Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-07 / 32. szám
N teet 3-e»3-%toíS v ’ tfurian News. .*//fr in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMEIrc"' m Enteren as Second Class «Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March' 3, 1879”. PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 32-ik szám Bethlehem; pa., 1959 augusztus 7 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR EISENHOWER BEJELENTETTE KRUSCSEV MSGR. VARGA BÉLA LESZ A SZEPTEMBER 6-1 AMERIKAI LATOGATASAT AZ ELNÖK AZ ŐSZ FOLYAMÁN VISZONT LÁTOGATÁST TESZ A SZOVJETBEN SAJIÓNAP PIKNIKÜNK ÜNNEPI DISSZÓNOKA LEGYEN OTT A LEHIGH VÖLGY MINDEN IGAZ MAGYARJA EZEN AZ ÉLMÉNYDUSNAK ÍGÉRKEZŐ, NAGY TESTVÉRI ÖSSZEJÖVETELEN ! A Hawaii választások Az Egyesült Államok legujabl államában Hawaiiban most tar- tott választásokon egy demokratát és egy republikánust válasz- tottak a szövetségi szenátusba. A 1 szövetségi képviselőházba csal; 1 egy képviselőt választottak, eg) i demokratát. A kormányzói é; 1 helyettes kormányzói széket s i republikánusok kapták, vagyis ai- öt állás közül hármat. A helyi állami szenátusban is a többség a- republikánusoké lett. Az egyik uj szövetségi szénator, Fong (rep.) kinai, mig Inoyue, a képviselő japán szárt mazásu.--------------ooo------------< ESEDÉKES a HÁZTARTÁSI alkalmazottak UTÁNI NEGYEDÉVI JELENTÉS t . George W. Ervin a körzet Social Security Hivatal igazgatója figyelmezteti a háztartási munkáí sok gazdáit, hogy ha valamely- (háztartási munkásuk az április, t (május, junius hónapokra terjedő í 'negyedévben összesen ötven dol- i lárt vagy többet keresett mint 3 i készpénzben kapott bért, ne r gyedévi jelentést kell küldeni róla , a Director of Internal Revenue . adóigazgatósághoz. A Social Security illeték, amelyet úgy a munkásnak, mint a munkaadónak fizetnie kell, mindegyiknek számára két és fél százalék. Az összeg a jelentéshez melléklendő. Kétes esetekben ajánlatos sür' gősen érintkezésbe lépni a körzeti , hivatallal Allentownban (116 - N. 8th Street.) r —— ------ooo--------------l 5 A SZTRÁJK MIATT HETI I $1200-T VESZÍT A VÁROS ! I II Bethlehem városa és iskolaszé. ke az acélipari sztrájk következtében mintegy heti 1200 dollár. tói esik el jövedelmi adókban. Pontosabbat mondja John Kachmar. a város illetékes adó admir Inisztrátora, a hó 15-ike után lehet majd tudni, amikor a Bethlehem Steel beterjeszti a havi adólevonásokról szóló jelentését. Kachmar szerint a Bethlehem i Steelnél városi béradóra történő 3 levonások meghaladják a havi 3 100.000 dollárt. A sztrájkoló acélmunkások közül mintegy ■ 6,000 bethlehemi lakos és keretetek íllag !>»pi hwt? dollár. 3- | ----------j A Beth ehemi Hi.adó javán id rendezendő nagy Sajtónap Piknik, mint már jelentettük szept rt i 6-án, a Labor Dsy e’őtti vasár napon lesz a Fiickinger Groveí [ban, a Saucon Parkban, amely ?, könnyen megközelíthető és ahol n (pa.ko'ó hely is bőségesen áll . rendelkezésre. í! j A tavalyi Sajtónap Pikniken :s a kedvezőtlen időjárás dacára, nagy számban gyűlt egybe a Lehighvölgy magyarsága és gyö- i yörködött a gazdag programmrt ban, amelynek Kővágó József, i, Budapest egykori polgármestere, íi aki több mint őt évig ült a kom!- munisták börtönében, volt az :- ür.nepi szónoka felejthetetlen :t szép beszédével. Ez évben még a nagyobb szabású ünnepélyt ter'- mezünk, még gazdagabb prcgtar.i mai és biztosra vesszük, hogy Bethlehem és a Lehighvölgy régi és uj magyarsága teljes számban |fog egybegyülni erre a testvéri r- : találkozóra, hogy megjelenésével ű dokumentálja a magyarság sziv, béli összetartását a magyar gondolat, magyar szó és magyar mu k zsika jegyében, itt, a távoli amee jrikai végeken. ,j * * -* Szeretettel várjuk az öregamerikás magyar és vend honfitársainkat erre az évente egyszeri kedves és hangulatos együttlétre, ahol az egész év fáradalmai és gondjai után együtt örülhetnek, b|hogy ismét egy esztendeig épségeiben egészségben tartotta meg . őket az Úristen, viszontláthatjuk _ egymást, elbeszélgethetnek egy^ másközt, mint testvér a testvérid rel... . y Az öreg amerikások nagy :S testvérszemléje lesz a Sajtónapa Piknik és ott akarjuk látni ujonz 1 nan jött magyar véreinket Í3, ■j akiket az 1956-os dicsőséges szax Ladságharc szele sodort ide, a Szabadság hónába, a világ másik oldalára. Őket is keblünkre ölel" jük és együtt akarunk vigadozni * velük,- hiszen az ő legforróbb vágyuk, Magyarország szabadsága a mi szivünknek is legszebb áhitása! Találkozzunk a magyar ! sajtó ez ünnepén a szülőföldünk iránti olthatatlan szeretet és a szülőföld jövendője, boldogsága kívánásának igaz egységében! .j Nem az a fontos, ki mikor jött x ki, hanem kinek magyar szive . van ma is a helyén s azt hisszük, j ily derék amerikai magyaroknak sok százai fognak velünk együtt i ünnepelni szeptember 6-án a- Saucon Parkban, örülni egymást nak és átérezni az Istentől ren- delt magyar összetartózás örö- 3 meit és szépségét. . » ± 4 &vp /p Vív A magyar szivek találkozásának ez a napja méltó keretekben t fog lefolyni. Ennek legbiztosabb garanciája, hogy az ünnepség :1 diszszónoki tisztét nem kisebb i magyar közéleti és történelmi személyiség volt szives vállalni, mint MSGR. VARGA BÉLA 1 a washingtoni kormánytól célki:> tűzéseiben teljes mértékben támogatott Magyar Bizottság elnöke, a magyar parlamentnek több, mint egy évtizeden át volt egyik kisgazdapárti vezéregyénisége, aki 1945-ben mint a magyar képviselőház elnöke- harcolt a megszálló oroszok fegyverei terrorjára támaszkodó kommunisták hatalom-ragadozása ellen. | ő vezette az l 945-i parlamenti és budapesti községi választásot kon a Kisgazdapárt kampányját és a polgári demokratikus gondo j lat melletti hatalmas szónoki •kiállásának oroszlánrésze volt abban, hogy a Kisgazdapárt abí szolut többséghez jutott, í ! De épen azért szá ka volt a i kommunisták szemében s vesztére j törtek. Tudták, hogy engesztel- i hetetlen ellenségük s hamis vádat- készültek koholni ellene, hogy | Szibériáim hurcolhassák, mint NIXON LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSA Nixon ale nők és felesége kíséretükkel együtt a Szovjetbő! visszatérőben két napig Lengyelországban tartózkodtak.Varróban ja nép valóságos örömujongással • fogadta őket, ezzel jelképecen • kifejezét adva Amerika és az | egyéni szabadság világa iránti érzéseinek és a Szovjet és kommunizmusa el.eni gyűlöletének. Nixon több órán át tanácskozott Gomulka diktátorral és minisztereivel, de Vyszynszky bíborost, a 95 százalékban katolikus Lengyelország lelki fejét tapintatossági okokból meg sem kísérelte meglátogatni. Egyébként is közölték vele, hogy >a biboros szabadságra utazott. Nixon szerdán délután érkezett haza és útjáról beszámolt Eisenhower elnöknek. * * * Kruscsev szeptember 12-én érkezik New Yorkba és hir szerint beszélni fog az Egyesült Nemzetek közgyűlésén. Sokan kétlik, hogy beszélhet majd a kongresszus két házának közös ülésén is, mert úgy vélik, hogy ennek a vértől csepegő kezű, szabadságrabló diktátornak semmi keresnivalója az amerikai demokrácia első csarnokában. ooo--------------NEW YORKI SZERKESZTŐ SÚLYOS AUTÓBALESETE Súlyos autóbaleset érte dr. Kiár Zoltánt, a new yorki Az Ember hetilap szerkesztőjét, amikor múlt hét végén feleségével a Catskillekbe utazott, hogy életveszélyes szívrohama után erőt gyűjtsön. Egy barátja vitte őket a hegyekbe, de útközben nekivitte az autót egy fának és mindhárman komoly sérüléseket szenvedtek. A mentők szállították be őket a kingstoni kórházba, ahol most vizsgáliák, mily mérvben zenvedtek belső sérüléseket. A KANNIBÁLOK MEGETTÉK A RENDŐRT Port Moresbyből, Uj Guineából jelentették, hogy Purari térségében Pápuaföldön a Mutuari falu ellen támadást intéznék s ennek során feldarabolták és mérették a helvbeü rendő't. Ez a kannibalizmus első jelentkéae 9Z elmúlt 30 év óta. jöözíüjju vriiüiiiüiiN ! father Kiss Szalézt, Kovács Bellát és annyi öntudatos anti kommunistát. Amerika felé menekült, ahol az ez év áprilisában Börcs G/ör megyei községben elhunyt, agg édesapja a század elején több éven át dolgozott, éppen itt Bethleheimben és a szomszédos Palm ért ónban s hazatérve, az Amerika iránti szeretetet és becsű ést oltotta gyermekei szivébe. Msgr. Varga, mint mondotta, rregh’tott örö-rme] jön el szept. 6-án a Lehigh völgybe, ahol vala! mikor édesapja dolgozott és sok ! jobarátra talált magyar munkás• társai között. . . A Lehigh völgy egyetlen magyarjának sem szabadna távolmaradnia, amikor az újkori ma! gvar történelem e kiva’ó alakja közénk jön és beszélni fog hozzánk, Magyarországról, magyarságunkról, szülőföldünkről és a magyar szivek reményeiről! * * * A .műsor többi része is rengeteg élményt fog nyújtani. Összeállítása most folyik és a rendezőség arra törekszik, hogy minél színesebb és szórakoztatóbb is legyen. A piknik déli egy órakor kezdődik és Tóth János nagyhírű, remek orchesztrája már délután három órától fogja a késő esti órákig huzni a szebbnél szebb magyar nótákat, tánczenét. A helybeli és környéki egyházak és egyletek köréből már több értesítést kaptunk, hogy szívvel félékkel támogatják A Lehighvölgy egyetlen magyar lapja fennmaradását elősegítő Sajtónap- Pikniket és fel ajánlották, hogy munkájukkal is segítségünkre lesznek, hiszen ez a lap egész magyar nemzedékeket látott itt felnövekedni és egy emberöltőnél régebben szolgálja a magyarságot. . . Legyen is a Sajtónap- Piknik a Lehighvölgy magyarsága élniakarásának és sajtójához való ragaszkodásának gyönyörű demonstrálása. Kérjük, hívjuk magyarságunkat. Jöjjenek és hozzák r! rokonaikat és barátaikas is, hogy minél számosabban erezhessük jól mágunkat egymás társágában, együtt lelkesedhessünk a magyar Szabadság apostolának szónoklatán és együtt derüljünk a magyar dal és magyar zeneszó mellett... Vegye ki mindenki részét a siker biztosításából, mert azt fogja jelenteni, hogy a Lehighvölgy magyarságának hangja, a Híradó továbbra is teljesítheti közhasznú, üdvös hivatását, — ami nemcsak a szerkesztőknek, kiadóknak, de mindnyájunknak, akik itt élünk, egyaránt szívügyünk kell legyen és áldozatunkra valóban méltó! EGY FIATAL NÉMET ÁT AKART EVÉZNI A FÖLD. KÖZI TENGEREN APJA SÍRJÁHOZ Malta szigete melletti kisebb Gomo-i szigeten, végelgyenülésben egy evezös-csönakban kifogtak egy fiatal németet. Kórházba szállításakor elmondotta, hogy egyik barátjával elhatározták, hogy áteveznek a Földközi tengeren, hogy eljussanak Tobrukba s ott letérdelhessen a háborúban elesett édesapja sírjához. Szerencsétlen barátját még Marseillesben kiborititta a csónakból egy hatalmas hullám. MONTREAL MAGYARSÁGA UJ TEMPLOMOT ÉPÍT A Montreali Magyarok Nagy asszonya egyházközség hivei elha tározták, hogy uj katolikus ma gyár templomot építenek. Az 1956-03 szabadságharc következtében a montreali magyarok létszáma 30,000-re emelkedett. A magyaroknak legalább a fele katolikus. A katolikus magyarok megnövekedett száma nagyobb templomot igény*]. NIXON alelnök nyitotta me Moszkvában az amerikai “cseri kiállítást“, amely a New Yorl ban junius 30-tól augusztus 1 0-i folyó Szovjet kiállítás el enpárjs A kiállítás megnyitásán Kruscse is résztvett és egészen szokatla nyilvános szócsata fej’ődött l közte és Nixon között. A vit fölötte éles volt, különöse Kruscsev részéről, de Kruscse nem vesztette tel'esen szem ele azt a szempontot, hogy az Egye sült Államok ale'nöke mint ven dég van jelen országának képvi seletében. A vita leglényegibb része az volt, amikor Kruscsev elfelejtv. névszerint idézni Anatole Fran cet, a szabadságról szólva ki’e lentette a francia iró hires mon dása nyomán, hogy “a szabadság azt is jelenti, hogy a bankárnál és a koldusnak egyaránt jogva . hid alatt aludni”. Nixon itt e’éggi talpraesetten utalt arra, hogy megélhetést, süt polgári életvi szonyokat biztosítani lehet sza badság fosztás nélkül is és Ame rika életrendje ily irányban fej lődik. Nixon Eisenhower elnök Írás beli üzenetét vitte Kruscsevnel s több órás tanácskozásokon vol vendége dácsájában (nyári laka ban-, de a tanácskozások esetle ge3 eredményéről 3emmi sen: szivárgott ki. A híresztelések sze rint részben a genfi külügymi niszteri konferencia körül forog tak, amelyen e sorok Írásáig méj mindig nem alakult ki semmiféle alap a megegyezésre, részbe^ IKruscsev amerikai látogatása kö rül, amelynek közeii bekövetkezése sajnos mindinkább nyer va lószinüségben. Moszkvából Nixon öt napos túrára Leningrádb.-», a szibériai Novo Sibirskbe és más szibériai városokba ment dr. Milton Eisenhower, az elnök fivére íz Richo fér viceadmirális, az “atomten geralattjáró atvja' kíséretében Utóbbival röptében egy-két hadianyagtelepet is megszemlélhettek Egyes gyárakban a munkások csípős kérdéseket adtak fel Nixon azt válaszolta, hogy ily kérdésekre a Szovjetből való elutazása előtt a moszkvai rádión és televízión mondrandó búcsúbeszédében fog válaszolni. Macmillan apgol -miniszterelnök is mondott ily rádió video búcsúbeszédet a moszkvai látogatásakor. Nixon Lengyelországon át tér haza és varsói látogatására épp úgy felfigyel a nemzetközi diplomácia, mint a moszkvaira. Utján titkári személyzetén kívül 54 amerikai riporter kisérte. * * * \ BÚCSÚBESZÉDÉBEN, mely kétségtelenül teljes szövegében bírta Eisenhower elnök jóváhagyását, kijelentette, hogy Amerika a Szovjetet körülvevő repülőgép-bázisokat mindaddig fenn fogja tartani, amig “a félelmek és gyanuokok, amelyek e közös védelmi eszközök felállítására vezettek, fennállnak”, ami alatt a Szovjet vezetők által sem tagadott kommunista világuralmi célokat értette. Kitűnt a beszédből, Hogy Kruscsev, amikor Nixon a vendége volt a nyári lakában, megismételte azt a régi szólamát, mely szerint a mai amerikaiaknak unokái már kommunizmus alatt fognak élni. Erről Nixon ezt mondotta: —- Hadd mondjam meg, hogy mi nem kifogásoljuk azt hogy (Kruscsev) ezt mondja. Csak annak vagyunk ellene, ha megkísérelné kierőszakolását. És ez a válaszom számára. Nem mondom azt, hogy az önök unokái kapitalizmus alatt fognak élni. . A — Felfogásunk lényege, hogy ezt nem akarjuk s meg sem kiséreljuk.Abban hiszünk, hogy önök nek és az összes többi népeknek joguk legyen arra, hogy maguk válasszák meg a gazdasági és politikai rendszert, amely különlegei problémáiknak megfelel,,, g! Nixon szóvátette a jelszót -j amellyel kőrútján gyakran talál -!kozott: “Dolgozzunk a kommu jjnizmus győzelméért”: . | — Ha, mondotta, ez azt jelenti, r hogy dolgozni a Szovjetunió:: í belül, hogy ott a népnek jobb i élete legyen, rendbenlévő dolog t De ha a kommunizmus győzel- i mét akarja jelenteni az Egyesül: ! Államok és más országok felett, ' ez már egészen másfajta ügy, . mert nekünk megvannak a sajál- eszméink, hogy mily rendezet legj'obb a számunkra. . . Nixon dicsérte Kruscsevet mint 1 “self made mant”, aki szerén) • kezdetekből emelkedett magas- ba, “a nép született vezéréül" s igy folytatta: — Ha Kruscsev a nép anyag ; forrásait és képességeit olyan : irányban akarja hivatásuktól el- i terelni, hogy a Szovjetunión ki• vülálló országok kommunistává i tételét mozdítsa elő, ezzel csak . azt biztosítja, hogy ő és népe . továbbra is a félelem, gyanakvás és feszültség légkörében fog élni. Aztán hozzátette: —- Ha viszont annak szenteli mérhetetlen energiáit és tehetségeit, hogy saját országa népének jobb életet biztositson, a történelemben úgy fog szerepelni, mint a Szovjetnépnek minden időkben egyik legnagyobb vezére. * * * A “KULTURCSERE” és államférfiak kölcsönös látogatása fokozásának szükségét is hangoztatta Nixon, amiben kevésbbé lehet egyetérteni vele, mint az előbb mondottakban. Eltekintve attól, hogy a hivatal los Szovjetsajtó a Pravda és j társai durván megtámadták az (érkezésekor (ami Mikoyan és Kozlov amerikai látogatásakor a nagy amerikai lapok részérő1 nem történt meg) maga Kruscsev és a körút alkalmával egyes munkások, akiket nyilván kirendeltek e célra, durván kezelték és ugratták Nixont, kifejtettük már e hasá'bokon, hogy a “kulturcsere" voltaképen propaganda ügy, mégpedig nagyobb részben a Szovjet, mint Amerika javára, mert Amerikában a kommunizmus propagandája sem tiltott mig a Szovjetben csak kommunista párt létezhet és semmilyen más felfogás nem ölthet gyakor' lati formát. Ugyanezen okból balekségnek tartjuk azt is, hogy Washington engedélyezte a Szovjet new yorki • kommunista propaganda kiállítását, amelyen közel egy millió ember fordult meg s amely sok• ban rácáfol arra az amerikai pro- I pagandára, amely száz milliókat költött annak hirdetésére, hogy a kommunizmus kárhozatos, rossz rendszer, amely képtelen alkotásokra. A kiállítás laikus látoga! tói zömének imponálnak a kiállított teljesítmények és nem valaj mennyien gondolnak arra, menynyi erőszak és embertelenség, elemi jograblás fűződik e teljesítmények létrejöttéhez. . . Kijelentette még Nixon, bogy “csupán támadó népeknek van okuk félni az Egyesü.t Államoktól”. Ezzel már inkább értünk egyet, — de sajnos, azt jelenti ez, hogy a kommunista erőszak alá került rabnépekért Amerika ezután sem hajlandó elmenni a végsőkig! * * * UGYANEZEN hangnemben mondotta Nixon ezt is: “A világtörténelem népei közül mi élvezzük a legmagasabb életszinvonalat és nincs, semmi, amit más népektől kívánunk, mint csupán az, hogy békében és barátságban éljünk velük". Valóban annyira rendben van a mai világ elrendezetlenség, a statusquo hogy az ilyen, mindenáron való békeakaratot hangoztató kijelentések időszerűek és l.elyénvalóak volnának? Általában, amennyire az amedk«! világlapok tudófitá»»iból j Joseph Dodd Connecticut szc vetségi szenátor (dem.) kijelen tette, hogy Kruscsev látogat's (“szégyene lesz Amerikának". — Elítélően nyi’atkozott Capeha. • szenátor is (rep.) | A tárgyalások, mebafcet Epen ihower Kruscsevve1 folytatni fog magán jellegűek lesznek és nen tekinthetők csuc konferenciának Eisenhower elnök1 Kruscsevet e .fogja kisérni vidéki útja egye I állomásaira. Fiseihower európai útja Eisenhower e’nök közölte az is, hogv európai utat tervez amelvnek folyamán találkozn fo'y Macrillan Bn»o! miniszterei rökke1 De Gaulle francia e’nök kel és Adenauer nvuyatnérre kancellárral. Az utazás még ; Kruscsev látogatás előtt megtör ténik, Mé tos-gteljej tüntetésre készülnek a magyarok Washingtonban számítanak az zal, hogy a magyarság tüntetn fog Kruscsev idejövetele ellen, Magyar körökből úgy nyilatkoz tak a sajtónak, hogy tünteté-el valóban lesznek, de semmiféh rendbontás, ködobálás stb. am régebbi tüntetéseknél előfordult nem lesz. Eisenhowej elnök hétfőn dé előtt külön (• sajtókonferenciá közölte a nyilvánossággal, hog meghívta Kruscsev minisztereim köt az Egyesált Államok mégis togatására. j Kruscsev szeptember elejé érkezik Amerikába. Két háror napot.fog Washingtonban töltei s aztán mintegy tiz napos köruta tesz az országban. A meghívás “örömmel fogtidta el.” Eisenhower elnök egyi ’e üle szintén örömmel fogadta el Krus csev meghívását, hogy látogass meg a Szovjetuniót. A meghívás nak Kru csev látogatása után a ősz folyamán feg eleget tenni. Hangoztatta az e nők, h'1'' Kruscsev látögatása szernél) jellegű és módot ad majd arra mgy Kruscsev közvetlenül i mer jr. meg Amerikát, népét és élet rendjét, ami “ltozzájá u'hst a Amerika és a Siovjet közti meg srtés megkönnyítéséhez". Vegyes hatás Washington longresszusi kö reiben nagyon eltérőek a vé'emé nyék Kruscsev meghívásáról. A: nptimisták abban reménykednek ■ügy hasznos előjáték Phet egy év vége felét tartandó állam rezetői csucskoncerenciához. megállapíthattuk. Nixon az égési oroszországi útja alatt szót sem mondott közvetlenül a Vasfüg gönyországok ügyérő’, holott igen aktuális lett volna, mert Kruscsev (éppen a megérkezése naoián keit [ki igen keményen Amerika ellen |a “Rabi.emzetek Hetének” év: I megünneplése — rendszeresitéj séért. . . * * * ^RUSCSFV amerikai látoga jtása “kívánatos vo’íáról” E tett (Nixon többször kijelentéseket a í kőrútján. Magában a búcsúbeszédben azonban nem ál’itotta, hogy a meghívás elküldését kívánja. Talán azért is hallgatót erről, mert Eisenhower kijelentette, hogy Nixon nem illetékes ily meghívás megtételére. Kilenc USA-ál;am kormányzója most tért vissza a Szovjetből és együttesen megjelentek Ei en|hower e.nőknél, egyhangúlag ajánlva Kruscsev meghivását. — ‘Miért sza’adgálnak ők és más (amerikai közéleti férfiak annyit a Szovjetbe és utána sürgetik a tömeg gyilkos Kruscsev meghívását, nehéz mással mint félelemmel magyarázni! A kilenc közül egyedül Meyner new jerseyi kormányzónak jutott eszébe Eisenhowernél, hogy - a Vasfügj gönyországok népe itteni véreinek és menekültjeinek aligha tetszenék ez a látogatás és tüntetnének ellene. Eisenhower a kilenc kormányzó előtt tartózkodott a nyilatkozástól, talán mert a megkivás, úgy lehet, Amerika népének sem tetszene. Már azért sem, mert legyünk tisztában azzal, hogy Kruscsevnek egyik főoka, amiért oly igen vágyik Amerikába, az, hogy ily látogatás mintegy rehabilitálná őt a magyarországi népirtó szabadságtiprásáért és a rabországok népe felé azt jelentené — Amerika közreműködésével! — hogy hagyjatok fel I minden reménnyel, hogy Amerika valaha is a sarkára áll értetek, hiszen, íme, kész fogadni azt a Kruscsevet, aki vérbefojtotta a magyar szabadságakáratot és felakasztana vagy bebörtönöztette a szabadságharcos forradalom vezetőit, Nagy Imrétől Dudás Józsefig és Bibó Istvánig! * * * MINT AMERIKAIAK is csak élesen ellenezni tudjoik, hogy a magyar nép legkegyetlenebb hóhéra vendégségbe jöhessen ebbe a szabad, demokratikus és humanista országba. Ártana Amerika tekintélyének és történelmi presztízsének. Talán megsemmisítené a rabnépek reményeinek végső maradékát is. De Amerikára sem járna semmi haszonnal a béke szempontjából. Mint már többször rámutattunk itt, Kruscsevnek és a többi Szovjet vezetőnek, általában a kommunista vezetőknek nem a béke, hanem a kommunista világuralom a céljuk. A stockholmi és egyéb “békeakciójuk” csupán félrevezetés, hogy gyengítsék a még szabad népek ellenállását, felkészülését és könyebben aknázhassák alá mai életrendszerüket. Egyáltalán semmit sem várhatunk Kruscsev és Eisenhower kettős amerikai csúcskonferenciájától, amelynek ügye nagyon ( előrehaladottnak látszik, mert | már olyan jelentések is vannak, hogy sem Anglia, sem Franciaország sem Nyugat Németország nem ellenzi. Kruscsev, ha idejön is, csak a kommunizmus világuralmi terjeszkedése érdekét szolgáló egyezségekbe lesz hajlandó belemenni. Ezért pedig, valóban nem érdemes őt Amerika vendégévé előléptetni. . . Kruscsev és társai nem változtak, nem változnak. És e szem- ■ pontból Nixon mostani oroszországi utiától sem várunk semmiféle eredményt. (Aug. 1.). r, q,
