Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-07-04 / 27. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

BETHLEHEM! HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered ns Seeond Class MJttcr May IS, 19Í3, at tUe Post Office aj Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year.............................. $5.00

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXVI. Évfolyam, 27-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1958 JULIUS 4

Egyes szám, - ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR- )T'itónak engedélyezett formula t j hohi talajba való átültetésére.

t Sem a romániai, sem a cseh- szlovákiai, sem a bulgáriai, sem r ja keletnémet, sem az albán kom- i 'munisták nem odták fel sztaliniz" musukat, alkalmasint mert szé- 3 lesebb látkörü kommunisták volí tak, mint maga a híres neves » Kruscsev és tudták, hogy a 1 ito- 3 jnak tett emgedmény nemcsak os■ tobaság, de más oldalról meg

is bosszulhatja magát és nem 1 lehet hosszú életű.

Csak Nagy Imre vette komolyan a Tito formulát és követte is. Emiatt Kruscsev ellen zúdultak a moszkvai ős-sztalinista vezetők, Molotovék, de a kinai ve- 1 zetők, Mao és társai is, akik,

‘ mint mindig is hazgoztattuk,

[ ortodoxabb, megcsontosodottabb doktrinérek a moszkvaiak* nál is.

| (Mindig kétségbevontuk az egykori. Labor Party kormány 1 azon kifogása helyességét, hogy 1 Angliának azért kellett elismernie a kinai kommunista kormányt mert ezáltal elősegíti, hogy ellentétek támadjának és rivalitás . keletkezzék Moszkva és Peiping között. Hangoztattuk, hogy a kinai kommunisták sokkal hitjhübb kommunisták semmint valaha is Ázsia titoistáivá legye[ j nek.)

■ Ez most újólag* bebizonyoso- Idott a kinai kommunistáknak Tito, a titoizmus és Nagy Imre elleni magatartásából is és kétségtelen, hogy Nagy Imrének azért is kellett meghalnia, Krus!csev azért mondotta ki reá és társaira a halálos Ítéletet, hogy kiegyensúlyozza saját eretneki !bakklövéseit és megtarthassa pozícióját.

! Kruscsev halálba küldte Nagy Imrét, hogy kellő nyomatékkai legyen érvénytelenítve saját formulája, amely megengedte egy kommunista uralomalatti országnak, hogy a ‘‘saját adottságai szerint építhesse” a kommunizmust.

| Nagy Imre ezen nem ment túl ( amikor elküldte a semlegességet • bejelentő táviratot az Egyesült Nemzeteknek. De tulment rajta amikor beleegyezett, hogy szabad választások legyenek, mert a szabad választások nem a kommunizmus ‘‘építését”, de halálát | jelentik.

Nagy Imre tulmesszire ment el ' a kommunista felfogás szerint,— de az első felbiztatást, a külön utakon járásra felbujtást Kruscsev Tito formulájától kapta! ' És ez a felbujtó volt egyben az itélőmester is, aki kimondta reá a halált. . . Mily perverz fordulatai vannak napjaink történelmének!

* * •

AZ EGYYESÜLT Nemzetek- 1 álló bizottsága amelyet teljesen feleslegesen alakítottak a magyar feleslegese anlakitottak a magyar szabadságharc ügyének ‘‘ki vizs| gálására" és amely annakidején azt a benyomást szűrte le az általa eszközölt tanúkihallgatásokból, hogy a forradalom fenn 1 akarta tartani a kommunizmust s csupán demokratizálni akarta azt, ismét hallat magáról.

Ahelyett, hogy annakidején sürgősen feloszlatták volna, tartalékba tették azon esetre, ha ismét szükség lenne alibire a semmittevés leplezésére. Most előállt ez az eset. A bizottság három órás titkos ülést tartott és ^ elhatározta, hogy adatokat fog szerezni Nagy Imre és társai kivégzésén körülményeiről, — mint ! ha kétséges volna, hogy Kruscsevek adták ukázba hogy meg kell ‘ halniok! Megölték őket: e a '

nyugati vezetők most sem akar- ( j nyugati vezetők fost sem akar- ' nak csinálni semmit s ezért reaktiválták a bizottságot. Már kö- ’ zölte, hogy nyomozása és a j 1 jelentéstétel hosszabb időt fog ; igénybevenni és az Egyesült I j Nemzetek őszi közgyűlése előtt 1 'ne tessék számítani a jelentésre, J1

| Életbe léptek a mag: sabb acélioari bérek

A tavalyi menekült bevándorlási törvény 18,656 vizumot engedélyezett, de csapán 931-et adtak ki

John F. Kennecky szenátor (dem. Mass.) levélben sürgette Dulles külügyminisztert, hogy a múlt évben általa benyújtott és dfogadott bevándorlási törvénymódosításnak megfelelően több menekült vándorolhasson be az országba.

Az említett törvény megengedte, hogy 18,656 Vasfüggönyjrszági menekült vándorolhasson re, de eddig mindössze 931 ka:ott a törvény alapján vizumot. (Kvótán kívüli vizumokról van zó, amelyek az 1953-as évben dfogadott és 1956-ban lejárt DP :s európai munkanélküli beván- Iorlási törvényben engedélyezett zámból kihasználatlanul maradak fenn.)

Politikai megfigyelők az engelélyezett szám feltöltése körüli , assuságot annak tulajdonítják, íogy kongresszusi körökben a ' avaslat tárgyalásakor sem mu- [

i- népi” német imperializmus feltá- 1 madásától és a háború alatt i> orosz segítséggel elvett német- területek visszaadásától, Józas nabb vezetőik is voltak 1956-ban- mint a magyaroknak; tisztában- voltak az orosz túlerő elsőprő- fölényével és a Nyugat ékesszóló a passzivitásával . . . Gomulkanak

nyugodtabb feje és jobb idegei i voltak, mint Nagy Imrének és g szabadságharcos politikai vezéra karának. . .

i Azóta kiderült az is, hogy ami . ‘‘engedményt” Moszkvától kaí pott, csak pillanatnyi volt. Leg- többet már visszacsinálták, ho- lőtt azok a kommunista rendszer

• lényegét nem is érintették.

: Gomulka moszkvai parancsra

■ elment májusban Pestre, ölelkez‘ ni Kádárral, Miinnichhel és most ■j élesen megrója Titot, amiért el‘ különül a Szovjettől, a nyugati 1 szabadországok vezetőit pedig r ócsárolja, hogy kiálltak Nagy ' Imre kivégzése ellen, vagyis a ' szabadság ügye mellett. Hiába a 1 kommunizmussal nincs alku, nem

• lehet! (Vagy vállalni kell az egé■ szét vagy egészen szembefordul• ni!

Gomulkának ez a mostani

I kényszerű önmegalázkodása, ön' megtagadása újra azt mutatja,,

‘ hogy a Kovács Imréktől és má-I soktól emlegetett" kiegyezés a l! Szovjettel ‘‘valami” se nem kom‘jmunizmus, se nem demokrácia"

II felemás alakulatban — önáltató 1 fantazmagóriánál nem egyéb. —

' Újra kiderült, hogy nemcsak a

Kovács Imrék elgondolásai nem reálisak. De befellegzett ‘‘a kof- munista rendszert fenntartani,

■ csupán demokratábbá tenni” jel: szavü ‘‘revizionistáknak” is.

A halott, elvakultan kommu■ nista, vaskezü Stalin legyőzte ócsárlóját, Kruscsevet és a revizionizmust. Nagy Imre és társainak kivégzése ennek a szabad

■ emberiség számára oly gyűlöletes és nyugtalanító győzelemnek raa-1 nifesztációja volt és Kruscsev ! örülhet, hogy kommunista szem' pontból elkövetett nagy bakklö- I . :vései dacára úgy látszik baj nélj kül ússza meg kártevő hibáit, j Pártklikkje nagy próbát állt Imeg ezzel és akik kiismerik magú kát a kommunista doktrínákban, tudják csak, hogy azoktól menynyire eltért Kruscsev, csupán j mert meg akarta mutatni, hogy ‘‘uj seprő jobban seper , mégpedig nem kisebb kommunistával, mint magával Sztálinnál szemben. . .

• * *

AZ EGÉSZ BAJT maga Kruscsev okozta, amikor fejébe vette, ' hogy appeasolja Titot, mert szerinte Stalin rosszul csinálta vele a dolgot. Elment 1955 nyarán Bulganin marsall miniszterelnökkel Canossát járni Belgrádba és | Tito csak mosolygott a Kreml urainak buzgó bocsánatkérésein, mialatt Sztálin buzgón forgott a moszkvai Vörös-téri mauzóleum- . ban lévő koporsójában.

De Kruscsev még tovább is elment.Irásba adta Titonak, hogy ‘‘minden ország a maga sajátos adottságai szerint építheti ‘ a kommunizmust, amivel voltakép óriási eretnekséget követett el a lenini és stalini ortodox felfogással szemben, amely nemzetközi egységes osztályharcos frontot ir elő a Szovjetnek, mint a kommunizmus hatalmas alapországának természetes vezetőszerepe 1 mellett. Csaknem oly nagyot, mint Tito, aki 1948-ban, nyilván az akkor deklarált pénzosztó Marshall Terv hatása alatt is, már arra gondolt, mily mulatsá- I gos idea, hogy az individualista Nyugat dollárjaival támassza alá 15 jugoszláviái kommunizmus létét.

Kruscsevnek taktikai okokból 1 elkövetett eretnekségénél még szerencséje volt, hogy Gomulkát került idejében smegfékeznie és megfélemlítenie és Magyarországon kívül más kommunizmus j | alatti ország nem tett kísérleten a1

Julius elsején életbelépett az acélipari kollektiv szerződés azon pontja, amely e naptól átlagban mintegy 13.2 cent órabér emelkedést biztosit a munkásoknak. Kefauver szenátor kísérlete, hogy a gyárak és a union képviselőit összehozza Eisenhower elnöknél úgy a bér- mint az áremelkedés elkerülésére, az érdekeltek elutasításán hajótörést szenvedett. Eisenhower is fenntartotta hogy nem kíván beavatkozni az árak és bérek kérdésébe.

A nagy gyárak, elsősorban a U. S. Steel nem siet a béremelkedéssel párhuzamosan emelni az acél árát, mert az üzleti helyzet kedvezőtlen. Szakkörök azonban azt jósolják, hogy a tonnánkénti ár szeptemberig körülbelül $5.50-nel fog emelkedni.

Júliusra azt jósolják, hogy a gyárak a termelőerejüknek legalább 55 százalékáig lesznek foglalkoztatva.

GOMULKA most tényleg nyilatkozott és pontosan az ellenkezőjét .mondotta annak, amit amerikai és magyar lapjaink headlineoztak róla. Nemcsak Sagy és társait Ítéli el, hanem a nyugati országokat is, melyek a kivégzésen felbőszültek és haragos elitélő véleményt nyilvánították. Elitéli Titonak a Szovjettel ujjat huzó, függetlenkedő magatartását is.

Nemrég még Belgrádban volt és ölelkezett Titoval, de azóta megfordult a széljárás és most igyekszik menteni az irháját. A sztálinisták nagy visszatérése, ‘‘come back je" varható, sőt már folyamatban van, illetve valójában a kommunizmus alatti országok legtöbbjében mondhatni nem is buktak le soha és magában a Szovjetben is diadalmaskodni kezd mindenféle enyhébb irány felé való hajlam, ‘revizionizmus’ felett. Molotov talán már öreg, de más sztálinisták számára újra dereng a jövő még a Szovjetben is mert Nagy Imre és társainak kivégzése azt mutatja, hogy Kruscsev hosszú kacskaringós ut mindenféle kapkodás, közte Stalin lefokozása után — meggyőződött arról, anjit mindig illett volna tudnia, hiszen a kommunizmus jelentéktelen, névtelen tanulmányozói előtt is köztudomású, hogy terroruralmat csak terorral, alapos megfelemlitéssel lehet csinálni és Frankenstein, ha mosolyog s jó fiú ‘‘akar lenni, árt saját céljának nem imponál többé...

Amikor Nagy Imrét 1953-ban beültették a miniszterelnöki székbe, hogy némi enyhítésekkel gazdasági kooperációra hangolja a magyar népet, megirtük, nem lehet felejtetni a lefolyt évek terror borzalmait és a diktatúra maga alatt vágja a fát, ha engedményeket tesz. Kezdenek nem félni tőle és ez a helyzet veszélyeket rejt magában a számára. Az étvágy evés közben jön meg és nem csoda, hogy Nagy Imre első , miniszterelnöksége idején a nép j épp úgy további engedményeket J várt, mint 1956-ban a forradalom előtti időkben, amikor Mosz- . kva lemondatta a rettegett Rá- ! kosit. . .

* * *

LENGYELORSZÁGBAN anynyiban más volt a helyzet, hogy a lengyel hazafiak félnek az '‘nr- j

Libanon egyharmada Nasszer hívei kezében van

Dagh Hammarskjöld, az Egye sült Nemzetek főtitkára Libanon ban járt, hogy a helyszínen ta nulmányozza a helyzetet. Szerinte az Egyesült Nemzetek katona missziójá Keleten állomásozc egy csoportjának rend megóvó szereplésén kivül további lépé sekre nincs szükség.

Hozzá közelálló körök sze rint a lebanoni válságot Nyugaton ‘‘tuljászották” és nincs kon krét bizonyíték, hogy Nasszei cgyptomi diktátor mozgatja e Chamoun libanoni elnök eller felkelt forradalmárokat. Cha moun amerikai és angol fegyveres beavatkozást kíván, de csak az E. N.-en keresztül, mert nen érzi elég megbízhatónak a 9000 főnyi libanoni hadsereget. Hammarskjöld hir szerint reménykedik, hogy olyan megegyezés jöhet létre, amely a Chamoun kormány helyére Nasszer és a Nyugat számára egyaránt elfogadható kormányt hoz. j Chamoun teljesen Nyugat barát. Azt hiszik, Nasszer olyan vezetést akar Libanonban, amely kimondja az ő elnöksége alatt egyelőre Egyptoimból és Szíriából álló Egyesített Arab Köztársasághoz való csatlakozást. Ez nagyon megnehezítené, hogy Irak és Jordán továbbra is fenntartsák barátságukat a Nyugattal.

A kis ország egyharmada már a felkelők kezén van. A múlt hét végén erős harcok voltak az ország második városában, Tripolisban.

tatkozott lelkesedés menekültek további nagyobb számban való bebocsájtására és azóta a gazdasági életben mutatkozó gyengülés folytán ez a hangulat nem javult. (Annakidején kifejtettük, hogy néhány ezer újabb menekült bebocsájtása nem játszik szerepet a 1 70 milliós U. S. gazdasági életében. Szerk.)

Kennedy a bebocsájtottak csekély számának okát abban látja, hogy minden vizűm igénylő ügyét Washingtonba terjesztik fel, mi hosszú időbe telik. Dulleshez intézett levelében felveti az eszmét, hogy talán elég volna ha a személyi adatokat külföldi követségek és konzulátusok ott helyben felülvizsgálnák és aztán saját hatáskörűben döntenének a vizűm kiadásáról. Úgy hiszi, ‘‘az egész menekült bevándoroltatási programm sikere igen nagy részben függ attól, hogy gyorsan hajtassák végre".

ELLENTÜNTETÉS VOLT MOSZKVÁBAN A NEW YORKI MAGYAR TÜNTETÉS MIATT

A Szovjet kormány a New Yorkban Nagy Imre és társai-kivégzése miatt a orosz E. N. delegáció Park Ave.-i palotája előtt jun. 22-én lefolyt piketelő tüntetés ügyében közleményt állított ki, amelyben azt hazudta, hogy a new yorki rendőrség szabotálta a palota védelmet és zavargásra és rombolásokra bátorította fel a tüntetőket.

Ugyanakkor Moszkvában, nyilván kirendelt tömegek tüntettek a U. S. követség előtt. A szokott Amerika ellenes kommunista szidalmakat kiáltozták, de egyébként békésen folyt le a tüntetés.

Washington játszva cáfolta meg a moszkvai közleményt, hiszen a tüntetésnél kilenc rendőr sebesült meg az épület védelmé-Nem kelleti jóstehetség élőn megmondani, hogy ezúttal is tör ténelmi csúfsággá teszik az ügyet I mert alapjában semmi sem törté nik, legfeljebb annyi hogy alkal mat adtak Gjáros Lászlónak í , kommunista magyar kormánj sajtófőnökének annak kijelentésére, hogy a bizottság ne számítson tőle seaimiféle közelebb adatra, mert íz E. N. ‘‘csak újra beavatkozik Magyarország belügyebe”.

Miért kellett még erre az arcátlanságra is alkalmat adni Kádár Munnichéjcnek a bizottc ág feltámásztásával és teljesen lényegtelen ‘‘nyomozásaival", vallóban nehéz megmagyarázni mással, mint a semmittevés elleplezését célzó ál buzgalommal.

* * *

KÖZEL HÁROM HETE fog

ságban tart a keletnémet kommunista kormány kilenc amerikai repülőt, akik kelicopterükkel tévesen a Szovjet zóna fölé kerültek. Nagy nehézségeket támaszt szabadon-bocsájtásuk körül, mert a U. S. nem ismeri el mint jogszerű kormányt.. (Egylistás ‘‘választással", Moszkva bábkormánya. )

így merézef kukoricázni Amerika kormányával ez a társas'g! Amerika tekintélye tovább esik.

Moszkva vakmerősége, kihivó hetykesége, attielyet a magyar szabadságharc ügyében mutatott nyugati passzititás növelt nagyra, megmutatkozott Nagy Imre és társai kivégzéíében s abban is, hogy Budapesten folytatódnak a perek azok ellen, akik Nagy Imrével együtt tartózkodtsk politikai men&edékjog alapján a jugoszláv követségen, köztük Rajk László özvegye, Újhelyi Szilárd miniszterhelyettes, Haraszti Sándor szerkesztő, Nagy Imre belső barátja, Fazekas György és Erdős Péter újságírók és Tánczos Gábor, a Petőfi Kör alapítója ellen. Hol lesz ennek a vakmerőségnek a határa, ha igy mehet tovább ? ! r. o.-----------------noo----------------ROSALIE SAMLEY, MISS PENNSYLVANIA HAZATÉRT ÉS SOKAN GRATULÁLTAK SIKERÉHEZ

Rosalie Samley, Mr. és Mrs. Charles Samley népszerű hinfitársaink (1714 Easton Ave.) leánya, aki junius 12-én a Miss Lehigh Valley, jun. 1 9-én pedig a Miss Pennsylvania címet nyerte el, szüleivel együtt visszatért a szépségkirálynő választásból. Ez alkalomból Allentownban, a Lehigh Valley Clubban szeretetteljes fogadást rendeztek számára. Mintegy I 30-an vettek részt,Leader kormányzó Yosko szenátor, Schaffer bethlehemi, Reeves eastoni és Hock allentowni polgármester és sokan mások gratuláltak.

Miss Samley sok virágot és ajándékot kapott. Julius 4-én Warrenben részt vesz egy 4th of July ünnepségen. Aztán New Yorkban a Powers féle hires modell-iskolát fogja látogatni, majd körutat tesz Pennsylvania 40 városában és előkészül az Atlantic Cityben szept. 19-én tartandó Miss America választásra, amelynek egyik igen kilátásos pályázója. E választáson egy balettszámot is fog előadni.

KIZÁRTÁK A MAGYAR DELEGÁTUSOKAT A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI KONGRESSZUSRÓL

Az Egyesült Nemzetek keretében Genfben működő International Labor Organization mostani kongresszusán Nagy Imre és társai allami legyilkolása miatt nagy többséggel úgy határoztak, hogy a masyar delegátusokat kizárták a kongresszusról. Magyarországot kizárni nem lehet, mert tagja az Egyesült Nemzeteknek és onnan nem zárták ki.

A szervezetben 79 tagország vesz részt. Amerika és Anglia a kizárás mellett szavaztak. Az amerikai álláspontot James P. Mitchell munkaügyi miniszter fejtette ki. A Szovjetországok és India a kizárás ellen szavaztak, i

MacMILLAN ÉS DULLES DE GAULLENÁL

MacMillan angol miniszterelnök junius 28-án két napra Párisba érkezett és külpolitikai kérdésekről tanácskozott DeGaulle miniszterelnökkel. De Gaulle többi közt ragaszkodik ahhoz, hogy Franciaország is atomhatalomnak számítson.

Dulles külügyminiszter julius 5-én érkezik Párisba, De Gaulle meglátogatására.

De Gaulle tudvalévőén Paul Reynold volt miniszterelnök vezetésével junius második felében delegációt küldött Moszkvába. A tárgyalásokról eddig semmisem szivárgott ki.

ÖT CENT BÜNTETÉS, HA NINCS BÉLYEG A LEVÉLEN

DeGaulle le akarja szerelni az algíri Yuntát

DeGaulle francia elnök és az öt hatalomba segítő algiri yunta tábornokai között még mindig nem jött létre egyetértés. Nem értenek egyet DeGaulle programm jának az algiri háború kérdése megoldásáról szóló részével sem.

Ezzel az' algiri forradalmárok sem hajlandók együttmenni. DeGaulle julius elsején Guy Mollet szocialista államminiszter kiséretében több napra lerepült Algírba és szeretne véglegesen rendet teremteni a yuntával, amelynek a francia hadseregbe tartozó tiszti tagjaitól követeli, hogy tartózkodjanak minden politizálástól.

Malraux propaganda miniszter vázlatosan nyilvánosságra hozta DeGaulle algiri tervét. Eszerint Algír önkorfányzatot kapna egy Franciaországgal és esetleg Tunisszal és Marokkóval létesítendő unionban, de a 9 millió algiri Moslem nem kapna teljes függetlenséget. A Moslemeknek nem volna önálló parlamentjük, hanem képviselőket küldenének a párisi parlamentbe, ahol az anyaország és tartozékainak képviselői nagy többségben volnának az algeri képviselőkkel szemben.

ben és némelyik közülük kórházban is volt.

Kétségtelen megállapítást nyert, hogy a rendőrök elleni támadásokat a ‘‘hősi életszemléletet" rosszhelyütt alkalmazó, szélsőséges elemek hajtották végre, akik előre felszerelték magukat kövekkel fire crackerekkel stb. Father dr. Kilián Csaba, az ismert new yorki hitszónok a jun. 29-i rádió beszédében megrótta a rendőrök elleni attak tetteseit s hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a támadást előre megrendezték. A nagy amerikai lapokban a tüntetésről megjelent képek, amelyek véres arcú rendőröket ábrázoltak, mondotta, nem használtak a magyar ügynek.

ALASKA A 49-IK ÁLLAM

A szenátus junius 30-án nagy többséggel megszavazta Alaskánák 49-ik államul való felvételét az Egyesült Államokba. A képviselőház már előzőleg megszavazta a javaslatot és Eisenhower elnök aláírása biztos.

Alaskának mindössze 250,000 lakosa van, de területe kétszer akkora mint Texasé. A lakosság többségében demokrata párti.— Alaskát a U. S. 1867-ben 7.2

millió dollárért vásárolta meg Oroszországtól. A szenátus hatáíozata hírére örömtüzeket gyújtottak Alaska városaiban és falvaiban.

A nemzeti zászlót valószinüleg hétszer hét csillagra fogják átalakitani, de várható, hogy a közeli jövőben Hawaiit ötvenedik államul csatolják a U. S.-hez.

GYORSASÁGI REKORD ÉS 15 HALÁLOS ÁLDOZAT

A SZENÁTUSI BIZOTTSÁG MEGSZAVAZTA A PAROLEEK BEVÁNDORLÓ STÁTUSZÁT

A képviselőház után most a szenátus igazságügyi bizottsága is megszavazta azt a javaslatot, amely a mintegy 31,000 ideiglenesen bebocsájtott ‘‘paroieekat” két évi itt tartózkodás után bevándorolttá minösitiát, feltéve, hogy a bevándorlási és honosítási hivatalnál az újabb személyi kivizsgálásnál nem esnek kifogás alá.

Az 1955-ös évben egy angol Canberra gép hat óra és 1 6 perc alatt repült New Yorkból Londonba. Junius 27-én négy katonai repülőgép volt indulóban a westoveri (Mass.) Air Force bázisról, hogy megdöntse e recordot. Az indulások között 15 percnyi időközt írtak elő. Az első két gép rendben elrepült London irányába. A harmadik alighogy felemelkedett, felrobbant és lángtengerbe bprult. Tizenöt ember életét vesztette, köztük hat újságíró, akik azért vettek részt a rekord repülésben, hogy beszámoljanak lapjukban.

A két első gép rendben megérkezett Londonba és öt óra és 27 perc idővel uj rekordot állított. A negyedik gép a harmadiknak katasztrófája után el sem indult. A katasztrófa okát eddig nem sikerült megállapítani,

KEZDETTŐL tamáskodv, fogadtuk a híreket, melyek arrc véltek tudni, hogy Gomulka els lengyel párttitkár elitélő állás pontot foglalt el Nagy Imre é társai állami legyilkolása ügy« ben. Ellenkezőleg, az volt a bí nyomásunk, hogy ezzel a Szói jet terroraktussal nála is szorul kapca.

A vérengző brutalitás nemcsa Magyarország, de Lengyelorszá és a többi, netán ficánkolásr kedvet érző rabország számár is elriasztó intelem kívánt lenn (Mert igaztalna volt az egyi öreg-amerikas “központi" szei vezet több amerikai magyar lap ban megjelent cikke, amely sze rint a csehek és más utódállamol szivvel lélekkel kooperálna! Moszkvával. Náluk is osztály kér dés a kommunizmus és milliójá val vannak most is, akiket ősz tályhelyzetükben tönkretett kommunista rendszer és épp ug; szenvednek a kommunista dikta túra uralmától, mint azok a ma gyarok, akik a maguk országábai az ő osztályukhoz tartoztak é most az u. n. proletár osztályúra lom áldozatai. Ne demagogos kodjunk, akár,mily nagy is a cse hek kettős trianoni bűne, mert ; cseh polgári osztályok épp ug; nem akarták azt, ami ma hazá jukban van, mint ahogy a magya polgári osztályok nem akarták ; maguk házájában, Olcsó dolog ; nemzetiségi uszítás. És ma Dunavölgy népei egyformái ugyanabban a csónakban van nak.. .)

■ i

Juliuselseje óta olyan levelek e után mélyek nincsenek kellően r felbélyegezve, a vitel dijon kivül k külön öt cent büntetést számit \ fel a posta a címzettnek. Ha a f címzett nem fizet, a feladóhoz s visszameey a levél a feladóhoz és 1 neki kell fizetnie, a