Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)
1958-09-26 / 39. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879'’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam, 19-ilc szám BETHLEHEM, PA., 1958 SZEPTEMBER 26 Egyes szám * ára 10 cent VILÁGTÜKÖR AZ EGYESÜLT NEMZETEK new yorki közgyűlése szeptember 18-án kezdte meg a napirend érdemleges tárgyalását s az első szónok Dulles külügyminiszter volt. Reményét fejezte ki, hogy a Varsóban az Egyesült Államok ottani követe és a kínai követ között a formosai előszigetek ügyében megkezdett tárgyalások eredményre> békés megegyezésre fognak vezetni. Ugyanezen ülésen beszélt Gromyko orosz külügyminiszter is és az amerikai haderőnek a Formosa körzetből való visszavonását, sürgette. A varsói tárgyalásokról említést sem tett. Dulles sürgette, hogy az E. N. állítson fel nemzetközi rendfentartó haderőt és oly rádióállomást, amely ellenőrizze, hogy az egyik ország ne uszíthassa forradalomra a másiknak népét, valamint egyezmény megkötését, hogy a világűrt, ne lehessen katonai célokra felhasználni, amit Washington már régebben javasolt. Az utóbbira Gromyko azzal válaszolt, hogy Amerika összes külföldi nukleáris repülőbázisai beszüntetését kérte cserébe. — Dulles bizonnyal szánakozva mosolygott rajta. . . * » • DULLES. . hivatkozott arra, hogy az előszigetek, Quemoi és Matsu stb. valamint maga Formosa a kínai kommunista kormánynak sohasem voltak birtokában s most erőszakkal akarja kiterjeszteni reájuk hatalmát. Követelte a tü-ciés beszüntetését (Quemoi ellen), hogy tárgyalás utján oldódhassák meg az ügy. De egyben jelezte, hogy Amerika fenntartja magának a jogot, hogy azt az E. N. elé vigye. Előbb tehat az E.N.-en kívül tár gyalnak, hiszen a kommunista Kina nem is tagja az E. N.-nek, sőt Amerika továbbra is függőben akarja tartani felvételét. — Szeptember 1 9-én az E. N. napirendi bizottsága 12 szóval 7 ellen (a 21 tagú bizottság két tagja tartózkodott a szavazástól) kimondta, hogy, mint az előző két esztendőben, az idei közgyűlésen sem tűzik napirendre a kommunista Kina felvételét. Lodge amerikai fődelegátus ez irányú indítványát azzal indokolta, hogy a kinai kommunisták semmivel sem javultak meg az ellenük felhozott vádak dolgában. Zorin orosz delegátus azt állította, hogy “a kinai nemzetiek csupán egy marék csődbeju- \ tott politikust jelentenek", akiket “csak az amerikai fegyverek védelme tart még a helyükön." Nem tudhatjuk, mennyiben igaz ez, mert hiszen a kinai nép szabad akaratnyilvánitására a kommunisták sohasem adtak módot, de annyit biztosan tudunk, hogy a szabadságharcos Magyarországról, mindig köztudomású volt, hogy a kommunistákat csak a Szovjet megszálló csapatainak fegyverei tartják uralmon. Bebizonyult ez száz százalékosan 1956 október—novemberben és nem kevésbbé van ez igy a többi feuropai rabországokban is. Régi politikai megfigyelők úgy látják, hogy egyik fél sem hiszi hogy a kis előszigetecskék ügyében nagy háború keletkezhet és ezért folyik kölcsönösen a rémitgetés és a nagy szavak és gesztusok politikája. Szerintük az alku még az elejen van és ilyenkor mindegyik fél magas lóról beszél. De senkisem meri biztosra megjósolni, hogy a varsói tárgyalásoknak lesz eredménye. A kinai kommunisták nem hajlandók lemondani az előszigetekről, (még kevésbbé kormosáról), sem pedig semlegesítésünkhöz hozzájárulni, de fogadnák ezt el a kinai nemzetiek sem. — (Egyik részük állítólag szeretné Amerikát mindenáron belevinni egy háborúba, a másiknak ez kevésbbé sürgős, csak megkapják továbbra is az amerikai segélyt.) Hajlandók lennenek e a kommunisták az E. N.-be Kina képviseletéül való felvételük fejében az előszigetek és Formosa kérdését újólag függőben hagyni? Ez majdnem tárgytalan kérdés, mert Amerika nem mehet bele anélkül hogy ne lássék a kínai nemzetiek cserbenhagyásának. Amerika csak akkor tudna "megszabadulni" a kinai nemzetiektől, ha azok a beleegyezése nélkül megtámadnák a kinai szárazföldet, Csiang nemzeti elnök azonban jól emlékszik a magyar szabadságharcra, amely szintén Amerika megkérdezése nélkül tört ki. És szigorúan betartja a Quemoi bombázásának viszonzása kéraésében Washingtontól kapott tanácsokat. Mellesleg: Amerika nem is akar "megszabadulni" a nemzetiektől akiknek adott támogatása ma jelentős erkölcsi aktivüm a számára a közép és keleteuropai rabországok ügyében való hosszú passzivitása tehertételével szemben . . . Van olyan vélemény is, hogy éppen mivel mindkét oldalon abban a hiedelemben “játszának a harcias szavak és gesztusok tüzével", hogy úgysem lesz belőle háború, pattanhat ki valahol egy végzetes szikra. . . A BIZOTTSÁGBAN tehát az Egyesült Államok befolyásának a többi tagországok közti ereje hatásosan mutatkozott meg, — még azt sem engedélyezik, hogy India ezévben is felvesse a kommunista Kina felvétele kérdését és egyes jelek után Ítélve várható, hogy a közgyűlés is az amerikai álláspontra kedvezően fog Ítélni. Amerikának ez a lépése mindenesetre erélyre vall és összhangban áll Eisenhower elnök és Dulles azon kijelentéseivel, hogy appeasementről, dőre, békitgető engedékenységről, amelynek csak az ellenfél vérszemének megnövekedése szokott a nyomában járni, "tévolkeleti Münchenről" a«m lehet. DULLES a magyar ügyet és Nagy Imre és társai kivégzését is beleszőtte beszédébe. Nem mint külön ügyet, hánem mint az aktuális távolkeleti konfliktusban a Szovjet ellen felhozható érvet. — A mayar tragédia, — mondotta, — folytatódik. Az egész civilizált világot megdöbbentik a terror és a megtorlás kegyetlen módjai. Nagy Imre volt miniszterelnöknek és Maiéter tábornoknak kíméletlen felakasztását szégyenletes titkossággal hajtották végre, megsértették a menedékjogot és azon Ígéretet, hogy nem lesz velük szemben megtorlás és semmibe vették az Egyesült Nemzetek közgyűlésének határozatait. — Az ily megtorlások egy súlyosabb alápbünnek következményei, a magyar nép tartós, bruj tális elnyomásának egy bábkormány által, amelyet a Szovjet katonai hatalma kényszeritett fel. — Az Egyesült Nemzetek nem hagyhatja elbátortalanítani magát, mivel az előző határozatait semmibe vették. Minden kormánynak, amely hisz az önrendelkezés elvében, az alapvető emberi jogokban, a kisnépek védelmében, ünnepélyes kötelessége, hogy álláspontját félreérthetetlenül megvilágítsa. — Az Egyesült Nemzetek azon tagjai, akik hisznek az ázsiai és afrikai népek önrendelkezési jogában, Ugyanúgy kell támogas-I sák azt Keleteuropára nézve is. A BESZÉD e részét némelv amerikai világlapok úgy magyarázzák, hogy Dulles újabb elítélő határozatot akar hozatni, alkal| msint Nagy Imre és társai kivégzése kapcsán. Az időpont még nern ismeretes és hogy lesz e ily Ivjj határon* ?ohh«n függ ittál. ! lesz-e egyezség a távolkeleti ügyben? Ha lesz uj határozat, a kérdés az, lesz e végre jó éles foga is? Mert különben a Szovjet amely más ideológiai malomban őröl, mint a Nyugat és nem nemzeti szabadság-kategóriákban, hanem nemzetközi osztályharcos kategóriákban gondolkodik és politizál, épp úgy nem fog törődni vele, mint eddig. Van abban valami roppant fájdalmas történelmi irónia, hogy Quemoi és Matsu főkérdések és a szabadságharcos Magyarországnak és a többi rabországoknak tragédiája csak a főügyet támogató mellék érv. . . Hinni, remélni kell hogy nem lesz örökke így! * * * KRUSCSEV szept. 19-én e hónapban már a második jegyzékét intézte Eisenhowerhez. — Megismétli szeptember 8-i kijelentését, hogy ha Amerika megtámadná a kommunista Kínát, úgy reagálnának reá, mintha a Szovjet elleni támadás lett volna. Atomzsarolást emleget és hangoztatja, hogy ily, Formosa vagy előszigetei miatti háborúban ^‘Amerikának biztosan sok fia vesztené életét s e háború világháborút idézne fel" és követeli, hogy a U. S. haderő távozzék a Formosa körzetből, vagy pedig a kinai kommunisták “kiűzik" onnan, a Szovjet haderőtől támogatva. I Azt is kéri Kruscsev, hogy a U. S. ismerje el a kinai kommunista kormányt és hagyja cserben a kinai nemzetieket, akik helyén a kommunistákat kívánja látni az E. N.-ben. 1 A jegyzék kimondottan szemtelen hangú és vakmerő beállítású. Kruscsev megleckézteti Amerika elnökét, hogy többi közt beszéljen jobb hangon a kinai kommunista kormányról (amely nem szavazatólappal, hanem a Szovjet hadianyag segítségével támogatott véres erőszak utján jutott hatalomra), mert szerinte ‘Kínának sohasem volt oly népszeri' I kormánya mint ez, amely mögött ott áll az egész nép”. Vádolja Amerikát, hogy életben tartja a nemzeti kormányt és mégszallva tartja Formosát, hogy közelebb legyen a kinai , szárazföldhöz és mpst is az a célja, hogy e helyzeten ne essék változás. Állítja, hogy a partmenti előszigetek a kommunistákat illetik meg. (Holott nem törvényes és nem demokratikus utón kerültek uralomra). Tűrhetetlennek mond ja a szerinte fennálló törekvést, amely “két Kinát” akár, “pedig Csiang csak árnyék, amelynek mielőbb örökre el kell tűnnie". A Csianggal fennálló amerikai szerződést olyannak deklarálja, mintha Amerika Kerenszkyvel (az 1917 novemberi bolsevik forradalom előtti miniszterelnökkel, aki U. S.-ben él), kötne szerződést Oroszországról. Csiangot a U. S. fizetett alkalmazottjának is mondja. * * • AZTÁN sajtóértesülésekre hivatkozik, melyek szerint magasrangú amerikai katonatisztek kijelentették volna, hogy a Formosán lévő haderők legmodernebb atombombákkal vannak felszerelve és megfényegeti Amerikát, hogy a Szovjetnek is van hidrogénbombája. Szemrehányást tesz Eisenhowernek, hogy csalódott benne, mert a Hitler ellen vívott közös háborúban azt a benyomást tette, hogy békében is együtt lehet majd dolgozni vele, azonban most Dullesnek “a háború széléig" elmenő politikáját folytatja, amely tőle elváaszthatatlanná vált. Úgy állítja be, mintha Fisenhower most kalandos politikát űzne, mert “a világhatalmi egyensúly Hitler óta a béke ba(Folytatás • 4.ik oldalon) meghalt joseph YosKo állami szenátor ; Kossuth emlékünnepély Washingtonban A DEMOKRATÁKNAK UJ JELÖLTET KELL ÁLLÍTANAK A NOVEMBERI VÁLASZTÁSRA Általános sajnálkozást kelt nevüket be lehet írni s ily "Write Joseph J. Yosko állami szenátor halála, A kisemberek é dekei harcosaként szereplő bethlehemi demokrata vezér Philadelphiában február 12-én agyműtétnek vetette alá magát egy daganat eltávolítására Március 15-én hazatért Bethlenembe, de két nap múlva újból rosszul érezte magát és hetekig a Szent Lukács kórház betege volt, majd Atlanstic Citybe ment. — Egy ottani nursing hóméban hunyt el 54 éves korában. Felesége, Gertrude mindvégig mellette volt. A temetés kedden ment végbe nagy részvét el a Connell féle temetkezési intézetből. A gyászmisét az SS Peter and Paul bizánci szertariásu kát. templomban tartották amelynek Yosko tagja volt. A korán - .hunyt érdemes szenátor emlékét kegyelettel őrzi meg a bethlehemi magyarság, amely kétségtelenül jóbarátot vesztett el benne. Kilesz a demokrata jelölt? Tudvalevő, hogy a májusi előválasztáson Yosko újabb megválasztásra pályázott és noha nem vett részt a kampányban, el nyerte a jelöltséget. A demokrata pártnak most uj jelöltről kell gondoskodnia a novemberi választásra. Ellenjelöltjei, Justin D. Jirolanio ügyvéd és Lee Pillsbury a törvény értelmében nem lehetnek hivatalos jelöltek, de in” kampányt folytathatnak. Hivatalos jelöltként Earl E. Schaffer polgármestert, Donald Sawyer megyei demokrata párti elnököt, Fred B. Rooney, Yosko üzlet-társát, Hilton Stipp volt bethlehemi pártelnököt és Joseph McLernon bethlehem városi számvevőt emlegetik. Schaffer polgármester esetleges jelölése esetére érdemes felemlíteni, hogy az állami törvény nem tiltja, hogy valaki a polgármesteri állása mellett szenátor is legyen. Jelenleg is van olyan szenátor, aki egyben polgármester is. Az uj jelöltnek Idény Ragot eastoni rep. állami képviselővel kell mérkőznie a novemberi választáson. ♦ * * MEGHALT YOSKO EGYIK FIVÉRE IS Nem egészen három nappal Yosko szenátor halála után fivére, Michael Yosko (941 E. 6th St., Bethlehem) 65 éves ko ában elhunyt a Szent Lukács kórházban. Ötven év óta a Bethlehem Steel alkalmazottja volt. Orvosa R. E. Gosztonyi Jr. Bethlehem szerint betegségének oka nem volt pontosan megállapítható, a kórházban azonban azt mondták, hogy halálakor májbetegségben szenvedett. Felesége sz. Fielen Urbanek, egy leánya Helene és kiterjedt rokonság gyászolja. Béke poraira! Amint a lapok közölték, s a Nagybizottság a Bethlehemi Híradó hasábjain tette közzé, f. hó 19-én, Kossuth Lajos 1 16. születésnapján, Kossuth emlékünnepély zajlott le, Washington, D. C.-ban a Department of Interior dísztermében a postaügyi miniszter és az Amerikai Magyar Szövetség rendezésében. AZ E. N. KÖZGYŰLÉS EZÉVBEN SEM VESZI FEL A VÖRÖS KÍNÁT Lapzártakor jelentik, hogy az Egyesült Nemzetek new yorki közgyűlése 40 szavazattal, 29 ellen elvetette India azon indítványát, hogy a kommunista Kina felvételét vegyék napirendre. Az elleninditványt Cabot Lodge U. S. fődelegátus nyújtotta be, hogy egy évre napolják el a felvétel kérdését. így biztosra vehető, hogy ezévben a kinai kommunisták felvétele már nem kerül napirendre, hacsak valamily, Formosával kapcsolatos egyezség nem kívánja. Ez azonban valószínűtlennek látszik. AZ AUTÓIPARI MEGEGYEZÉS JAVÍTJA AZ ACÉLIPARI KILÁTÁSOKAT Az autóiparban mutatkozott lanyhulás dacára szept. 1 7-én Walter Reuther, az automunkás union elnöke sok tekintetben kedvező három éves uj kollektiv szerződést kötött a Ford gyárral és várható, hogy hasonló feltételek mellett a hét folyamán létrejön az egyezség a General Motors és Chrysler gyárakkal is. A régi szerződés május végén lejárt és a munkások a nyarat szerződés nélkül dolgozták át. Szeptember elején az autópiac javulásával és az uj modelek termelésének megkezdésével Reuther elérkezettnek látta az időt az uj szerződés ügyének dűlőre vitelére. Szeptember I 7- én d. e. 1 0 órára adott terminust Fordnak a feltételei elfogadására. Közben a tárgyalások éjjel is folytak Detroitban, de terminusra nem fejeződtek be. A kitűzött órában 94,000 Ford-munkás lépett sztrájkba az ország különbsöző részein, de a sztrájk csak néhány ó.áig tartott és mindkét oldalról barátságos jellege volt. (A chicagói Ford telepen az igazgatóság kávét és süteményt szolgáltatott fel a piketeknek “with the compliments of the management".) Délután négy órakor, alig hat óra múlva Detroitban nyélbeütötték a megegyezést. Az uj szerződés három éven át évente hét és a junius 1 5-i élettartási költségek indexétől függőén további három cent órabéremelést ho?, együtt az egyéb kedvezmé* 75 százalékos acéltermelés a következő hónapokban Az autóipari sztrájkveszély elmúltával az acélipar javulási kilátásai tovább folytatódnak. A múlt héten a gyárak a termelő képességük mintegy 65 százalékával dolgoztak és várható, hogy a termelés 75 százalékos lesz az év negyedik negyedében és a jövő év elején. A Steel magazine szerint az autógyárak az év utolsó negyedében másfél millió személyautót és negyed millió truckot terveznek gyártani és ehhez 3.2 millió tonna acélra lesz szükségük, ami 70 százalékkal több, mint a harmadik évnegyedben az autógyáraknak szállított acél. Ez az ünnepély olyan volt, melyre, mi, amerikai magyarok i méltán büszkék lehetünk. Az I Egyesült Államok kormánya | és mi amerikai magyarok e naj pon hódoltunk Kossuth Lajos- J nak, a szabadság lánglelkü bajnokának, aki 106 évvel ezelőtt, j mint legelső külföldi, s egyúttal j magyar kormányfő szólott az amerikai Kongresszus mindkét j Házához. Diadalmenetben járta jbe az Újvilágot, s ugyanolyan ! szárnyaló, angolnyelvü, szónoklatokkal ragadta magával amerikai hallgatóságát és nyerte meg a magyar ügynek, mint magyarnyelvű szónoklataival elődeinket, Magyarországon. Kossuth Lajos, mint az 1848- as szabadságharc törhetetlen vezetője, nem tűrte a zsarnokságot, lemondatta a nemeseket kiváltságos jogaikról, a jobbágy rabiga eltörlésével jogokat adott a nemtelen, látástól-vakuiásig gyöt rődö jobbágy tömegeknek s a Habsburg-ház detronizálása után, mint kormányzó a demokratikus államrend megteremtésén fáradozott. Tudjuk jól ez nem sikerült, mert az 1 848-as szabadságharccá az orosz cár katonái úgy tiporták le, mint az 1956-os, a szabadságért küzdő forradalmat a szovjet, tank és katonai túlerő. 1848, 1 3, vezető tábornokát Aradon akasztották fel éppúgy megcsufolva a törvényt és az emberi jogokat, mint ahogy mostan a szabadságharc alatt tízezrek véreztek el, s Nagy Imrét sok-sok 1 3 vértanú követte és követi az i akasztófán, a keresztény és szabad világ szemeláttára, nyíltan gyakorolva a régén letűnt, oly magy római világbirodalom által | gyakorlatba vett, s ugyanazt aláásó elméletét: "Jajj a legyőzőiteknek.” Kossuth menekülni volt kénytelen, Törökországba, Angliába ment, majd 106 éve gyújtotta UJ FORRONGÁS LEBANONBAN Libanonban nagy biztonsági előkészületek történtek, mert e héten esedékes Chamoun eddigi elnök távozása és Shahib tábornok megválasztott elnök beiktatása. | Hir szerint a Nasser féle egyesült arab köztársasághoz való csatlakozást szorgalmazó forradalmárok uj a’Jkciókra készülnek. Meggyilkolással fenyegették meg Sami és Solh lebanoni miniszterelnököt, aki erre egy U.S. repülőgépen Törökországba me! ««killt <5 9« miifaá. lángra, az akkor saját szabadságukért harcoló, amerikai sziveket. Most 1 20 millió 4,— 40 millió 8 centes bélyeg alakjában indul el újra hóditó útjára a szabadságharc bajnok Kossuth, s hirdeti a szabadságszeretö népéknek, hogy egy, a szabadság szeretete fölötte áll mindennek, el nem adható, meg nem vehető, s örök, mint maga az igazi kereszténység, népeket emel fel a piedesztálra s gyávákat tapos bele a “cloacca maxima"-ba. A történelem során sokszor győzött már Dávid Góliát ellen, mert hite volt és törhetetlenül szerette a szabadságot, melyet egyes emberek eladhatnak, vagy áruba bocsájthattak, de nemzetek soha. Az ünnepség a Kossuth névhez méltó volt. Az események sorozata reggel 9 órakor vette kezdetét a Kováts Óbesterről elnevc. tt szövetségi központban, 1 0-kor az Amerikai Magyar Szövetség országos igazgatósága tartott gyűlést a Kossuth Házban, d. u. 2 órakor a Belügyminisztérium épületében megnyílt a Kossuth Postahivatal és a Library of Congress alkalmi kiállítása, mely este 8-ig maradt nyitva, (43-kor Truman volt elnök fogadta a magyar küldöttségeket a Mayflower Hotelban, %3-kor Washington, D. C. főpolgármestere hivatalos helységében fogadta a küldöttségeket s beszéd keretében átadta az arany kulcsot az A. M. Sz. elnökének, s "Lajos Kossuth Commemorativ Stamp Day" ünneppé nyilvánította a 1 9-ét, s végül yó^'kor ugyancsak a Belügyminisztérium dísztermében, Summerfield postaügyi miniszter nyitotta meg az ünnepélyt. Az amerikai kormány képviselőjeként szereplő Summerfield postaügyi miniszter meleg szavakkal emlékezett meg Kossuth Lajosról s az ünnepség befejező aktusaként aláírásával ellátott Kossuth bélyég-albumot osztott, ki a magyar ügyben sokat fáradozó és elöljáró amerikai-magyar vezető személyeknek. A kitüntetettek között szerepelt Nt. Ormai János, a Bethlehem és környéke küldöttség vezetője, a Bethlehemi Nagybizott,ág elnöke. Nt. Ormai János, aki létrehozta a Nagybizottságot, igaz-magyar szívvel s lélekkel fáradozott és fáradozik jelenleg és a magyar ügyért, méltó erre a kitüntetésre. Mint evangélikus lelkész 40 éve hirdeti az isteni igazságot s puritánul szolgálja magyar népét, s a közeljövőben ünnepli egyházának 30. éves és bethlehemi lelkipásztorkodásának 25 éves évfordulóját. Nt. Ormai János, Nt. Nyáry Miklós, Simon Károly, Pénzes József, Fejes Sándor és Szolga Miklós az ünnepségsorozat mindegyikén képviselték a Nagybizottság küldöttségeként a Bethlehem és környéke magyarságát. Szolga Miklós, sajtótitkár NT. ORMAI JÁNOS TANULMÁNYOZZA AZ EMLÉKALBUMOT
