Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-10-03 / 40. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. Függetlenség ehnl Hungarian Weekly lar~ TRP^r®foad Street >. TRENTON io, N. J. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési rtij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mater May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., uLu:r the Act of March 3, 1879'’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches a?ul Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam, i0-ik szám BETHLEHEM, ?A.. 1958 OKTÓBER 3 Egyes szám.- ára 10 cent A QUEMOY ÉS MATSU SZI­GETEK ügyében Varsóban folyó tárgyalásokról mindenfelől csak | borúlátó hiresztelgetések hallat- j szanak, miként az adott helyzet­ben nem is volt másként várható. A kinai kommunisták Quemoiról ] és Matsuról nem akarnak lemon- I dani. Márpedig olyan egyez- [ mény amelyben megfogadnák, 1 hogy erőszákot nem fognak al- 1 kalmazni a szigetek birtokbavé- ! telére, ezzel volna egyértelmű. ^ Az sem várható, hogy Quemoi és Matsu átengedése fejében lemondjának Formosáról. A kí­nai nemzetiek pedig mégcsak Quemoi és Matsu semlegesítésé­be, vagy demilitarizálásába sem mennek bele, ami szintén igen érthető. Megegyezésre ekként vajmi kevés a kilátás, de a tár- j gyalások Varsóban e hét elején is folytatódtak és e sorok keltéig nem szakadtak meg. Moszkva változatlanul szóró- ! san ott áll Peiping háta mögött 1 és csak szánakozva mosolyogni lehet a magyar-amerikai napilap emigráns oldalának minapi tér- > jedelmes cikkén, amely azzal vi- I gasztalta a magyarságot, hogy | a kommunista Kina és a Szov- í jet között féltékenységi okokból nagy ellentétek várhatók s akkor j a kínai kommunisták az európai rabországok népével (és emigrá­ciójával) fognak szövetkezni a Szovjet ellen. Aki még mindig ily badar alapon akarja táplálni a magyar szivek reményét, in­kább kegyetlennek mondható, mint gyengédnek. . . * * * DULLES a múlt hét végén so­kat tanácskozott az Egyesült Nemzetek közgyűlésén ittartóz­­kodó Lloyd angol és Murville francia külügyminiszterrel. Mind két ország nagyon kivánja, hogy | Varsóban egyezség jöjjön létre és nagyon elleneznék, ha fegyve­res döntésre kerülne a sor. (Becsületére legyen mondva De Gaulle külügyérjének, beszé­dében állást fogiáit oly csúcskon­ferencia és béke ellen, amely a rabországi statusquo befagyasz­tását pozitív vagy negativ forrná- . ban elfogadná. Hangoztatta, hogy az atombomab kísérletek , beszüntetését nem tudja elképzel­ni a nukleáris bombák egyidejű kiküszöbölése nélkül. Kár, hogy! nem szőtte tovább a gondolatot | és nem beszélt arról, hogy a nukleáris bombák kiküszöbölését viszont könnyebb szívvel lehetne fontolóra venni a rabországi sta­­tusquok előzetes kiküszöbölése, a Szovjet rabországi erőszakának ( jóvátétele, a rabnépek felszaba- j dulása esetén.) !] Lloyd a jelek szerint közveti- j teni akar a U. S. és Peiping kö- |' zött, mintán a U. S. nem ismeri el Peipinget, de Anglia igen... Közben a kommunisták foly- J tátják a tüzelést Quemoi ellen, j de blokádjuk nem jár teljes si­kerrel. Kinai nemzeti, hajóknak , amerikai hajóik fedezete alatt is- , mét többször sikerült élelmet és muníciót szállítania Qupmoira. Egy légi ütközetben, melyben a kommunisták nagy túlerőben J voltak, a nemzetiek lelőttek 12 ] MIG 1 7-es gépet. |( Dulles szept. 25-én beszédet j mondott, amelyet úgy harangoz- . tak be, hogy a U. S. legújabb álláspontját fogja körvonalazni a távolkeleti kérdésben. Rámutatott arra, hogy Szov- j jet, ha akarja, lehetővé képes tenni a békés megoldást, mert j Peiping fenyegetései nagyrészt ] Moszkva segitségére támaszkod- £ nak. 1 “Amerika, mondotta, e kihi- i vással szemben sem ingatagnak,] sem gyengének nem fog mutat- < kozni". De hozzáfűzte: "Egyéb- s ként e kérdésben politikánk ] egyáltalán nem merev”. j] Kijelentette még, hogy elfő- 1 gadhatónak tart minden olyan 11 megoldást, amely "egyrészről i nem jelent az erőszak vagy az 1 erőszakkal való fenyegetés előtti jt kapitulációt, másrészről nem tar­talmaz semmiféle kihívást”. — Amerika úgymond pártól minden oly megoldást, amely megfelel “minden józan kívánságnak” . Kifejtette még, hogy nem csu­pán^ "real estate”-ről, (arról, kié legyen valamely ingatlan) var szó, hanem hogy megengedhető e a kommunistáknak, hosy erő­szakkal vegyenek birtokukba te­rületeket, amelyeket birtokolni akarnak”. S igy folytatta: "Mert, ha e téren egyszer kivételt te­szünk, ez kezdete volna oly béke elrendezés összeomlásának, a­­melynek az Egyesült Nemzetek alapelvein kell nyugodnia". • * * CSAK ISMÉTELHETJÜK, amil már Eisenhower elnök szept. 1 1 -i beszédekor irtunk, amelyről köztudomású, hogy Dulles sugal­mazta legnagyobb részét. Eisen­hower akkor szintén azt mondta, hogy a Quemoi és Matsu elleni támadás előli meghátrálás veszé­lyes kezdet volna és rámutattunk, hogy a “kezdet" Magyarországon és , más rabországokon történt, amelyet a Nyugat (akkor még atombomba monopólium birto­kában vagyis a maihoz képest összehasonlíthatatlanul kedve­zőbb helyzetben, tétlenül tűrt és ezzel felbátorította a kommu­nisták rabló kedvét. . . Azóta is sok erőszak történt: Indokiná­ban, Koreában, stb. és igy ha "kezdetről" beszélünk, úgy ma­gyarázható, hogy ami eddig tör­tént, mind rendben volt. . . Pe­dig hát aligha az volt Dulles cél­ja, hogy ily merőben téves be­nyomást keltsen Amerikáról. Dulles beszédét a világsajtó egy fokkal enyhébbnek minősí­tette, mint Eisenhower és saját legutóbbi beszédeit. Remélni kell, hogy most, a müncheni appeasement húszéves évforduló­jának hetében München tanulsá­gait nem tevesztjük szem elél! Többször megírtuk már, hogy az E. N. alapelveit szögre akasz­tották már a megalakulásakor, amikor a Szovjetet mindjárt kez­detben bevették, holott diktatóri­kus rendszere éles ellentétben áll az alapokmányban lefektetett elvekkel. Majd szögre akasztot­ták azokat a csatlósok többi közt a magyar kisebbségi terror kor­mány, továbbá Franco Spanyol­országa és más diktatórikus ter­­or kormányok felvételekor. Dt nemcsak erről van szó. A kom­munista Kinával szembeni enge­dékenység meghátrálást jelentene a Szovjet-blokk előtt és ha át is engednénk neki a kis parti szige­teket, akkor is fokozná étvágyu­kat Formosára, ha szerződésben [e is mondanának róla.Erre ugyan semmi kilátás nincs, de a Szovjet világuralmi céljai ismeretében ily szerződés annyit sem érne, mint i papir amelyre Írták. Kruscsev csak legutóbb is új­ból eldicsekedett, hogy Kina kommunista kézre jutása óta a világhatalmi egyensúly az ő ja­vukra tolódott el. S ha most a “feltartóztatási politika”, melyet Dulles az 1952-es “békés fel­­szabaditási politika” elejtésével folytat, újabb kudarcot szenved­ne, az egyensúly eltolódás meg érezhetőbb lenne kivált, ha Peipinget befogadnák Kina ille­tékes képviseletéül az E. N.-be. • * SZEMPONT az is, hogy Kiná­­nan sem szabad választások ut­ján kerültek hatalomra a kom­munisták és előttük meghátrálni, ükét az E. N.-be való befogadás­sal legalizálni, arculcsapása volna az önrendelkezési jogot kö /etelő rabnépeknek. Elég volt a tévedésekből, a Szovjet és csatlósai, valamint a szintén nem szavazólappal, ha­nem fegyveres erőszakkal hata­­omra jutott Francók felvételé­­aől. Kina oly nagy népességű és területű ország hogy önmagunk ilatt vágnánk a fát iránta való, aármiféle területi vagy diplomá­dat engedékenységgé' A N. Y. Times azt jósolja, ■ hogy az egymás rémitgetése még i menni fog egy darabig, de Pei- 1 ping ha látja, hogy nem ér célt, ! lelanyhul s minden ismét marad -■a régiben Formosán és körzeté­­: ben. i Nem tudjuk, hogy ezúttal meg i ismétlődik e Peiping !954-es taktikazása e szigetek ügyében. • Ugylehet a helyzet most sokkal i élesebb, mint ameddig akkor fejlődtek a dolgok, de a kom­munista diplomácia sokszor ko­­médiázik és ha Eisenhower ki­tart amellett, hogy ezúttal “nem lesz keleti München"', megint el lehet talán vurstlizni a hideghá­borús idegháboru következő uj . izgalmáiig. . . Ez szörnyen kevés ahhoz képest, amit szeretnénk, de mindenesetre jobb, mint bár­miféle engedékenység. * * • A MAGYAR ÜGY szeptember 22-én a december 12-ig tartó ülésnek hetven napirendi tárgya­feletti határozatok során került először sorra az E. N. idei köz­gyűlésén. Hatvanegy szóval tiz ellenében kimondták, hogy Nagy Imre és társai kivégzésének ügyét napirendre veszik, de tár­gyalási időpontot nem állapítot­tak meg. Tiz ország tartózkodott a szavazástól. Cabot Lodge amerikai fődele­gátus utalt arra, hogy az E. N. előző határozatai dacára a kivég­zések folytatódtak Magyarorszá­gon és a Szovjet hadsereg nem vonult ki. Sürgette, hogy a köz­gyűlés “további rendelkezéseket" (additional measures") vegyen fontolóra. Tudtunkkal az eddigi tucat határozat csak “ajánlásokat” tar­talmazott, de semmiféle rendel­kezést azon esetre, ha a Szovjet és a magyar kommunisták fittyet hánynak ez ajánlásokra s azt i hisszük a “további" szó alkalma- , zása nincs helyén. Magyarán: | kellene végre tenni valamit a1 magyar ügyben. De lehet e az E. N.-en belül? Kezdettől az E. N.-en kivüli akciót sürgettünk és ‘ elitéltük a szerkezeti okokból eleve tehetetlenségre Ítélt E. N. mögötti megbuvást. Most sem várunk semmi ér­demlegeset, amíg az E. N.-ben van az ügy, a szavak, az erkölcsi j elitélés pedig hajítófát sem ér, (mert a kommunisták erkölcse I egészen más, mint a szabad vilá- , gé és ők amaguk felfogása szerint j !annál helyesebbnek tartják csele- í kedeteiket, mennél inkább elítéli , azokat a nyugati polgári demo- 1 kratikus mentalitás. j * * * ‘"BESZÉLHEINEK ITÉLÉ i -NAPiW, — vagca oda a rvius­­csev goromba leveleitől vérsze­met .kapott ar. Sík crnare .ma­gyar Külügyminiszter Ludgenaa. adott vaiaozaDan, — akkor sem fognak semmit elérni.” Valerian Z.orin helyettes kül­ügyminiszter Síkkal együtt azt j állította, hogy Amerika uj köz­gyűlési vitat akar kezdeni a magyar ügyben, hogy eitereljé a figyelmet h ormosáról. Zorin elő­hozta az előző határozatoknál1 hangoztatott hamis vádakat Amerika ellen. Csak arról nem beszélt, hogy magyar nép több- j sége az orosz fegyverekkel fel­tukmált kommunista rendszer ellen van. Mindkét kommunista szónok ! szinte vetekedett beszéde szemte­len, türlmetlen hangnemében és | valahogy úgy érződött, hogy | semmi értelme csupán szavakkal adni választ kirohanásaikra, mert oármit mond a szabad világ, ! elengedik a fülük mellett, falra­­hányt borsó, tehetetlenségünk dramatizálása, ezúttal tizenhar­­madszor. Nem igaz, hogy a Nyugat For­mosáról, Quemoiról és Matsuról eltereli a figyelmet. Formosa, ! Quemoi, Matsu és Magyarország és a többi rabországok ügye vol- i takép egy és ugyanaz az ügy.— I Moszkva <ss( régóta tudj«, A1 A William Penn Fraternal k Association (volt Verhovay) n bethlehemi 98-ik osztálya ez év- s; ben ünnepli fennállása félszáza- J dós jubileumát. n A nagy és hasznos testvérse- Íj gitő intézmény bethlehemi osz­tálya büszkén tekinthet vissza az 50 éves múltra. Szerény kezdet­­bői testvéri szeretettel és ma j­­gyár erővel, akarattal igen szép ^ fejlődést ért el az évtizedek fo­lyamán és sok tagjának és család­jának tett rendkívül becses, áldá- *f sós szolgálatokat. ‘e Minden jogcíme megvan arra, hogy ünnepeljen a félszázados :r jubileum alkalmával, mert becsű- ^ lettel töltötte be hivatását és k azoknak a kiváló magyar férfiak- lI nak, akik a múltban szerepet si vittek az osztály fejlesztésében, k valamint a jelenlegi kitűnő veze- „ tőknek és tagságnak érdemeit is őszinte elismerés illeti meg. Az ünnepség bankett formájá­ban fog lefolyni október 5-én, vasárnap, a Magyar Házban, ste félhét órai kezdettel. A ren­delő bizottság ígéri, hogy * bán­réti pompás lesz, a beszedek lem lesznek hosszúak és utána okáig lehet majd táncolni Tóth lános és zenekarának magyaros nuzsikájára. Jegy ára széme­­yenként $2.50. Azt szeretnék, ha minden tag észvenné és elhozná barátait is, sogy minél hangulatosabb és mpozánsabb legyen a jubileumi innep. A bankett a bethlehemi osz­­ály felejthetetlen szép ünnepsége esz de ünnepe a magyar össze­­artás és testvériség félszázados »unkájának is, amely megbecsü­­ést érdemel és a legjobb vára­­:ozásokat és teljes bizalmat kel­­í az osztály jövőbeli munkás­ága iránt, melyre Isten áldását rérjiik! A William Penn bethlehemi osztálya nagy banket­tel ünnepli félszázados jubileumát NINCS NYUGALOM LEBANONBAN Lebanonban szeptember 24-én iktatták be Chehab tábornokot, az uj .köztársasági elnököt, aki­nek személyében mint kompro­misszumos jelöltben megegyezett a kormány s a Nasser barát ellen­zék. De a beiktatás napján uj zavargások törtek ki, amelynek 20 halálos áldozata és sok sebe­sültje volt. Chehab a Nasser barát ellen­zék vezérét Rashid Karamit ne­vezte ki miniszterelnökké és emiatt újultak ki az ellentétek. Karami kijelentette, hogy megszálló amerikai csapatoknak, “amily hamar lehet” ki kell vo­­nulniok, de határidőt nem sza­bott ki. Washington október vé­gére hirdeti be a lebanoni kivo­nulást, “hacsak a lebanoni kor­mány nem kéri további maradás­ra”. Karami kinevezését Nasser si­kerének tekintik. Chehab állító­lag Nasser és Amerika közötti, semleges politikát akar folytatni. -------------ooo--------------­KÜLÖN BÜNTETÉS LEVELE­KÉRT, MELYEKEN NINCS ELÉG BÉLYEG A washingtoni posta főigazga­tóság öt centes külön büntetés kiszabását határozta el olyan le­velek után, amelyeken nem volt elég bélyeg. Most közlik, hogy a büntetésdijak életbeléptetését el­halasztották és 1959 február el­seje előtt nem valósítják meg. ALBERT MEYER ÉRSEK LETT STRITCH BÍBOROS UTÓDA XII Piusz pápa a tragikus kö­rülmények között elhunyt Sámuel Stritch bíboros chicagói érsek helyére Albert G. Meyer milwau­­kee érseket nevezte ki a legna­gyobb amerikai egyházmegye ér­sekéül. Az 55 éves főpap már el i< foglalt« vj méltóságát, Rooneyt jelölték az el-! i hunyt íosko szenátor utódjául Sacarakis városi tanácsos lett : a Beemeltem városi demokrata 1 part ernoke. A Northmpton megyei demo- ‘ krata pari vezetősége szeptember ‘ zu-en az erhunyt josepn Y osko • allami szenátor helyére egyhan- ! gulag fred J. Kooneyt (öethle­­hem) jelölte a november 4-i : választásra. Az ülésen jelen volt hrancis E. Walter kongresszusi 1 képviselőnk . is> aki közölte, hogy t,arl E. Schaffer polgármes- 1 tér, akinek jelölesére sokan gon­doltak kijelentette, hogy nem kivánja jelöltetni magát, mert ^ továbbra is Bethlehem fejlesztése 1 munkájának kivánja szentelni 1 magát. , i 1 Yosko 1946 óta a Bethlehem 1 városi demokrata párt elnöke is volt. Erre az állásra Anthony ‘ Sacarakis városi tanácsos és John Choma pályáztak. Harminc sza- s vazattal 24 ellen Sacarakist vá­lasztották meg.---------------ooo---------------­HALÁLRA ÍTÉLTEK EGY MA­GYART KANADÁBAN Az ontarioi Londonban a bűn- j tetőbiróság kötéláltali halálra ítélte Salamon Pál 49 éves ma- ^ gyár bevándorlót, mert julius . 26-án agyonlőtte szeretőjét, Mrs. ^ Alexandert. A gyilkosságot megelőzően Salamon egész éjjel együtt mula­tott az asszosnnyal, hajnalban, heves szóváltás után, amely so­rán Salamon visszakövetelte az asszonynak vásárolt ruhákat és i cipőket, ittasan revolvert rántott és hűtlen szeretőjét agyonlőtte... 1 Az ítélet végrehajtását novem- 1 bér 26-ára tűzték ki. Salamon ! még felebbezéssel és végső fokon i ügyelem kérelme?é*év<;l élhet. i ELMARADT A LITTLE ROCKI ISKOLÁNAK MAGÁNISKOLAKÉNT VALÓ MEGNYITÁSA zatának indokolását, amely tör­vénytelennek nyilvánítja Faubus, illetve az arkansasi törvényhozás azon elhatározását, amellyel be­záratták a high schoolt. Az indo­kolás szerint négereknek a pol­gári jogegyenlőség értelmében joguk van ugyanabban az iskolá­ban tanulni. A little rocki iskolaszék, mi­után az iskola megnyitása esetén tagjait a bíróság megvetése miatt bűnügyi eljárás fenyegetné, nem nyitotta meg a magánisko­lát. A szeptember ekként eltelt ! anélkül, hogy a tanulók az isko­lát látogatták volna. Faubus azonban kitartásra buzdította a néger elleneseket és hangoztatja, hogy harcol “a végső győzele­mig.” Faubus kormányzó hétfőn ma­gániskolaként akarta kinyitni a little rocki High Schoolt, mert magániskolákra nem terjed ki a legfelsőbb szövetségi bíróság rendelkezése, hogy a fehér tanu­lók a négerekkel közös osztályok- I ba járjanak. Azonban egy omahai szövetségi bíró egyidejűleg törvénytelennek minősítette Faubus tervét és egyelőre" egy hétre megtiltotta a törvény kijátszását jelentő ma­gániskola megnyitást. Jövő hét­főre azonban uj bírósági rendel­kezés várható. Az igazságügy­­minisztérium is úgy nyilatkozott, j hogy maeániskolák megnyitása törvényellenes volna. A legfelsőbb szövetségi bíró­ság a hétfői ülésén nyilvánosság­ra hozta azon legutóbbi határo- i ■ DEMOKRATIKUS E, HOGY AZ ELLENZÉKET - KIZÁRJÁK AZ ACÉLMUNKÁS UNIONBÓL ? egészen összeegyeztethetőnek" minősiti. Egyben hivatkozik arra, J hogy Walter Reuther United |Autoworkers Unionja felállított jegy “Public Review Board”-ot, ^melyben a unionon kívülálló, ^elfogulatlan szakértők és közéleti tekintélyek foglalnak helyet s amelyhez oly tagok, akik úgy ér­zik, hogy a unionban valamely .igazságtalanság történt velük, felebbezhetnek. Az automunkás union aztán mérvadónak fogad­ja el az ilyen "Board" pártatlan döntését. A Times ajánlja McDonaldnak és vezetőségi társainak, vegyenek példát Reuthertől, állítsanak fel ily “Boardot” s ezzel helyezzék mintegy a közélet ellenőrzési le­hetősége alá, hogy a union szer­vezeti életében a valóban demo­krácia és szólásszabadság uralko­dik-e? A T imes cikkének erős vissz­hangja van úgy union njint más társadalmi körökben. A N. Y. Times vezércikkben foglalkozik az Acélmunkás Union i (Steelworkers of America) At- j lantic Cityben szeptemberben ! tartott konvenciójával és bírálja j a módszert, amiként McDonald union elnök és hivei eljártak a Donald Rarick vezetésével jelent- * kezett ellenzékkel szemben. Rarick a legutóbbi elnökvá­lasztáson több mint fele annyi . szavazatott kapott, mint McDo- j nald és a konvención folytatta ellenzéki bírálatát, kivált a havi tagdijaknak két dollárral való felemelése elln, amellyel egy­idejűleg McDonald $50,000-re emeltette fel a sajat évi fizetését. A konvenció, mint megírtuk, úgy határozott, hogy utasítja a vezetőséget és az illetékes helyi j osztályokat, hogy foglalkozzanak Rarick és társai ügyével és zár­iák ki őket a Unionból. A N. Y. Times vezércikke az | ellenzék ily formában való elimi- | lilását “a demokráciával nem ' . I w 1 Megkezdődött az orszá­gos választási kampány Truman exelnök és Harriman new yorki kormányzó a rr.ult hé­ten New York államban tettek körutat. Résztvesz a választási kampányban Stevenson volt de­mokrata elnökjelölt is, aki elsőül Los Angelesben beszél. Eisenhower elnök le választási körutat fog lebonyolítani október folyamán, a republikánusok ér­dekében. Többi közt Los Ange­lesben, San Franciscóban, Chi­cagóban és New Yorkban fog beszélni. Nixon alelnök már megkezdte választási körútját. Kifogásolta, egyik beszédében, hogy a Fehér Házból kiadták azt az informá­ciót, hogy a formosai előszigetek ügyében folyó amerikai politikát helytelenítő levelek túlnyomó többségben érkeznek be a Fehér Házhoz. Nixon adójavaslatai Egy másik beszédében Nixon amellett szállt síkra, hogy le kell szállítani a részvénytársaságok 52 százalékos jövedelmi adóját, valamint a magaskeresetüek adó­kulcsát. Az utóbbiról azt mon­dotta, hogy "csaknem vagyonel­kobzással egyértelmű”. Szerinte az üzleti élet megélénkitésére fog szolgálni, ha a magas keresetűek kevesebb adója lecsökken, mert visszatérül a nagyobb üzleti forgalom utáni adókban. Követeli azt is, hogy a szeszes italok és dohánynemüek kivételé­vel töröljék el az összes fényüzé­­si adókat (excise tax) és helyette valósítsanak meg egy másfél százalékos általános gyártási adót | minden» gyári utón előállított áru érték után. (Ez is antiszociális | fogyasztási adó volna, mert egyforma mértékben sújtaná a gazdagot és a kispénzüeket. Szerk.) Dulles külügyminiszter kijelen­­! tette, hogy a körülménynek, hogy a Fehér Házba beérkező levelek 80 százaléka ellenzi a formosai | kérdésben folytatott politikát, I i nincs különösebb jelentősége a | további tavolkeleti külpolitika j szempontjából.----------------ooo----------------5,876 KOLCHOZ CSOPORT MAGYARORSZÁGON A budapesti földimivelésügyi minisztérium augusztus végi ada­tai szerint az országban jelenleg .5,876 mezőgazdasági tisz, szak­csoport és társulás működik. Ezekben 144,043 család 243,- 855 tag, 1,516,153 hold összte­rületen, illetve 1,212,707 szán­tón gazdálkodik. A belépők kö­zött megnőtt a saját földdel ren­delkező birtokos parasztok szá­­|ma. Nyugat csak itóbb kezsdett rá jönni. Hinni kill, hogy nem tul­­későn. * * * JUGOSZLÁVIA követe, Vi­­dic külön is felszólalt és kijelen­­j tette, hogy ízért szavazott a | Szovjet blokkíl, mert “úgysincs ; semmi értelme hogy újra foglal­kozzanak a migyar üggyel, csu­pán uj izgalmaeat hoz, de semmi egyebet”, s ezért ellenzi tárgya­lását. De “a békf érdekének” is mondotta az újabb tárgyalás i mellőzését s ez arra mutat, hogy iTito csak a maja “nemzeti kom­­j munizmusa számára ragaszkodik a nemzet Mo.zkváva! szembeni függetlenséghez más országokra [nézve nem bán/a, hogy moszkvai kommandó alatt állnak. A tipikus balkáni gondolkodásmod nem változott Jugoszláviában azzal, hogy kommunista lett az államfő. Jugoszlávián kívül csak a Szovjetblokk tagjai szavaztak a I napirendre tűzés ellen. Azok kö­­j zött akik tartózkodtak a szava­zás volt India, Indonesia, Irak, Nepal, Saudi Arabia, Ceylon, Yemen Afganistan, a “testvér Finnország és Nassernek, a ma­gyar nyilasok kedvencének Egye­sült Arab Köztársasága. r. o.--------------OOO-----------­Az acélipar helyzete A N. Y. Times szerint acélipa­ri vezető körök igen valószínűnek tartják, hogy ac acélgyárak az év utolsó negyedében átlagosan termelőképességük 75 százaléké­ival fognak dolgozni, ami többé kevésbbé meg.elel a foglalkoz­tatottságuk jelenlegi mérvének. ! A “Steel" magazine közli, hogy a logtöLL „Algyár azon az állásponton van, hogy az acél­­járak augusztus elsején történt emelése nem fedi teljesen a ter­melési költségek drágulását és januárra az ár további $4.50 $5.00-ral való emelkedését jósol­ják. Több gyár januárra szóló rendeléseket már ma is csak ily magasabb árakon fogad el.-------------—ooo--------------­PERSONS TÁBORNOK, AZ EDDIGI HELYETTES LETT ADAMS UTÓDA Eisenhower elnök a korrupciós ügye miatt lemondani kényszerült Sherman Adams első elnöki asszisztens helyére Adams he­lyettesét, Wilton B. Persons 62 éves, alabamai származású tábor­nokot nevezte ki, aki az elnöknek régi személyes barátja. Ezzel az összes utódlási kom­­| binációk megdőltek, amelyek közt a legérdekesebb az volt, jhogy Nixon alelnök vegye át i Sherman hatáskörét, hogy na­gyobb gyakorlata legyen, ha 1960-ban elnökjelöltté és utána elnökké választónak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents