Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-01 / 18. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 18-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 MÁJUS 1 Egyes szám- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR KABINET-STÁTUSSZAL, va gyis miniszteri ranggal, 20,000 dollár évi fizetéssel külügyi ta­nácsadónak eskették be John Foster Dullest a Walter Reed kórházi betegszobájában eg/ nappal Christian Herter külügy­miniszterré történt beesketése után. A State Departmentben három megfelelő hivatali helyisé-! .get segédet éá irodai erőket is! bocsájtottak rendelkezésére. Herter is jelen volt és Dulles j ami pedig nem érdeke a N, ugat­nak ! De mindettől függetlenül nem érdektelen Churchi 1 múlt heti nyilatkozata, amely szerint “a múltak után érthető a Szovjet azon félelme, hogy Németország újra támadóvá válik". * * * WASHINGTON eddig csak annyit nyilatkozott a Szovjet jegyzékről, hogy “propagandi trükknek" tartja, de nem érdek vele beszélgetve, biztosította, I telen idézni a N. Y. Times vezér hogy nem kíván illetéktelen bea­vatkozó lenni az ő külügyminisz­teri hatáskörébe. De ennek dacá­ra sokan úgy látják, hogy amig rákbetegsége megengedi, a kül­politikában Dulles szava lesz to­vábbra is mérvadó. Dulles kinevezése nem mégle­pő számunkra, mert kezdettől jó­soltuk Herter kinevezére esetére­­így is a jövő fogja megmutatni, hogy a szintén beteges, két man­kón járó, mert súlyos reumában szenvedő Herter méltóan és kellő eréllyel és szellemi élánnal tudja e reprezentálni az amerikai állás pontot a nyugati külügyminiszte­rek e heti párisi konferenciáján és utána május 1 1 -én, a Szovjet külügyminiszterével összeülő gen­fi konferencián ? Ha Dulles még fél évig szelle­mi munkaképessége birtokában marad és ha szava megszivlelésé­­re remény áll fenn, inkább biz­hatunk, hogy Kruscsev terve, •mellyel Amerikát valamely appeasementes bakklővésbe sze­retné belerántani a venfi konfe­rencián vagy utána egy esetleges cikkét, amely gyakran a washing­toni külügyi vezető körök nézeté­hez áll közel. A vezércikk fog­lalkozik a Szovjetnek a német militarizmus feltámadása iránti aggályaival, majd igy folytató­dik: “A Szovjet külön kihangsú­lyozza, hogy Németország nukle­áris fegyverkezése “törvényte­len", “rendkívül aggályos" és "a békét veszélyeztető". Nyil­vánvaló, hogy a NATO keretén belüli német felfegyverzés meg­előzése elsőrendű cél a számára. De figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy úgy Németországban, mint egyebütt a nukleáris löveg fejrészek amerikai ellenőrzés alatt maradnak. Feledtetni akarja a világgal azt is, hogy ők voltak az elsők, akik minden szerződést megszegtek: felfegyverezték Ke­let Németországot, szétdarabol­ták Németországot és aztán meg­akadályozták szabadságban való esgyesitését, most pedig megpró­bálják semmibevenni a Nyugat berlini jogait. Has.onlóképen a Középkelet háborús veszélyének csúcskonferencián, nem fog sike- akarják feltüntetni a görög- és rülni. Ehhez persze szükség van arra, hogy Amerika szövetségesei elsősorban Macmillan -ne veszítse el az idegeit. Eisenhower azt mondta nem­rég, hogy az 1938-as München leckéjét alaposan megtanultuk.— Hinni kell, hogy Anglia is ala­posan megtanulta, hiszen őt tette leginkább csúffá és ép elég fi’nak életébe került az akkori appeasement. . . KRUSCSEV a múlt héten jegy zéket intézett Washingtonhoz é: abban kemény hangon ki fogásol ja, hogy Amerika fegyverekkel látja el Németországot törökországi rakéta bázisokat, holott a Középkelet egyetlen háborús veszélyét azok a fegy­­verszállitmányok jelentik, ame­lyeket a Szovjet eszközölt Egyp­­tom és Irák számára.” A Timesnek (és sugalmazói­nak) feltétlenül igazuk van, ami­kor a Szovjetnek fejére olvassák szerződésszegéseit. De lehetné továbbmenni is egy lépéssel és követelni a yaltai és a többi megszegett szerződések jóvátéte­lét szabad választásokat a Vas­függöny országokban, sőt Német­országban is, mint előfeltételét lizmushoz a magyar népet". — mintha bárkinek is szándéka volna a régi világot, visszahozni, nem pedig egy olyan társadalmat megteremteni, amely a népjóléti államot és az osztályok kölcsö­nös méltányosságát egyesiti az egyén szabadságával! A szociális individualizmus ily társadalma teljesen más mint a Lenin vagy pláne Marx idejebeli élrbéres, izzasztó rendszerű, munkáshaj­csár kapitalizmus volt! Münnich többi közt a jobbol­dali szociáldemokratákat, Peidl Gyulát s társait, aáik szembenáll­­tak a kommün regényes külpo­litikai őrületével, vádolta beszé­dében, higy "Horthyék szállás­­csinálói” voltak. Gonosz propa­ganda beszéd ez! Soha a régi feudalizmus és reakció nem tért volna vissza, ha az Oroszország­ból hazatért Kun Béla és osztály­harcos társainak mindenkit túlli­citáló felelőtlenszge együtt az or­szág kétharmadát elrabló Vyx jegyzékkel- bele nem taszitja az 1918 októberi zsenge magyar demokráciát a kommunista ka­land katasztrófájába, amely Ma­gyarország legjobb, legnépbará­­tibb demokratikus köreit, minden haladó gondolatot lehetetlenné tett évtizedekre! Horthyék szálláscsinálói Kun Béla és társai voltak, köztük egy bizonyos hadügyi helyettes nép­biztos, Münnich Ferenc nevű! Március 21 -én, amikor a kom­mün kitört az Otthon ujságiró klubban Hegedűs Gyula ujságiró, aki a Budapesti Hírlap munkatár­sa volt, sugdosta boldogan: Most már biztos, hogy visszajövünk! AZ “ÜNNEPRE” Moszkvából érkezett diszszónok. A B. Arisz­­tov, az orosz kommunista párt központi bizottsága elnökségének tagja a szavak közt maga is megcáfolta Münnich állítását. — Nem a jobboldali szociáldemo­kratákat vádolta a bukásértt amikor hagnoztatta: “Ma már 1 9 I 9-et Írunk, hanem a elkezdett Bodóné módjára rrás-i ról beszélni, mást hazudni. Most | | egyik, egykori legharsányabb new yorki hódolója irta róla egy szélső jobboldali lapban, hogy "kéjelegve nézta, mint akasztot­tak keresztény magyar intellek­­tüeleket a budapesti utcák fái a". Ez is ugyanolyan szemenszedett hazugság. Göndör Ferenccel 1941 nya rán, amikor Eckhardt Tibor ki­jött Amerikába, összevesztem, mert nem helyeseltem Eckhardt­­nak N. Y.-i beszédet, amely­ben szembehelyezkedett a polgári jogegyenlőségnek Magyarorszá­gon a háború után való teljes helyreállitása gondolatával. (Ez akkor hiba volt azért is, mert a esehbarát Vámbéryék Washing­tonban kihasználták a magyarság népzerütlenitésére és egy leendő második Trianon érdekében.) Göndör akkor egyideig Eck­hardtot támogatta és nem bocsáj­­totta meg neköm, a fiatalabbnak ellenvéleményemet még azután sem hogy később distanciroz­­ta magát Eckhardttól. Szakítá­sunk egy évtizednél tovább tar­tott és ez idő alatt Göndör a Vámbéryék iránti rokonszenvé­­vel, majd Mindszenty ellenessé­gével szembenállt velem. (a Mindszenty elleni gyalázatos cikket én pellengéreztem ki első­ül a Kát. Magyarok Vasárnaojá­­ban és indítottam el az akkori bojkottot). Csak halálos beteg­sége idején békültem ki vele, mi­ként az emberileg érthető. Vámbéryék csakúgy mint egy­idejűleg a szélső jobboldal hiva­talos helyeken is próbáltak haj­szát indítani ellenem s Göndör ekkor sem emelt szót Vámbéryék machinációi ellen. . . Mindezek dacára az igazság és az emberi tisztesség kívánja, hogy Kun 3é!a kommtinje alatti szere­pét védelembe vegyem. Senki annyira nem volt segítségére a kommün alatt az üldözötteknek, mint ő! Mint legtöbben, amikor Kun Béla hirtelen hatalomra jutott, ő sem tudta tulajdonképen mi a kommunizmus és a proletár dik­tatúra . . . Mikor az első atroci­tások történtek, mindenkit meg­előzően tiltakozott, vezércikkek­ben hadakozott a terror ellen és lapját hat hétre betiltották. — ELLENKONFERENCIA VARSÓBAN szocialista országok népeineá ha-,Krúdy Gyula és Zilahy Lajos egy A varsói katonai egyezxény országai Varsóban konferenciát kezdtek a Szovjet képviselők kül­ügyminiszterének vezetésével. A kommunista Kina megfigyelőt küldött ki. A konferencia a nyugati kül­ügyminiszterek Párisban megnyílt konferenciájával párhuzamosan folyik. A tanácskozásokon a nyu­gati szövetségesek közötti ellen­tétek növelése taktikáját beszélik meg. Ki akarják aknázni Angliá­nak és egyes európai országok­nak egy újabb német fegyverke­zéssel, különösen Németország atomfegyverekkel való el'átásá­­val szembeni félelmét is. A Szovjet és blokkországainak kormánya nem bízik Washing­tonnak azon ajánlatában, hogy kész szerződést kötni, amely sze­rint, ha Németország megtámad­ná a Szvojetet, a nyugati szövet­ségesek a Szovjet segítségére mennének. Moszkva azt* hiszi, hogy ily támadó kísérlet mögött a nyugati szövetségesek támoga­­tóan sorakoznának fel, hogy segitsenek megsemmisíteni a kommunizmust. A SZENÁTUSBAN ELFOGADTÁK A UNIONOK PÉNZÜGYEI ELLENŐRZÉSÉRŐL SZÓLÓ JAVASLATOT A szenátus hosszas tárgyalás után elfogadta a unionok pénz­jegyei ellenőrzéséről és a Taft— j Hartley munkaügyi törvényen j teendő kisebb enyhítésekről, Ken | nedy demokrata szenátor által i benyújtott javas’atot, amely a j tisztességes union vezérek,Mean/, iReuther stb. helyeslésével is ta­­j lálkozik. A szavazás eredménye 190 volt egy ellenzéki szó ellen. Előbb azonban McClellan sze­­jnátor, aki évek óta az egyes jogait akció tágan teszi unionvezérek visszaélésé léseket A párisi konferencia Herter külügyminiszter a nyu­gati külügyminiszterek párisi konferenciájára repült, amelyen egységes álláspontot igyekeznek kijegecesiteni a Szovjettel szem­ben a május 1 1 ;i genfi konfe­renciára. Mint ismeretes Adenauer nyu­gatnémet kancellár és De Gaulle francia elnök közelállnak Eisen­hower elnök és Dulles erőteljes magatartást kívánó álláspontjá­hoz, mig Macmillan angol minisz­terelnök enyhébb, ‘rugalmasabb taktikát ajánl, abban a kétes re­ményben, hogv ezzel Kruscsevet is engedékenyebbre lehet han­golni, hogy eredmény jöhessen létre. által elkövetett kivizsgáló bizott­ság elnöke, toldást javasolt, amely messzemenő jogokat kí­vánt biztosítani az egyes union­­tagnak. Ezt előbb 46 szóval 45 ellen elfogadták. A 46-ik szava­zatot Nixon alelnök adta le, mint szenátusi elnök. De utóbb oly kompromisszum jött létre McClellan csoport sé Kennedyék között, amely a McClellan javaslatot leenyhiti | azáltal, hogy az egyes tagnak, messzemenő beavatkozási az alapszabályoktól, az észszerüségétől és egyéb értelmezhető feltételektől függővé. A képviselőházban elölről kezdődik a harc A törvényjavaslat elfogadását az elnök jelöltségre pályázó Kennedy kilátásai javulásaként értékelik ki, mert végeredmény­ben a Meany és társai álláspont­ját vitte sikerre. Viszont azt hi­szik, hogy Nixon alelnök jelöltsé­­gi kilátásainak ártott, hogy a unionvezérek által helytelenített, “tulszigoru" McClellan javaslat mellett szavazott. A javaslat most a képviselőház elé kerül, amelynek tagjai között többen szigorúbb törvényt kíván­nak, mint a Kennedyé volna és helytelenítik hogy McClellan hí­vei engedékenyek voltak. Várha­tó, hogy a képviselőházba uj harc indul meg ekörül. DE GAULLE PÁRTJA VISSZAESETT A SZENÁTUSI VÁLASZTÁSOKON NÉGER LYNCHELES talmas családja elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megsemmisítő módon visz kis lapot adtak ki a kommün után, abban Írták, hogy az új­ságírók “mint kis csibék a kotlós annak, hogy Németország ne H-| “k^ szavágjon az imperialista reakció szárnyai alá bújtak Göndör vé-A jegyzék előbb az olaszor­szági, görög- és törökországi nukleáris és rakéta t'maszpontok létesítését Ítéli el, majd rátér Nyugat-Németországra és azon álláspontra helyezkedik, hogv ez sérti a volt háborús szövetsége­sek között a németek veresége után kötött szerződést, amelynek rendelkezései “megszabták Né •metország jövőbeli fegyverkezési módozatait a béke és bizton­ság érdekeinek követelményei szerint." A jegvzék törvénytelennek minősiti a németek “ilyféle, folva matban lévő felfegyverzését”, tiltakozik ellene és fenvegeiődzik, hogy “Nyugat Németországgal szemben le fogja vonni a követ­kezményeket." Mit ért ezalatt, nem árulja el. Ellenben megvá­dolja Amerikát, hogy "befejezett tényeket” akar teremteni a közel­gő nemzetközi konferenciákra s ezzel rontja azok eredmény kilá­tásait, sőt ‘.előre tönkre akarja tenni" azokat. A jegyzék szerint “a U. S. és NATO partnerei kevés szándékot mutatnak aziránt, hogy az eljö­vendő konferencia sikeres le­gyen." Ha igy van, mi sem érthetőbb, hiszen a Szovjet kommunista cél­jai, politikai érdekei merőben ellentétesek a nyugati világéval és ami neki célirányos, jó, a Nyu­gat világnézeti szempontjaiból csak hátrányos lehet. A Szovjet nem akar lemondani a világ kommunistává tétele felé hala­dásról és ha megegyezés jönne létre, bizonnyal olyan volna amely e cél számára kedvező, •— nukleáris gyen hidrogénbombás rakétabázis Nyugat- és később se gyárthasson magá­­. . Inak hidrogénbombás rakétákat! Persze, más kérdés, hogy