Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-11-07 / 45. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési üij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Hatter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and, Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,45-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 NOVEMBER 7 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR XXIII JÁNOS PÁPA egy nap­pal megválasztása után latin nyelvű rádióbeszédében, mely 1 2 percig tartott, a béke megterem­tése érdekében fordult a világ hatalmasaihoz. Szózata aligha egészen kedvére való azoknak, akik a pápáválasztás napjaiban, azzal bírálták a nagyemlékű Xli Piusz pápát, hogy “nem tudta eléggé kivonni magát az amerikai befolyás alól" és “harcias uj pá­pát” követeltek, aki mint ők mondták, tudja, hogy “a győze­­lemhéz nem elég az imádság, éles kard is kell hozzá.” Többi közt megtörtént egy középutas amerikai magyar lapnál, hogv egy nekrológgal jelentkező s egyházi köröktől sem távolálló, cikkíró cikkét el kellett dobni, mert azt kifogásolta, hogy Piusz pápa szerint az ima is elég. Újabban, amióta van amerikai magyar lap, amelyik nyíltan vezércikkezik egy “erő­teljes friss barbarizmusról" és ‘a pogányság nyers tisztaságáról’ és nyilas módra magyarázza Krisztusnak az embert bűntől és betegségtől megszabadítani akaró égi szándékát, már semmin sem csodálkozunk. Mégis nagyon furcsa mentalitás ami a szeren­csére szemétkosárba került nek­rológból megmutatkozott és an­nál nyugtalanítóbb, mert az ille­tőnek más lehetőségei is vannak ily nézetek szélesebb körben va­ló terjesztésére. . . Szerintünk Piusz pápa az igaz­ságos nemzetközi békéért való apostolit fáradozásában fenkölt hivatása magaslatán állt s tovább nem mehetett, többi közt mert a kard akármily éles is, már régen nem döntő fegyver, az atombom­ba és földrészközi távrakéta ko­rában pedig nem hívhat fel oly háborúra, amelyben nemcsak Isten legcsodásabb teremtményei­nek az embereknek milliói, de úgyszólván maga a világ és az emberiség is elpusztulhat. Lehet, hogy valaki minden poklokon keresztül vissza akarja kapni az otthoni életet, talán régi jó “jobját” is, de azt várni Krisz­tus földi helytartójától, hogy ennek érdekében nukleáris hábo­rúra izgasson, kevésbbé istenes és emberséges. Piusz pápa egyébként egyik néhány év előtti szózatában jo­gosnak mondotta az elnyomás elleni háborút s diplomáciai utón is megtett minden lehetőt, de a mostani világnézeti konfliktus más, sokkal nehezebb, mint az előzőek, amelyek területi gaz­dasági (piacok) vagy más ma­teriális okokból adódtak. A Szovjet és a kommunista Kina nem hallgatnak a kereszté­nyi szeretet szavára, nem fogá­­konyak a kereszténység erkölcsi elveinek megértésére, saját dog­máik, saját osztályharcos világ­fogalmaik vannak s nekik csak a fegyveres erő imponál. A .ke­reszténységgel nem kiegyezni akarnak, hanem eltemetni akar­ják, épp úgy mint az egyéni szellemi és gazdasági szabadság világát. * * * A KOMMUNISTA uralom alat­ti országok papságának és népé­nek szenvedésére mutatottará János pápa az első beszédében és hangsúlyozta, hogy maguk a né­pek békét akarnak. “Miért kell, — mondotta, — az emberi szellem forrásait és a népek gazdaságát gyakran fegy­vereknek, a halál és pusztulás szörnyű eszközeinek gyártására fordítani, — ahelyett hogy azo­kat az összes osztályok és külö­nösen a szegényebb osztályok jólétének növelésére használ­nák? “Mit kérnek a népek (a világ vezetőitől), mit sóvárognak tő­lük? Nem azon förtelmes hábo­rús eszközöket kérik, melyeket korunkban felfedeztek és ame­lyek testvér irtásra és egyetemes pusztításra képesek, hanem a békét, — békét erényben,-amely­ben a népek családja szabadon élhet, fejlődhet és virágozhat, igazságot kívánnak, amely vég­eredményben az osztályok jogai és kötelességei kölcsönösségét je­lenti, megoldást a méltányosság alapján.” János pápa, mint Piusz, szin­tén az igazságos békéért emel szót mégpedig, mint e szavakból kitűnik, nem annyira a nemzetek, mint a társadalmi osztályok , a tőke és a munka, a termelés tényezői egymás közti, országha­tárok feletti viszonyában. És j hirdeti az osztályok e nerr.zet­­' közi megbékélése szükségét a kölcsönös méltányosság jegyé­­j ben, amit korunk legszabadabb lelkű népbarátai is a maguk esz­méjéül vallanak és legjobb ellen­szerül tartanak a kommunizmus ellen, mint azt épen Amerika példája bizonyítja, ahol a mun­kások és munkaadók közötti kölcsönös méltányosság (a Sá­muel Gomperz által kezdett unionizmus, amely elvetette az osztályharcot és helyes útnak és célnak, a munkás polgári jólétbe váló felemelését látja) meghiú­sítja, hogy a kommunizmus tért hódíthasson. Akik annyira kiogásolják Piusznak Amerika iránti rokon­­jszenvét, mert beléjük plántált elfogultság következtében na­gyon materiálistának tartják Amerikát, vegyék már egyszer észre azt is, hogy Amerika gya­korlatilag leginkább jár azon az utón, amelyen a keresztény egy­házi szellem a társadalmi kérdés megoldását, a munkás és munka­adó közti viszonyt látni kívánja! János pápának a társadalmi kérdést e nemzetek feletti módon beállító felfogása teljes mérték­ben összhangban van Piusz pá­pának a keresztény univerzaliz­­jmus eszmekörét magasra tartó nyilatkozataival és bizton re­mélted, hogy Piusznak méltó utódja lesz. * * • ^KEDDEN választott Amerika. Uj képviselőházat, 32 szenátort, több kormányzót és más köz­­funkcionáriusokat. Amikor e so­rokat Írjuk a végeredmény, a vá­lasz a kérdésre, a demokraták győztek e vagy a republikánusok, még nem ismeretes. Nem is a személyi rész a leg­fontosabb, hanem hogy megszűn­jék a munkánélküliség. Komoly lépések történjének ily irányba s jaztán további szép fejlődés kö­vetkezzék abban az irányban, miként a pápai szózat is kívánja. Egyre tőkéletesbbüljön az ameri­kai életrendszer, egyre közelebb jusson ahhoz a példamutató cél­hoz, hogy Amerikában többé ne legyen proletár, mindenki fel­­emelkedhessék a polgári életvi­szonyok közé. Voltakép magyarországi vonat kozásban sem akarunk mást. — ! Nem akarjuk az Úri Magyaror­szág örök időkre való pusztulá­sát, hanem olyan Úri Magyaror­szágot akarunk amelyben min­denki ur, mindenkinek van tisztes jó kényere és megélhetési bizs tonsága, nem pedig azt, ami ott ma van, amikor senkinek sincs semmije, mert a rossz uzso­raberek és drágaság mellett min­denki kiszolgáltatott munkapária, hogy valahogy élni tudjon. • • a NIXON alelnök teljes erővel vetette bele magát a választási kampányba, hogy nagy kudarc­tól mentse meg a republikánuso­kat, de múltbéli álláspontjaik után úgy az ő, mint egyes más republikánusok népbarát voltá­ban nehéz hinni. New Yorkban Nelson Rockefeller multimillio­mos jelentkezett mint republiká­nus népbarát, de megértjük azo­kat, akik nem hittek neki annyi­ra, mint azoknak, akik a múltbeli rekordjuk alapján joggal igényel­hetik a bizalmat. Persze akinek, mint Rockefel­lernek sok milliója van és két­­három-öt millió választási re­klámkiadás nála nem játszik sze­repet, sok félintelligens választót képes megszéditeni a hangos, szakadatlan propaganda han­­dabandáival. Láttam ezt a politikai play­boyt a new yorki Carnegie Hall­ban tartott magyar forradalmi évfordulói ünnepélyen, amelyen sajnos a szabadságharcos marti­­rok emlékének ünneplését csak­nem háttérbe szoritotta az ő és más jelöltek (négy is szerepelt közülük külön bekonferálókka! együtt) választási kortéziája. — Mondhatom, Rockefeller egye­nesen gusztustalan jelenség volt, ahogy csókokat dobált a közön­ségnek, ahogy szinte vitustáncot járt, hajlott, vonaglott ringatód­­zott és lányos kacér mosollyal szinte kínálta magát... A beszé­de azonban üres és színtelen volt, eltekintve attól, hogy mindent ígért, amit az ellenfele a múltbeli rekordja alapján sokkal elhi­­tetőbben Ígérhetett. És ígérte azt is, hogy mindent el fog követni a magyar nép felszabadulása ér­dekében, adjuk tehát reá a sza­vazatunkat. De ez ajánlatnak-, is vala­mi degusztáló ize volt egy cser­ben hagyott nemzet e tragikus emlékünnepén. . . Általában a régi idők magyar választásaira emlékezve, arra gondoltunk, mennyivel komolyabbak, mél­­tóságteljesebbek voltak Magyar­­országon a képvisej elöltek, leg­alább is Ferenc József idején. . Jó, hogy már vége a rengeteg szavazat hajhászó propagandá­nak, nagy zenebonának. Nixon még odáig is elment a katoliku­sok megnyerésére, hogy azt állí­totta hogy 1960-ban katolikus is lehet republikánus elnökjelölt : Mintha más elnökjelöltre is gon­dolt volna, mint önmagára, aki tudvalévőén nem katolikus. . . A legnagyobb érdeklődés a kaliforniai eredményt várja, ahol Knowland volt republiká­nus szenátusi vezető kormányzó­nak pálvázott, a jelek szerint azon utógondolattal, hogy e kor­mányzói székből 1960-ban el­nöknek jelöltesse magát. Maga Knowland és választási vezérka­ra, köztük a túlbuzgó Mrs. Know­land, mindenféle ellenszenves union és munkásellenes trükkel próbálkoztak, töűbi közt a “Right to Work” állami union ellenes javaslat favorizálásával és Walter Reuther elleni piszko­lódó röpirat akcióval. Ha Know­land megbukik, nagy^ elégtétele lesz a unionizmusnak és — azon j törekvéseknek is, amelyeket Já­­ínos pápa a társadalmi kérdés megoldása méltányos, kereszté­nyi utjának jelölt meg a világhoz intézett első szózatában. * * * A KÖLTŐ fellépett az ünnep­ségen a derekát riszáló Rocke­feller után Jóképű lobogó hajú, valóban költői külsejű fiatalem­ber. Állítólag aktiv katonatiszt vöt az orosz invázió előtt. Csak csodálattal tudunk arra gondol­­, ni, hogy mint beszédében mon- 1 dotta, kilenc évet- ült a magyar kommunisták börtönében. Bor- I zatsztó idő, kilencszer 365 nap, 'mennyi, mennyi szenvedés! Meg is látszik fáradt arcvonásain. Oly teljesitmény ez, amely feledteti velünk, hogy noha a Free Europe meghívására Bécs­­ből jött külön erre az ünnepség­re és Magyar Amerikában tar­tandó propaganda körútra sem­mi újat, egyénit nem mondott be­szédében. Végül azonban nagy átérzéssel, tűzzel elszavalta egy a magyarok közt világnépszerü­­ségre jutott versét és azzal is, mint előzőleg az ismert régi po­litikai mondanivalókkal sok tap­sot aratott. Mint a forradalom költőjét ünnepelték, holott csak egy volt a bebörtönzöttek közül, akik kö­zött költői képességűek is akad­tak. Azt mondotta “kilenc évet ültem semmiért”. Egyetlen szóval sem mondott többet a beszéde­ben, miért ítélték el oly súlyo­san? Reméljük, tényleges forra­dalmi készülődésért Ítélték el. nem pedig “semmiért". Ma kül­földön már nyugodtan meg­mondhatta volna ezt. Vagy pedig szerénységből kívánta elhallgat­ni? Hol áll az antikommunizmus negatívumán túl, pozitive a köl­tő, nem volt tisztán kivehető a szónoklatából. De lehangoló, hogy, Ausztriában belépett egy rosszhirü Szálasi generális szer­vezetébe (amely ezzel el is di­csekszik iapjában) és egyik leg­újabb versét éppen Szalasi had­­birósági tábornokának dedikálta. Költőnek költő, de senkibe ne­hezteljen, ha kételkedünk ben­ne, hogy valóban a készt ural rek ellen, a demokráciáért kitört 1956-os szabadságharc költője e? r. o. 4 AMERIKAI TUDÓS KAPOTT N0BELDIJAT ELLENTÉTEK A GENFI AT0MTILALMI KON­FERENCIÁN Genfben október 3 I -én meg­kezdődött az amerikai-angol­­orosz konferencia az atom és hi­drogénbomba kísérletek szünetel­tetése ügyében. A nyugati szövet­ségesek egy évi, míg a Szovjet őrök időkre szóló szüneteltetést akar. A Sszovjet Hajlandó ellenőr­zést is elfogadni, de egyes hírek szerint ragaszkodik ahhoz, hogy — az ellenőrzést orosz állampol­gárok gyakorolják. (Orosz ál­lampolgárok szerepelnek mint miniszterek a kommunista ura­lom alatti országokban. Most már mint nemzetközi atom ellenőrök szerepeljenek saját országuk­ban? Micsoda fából vaskarika szélhám akar ez megint lenni?!) Amerikát la- es J.Wadsworth, Angliát David Ormsby Gore és a Szovjetet Semyon Tsarapkin képviseli népes delegációk élén. Az amerikai és angol delegá­ció azt az álláspontot képviseli, hogy előbb az ellenőrzés módjai- I ban kell megegyezni s aztán kerüljön sorra a kérdés, mennyi időre függesszék fel a kísérlete­ket? Állápontjuk szerint állandó beszüntetésről csak egy nagy le­szerelési egyezmény keretében lehetne szó. I Tsarapkin azzal fenyeget, hogy ha nem egyeznek meg a végleges beszüntetésben, újra elkezdik a kísérleteket. FENYEGETÉSSEL AKARJÁK KIZSAROLNI, HOGY AZ E. N. TÁRGYALJA A MAGYAR ÜGYET Dr. Sik Endre magyar kom­munista külügyminiszter, aki az Egyesült Nemzetek közgyűlése alkalmából New Yorkban tartóz­kodik, egy nyilatkozatában meg­fenyegette Washingtont, hogy ha az E. N.-ben újra napirendre hozzák a magyar szabadságharc orosz beavatkozással történt le­­veretése ügyét, vizsgálatot fog kérni “a Magyarországon műkö­dött, amerikai kémszervezet" ügyében, amelynek szerinte sze­repe volt a forradalom előkészí­tésében is. Cabot Lodge amerikai E. N. fődelegátus kijelentette, hogy Sik fenyegetése hidegen hagyja Amerikát s megfelelő időpont­ban a magyar ügy az E. N. köz­gyűlés napirendjére kerül. A Svéd Tudományos Akadé­mia a vegyi tudományok Nobel- Jiját dr. Friederick Sanger cam­­bridgei egyetemi tanárnak adta ki. Az orvostudományi dijat megosztotta három amerikai tu dós között. Felét dr. Josua Le ' derberg (University Wisconsin), egy-egy negyedét pedig dr. G. W. Beadle (Calif. Institut of Technology) és dr. E. L. Ta turn (Rockefeller Institute, Nev York) kapta. A fizikai dijat megosztották Pavel Cherenkov, Igor Tamm é Ilya Frank orosz tudósok között az atomhasitás közüli felfedezé seikért, Hajsza Pasternák ellen j Az irodalmi dij körül, min* j már jelentettük, kavarodás állt | elő, mert azt Borisz Pastetna! j 68 éves, szívbajos orosz zsidó | Írónak ítélték a "Dr. Z'ivago’ cimü antikommunista önéletrajz' regényéért. A dij több mint 41,000 dollár. Pasternak előbb hálás köszönetét fejezte ki az I Oroszországon kivül meg'elent I regénye jutalmazásáért, de mi­­j hamar megindult ellene a Szov­­! jet sajtó és a Szovjet Írók hajszá­­' ja. Kizárták az Írók szervezeté­ből ami irói fizetése elvesztését jelent. Gyűléseken és a sajtóban “rühes kutyának” nevezik. Az ifjú Kommunisták Ligájá­nak elnöke a mosolygó Kruscsev jelenlétében disznónak nevezte és felszólította, hogy menjen a "kapitalista paradicsomba”.—­­Paszternák erre közölte a Svéd Akadémiával, hogy miután a hazájában rosszalólag magyaráz­zák a dij elnyerését, lemond róla. Egyben alázkodó hangon Kruscsevhez fordult, hogy ne utasítsák ki hazájából.A kormány a Tass hírügynökség utján nyilat­kozott Pasternak kérelméről s eszerint az iró elmehet Stock­holmba felvenni a dijat, de a nyilatkozat nem tartalmaz sem­mit arról, hogy megengedik e majd a visszatérését? November elsején az volt a helyzet, hogy Pasternak még szülőfalujában tartózkodott, de általában azt jósolják, hogy ha magától nem megy, kiutasítják az országból. (Még a jobbik eset. . . Szerk.) A Nyugat irói köreiben élénk mozgalom indult meg Pasternák mellett. Az angol írók egy cso­portja T. S. Eliot régebbi Nobel díjnyertes Íróval az élén tiltakozó iratot küldött az oroszországi Írók szervezetének. NAGY DEMOKRATA GYŐZELEM A SZENÁ­TUSBAN, KÉPVISELŐHÁZBAN ÉS KORMÁNYZÓI ÁLLÁSOKNÁL Lapzártáig beérkezett válasz­tási eredmények kétségtelenné teszik, hogy á választások a de­­mokarta párt nagy győzelmét hozták meg. A demokratáknak a szenátusban domináló többségük 'esz. Megtartják többségüket a képviselőházban is. David L. Lawrence A kormányzói állások tekinte­tében is jelentős gyarapodást ér­tek el a demokraták, kivéve New ges, nagy propaganda apparátus­sal dolgozó Nelson Rockefeller republikánus lett a kormányzó. Harriman eddigi kormányzó többséget kapott New Yorkban, de ez a többség nem volt ele­gendő a vidék túlnyomóan re­publikánus szavazataival szem­ben. New Yorki szenátorságra Keating republikánus vezet, Pennsylvániá'oan Lawrence de­mokrata kormányzójelölt és Scott republikánus szenátor je­lölt biztos fölényben vannak. Kaliforniában is az eddigi jelen­tések a demokrata jelölteknek adnak előnyt Knowlanddal és Knighttel szemben. New Jersey­ben Williams demokrata lett az uj szenátor. Úgy a Northampton megyében, mint Bethlehem városában a de­mokrata párt teljes listája győ­zött s valamennyi jelöltje beke­rült a pályázott állásokba. A Lehigh megyében viszont a republikánus lista győzött. Bethlehemben Fred B. Rooney lett az elhunyt Joseph J. Yosko utóda, mint állami szenátor és James A. O’Donnell lett a Beth-Yorkot, ahol a rendkivül költsé- j lehem város állami képviselője. Világraszóló, lélekemelő, nagy egyházi ünnepség volt János pápa megkoronázása A U. S. STEEL CO. 25 MILLIÓS NYERESÉG CSÖKKENÉSE XXIII János pápa megkoroná­zása kedden délelőtt folyt le a r. Szent Péter Daziiikában nagy történelmi fénnyel és egyházi pompával. A szertartás több mint négy órán át tartott s utána a Bazili­ka érkelyén több százezres tömeg jelenlétében ment végbe a koro­názás. Amikor Canali bíboros, a Szent Konsistorium deaconja a tiarát az uj pápa fejére helyezte, a tömeg egetverő üdvrivalgásban tört ki és éltette az uj pápát. A pápa ezután áldást osztott Romának és a világnak és bün­­bocsánatot hirdetett. A szertar­tásban 48 bíboros vett részt, köz­tük a 92 éves Rodriguez chilei ^ érsek és Spellman és McIntyre i amerikai bíborosok. i Eisenhower elnököt Mitchell 1 munkaügyi államtitkár Robert Murphy helyettes külügyi állam­titkár és Mrs. Clare Booth Luce volt olaszországi követ képvisel­ték. Számos külföldi uralkodó volt jelen, köztük Habsburg Ottó, a Habsburg ház feje hitve­sével, Regina főhercegnővel. Az uj pápa három fivére és egy nővére, akik egyszerű falusi emberek elől, külön padban kap­tak helyet. János pápa a koroná­zás után szülőhelyének, a kis Bergamo községnek és környé­kének nagy küldöttségét fogadta kölcsönös örömkönnyek kö­zött . LELKES SIKERREL, AZ IGAZ SZERETET JEGYÉ­BEN FOLYT LE NT. DR. NYÁRY BEIKTATÁSA A U. S. Steel, az Egyesült Államok legnagyobb acélipari vállalata most hozta nyilvános­ságra beszámolóját az év harma­dik negyedéről. A nyereség a tavalyi harmadik évnegyed 97.6 millió dollár eredményéről 74.9 millióra csökkent. A tavalyi har­madik évnegyed $1.70 részvé­nyenkénti osztaléka helyett az idei csak $1.27. Roger M. Blough a vállalat elnöke az év hátralevő részére 70—85 százalékos foglalkozta­tottságot Ígér. A BETHLEHEM STEEL CO. AZ UTOLSÓ ÉVNEGYEDRE JOBB ÜZLETMENETET REMÉL Arthur B. Homer, a Bethlehem Steel elnöke október 30-án tar­tott sajtókonferenciáján közölte, hogy az év harmadik negyedé­nek tiszta nyereség összege $26,240,677 volt, szemben az előző évnegyed $29,003,419 és a tavalyi harmadik évnegyed $40,051,465 nyereségével. A szokásos 60 cent negyed évi osztalék helyett csak 55 cent kerül kifizetésre, de Ígérte, hogy az osztalék évi összege ez évben is $2.40 lesz. A kisebb nyeresé­get többi közt annak tulajdonít­ja, hogy az uj béremelések egy hónappal előbb léptek életbe, mint az. acélárak felemelése, A vállalat, mondotta Homer, most a teljesítőképessége mint­­egy 70 százalékával dolgozik, de a harmadik évnegyedben át­lag 55.6 százalékos volt a fog­­lalkiztatottság. Az év hátralevő részében 70 százalékkal, 1959 első hónapjaiban pedig 74—75 százalékkal remél dolgozni. A rendelések lassan növeked­nek és “minden az autógyárak rendeléseitől függ.” (Az autó­gyárak az acélipari termelés egy ötödét fogyasztják). Az uj ren­delések összege a harmadik év­negyedben 461 millió dollár volt, mig a másodikban csak 416 millié. Szeretetteljes egyházi ünnep­ség és utána bankett keretében ment végbe vasárnap november másodikán Rév. dr. Nyáry Mik­lós, a bethlehemi Első Magyár Ev. Ref. F.gyházközség lelkészé­nek hivatalos beiktatása. Az egy­házi törvények szerint a beikta­tást egy évi egyházi szolgálatnak kell megelőznie az egyházközség­ben. Nt. dr. Nyáry ez egy év alatt oly széleskörű népszerűséget szerzett úgy hivei, mint a ma­gyarság között, hogy a beiktatás egyaránt volt egyházi, mint ma­gyar testvéri ünnepség. Az egyházi szertartás magasz­tos hangulatban folyt le, a ban­ketten pedig zsúfolásig megtelt a templom társasági nagyterme lel­kes magyarokkal és amerikai sze­mélyiségekkel A beiktatásról szóló jelentés lapunk más helyén is olvasható. Nt. dr. Nyáry Budapesten sok éven át az'ügyvédi kar és a ma­gyar társadalom kiválóságai közé tartozott. Kora ifjúságától szigo­rú kálvinista nevelést kapott és ügyvédi gyakorlatával párhuza­mosan mint presbiter tevékeny részt vett a református egyházi életben. Jogtanácsosa volt Buda­pesti városi törvényhatósági ta­nácsnak. Tizennégy év előtt menekült el családjával az előretörő orosz hordák elöl és 1 948-ban érkezett az Egyesült Államobka. Erős vallásossága a papi pályára von­zotta és egyházi tanulmányait a hires bleemfieldi (N, J.) refor­mátus •szemináriumban végezte. Clevelandon szentelték fel 1952- ben. Előbb Yonkersen (N. Y.), majd Indian Harboron végzett egyházi szolgálatot s közben vezető állásokat töltött be az illetékes magyar egyházkerületi szervezeteknél. A nagytiszteletü asszony kez­detben kemény fizikai munkával segítette férjét egyházi tanulmá­nyai elvégzésében. Közben meg­tanult angolul és ma minden te­kintetben kiválóan tölti be hiva­tását. Fiuk, ifj. Nyáry G. Miklós most készül doktorátusára a Columbia Egyetemen. Nős és je­lenleg európai tanulmány utón van, hogy a magyar szabadság­­harcról tudományos kutató mun­kát végezzen a Ford Alapítvány megbízásából. Leányuk Mrs. Lí­via Meeker, Herbert Meeker mű­építész neje Woodcliff Lakeon (N. J.) és maga is kiváló lakás tervező művész. A nagytiszteletü pár három unokának is örvend. A mindvégig meleg hangulatú bankett szinte megkoronázása volt a bethlehemi magyarság ér­zéseinek a nagytiszteletü pár iránt s általános benyomás, hogy lelki gazdagodást, igazi nyeresé­get jelent, hogy közénk jöttek és lelkes tényezői lettek magyar ügyeinknek, egyházi és társasági életünknek. Áldja meg őket a jó Isten erővel egészséggel, hogy még sok éven át tevékenyked­hessenek közöttünk az eyházköz­­ség hasznára és mindnyájunk igaz örömmel _ ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents