Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-03 / 14. szám

The Only Hungarian News­­power 'in Lehigli Falley. JERSEY HIKki*, vl 27 Hancock Avena« szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA-' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 14-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 ÁPRILIS 3 Egyes szám- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR ELMÚLTAK A MÁRCIUSI ÉVFORDULÓK és a magyar la­pok azokkal kapcsolatos megem­lékezéseiből sajnos, csupán egy értékeset találtunk kiemelésre méltónak. Feltétlen örvendetes az 1956-os szabadságharc után Amerikába jött Kiss Sándornak, az 1 945-ös kisgazdapárt volt pár­tigazgatójának, jelenleg a new yorki Magyar Bizottság tagjának a “Rendületlenül” cimü new yor­ki szabadságharcos havi szemlé­ben (a “Magyar Szabadságharcos Szövetség Központi Intéző Bi­zottságának" lapja) 1 944 márc. 1 9-éről szóló cikke. Mig a Magyar Bizottságnak, de még inkább elődjének. a Nemzeti Bizottmánynak tagjai nem, vették fel a harcot szélső jobboldali támadóikkal és hagy­ták, hogy azok minden ellent­mondás nélkül terjesszék Magyar Amerikában hamis igérkat és fer­dítéseiket, Kiss Sándor bátran ki­mondja ellen véleményét, az, ’gázát. És csak sajnálhatjuk, hogy' nem áll nagyobb nyilvánossága j lap a rendelkezésére, — például1 az amerikai magyar iker napilap, amely oly sokat foglalkozik ma­gyar ksérdésekkel kivéve azokat, amelyekben tényleg lehetne és kellene valami hasznosat monda­ni és tenni. . . Egy cikk keretében nehéz vol­na minden lényegeset elmondani Magyarországnak 1 5 év előtti hitleri megszállásáról, a magyar függetlenség végső maradékainak elrablásásói (a Szálasi rezsim, de már Sztójai rezsimje is kollabo­­rátor csatlós korszak volt), de Kiss Sándornak igy is sikerült történelmi perspektívában felvá­zolni a szélső jobboldal által Ma­gyar Amerikában és egyebütt annyiszor s oly vaskos demagó­giával elferdített igazságot, hogy ezzel kétségtelenül jó szolgálatot tett Magyar Amerika régóta folyó megrontása, amerikaiatlan men­talitással való fertőzése ellen. * * * “A NÉMET viHámháboruk si­kerei, — Írja többi közt Kiss Sándor. — megszéditették a ma­gyar uralkodóosztály egy részét és a hitleri fajelmélet hatására a magyarságból disszimiláló német származásuakkal együtt átálltak a hitleri birodalmi gondolat olda­lára, feladva a kisnépek számára százszorosán fontos függetlenseg, öncéluság és önvedelem belső vasparancsát. “Ezek számára semmit nem mondott a Mein Kampf német kiadása, mely bennünket ma­gyarokat beutalt a vezetésre képtelen másodrendű népek cso­portjába. (A magyar fordításból ez a rész érthetőleg kimaradt.) A náci faj elmélet szerint a ma­gyarság hordalék nép, kevert fajta, vezetésre, államalkotásra képtelen. Nem mondtak semmit azok a részletesen kidolgozott tervek sem, amelyek a háború után az egész Dunántúlt Budával együtt a 111. Birodalomhoz csatol­ták volna. Az sem mondott sem­mit, hogy a Bánátból és a Maros­tól délre fekvő Délerdélyből Donaustaatot szándékoztak lét­rehozni, a bánáti svábok és az erdélyi szászok összekapcsolásá­val, kitelepítve a beolvadásra nem hajlandó, vagy nem alkal­­más népeket. Ennek első lépcső­iéként hozták létre Jugoszlávia megszállása után a bánáti kor­mányzóságot. Hitlerre esküdtek akkor, amikor a német vezérkar főnöke, Hitler legkiválóbb had­vezére, a viHámháboruk atyja, von Brauchitsch már 1941 őszén látta, hogy a villámháboru takti­kája a Szovjetunióban csődöt mondott, a háborút elvesztették, nincs más hátra, mint kiegyezni a Nyugattal minden áron. Nem mondott semmit az sem, amikor a német nép észretért fiai, Hitler egykori lelkes hivei Rommellel együtt látták, hogy ez a mániá­kus, öngyilkosságba kergeti a né­met népek és ezért összeesküvé­seket, merényleteket szőttek el­­bfahfc megmenthetik népü­annak tulajdonítja, hogy Károlyi Mihály nem ragaszkodott az összeomlás óráiban létrejött, ideiglenes, Diaz-féle fegyverszü­neti egyezményhez, Oly ostobá­nak tartja olvasóit, hogy elhiszik, hogy ha Károlyi megmarad a Diaz féle fegyverszüneti határok mellett, Trianon nem következeit volna be épp oly könyörtelent. Bekövetkezett, mert a központi hatalmak elvesztették az ötödféi évig viseli háborút, amelybe Vil­mos német császár ugratta bele Bécset és Bécs nem lépett ki még akkor sem, amikor 1917 április elsején Amerika belépett a hébo tuba a nyugati szövetségesek olda Ián és a vak is láthatta, hogy Németország a hatalmas túlerővel szemben nem nyerhet. . . * * * MICSODA silány Horthy pro­paganda, hogy “Károlyi és tár­sai” voltak az ország sirásói. A háborút nem ők üzenték meg! Sőt ellenezték, mert, mint már sok­szor megírtuk, Magyarország saj - nálta Ferenc Ferdinándot, noha trialista volt (a szlávokat állító­lag külön akarta választani Ma­gyarországtól egy hármas mo­narchiába), de nem sajnálta annyira, hogy miatta saját fiai­nak életét és nemzettestének ép­ségét kockáztatni érdeke lett volna! Magyarország kivált azok után, hogy a nemzetiségi agitáto­rok, főleg az erdélyi románok állandó heccelést folytattak, hogy nem kapnak közhivatalt és hogv másként is “elnyomják” gazda­sági és exisztenciáüs érvényesü-[ lési lehetőségüket, továbbá a be-j rgratott-külföldi íróknak, (Björn-j ,on, Seaton Watson, Wickham I itead stb.) egész Európát a szlo-1 ,ákok ruténok, románok rr agyar-j rrszági balsorsáról telekiabáló amentációi után semmi jót nem tárhatott volna egy nagy h'boru­­.ól. Semmi értelme nem volt számára, hogy meglévő területei­­nől akárcsak egy akácfát is koc­káztasson, mert hódítani nem »kart, hanem csak megőrizni a magáét! * Tudta ezt Tisza István is, aki i kulisszák mögött ellenezte a íadüzenetet, de azután lefeküdt » berlini és bécsi háborús párt­iak. S hogy Apponyi, aki a par­­ament 1914 julius 28-i ülésén ‘Végre!’’ kezdetű fényes szóno­ki mü remeklésé vei köszöntötte a íadüzenetet is tudta, már ke­­résbbé merném állítani, mert, íoha talán a legtöbbet járt kül­­öldre az akkori politikusok kö­rül, külpolitikai érzékről iemigen ett tanúságot s általában inkább irilliáns szónok volt, mint felelős illjamférfi. . . De aziránt hogy az ikkori újságírók, akik szivükből gyűlölték az embergyilkos hábo­­u gondolatát, tisztában voltak izzal, hogy Magyarország min­­lent elveszíthet, de semmit sem lyerhet, semmi kétséget sem áll­tat fenn. Akkori politikai világitófák­­yánk, Ady Endre megírta már 914 nyarán az “Amerikai Ma­gyar Véreimhez” szóló, halhatat­­an versében: m véreim, akiket közös átkunk /ett el tőlünk, s szakított messze­­messze ián tul-sokszor-jutunk az eszetekbe. dajh, pedig a magyar élet rohan már i özönvizéből csak az, ki kilából, Üt rut közeitől messze-csal a Távol. desszi magyarok, jaj, be irigyellek: tthon már minden elvesztve előre i boldogok vagytok: messze vagytok tőle. * * * “ITTHON MÁR MINDEN ELVESZTVE ELŐRE” jósolta neg Ady a tragédiát Tisza és a öbbi vezető politikusok jóhisze­tétknsége. rövklhMó téves lojalitása láttán s köztudomási volt az is, hogy a serajevői me rényletet a pétervári cári külügy minisztériumból rendezték met a régi orosz álom bűvöletében, amely túl akarta terjeszteni a; orosz birodalmat a Kárpátok lejtőjén. Károlyi Mihályt e sorok iróje sokszor bírálta az emig áció évei ben, tudja hibáit tévedéseit, de nem igaz, hogy azt hirdette vol­na 1918 októberében heg ‘ csak ő tudja megmenteni az országot” és nem igaz, hogy “tálcán adta át a hatalmat a kommunistáknak". A Gellé.t­­hegyre felvont ágyukkal lövetett volna • rá a Katonatanács, ha nem adja át a hatalmat. A Kato­natanács megbízottai megjelen­tek a Várban és kimutatva az ablakon a Gellérthegyi ágyukra, hogy különben lövetnek, kény­­szeritették Károlyit a lemondásra, ami annál könnyebben ment mert a Vyx jegyzékre kijelentet­te: Ezt egy Károlyi nem Írhatja alá." Károlyi a lemondásakor nem is tudott arról, rtogy a szociálde­mokraták egyik csoportja titok­ban megegyezett a Gyüjtőfogház­­ban Kun Bélával. (Garami Ernő.t* szociáldemokrata párt első vezére sem tudott róla és mihamar emi­grált is.) Füt fát összehazudik, a leg­nagyobb aljassságok elkövetésé­vel rágalmazza Károlyit ez az egykori hitleri és stalini kollabo­­ráns és nincs helyünk megcáfolni minden egyes hallatlanul nemte­len vádját, amellyel önmagát akarja naggyá tenni az olvasói előtt. Mindenért “Károb it és tár­sait” teszi felelőssé, holott óriási balekség volt, hogv átvették egy e vesztett világháború csődtö megét, amikor két világrészben, (Folytatás a i-ik oldalon) wasn.ngton megszün­tette a diplomáciai boj­kottot Bülgária ellen A washingtoni kormány uTí | felvette Bulgáriával a diplomáciai [összeköttetést, amely 1950-ben j szűnt meg, amikor a bulgáriai | kommunista kormány megvádol­ta Donald Heath amerikai köve­tet, hogy kapcsolatban állt az akkor kivégzett Kostov szabad­sághős “összeesk.ivé ével" és visssahivását követelte. Stalin halála után, mint Ma gyarországon Rajk Lász ó eseté­ben, Bulgáriában rehabilitálták a titosta Kostovot és megállapí­tották azt is, hogy Heath követet alaptalanul vádolták. A bulgár kormány 1956-ban megkövette Washingtont és most bekövetke­zett a diplomáciai összeköttetések megújítása. A kommunista bitorló kormá­nyok elleni diplomáciai bojkott kiterjesztése helyett még szapo­rítják is az elismert kormányok számát. Az indokolás: a bulgáriai főváros jó megfigyelő poszt. Magasabb szempont nem léte­zik ? DULLES FLORIDÁBAN J A NATO tagországainak k’.il í ügyminiszterei New Yorkba érkei tek, ahol lapunk megjelenésekül kezdődött meg ez országoknak s jelenlegi helyzettel foglalkozó konferenciája. A Szovjet a NATO konferen­cia alkalmából 3,000 szavas köz leményt adott ki, ame’y az út­ban lévő külügyminiszteri és csúcskonferencia kapcsán öt pontból álló javaslatokat tesz: I. Kölcsönös meg nem támad isi szerződés a NATO és a Varsói Egyezmény o.szígai között, 2. atomfegyverektől és rakétáktól mentes zóna Németországban és Középeuropában (Németország, Csehszlovákia és Lengyelország). 3. a megszálló erők kölcsönös leépítése Németországban és Középeuropában. 4. Nyugat- Berlin státuszának “szabad város­sá” való átalakítása, az Egyesült Nemzetek kezességével. 5. a nuk­leáris próba robbantások azon­nali beszüntetése. Washington szóvivője kijelen­tette, hogy a Szovjet e javaslatai semmi újat nem tartalmáznak, csak régebbiek ismétlései, anél­kül, hogy a Szovjet azok terén közeledést mutatna. Kruscsev hossz időre két Németországot akar Diplomáciai körök utalnaK Kruscsev egyik legutóbb lipcsei beszédére, melyben Németország jelenlegi kettészakítottsága meg­szüntetését “egyáltalán nem sür­gősnek mondotta, sőt az egyesí­tésről kijelentette, hogy anélkül is megvalósítható a hidegháborús béke. Nyugat-Berlinre nézve, mondotta, legjobb ha a jelenlegi helyzet egyelőre továbbra is fennmarad a kapitalista rendszer alapján. Látva egyes elvtársai meghök­kenését, Kruscsev hozzátette: "Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz német egyesítés. Mi is akar­juk az egyesítést, de persze nagy kérdés, milyen rendszer alapján történjék s ezért nem szabad azt elsietnünk. JÖVŐ SZERDÁN KEZDŐDIK A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLENI NAGY KONFERENCIA WASHINGTONBAN Az AFL—CIO legutóbbi san juani vezetőségi ülésén a munka­nélküliség kérdésében elhatáro­zott, nagy washingtoni konferen­cia április 8-án kezdődik. Egyes nagy vidéki osztályok tüntető csoporttal akárnak felvonulni, dacára, hogy Meany elnök ellen­zi ezt. Az automunkás unton hat pon­tot állított fel a munkanélküliség ügyében: 1. megrövidíteni a munkahetet, 2. szövetségi .mun­kanélküli biztosítást kell megva­lósítani, 3. szállítsák le a kereseti adót (Income tax) 4. nagyará­nyú közmunkákat, középitkezése­­ket kell megvalósitani, 5 fel kell j emelni a minimális órabért és ki­terjeszteni azon üzemcsoportokra! is, amelyekben nem kötelező. E pontokat Walter Reuther, a union elnöke állította fel, aki a konferencián vezető szerepet fog Dulles hétfőn hét heti rák­ellenes kezelés után elhagyta a washingtoni Walter Reed kórhá zat és Eisenhower elnök repülő­gépén Floridába repült, ahol Hőbe Soundon, Palm Beach közelében, Douglas Dillon kül­ügyiállamtitkár villájában fog pihenni. Dulles a kórházi kezelés alatt tovább soványodott, mint beteg­ségével együttjár. Az elutazása­kor felgyülekezett újságírókat azonban biztosította, hogy .kitü­nően érzi magát. . . Visszatérésé- I rek időpontja bizonytalan és na­gyon valószínűtlennek látszik, hogy résztvehetne a május 1 1 -i genfi külügyminiszteri konferen­cián. Azt hiszik, lemondását előbb beadja, hogy Eisenhower elnök a konferencia időpontjában már uj külügyminiszterrel rendel­kezhessék. Az elnök ki fogja kérni Dulles külügyi tanácsait, amig csak azokkal szolgálni képes. Az amerikai nép mélyen fáj­lalja Dulles emberi tragédiáját és együttérez vele a vészes helyzet­­ban, amelyet hősies fölénnyel igyekszik elviselni. HAMMARSKJÖLD TÁRGYA­LÁSAI KRUSCSEVVEL-----non--------------­‘HAZÁNK NAGYJAI A Nyirség fővárosában, Nyír­egyházán kiállítás nyílott, amely­nek egyetlen célja, hogy “Sza­bolcs megye két nagy szülöttjé­nek, Számuelly Tibornak és Zal­ka Máténak példamutató életé­vel” ismertessé meg a nyírségi magyarokat. Dag Hammarskjöld, az Egye­sült Nemzetek főtitkára visszatért Moszkvából, ahol ismételt tár­gyalásokat folytatott Kruscsev­­vel. A new yorki repülőtéren a tárgyalások érdeméről nem volt hajlandó nyilatkozni. Magánbe­szélgetést folytattunk, mondotta. Diplomáciai körökben biztosra veszik, hogy a főtitkár az aktuá­lis ellentétekről, így a berlini kérdésről is tárgyalt Kruscsev­­vel. Nem tartják kizártnak, hogy ha a konferenciákon nem lesz megegyezés Berlin ügye végül is az Egyesült Nemzetek elé fog ke­rülni. BÉKÉT, DE IGAZSÁGOT IS SÜRGETETT JÁNOS PÁPA A HÚSVÉTI SZÓZATÁBAN XXIII János pápa két szózat­ban fordult a világhoz Husvét ünnepe alkalmából. Az elsőt szombaton dolgozoszobájában olvasta rádióba. A másik, a ha­gyomány Husvét déli szózat a Vatikán erkélyéről hangzott el. A szombati beszéd főleg val­láserkölcsi intelmekkel foglalko­zott, de célzásokat is tartalmazott az elkövetkező nemzetközi kon­ferenciákra, kihangsúlyozva a béke fenntartásának legfonto­sabb szükségét. A beszédi egyik pontján őszentsége meleghangú üdvözletét küldte az Europa má­sik részén, felkényszeritett kom­munista uralom alatt élő nemze­teknek. A békéért való imákra hívta fel a világot. Husvét vasárnapján délelőtt a Szentatya közel három órás ün­nepi nagymisét celebrált a Szent Péter Bazilikában. Közel száz év óta először történt, hogy a Pápa * celebrálta a húsvéti misét. Több mint 32000 főnyi tömeg töltötte meg a székesegyházat. A szakadó eső dacára mintegy 30,000 főnyi tömeg vc.it jelen az erkélyről elhangzott, déli szózat­nál és üdvrivalgással visszhan­gozta a Szentatya szavait. Őszent­sége hangoztatta a keresztény békekészséget, de a bátor igaz­ság követelés szükségét is. A szó­zat után áldást osztott Rómának és a világnak. A lelkes tömeg sokáig ünnepelte a beszéd után. TIBET - “ÁZSIAI MAGYARORSZÁG” Eisenhower mérsékletre inti a feleket az acél­ipari szerződés tárgyalásoknál Gőzerővel folyik a parasztságnak kolchozokba kényszerítése Magyarországon Március 25-i sajtókonferenciá­ján megkérdezték Eisenhower elnököt a már most mutatkozó idegesség miatt, amely a junius 30-án esedékes uj acélipari bér­szerződés kérdésében mutatkozik és sztrájkot jósol meg hónapok­kal előre, mert állítólag MacDo­nald unionelnök "olvan követelé­sekkel akar előállni, melyek együttvéve egy billió dollárba kerülnének az acélgyáraknak", ami uiabb árdrágulásokra és to­vábbi inflációra vezetne. Az elnök azt válaszolta, hogy úgy a munkásoknak mint a gyá­rosoknak “államférfiu képessége­ket” kell mutatniok ebben az ügybin. "Olyan sífiényefeb vü bér javításban kellene meg­­egyezniők, mondotta, amely mel­lett az acél árát nem kellene emelni.” Clifford F. Hood, a U. S. Steel elnöke válaszolt az elnöknek. — Szerinte az acélipari bérek már úgyis eléggé magasak s ezért nem lát okot sem a bérek, sem pedig az acélárak emelésére. MacDonald nyilatkozik Hood kijelentéseiről. Hangoztatja hogy az uj szerződési tárgyalásokat “felelősségtudattal” fogja foly­tatni, de, “Hook nyilatkozata azt mutatja, hogy a gyár ipar azon van, hogy sztrájkot rob­b&ntwn ki/' Mint jelentettük, Magyarorszá­gon újra nagy nyomással folyik a paraszti földtulajdonnak közös termelő szövetkezetekbe, az ál­lamilag ellenőrzött kolchozokba való bekényszeritése. Győr és Sopron megyékben, a pesti rádió jelentése szerint, annyira előreha­ladt a földek kollektivizálása, hogy ezeket “szocialista megyék­nek” nyilvánították: Utánuk Szolnok megye következik, ahol az utóbbi hetekben szintén gőz­erővel folyt a parasztságnak a kolchozokba való beterrorizálása. Az ellentálló parasztok közül számosán börtönbe kerültek. Hir szerint Győrszemere községben hat földműves a kolchozitás miatt felakasztotta magát. Az országokban mindenfelé a köipentbél kiküldi»« ‘«akárták' végzik terror üzelmeiket és fegy­veres erővel is rendelkeznek a vonakodókkal szemben. Leggya­koribb módszerük, hogy ráfog­ják a vonakodóra, hogy aktiv “ellenforradalmár” volt 1956 októberben és gyengéden figyel­meztetik, hogy csak a kolchoz vagy a börtön között van vá­lasztása. Romániában is brutálisan kényszerítik a földműveseket, különösen a kulákokat (módo­sabb gazdákat) a kolchozba va­ló belépésre. Szigorúan tilos bé­rest fogadniok a földmunkákhoz s a gazda a földjének azt a ré­szét, amelyet önmaga és családja nem tud megművelni, köteles kolchozba adni. két egy megszállott tetteinek be­számíthatatlan következményei­től. "1944 március 19-re emlékez­ve gondolnunk kell arra, hogy az imperializmus és a diktatúra módszerei mennyire azonosak, tetszelegjenek barna, vagy vörös színben. Hitler a megszá.lást a magyar függetlenség megsemmi­sítését a belső árulókra támasz­kodva hajtotta végre. A “ma­gyar” vezérkar és az államvezeté3 egy része már 1944 március 19 előtt titkosan fel esküdött Hit­lerre. “A második világháború sötét éveiben a magyarság vezető réte­gének egy részében a független­ségi gondolat, önálló nemzeti hivatás tudata bomlott meg. Nem kényszerűségből, hanem önként álltak át Hitlerék oldalára, nem i magyarság megmaradása, ha­nem idegen uralmi célok feltét­len szolgálata vezette őket, ha cell a magyarság feláldozása á án s. — Ezért nem kényszerűen megalkuvók nem reálpolitikai izempontból kompromisszumot tötök, hanem bérencek, hazaáru­­ók, egy sorban az azóta való lazaárulókkal a Rákosiakkal, ülerőkke!. Kádárokkal Man- J lichekkel, Marosánokkaí. Hiven íövették ideáljukat eszményké­jüket, bálványukat és tanitómes­­erüket, Hitlert. A történelem, izonban könyörtelen. Hazaáru ókból soha nem csinál hősöket * * * EZÚTTAL nem mi mon<3‘ uk. . . Olyan ember, aki átélte i magyar szülőföldön az ese­­nényeket, a Horthy- és Szálási­­dőket épp úgy mint a kommu­­íista rémuralmat 1956 novembe­­ig, amikor élt a szabadságharc iltal támadt rövididejű lehető­­iéggel és elhagyta az országot. Nem ismerjük közelebbről Kiss iándor egyéb ténykedéseit, poli­­ikai beállítottságát, — csupán ízt, hogy nem kommunista és a ;ondoIatmenete után nem lehet i Magyar Harcosok Bajtársi Kö­­össégének vagy a csendesebben nüködő Magyar Közösségnek em tagja, dacára, hogy akadnak elelőtlen pletykások akik az itóbbival hozzák kapcsolatba a levét. Annyi bizonyos, hogy imit ir többet használ a magyar­ágnak amerikai és magyar erköl­­si és civilizációs szempontból, nint a Vidovics Ferencek faTk­­sóvaló kollaborálása a Bajtársi Cözösséggel, hogy Sulyok Dezső­­lek a javíthatatlan nyilasok iránti idvarolgatásairól ne is beszél­ünk. Várjuk a jó munka folytatását, üss Sándor! , * * _* A HORTHY-KORSZAK sab onos propaganda hangnemében rt egy 1944-es exponált hitle i ajtócsatlós cikket a legszélsőbb obboldali amerikai hetilapbi lun Béla felelőtlen véres 133 após kommünjéről “Negyven év nultán" címmel, két folytatás­­ián. Úgy tünteti fel, mintha ő már kkor is “harcos újságíró” lett olna, holott a kutya sem ismer­­e, korban is tulfiatal volt még kkor, de nyilván úgy érzi, a te­­intélye öregbbitéséhez hozzá ell tartozzék, hogy már az ak­­ori antikommunista időkben va- 5 “szerepéről" tájékoztassa özönséget. Ráfér, mert a szélső obboldali múltjával csak pogá­­yok és kannibálok előtt lehet ilátása dicsekedhetni. . . Anti­­ommmunisfa pedig csak akkor olt, amikor konjunktúra volt, e nem az 1939 augusztus 23, Hitler—Stalin szövetségi szer­­ődés napja utáni huszhónapban, mikor Milotay, Marschalko, Láttkai stb. sem voltak antikom­­íunisták és némely lelkes német­arát pesti újságírók vodkázm írták az orosz követségre. Felesleges az elkoptatott, si­­iny érveire válaszolni. Megre­­edt a Horthy propaganda primi­­y olcsó demagógiájánál. A tria­<mi jwttamrdet míg mindig 1 Vidéken még harcolnak egyes , tibeti csoportok. A láma elme- I nekiilt s valószínűleg e csoportok védelme alatt áll. Kínai kommu­nista ejtőernyősök nyomoznak utána, hogy elfogják mielőtt esetleg sikerülne átmenekülnie Indiába. Nehru indiai miniszterelnök a parlamentben együttérzését fejez­te ki- a tibeti forradalmárokkal, de semleges kiván maradni cse­lekedeteiben. Tibeti menekülte­ket em hajlandó korlátlan^ szám­­. ban beengedni, mint annakidején Ausztria a magyar szabadságharc menekültjeit. A tibeti guerillák a végsőkig i való kitartás mellett vannak, de • a kinai kommunistákkal tulerejé­­; vei szemben mindenkitől csupán , szép szavakkal kifizetve, sorsuk i csak ugyanaz lehet, mint a ma­gyar szabadságharcosoké volt. . . A kinai kommunista kormán; márc. 27-én nyilvánosságra hoz ta, hogy leverték a Lassza fővá rosban kitört antikommunist forradalmat. Tibet politikai és vallási fejéi a Dalai Lámát megfosztották ha talmától s helyébe előző verseny társát, a Panchen Lámát ültettél be báb- uralkodóul. (A kinai kommunisták 1^50 ben lerohanták Tibetet, amel; erre elismerte Kína fennhatósá gát. Ennek ellenében a kim kommunisták helyén hagyták lámát és önkormányzatot Ígérte Tibetnek.) A tibetiek forradalma, hi szerint, azért tört ki, mert a kin: kommunisták nem tartották tisz teletben Tibet önkormányzatát é fel akartak lépni a láma ellet mert nem táncolt egészen füttyük szerint. I ' ..................... A SZOVJET JAVASLATAI A NEW YORKBAN MEGNYÍLT NATO KONFERENCIA ALKALMÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents