Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-20 / 25. szám
BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA! MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre .................. $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében V'ol. XXXVI. Évfolyam,25-ik szám BETHLEHEM, PA, 1958 JUNIUS 20 Egyes szám-- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR STEVENSON OROSZORSZÁG! ÚTJA NEMCSAK ALGÍRBAN, de Parisban is nyíltan megalakultak a kétségtelenül fascista, diktatórikus egypárt vagy semmipárt jellegű "Biztonsági Bizottságok" s hir szerint már 300 van belőlük a szárazföldi Franciaország városaiban és falvaiban. Képes lesz e elbánni velük De Gaulle? Egyelőre tűri őket. Egyrészük meghunyászkodó taktikát folytat, de talán csak ideiglenesen. A múlt hét elején még mindig forradalmi hangulatú felhívást intéztek De Gaullehoz, aki azt kivánta tőlük, hogy miután a május 1 3-án az ő miniszterelnökségi kinevezése jelszavával megrendezett algériai hatalomátvétel és puccs elérte célját, most már szereljenek le, hagyjanak fel a forradalommal. Erre jött válaszként a felhívásuk: De Gaulle oszlassa fel a politikai pártokat, dobja ki kabinetjéből a régi pártok minisztereit és halassza el az általa egy hónapon belüli időre, azzal behirdetett algériai helyi választásokat, hogy azon a benszülött mozlemeknek teljesen egyenjogú szavazatuk lesz a francia telepesekkel, a coionokkal. (Állítólag a moslemekről választói listák sincsenek.) A felhívást Sálán tábornok, az algériai francia haderő főparancsnoka juttatta el De Gaullehoz, aki maga volt a vezetője a május 13-i puccsnak, együtt Massu tábornokkal, az ejtőérnyős brigádok főparancsnokával. A felhívást a 72 tagú “Biztonsági Bizottság“ elnökéként Massu irta alá. De Gaulle a válaszában keményen utasította Sálánt, de kivált Massut és a többi tiszteket is, hogy distancirozzák magukat a “Közbiztonsági Lizottság" által kifejezett politikai jellegtől. (Vagyis ne politizáljának tovább, mert alkotmányos jogállamiban a katona csak eszköze, de nem csinálója lehet a politikának.) Alkotmányos jogállamban nincs szükség olyan külön fegyveres csoportra, mint az algeri és a többi Közbiztonsági Bizottság” és furcsa, hogy De Gaulle nem rendelte el az azonnali feloszlatásukat, miután “céljukat betöltötték”. Talán már nem bízik abban, hogy ehhez elég tekintélye és ereje van a hadseregen belül? * * * E VÁLASZ nyomán kettészakadni látszott, az algíri bizottság és lehet, hogy De Baullenak ez volt a taktikai célja s ezért nem oszlatta fel a bizottságot.' De az enyheség csak felbátoríthatja a szélső jobboldali elemeket úgy a katonák mint a civilek között. Az utóbbiak között sok fascista és ‘‘hazafias” imperialista van s idetartoznak az u. n. Poujadeisták is, akik az adófizetés megtagadásának evénnyé savatása demágogiájával jutottak 28 mandátumhoz a parlamentben. A párisi, mint a többi bizottság már a válság napjaiban alakult “föld alatt.” A párisi bizottság junius 12-én a színre lépett Lionel Max Chassin nevű nyugalmazott repülő tábornok elnöklete alatt. Chassin kijelentette bezsédében, hogy megalakultak “a kommunizmus elleni harcra ”. A kommunizmus elleni harcra valóban szükség van, véljük, de nem fegyveres különítményekkel, címig nem áll fenn háború a Nyugat és Kelet között. Ezt a harcot nem Chassin ur kezdte, régesrégen folyik, senkisem várt reá és társaira és amig nincs háború (vagyis belpolitikailag), csak szellemi, nem pedig fizikai fegyverrel, erőszakkal folytatandó, akármennyire bitangul is ezt teszik azon országok kormányai ahol a kommunizmus uralmon van. A demokrácia nem dolgozhat a kommunizmus terrorista eszközeivel. (Magának De Gaullenak a puccsista generálisok akciója segélyével történt hatalomrajutása is aggályos e szempontból, DeGaulle akármennyire igyekszik legalább is az események eddigi stádiumában, "alkotmányos diktátor" lenni.) — Legnagyobb fokban szükség van a kommunizmus elleni Karcra, de annak a vezetését ne akarják magukhoz ragadni olyan elemek, akik fascizrousra hajlamosak és mint katonák könnyű lehetőséggel bírnak arra, hogy a demokrácia helyébe az erőszak eszközeivel felkényszeritsenek egy ellenkező előjelű diktatúrát. A | fascizmus feltámadási manővere, i uj hatalomra törése antikommu^nista jelmezben épp oly gyanús, épp oly kevéssé bir erkölcsi illetékességgel, mint a kommunisták ádázkodása demokrata jelszavak maszkjában. (Áll ez magyar vonatkozásban is!) * * * CHASSIN egyetlen pártot hirdetett be, amelyhez “minden antikommunistánek csatlakozni kell”. Követelte, hogy az összes többi pártok szűnjenek meg év vezetőik ne szerepelhessenek többé felelős pozíciókban. DeGaulle neve jó cégér nekik, de követelik tőle, hogy úgy táncoljon, ahogy ők fütyülnek s erre nem hajlandó. ( Újólag felmerül a kérdés, nem e lépett a parlament végzetes I útra azzal, hogy elhanyagolta a [ hadsereg vasfegyelemmel való : kézbentartását ? Pillanatnyilag : DeGaulle vonakodása az egyetlen reménység, hogy a hadsereg és a szövetkezett polgári fascista csoportok, Delbecque, Soustelle és társaik nem fogják eltiporni a francia demokráciát, parlamentarizmust ! Megérte e DeGaulle kinevezése ezt a kockázatot? Nem lett volna e bölcsebb a kommunisták elmellőzésével egy középutás j parlamenti koalíciót létrehozni, amely olyan alkotmánytervezetet terjeszthetett volna egy rövid határidőre elrendelt parlamenti választás elé, melynek döntése | nem jelentett volna sötétbeugrást : a demokrácia s parlamentarizmus j szempontjából, mint jelent De I Gaulle csak nagyon halvány körvonalakban ismeretes alkotmány| reform programmja? Amig a középutás pártok, ahelyett, hogy őrizték volna a demokratikus alapokat, tehetségtelenül és ostobán egymást marták, a fascizmus beférközött a hadseregbe. Avagy már ott lappangott a petaini árulás kora óta, csak senkinek nem jutott eszébe, hogy résen legyen újabb elharapodzá|sa ellen? S most az a fatális helyzet állott be, hogy imádkozni kell, De Gaullet tartsa meg a Jóisten erőben egészségben és a mostani platformján ! SÁLÁN negativ formában válaszolt De Gaullenak. Nem adott ki rendeletet, hogy a tisztek azonnal lépjének k: a Közbiztonsági Bizottságbői. Igaz, hogy DeGaulle elmulasztotta, hogy a kilépést kategorikus formában követelje . . . j Később Sálán sajtófőnöke közölte egy sajtókonferencián, hogy a tiszteket nem rendelik vissza sem a Közbiztonsági Bizottságból, (ahol tizenöten ülnek a vezetőségben) sem egyéb puccs cső í portokból. | Nem kétséges, Hogy ez nem ] tetszik a kormányban képviselt 1 egyes középutás pártoknak, többi közt a keresztény demokratáknak és szociáldemokratáknak. Ki kell várni, tudnak e oly benyomást gyakorolni a diktátor] hatalmat nyert De Gaullera, hogy éljen is e hatalommal a puccsistákkal szemben, akik szintén taktikáznak és talán nem is egységesek, de egyrészük nincs megelégedve azzal, hogy állásokkal nem fizették ki őket avagy mint fascista jobbra szeretné tolni az eseményeket és talán |már uj nevet is irt titokban a i lobogójára, egy általuk remélt francia Nasszeret, akinek De Gaulle csak a Naguibje volna? | Nem volna jobb véget vetni a í helyzetnek ijedtség nélkül, mint továbbra is meghagyni a puccsisták alakulatait végnélküli ijedtségül? * * * ELSŐ ORSZÁGOS rádióbeszédét junius 13-án mondotta De Gaulle. Ezúttal is röviden beszélt és még mindig csak sejtető modorban, nem részletekbe menő, teljes nyíltsággal; ugylátszik sorrendet tart a programmjában. Algirban, mondotta békét fog teremteni akként, hogy Algír lelkileg és fizikailag örök időkre egybe lesz kötve Franciaországgal. Szövetségi (federációs) államot akar összehozni Franciaország, Algír, Marokko, Tunis, Madagascar és a többi afrikai gyarmatok között. (Marokko és Tunis földjén ellentétben Algírral alig vannak francia telepesek, j Már önálló országok s az-ő szem; pontjukból alighanem túlhaladottnak látszik egy ily federációba való visszaesés. . . ) Vannak, akik szerint az algíri kérdés megoldására DeGaulle a legalkalmasabb, mert nagy hazafias tekintélye folytán esetleg oly megoldásokkal való próbálkozást is megengedhet magának, amelyeket a közvélemény másoknál tulmesszemenőeknek, szinte hazaárulásnak tartaná Úgy látszik azonban, hogy az a megoldás, amit DeGaulle meg elfogadhat, nem fogadható el sem a függetlenségüket követelő, vérző algiri benszülöttek, sem Marokko és Tunis szempont’ábH. Ök ragaszkodnak a függetlenséghez. Az algiriaknak kevés, amit De Gaulles aiánl az algíri francia telepeseknek pedig sok. . . Ugylehét DeGaulle pár véres esztendővel megkésett az ajánlattal. KÜLPOLITIKAILAG egy hosszú mondatra szorítkozott De Gaulle beszéde: “A nyugati világhoz tartozunk, anélkül, hogy kizárólag ahhoz volnánk kötve, hogy megtaláljuk a magunk helyét és olyan akciókat folytassunk, amelyek a mi saját akcióink lesznek hogy egyidejűleg szolgálhassuk hazánkat és a biztonságot”. Még nem tartja időszerűnek a kirukkolást a külpolitikai orientációja részleteivel. A Nyugathoz tartozónak vallja magát. De e kifejezésbe sok minden értelmezés magyarázható bele, túlságosan általános. Annyi azonban bizonyos, hogy Franciaország és két nyugati szövetségese viszonyában uj, az eddiginél kevésbbé sima fejezet kezdődik, amelynek kialakulása sok tekintetben igen súlyos jelentőségű lehet Europa és benne a kommunista uralom alatti kisországok, de az egész világpolitika szemszögéből is. Egyik előjele ennek az, hogy ellentétben az első hírekkel amelyek szerint DeGaulle rövidesen Washingtonba jön, .Dulles külügyminiszter megy meghivásra Párisba julius 5-én. DeGaulle annakidején, amikor Eisenhower, mint a NATO főparancsnoka meghívta a Páris melletti főhadiszállására azt üzente vissza, hogy Eisenhower jöjjön őhozzá, mert Franciaország földjén ő otthon van, mig Eisenhower idegen. . . Ha DeGaullenak csak ily kis nyakasságairól lesz szó, még nem lesz baj. De Moszkvában biztotosan készülnek már tervek, hogy De Gaullet használják fel faltörő kossnak a NATO megdöntésére. S ha e tervek időszerűvé válnak, jön el az a helyzet, amely De kell vélt nemzeti előnyökkel hogy 'bebizonyítsa a Nvugattal való világnézeti szolidaritását, ha kell, vélt nemzeti előnyökkel iszemben is, y, 3, Adlai Stevenson volt kétszeres I demokrata elnökjelölt több hoszjszabb európai körútra utazik két ■fia kíséretében. Az utazás folyammán júliusban ellátogatnak a Szovjetbe is, ahol Stevenson amerikai irók és zeneszerzők I megbízásából ázt a kérdést kívánja megoldani, hogy a Szov| jettől munkáik felhasználásáért [rendben megkapják a szerzői di|jat. A Szovjet felajánlotta, hogy | legyen a vendége, de Stevenson j ezt határozottan elutasította. i Stevenson cáfolja, hogy ! 960- ban harmadszor is elnökjelöltségre pályázna, de széles körökben úgy hiszik, hogy magában a ! demokrata vezető körökben is 'hívei vannak újbóli jelölésének [azon a címen hogy két Ízben ■"feláldozta magát" az Eisenhower személyi népszerűségével való reménytelen küzdelemben j és ha 1960-ban megválasztják annak bizonysága lesz, hogy az előző két elnök-választáson nem a republikánus párt, hanem Eisenhower győzött. Harriman new yorki kormányzót tartják Stevenson legkomo- i lyabb elnökjelöltségi vetélytársájr.ak, noha hir szerint Truman ex; elnök ezúttal nem őt, hanem Stuart Symington volt légügyi miniszter, kansasi szenátor elnökjelöltségét támogatja. Stevenson az utóbbi időkben ■ sűrűn tart beszédeket és fejti ki jvéreménvét az aktuális ké dé-ekről a kormány álláspontjával szemben, sőt javaslatokat is tesz. Legutóbbi beszéde aggályokat kelt a magyarság körében, mert a Szovjet Stpfasouo követelése ügyében nem foglalt el eléggé határozott elutasitó álláspontot. Kivégezték Nagy Imrét és Maiéter Pált Titkos tárgyaláson ítélték halálra őket és két újságírót. — Öt más vádlott, köztük Tildy Zoltán, hosszú börtön ítéletet kapott. — Felháborodás világszerte. A SZOCIÁLDEMOKRATA INTERNACIONALE A KÖLCSÖNÖS KIVONULÁS MELLETT A Szociáldemokrata Internacionale vezetőinek múlt héten Brüsszelben tartott háromnapos kongresszusa nagy többséggel állást foglalt az u. n. ‘ disengagement" mellett, amelynek értelmében a megszálló haderők kölcsönösen kivonulnának Közép és Kelet Európából és semleges zóna létesülne. A francia és a hollandi szocialisták a javaslat ellen szavaztak. A belga, spanyol és U.S.A.-ból jött szociáldemokraták, valamint az israeliek egy csoportja tartózkodtak a szavazástól. A javaslatot megszavazta Ausztria, Kanada, Dánia, Nyugat Németország, Anglia, Olaszország, Norvégia, Svédország és Svájc delegációja, valamint Israel delegációjának egyik csoportja. Lapzártakor jelentik: A mosz! kvai rádió jelentése szerint Ma‘ gyarországon kivégeztéá Nagy [Imrét, az 1956-os szabads’gharc i választási kabinetjének elnökét és Maiéter Pál tábornokot a forradalom egyik katonai vezetőjét, aki Nagy Imre hadügyminisztere volt, továbbá Gimes Miklóst és Szilágyi Józsefet, az azóta "Népszabadsággá" vedlett ‘ ‘Szabad Nép" központi pártnapilap belső munkatársait. A budapesti “igazságügyminiszterium” jelentést adott ki mely szerint az Ítéleteket több napig tartó titkos tárgyalás után a népbiróság hozta meg és azokat végre is hajtották. Ezenkívül Kopácsy Sándort, aki a forradalom alatt a budapesti rendőrséget vezette, életfogytiglani, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, Nagy Imre egyik A Social Security kifizetések összege felemelését jósolják A képviselőház Ways and Means bizottsága hétfőn megkezdte a kihallgatásokat a Social Security kifizetések felemelése és a tagok díjtalan orvosi és kórházi ellátása ügyében beadott javaslatokról. Az egyik nagy hírügynökség szerint a kormány azon van, hogy a javaslat tárgyalását késleltesse. Nem helyesli, hogy a munkások és munkaadók hozzájárulását felemeljék. Folsom egészségügyi és népjóléti minisztert az elsők közt hallgatják ki. Hir szerint kisebb technikai ja vitásokat nem ellenez, de nem pártolja, hogy a kongresszus ez évben nagyobb változtatásokat eszközöljön a Social Security törvényeken. Jelenleg 1 1 millió személy részesül Social Security kifizetésekben és az említett hirügynökség szerint fokozódik a nyomás, hogy a kongresszus tagjai ebben a választási évben tegyenek valamit a törvénynek a növekvő drágaság miatti korszerűsítése és a betegség elleni biztosításra való kiterjesztése terén. Ugyazezen forrás szerint “több mint 50—50 a kilátás, hogy a bizottság a kifizetések felemelése mellett fog szavazni. Akik a felemelést támogatják azzal érvelnek, hogy az általános életfenntartási költség az 1 954-es év óta, amikor utoljára javították meg a kifizetéseket, 7.5 százalékkal lettek nagyobbak.” miniszterét hat évi, Jánosi Zoltán volt első közoktatásügyi miniszter helyettest, Nagy Imre vejét nyolc évi, Don'th Ferenc volt párttitkárt tizenkét é i és Vásár helyi Miklóst, a Szabad Nép munkatársát öt évi kényszermunkával sulyosbbitott börtönre ítélték. Losonczi Géza, Nagy Imre legbelsőbb embere és minisztere ellen megszüntették az eljárást, mert meghalt a börtönben. Állítólag természetes halállal. Maiétert az oroszok álnok módon tőrbecsalták 1956 november 3-án. Vezérkarával együtt kicsalták a csepeli főhadiszállásukra azon ürüggyel, hogy a kivonulásuk részleteit akarják megbeszélni, de ehelyett valamennyiüket letartóztatták. Nagy Imre, Losonczi és társaik a jugoszláv követségtől kaptak menedékjogot és a követség épü-' letét csak akkor hagyták el, ami- Ikor Jugoszlávia “garanciát kapott hogy nem lesz bántódásuk. j De amint kiléptek a követség I kapuján az orosz politikai rendőrség emberei közrefogták és el hurcolták őket. Nagy Imre kivégzését Jugoszlávia a neki adott garancia legmesszebbmenő megszegésének tartja, de Amerikában és a szabad világ minden országában megbotránkozást kelt a Szovjet újabb szószegése és a szabadságharc vezető férfiaival szembeni vérengző, zsarnoki kegyetlensége, Nyugaton azt kérdik az emberek, szabad e, van e értelme békéről, együttélésről tárgyalni csucskonferenciázni azokkal akik ezt a történelfi gazságot elkövették? ! AZ ALGÍRI SZABADSÁGHARCOSOK BOJKOTTOT HIRDETNEK A VÁLASZTÁSOK ELLEN DeGaulle tábornok hatalomra jutásával az algériai háború nem enyhült. A felkelők változatlan hévvel támadtak több helyen és junius első hetében mintegy 600 embert vesztettek. A francia \eszteségek nem ismeretesek. (Az algíri francia haderő meghaladja a 400,000 főt. A francia adófizetőknek napi 2—3 millió dollárjába kerül a negyedik éve folyó gyarmati háború.) A francia haderő veszteségei jelentősek. A szabadságharcosok emberanyagban nem szenvednek hiányt. A hazafias célra állandóan jelentkezik utánpótlás a közel kilenc milliós benszülött mozlemek .közül és a harcokat guerilla módra, különböző helyeken folytatják. Állítólag Egyptom segíti fegyverrel őket Tunison keresztül és Marokkóból is kapnak fegyvereket. Mint megírtuk, DeGaulle rövidesen választásokat akar tartani Algirban, melyeken a bejiszülöttek a francia telepesekkel egyenrangúan élhetnének választói joggal. Mohamed Yazig, a Nemzeti felszabadulási front (F. L. N.) képviselője az Egyesült Nemzetek nél felhívta a mozlem lakosságot, hogy a választásokon ne vegyen részt, hanem ragaszkodjék a teljes függetlenség követeléséhez. Nem félnek a bojkott sikerétől, csupán-attól, hogy a francia hatóságok meghamisítanák a válasz tási eredményt. Ezért nincs kizárva, hogy tárgyalnának De Gaullelal, — feltéve, hogy a tárgyalások a függetlenség megadása címén folynának. Jacques Soustelle, Algir volt de gaulleista kormányzója nyilatkozott a londoni Timesben és hangoztatta, hogy Algírnak mindenkép franciának kell maradnia s a választásokon csak oly jelöltek léphetnek fel, akik ezen az alapon állnak. Ez eelve kizqrja, hogy az F. L. N. emberei részt vegyenek a választásban Soustelle tudvalévőén polgári vezére volt az algíri francia generálisok május 13-i degaulleista puccsának. Jelenleg Párisban van és De Gaulle-lal tárgyal, De Gaulle azonban eddig nem nevezte ki semmiféle vezető állásba, ami miatt az algíri puccsisták igen neheztelnek. Valószínű, hogy De Gaulle távol akarja tartani az algíri ügytől, mert szélsőséges álláspontjával csak ronthatna rajta. Simple Economics ADAMS MINDENT BEVALL, DE NEM MOND LE Sherman Adams, Eisenhower elnök első asszisztense kedden önként kihallgatásra jelentkezett a képviselőház azon bizottságánál, amely az ellene felhozott vádakkal foglalkozik. Elismerte a Goldfinetől kapott ajándékokat és azt is, hogy kormányhelyeken általa jelentéktelennek vélt lépéseket, amelyek Goldfinet illetéktelenül juttattak értékes információkhoz, de ezt önzetlenül tette. Nem a szándéka, volt rossz, mondotta, hanem nem ismerve a törvényeket, tévedett. Eisenhower elnök kijelentette, nincs szándékában lemondásra hívni fel Adamst és Adams úgy nyilatkozott, hogy nem gondol lemondásra. Általános benyomás szerint azonban az ügy nem fejeződött be Adams kihallgatásával. ! „ . ! DULLES: A CSÚCSKONFERENCIA MÉG MESSZE VAN Kruscsev a múlt héten újabb rendkívül terjedelmes jegyzékben sürgette államvezetői csúcskonferencia összehívását, Dulles külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy még több hónapba telik, amig a washingtoni kormány határozni fog ebben a kérdésben. A dolgok jelenlegi állása szerint nem vár oly eredményt a konferenciától, hogy érdetnM'volna megtartani. ÜGY MAGYAR VASUTAS HÁZASPÁR KALANDOS MENEKÜLÉSE Nagy meglepetés érte a németországi passaui állomás vasutasait, amikor egy Magyarországról érkezett tehervonat kocsijait felnyitották. Az egyik teherkocsiban az áruk közé rejtőzve egy magyar házaspárt találtak. Kiderült, hogy egy magyar állomásfőnök és felesége választotta a disszidálásnak ezt a kalandos és kockázatos módját. Az allomásíőnök pontosan tudta a vaggonok tartalmát és útirányát és feleségével együtt észrevétlenül elbújt a vaggonban. Élelmiszert és meleg takarókat is hoztak .magukkal és amikor a magyar állomás dolgozói a teherkocsit lezárták, mit sem sejtve arról, hogy milyen különös rakomány van a kocsiban, a házaspár a lehetőségig kényelmesen berendezkedett. Az állomásfőnök mint vasutas megtudta Ítélni, mikor érik el a határt és természetesen a legkisebb mozdulattól is óvakodtak nehogy a határvizsgáló Ávósok figyelmét magukra vonják. Osztrák területen azonban nem volt lehetőségük, hogy jelentkezzenek és a vaggon kinyitását kérjék, csak akkor amikor a vaggon már megérkezett rendeltetési helyére Passauba.