a Szov­jet tudni se akarna ily feltételek­ről, hiszen ez ellenkezik céljaival, világnézeti törekvéseivel. . . De mikor Nyugat és Kelet ennyire más malomban őröl, mi értelme a konferenciágaztásoknak? Kétségtelenül elejét kellene vnni, valamely uj szoros világ­­szervezet révén, mondhatni világ átszervezéssel lehetetlenné kel­lene tenni, hogy bármely ország valamely őrült kormánva hidro­génbombás missilekkel támadhas­son más ország, s úgyszólván a világ ellen. De van e igazi, nuk­leáris világbiztonság megterenté­­sére kilátás, amig a Szovjet jóvá nem teszi bűneit és le nem mond a világ bolsevizálásáról? Sajnos, úgyszólván nincs. S ez korunk s talán az eljövendő időknek is legvészesebb problemáj a! * * * MINAP érkeztek meg a már­ciusvégi budapesti lapok, ame­lyekből kitűnik, hogy országos ünnepséget csináltak a Sztálin által kivégeztetett Kun Béla 133 napos kotrlmünjének 40-ik évfor­dulója alkalmából. A “parla­mentben" diszülés volt, amelyen Münnich Ferenc ‘miniszterelnök hét héttel javaslatára törvénybe iktatták az előtti sa, annak, hogy 1 9 I 9-ben az Entente beavatkozása, — a ro­mán hadak előretörése Budapest felé, — buktatta meg Kun Béla kommünj ét. Ezt a nyugati beavatkozást tá­jékozott vezetőknek előre kellett volna látniok és ezert vetekedett a Kun Bélával lepaktált szociál­demokrata baloldal felelőtlensége a Kun Béláéval. De a szociál­demokrata baloldalnak megvan az az enyhítő körülménye, hogv a Tisza István és társai által oly sokáig késleltetett általános tit­kos választójog hiánya miatt po­litikai vadregényesek voltak, nem volt parlamenti iskolázottsá­guk, látkörük, gyakorlatuk. . . * * * ÉS HA MÁR itt tartunk, hadd szólják néhány szót a Kun Béla kommünje legszebb alakja Gön­dör Ferenc emlékének védelmé­re. Kevés szép alakja volt e rö­vid, gyászos átmeneti korszak­nak. Göndör az volt. Nem igaz, hogy Kun Béla sajtófőnöke volt, noha emlékira­taiban önmaga is megírta, hogy az állást felkínálták neki. Az ujságiró szervezet örjöngő lelke­sedéssel egyhangúlag megválasz­tott elnöke volt, 1919 junius 1 2-i, kommün bukása 1919-es tanácsköztársaság ‘.dicső emlékét”. — Emilékkiállitásokat rendeztek, az egyik színház szín­darabot adott elő, amelynek hőse Kun Béla, a kommün életben lé­vő veteránjai emlékérem kitünte­téseket kaptak stb. stb. Münnich a parlamenti szónok­latában hangoztatta a kruscsevi jelszót, hogy “nem lehet még egyszer visszaiorditam a kapita­emigrációjáig. Egy azóta elhalt mániákus rá­galmazó, aki minden népbarát magyart betegesen gyűlölt 1952- ben azzal vádolta meg Göndört, hogv terrorlegények kíséretében sajátkezüleg akasztotta fel Csá­szár község papját. Amikor Göndör felajánlotta, hogy ha legcsekélvebb bizonyíték van er­ről, örökre eltűnik az amerikai magyar sajtóból, a rágalmazó delme alá a kommün alatt. Nem volt senki bátrabb humanista ná­lánál és Kun Bélával és csatlósai­val szemben sem tett lakatot a szájára az embertelenség ellen. Az egyetlen volt aki Szamuelly vérengzéseit támadta a budapesti Munkástanács 1919 junikus 6-i ülésén, a Váczi utcai városháza üléstermében, ahol mint város­házi riporter voltam jelen. Utána három napig Lenin fiuk keresték Királyi Pál utcai laká­sán, de másutt aludt, mig végre egy lószállitó tehervonaton, mint lóápoló álruhában kiemigrálha­tott Bécsbe. Ez az igazság Göndör Ferenc­ről és úgy érzem, hogy ezt tar­toztam elmondani hazug táma­dóival szemben, akik siri nyu­galmát sem kímélik. r. o. KIRÁLYI VENDÉGEK AN­GLIÁBÓL A PÁPÁNÁL Poplerville városkában, Missis­sippi államban álarcos, csuklyás emberek behatoltak a megyei börtönbe és elhurcolták Mack Charles Parker 24 éves négert, aki ellen az a vád, hogy erősza­kot követett el egy fehér asszony ellen. Az FBI hatvan emberrel nyomoz a környéken, de eddig nem akadtak Parker nyomára. Azt hiszik, hogy Parkért meg­­lynchelték. A fehér asszony Parkerben felismerni vélte támadóját, de Parker tagad. A tárgyalás kedd­re, április 28-ra volt kitűzve, öt nappal azutánra, hogy Par­kért elhurcolták. Franciaországban vasárnap voltak DeGaulle “ötödik köztár­saságának” szenátusi választásai. DeGaulle pártja csak 27 mandá­tumot nyert a 255-ből. A függet­lenek és parasztpártiak közösen 85, a szociáldemokraták 48, a polgári radikális pártiak 51, a keresztény demokraták 29, mig a kommunisták 14 mandátumot kaptak. Az uj szenátus összetétele nem sokban különbözik a régitől, de az uj alkotmány szerint a szená­tus nagyobb szerepet nyert a döntések meghozatalánál. A választások, mint a legutób­bi város politikai választások is, azt mutatták, hogy De Gaulle sokkal népszerűbb, mint a párt, amely nevét cégéréül tűzte ki. A kommunistáknál Jacques Duclos és Mme. Thorez, Thorez­­nek, a régi vezérnek felesége, akik kibuktak a parlamenti vá­lasztásokon, bejöttek mint szená­torok. Algiri franciák DeGaulle ellen. De Gaulle elnök megkegyel­mezett harminc halálra ítélt algé­riai szabadságharcosnak és Ítéle­tüket életfogytiglani börtönre vál toztatta át. Az algiri francia telepesek és különösen az Algírban állomáso­zó tisztek között igen népszerűt­len De Gaullenak ez a lépése. Ők a szigorú gyarmaturalom mellett vannak és némelyek nyíltan tá­madják De Gaullet a megkegyel­mezés miatt. (E telepesek ural­kodnak Algirban, noha az algiri őslakosságnak csak egy tizedré­­szét teszik ki.) Az algériai szabadságharcos guerillák ismét élénkebb harci tevékenységet fejtenek ki Egyhe­­lyütt 32 felkelő esett el, mig a francia csapatnak öt halottja és négy sébesültje volt. A helyi választásokon a szélső jobboldali telepes franciákat ér­zékeny veszteségek érték. HÁLAADÓ ISTENTISZTELET ÉS BANKETT AZ ADÓSSÁGLEVÉL ELÉGETÉSE ALKALMÁBÓL AZ ELSŐ MAGYAR EVANG. REF. EGYHÁZBAN-ooo-----­MEGNYITOTTÁK A SZENT LAWRENCE VLZI-UTAT Erzsébet angol anyakirálynő és fiatalabb leánya, Margaret her­cegnő múlt héten Romában tar­tózkodtak és audiencián jelentek meg János pápánál. Egyes forrá­sok azt kombinálják, hogy Mar­garet hercegnő, afxt néhány év alatt másodszor volt a Vatikán­ban, a katolikus hitre való átté­rés gondolatával foglalkozik. E híreket nem erősítették meg, de a sürü látogatások ellen angoi protestáns egyházi körök élén­ken tiltakoznak. Margaret Rómában többször találkozott Von Hessen német herceggel és a világsajtót bejárta a hir, amely a hercegnőt mint a herceg leendő mennyasszonyát hozza kombinációba. Ezt sem erősítették meg. Április 25-én nyitották meg a St. Lawrence Seaway vizi-utat, amely a részben Kanadához, részben az Egyesült Államokhoz tartozó nagy távakat összeköti az Atlanti Óceánnal. Az óriási költséggel több éven át részben kanadai és U. S. álla­mi együttműködéssel létesített vizi müut segélyével az oceánha­­jók nyolcvan százaléka bemehet a nagy tavak kikötötőibe, ami rendkívül nagy gazdasági jelen­tőséggel bir. A hivatalos megnyitás néhány hét múlva esz és azon úgy Erzsé­bet angol királynő, mint Eisen­hower elnök részt fog venni. KÍNA UJ ELNÖKE Hétfőn választották meg a le­mondott Mao kínai elnök utód­ját, Mao bizalmasának és a párt egyik főteoretikusának, Liu Shao chi-nek személyében, aki mint­egy 60 éves és közel negyven éve vett részt a forradalmi mozgal­makban. Mao változatlanul megtartja pértfőnöki állását. Most vasárnap, május 3-án nevezetes nap lesz a bethlehemi Első Magyar Evangélikus és Református Egyház történetében. Ekkor ünnepük meg az egyház­­község adósság terhének megszű­rését, hálát adva Istennek az ehhez adott kegyelmes segítsé­géért. Délután fél öt órakor nagy hálaadó Isten tisztelet lesz az adósságlevél elégetése alkalmá­ból, számos kiváló vendéglelkész közreműködésével, utána pedig banketten ünnepük meg az egy­házközség ez örömnapját. Az egyházközség az utolsó adósságrészlet törlesztése érdeké­ben felhívást intézett a tagság­hoz, hogy ha lehetséges, csalá­donként hat dollárral járuljának hozzá. Már eddig is számos csa­lád tett lelkesen eleget a felhívás­nak és remélhető, hogy az utolsó órákban még beérkező adomá­nyokkal teljessé válik a szükséges összeg. Minden egyháztag kész­séggel hozza meg ezt az áldoza­tot, tudva azt, mit jelent az adósságmentesség az egyház szá­mára és büszkék arra, mily szép fejlődést mutat az egyház nt. dr. Nyári Miklós lelkész ihletett és odaadó papi vezetése alatt. Bankett részvételi jegyek még rendelhetők, telefon utján is UN 7-2943 szám alatt és biztosra vesszük, hogy felekezeti különb­ség nélkül sokan fognak részt­­venni a gyönyörű estélyen, amely a magyarság áldozatos valláshü­­ségének, jámborságának újabb szép bizonyságát ünnepli és igy mindnyájunkat, az egész magyar­ságot érintő örvendetes esemény. Legyünk ott minél számosab­ban, szorítsunk kezet dr. Nyári Miklóssal, az egyházközség érde­mes vezetőségével és minden taggal akinek áldozata ezt a di­csőséges eredményt létrehozta s kívánjunk további szép jövőt az egyházközségnek Isten és ma­gyarságunk szolgálatában! SOCIAL SECURITY AGGOK díjtalan kórházi KEZELÉSE Femming népjóléti miniszter beterjesztette jelentését a kon­gresszushoz, mely szerint a So­cial Security élvezetében lévő aggok számára orvsoi sebészi, hatvan napig terjedő kórházi és 60 napos lábbadozó otthoni ke­zelés évi egy billió dollárba ke­rülne. Fleming nem foglalt állást a kérdésben, de rámutatott arra, hogy megvalósítás esetén a Social Security dijakat legalább félszá­­! Zalákkal fel kellene emelni. Forand demokrata képviselő, a javaslat benyújtója szorgal­mazza, hogy a javaslat még a mostani kongresszuson tárgyalás­ra kerüljön, dacára, hogy más kongresszusi képviselők halasztás mellett vannak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents