsapására és a Nyugatnak ka­­pitulációs hangulatba ringatására! A deklaráció “Hűhó az u. n. magyar kérdés körül cimmel je­lent meg és azon méltatlankodik, hogy “az E. N. közgyűlésén kí­sérletek történnek az államok közti feszültség növelésére". — Minden eddigi szemtelenség Csimborasszojaként azt állít j a., hogy “a magyar kérdés körüli jajveszékelés a nyugati hatalmak azon szándékának bizonysága, hogy folytatni akarják az Atlan­tic Charter elveinek súlyos meg­sértését.” Az Atlantic Charter fő elve a nemzetek önrendelkezési joga volt. A Chartert a Szovjet is a'áirta, de sorozatosan, a leggya­­lázatosabban megszegte Magyar­­ország és a többi kommunista erőszak uralom alá kényszeritett európai ország önrendelkezésé­nek külső és belső eltiprásával. — Magyarországon külön is I 956 október novemberben! A régi orcátlan moszkvai taktika ez: hamisan azzal vádolni a túloldalt, amiben ők maguk száz százalékig bűnösek! MI OKOZTA A MAGYAR FORRADALMAT? . . . . A nov. 3 0-i párt kongresszust számtalan cikk és brossura készíti elő Magyarországon. Legutóbb Komor Imre irt hosszabb cikket és foglalkozott az uj kommunista párt múltbeli és jövendő szereplé sével. Az 1956-os forradalomról szólva azt áriitja, hogy “a Nagy Imre által vezetett revizionistáK szövetkezve a nyilasokkal cs az amerikai ügynökökkel robbantot­ták ki.” Szerinte a forradalom oka három együttható tényező volt: az MDP régi szektáns veze­tőinek tevékenysége, a belső bur­­zsoa ellenforrada’mi erők. végül a nemzetközi imperializmus. FÖLDGÁZ A NAGY AL­FÖLDÖN Budapestről Írják: Hatalmas földgáz kitörés volt az Alföldön. Hajdúszoboszló térségében a fú­rások gázt tartalmazó rétegbe éltek, ame’yből a vártnál lénye­gesen nagyobb »mértékben tört fel a gáz. A kutat csak 90 órás munkával tuehák elfpjtenj, Allen W. Dulles, az amerikai titkos hírszolgálat vezetője a kongresszus egyik bizottsága előtt múlt héten történt kihallga­tásán kijelentette, hogy Kruscsev az amerikai látogatása alkalmává, valószinüleg meggyőződött arról, hogy kevés a ki átás arra, hogy a Szovjet gazdasági téren tiz év alatt utolérhesse Amerikát. De óvott annak a nagy gazdasági fejlődésnek lekicsinyésétől, ame­lyet a Szovjet az utó 3Ó évtize­dekben elért s hangoztatta, hogy P2. amerikai ipar nagyarányú ki­­terjesztésére van szükség, külön­ben idővel az amerikai fölény komoly vészé ybe kerülhet. Megállapította Dulles, hogy a Szovjet lakosságának é’etszinvo­­nala az amerikaihoz képest ‘ még mindig igen rossz és nem sokkal fog javulni, noha Kruscsev az ellátási iparok fej’esztcsét Ígéri. Túlzottnak tartja Kruscsev azon korai kér,kedését, hogy a Szovjet 1970-re túl fogja szár­nyalni Amerika ipari termelését A Szovjet ipar je’enlegi iramát Amerikáéhoz hasonlítva 40 szá­ndékosnak tartja. Becslése sze­rint a Szovjet ipari fejlődése, rflint az utóbbi években, úgy a jövőben is évente mintegy 8 9 százalékos lesz. Ez esetben a Szovjet 1960—1970-ben csupán az amerikai ipari fej ődés 60 százalékát fogja elérni még ak­kor is, ha közben a USA-nak nem sikerülne a jelenlegi négy és félszázalékos iparfejlesztési ira­mát feljavítania. A Szovjet hadügyi fejlettségé­ről azt mondotta Dulles, hogy a Szovjet nem annyira hadiipari üzemeinek; mint katonai ember­anyag forrásainak nagyságában vetekedhet Amerikával. KERESZTÉNY EMBERT NEM KÖTI A KOMMUNISTA TÖRVÉNY Eisenhower elnök a múlt héten még két országot adott hozzá ama kilenc országhoz, amelyeket a dec. 3-án kezdődő baráti láto­gató körútja során meg fog lá­togatni. Találkozni fog Habib Bourguiba tunisiai elnökkel és Franco spanyol diktátorra:. Maroccoban nukleáris repülő bázisai vannak Uncle Samnak s azok további ottmaradásának j ügye az utóbbi időkben kérdé­­| sessé vált. Az antidemokratikus ! spanyol diktátor meg’átogatására | is az szolgál főokul. hogy Spa­nyolországban nagy amerikai magyar repülőbazisok vannaK. Francoék ezért nehéz milliókat kapnak s ezen kívül még külön segélyeket is. A se’mát megfizet­jük, de minek kezet fogni vele? WASHINGTON ELVETETTE A KAPCSOLATOK MEGJA­VÍTÁSÁRA TETT AJÁNLATOT Dr. Otto Dibelius püspököt, a német evangélikus egyház íe'ét, a kommunisták elzárták attól, hogy Kelet-Berlinbcn továbbra is egyházi tevékenységet fejtsen ki, A 79 éves egyházi vezető éle­sen kritizálja a kommunizmust és azt hirdeti, hogy "keresztény em­ber nem tartozik engedelmes­séggel a kommunista törvények­nek.” ______ Ismeretes, hogy a budapesti [ kommunista kisebbségi kormány néhány hét előtt javaslatot tett Washingtonnak a diplomáciai kapcsolatok megjavítására. Töb­bi közt a budapesti követi á lás betöltését kérte, ami az 1956-os forrada’om óta nem történt meg és csak ügyvivő vezeti a követ­séget. Washington elutasította a bu­dapesti jegyzéket. Megjegyezte azonban, hogy kívánatos volna, ha (1 ) a magyar kormány kiter­jesztené a zónát. amelyben az amerikai diplomaták az ország­ban szabadon utazhatnak (2) megszüntetné a követségen al­kalmazott magyar állampolgárok igazságtalan üldözését Ó3 (3) megkönnyítené, hogy Ameriká­ban letelepedett magyar mene­kültek Magyarországon maradt gyermekei vagy szülei kiutazási engedélyt kaphassanak és Ame­rikába jöhessenek hozzátarto­zóikhoz. Különösen a legutóbbi pont [ bir nagy gyakorlati jelentőséggel, a magyar kommunista kormány | azonban épen ellentétes állás­­| pontra helyezkedik: azt kívánja, hogy ha a menekült együtt akar lenni hátrahagyott kedveseivel, jöjjön haza. Így e kérdésben gyors javulásra vajmi kevés a kilátás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents