Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-04 / 36. szám

« The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.......... $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enternd as Second Class MatterjMay 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under ijie Act of March 3, 1879'’. .................................................. ....................................................... ............................................................................................................................................ AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyéhen Vol. XXXVII. Évfolyam. 36-ik szám. BETHLEHEM, PA., 1959 SZEPTEMBER 4 Egyes szám * ára 10 cent VILÁGTÜKÖR LABOR DAY ünnepén ez év­ben nagy felvonulást rendez az AFL—CIO a new yorki Fiftli Avenuen és máris erősen folyik a szervezés, hogy a felvonulás impozánsan hatalmas legyen. — Szokatlan dolog ez, mert az utóbbi húsz esztendőben nem fordult elő, hogy valamelyik union tetőszervezet ily new yorki tüntető felvonulásnak szükségét látta volna. Az egyes unionokban előfordult korrupciós esetek nyo­mán megnőtt union ellenes han­gulatkeltéssel és a most végleges kialakítás előtt lévő union ellen­őrző törvénnyel kapcsolatban az AFL—CIO meg akarja mu­tatni tömegeit. A legjobb sikert kívánjuk a felvonuláshoz és melegen együt­­terzünk az AFL—CIO érdemes, tiszta kezű és lelkű vezéreivel, George Meanyvel, Walter Reu­­therrcl és mindazokkal, akik be­csületesen tartják magukat a unionizmus apjának. Sam Gom­­perznek hagyományaihoz és oda­adással követik a unionizmus nemes és szép célját, minél több amerikai munkást szervezett munkássá tenni és a közösség erejével a legjobb béreket és munkafeltételeket elérni számuk­ra, hogy ne legyenek többé pro­letárok, mint társaik odaát Euro­pa legtöbb országaiban, beleért­ve kiváltképen a Szovjet blokk országait is, ahol az államosított szakszervezetek csupán arra jók, hogy a .munkások engedelmesen, rezignáltan húzzák az állarnkapi­­talista kizsákmányolás, a "munka versenyek”, rossz be *k és a nor­ma teljesitési hajsza igáját az állam, az egyetlen munkaadó elleni sztrájk lehetősége nélkül. A gomperzi unionizmus, amely a marxi osztályharcos elméletet és kommunista forradalmiságot elvetve, a gazdasági szabadságot ismeri el úgy a munkás, mint a munkaadó részére, az amerikai munkások sok millióit emelte ki a proletárélet nyomorúságaiból és bizonytalanságából és felemel­te őket a polgári életviszonyok közé. Ezért ünnepel szeptember 7-én jó érzéssel a unionista ame­rikai munkás és üdvözöljük mi is a tisztességes unionok tisztességes vezetőit 1959 Labor Day napján, tudva azt, hogy céljuk: minél több munkást polgári életviszo­nyok közé emelni s eszményük, hogy Amerikában egyetlen mun­kás se legyen többé proltár, ha­nem unionba szervezve, találja meg a tisztességes, rendes megél­hetését és létbiztonságát. * * * iMAGA KRUSCSEV, a nagy­hangú Szovjet diktátor volt kény­telen bevallani, hogy az amerikai munkás életviszonyai sokkal ked­vezőbbek, mint a Szovjet üzemei­ben dolgozóké, — hogy a kom­munista blokk többi országai, Magyarország és társai munkásai­nak é'etviszonyairól ne is beszél­jünk. És nagy célul tőzte ki ma­ga elé, hogy esztendők során át tett erőfeszítésekkel utolérni tö­rekedjék az amerikai szervezett szakmunkás életszínvonalát. Azt Ígéri, azzal lelkesiti, az orosz munkást, hogy idővel jobb életmódot iesz képes biztosítani a számára, mint az amerikaié és ez egyben — bevallása annak is, hogy a gomperzismus nagyobb, üdvösebb anyagi eredményeket érlelt ki a munkásság részére, mint a marxizmus, leninizmes, stalinizmus. Polgári jólétet nyújt a tanult dolgozóknak anélkül, hogy szabadságukat fel kellene áldozniok és terrorista rendőr­állami uralomnak kellene alávet­niük magukat. Bizonyíték arra, hogy nemcsak nincs -szükség a kommunisták véres diktatúrájára, öldöklő terrorjára, de a szabad­ságon és az osztályok kölcsönös emberséges megértésén alapuló életforma az, amely megfelel az emberi igényeknek és emberi ter­mészetnek egvaránt. Nagy kérdőjel, megvalósul e Krusesev ígérete valaha is, de ha 'megvalósul, akkor sem ért el többet a munkásság életviszonyai 1 megjavítása terén, mint amit az újkori amerikai kapitalizmus az egyéni emberi szabadság fenntar­tásával már sok év óta lehetővé tesz a munkásai számára, nem is annyira emberszeretetből. mint okosan felfogott, mert embersé­ges önérdekből, — egyszerűen az élni és élni hagyni elv elfogadásá­val. Mennyire elüt ez a Marx korabeli, száztíz év előtti és még ; régebbi kapitalizmus szellemétől, amely azon az alapon állt, hogy 1 a munkásnak épen csak annyi bért kell adni, hogy téplái'kozni : és másnap dolgozni tudjon, a [munkaideje pedig lehet bármily horszu, hiszen az étkezésre és uj munkára erőt adó alvásra keli 'neki időt adni, semmi másra. * * * i SOKAN még orthodox kapita­listák is, nem szeretik használd a kapitalizmus szót, pedig nincs [ mit szégyelni az újkori formáján, I amely a gazdasági szabadságot jelenti és megadja a munká nak azt, ami megilleti, hogy ember­­, hez méltóan megélhessen, sőt j esetleg takarított pénzével önál­lóvá válhassék, maga is élhessen gazdasági szabadsággal nemcsai mint munkás, aki a munkaerejét a kollektiv szerződés alapján a legjobb áron igyekszik eladni, hanem ha úgy ambicionálja, mint önálló vállalkozó is. Egyebekben is az amerikai munkásoknak teljes egyéni élet kiélési lehetőségeik vannak, mig a Szovjetben az embernek ott kell dolgoznia ahová parancsol­ják és a magánélet igazi szabad­sága, a "privacy" nagy kincse távolról sincs meg. Mindezeknek kiharcolásáért teljes elismerés illeti meg a regi, tisztességes unionista vezetőket és a velük összedolgozó politiku­sokat elsősorban a “New Deal és a “Fair Deal’’ harcos követőit, — amely utóbbiak uj, erősebb szóhozjutását kell remélni az 1960-as elnökválasztás után, hogy Amerika még több előre­haladást tegyen a népjóléti tör­vényhozás térén, amire tovabo is szükség van. . . * * * A UNIONOK pénzügyi gaz­dálkodásának ellenőrzéséről szó­ló törvény meghozatala feltétlen hasznos lesz azon korrupt union vezetők kigyomlálására, akik nem tudják megbecsülni magukat és ahelyett, hogy méltányolnák a munkaügyi politikában nekik juttatott, fontos szerepet é3 igye­keznének arra méltónak bizo­nyulni, visszaélnek a helyzettel és gangsterségekre vetemednek. Nem célunk itt a felmerült ja­vaslatok közti külömbségeket bírálni, részletekbe bocsájtkozni. George Meany és szükebb vezér­társainak közismert mentalitása, politikai megbízhatósága és egyé­ni intaktsága elég garancia arra, hogy mi is ellenezzünk minden olyan javaslatot, amelyet ők egy­ben másben a munkásérdekekkel szembenállónak, union ellenes­nek deklarálnak. A börtönbe a korrupt unionvezetőkkel akik megérdemlik, — de a munkásság jogai hajszálnyit se csorbuljának! Ostobaság, hogy vannak egyes munkaadói érdekképviseletek és velük együttműködő kongresszu­si politikusok, akik mint minde­nütt, úgy a munkásmozgalomban és előforduló paraziták bűneiből az egész unionizmus ellen próbál­nak tökét kovácsolni a maguk rövidlátó tendenciái stamara. Nem tudják ezek, hogy aki a tisztességes unionizmust ássa alá a kommunista államkapitalista aknamunkásoknak * segit akarat­lanul is? * * * AZ ACÉLIPARBAN a julius 1 5-ike őta folyó sztrájkkal járó gondok, bajok beárnyékolják a Labor Day ez évi ünnepét az [ ipar munkásai számára. Nem ti­tok, hogy olyanok is vannak köztük, akik ha titkos szavazás-Most vasárnap a NAGY SAJTÓNAP-PIKN1KEN nak közeledést j találkozik a Lehighvöigy magyarsága sal dönthettek volna afelett, le­gyen e most sztrájk, a jelek sze­rint előreláthatóan hosszúnak j Ígérkezett, sztrájk el'.en sza- | vaztak volna. Megértjük ezek; álláspontját is. hiszen semmilyen i i emberi intézmény nem tökéletes, | de mindig meg lehet próbálkozni I a tőkéletesbbitésével s meg van a j mód arra, hogy ezt a unionok a ! maguk hatáskörén belük a demokrácia eszközeivel érjék! el. . . Most, hogy áll a bérharc j persze nincs egyéb hátra, minti Kitartani a vezetőség melett és I remélni, hogy az amerikai rnun-l1 kásügyi politika terén hagyomá-j' nyos kölcsönös megértés széllé-i1 me végül mégis felülkerekedik és*1 létrejön a méltányos egyezség. |! A gyáraknak sem szabad f e-! ledniök, hogy nemcsak a bérek emelkedése, de a megnőtt profi­­tok is elősegíthetik az inflációt. . Hitler maximálta nemcsak a bé- ( reket, de a gyárak nyereségét is. ! Amerika életrendje ellene . van ] ennek az állami beavatkozásnak |* cs azzal szemben a keres et és (’ kínálat árszabályozó hatásának ] enged szabad folyást. A munká-j sok nem kérik, hogy a gyárak j1 nyereségét maximálja az r állam, mert ellenkezne a teljes || gazdasági szabadság amerikai I1 elvével. Ez a magatartásuk több i* megértést érdemelne a gyáraki1 részéről... Már eddig is tulna-ij gyök a veszteségek, amelyeket aP gyárak elmaradt haszonban és a ‘ munkások elmaradt bérekben ‘ szenvedtek. A gyáraknak nem ‘ szabadna szem elől téveszteniük, ! hogy a kommunizmus, mint ne­vető harmadik áll lesben, hogy ‘ politikailag profitáljon a gomper­­zista 'unionizmussal szembeni ügyetlenségükből s e magasabb perspektívából el kellene men­niük a méltányosság legmesszibb határáig. r. o.---------------------OOC—-------------­Az acélipari bérszerződés meg­újításáról folyó táigyalásokat t műit héten, csütörtökön félbesza­­jkitották és e hét szerdára napol­ták el. McDonald ijűon e'nök c j héten személyesen fog résztvenni a tárgyalásokon, amelyek annyi­ba megrekedtek, h<)gy az utóbbi két hétben feleslegesnek tartotta személyesen résztVcnni és csak helyettesei voltak jden . Ha részt is vesz fcjra a tárgya­láson, sajnos, nem je'enti azt, mintha jelentős közeledés történ; volna a fe'ek között, amire már nagy szükség volna, hrzen a sztrájk másfél hénaf} óta tart. A gyárnak egyes hírek szerint még mindig ott tartanak, hoev az első évre semmiféle béreme'ére halandók, cfunán a nyugdii fő­tételeket javítanák. a második évre pedig némi javítást adná­nak, de nem távolról sem, ór'n­­ként 15 centet, minfta union kéri. Joseph Finnegan( a szövetségi egyeztető hivatal ij^azs'atcja az öt napos elnapola kalmával úgy nyilatkozott, hoev ar~a azér" van szükség, mert ligv a gvárak képviselete, mint ä/union H’ül akarják vizsgá’ni, jiogy eddigi álláspontjuk mindenben helves ej? A munkások között továbbra is foglalkoznak a kéfdé sei, miérf tartja a kormány ipljesen távo1 maeát bármiféle beavatkoz" stol s némelyek ezt úgy kommentál­ják, hogy “a kormány azon a címen, hogy meg kell á litani az árak és bérek folytonos emelke­désének spirálisát, szabadkezet hagy a gyáraknak McDonald kö- j vetélései erős leszr s' ra, sőt esetleg teljes megüi/kt.atására." ---------------ooo--------------­Az uj veterán törvény Eisenhower elnök aláirta a hadviseltek (veteránok) illeté­keinek kiterjesztéséről a kong­resszusban elfogadott törvényt, amely kiterjeszti az igényjogo­­siultságot azon veteránokra is, a kik nem katonai szolgálat közben szerezték rokkantságukat. Az uj törvény ugyanazon nyug­dijat biztosítja a második világ­háború és a koreai háború hadi­özvegyeinek, mint amelyben az első világháború hadiözvegyei észesülnek és az illetményeket ,okban megjavítja.---— -OiK) ■■■ — A NUKLEÁRIS BOMBA KÍSÉR­LETEK SZÜNETELTETÉSE A Szovjet hivatalosan közzé­tette, hogy .nem eszközöl többet nukleáris bomba-kisérleteket, még ha a nyugati hatalmok foly­tatnák is kísérleteiket. Washington már előzőleg ki­jelentette, hogy legalább is ez év végéig szünetelteti a nukleáris bomba próbákat s hasonló kije­lentést tett Anglia is. Msgr. Varga Béla az egész amerikai magyarságra fontos beszédet fog mondani a szülőhaza felszabadulásának kérdéséről. Kitűnő, szórakoztató műsor lesz és Tóth János remek orkesztrája a legszebb magyar nótákat fogja a szivünkbe muzsikálni! LEGYEN OTT A LEHIGHVÖLGY MINDEN MAGYARJA EZEN A KEDVES, HANGULA­TOS TESTVÉRI VISZONTLÁTÁSON ÉS ÖRÜLJÜNK EGYMÁSNAK. HOGY EGY ÉVIG ISMÉT MEGTARTOTT BENNÜNKET A JÓISTEN ■ MSGR. VARGA BÉLA ,, _ — 1 -VJ v - ■■ ■— — Meghalt Annabring püspök Joseph J. Annabring, az Egye­sült Államok egyetlen magyar országi származású r. kát. püs­pöke egyházmegyéje székhelyén, Superiorban (Wis.) szívroham következtében augusztus 29-én elhunyt 59 éves korában. Annabring püspök az óhazá­ban született és gyermekkorában szüleivel együtt, akik németajkú magyar állampolgárok voitak, mint kivándorló jött az Egyesült Államokba. Püspöki kinevezését 1954-ben kapta, amikor a Pápa Albert Mayer wisconsini püspö­köt (a jelenlegi chicagói érseket) Milwaukee érsekévé nevezte ki. Annabring püspök különösen az amerikai német ajkú egykori magyarországi állampolgárok kö­rében volt népszerű. Múlt évben a new yorki Szent Patrick székes­­egyházban ő mondotta a Szent István emlékét méltató szentbe­szédet a Szent István napján tartott ünnepi vecsernyén. VETŐ PÜSPÖK NAGYBETEG Vető Lajos magyarországi ve­zető evangélikus püspök igen sú­lyosan megbetegedett. Helyettese Szabó József püspök lett. A UNIONOK ELLENŐRZÉSÉRŐL SZÓLÓ JA­VASLATOK DÖNTÉS ELŐTT sitsük a HÍRADÓT, szavunkat a Lehighvölgyben, Magyar-Ameri­­kában és az óhaza érdekében! Még most is lehet jelentkezni segítő munkára! Mindenkinek munkáját, támogatását a nemes magyar ügy érdekében hálás köszönettel vesszük ! * # # Msgr. Varga az egész magyar­ságot érdeklő, fontos beszédet fog mondani a szülőföldünk ügyének jelenlegi helyzetéről. Nt. Stiegler Ernő. aki oly rég­óta él köztünk, szintén szivme­­leng< tő lelki élményt fog szerez­ni szónoklatával. Tóth János remek or­­diesztrája a régi óhazai mulatsá­gok légkörét fogja visszavarázsol­ni és a zene és énekszámok közt nem egy pompás meg’epetés lesz a közönség nagy örömére! csökkenése miatt magyarságunk fokozott támogatására van szűk ségiink, hogy a HÍRADÓ foly­tathassa magyarság szolgálatát és továbbra is ha lathassa a magyar­­ság hangját a Lehighvölgyben. A Víszontlátára most vasárnap dé'után a Flickinger Groveban! *■ * * Msgr. Varga Bélát Rév. Rese­­terics József, a Kapisztráni Szent János r. kát. egyházközség köz­szeretett és köztisztelt plébánosa mutatja be a közönségnek. Bethlehem város üdvözletét Earl E Schaffer polgármester, a Lehighvölgy magyarságának régi. őszinte barátja fogja tolmácsolni beszédében. A művészi számok közt lesz Mikislts Ferenc, a le­­highvölgyi magyarság régi, nép­szerű énekművésze, Shárközi Fe­renc hegedümmüvész, Baranko­­vits litván cimbalomművész és Miss Joyce Ziegenfuss táncmü­­vésznő. Rév. Szabó András, az alphai reformátusok jeles poéta-papja mondja a zárószót és az egész műsort konferálja Sráj János toastmaster, a bethlehemi ma­gyarság ismert, kitűnő közéleti férfia. A programm d. u. 3 órakor kezdődik! RAYBURN ELFOGAD­JA A GAZOLIN ADÓ KISEBB EMELÉSÉT Rayburn képviselőházi elnök feladta a gazolin adó emelésével szembeni eddigi szigorúan eluta­sító álláspontját és hir szerint az útépítésekre szükséges összegek előteremtésének szükségére való tekintettel azt tanácsolja a de­mokrata pártnak, hogy egy évi időre járuljon hozzá egy centes gazolin adóemeléshez. A ház il­letékes bizottsága már megsza­vazta az egy centet és a javaslat valószínűleg még e héten a ház plénuma elé kerül. A washingtoni szenátusban e héten dől el, mi lesz a végleges union ellenőrző javaslattal s mi­kor napolják el a kongresszus mostani időszakát. Tudvalévőén a kongresszus tagjainak egyrésze szeretné, ha ez Krusesev megérkezése előtt történne, nehogy az amerikai nép képviselete kénytelen legyen megadni Knuscsevnek azt a tisz­teletet, hogy meghallgatja. . . Más kongresszusi tagok viszont amellett vannak, hogy meg kell hallgatni, mert szerintük ez hasz­nál a béke ügyének. A union ellenőrző javaslat kö­rül az a fökérdés, meghagyják e a képvUelőháaban elfogadott Landrum—Griffin rep. javaslat azon egyes rendelkezéseit, ame­lyeket az AFL—CIO képviselői union ellenesnek minősítenek vagy pedig tesznek valamit, hogy a javaslat méregfogait kihúzzák s azt közelebb hozzák a szenátus­ban elfogadott Kennedy—Irvin dem. javaslathoz. Harriman volt new yorki kor­mányzó élesen elitéli a Landrum javaslatot és úgy véli, hogy az utat nyitna az izzasztó rendszer (sweat shop) módszereinek s egyes iparágak munkásságára végzetes károkkal járna. Szerinte a szenátusban elfogadott javaslat keményebb a racketeerekkel, de méltányosabb a tisztességes unio­­nolfkal szemben. Nt. Dr STIEGLER ERNŐT, a mindenki által tisztelt, bethlehe­mi vend-magyar lutheránus egy­ház évtizedeken át volt, érdemes lelkipásztorát, a HÍRADÓ egy­kori főszerkesztőjét . . . Ott jlesznek, hogy azután végigél­­jvezzék a változatos műsort és Tóth János kitűnő zenekarának hangjai mellett elszórakozzanak az ezen a régi magyar óhazai mu­­j latságok hangulatát visszaidéző, j lehighvölgyi testvéri találkozón, zivélyes viszontlátáson. Nagy örömmel köszönjük meg, hogy számosán jelentkeztek a rendezés körüli segítő munkára és arra, hogy a SAJTÓNAP al­kalmából előfizetőket gyűjtenek a Hiradó anyagi megerősödésére, amelyre a régi lehighvölgyi ma­gyarság számának a halálozások miatti nagy megcsökkenése kö­vetkeztében feltétlen szükség van. Az uj előfizetések szerzésében való buzgalom nagy alkalma le­­gyen a SAJTÖNAP, hogy e»ö-Minden magyar testvérünknek, akinek szivén fekszik, hogy a Le­highvölgy régi magyar lapja to­vábbra is hallathassa a magyarság szavát és aki az örök magyar: összetartózandóság tudatát szi vében érzi, ott kell lennie ezen a lehighvölgyi magyar seregszem­lén. Ezért mindazon magyar és vend testvérünknek címére akiket mint a jő ügyek támogatóit isme­rünk, MEGHÍVÓT és jegyeket küldtünk szét a maguk, kedve3 családjuk és legközelebbi barát­­jaik számára kérve, hogy azok ára fejében darabonként egy dollárt szíveskedjenek a me ghi­­vóhoz csatolt, megcímzett és felbélyegzett borítékban bekül­deni. Ugyanezen borítékban szives-! kedjék az esetleg fennmaradó jegyeket is visszajuttatni, de re-] méljük, hogy a magyar sajtó. nagy ügyéről lévén szó, minden- . ki azon lesz, hogy a barátait is' megnyerje az eljövetelre. Adataink nem teljesek és ha valaki nem kapna meghívót, erre vezesse vissza. A pikniken is fo- I gunk jegyeket árulni. Öreg és uj amerikás magyart a legmelegebb testvéri szeretettel' hívunk meg! Ha valamely barátunk bármely okból nem tudna résztvenni, kö­szönettel vesszük, ha annak je­léül, hogy méltányolja közel 40 esztendős munkánkat és LÉLEK­BEN velünk lesz az ünnepélyen, beküldi jegymegváltását. A ma­gyarság . , számának sajnálatos A union ellenőrző javaslatok A hátralevő ügyek egyike a unionok pénzügyei ellenőrzéséről szóló javaslat. szenátus az enyhébb és a tisztességes unionok által is többé kevésbbé elfogad­hatónak minősített Kennedy (dem.) javaslatot szavazta meg, mig a ház a szigorúbb Landrurn (rep.) javaslatot fogadta le, amelyet az AFL—CIO munkás­ellenesek mond és miatta Carey, a villamossági union elnöke meg­fenyegette azokat a képviselőket, akik megszavazták, hogy a leg­közelebbi választáson a munká­sok nem fognak reájuk szavazni. A két javaslat összeegyeztésé­­ről most tárgyal a két ház közös bizottsága. A demokrata vezetők azt jósolják, hogy valamilyen union törvény feltétlenül elfogadásra kerül. Szó van egy polgári egyenjo­gúság javító javaslatnak a szünet előtti letárgyalásáről is,---------------ooo———■ — TILTAKOZÁS A SZAHARÁI ATOMKISÉRLETEK ELLEN Jugoszlávia és Irak tiltakozott a tervezett francia—szaharai atomfegyverkisérletek ellen. Az iraki külügyminisztérium szóvivő­je a világbéke veszélyeztetésének mondotta a francia tervet. Már csak rövid néhány nap s választ el a Hiradó szept. 6-i I vasárnapi nagy Sajtónap-Piknik-11 étől és minden jel arra mutat, rogy a Lehighvölgy régi és uj : nagyarsága hatalmas számban ; esz ott vasárnap délután a Sau- j :on Parkban, a Flickinger Grove- í >an, hogy meghallgathassák VIsgr. VARGA BÉLA, a magyar carlament volt elnöke és az USA, íormánya által nemzeti céljai j síérésében teljesen támogatott, j srrygrációs Magyar Bizottság ei­­íöke ünnepi beszédét, valamint i

Next

/
Thumbnails
Contents