Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-19 / 25. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

BETHLEHEM! HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' B£'fHLEHEM H UNGARIAN NEWS AMEBICAjN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Enlma „ Secoíli c]„, M,tt„ Moy is, 1923, a, p.,, ' PUBLISHED EVERY FRIDAY

Előfizetési díj egy évre.................$5.00 office at Bethlehem, Pa., m‘der the Act of Märet 3, 1879”. Subscription one year ...................... $5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXVII. Évfolyam. 25-ik szám

BETHLEHEM, ?A., 1859 JUNIUS 19

Egyes szám - ára 10 cent

*s*r- v

VILÁGTÜKÖR

3. Állami tulajdonba vett vállalatok, vállalati részvények, az 1945, évi földreform alapján igénybe vett földbirtokok v It tulajdonosait, ezek örökösed, sem az állam, sem pedig e vagyontárgyak jelenlegi vagy jövőbeli tulajdonosai és használói részéről kártalanitási igény nem illeti meg.

4. A magánkezdeményezésnek és a magánvállalkozásnak a gazdasági tevékenység és a szellemi foglalkozások minden területén szabadságot kell biztosítani, a tervszerű irányítás korlátái körött.

5. A parasztság és a kisiparosok számára az önkéntes társuláson alapuló termelő, beszerző és értékesítő szövetkezetek működésének, szabad megalakításának lehetővé tételével továbbá az

ilyenek messzemenő állami támogatásával kell biztosítani a; szocialista nagyüzemi gazdálko- ^ dás előnyeit.

6. Az eddigi elvek sérthetetlenségét megfelelő alkotmányjogi J biztosítékokkal kell alátámasztani. Ezeket az elveket bele kell foglalni az alkotmány szövegébe azzal, hogy az alkotmánynak ezek a rendelkezései tiz esztendőn át egyáltalán nem és azután is csak a népszavazásra jogosultak legalább kétharmados többségének hozzájárulásával módosíthatók. Ki kell mondani az alkotmányban, higy nem működhetik olyan politikai párt, amely n igy meghatározott társadalmi és gazdasági rend megváltoztatását, a szocializmus épitésében elért eredmények teljes, vagy részleges feladását, a kapitalista rendszer visszaállítását tűzi ki célul, továbbá, hogy tilos minden olyan tevékenység, amely az alkotmányban meghatározott társadalmi és gazdasági rend megváltoztatására irányul.”

* * *

MINDEZT nyugodtan átolvasva, össztönszerüen felbukkan bennünk a megdöbbentő kérdés, nem e követtek el Kéthlyék tévedést, hogy nem maradtak otthon, hanem átálltak a Nyugat oldalára, amely egészen másnak, í sokkal enyhébbnek, szabadabb-1 nak képzeli el Magyarországnak | és társainak egy felszabadulás j utáni életformáját?

Aligha képzeli úgy, hogy “a termelési eszközök döntő ré~ze társa dalmi tulajdon legyen’ , sem úgy, hogy minden amit Rákosi államosított beleértve a kis- és nagykereskedelmet is. továbbra is állaomsitva maradjon vagy hogy feltétlen 40 hold legyen az egyénileg birtokolható föld maximuma és hogy az egykori ipari stb. üzemek tulajdonosai továbbra se jussanak hozzá tulajdonuk- | hoz, de még egyetlen rézfitying kártalanításhoz sem!

A 4-ik pont pedig egyik kézzel elveszi amit a másikkal adni látszik, amikor egyéni gazdasági szabadságról beszél, de csak a “tervszerű irányitás korlátái között”. Hogy ezt a korlátozást miként képzelik el, sejteti a hatodik pont, amely a kommunista elvek sérthetetlen fenntartását, sőt az alkotmányban való további megerősítését kívánja és csak olyan pártokat ismerne el, amelyek a j kommunizmus fenntartása alapján állnak.

De nemcsak a Nyugat nem képzeli igy a Vasfüggöny országok szabad jövőjét, hanem az otthoniaknak és az eljötteknek valószínűleg a túlnyomó többsége sem. Már közhely leírni, hogy ha még néhány napig élhet a forradalom, Kéthlyék rájöttek Volna, hogy kisebbséget képviselnek és mind több keserves csalódásban lett volna részük. . .

Szabó István, a programmcikk írói a drámai hangnemben a’ra a konklúzióra jut, hogy vég- j leg meggyőződtek arról, hog-’ helve°ebb volt eljönniük. Örülünk ha igy van, de nem hisszük, hogy a nyugati szabad világ nép-EISENHOWERNEK SER TETSZENEK A TULMA GAS ORVOSI DIJAK

Atlantic Citybő! (N.J.) jelen tik, hogy a nagy orvoskongreszjszuson, amelyen mintegy ötezei | orvos vett részt. Eisenhower el nők is megjelent és beszédet mondott. Beszédének az vo't a vezérgondolata, hogy az orvosoknak mérsékelni kell dijaikat, í amiket a betegeknek felszámita|nak, mert a túlzottan magas dij| szabással a maguk részéről is ‘hozzájárulnak az inf'ásics ve~zél ' fokozásához. Az infláció ped'g az orvosnak s a paciensnek egyaráht kárára van.

Eurkolt célzás is volt beszédében a szociális biztosítás esetleges bevezetésére, amikor ezt mondta: “Nagy veszteséget je- I lentene számunkra, ha valaha is i eljönne az az idő, amikor az emberek az államhoz fordulnának orvosi segítségért, holott annak a beteg és orvosa közötti magánügyletnek kellene marad,ni.”

Bár Eisenhower elnök nem említette, köztudomású, hogy Amerika-szerte mozgalom induit az általános, • országos betegbiztosítás bevezetése érdekében.

ban, az Egyes-ült Államokban é Angliában, ah°‘ Kéthlyék közű legtöbben cln-k, valaha is bekövetkezhetik egy olyan programra, nak a megvalósulása, mint az < fenti hat pontjuk. Nagy ból tehát a modern Kapitalista népjóléti államoknak, hogy inkább élnek földjükön, mint a kommunista uralom alatti hazájukban, ahol a fennállt’ kommunista rendszer — lényegében semmi egyéb, mint a fenti hat pont megvalósulás. • • • r. o.

“UTOLSÓ PRÓBA” GENFBEN

Lapzártakon Herter külügyminiszter “uj tervet" terjesztett Gromyko elé azzal, hogy ez utolsó próba ° ha a Szovjet ezt nem fogadja d tárgyalási alapul, a konferenciái eredménytelenül befejezettnek hell tekinteni.

Az "uj ajánlat”, amellyel Franciaország és Anglia is egyetért, nem tartalmaz semmi újat, csupán összefoglalása az öt hét alatt egyenként elhangzott módosító indítványoknak, melyeket a

Szovjet vissza-1 tasitott.

A nyugati oldalon Genfben nagyon rossz a hangulat s számítanék azzal, l‘Ogv a Szovjet ezt az összjavas’a ot is visszautasit’a Megegyezésre már azért sincs kilátás, mert Gromyko nem .hagyja el azt az alapot, hogy a Nyugat legfei’ebb egy évig maradhat még Berlinben, míg a Nyugat ragaszkodik jogaihoz, hogy nem vont», ki, amig az egész német ,kérdés rendezve nincs.

Még mindig bizonytalan, hogy befejezik e a konferenciát vagy csak hosszabb időre elnapolják, úgyszintén az hocv Lisenhowet elnök hajlandó volna e a konferencia eredménytelensége dacára csúcskonferenciára összeülni Krus csevvel?

NEM ISMERIK EL A NÉMET “DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGOT”

Comming az amerikai külügyminisztérium kiértékelő osztályának vezetője kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az úgynevezett Német Demokratikus Köztársaságot, mert ilyen ország nincsen.

Annak úgynevezett kormányát önkényesen kénvszeritették a népre és erőszakkal tartják fenn. Nincsen történelmi háttere, nincs olyan nemzetközi megállapodás, amely egy külön keletnémet kormány létezéséről szólna. A kommunista rendszert Keletnémetországban csak az ott államásozó 22 szovjet hadosztály tartja fenn.

10 év alatt 3 millió kelet-német keresett menedéket a nyugati szabad világban.---------------onn-------------MEGMENEKÜLT A HALÁLBÜNTETÉSTŐL A NÉGER LEÁNY NÉGY FEHÉR MERÉNYLŐJE

„i .1

TallahasseeJen (Fia.) az esküdtszék bünísnek mondott kinégy fehér fiatalembert, köztük egyet, akik n>s, mert erőszakot követtek el e?y 19 éves néger leány ellen.

Floridában ily esetekre halálbüntetés áll é; az idők folyamán emiatt számos négert kivégeztek. Ezúttal fehér ettesekről van szó s országos ének’ődés kísérte a tárgyalást. Az esküdtek a verdikt kihirdetésével együtt enyhe Ítéletért apelláltak a bírósághoz azzal az indokolással, hogy a fe<=rvverrel való terrorizáláson kivül bántalmazás rém történt.

Az esküdtet döntését négerek is megnyugvásai fogadtak. A börtönitéletek mérvének kiszabása 30 napn belül fog megtörténni.--------------------------------J Az acélmunkás union 171 ta gu végrehajtó, bizottsága junius 11 2-én egyhangúlag felhatalmazta ja vezetőséget, hogy szükség esejten sztrájkot kiáltson ki vagy jmás olyan lépést tegyen, amely segíti azt, hogy junius 30-ára uj “méltányos" (fair) kollektiv szerződés jöjjön létre.

Joseph F. Finnegan a szövetségi egyeztető szolgálat igazgatója hétfőn találkozott McDonald acélmunkás union elnökkel és a demokrata szenátorok egy csoportjával. Jövő hét elején Roger Blough-gal, a U. S. Steel elnökével fog találkozni.

Finnegan hangsúlyozza, hogy le tanácskozásai nem jelentenek kormány beavatkozást, csupán segítő készségeget, tekintettel a ! junius 30-i határnap közelségéhez .

McDonald union elnök felvetette azt az eszmét is, hogy a union hajlandó egyenként tárNagyfoku tőkekoncentráció Nyugat- Európában

25 váTalat adja az acéltermelés 76 százalékát.

gyalni a 12 nagy acélgyárral, a gyárosok azonban ezt elutasították, mert szerintük ez csak bonyolultabbá tenné megoldás elérését.

A N. Y. Times vasárnapi száma nagyszabású körkérdés riportot közölt az acélmunkásak közötti hangulatról. A különböző Iacélipari központokból azt a jelentést kapta, hogy a munkásság nagy része nem lelkesedik a sztrájkért, mert árak emelkedését vonná maga után s inkább szeretne békés megoldást némileg jobb kollektív szerződéssel.

MacDonald egy rádió- és televíziós nyilatkozatában hangoztatta junius 14-én, hogy a munkások "Észszerű" emelést kérnek csupán Tagadta, hogy ily mérvű béremelés feltétlen áremelésekre kell vezessen és utalt a gyárak igen bőséges üzleti eredményeire, melvek a nemsokára esedékes beszámolóiknál is ki fognak tűnni. 4

RÉGI STALINFSTÁRA BÍZTÁK A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK AKTIVIZÁLÁSÁT

A nyugat-német szakszervezetek gazdasági tudományos intézetének elemzése szerint a hat nyugateurópai ország közös piacán 25 ipar vállalat a közös piac acéltermelésének 76 százalékát adja. A szakszervezetek véleménye szerint ez a nagyfokú tőkekoncentráció veszélyezteti a szabadversenyt. Az intézet adatai szerint a hat nyugateurópai országban 1957 végén 65 millió tonna acélt állítottak elő és ebből közel 50 milliót a 25 legnagyobb vállalat. Ebből a 25-ből kilenc nyugatnémet, nyolc francia, négy olasz, három belga és egy holland kézben van.

Hasonló koncentráció érezhető a nyugat-európai elektro iparban is. Az öt legnagyobb nyugateurópai elektro-vállalat múltban Párizsban szövetségre lépett a “termelés összehangolására”. Az uj koncernba belépett a francia Thomson Houston, a holland Phillips, a nyugat-német Telefunken, az olasz Finmechanika és a belga Atelie.

A koncern székhelye Párizsban lesz és feladata, hogy kiküszöbölje a vállalatok közötti versengést és megakadályozza az elektro-ipari anyagok és rádiókészülékek árának esését a nyugateurópai piacon. Alig egy hónappal ezelőtt Europair -néven trösztöt alakítottak a nyugateurópai légitársaságok is. A KLM holland légitársaság azonban a napúkban kilépett a trösztből.

Castro elkommunizálja a U. S. állampolgárok cukor ültetvényeit

A földreform, amelyet Castro uj diktátor ráparancsolt a 6.4 milliós lakosságú Cubára változtatni a nagy egyenetlenségen, hogy a föld nagy része egy kis birtokoscsoport kezén van, mig a földmunkások milliós tömegének semmi földje nincs. Castro rendelete azonban igen alacsony becs áraka ir elő a nagybirtokosok váltságdíjául, 20 éves kötvényekben, 4 és fél százalékos kamat mellett.

Különösen amerikai állampolgárok, akiknek nagy cukorültetvenyeik vannak Cubán, érzik károsítva magukat a kisajátítás és kényszer — ármegállapitás miatt. Az Egyesült Államok kormánya múlt héten határozott hangú jegyzékben tiltakozott Castronál amerikai állampolgárok ily megkárosítása ellen. A kormány több tagja lemondott, mert ők sem helyeslik a földreform- ilyen módját, Castro azonban kijelentette, hogy egyáltalán nem hajlandó változtatni a rendeletén.

AZ ATOMIRiŐ BÉKÉS FELHAíZNÁLASA

17 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselői értekezletre ütek össze az atomerő békés felasználásának megvitatására. Ngybritannia ismertetett egy uj ózhütésü atomreaktort, amellyel az energia telepek iüzemi költség csökkenthető.

SOK FRANCIA NEM AKAR EGYESÍTETT NÉMETORSZÁGOT

A “Paris Soir" igen elterjedi francia napilap országos megkérdezést rendezett arról,egyesitésék e Németországot? Harmincöt százalék vonakodott nyilatkozni, 33 százalék az egvesités, 32 százalék pedig a ketté-osztottság fenntartása mellett nyilatkozott.

DE GAILLE NAGYOBB SZEREPET AKAR FRA1CIA0RSZÁGNAK A NATO-BAN

LELŐTTÉK EGY AMERIKAI GÉPET A JAPÁN TENGEREN

A Japán Tengeren kommunista MIG gépek lelőtték egy amerikai Navy patrol gépet. A/, egyik repülő megsebesült, de nem életveszélyesen.

Még nem sikerül megállapítani, hogy a tettesek orosz, vörös kínai vagy koreai kommunisták voltak? Washingtoni kongresszusi körök az gyanítják, hogy a kritikussá vált genfi konferencia alkalmából rendezett szándékos provokáció történt.---------------ooo--------------SYMINGTON A FEHÉR HÁZ

közvetítését sürgeti

AZ ACÉLSZTRÁJK ELKERÜLÉSÉRE

Stuart Symington volt légügyi niniszter, szövetségi szenátor, ki 1960-as elnökjelöltség szem>ontjából is számbajön, Philalelphiában, az AFL—CIO gyüléén a Fehér sáz közvetítő bevatkozást sürgette az acélipari ztrájik elkerülésére.

Lapunk zártáig a holtponton ivő tárgyalási helyzetben semmi

jumlá* n«m lürtinL

NOVEMBERBEN ÜL ÖSSZE NASSZER KINEVEZETT “PARLAMENTJE”

Az Egyesült Arab Köztársaság (Egyptom és Sziria) első parlamentje novemberben ül össze. A "parlamentet" nem általános választásokkal választják, hanem a “Nemzeti Union” (ez olyasféle mint a kommunistáknál a “Hazafias ^Népfront, csak fascistában) bizottságai jelölik és Nasser köztársasági elnök nevezi ki a tagokat. Csak egy megkötöttség van: a “parlament” felét a régi egvptomi, illetve sziriai képviselők közül kell kinevezni.

Nasser egyébként közölte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság elkészült első középtávú rakétájával. ,

A FRANCIA GAZDASÁGI CSODA

A francia frank decemberi leértékelése óta nagymértékben javult Franciaország pénzügyi helyzete. A tavalyi havi 42 milliárd deficit áprilisra 5 milliárdra csökkent.

Egy milliárd értékű arany és valuta áramlott be az országba és feltűnő külföldi érdeklődés van a párisi tőzsdén francia részvények iránt. A gazdasági élet nern szenved többé hiányt arany és dollártartalékban, annak ellenére, hogy számos cikkben megszűnt a behozatali korlátozás és megnyílt a francia piac idegen áruk számi.?« '

A “HARMADIK UT” volt e cime Dömötör Tibor széleőjobboldali amerikai emigráns cikké nek. amelyet a múlt héten ismertettünk. Szerinte tárgyalásokkal semmit sem lehet elérni a Szovjetnél és nincs már megoldás, mint az uj világháború.

Kifejtettük ennek kapcsán,

hogy az atom hidrogénbomba és földrészközi távrakéta korban

Amerikának, de még inkább

szövetségeseinek bizonyos aggodalmai vannak. A Szovjet e téren fennálló, reméljük időleges, á’litólagos fölénye is aggasztja őket és általában az ing közelebb

van hozzájuk, mint a mellény: a saját hazájuk és népük nukleáris bombáktól való megóvása fontosabb nekik, mint egy csomó kisebb országnak a felerőszakolt kommunista rendszertől való

megszabadítása Europa túlsó felén.

Dömötörnek most még meszszebbre elmenő társa akadt Ti•mafalvy Erzsébet uj emigránsnő személyében, aki a Washingtonban Csicsery Rónay István szerkesztésében meg-’e'enő “Hírünk i világban” cimü folyóirat pályázatán dijat nyert. A pályázatot egy “az emigráció célkitűzései -rő1 szóló cikkre írták ki és Timafalvy Erzsébet. “Ezzel vagy ezen” cimü cikkel nyert dijat. A régi spártai anyákat idézi, akik pajzsot adtak hadbavonuló fiaik kezébe, hogy vagy a pajzzsal vagy a -pajzson, holtan jöjjenek vissza.

Az Írónő harcos amazoni hévvel száll sikra a harmadik világháború szrksége mellett (e ponton találkozva Dömötörrel) éí elitéli, hogy a nyugatiak folytón békészándékukat erősitgetik ahelyett, hogy nyíltan tűrhetetlennek mondanak a helyzetet és háború szükségéről beszélnének.

A cikkben egy uj világháború kéidéséről mondja az egyik vitatkozó a másiknak: “Ha mindkét fél -kezében a másikat teljesen megsemmisíteni képes fegyverek vannak, a fokozati különbség (célzás az ál’itólagos orosz nukleáris cs rakéta fölényre?) már nem jelent semmit. Ha egy bogarat el akarók taposni, nem számit, hogy 50 vagy 80 kilós vagyok e? Valószínűleg tiltó egyezmények nélkül sem vetne be egvikük sem a nukleáris fegyvereket, mint ahogy nem harcoltak mérges gázzal se . És hozzáteszi: “De ha egyszer legvőztük, akkor ■rnévis megcsinálhatjuk a világhétét."

Timafalvy Erzsébetnek is csak azt mondhatjuk, amit múlt héten Dömötör Tibornak: hol a garancia, hogy a Szovjet, ha az egész kommunista birodalmat a legyőzetés, az összeomlás veszedelme élet halál kérdésként fenvegeti, nem nyúlna e az utolsó pillanatban mégis a hidrogénbombás távrakéták után. hogy megment se magát?

* * *

“A HARMADIK UT” a cime

annak a cikknek is, amelyet a Londonban Kéthly Anna szerkesztésében megielenó, emigráns “Népszava közölt májusi szama prominens helyén. A cikx alatt Szabó István név van, de egész beállításából kitűnik, hogy a Kéthly csoport programm jellegű megnyilatkozás kíván lenni.

Hat pontot állít fel, amelyekről azt állítja, hogy ez volt az 1956 októberi forradalom igazi programm ja s hogy ennek alapján kellene nyélbeütni az emigráció egységét.

Nem tartozunk azokhoz, akik mindenféle rágalommal igyekszenek besározni Kéthly Annát. Utóvégre öt evet ült Rákosi Mátyás rémuralma alatt, holott magas polcon is ülhetett volna, ha együtt úszik a moszkovita arra!. De nyeglének minősülnek a Kéthly Anna elleni hazugságok amiatt is, mert hiszen itt harcol a hontalanságban, az emigrációban i* óh**»» birtokbin lévők

i ellen, Kruscsev, Kádár, Münnich • | ellen. Van nem egy székö jobboldali emigráns lap amely többet - ' és vadabbul támadja, mint Krus- - csevet. Kádárt és a komrnuniz must. :

Régóta kifejtettük itt, hogy : emigrációs egységet nem lehet összehozni, mert olyan pártirány- 1 zatok is vannak az emigrációban, amelyekkel az emberi tisztesség < nem tűr kompromisszumokat, ki- < vált, hogy azoknak képviselői nemcsak nem tértek meg, de, ha ! lehet, ma még élesebben ellentétben állnak az emberi tisztességgel, mondhatni a kereszténységgel, amelynek alfája és ome- : i gája e két szóban foglalható : össze: Embernek lenni!

De aki azt kívánja, hogy az < emigráns ne politizáljon s ne tőrjei azon a fejét milyen rendszert !; kell majd megvalósítani, ha változna a helyzet Magyarorszá- i gon,épp úgy nem számol az embe < ri természettel, mint az orthodox kommunisták, akik teljesen sze- 1 mélytelenné, egy óriási gépezet 1 alkatrészévé akarják degradálni i az embert. i

Hadd adja ki mindenki, ami a i begyében van, mondhassa el < legszebb elgondolásait, — leg- < alább megtud:uk azt is, hánya- i dán állunk vele. De dönteni majd i csak együttesen az egész magyar : nép szabad akarata lesz hivatott, ■ ha eljön a történelmi órája . . ; Van benne valami, hogy idekint ] cak nemzetpolitikát lehet csinál- : ni. Csak ne késte volna le az !őt , a Nyugat, amig egyedül volt t atombombája és Kruscsev ne < hajtogatná oly fanatikus kom- ) 1 munista megrögzöttséggel, hogy , a Nyugat jobban teszi, ha elfe- < lejti a kommunista rendszer alá i került országok ügyét, mert azo 1 ’ úgysem enged változtatni! (

* * * I

A NÉPSZAVA programmatikus cikke egy "harmadik ut" lehetőségét” hat pontban látja.

Problémája nem az, mint Dö- 1 mötöré. Nem akörül forog, hogy háború vagy béke? Kéthly Anna ^ a forradalom utáni valamennyi 1 'amerikai útja alkalmával és a'< Népszava szintén csak azt han-: goztatta, hogy a változást békés i utón, tehát nem háborúval, ha- { nem tárgyalással reméli elemi. 11

Van e ilyen harmadik ut? Azt j hisszük nincs. A Moszkva—Pei- i ’ping kommunista tengely teljes t szolidaritásban és egységben áll s a Vasfüggönyországok kommu- i nista kormánya mellett (Moszk- t va és Peiping összeveszésének ] ábrándja gyerekes ostobaság, J vágy-álom) és nukleáris háború < nélkül egyet sem engedne ki a „ kezéből. Sajnos erősebb benne a £ szolidaritás a maga irányzata , iránt, mint volt a Nyugaté Magyarország népével 1956 októberében . . .

Kéthlyék hat pontja egyéb- 3 ként igy hangzik: ^ 1

“I. Az ország társadalmi és ,

gazdasági rendjének alapja a termelőeszközök döntő részének 3 társadalmi tulajdona. Erre a már J meglévő alapra támaszkodva ked j megvalósítani demokratikus esz- < közökkel az egész gazdasági élet- ; jnek tervszerű, de a gazdasági élet , merev, a fejlődést gátló megkö- j tése nélküli irányítását a terme- ] lőerők arányos fejlesztése, a j Inemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon növelése, az egész lakos- ] ság anyagi é3 kulturális jólétének j emelése érdekében. Az 1956 , október 23-ig társadalmi tulaj- • donban volt bányák, gyárak, éoitőipari, kis- és nagykereske- ] delmi közlekedési és hirközlő vállalatok, bankok és biztositó i intézetek társadalmi tulajdonban ] 'maradnak. <

2. Az egyéni földtulajdon | nagysága nem haladhatja meg a negyven katasztrá'is holdat. — ;

Ezen a határon belül az 1956 október 23 -án egyéni tulajdonban volt mezőgazdasági ingatla- ] nők továbbra is egyéni tulajdon- }

fan marádnink, ' j

ban, INyugatnemétorszagba vagy Dlaszországba kell átjuttatni, ahol Amerika repülőgépeket és nukleáris fegyvereket együtt tárolhat.

De Gaulle minden jel szerint arra törekszik, hogy Franciaország egykori európai tekintélvét is súlyát visszaállítsa. Ezért támaszt nehézségeket és számolni cell azzal, hogy a jövőben Ameikának Franciaországhoz való uszonya nem lesz oly sima, mint /olt De Gaulle ötödik köztársaság« flött;

De Gatle francia elnök el' utasította Aierika azon kívánságát, hogy Funciaország területén nukleáris fgyverek tárolhatók legyenek ajerikai katonák fel ügyelete alat és követeli, hogy Amerika ésAnglia osszák meg Franciaországai nukleáris és ‘rakéta titkaiikt.

Norstad ábornok, a NATO főparancsnok úgy nyilatkozott, hogy ha De Gaulle kívánsága ügyét nem sii’erül rendezni, mintegv 200 bornázó gépet, amoRek

a NATQ-hí tartoznak, Anglii*

Horváth Jánost, a magyarországi Egyházügyi Hivatal vezetőjét felmentették állásától és helyére Olt Károly volt pénzügyminisztert, az Flnöki Tanács titkárát nevezték iki.

Olt régi stalinista s azt hiszik, kinevezésével fokozódni fog a terror az egyházak ellen. A kormány ugyanis azon álláspontra helyezkedik, hogy nem elég a papság tűrő, Dassziv magatartása, hanem azt kívánja, hogy aktiv módon is segítsék a rendszert.

MacDONALD “ÉSZSZERŰ” MEGEGYEZÉST

KÍNÁI A7 APÉI GYÁRAKNAK