Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-09-05 / 36. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J. t BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre .......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mattier May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., midet the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Church es and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,36-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 SZEPTEMBER 5 Egyes szám.* ára 10 cent AZ EGYESÜLT NEMZETEK Kruscsev által oly fontoskodva, r.yomatékkal követelt rendkívüli közgyűlése lezajlott anélkül, Hogy a magyar ügy akárcsak szóba is került volna, sőt egyes jelek szerint, az volt Washington tendenciája, hogy a magyar ügy nq rontsa a középkeleti kérdés­ben kis enyhületet hozó javasla­tok kilátásait. Az atom-próbák beszünteté­se ügyében Genfben julius eleje óta ülésezett nemzetközi tudomá­nyos konferencián is valami egyetértésféle alakul ki a próbák szüneteltetése érdekében s ilyen­kor a magyar ügyet nem kezelik o'y szigorúan a State Depart­ment bölcsei, mint amikor pilla­natnyilag támadási anyagra van szükség a Szovjet ellen. Úgy halljuk, a közgyűlés nap­jaiban Washington nem titkolta, hogy egyelőre kevesebb magyar piketelést óhajt a Szovjet dele­gáció szállása és az E. N. palotá­ja előtt s ugylehet, a hirtelen enyhébbnek látszé légkörre való tekintettel tiltották be a new yor­­ki, augusztus 24-i Szent István | ünnepi vecsérnye utánra az E. N. j palota előtt tervezett nagyobb- | szabású piketelést. . | A magyar felszsbaditás ügye most nem közvetlen cél, hanem | inkább taktikai eszköz az ameri- I kai diplomácia szemében, ame- j lyet akkor ránt elő, amikor va- i lami harciasság mutatásba van I szükség egy másik cél érdekében. | Ez ajnálatos, de nem végleg el­szomorító, mert a mai világban i szerénynek kell lennünk hiszen I Gömböstői Szálasiig oly sokan kompromittálták Magyarországot az ártatlan országok tömegét legázoló s ártatlan emberek mil­lióit kannibáli módra pusztító “urnépi" imperialista Hitler ol- : dalán. Teleki Pálról, hősi Hitler eile- | nes önfeláldozásáról pedig nem vett eléggé tudomást a nyugati emberiség . . . [lesz, hogy megnyerje a világhá­ború elvesztett békéjét. Lehet, hogy a hidrogénbom­bának és távrakétá miatt nem mutatta magát nagy történelem formáló szándékúnak. De már az zal jött hatalomra, hogy leszámo­lás helyett békét Ígért és megígér­te, elmegy Koreába és békét kőt az északkoreai kommunisták­kal. (A ‘‘békét” tulajdonkép még Truman készítette elő, de a hollywoodi izü elnökválasztó propaganda kampány ezt ügye­sen homályban hagyta. . . ) Most már az a kérdés, ha 1 960-ig valamely fatális véletlen folytán nem sodródunk bele vi­lágháborúba vagy ha valamely kis helyi háború nem fajul azzá Eisenhower utóda jobb, reményt adóbb lesz e a rabnépek szem­pontjából? * * # PÁRTOK felett állunk, de re­gisztrálnunk kell, hogy a legelis­mertebb amerikai sajtójósok egyre határozattabb forfában jósolgatják, hogy az utódját Ste­­vensonnak fogják hívni. Az egyes jelek szerint talán már te­­tőopntján túllévő gazdasági lanyhulás és más adottságok a demokratáknak kedveznek 1 960- ra és nagyon növekszik azon de­mokraták számára, akik az 1 960- as választásokat úgy képzelik el, hogy a demokraták annak a té­telnek beigazolására fognak tö­rekedni, hogy 52-ben és 56-ban nem a republikánus párt, hanem Eisenhower hadvezéri presztízse és személyi népszerűsége győzött s e célból harmadszor is jelölik Stevensont (Nixonnal vagy Deweyval szemben), aki “tudva azt, hogy Eisenhower népszerű­ségével és sok milliós propagan­dájával szemben nem győzhet, kétszer is feláldozta magát.” A jövő nagy titka, hogy ha Amerika utói is éri a Szvojetet az újkori fegyverekben, az uj elnök erősebben fog e a sarkára állni a rabországokért mint Eisenhower tette és teszi? Nem lesznek e neki is gátlásai a nuk­leáris fegyverek egymás kölcsös nős kipusztitásával fenyegető félelmetes nimbusza, vagy egy­szerűen csak a békeszerető pol­gárok szavázatai miatt? Ez a rovat, nyugodtan mond­hatjuk, a legenergikusabban ki­fogásolta mindenkor, hogy a Nyugat nem állítja élére a rab-, országok ügyét. Már a második világháborús győzelem mézeshe­tében a sajnos,gyenge hangú ame rikai magyar sajtóban elleneztük az amerikai katonák Európából való hazahozatalát s azt kíván­tuk, maradjának ott és gondos­­kodjának Yalta betartásáról. — Majd 1945 áprilisban, amikor Rákosi Mátyás bevonult Pestre, sürgettünk amerikai fellépést, mert tudtuk (és meg is irtuk), hogy ‘‘az a Rákosi Mátyás, aki halálos itéletettel a feje felett i 926-ban a pere tárgyalásán kommunistának vallotta magát, most háta mögött a diadalmas vörös hadsereggel, nem demo­kráciát, hanem bolsevista rend­szert megvalósítani jön Magyar­­országra és elejétől kezdve re­ménytelenek láttuk Tidly és Nagy Ferenc kibőjtölési politikáját, amely abban reménykedett, hogy a békeszerződés megkötése után kimennek az oroszok és a magyar ság végre ur lehet a maga por­táján. Igaz, mást aligha is tehettek volna, ha nem akarták megkoc-1 káztatni, hogy akadékoskodásuk esetén személyi kellemetlensé­gekbe sodródjanak és az oroszok1 esetleg őket is elhurcolják Szibé­riába. Hiszen Washingtonból tói csak biztatást kaptak, hogy maradjának a helyükön, nehogy valaki rosszabb jöjjön utánuk, de egyébként őket is épp úgy szerben hagyta a Nyugat, mint a szabadságharcosokat 1956-ban, — holott akkor Ameriának egyedül volt atombombája. . . De azokat, akik azt sürgették, hogy addig kell Európában ran­* * * NEM VÉGLEG ELSZOMORÍ­TÓ, mert Washington azért ébren tartja a magyar kérdést (némely nagyképü, fizetéses tűz ébren­­tartók fnotoskodása nélkül is), mint amely ha megfelelő világ­­politikai helyzet áll elő, szintén megoldandó. Jobban szeretnénk, ha a sza­badságharcos Magyarország és általában az európai rabországok ügye központi kérdése volna az amerikai politikának vagy leg­alább oly fontos mint a Közép­­kelet olaja, de sajnos a régi ma­gyarság és a menekült politiku­sok szervezeteinek, valamint az amerikai magyar sajtónak együtt­véve sincs döntő súlya Washing­tonban s ezen nem változtat sem­miféle piketelés, eggyel több vagy kevesebb sem. A Nyugat cserben hagyta a szabadsághar­cot s ha az elkeseredett óhazai polgárság a Free Europe münche­ni magyar leadásait méltán bizta­tásnak vehette is, viszont Eisen­hower már 1955 júliusban nyil­­tán megmondta, hogy a rabor­szágokért nem indit háborút s azóta a Szovjet a földrészkőzi távrakétával és egyeb fegyverei­vel átmenetileg katonai főlénybe is jutott Amerikával szemben, (talán már a magyar szabadság­­harc előtt). Ezt az előnyt még mindig nem sikerült utolérni, bár másrészről Amerika külföldi re­pülőbázisai csaknem kiegyenlítik e fölényt. (A nsyugateurópai or­szágok is jobban siethetnének amerikai nukleáris repülőbázisok engedélyezésével, kivált Francia- és Németország.) Szó sincs róla, több erélyt, kiállást szeretnénk a rabnépek ügyében, kivált a magyar ügy­ben, de nem felejtjük, hogy Eisenhower, az eddigi hat éves elnöki szereplése után ítélve, nem az az ember, akinek mi szerettük volna látni: nem a vi­lágháború győzelmes hadvezére, afc* fejébe vette, hogy elnök det csinálni, amig ez a monopó­lium fennáll, Nyugaton akkor a győzelmi ujjongás napjaiban nem vették eléggé komolyan. . . MINDEZZEL SZEMBEN nem lehet kételkedni Amerika őszinte JÓSZÁNDÉKAIBAN. Az évek folyamán sokszor kárhoztattuk ezeken a .hasábo­kon, hogy Amerika beéri azon negativ állásponttal, mely szerint ‘Amerika sohasem fog hozzájá­rulni olyan szerződéshez, amely a rabnépek balsorsát megerősiti vagy meghosszabbítja.” s Nem nagyon tetszik nekünk az sem, hogy, Cabot Lodge az amerikai E. N. fődelegátus a mostani rendkivüli közgyűlésért meghátrált, a Kádár kormány delegációjának kizárása kérdésé­ben, amelyet egyes délamerikai országok javasolni kivántak. Az illetékes bizottság azt javasolta, hagyják továbbra is függőben a delegáció igazoló okmányai át­vizsgálásának ügyét. Ez megfe­lelt Cabot Lodge egy régebbi nyilatkozatának és Lodge követ­kezetes maradt, mert Soboley crosz fődelegátus felállt és kije­lentette, hogy ha a délamerikaiak kívánságát tárgyalják, ő a nem. zeti Kina kizárását fogja követel, ni, amely nem képviseli a kínai népet”. (Notabene, a kínai kom­munisták épp úgy, sőt még vére- I sebb erőszakkal szerezték meg a közhatalmat, mint a raborszá­giak és épp úgy nem volna he­lyük az E. N.-ben, mint a rabor­szági kommunista kormányok­nak. sőt mint magának a Szov­jetnek, ha becsületesen betarta­nák az E. N. Charter követelmé­nyeit. Cabot Lodge már a közép­keleti feszültség “békés" javas­lat elfogadásával való enyhítése érdekében is, belement, hogy to­vábbra is függőben maradjon a Kádár delegáció elismerésének kérdése. • • • ÍGY VAN függőben a magyar ügy és a többi rabnépek ügye is. Aki azt állitja, vagy füledbe súg­ja, hogy Amerika “eladta” vag> “megint eladta” a magyar népet, nem igazságos. Nem az még yaltai vonatko­zásban sem, mert ott Roosevelt ugyan hibát követett el, hogy egyoldalú Szovjet bolsevik meg­szállást fogadott el Magyaror­szágra és megbízott Stalinban', hogy szabad választások lesznek és a magyar nép maga választ­hatja meg a kormányt, amely alatt élni akar. De ezt neun rosz­­.izindulatuan, nem rosszhisze­műen tette, hanem naivitásból és1 azon vélt érdekből, hogy Ame­rikának szüksége lesz az oroszok­ra, hogy megnyerhesse a hábo­rút Amerika legsajatabb ellen­feleivel a japánokkal szemben, ami neki akkor az úgy is az orosz hadsereg előnyomulási területé­be eső keleteuropai országok kérdésénél, mint amerikai haza­finak. fontosabb elsősorban fon­tos központi kérdés volt. Hibáztattuk Roosevelt és Churchill túlzott bizalmát Stalin iránt, de még soha béke nem va­lósult meg úgy, hogy abban a | népcsaládi becsületes testvériség krisztusi elve, nem pedig többe vagy kévésbbé a “Jaj a legyőzői­teknek” módszer jutott volna ér­vényre. Ezt történt a Hitler olda­lán a végsőkig kitartott Magyar­­ország osztályrészéül is, Szálasi: nézték, nem Teleki Pált és sem­mibe vették azt a' nagy lelki in­dokot, amely Magyarországnak Amerika, Anglia és a Szovjet el­leni háborúba lépésé számára, ha bölcsesség szempontjából nem is, de érzelmi alapon mentökö­rül rrj én yiil szolgál: Magyarország kétharmada elvételének égrekiál­­tó, kegyetlen trianoni igazságta­lanságát, amelyről minden ma­gyar érezte és érzi, hogy nem lehet végleges. * * • MOST « maradék trianoni or­­cíágcsonk falett sem a magyar r.ép többségi alarata az ur. De az igazságtalanság ellen nein le­het, nem szabad másik igazság­talansággal haicolni. Nagyon helytelent celeksdnek, akik ezt teszik. Egyelőre nem akarunk neveket emliteni, de az utóbbi időben ismét mgyon elfajult az Amerika ellenes propaganda né­mely magyar menekült körzetek­ben . . . Amerikában élő emi­gráns ujmeneklltnek egy cikke jár körbe a különböző világré­szekben megjelenő nyilas lapok­ban, mely demsgog felületesség­gel bírálja Amerikát s azt állitja, hogy Amerika végleg belenyugo­dott a rabországok tragédiájába ‘újból eladta” Magyarországot. S egy clevelanű lapban azt ol­vassuk, hogy nenrég bevándorolt nyilas szónok, all a gyűlés elnöke ís volt, szótlanul tűrte Amerika becsmérlését ső; ráduplázott az­­zal, hogy azt állította; "Nyugat hozzájársulásával gyilkolják a vi­lág népeit”. Ugyanezen forrási írja, hogy Clevelandban nrilt utcán is nyi­las hangoskodés és propaganda folyik, a sokfelé másutt folyó suttogó propaganda pedig köz­tudomású a magyarság között. . . A Nyugat alatt ma mindenki elsősorban Amerikát érti és ame­rikai vonatkozásban ez messze túllépi a való tényállás határait, szemenszedett hazugság. Amerikát lehet és kell bírálni, de csak ameddig az igazság s tisz tesség takarója ér! Teheti ezt minden magvai akár állampol­gár, akár nem. De azoknak, akik annakidején szóban és cikkben helyeselték a Ribbentrop—Molo­tov egyezménynek és kolláborál­­tak a Ribbentrop—Molotov egyezménnyel, a Nyugatnak kül­dött hadüzenetekkel és a hábc rut hiába meghosszabbító 1 944 október 15-i puccsal, (és ma is e puccs és az akk ‘ téves szellemi­ségben C/i. (V j » -UCfe szerényebb nek, csendesebbnek lenni, a hát­térben meghúzódni és nem min­denkit túllicitálni virtuskodni az Amerika elleni olcsó hangoskó­­dásban. Nemcsak Amerikának, de magyarságnak is tartozik ezzel az, aki az Amerikai Magyarság tagja lett! r. o. 70 SZÁZALÉKOS TERMELÉST JÓSOLNAK AZ ACÉLIPAR­NAK SZEPTEMBERRE A körzeti Social Security hivatal beszámolója George W. Ervin, az allentow­­ni körzeti Social Security Hivatal (116 N. 8th St.) igazgatója köz­li, hogy az elmúlt évben North­ampton megyében 16554 igény­­jogosult részesült aggsági, túlélői és rokkantsági biztosítási járulé­kokban $12,004,080.00 vég­összegben Ez aZ összeg 1 7 százalékkal több, mint az előző évi. Az igényjogosulták közül kilenc százaléknak a Social Securityn kívül nem volt más jövedelme, a többiek zömének is csak kevés. Northampton megyében a visszavonult munkások átlagos havi járuléka $70.50 volt, mig országosan csupán $65.00. A kifizetések összegének emel­kedését Ervin igazgató részben azzal magyarázza, hogy az igény­jogosultak száma a tagsági jogo­sultság kiterjesztése következté­ben megnövekedett. Másrészt úgy látja, hogy az üzleti lanyhu­lás következtében idősebb elbo­­csájtott munkások, akik külön- ! ben, ha lett volna munkájuk, még nem mentek volna Social Securityre, hamarább jelentkez­tek igényükkel. Lehigh megyében 15433 igény­jogosult havonként összesen $899,647, Bucks megyében 12732 igényjogosult összesen $754,505.00 kifizetésben része­sült, Lehighban 18(/2> Bucksban 23(2. százalékkal nagyobb az összeg mint 1956-ban. Egész Pennsylvaniában 82375 7 igényjogosult havi $47,452,300.- 00 kifizetésben részesült. A SZOVJET FORMOSAI HÁBORÚ ESETEN TÁMOGATNI FOGJA A VÖRÖS KÍNÁT Eisenhower: a Kennedy féle union javaslat jobb lett volna a semminél Formosa egyes előszigetel, kü­lönösen a kis Quemoi szigetek ellen, amelyek közvetlen a kinai szárazföld közelében vannak, a legutóbbi napokban továbbfolyt a kommunisták bombatámadása. Washington újabb megerősítése­ket irányított a Quemoi szigetek közelében lévő amerikai hadiha­jók mellé. A Szovjet kijelentette, hogy ha háború alakul ki kinai vizeken, fegyveresen fogja támo­gatni a kinai kommunistákat egy amerikai “beavatkozás* ellen. Még mindig nem látni tisztán, a kinai kommunisták tényleg tá­madást terveznek-e az előszige­­tek, sőt esetleg Formosa birtok­bavételére vagy csak manővi- 1 óznak egy csúcskonferenciára való! meghivatás és az E. N.-be való felvétel (a nemzeti Kina helyére, mint Kina “törvényes" képviselete) érdekében? Némely vélemények szerint a kommunisták bombatámadásai oly erősek s tartósak, s oly mesz­­szire mentek, hogy nehezen kép­zelhető el, hogy legalább vala­mely diplomáciai eredmény nél­kül abbahagyhatok volnának. Eisenhowernek felhatalmazása van Anglia illetékes körei hangoz­tatják, hogy háború esetén nem vennének részt fegyveres akció­ban a U. S. és a nemzeti Kina oldalán s aggódnak, hogy orosz beavatkozás esetén világháború törhet ki. Amellett vannak, hogy a U. S. ismerje el a kom­munista Kínát, többi közt mert az atomkisérleték beszüntetésé­nek ellenőrzése szerintük nem va- 1 '.sitható meg Kina bevonása nélkül. A U. S. garanciát adott a nem­zeti Kínának Formosa és a közeli Pescadores szigetek elleni táma­dás, de nem a Quemoi és Matsu szigetek ügyében. A kongresszus azonban diszkrécionális jogot adott Eisenhower elnöknek, hogy e szigetecskék megtámadása ese­tén saját belátás szerint döntsön, hogy a Formosa védelméről szó­ló szerződés alapján Formosa veszélyeztetettsége cimén fegy­veres akciót indít e? Eisenhower az aug. 2 7-i sajtó» konferenciáján olyan nyilatkoza­tot tett, amely nyitva hagyja a kérdést, a U. S. akcióba lép e, ha a kinai vörösök megszállják Quemoit? A Formosán tartózkodó Wil­ber M. Brucker Army államtitkár kijelentette, hogy Amerika népe támogatja Eisenhower elnöknek a kinai kommunistákhoz intézett figyelmeztetését, hogy nem sza­bad felborítani a világ békéjét. OKT. 31-ÉN, GENFBEN AZ ATOMPRÓBÁK LESZ A KONFERENCIA SZÜNETELTETÉSÉRE A “Steel” magazine közlése szerint az acélgyárak termelése augusztusban 7.3 millió tonna volt, több mint az év bármely eddigi hónapjában.­A magazine szeptemberre azt jósolja, hogy a gyárak átlagos termelése eléri a termelőképesség ' 70 százalékát, kivált hogy az j autóipari vadsztrájkok befeje-j ződtek és gyengül a valószinüsé- ■ ge annak, hogy a szerződés nél­kül továbbdolgozó autó ipari union munkások szeptember vége körül sztrájkba mennének. Kruscsev hozzájárult ahhoz, , hogy miként a nyugati szövetsé­­í geeek kívánták, október 31 -én , kezdődjenek a tárgyalások a nu­kleáris bombákkal folytatott ki­próbálások beszüntetésére. Mint ismeretes, a U. S. egy éves szüneteltetést ajánlott. — Kruscsev a tárgyalások színhe­lyéül Genfet tartja legalkalma­sabbnak. Jelezte, megtörténhe­­tők, hogy a Szovjet addig még kipróból néhány nukleáris bom­bát . A Szovjet tudvalévőén egyik márciusi jegyzékében azt állítot­ta, hogy be sem várva a U. S. hasonló határozatát a kipróbálá­sokat beszüntette. A U. S. okt. 31 előtt még tiz kisebb atombomba kipróbálását tervezi régebbi elhatározás sze­rint. i Kruscsev jegyzéke a kérdés szabotalásával vádolja U. S.-t és azt mondja, hogy a kipróbálá­soknak nem egy évre, hanem egyszer és mindenkorra való be­szüntetését kell elhatározni. Londonban azt a reményt fe­­a konferencia külügyminiszterei cián más kérdések is tárgyalásra A KÁDÁR MÜNNICH KOR­MÁNY ÉS — A SAJTÓ­­SZABADSÁG. . . A magyarországi kommunista kormány sajtófőnöke, Gyáros László szerint a kormány a “sajtó szabadság sérelme” miatt tilta­kozott az ellen, hogy az Egyesült Államok nem adott beutazási en­gedélyt magyarországi újságírók­nak az Egyesült Nemzetek rend­kívüli közgyűlésére. Csak egy magyar újságírónak, panaszolta Gyáros, adták meg az engedélyt, de “oly későn, hogy már nem volt értelme, hogy New Yorkba repüljön." Apropo repülés? Az egész Ká­dár delegációnak repülnie kel­lene ! Eisenhower elnök egy Labor Day üzenetben felhívta azon anionokat, melyekben visszaélé­sek fordultak elő, hogy a jövő­ben teljes becsületességgel kezel­jék a tagság által befizetett ala­pokat. Hangoztatja, hogy a Kennedy féle union törvényja­vaslat, amely bizonyos fokú nyil­vános ellenőrzés alá akarta he­lyezni a unionoknak, különösen pénzügyi működését, megbukott a 85-ik kongresszusban. Gyenge törvény volt, úgymond, de jobb lett volna a semminél. (Eisenhower augusztus utolsó hete óta Newporton (R. I.) nya­ral) . James Mitchell munkaügyi ál­lamtitkár a rádión szintén hiá­nyolta, hogy a kongresszus nem fogadta el az egyes anionokban fennálló “üzelmek és diktatúra elleni” javaslatot. Walter Reuther, az automun­­kás union elnöke újból sürgette munkaadók és munkások képvi­selőiből álló konferencia összehi­­vását, amely a munkanélküliek és az üzleti lanyhulás más problémái megvitatásával és a segítség mó­dozataival foglalkozna.-coo-75 MILLIÓS KÖLCSÖNT VESZ FEL AZ ÁLLAM Charles C. Smith auditor ge­neral és Robert F. Kent állami kincstárnok közlése szerint Penn­­sylvánia állam 75 millió dollár kölcsönt vesz fel a várható adóbevételeire. A jelenlegi kétéves költségve­tés lejártára, 1959 május 31-re 28 milliós deficitet vár az állami pénzügyek két vezetője. SZEPT. 11-RE VÁRJÁK A DÖNTÉST A LITTLE ROCKI ISKOLA ÜGYÉBEN A szövetségi legfőbb biróság aug. 28-án rendkivüli ülésben kezdte meg a közép fokú biróság azon határozata elleni felebbezés tárgyalását, amely a Little Rock arikansasi főváros Central High Schoolja ügyében elhalasztja a fehér és fekete tanulók közös osztályai folytatását. A tárgya­lást elnapolták szeptember l.ftig.-000-FEBRUÁR 3-ÁN ESEDÉKESEK AZ ELSŐ MAGASABB SOCIAL SECURITY CSEKKEK Eisenhower elnök aláírta az uj törvényt, amely a drágaságra való tekintettel hét százalékkal, de legalább három dollárral emeli fel a Social Security jára­dékban részesülők havi járulé­kát. A törvény janáur 1-én lép életbe, de az első csekket csak február 3-fp kiilfUk |ij kerülnek és talán csúcskonferen­cia alakul ki. Washington szerint a konferencia külügyminiszteri ozintén fogja elkezdeni tárgyalá­sait, de nem tartják kizártnak, hogy később Eisenhower elnök is részt fog venni. Ez esetre Kruscsev és MacMillan részvéte­lét feltételezik. Megfigyelő posztok a vasfüggönyön túl is A Genfben jul. I -tői aug. 22-ig ülésezett, nyolc ország ki­küldött tudósaiból állott tudo­mányos atom konferencia meg­állapította, hogy mód van a nu­kleáris bomba kipróbálások szü­netelésének ellenőrzésére. Javas­latot dolgozott ki, mely szerint a világ különböző pontjain össze­sen I 80 megfigyelő állomást kell felállítani a vasfüggöny és bam­buszfüggöny áttörésével, közülük 1 4-et a Szovjetben és 10 let a kommunista Kinában. Általános kíváncsiság várja, hogy Kruscsev és Mao ebbe be­leegyezik-e? Mert a kipróbálások szüneteltetésének ügye ezzel áll vagy bukik. KRUSCSEV A BEAVATKOZÁST CSAK AKKOR KIFOGÁSOLJA, HA NEM Ő CSINÁLJA A N.Y. Times megkezdte Adlai Stevenson volt kétszeres demo­krata elnökjelölt beszámolójának sorozatos közlését legutóbbi többhetes oroszországi tanul­­mányutjáról.Az első két cikk Ste­­vensonnak Kruscsevvel folytatott két és fél órás beszélgetéséből ismertet részleteket. s Stevenson azt a benyomást nyerte, hogy Kruscsev csak azt tartja más ország ügyeibe való beavatkozásnak, ha a Nyugat a feltartóztatási politikája értelmé­ben meggátolni törekszik a kom­munizmus újabb terjeszkedését, de nem tekinti annak, ha ő avat­kozik be valahol, mint azt oly könyörtelen kegyetlenséggel tette Magyarországon is u. n. nemzet­közi osztályharcos alapon. Kruscsev felajánlotta, hogy ő és Stevenson álljanak a magyar nép elé és majd kiderül, melyi­küket (a nyugati vagy a kommu­nista rendszert) választja? (Nem volna sokkal helyesebb igazabb próba, ha a Szovjet ki­vonulna és magyar kommunisták éi nem kommunisták állhatnának a nép elé, hogy szabad választá­son dönthessen? Miért, hogy Kruscsev 200,000 mongollal és 5,000 tankkal irtotta a magyar népet, csak hogy ily legmérva­dóbb próba meg ne történhes­sék? ) Kruscsev tiltakozott az ellen, hogy Amerika foglalkozik Tito és Moszkva ellentéteivel. Kijelen­tette, hogy Tito neki elvtársa és kifogásolta hogy Amerika be­avatkozik a kommunisták “csalá­­lást elnapolták szép. 1 1 -éig. HOOVER EX-ELNÖK JÓTÉ­KONY CÉLRA ADTA NYUGDIJÁT Herbert Hoover exelnök jóté­kony célra adta a legutóbb elfo­gadott törvény szerint neki, mint volt elnöknek járó $25,000 évi nyugdijat. Azonban az exelnökök irodai személyzete fizetésének megtérítésére, amelyet a törvény szintén vállal igényt tart, mert • tudvalévőén aktiv működést fejt ki, mint egy szövetségi taka­rékossági bizottság elnöke, Most van 84 ivében. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents